Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: erősen felhős Illetve borult idő. esővel, havas- esővel. havazással. Helyenként kőd. Megélénkülő változó Irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let mínusz 1, plusz *. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1—6 fok kö­zött. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. S3, szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 4. szerda Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ISMÉT LEONYID BREZSNYEV A KÖZPONTI BIZOTTSAGiÉpTITKÁRA Befejezte munkáját az SZKP XXVI. kongresszusa MOSZKVA Kedden délben a moszk­vai Kreml kongresszusi pa­lotájában ünnepélyes kere­tek között, Leonyid Brezs- nyev zárszavával ért véget az SZKP XXVI. kongresz- szusa. A kongresszus nyolc napon át tanácskozott. Meg­vitatta a központi bizottság beszámolóját, a Szovjetunió új ötéves népgazdasági ter­vének irányvonalait, megvá­lasztotta az új közponij bi­zottságot és központi revíziós bizottságot. A kongresszus munkájá­ban több mint ötezer küldött vett részt. Százkilenc ország­ból 123 párt küldte el dele­gátusait a tanácskozásra. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára vezette. Ma Kecskeméten összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A megyei párt-végrehajtóbizottság javasolja megtárgyalni a megyei pártbizottság 1981. évi üléseinek napirendjeit, az 1981—85. évek gazdasági és területi fejlesztési irányelveire vonatkozó elgondolásokat, a középtávú káderutánpótlás és képzési terv végrehajtásának tapasztalatait, s a további feladatokra vonatkozó javaslatokat, valamint a végrehajtó bizottság 1980. II. félévi munkájáról szóló jelentést. • Lörincz Csaba elektroműszerész a nagy teljesítményű fröccsöntő- gép üzembe helyezésén dolgozik. Bálint Lászlóval, a Villamos­szigetelő és Műanyaggyár kiskun­félegyházi 2. számú gyárának fő­mérnökével beszélgettünk a na. pókban az 1981-es esztendőből el­telt két hónap eredményeiről és gondjairól. — Sokkal jobban kezdtük az évet, mint tavaly — mondta Bá­lint László. — A múlt év elején kevés volt a munkánk, sürgősen tennünk kéllett valamit gondjaink elhárítására. Belső átszervezéssel, gyártmány-átcsoportosításokkal si- sikerült folyamatos munkát bizto­sítani dolgozóinknak. A vállalat fővárosi gyárából például átvet­tük a villamos elágazó dobozok gyártásának egy részét. Nem usolsósorban ennek a terméknek is köszönhetjük — amiből az idén 20 millió forint értékűt kell átadnunk a megrendelőknek —, hogy van elegendő munkánk. Gyárunkban korábban nem ké­szült hőre lágyuló anyagból akku­mulátoredény és -cella. Most fo­lyik ' egy nagy teljesítményű fröccsöntőgép üzembe helyezése, és a második negyedévben már megkezdjük ennek a terméknek a gyártását is. Űj termékek még a svájci li- cenc alapján készülő Weber kis­megszakítók műanyag alkatrészei. A kísérleti gyártást megkezdtük, s az év végéig várhatóan 300— 400 ezer darabot készítünk. E termék keresletét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy jö­vőre már 3,2 millió darabot kell átadnunk a VBKM Világítástech­nikai Gyárának. Kedvező eredményeink mellett gondunk is akad. Az idén NDK 9 Weber kismegszakító-alkatré­szeket gyárt gépével Tóth János. exportra 80 ezer gégepsövet kel­lene gyártanunk, de a vállalás teljesítése veszélyben van. Az Április 4. Drótművek ugyanis — az NDK szerződés megkötése után — a múlt év decemberében kö­zölte velünk, hogy megszünteti annak az acélhuzalnak a gyár­tását, amelyre nekünk' a gégecső­höz szükségünk van, Most acél­huzalt valószínűleg tőkés import­ból kell beszereznünk. Sajnos, aka­dozó az ellátásunk présporokból és kemény polietilénből is. Gyá­runk illetékes szakemberei min­dent megtesznek a szükséges anyagok beszerzéséért, s bízunk abban, hogy e gondjaink megol­dásával sikerül az első negyed­éves kötelezettségeinknek eleget tenni — mondta befejezésül Bá­lint László főmérnök. O. L. A Záróülés előtt, hétfőin dél­után a kongresszus zárt ülésen választotta meg a központi bi­zottságot. A központi bizottság választotta újjá az SZKP KB Po- Lititoi 'Bizottságának tagjait és póttagjait, a titkárság tagjait. A választás eredményét Leonyid Brezsnyev ismertette a záróülé­sen. A befejező ülés ünnepi hangu­latban kezdődött meg a kongresz- szusd 'palotában. Jelen voltak a külföldi küldöttségek vezetői és tagjai. A kongresszus küldöttei nagy lelkesedéssel köszöntötték az elnökséget, a külföldi vendégeket. Leonyid Brezsnyev bejelentet­te, hogy a központi bizottság el­ső ülésén ismét őt választotta meg a párt főtitkárává. Őszinte köszö­netét mondott ezért a megtisztelő bizalomért. Ezután ismertette a politikai bizottság tagjainak és póttagjainak, a központi bizottság titkárainak .névsorát, az SZKP KB mellett működő pártellenőrző bi­zottság és a központi revíziós bi­zottság elnökének nevét. Ezek névsora a következő: Az SZKP KB főtitkára Leonyid Iljics Brezsnyev. Az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai: Leonyid Brezsnyev, Jurij And­ropov, Konsztantyin Csernyenko, Mihail Gorbacsov, Viktor Grisin, Andrej Gromiko, Andrej Kirilen­ko, Gyinmuhamed Kunajev, Ár­vád Pelse, Grigorij Romanov, Vlagyimir Scserbickij, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyinov. Az SZKP KB Politikai Bizottsá. gának póttagjai: Gejdar Alijev, Pjotr Gyemicsev, Tyihon Kiszeljov, Vaszilij Kuz- nyecov, Borisz Ponomiarjov, Sa­rai Rasidov, Eduard Sevardnadze, Mihail Szolomencev. Az SZKP Központi Bizottságának titkárai: Leonyid Brezsnyev (főtitkár), Konsztantyin Csernyenko, Vlagyi­mir Dolgih, Mihail Gorbacsov, Ivan Kapitonov, Andrej Kirilen­ko,'Borisz Ponomarjov, Konsztan­tyin Ruszakov, Mihail Szuszlov, Mihail Zimjanyin. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működd pártellenőrző bi­zottság elnöke Arvid Pelse. Az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának elnöke Gennagyij Szizov. ■ Leonyid Brezsnyev az újonnan megválasztott központi bizottság nevében köszönetét fejezte ki a küldötteknek a nekik nyújtott bi­zalomért. Hangsúlyozta: nagyra értékelik ezt a bizalmat és min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a kongresszus által megszabott feladatokat teljesít­sék. Az SZKP XXVI. kongresszusát értékelve azt hangsúlyozta, hogy a tanácskozás megmutatta a kom­munista párt egységét és összse- forrottságát, ennek jegyében ment végbe, s ez jelenti a párt sike­reinek biztosítékát is. Nyolc napon át ebben a terem­ben megfeszített munka folyt — mondotta Brezsnyev, .hangsúlyoz­va: a küldöttek teljes mértékben átérezték felelősségüket. Két, egy­mással összefüggő feladatról volt szó: az alkotó munkáról és a bé­ke biztosításáról. A kongresszus elvi, és ugyanakkor konkrét fel­adatot adott, s most hozzá kell kezdeni e feladatok megvalósítá­sához. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta: mindenekelőtt feltétle­nül teljesíteni kell a XI. ötéves tervet. Ehhez nagy felelősségér­zetre, igazi tudatos kommunista fegyelemre van szükség, s ugyan­akkor új gondolatokra, az új ke­resésére, az új megsegítésére minden téren. Brezsnyev méltatta azt a nagy­szabású támogatást és ösztönzést, amelyet a szovjet dolgozók nyúj­tottak a kongresszusnak a munka­(Folytatás a 2. oldalon.) A beke kongresszusa r A SZOVJETUNIÓ Kommu­nista Pártjának XXVI. kong­resszusa minden tekintetben m igazolta azt a várakozást, amellyel munkáját világszerte kísérték. Nemzedékek tapasz­talata alakította ki a meggyő­ződést, hogy a szovjet kom­munisták kongresszusainak helyzetelemzése és az ebből következő feladatok meghatá­rozása túlmutat az ország ha­tárain, igen nagy hatást gya­korol a nemzetközi kommu­nista mozgalom életére, sőt, az egész világ helyzetére. EZ A TÉNY egyaránt ösz- szefügg a történelemmel s a jelenlegi világhelyzet realitá­saival. Ami a históriát illeti: Lenin pártja volt az első új tí­pusú forradalmi munkáspárt, s ma egyetlen olyan kommu­nista párt sincs, amelynek tör­ténete elválasztható lenne az SZKP történetétől, a leniniz- mus kialakulásától. Ami pedig a jelent illeti: az SZKP an­nak az országnak vezető ere­je, amely szilárd támasza és önzetlen segítője a szocializ­musért, a társadalmi haladá­sért, a szabadságért és nem­zeti függetlenségért, a békéért folyó küzdelemnek. Az SZKP vezette Szovjetunió fejlődése ma is és a jövőben is a nem­zetközi erőviszonyoknak dön­tő tényezője; így számolnak vele barátok és ellenfelek egy­aránt. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa mélyrehatóan elemezte a világhelyzet alapvető voná­sait. A két kongresszus között eltelt időszak igen bonyolult volt. Ahogy a beszámoló meg­határozta, e periódust minde­nekelőtt a világpolitika két irányzatának harca jellemez­te. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárdítá­sának irányzata, az elnyomott népek felszabadulásáért folyó küzdelem; másfelől: az enyhü­lés aláásásának, a fegyverkezé­si hajsza fokozásának vonala, a felszabadító harc elfojtásá­nak politikája. Ez utóbbi irányzat veszélyét növelte meg az imperializmus — elsősorban az amerikai imperializmus — agresszivitásának fokozódása s a kínai külpolitika, amely továbbra is az imperializmus törekvéseit szolgálja. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK közt különösen jelentősek és reálisak azok az új javasla­tok, amelyeket az SZKP — bé­keprogramját továbbfejleszt­ve — fogalmazott meg és fo­gadott el ezen a kongresszu­son. A javaslatok között egy sincs, amely egyoldalú előny megszerzésére irányulna, vagy amelynél ne vették volna fi­gyelembe a másik fél érdekeit és lehetséges biztonsági szem­pontjait is; vagyis mindezek a javaslatok az azonos biztonság elvén alapulnak. A javasolt lépések, tárgya­lások, megállapodások aligha képzelhetők el az Egyesült Ál­lamok nélkül. Ezért is, de nem­csak ennek okán lényeges az a mód, ahogy a központi bi­zottság beszámolója a szovjet —amerikai kapcsolatok ügyé­vel foglalkozott. Fontos ez azért is, mert Washingtonból huzamosabb ideje a korábbi évekből ismerős hidegháborús hangokat hallani a Szovjet­unióval, a szocialista orszá­gokkal szemben. Népszerű jel­szó lett a „nagyobb erő" köve­telése — ilyen hátsó gondola­tokkal fejlesztik Kínával is a politikai-katonai kapcsolato­kat — és hidegháborús propo- gandisztikus kampányokat emelnek az állami politika rangjára. Ilyen előzmények adnak különös súlyt annak, hogy a beszámoló minderre a mérséklet s a józanság hang­ján reagált, másként, mint azt az erőpolitika prókátorai sze­rették volna. Moszkva a fegy­verkezési verseny helyett a fegyverkezés korlátozására; a helyzet kiélezése helyett hig­gadtságra; a kontaktusok fel­számolása helyett normális kapcsolatokra; propaganda- kampányok helyett párbeszéd­re hívja fel a legmagasabb szinten is Washingtont. Ilyen konstruktív szellemben tár­gyalta a kongresszus a többi tőkés országhoz fűződő vi­szonyt is, hangsúlyozván: a cél a legszélesebb körű együttmű­ködés a kormányokkal, a par­lamentekkel, az üzleti körök­kel, a társadalmi szervezetek­kel. A XXVI. KONGRESSZUS igen nagy figyelmet fordított az építőmunka soron levő fel­adataira. Megjegyzendő, hogy ezt a Szovjetunióban sok hó­napos, igen széles körű vita készítette elő a központi bi­zottság 1980 decemberiében közzétett gazdaságfejlesztési tervezete alapján. Újra bebi­zonyosodott, hogy az ilyen át­fogó, demokratikus, előzetes viták a párt kongresszusait a gazdasági fejlődés irányításá­nak és ellenőrzésének különö­sen hathatós fórumaivá teszik. Az iparfejlesztés irányait meghatározva két tényezőt húztak alá különösen nagy nyomatúkkal. Az első: az új ötéves tervben a többi ágazat­nál gyorsabban kívánják fej­leszteni azokat az ágazatokat, amelyek a népgazdaságban progresszív szerkezeti válto­zásokat, stabil és kiegyensúlyo­zott bővített újratermelést biztosítanak. A második: biz­tosítani kell, hogy az iparban a B szektor (fogyasztási cik­kek) valamivel gyorsabban fej­lődjön, mint az A szektor (ter­melési eszközök). Így kívánják elérni, hogy a megnövekedett szükségleteknek megfelelően álljanak rendelkezésre a fo­gyasztási cikkek. A mezőgaz­da sági termelés fellendítésé­nek fő irányait a kongresszu­son körvonalazott külön az élelmiszer-termelés fejleszté­sét szolgáló program határoz­za majd meg. Erről a program­ról, amelynek kidolgozása most kezdődött, igen sok szó esett, s többen hangsúlyozták: vala­mennyi olyan kérdés közül, amelytől a következő években az élet színvonal emelkedése függ, ez a legfontosabb. Mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság kérdéseinek tár­gyalásánál különösen kiemel­ték a minőség javításának, a takarékosságnak, a hatékony­ság fokozásának szükségessé­gét. Hangsúlyozták, hogy en­nek szolgálatába kell állitani a műszaki tudományos fejlesz­tést, a gazdálkodási módszerei­ket és a gazdaságirányítást is. A SZOVJETUNIÓ XI. ötéves terve a szovjet nép további életszinvonal-emekedésének, 'a békés épitőmuhkának a prog­ramja, s igy mindennél jobban bizonyítja, hogy a Szovjetunió politikáját a béke fenntartásá­nak céljai vezérlik. A XXVI. kongresszusnak a béke, az eny­hülés védelméről és a szovjet emberek jólétének fokozásáról szóló határozatai elválasztha­tatlanul összefüggnek, s egy- ‘ szersmind a szocialista rend­szer lényegéről és magasabb- reitdóságéról tanúskodnak. Az SZKP XXVI. kongresz- szusának munkáját a megnyi­tástól kezdve a tanácskozás befejeztéig az egység, a cse­lekvő és harcos inter naciona­lizmus, a szocializmus és a kommunizmus erejébe vetett hit hatotta át. Valóban alkotó szellemű tanácskozás volt ez, amely a kor valóságát ragadta meg a maga változásában, szá­mításba véve az adott törté­nelmi korszak sajátosságait és a legújabb fejleményeket is. A vita, a tanácskozás egész tartalma és menete ily módon újra tanúsította a Szovjetunió Kommunista Pártjának esz­mei szilárdságát, magas fokú szervezettségét, jó tömegkap­csolatait. Bizonyította azt is, hogy a szovjet kommunisták a tegnapinál sok tekintetben bo­nyolultabb helyzetben is tö­retlen optimizmussal tekinte­nek a jövőbe. Ez nem holmi kincstári optimizmus, hanem a szovjet állam, a szocializmus erejébe vetett bizalmon alap­szik; azon a tudaton, hogy az idő nem az imperializmusnak dolgozik, s a nemzetközi erő­viszonyokot a legdühödte bb kampány sem változtathatja meg. * A magyar kommunisták, dolgozó népünk számára a XXVI. .kongresszus mérlegé­ből fontos következtetés, hogy az összes lényeges elvi és po­litikai kérdésben teljes az összhang a magyar és ä szov­jet testvérpárt között. Kádár János elvtársnak a kongresz- szusi palotában elmondott sza­vai is kifejezésre juttatták: a mi pártunk nagyra értékeli ezt az összhangot, ezt az egy­séget. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a szovjet kommu­nisták Lenin alapította, har­cokban edzett pártja, élen az újjáválasztott központi bizott­sággal és Leonyid Brezsnyev elvtárssal, sikerrel halad to­vább történelmi útján, eredmé­nyesen váltja valóra az SZKP XXVI. kongresszusának hatá­rozatait is — a szovjet nép, a szocialista országok testvéri közössége, az egész emberiség javára. V. p.

Next

/
Thumbnails
Contents