Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

Kelendőbbek a mezőgazdasági gépek Megkezdődött a tavaszi csúcs- forgalom az AGROKER-vállala- tok telepein és a raktárakban. Az AGROTRÖSZT illetékesei­nek tájékoztatása szerint a gé­pekkel, berendezésekkel szem­beni tartózkodás, amely az el­múlt két esztendőt jellemezte, az idén megszűnt. Élénkült az ér­deklődés, még a drágább gépek is vevőre találnak. Eddig mintegy ötödével többet költöttek a gép­állományuk fejlesztésére a gaz­daságok. Az elmúlt hetekben az AGRO- KER-vállalatok kereskedelmi­műszaki szakemberei valamennyi mezőgazdasági üzemben a hely­színen adtak tájékoztatást a be­szerzési lehetőségekről. Az elmúlt évinél lényegesen nagyobb szá­mú dokumentációt adtak ki a termelők tájékoztatására, és a kereskedelem soron kívüli szál­lításokra is vállalkozott. Az idén kétezer traktort vásá­roltak a mezőgazdasági nagyüze­mek. Nagyobb részük a szovjet gyártmányú MTZ 80—82-es gép­ből került ki, de a magyar gyárt­mányú Rába-Steiger traktorok is szép számmal találtak vásárlóra. ■Egyedül a lánctalpas, nagy tel­jesítményű vontatókból lenne szükség még többre, bár ezekből is nagyobb volt a kínálat, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tavaszi munkákhoz szüksé­ges ekékből tárcsákból és mag­ágy-előkészítő berendezésekből igény szerinti a raktárkészlet.. Eddig ezer talajelőkészítő szer­kezetet adtak el, ez 25 százalék­kal haladja meg az elmúlt évi értékesítést. A nagyüzemi perme­tezőberendezésekből 400 talált vevőre, és a raktárkészlet a to­vábbi megrendelések kielégítését is lehetővé teszi. A vetőgépek­ből 300-at értékesítettek. A mező- gazdasági nagyüzemek sorra ve­szik át a kombájnokat. Az idén az NDK-ban gyártott E 516-ból és a lengyel Bizon-gigantból elégí­tik ki a megrendelőket; mindkét gép nagy teljesítményű, és gaz­daságosan üzemeltethető. Az NDK vállalatával az AGRO­TRÖSZT tárgyalást' kezdett a va­lamivel kisebb teljesítményű E 512-es mintájú kombájn szál­lításáról. Az AGROTRÖSZT vállalatai­nak raktárkészletei lehetővé te­szik a fontosabb gépekből a to­vábbi vásárlásokat. (MTI) Vetik a burgonyát A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet az idén 100 hektárral nagyobb területen, 290 hektáron termel burgonyát, mint tavaly. Hétfőn délután lát­tak munkához a nagy teljesítményű ültetőgépek és az eddig termelt Desiree-fajta mellett két. új — a Ma­gyar rózsa ás a Diána — fajtájú burgonya vetőgu­móit juttatják a gondosan előkészített talajba. (Opauszky László felvétele) MA KEZDŐDIK: Zenei hetek Kecskeméten „Igazi nagy ember, eszmé­nyünkké emelt kivételes szemé­lyiség nem lehet más, csak olyan, aki képes egész. életünket betöl­teni, aki iránt e tiszteletből nem nőhetünk ki soha, mert értéke a múló időben változatlan, megföl- lebbezhetetlen.” A költő Fodor Andrástól kölcsönvett szép idé­zet a ma délután kezdődő Kecs­keméti Zenei Hetek jelmondata. Az évenkénti,, immár hagyomá­nyos zenei rendezvénysorozatot — a műsorfüzet tanúsága szerint — az eddigieknél is gazdagabbra tervezték. Célja: Bartók szelle­mi örökségének, és ennek mint­egy folytatásaként, a mai ma­gyar kortárs zene bemutatása, népszerűsítése. A kecskeméti és megyénkbeli énekes, hangszeres csoportok mellett hires hazai és külföldi előadóművészek lesznek a me­gyeszékhely vendégei március 25. és május 7. között. Az SZMT Művelődési Házban ma este fél hatkor kezdődő ünnepi nyitó­hangversenyen minden egyes műsorszámmal Bartókra emlé­keznek, a nagy zeneszerző szü­letésének századik évfordulója al­kalmából. Az itt elhangzó szóló­hangszeres és énekes darabok, ■kamarazenei és kórusművek al­kotják az ünnepi műsort, a Bar- tók-életműből összeállított válo­gatást. A hangverseny előtt meg­nyitó beszédet mond Erdei Pé­ter, a Kodály Zoltán Zenepeda­gógiai Intézet igazgatója. A kon­certen a kecskeméti zenetanáro­kon kívül bemutatkozik két ének­kar is, az Óvónőképző Intézet kórusa, valamint a bajai Liszt Ferenc énekkar. A Zenei Hetek programjai gaz­dagodnak az Éneklő Ifjúság vá­rosi és megyei rendezvényeivel. (Március 28. és április 6.) A Me­gyei Művelődési Központ, vala­mint a Tudomány és Technika Háza ad helyet egy országos ren­dezvénynek április 6-án, 7-én. Az ének-zenei iskolák tanárainak és kórusainak találkozóján a meghívott énekkarok között sze­repel egyebek között a győri, a kaposvári, a miskolci tagozatos iskolák gyermekkara, valamint a pécsi Dobó Gimnázium leánykó­rusa. Áprilisban Lengyelország­ból és Csehszlovákiából érkeznek hozzánk nagyhírű művészek. Ti­zenkettedikén a Kodály-intézet- ben, 14-én a Megyei Művelődési Központban adnak hangversenyt a külföldi előadók. Április 23-án, a Tudomány és Technika Házá­ban Bartók-kiállítást és kórusbe­mutatót rendeznek. Kortárs magyar zene címmel a Magyar Zeneművészek dél-ma­gyarországi csoportja ad hang­versenyt a Kodály Intézetben áp­rilis 24-én. Műsorukon számos is­mert mai szerző műve, főbbek között Lendvay, Kocsár, Bozay, Szokolay egy-egy kamara-, vagy szólóhangszeres műve szerepel. Az Országos Filharmónia bérleti sorozatában a Szlovák Kamara- zenekar koncertje egészíti ki a Kecskeméti Zenei Hetek rendez­vényeit. Említésre méltó még a május 6-ra tervezett Népzene Napja, melynek egyik programja lesz az Óvónőképző Intézetben rendezendő tudományos tanács­kozás. P. E. Aranyérmes mérőrendszer Háromévi kutató- és fejlesztő- munkával dolgozták ki a Műszer­ipari Kutató Intézet munkatársai a Metripond mérleggyárral közö­sen a Tensimik nevű automatikus mérőrendszert, amely aranyérmet nyert a Lipcsei Nemzetközi Vá­sáron. A mikro-számítógéppel ve­zérelt rendszer két ezreléknyi pon­tossággal mér, de a legfőbb gya­korlati haszna az, hogy a külön­féle ipari folyamatokat állandóan ellenőrzi, és az adatok kiértékelé­se után — ha szükséges — azon­nal beavatkozik a folyamatba. Különösen a vegyipar, a kohá­szat és a mezőgazdaság haszno­síthatja a folyamatos, automati­kus mérés előnyeit. Jelentős anyagtakarékosságra lehet számí­tani például a cementgyártásban vagy a takarmánykeverő üzemek­ben, de megoldódhat a vasúti szállítmányok menetközbeni mé­rése is, mégpedig emberi kéz be­avatkozása nélkül. Az intézetben folytatják a kü­lönféle mérőautomaták, a nagy intelligenciájú telemetriái rend­szerek további típusainak kidol­gozását. (MTI) MŰSOR MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1981. március 25. 18 órakor: A zenei hetek nyitó koncertje Bartók-hangverseny Előzetes: 26-án 18 órakor: Földrajzi körutazás A Pán-amerikai Légitársaság bemutatkozása Pusztai talány Lámcsak, ha a fotóriporter is megembereli magát, lés néha el meri hagyni a járt utat a járat­lanért, „kincsre” bukkan. Ki gon­dolta volna, hogy megyénk be­tonútjairól letérve a mezőgaz­dasági kultúrának olyan tárgyi emlékei is fellelhetők, mint ami­lyen a képünkön Iáható pusztai kút. Riporterünk bizonyára rá­érzett, hogy éppen a huszonegye­dik órában ,vetődött arra a giz- gazos tájékfa, ahol még megpil­lanthatta a Duna—Tisza közi ön­tözési Ikultúra eme ősi formáját, — ezért is örökítette meg menten az utókor számára. A felfedezés első pillanatainak örömlázában, enyhén szólva, meg­szaladt a fantáziája. Első gondola­ta az volt, hogy a hajtókaros kút — hengerén azzal a sajátos víz­merítő eszközzel, a bakanccsal — még abból az időből maradt visz- sza, amikor a vödröt se találták fel. E föltevését azonban nyom­ban el is vetette, midőn a húzó­zsineg minőségi . voltáról meg­győződött. A madzag fő műszaki mutatóinak összevetése kétséget kizáróan bizonyította, hogy e kö­tözőanyag az atomkorszak termé­ke. De még mindig megválaszolat­lan maradt az a kérdés, mi cél­ból került vízmerőnek a zsineg­kötél végére — nehezékkel — a bakancs? Valaki iszonyúan meg­szomjazott a napsütötte puszid-' ban, s más alkalmatosság nem lé­vén kéznél, a lábbelijét nevezte ki vödörnek? Nem, ez sem reális elképzelés, mert hiszen a kút mé­lyéről szállCngózó illatok is ki­zárják, hogy ivásra alkalmas víz van a betonhengerben. Hát ak­kor? Csakugyan az az egy lehe­tőség marad, hogy valaki öntö­zési kísérleteket kezdeményezhe­tett. De miért pont bakanccsal? Elég egy pillantást vetni a vala­ha kiöregedett szőlő maradvá­nyait fitogtató környezetre, hogy megállapítsuk: egy teljes ba­kancs-csigarendszer sem lett vol­na elegendő a roppant elhanya­golt terület termővé tételére, nem­hogy egy fél lábbeli. Hagy azért ne maradjunk a helyzet végső tisztázásáig bizony­talanságban, — tudjuk, nincs an­nál idegesítőbb — egy valószí­nűsíthető magyarázattal eléged­jünk meg. Lehetséges, hogy cipőiparunk egyik rejtett, ámbár ^szabadtéfi laboratóriumába tévedt a fotóri­porter. Még abból a korszakból felejthették ott a felszerelést, ami­kor egyre-másra érte a vád cipő-, gyárainkat, hogy gyártmányaik nem vízhatlanok. A szerencsés véletlen épp egy vízállósági pró­bának kitett bakancsot vetett a fényképezőgép lencséje elé. A ri­porter elégszer körültapogatta ah­hoz a kísérleti prototípust, hogy kezességet vállalva jelentse ki: az idő, s a kútvíz viszontagságainak kitett bakancs, csekély agyusztá- lás után még mindig viselésre al­kalmassá tehető... Persze — gondosan megszövegezett hasz­nálati utasítás kíséretében. Tóth István—Pásztor Zoltán UNESCO­konferencia Dunaújvárosban Nyolc skandináv és közép-európai , ország: felsőoktatási szakembereinek részvételével nemzetközi UNESCO-kon- ferencia kezdődött kedden Dunaújvá­rosban. A gyakorlati üzemmérnök-kép­zésről rendezett szemináriumon ismer­tették. hogy hazánkban etedként 1981. szeptemberétől Dunaújvárosban, a Mis­kolci Nehézipari Egyetem főiskolai ka­rán vezetik be az új rendszerű mér­nökképzést. A kísérleti oktatás lénye­ge, hogy az üzemmérnök hallgatók a hét félévre bővített képzési idő alatt, kétszer hat hónapot a leendő munka­helyükön, gyakorlati munkával tölte­nek. Az új rendszerű üzemméraökképzést elsősorban a vasas szakmában járatos, szakközépiskolát végzett fiatalokra ala­pozzák Dunaújvárosban. (MTI) KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 1981. március 25-én este 7 óra: BECKET, VAGY ISTEN BECSÜLETE Jókai-bérlet MOZI 1981. március 25., szerda VÁROSI MOZI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! ELLOPTAK JUPITER FENEKÉT IQ. helyárú! Színes, magyarul beszóló francia film vígjáték ÁRPÁD MOZI: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor! A SVÉD, AKINEK NYOMA VESZETT Magyar film MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor! VADNYUGATI MACKÓKALAND A Városi mozi épületében a Mesemozi gyermekmegőrző jelleggel tart előadást! FIGYELMETLENSÉGBŐL, GYORSHAJTÁSBÓL Két halálos baleset a közutakon Tragikus szerencsétlenség tör­tént Szakmaron a Bajcsy-Zsi­linszky utca 1. számú „ház előtti útszakaszon. Szabó Ferenc, 54 éves traktorvezető, Szakmár, Kis utcai lakos személygépkocsijával közlekedve a nagy sebesség miatt egy kanyarból kisodródott, s ott összeütközött a vele szemben te­hergépkocsival érkező Balogh Bé­la, 25 éves, Résztelek, Bem utca 3. szám alatti lakossal. Szabó Fe­renc olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A két járműben mintegy 20 ezer fo­rint anyagi kár keletkezett. Kecskemét határában a 44-es számú úton Bárány Gyüla, 24 éves, Lászlófalva, Rákóczi út 1. szám alatti lakos tehergépkocsi­val Lászlófalva irányában közle- kedett. Tompított fényszóró vilá­gítás mellett nem vette észre1 a vele azonos irányban, az út jobb oldalán kivilágítatlan kerékpár­jával haladó Zsíros Sándor, 67 éves, nyugdíjas, Kecskemét. Űr­rét 124. szám alatti lakost, és el­ütötte. Zsíros Sándor a helyszínen életét vesztette. Bárány Gyulától vezetői engedélyét elvették. Baján a Sz. László út és a Bajcsy-Zsilinszky út keresztező­désében Benkovits János, 50 éves gépkocsivezető, Vaskút, Áradi ut­ca 33. szám alatti lakos egy autó­busszal nem adta meg az áthala­dási elsőbbséget a védett útvona­lon segédmotoros kerékpárral közlekedő Ferenchegyi Ferenc, 44 éves, Vaskút, Mohácsi utca 8. szám alatti lakosnak, és összeüt^ köztek. A mentők a segédmotor­kerékpár vezetőjét súlyos sérü­léssel szállították a kórházba. Kiskunfélegyháza határában a Tiszaalpárí úton Kovács Tiva­dar 20 éves, Kiskunfélegyháza, Űj Elet út 19. szám alatti lakos •motorkerékpárjával közlekedett. Váratlanul egy sertés ugrott elé­je, s ezért járművével felborblt. Kovács Tivadar megsérült. A mo­torban több mint 5 ezer forint kár keletkezett. G. G. I HÍREK • HÍREK NAPTAR 1981. március 25., szerda Névnap: Irén, írisz * Napkelte: 5 óra 38 perc. Napnyugta: 18 óra 04 perc. Holdkelte: 22 óra 52 perc. Holdnyugta: 8 óra 07 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: március 23-án a középhőmérséklet 10,3 (az 50 éves átlag 6,7), a legmagasabb hőmérséklet 19,7 celsius-fok volt, a nap 8,7 órát sü­tött. Tegnap reggel 7 órakor 4,8,13 óra­kor 9,6 Celsius-fokot mértek, a reggeli legalacsonyabb hőmérséklet 2,3 Celsius- fok volt. — FÉL FORGALMI SÁVBAN közlekedhetnek a járművek Kecs­keméten a Lechner Ödön utcában és a Lestár téren, .miután a táv­fűtővezeték építése miatt már­cius 30-ig az úttest egy részét igénybe veszik az építők. — NÖVÉNYVÉDELEM AZ UTAK MENTÉN. A kecskeméti közúti igazgatóság a növényvé­delmi munkálatok elvégzésére szerződést kötött a hencidai Űj Élet Termelőszövetkezettel. Eddig 155 kilométer hosszon összesén 124 hektárnyi területen védekez­tek a mezei pocok ellen. Az igaz­gatóság megyei üzemmérnökségei a közeljövőben a 2100 kilométe­res teljes úthálózaton vizsgálják az út menti területek mezeipo- cok- fertőzöttségét. — KIÁLLÍTÁS, VÁSÁR. Mint- egy félszáz külföldi vásáron, kiállításon mutat be az idén ma­gyar kulturális termékeket, a könyvek, zeneművek, hangleme­zek különféle nyomdaipari ter­mékek és tanszerek exportálásá­val foglalkozó Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat. — Tavaszi munkák. A kecske­méti Alföld Szakszövetkezetben ma fejezik be az 54 hektáros gyű. mölcsös téli lemosó permetezé­sét. A megyeszékhely környékén gazdálkodó szövetkezetben már elvetették 70 hektáron a tavaszi árpát. — SZÉLLOVASÖLTÖZÉKEK készítését kezdték meg az újpes­ti Ruházati Ipari Szövetkezetben a győri Graboplast v,1Ciklon” ne­vű alapanyagából. Á vizet órá­kig át nem eresztő anyagból fér­fiak és nők számára egyaránt vi­selhető fazonú széllovasruhák már tavaly az őszi BNV-n nagy sikert arattak. A széllovasszezon kezdetére a hazai üzletekbe há­romezer darabot szállítanak az új termékből. — DEDIKÁLT FÉNYKÉP- GYŰJTEMÉNYÉT mutatja be a kiskunfélegyházi Tóth László a televízió Vasárnap délután című műsorában. — Űj módszer. Szegedi mű. anyag ponyvából varrnak födémet uszodák, tornaszerek, gazdasági épületek, terménytárolók részére a Somogy megyei kányái Március 15. Termelőszövetkezetben. A ka­posvári mezőgazdasági főiskola termelésfejlesztési intézetével kö­zösen dolgozták ki a tetőpony­vák szaibás-varrásának módsze­rét. Az üzemben most készül négy, egyenként 75 vagonos ku­koricatároló födém. — Magyar szabadalom. A ta­vaszi szezonra már több mint 300 ezer liternyi termésnövelő Tita- vitot gyárt a Fűzfői Nitrogén­gyár a kertészeti egyetem szaba­dalma alapján. A gyorsan nép­szerűvé vált szer előállítói a kis­termelőkre is gondoltak, több mint 10 ezer liternyit egy, illetve fél kilogrammos adagokban hoz­nak forgalomba. MAI KARIKATÚRÁNK Lelet — mikorból?... — KÉSZÜLÉK VAKOKNAK. Hangjelzést adó berendezéssé! szerelik fel Szombathely belváro­sában a vakok intézetének köze­lében elhelyezkedő forgalmi ke­reszteződés jelzőlámpáit. Cigá- rettásdoboznál alig nagyobb ké­szülékeket szerelnek a lámpákra, melyek a zöld fény megjelenése­kor három-négy méter távolság­ból hallható folyamatos, vagy szaggatott hanggal jeleznek, attól függően, melyik irányban szabad az út. — Bővül a vízmű. A kiskun- majsai Nagyközségi Tanács és a Dél-Bács-Kiskun megyei Víztr|ű Vállalat között nemrég létrejött megállapodás-tervezet értelmé­ben a VI. ötéves tervidőszakban 21 millió forintos rekonstrukciót hajtanak végre a nagyközségi víz- művön. A meglévő berendezése­ket felújítják, és épül egyebek között egy 500 köbméteres magas tároló és egy vastalanító. — A POLY-KUR HAJÁPOLÓ­SZER sorozat már Magyarorszá­gon is kapható, tudtuk meg a Vegyianyag Kereskedelmi Vál­lalattól érkezett levélből. ' Az NSZK-ban készített kozmetikai cikket a Konsumex importálja, a Vegyianyag Kereskedelmi Válla­lat hozza forgalomba néhány ha­zai üzletben. így most már fény derült az „áru útjára” melyet március 5-i lapszámunk hírfejé­ben próbált kifürkészni munka­társunk. $ ■ Megjött a nyugdíj! (Straszer András felvétele) — MAGYAR—FINN kutatásol?. A fenyőnemesítéssel kapcsola­tos közös magyar—finn tudomá­nyos kutatások kezdődtek Szom­bathelyen, az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet arborétumában. A finn kutatók a bővebb termésho­zamok miatt több adathoz jutnak hazánkban mint otthon, míg a magyar fél hasznosíthatja az északi rokonainknál előbbre tar­tó nemesítési alapkutatások ered­ményeit. — SÜLLÖFÉSZKEK. A balato­ni halgazdaságban megkezdték a mesterséges fészkek készítését a süllők és a keszegek részére. A Balaton védettebb részein 5—6 ezer süllő- és 7—8 ezer keszeg- fészket helyeznek el, hogy a halak ezekre rakhassák ikrájukat. A halgazdaság szakemberei fész­kenként mintegy 80 ezer ikrára számítanak. Az ívás után majd összegyűjtik az ikrákkal telt mes­terséges fészkeket, és a balaton- udvari keltetőben helyezik el, ahonnan egy hét múltán a kis ivadékokat visszaeresztik a tóba. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr'. Weither Dániai Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Prelszinger András igazgató Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-619, 12-916 (központi) 11-709 Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hlrlapkézbesltő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl]: egy hónapra 34,— forint, negyedévre 102,— forint, egy évre 400,— forint. Készült a Petőfi Nyomdában oüszet rotációs eljárással. Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001. Telefon: 13-729. Igazgató: Ablaka István Index: 25 065 HU ISSN 0133—235X.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents