Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

1981. március 26. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT-SPORT - SPORT DttEőbAM vTKBCBKM---------------------LJ-------------------­Akciódús mérkőzésekkel kezdődött A BM országos cselgáncsbajnoksága Kecskeméten • Kiss Endre Európa-bajnoki bronzérmes judósunk ezúttal verseny­bíróként működött. Felvételünkön Apró Antal (Bács-Kiskun) győzel­mét jelzi. (Banczlk István felvételei) • Dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyei főkapitány köszöntötte a résztvevőket. Tizenkilenc testnevelési és sportbizottság kilencvenhét ju- dósa lépett tatamira tegnap Kecs­keméten, a városi sportcsarnok­ban, hogy megmérkőzzön az or­szágos egyéni, illetve csapatbaj­noki címért. A versenyzőket és vendégeket dr. Fehér Géza rend­őr ezredes, Bács-Kiskun megyei főkapitány köszöntötte. Méltatta a verseny jelentőségét, majd si­keres helytállást kívánva meg­nyitotta az országos cselgáncs- bajnokságot. Kilenc órakor há­rom szőnyegen kezdődtek el az egész napos küzdelmek. A kü­lönböző súlycsoportok képvisele­tében ismerős arcokkal is talál­koztunk: Ipacs Lászlóval, dr. Vas Barnabással, Nagy Sándorral, a kecskemétiek egykori neves ju- dósával. A TSB-k megalakulása óta ezúttal hatodik alkalommal megrendezett országos bajnokság akciódús, izgalmas mérkőzéseket hozott, örvendetes, hogy különö­sen a Bács-Kiskun megyeiek kezdtek jól. A folytatásról pén­teki sportrovatunkban számolunk be. # Péli István (Bács-Kiskun) már az első percben ippont érő do­bással győzött. Felvételünkön: éppen kiemeli ellenfelét. A BÁCSÉP SC fiataljai az országos juniorbajnokságon Az Abád József emlékverseny női röplabdatorna a juniorok ver­senyével folytatódott A további­akban tornarendszerben bonyo­lítják le a mérkőzéseket. A BÁCSÉP fiataljai a 9—12 helyért játszhatnak, mivel a korábbi cso­portban csak a harmadik helyet tudták megszerezni. Az első körmérkőzés Szombat­helyen volt, ahol a kővetkező eredmények születtek: BÁCSÉP SC—Szombathelyi Spartacus 3:2, — Debreceni MVSC 1:3, — KÜL­KER SC 3:0. A kecskeméti csapat az alábbi összeállításban játszott: Németh, Feith, Sinkó, Máté, Rock, Hor­váth. Cserék: Aokerl, Váczi, Ha­tos. Edző: Dunszt István.. A BÁCSÉP SC felnőtt, ifjúsági és serdülő játékosokkal felálló ve­gyes csapata Békéscsabán a Ta­nácsköztársaság Kupán vett részt, öt NB II-es csaipat társaságában ahol a 3. helyen végzett. MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. 8.05: Iskolatévé: Fizika (Ált. isk. 7. oszt.) Az egyszerű gépek 8.50: Fizikai kísérletek. Az ab­szolút 0 fok közelében 9.05: Környezetismeret (Ált. isk. 1. oszt) Gáz van! — SZ 10.35: Deltácska. Vadállatok, há­ziállatok 11.05: Fizika (Ált. isk. 6. oszt.) Az energiagazdálkodás problémái 11.35: Kamera (Középiskolásoké­nak) A film jeleinek sajátos­12.05: Világnézet (Középisk. IV. oszt.) A család 14.05: Iskolaévé: Környezetis­meret (ism.) — SZ 14.30: Deltácska (ism.) 14.50: Fizika (Ált. isk. 7. oszt.) — 15.15: Világnézet (ism.) 16.00: Hírek 16.05: Á fény hegyei. Olasz do­kumentumfilm I. rész: A Kili­mandzsáró felé — SZ 16.35: Reklám 16.40: Hipp-hopp. óvodások mű­sora — SZ 17.10: Tévébörze 17.20: „Akkor nemcsak elmúlt az élet, hanem átéljük”. Doku. mentumfilm 17.55: Telesport — SZ 18.20: Pedagógusok fóruma. Is­kola és környéke II. rész: Kis­városi gimnázium 18.55: Reklám 19.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna — SZ 19.10: Esti mese 19.30: TV-Híradó — SZ 20.00: Randevú. Vitray Tamás műsora — SZ 21.00: Dalok, táncok a Szovjet­unióból. Kira Anyenkova mű­sora. Házi hangverseny — SZ 21.10: A fele sem igaz! 21.40: Sinudyne Bologna—Macca- bi Tel Aviv. Kosárlabda férfi BEK-döntő mérkőzés közvetíté­se Strasbourgból, felvételről — Kb. 23.00: TV-Híradó 3. — SZ 2. MŰSOR: 19.00: Iskolatévé: Fizika (Ált isk. 8. oszt.) Az elektromos energia átvitele 19.30: TV-Híradó — SZ 20.00: Woyzeck. Tévéjáték. A Stú­dió K. Színházi alkotóközösség előadása — SZ MA: RÖPLABDA A Hírős Kupa nemzetközi fér­fitorna mérkőzései Kecskeméten a Városi Sportcsarnokban. 9.30 ZTE—Jednota Késmárk, 10.30 Ű. Dózsa—Szolnoki Vegyiművek, 11.30 Székesfehérvári Volán—KSC, 12.30 Vasas—Jednota Késmárk, 13.30 Ű. Dózsa—Dunaújvárosi Ko­hász, 14.30 TFSE—KSC, 15.30 ZTE—Vasas, 16.30 Szolnoki Ve­gyiművek—Dunaújvárosi Kohász. 17.30 Székesfehérvári Volán— TFSE. KÉZILABDA Színvonalas mérkőzések a Szilády Kupán Ebben az évben tizenegyedik al­kalommal került megrendezésre a már hagyományos Szilády Kupa középiskolás kézilabdaitoma. A Kiskunhalason lebonyolított mér­kőzéssorozaton izgalmakban bő­velkedő összecsapásokat láthatott a nagyszámú nézősereg. Ebben az évben nemzetközivé bővült a tor­na a román, lengyel és csehszlo­vák középiskolások részvételével. A lányok küzdelméből a kitűnő teljesítményt nyújtó Békéscsaba került ki győztesen, a döntőben 12— 5 arányban bizonyult jobb­nak a győri Szamuely csapatánál. A harmadik helyért: Krakkó (lengyel) — Csurgó 5—4. A Kis­kunhalasi Szilády csapata az ötö­dik helyen végzett. Nem sikerült a dobogós he­lyezés a fiúknak sem. A tornát végig egyenletes teljesítménnyel a román Brassó csapata nyerte. A döntőben: Brassó—Olomüc 16— 14. A harmadik helyért lejátszott mérkőzésen a Győri Révay csapata 13— 12 arányiban győzött a Kis­kunhalasi Szilády ellen. A rendezők a legjobb kapus- teljesítményeket és a góllövőlis­ta első helyezettjeit értékes tisz- teletdíjakkail jutalmazták. A leg­jobb kapus díját a leányoknál a győriek kiválósága, Pintér Mária, a fiúknál Horváth Zsolt (Győr) kapta, a legtöbb gólt dobó a lá­nyok mezőnyében a békéscsabai Kisuczki Ágnes. Árvái Mihály TEKE A Mozsár—Nagy páros továbbjutott Szép sikerrel szerepeltek me­gyénk tekézői az Ózdon megren­dezésre került férfi felnőtt terüle­ti tekebajnokságon. A népes me­zőnyből kiemelkedett a Mozsár József, Nagy Kálmán páros, a Kecskeméti MÁV versenyzői, akik 872 Iás eredménnyel az élen végeztek.. Ezzel a teljesítmény­nyel biztosan jutottak a vidéki döntőbe. Nem kísérte szerencse a kecs­keméti területi versenyen női versenyzőinket. A párosok küz­delméből nem sikerült az első há­rom közé bekerülni, így a tovább­jutásról is le kellett mondani. A női egyéni versenyek során a legjobb tizenkét versenyző ju­tott tovább. 1. Süliné 828 fa, ... 9. Határ (K' MÁV) 771, ... 12. Hosz- szú (K. MÁV) 760. 21.15: TV-Híradó 2. — SZ 21.35: Tudósklub ’81. Értelmiség a mai magyar társadalomban 22.45: Reklám Harc az életért A sérültek megmentése TÖMBGSékÜLéat GÓC _r\_ TÖMEG SÉRÜLÉSI ŰOC EGYSZAKASZOS SeZÚLTKIÜZÍTESI ZENDSZE* Hány sérültet lehet megmen­teni katasztrófahelyzetben? A kérdésre a természetes, egy­öntetű válasz a következő: vala­mennyit. Ezt diktálja eszünk és embertársi kötelességünk. A gya­korlat azonban azt mutatja, hogy a szándék még nem tett, hogy a mentés előzetes feltételei hiá­nyozhatnak, és hogy a körülmé­nyek időrabló akadályokat állít­hatnak. Az adott helyzetben, az adott környezetben, a fennálló egészségügyi körülmények kö­zött előfordulhat, hogy nincsenek meg, vagy csak korlátozottan adottak a szükséges feltételek ahhoz, hogy a sérült — vagyis minden megmenthető sérült —a katasztrófa viszonyai között, a békebeli szakmai komfort színvo­nalán részesüljön maximális el­látásban, a terepen, vagy a ro­mok között. Vonjuk le tehát a reális következtetést: annyi ’sé- rületet lehet megmenteni, ameny- nyire a személyi, a kiképzési, a szervezési és a felszerelési felté­telek rendelkezésre állnak. Eb­ből adódik, hogy katasztrófahely­zetben a sérültek mentését és el­látását össztársadalmi feladat­nak kell tekinteni. A polgári védelem feladata „az elemi csapás, az ipari és egyéb katasztrófák megelőzésében, kö­vetkezményeinek csökkentésé­ben, a mentésben és a károk hely­reállításában való közreműkö­dés.” Ebből következik, hogy a polgári védelem szakszolgálati szervezeteinek, ezen belül az egészségügyi szakszolgálatnak. az a célja, és fő feladata, hogy a sé­rültek részére elsősorban a túl­élést biztosítsa. Ez az elv a ka­tasztrófaorvosság alapelve. Ugyanis a keletkező sérültek nagy száma és az állami egészségügyi szolgálat ellátó kapacitása közöt­ti ellentmondás teszi szükséges­sé, hogy katasztrófahelyzetben kiürítő rendszerben történjen a gyógyító munka, ami eltér a bé­kebeli viszonyoktól, de összessé­gében biztosítja a fenti célkitű­zést. Ezek figyelembevételével alakult ki a gyógyító-kiürítő el­látás rendszere. Minden tömegka­tasztrófa következményeinek fel­számolásakor lényegileg két lehe­tőség van. Az egyik, hogy az or­vos megy a kárhelyre a sérülthöz — ez korszerű egészségügyi vi­szonyok között egyre inkább hát­térbe szorul —, a másik az, hogy a modern szállítóeszközök igény- bevételével a sérültet viszik az orvoshoz, oda, ahol a legmegfe­lelőbb ellátási feltételek biztosít­hatók. Az egészségügyi szakszolgálat feladatai A sérültek kimentése és össze­gyűjtése az életet másodlagosan és továbbra is veszélyeztető kör­nyezetből. E feladatok végrehaj­tásánál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az elsősegély- nyújtók a sérültek összegyűjté­sét és kimentését csak a műsza­ki-mentő szakszolgálati alakula­tok által már biztosított munka­helyeken végezhetik. A sérültek kimentésénél gon­dolni kell az ismételt egészség­károsító hatások megelőzésére, mint például: leomlással fenye­gető falak, födémek, egyéb épü­letelemek: vízzel, gázzal, szenny­vízzel történő elárasztás veszélye, áramütés, füstmérgezés lehetősé­ge stb. Laikus osztályozás. A tömegsé­rülési gócban tevékenykedő egész­ségügyi szakszolgálati alakula­tok egyik legfontosabb és legne­hezebb feladatát jelenti. E tény­kedés alatt elsősorban az élet és halál tényének megállapítását kell érteni. Itt elsősorban nem az élettel eleve összeegyeztethetet­len sérülések megállapítására gondolunk, hanem az olyan sok­kos sérültekre, akik az élet szá­mára megmenthetők, ha idejében felismerik állapotuk súlyosságát. Elsősegélynyújtás. A kellő időben és megfelelő értelemmel nyújtott elsősegély sok esetben meghatá­rozza a sérült további sorsát, számára ez az élet vagy a halál tényét jelenti. A sérültek kihor­dása a tömegsérülési gócból a kü­lönböző kiürítési szakaszokra, el­látási helyekre, elsősorban a se­besültgyűjtő helyekre, orvosi se­gélyhelyekre. A segédápolási teendők ellátása az orvosi se­gélyhelyeken, kórházakban, szük­ségkórházakban, tehermentesítve a hivatásos ápolókat, hogy azok elsősorban a gyógyító tevékeny­ségben tudjanak eredményesen részt venni. Egyszakaszos gyógyító-kiürítő ellátás KOSSUTH: 8.27: Borodin: I. szimfónia 9.00: Népdalok 9.14: Zenevir 10.0S: Diákfélóra 10.95: Brahms-fel vételeinkből 11.21: Üzemi baleset a Javából 11.41: A sötétség mélyén. Joseph Con­rad regényének rádióváltozata. VI. 12.35: Milliókat keresek 12.50: Zenemúzeum 14.01: Szabadpolc 14.31: Régi hires énekesek műsorából 15.10: Mai dalok 15.28: Csiribiri 16.05: Nagy Péter: Olvasó 16.29: Németh Géza brácsázik 17.07: Az a véleményem... — avagy ki mibe és miért akar beleszólni a gyárkapun bellii 17.34: Nem halhatunk meg akárhogöy. 19.15: Gondolat 20.00: Népdalok 20.25: Mascagni: Parasztbecsület 21.40: A Dunánál 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A dzsessz világa 23.30: Bach-felvételek 0.10: DunajevszklJ filmzenéjéből A tömeges sérültek egészség- ügyi ellátását — megyénk föld­rajzi viszonyai között — az egy­szakaszos gyógyító-kiürítő rend­szer biztosítja a legjobban. Meg­valósításának egy alapvető felté­tele van, hogy a katasztrófa súj­totta területen végzett mentési munkák fő Irányában 30—50 ki­lométeres távolságon belül le­gyen a katasztrófa után is állan­12.33: Komárom megyei szlovák dal­lamok 12,55: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stú­diót: Szennyfoltok a vlzfodrokban 13.25: Látószög 13.30: Magyar táncok 14.00: Válogatás az elmült tizenöt év műaoralböl 16.00: Népszerű fúvósátlratok 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Zenei Tükör 18.00: Disputa — még mindig arröl, hogy milyennek szeretnénk a Jövőt 18.33: Hétvégi Panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Szociológiai figyelő 21.08: Kabarécsütörtök. 22.00: Zenéi Játékokból 23.15: Nóták dó jellegű, működőképes állapot­ban lévő -gyógyító intézmény, vagy a rendkívüli időszakban már felállított úgynevezett szükség­kórház, amely a sérülések jelle­gének megfelelő gyógyító profil­lal rendelkezik. Az egyszakaszos gyógyító-ki­ürítő ellátás rendszerében a sé­rültek kiürítése a következők sze­rint történik: A tömegsérülési gócban talált, vagy a műszaki­mentő szakszolgálati alakulatok által kiszabadított sérülteket az egészségügyi szakszolgálati ala­kulatok elsősegélynyújtói — az adott viszonyoktól függően — elsősegélyben részesítik. Az első­segélyben részesített sérülteket kihordják — a sérültek szállítá­sának különböző módszereivel — a sebesültgyűjtő helyre. A sebe­sültgyűjtő helyeken történő osz­tályozás és ellátás után elszállít­ják a sérülés jellegének megfeleld állandó vagy szükségkórházakba. Kétszakaszos gyógyító-kiürítés Abban az esetben, ha az opti­málisnak nevezhető egyszakaszos gyógyító-kiüritő rendszer nem valósítható meg, akkor a kétsza­kaszos gyógyító-kiürítő rendszer­hez kapcsolódik az egészségügyi szakszolgálati alakulatok mentő tevékenysége. Ilyen eset adódhat: ha a sérültek kiürítésének ará­nyában megfelelő állandó kórház vagy szükségkórház az említett távolságon belül nincs. Az is elő­fordulhat, hogy van megfelelő állandó kórház vagy szükségkór­ház, de a katasztrófa következ­tében azok nem közelíthetők meg, vagy maguk a kórházak is sérülést szenvedtek. Mit értünk kétszakaszos kiüri- tési rendszer alatt? A kétszaka­szos kiürítési rendszer annyiban különbözik az egyszakaszostól, hogy a sebesültgyűjtő hely és a végleges szakorvosi ellátást bizto­sító kórház, sztikségkórház közé egy átmeneti, viszonylag maga­sabb szintű egészségügyi ellátást nyújtó hely kapcsolódik. Ez az • orvosi segélyhely. A kétszakaszos kiürítési rendszerhez is szorosan hozzátartozik az egészségügyi szakszolgálati alakulatok által te­lepített és berendezett sebesült­gyűjtő hely. Ez képezi a kétsza­kaszos kiürítési rendszer első sza­kaszát, míg a közbeiktatott or­vosi segélyhely a második sza­kaszt. E rendszeren belül a sérültek kimentésének útja a következő: A tömegsérülési gócban talált, vagy kimentett sérülteket első­segélyben részesítik. A sérülteket kihordják a sebesültgyűjtő helyre. A sebesültgyűjtő helyről a sérül­tek az orvosi segélyhelyre kerül­nek. Itt egy kisebb részük végle­ges szakorvosi ellátást kap, na­gyobb részüket előkészítik és al­kalmassá teszik a nagyobb meg­terhelést jelentő, távolabb eső kórházakba, szükségkórházakba történő szállításra. A sérültek na­gyobb része a végleges szakorvo­si ellátást végül is a kórházak­ban, szükségkórházakban kapják meg. A rejtvény nyertesei A február 19-1 számunkban megje­lent rejtvény helyes megfejtése: „Nincs senki, akinek tanulni ne kellene és senki, akitől tanulni ne lehetne”. Könyvjutalmat nyertek: Házi Tóbiásné Szabadszállás. Petőfi szocialista brigád Baja, Kövesvári Zsoltné Kecskemét. Brenner Zoltánná Jánoshalma, Szén te Varga Sándor Kecskemét. A Jutalom­könyveket postán küldjük el a nyer­teseknek. Nyugalmunk érdekében 3. MŰSOR: PETŐFI: 0.05: Könnyűzene Spanyolországról 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.33: Zenedélelött 9.00: Iskolarádió 9.30: Kamarazene 10.37: Dzsesszfelvételekböl 11.05: Rahmantnov: Aljeko. 12.06: Szimfonikus zene 14.10: Francia barokk szerzők 15.00: Operaáriák 15.32: Magyar szerzők kamaraművel 16.00: Zenei Lexikon: „operett” 16.20: Concertino Praga ’00. A nemzet­közi ifjúsági zenei verseny magyar résztvevőinek műsora 16.40: Popzene sztereóban 17.49: Bemutatjuk a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat új Haydn-leme- zét 19.05: Barta János előadása Kazinczy Ferenc emlékiratairól 19.35: Hangverseny Bartók műveiből közben: kb. 20.15: A szép hang szerelmese kb. 21.15: A progresszív beat hírei elő­adói kb. 21,55: Operaárlik Szocialista társadalmunkban legfőbb érték az ember. A polgári védelem — a honvédelem szerves részeként — minden tevékeny­ségével az emberi élet, az anyagi javak megvédésére törekszik. Az ilyen irányú polgári védelmi fel­készítés egyik legfontosabb fel­adata össztársadalmi ügy, amely­ből minden állampolgárnak az ország és a saját önvédelme ér­dekében ki kell vennie a részét. A lakosság polgári védelmi felkészítésének elősegítése érde­kében a megyei polgári védelmi parancsnokság — a Nyugalmunk érdekében című kiállítási tabló- sorozatot bocsátotta a városi és járási polgári védelmi parancs­nokságok rendelkezésére. A kiál­lítási anyag átfogó képet nyújt a lakosság polgári védelmi fel­adatairól. Az anyag bemutatja a lakosság legalapvetőbb maga­tartási szabályait, az esetleges háborús és katasztrófahelyzet ve­szélyeit feladatait. Segít megis­mertetni a honvédelmi, polgári védelmi felkészítés jelentőségét, az állampolgárok helyét, szere­pét, felelősségét az ország honvé­delmében. A kiállítást megtekin- tők megismerkedhetnek a lakos­ság védelmét szolgáló különböző eszközökkel, élelmiszereknek és takarmányoknak megelőző radio­lógiai, biológiai, vegyi védelmét biztosító anyagokkal, az alapvető elsősegélynyújtó ismeretekkel. A megyei, városi-járási polgá­ri védelmi parancsnokságok éves propaganda- és programtervük alapján szervezik meg a megyé­ben a különböző polgári védelmi kiállításokat. A polgári védelmi megyei parancsnokság a védelmi felkészítés e formájával is igyek­szik elérni a lakosság körében a polgári védelem feladataival kap­csolatos helyes szemlélet kiala­kítását, valamint az alapvető és szükséges polgári védelmi isme­retek elsajátítási lehetőségének, biztosítását. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents