Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

Lázár György látogatása Rács-Kiskun megyében Tegnap reggel egynapos látogatásra Bács- Kiskun megyébe érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. A vendéget Tass község közelében, a me­gyehatáron Romány Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Gajdócsi István, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke és Jávor János, az MSZMP Központi Bizottságának instruktora fogadta. IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig; általában kevés felhS. számottevő eső nélkül. Főként kedden Időnként megerősödő nyugati, északnyugati szél. A hajnali órákban néhány szélvédett he­lyen köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában 1, 6 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet: IS, 20 fok között. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 71. szám Ára,! 1,40 Ft 1981. március 25. szerda Ezután Lázár György és kísé­rete Soltra utazott, és felkereste a Kossuth rádió középhullámú adóállomását. Az öt éve működő létesítménynél Boza József, a ka­locsai járási pártbizottság első titkára, Berta Somogyi László, a járási hivatal elnöke, Fehér György, a községi pártbizottság titkára és Prohászka János, a Vízellátási és csatornázási feladatok egyeztetése A VI. ötéves tériiletfejlesztési terv előkészítése során tegnap is­mét jelentős feladategyeztető tárgyalásra került sor a megyéi tanácsnál. A megye vízgazdálko­dásának feladatait, a települések vízellátásának, csatornázásának jelenlegi helyzetét, további ten­nivalóit tárgyalták az Országos Vízügyi Hivatal, valamint a me­gye párt- és tanácsi vezetői. Vin- cze Józsefet, az OVH elnökhe­lyettesét Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és Tdhai László, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese fogadta. A megbeszélésen részt vettek az OVH és a megye illetékes szak­ágazati vezetői is. Áttekintették a települések víz- gazdálkodásának helyzetét, s meg­állapították, hogy a megyében számottevően javultak a közmű­ves vízellátás és csatornázás fel­tételei. A tervidőszakban további hét település és egy külterületi lakott hely vízellátása oldódott meg. Ezzel a közműves vízzel ellátott települések száma 98-ra emelkedett. Folyamatban van és a VI. ötéves tervre áthúzódik a Baja környéki kistérségi és az izsáki vízműépítés. A társulati úton megvalósult beruházások összértéke megközelíti a. 175 mil­lió forintot. A csatornázás a víztermeléshez hasonló ütemben növekedett. A vállalati kezelésben lévő csator­naművek száma a tervidőszakban kilencre emelkedett. Űj szenny­víztelep épült Bácsalmáson tár­sulati beruházásban. Jelentős volt a szennyvíztisztító kapacitás bő­vítése várósokban, a kecskeméti 24 ezer köbméteres mechanikai telep azonban csak 1983-ban he­lyezhető üzembe. A tervidőszak­ban 56 kilométer szennyvíz- csatorna épült. A belterületi vízrendezésre öt év alatt 164 millió forintot for­dítottak a tanácsok. Itt legna­gyobb eredményként értékelhető a kecskeméti Csukásér rendezésé­nek I—II. üteme és a bajai Ken­deres-árok zárt szelvényűre tör­ténő átépítése. A megbeszélés résztvevői egyet­értettek abban, hogy az ágazat fejlesztési terveiben továbbra is alapvető feladatnak kell tekin­teni a városok infrastrukturális elmaradottságának pótlását. Min­den település további fejlesztésé­nek előfeltétele a vízellátási, csa­tornázási, szennyvíztisztítási és belvízrendezés! feladatok átfogó megoldása. Kiemelten kell kezelni a VI. ötéves tervben felépítendő 18—20 ezer lakás vízellátásának megol­dását, a települések növekvő víz­igényének kielégítését. A vízbázi­sok. fejlesztésével pedig töreked­ni a biztonságos vízszolgáltatás feltételeinek megteremtésére. A beruházási költségek csökkenté­sére a vízművek kapacitásbővíté­se-mellett fontos előtérbe helyez­ni a csúcsigények kiegyenlítését szolgáló tárolók építését. Kiemelt feladat a kecskeméti víztorony gyors megépítése, üzembe helye­zése. A községi vízműépítéseknél a folyamatban lévő beruházások befejezése mellett a tervidőszak­ban további 5—6 új társulati víz­mű építése tervezhető, és fontos a 60-as években épített vízművek rekonstrukciójának folytatása. A tervidőszak végéig a közműves vízellátásba bekapcsolt lakosok aránya a megyében eléri a 74 százalékot. A tervidőszak legnagyobb fel­adata, hogy korlátozott anyagi lehetőségek között jelentős előre­haladást érjünk el a szennyvíz- csatornázás és -tisztítás, valamint a csapadékvíz-elvezetés terüle­tén. A VI. ötéves tervben az ed­digieknél is nagyobb jelentősége lesz a feladatok helyes rangsoro­lásának és a helyi, lakossági erő­források bevonásának. Üj víz- és csatornaművek, valamint jelen­tősebb bővítések elsősorban tár­sulati úton valósíthatók meg. Az OVH támogatja az ezzel kapcso­latos jelentős megyei kezdemé­nyezéseket, és megvizsgálja a tár­sulati támogatás növelésének le­hetőségét is. Végezetül az ágazatot érintő egyéb megyei feladatokról, a me­zőgazdasági öntözésről, az üdülő­tavak és fürdők fejlesztéséről tárgyaltak: S. B. MEZÖGÁ7DASÁC;I TER M ÉKEK BELFÖLDRE ÉS EXPORTRA Félmilliárdos forgalom a TSZKER-nél A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Be­szerző és Szolgáltató Közös Vállalatának te­rületi központja Kecskeméten tartott ülésén ezen a héten összegezte a tavalyi tevékeny­ségét. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági nagyüzemeinek többségével kereskedelmi kap­A zöldség-, gyümölcs ágazat termékei közül a kajszi és a meggy, toVáb- bá a zeller, a takarmányfor­galomban pe­dig a kuko­rica volt a ki­emelkedő. A szántóföldi ter­mények érté­kesítésében igen eredmé­nyesen vett részt a TSZKER bajai kirendeltsége is, amely a múlt év máso­dik felében alakult meg. Bács-Kiskun megye állatte­nyésztésének, vágóállat-kíná­latának növe­kedésével össz­hangban ennek az ágazatnak a termékértékesí­tése emelkedett a legnagyobb mértékben, jól­lehet a TSZKER össz­forgalmának az élőállat- és állatitermék-értékesí- tés mindössze 7,6- százalékát te­szi ki. Az elmúlt két tervidőszakban a szövetkezetek jelentős összeget költöttek terményszárítók, takar­mánykeverők létesítésére, és sa­• Megkezdődött zeti erdőben. a tisztító, gyérítő vágás a szövetke­ját szükségletükön fölül nagy mennyiségű évelő pillangós- és fűlisztet, szárítmányf, pogácsá- zott takarmányt készítettek érté­kesítésre is. Ebben a tevékeny­ségben jelentős mértékben közre­működött a TSZKER. Az 1979-es csolafban levő TSZKER 1980-ban 545,2 mil­liós forgalmat bonyolított le. Ez megközelí­tőleg 24 százalékkal magasabb a tervezettnél. A közös vállalat 14 ágazatából, a kiskereske­delmi tevékenység kivételével, valamennyi túlteljesítette az előirányzatát. forgalomhoz 137,8, tavalyi tervé­hez képest pedig 57,2 százalékkal több szárítmányt adott el hazai felhasználásra és exportra. Bács-Kiskun megyében a ho­mokhasznosítás sok évtizedes múltra tekint vissza. A mezőgaz­daság átszervezése után az 1960-as évek elején elültetett er­dők, mindenekelőtt a cellulóz- nyárasok lassan elérik a kiterme­lésre alkalmas időszakot. A cel- lulóznyárerdők tisztító, gyérítő vágása évek óta folyik, a legko­rábbi telepítésűeknek pedig a véghasználatra való kitermelése is megkezdődött. Ezzel függ ösz- sze az, hogy a kecskeméti terü­leti központ minden eddigit meg­haladó mennyiségű faanyagot szállított külföldre és hazai fel- használásra a kiskunsági szövet­kezetek erdészeteiből. Nemcsak a mezőgazdasági ter­mények és termékek értékesítésé­ben végzett 1980-ban fontos mun­kát a TSZKER. Az állami és szö­vetkezeti gazdaságbk számára jár­művek, gépek, alkatrészek, kü­lönböző anyagok beszerzését is vállalta. 1973-ban 73,7 millió fo­rint értékű forgalmat ért el ez az ágazat a TSZKER tevékenységé­ben. A imúlt esztendőben már 89,4 milliót, ami 21,7 százalékos növekedéssel egyenlő. Többek kö­zött a területi központ közremű­ködésével jutottak hozzá a me­gye gazdaságai, mindenekelőtt a háztáji és kistermelők. a motoros kapák, kistraktorok egyes típu­saihoz, amelyeket külföldről szer­zett be a TSZKER. • A solti Kos­suth rádióadó működésével is­merkedik a kor­mány elnöke. községi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket. A solti adó kialakításáról, mű­ködéséről Huber István, az adó­állomás vezetőj'e tájékoztatta a miniszterelnököt. Mint elmondta, az új adó telje­sítménye kétezer kilowatt. Ebben a frekvenciasávban jelenleg ez a legnagyobb teljesítmény. A léte­sítmény kialakításában mintegy ‘ ötven vállalat működött közre, és közel félszáz szovjet szakember segítette a helyszínen a kivitele­zést. Az új komplexum részegy­ségeit a Szovjetunióban gyártot­ták. Nappal az ország egész terü­letén tökéletesen vehető a solti új adó által sugárzott műsor. Éj­jel a távoli adók zavarai jobban terjednek, erősebben érvényesül­nek, ezért a kifogástalan vétel körzete ilyenkor nem foglalja magába az egész országot, csupán annak nyolcvanhat százalékát. Az állomás vezetője arról is be­szélt, hogy a solti adóban nyolc- • vannyolcan dolgoznak, közülük ötvennégyen műszakiak. A letele­pült szakemberek jól beilleszked­tek a község és a járás társa­dalmi életébe. Lázár György és kísérete ez­után Hartára utazott. Felkeresték az Erdei Ferenc termelőszövetke­zetet. A közös gazdaságban a vendégeket Hegedűs Lajos, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a szövetkezet elnöke, Gott- scháll Péter, a községi pártbi­zottság titkára, Szokola Imre, a községi tanács elnöke, és Simon Károly, a termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára fo­gadta. * _ , Hegedűs Lajos részletes tájé­koztatást adott Lázár Györgynek a közös gazdaság munkájáról, eredményeiről, s a további fel­adatairól. üzemlátogatással folytatódott a program, melynek során a ven­dégek elsőként a baromfitelepet keresték fel. Füzesi János, főága- zatvezető ismertette az itteni munkát, s eredményeiket. Egye­bek között azt, hogy évente 280 vagonnyi baromfit hizlalnak, ami 84 millió forint árbevételt jelent a közös gazdaságnak. A vendégek ezután ellátogattak a tésztakészítő üzembe, ahol éven­te 110 vagon száraztésztát állíta­nál! elő, mintegy 35 millió forint értékben. Schméhl Henrikné üzemvezető tájékoztatója után Lázár György itt is, csakúgy, mint más munkahelyeken a ven­dégkönyvekbe, illetve a szocialis­ta brigádok naplóiba írt bejegy­zésével kívánt további jó munkát a dolgozóknak. A termelőszövetkezet másik melléküzemágában a cipőfelső­rész-készítő üzemben Bdbli János főágazatvezető ismertette az it­teni munkát, amely évente 18 millió forint árbevételt eredmé­nyez. Ezután a magas rangú vendég és kísérete Rétfalvi Teofil nyug­díjas tanító kalauzolásával meg­nézte a hartai helytörténeti mú­zeumot. Ebéd után szintén mozgalmas volt a vendégek programja. A kormány elnöke és kísérete el­látogatott Kalocsára, ahol a mű­velődési házban Szvorény János, a városi-pártbizottság első titká­• Lázár György emléksorokat ír a hartai Erdei Ferenc Tsz tész- taűzemében a Fehér akác nevű szocialista bri­gád naplójába. • Jobbra: Ka­locsán fiatal néptáncosok kö­szöntik a ven­déget. " ra és Geri István tanácselnök fo­gadta. Kedves színfoltja volt az eseménynek, amikor a művelődé­si ház nagytermében a negyedi­kes Vörös Zsuzsanna és az első osztályos Harangozó Boglárka vi­rágcsokorral köszöntötte Lázár Györgyöt, majd a két kislány visszaállt a Kalocsai Népi Együt­tes gyermektánckarának soraiba, s jól sikerült műsort adtak, A művelődési házból való búcsúzás­kor a kormány elnökének Heimné Gyebnár Edit népművész egy ma­ga készítette kalocsai pingált cso­korral kedveskedett. A program további részében a Minisztertanács elnöke Bajára utazott, ahol pártbizottságon a kormány elnökét, és kíséretét Papp György, a városi pántbizott­ság első titkára és Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke fogadta. Ezután Papp György a város éle­téről, fejlődéséről adott tájékozta­tást. A városi pártbizottság első tit­kára a település iparáról egyebek között elmondta, hogy a Duna- parti városban több önálló gyár működik, de viszonylag magás azoknak a termelő munkahelyek­nek a száma, amelyeknek központ­ja Budapesten van. A központi irányítás pedig sok esetben hát­rányosan érinti a gyárak terme­lését. A tájékoztató után Lázár György átadta a végrehajtó bizottság tag­jainak, Baja, s az egész megye lakosságának az MSZMP Közpon­ti Bizottsága és a Minisztertanács K. A. • Üzemlátogatáson a bajai Bácskai Húsipari Közös Vállalatnál. (Tóth Sándor felvételei) üdvözletét, majd kifejezte elisme­rését azért a fejlődésért, amelyet a város különösen az utóbbi más­fél, két évtized alatt elért. — Azok a bajai eredmények, amelyek a .tájékoztatóban is el­hangzottak, azokból a forrásokból táplálkoztak amelyekből az or­szágos eredmények, vagyis a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt po­litikájából, a párt kongresszusai­nak határozataiból, illetve azok következetes végrehajtásából — mondotta Lázár György, majd hangsúlyozta, hogy mindehhez nélkülözhetetlen a társadalmi ösz- szefogás, az együttgondolkodás és cselekvés. — Olyan időszakban vagyunk, amikor érthetően gyakrabban gondolkodunk és beszélünk a prob­lémákról- azok megoldásáról ' — folytatta? a kormány elnöke. — Meggyőződésem, hogy közös fe­lelősségvállalással és helytállás­sal túljutunk és itt Baján is túl­jutnak a jelenlegi gondokon.- A továbbiakban a Miniszterta­nács elnöke arra kérte Papp Györgyöt, hogy a tájékoztatójában a nagyvállalati irányítással kap­csolatos problémákról mondottak­hoz konkrét példákat is említsen. A városi pártbizottság első tit­kára elsőként a Kismotor- és Gép­gyárat említve elmondta, hogy az öt gyár termelési értékének 42 százalékát a bajaiak adják, de bi- nyos területeken nagyobb önálló­ságra lenne szüksége a bajai gyár­nak, ám ezt nem kapják meg. Átvéve a szót a kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a vállalatok szervezeti kérdéseiben meg kelle­ne találni azokat a megoldásokat, amelyek hatékonyabb munkát eredményeznek. Persze nem min­denütt az vezetne eredményhez, ha a nagy vállalatoktól leválná­nak a gyárak, mert számos más eszköz és lehetőség is kínálkozik a jobb és hatékonyabb termelés megszervezésére, de ott ahol az el­válás célszerű, feltétlenül érdemes és hasznos alkalmazni. — Az irányítás korszerűsítésé­ben nagyon nagy lépést tettünk előre, de mint az előbbiekből is kiderült bőven van e téren is még tennivalónk — hangsúlyozta az eszmecsere végén Lázár György. Ezt követően a Minisztertanács elnöke a Bácskai Húsipari Közös Vállalatnál tett látogatást, ahol Horváth István igazgató adott tá­jékoztatást a vállalat munkájáróL A tájékoztató után üzemlátogatás következett, s ezzel befejeződött az egész napos program. Lázár György az esti órákban visszautazott Budapestre. T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents