Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! uni 11 • • • Azt mondják a jelentések és statisztikai szöveges értékelések, hogy hazánkban általában kiegyensúlyozott az áruellátás. Külföldön járt honfitársaink is tanúsítják, hogy idehaza biztonságérzet fogta el őket, hiszen odakint sok helyen tapasztaltaik áruhiányt, s ahol bőséget láttak, a nálunk jóval gazdagabb nyugati országokban, ott iazt is érzékelhették, hogy a pénznek „foga van", jobban, mint itthon. A múlt évi számok, adatok vásárlásairól, vásárlási gyakorlatunkról, ami nem azonos a sokat emlegetett vásárlási szokásokkal — azt mutatják, hogy még mindig a bolti élelmiszerek forgalmát növeltük legjobban, s a vegyes iparcikkekét valamivel enyhébben. Különösen feltűnő, hogy az előző évi fellendülés után tavaly csökkent a ruházati áruk vásárlási dinamikája. A vendéglátásról most nem is beszélve, ahol bizony az országosnál is jobban visszaesett a forgalom. Gunyorosan itt megjegyezhetnénk, hogy az alkoholtartalmú italok forgalma a vendéglátási bevételeknek a felét teszi ki, de ezen nem érdemes humorizálni, örülhetünk viszont- annak, hogy csaknem kétezer automata mosógép kelt ella négyszer annyi egyéb típusú' mellett és tizen- egyezer-hatszáznál -több centrifuga, harminckétezer kerékpár, rengeteg motor és hétezernél is több személygépkocsi. Mintegy tizenötezer televíziós készülék, kilenc és félezer hűtőszekrény, harmincötezer rádió talált gazdára, hogy csak a legjenemzőbbeket soroljuk. Miért is?... Bizonyítandó, hogy nem hiábavalóan költöttünk el a megyében egy év alatt 17,8 milliárd forintot, tíz -százalékkal többet, mint a megelőző évben. Elköltöttük, mert megkerestük a rávalót, megdolgoztunk érte, s nem utolsósorban azért, mert az igények nőttek ilyen irányban és mértékben, de a magyar kereskedelempolitika — az általános gazdasági és társadalmi helyzetünk részeként — teljesítette a kötelességét. Árut, fogyasztási cikkeket adott, mondjuk ki kereken: bőségesen — a lakosságnak. Adott a megyében — az új húsipari üzem belépése után még jobb választékban — elegendő tőkehúst és húskészítményt, baromfihúst, tejet, tejterméket és sok más alapvető élelmicikket. Tegyük hozzá mindjárt, hogy megfelelő hűtőpultok hiányában még sok külterületi és kisközségi bolt nem nyújt választékot is a lakosságnak. Igen gyakran szállítási gondok nehezítik még ma is egyes települések friss kenyérrel, pékáruval való ellátását. Mondjuk és bizonyíthatjuk is, hogy általában kiegyensúlyozott az ellátás. Napjainkban, amikor a fejlődő országok egész sorában túlnépesedés, természeti csapás, társadalmi válságok miatt a létminimum határán élnek emberek, .s a fejlett országok nagymértékű inflációval, munkanélküliséggel küzdenek, érezzük, tudjuk, hogy hazánk helyzete ilyen vonatkozásban is megnyugtató. Ugyanakkor rengeteg a tennivaló az irányban, hogy a lakosság valőban az ország tényleges lehetőségei szerint legyen ellátva a szükséges igényeinek megfelelő ruházati és egyéb közszükségleti cikkekkel. Mivel nem a népgazdaság helyzete vagy iparunk teljesítőképességének alacsony volta miatt keletkeznek egyes áruféleségekből hiányok. S időnként nem is csak aprócikkekből, hanem például fontos háztartási gépek- ' bői, tegnap mosógépből, ma villanyvasalóból, azelőtt porszívóból stb. A hazai gyártás, gazdasági okokból, időnként megszűnik ebből-abból, s ilyenkor kiderül, hogy külföldi partnereink nem szállítanak kellő mennyiségben, ha szállítanak egyáltalán, hiszen őket is hasonló gazdaságossági szempontok vezérlik. Még bosszantóbb, amikor az idehaza jelenleg is gyártott holmikból hiányzik ez vagy az a méret, hadd töprengjen a férfiét női nem megszorult képviselője, miért nem tudja pótolni elhasználódott alsóneműjét, s mikor lesz az ipar kegyes hozzá. Némelyik boltos már csak mosolyog a bosszankodá- sunkon, s azzal biztat, lehet ez még rosszabbul is, hiszen jön a nyár, némi kis idegenforgalom, s méginkább pult alá került sokféle alkatrész, s néhány féle — ma még a szögön lógó — húskészítmény is, ami természetes jelenség, ha idegenforgalmat akarunk az országban. Zsörtölődéseink éppen ezért kibirhatóak, bosszankodásaink is elviselhetőek, ha látjuk az erőfeszítést, az igyekezet a hiányok pótlására, s kapunk kevéske magyarázatot is a hibák eredetére nézve. Mert általában nálunk tényleg kiegyensúlyozott az ellátás. S ezt nem csak mi /mondjuk — ha már így jött szóra — „hála- isten". T. P. a földeken • Ezerszáz tanulóra méretezett iskola: az új létesítmények egyike a bahesiszeráji járásban. A testvérmegyei napokon az elért eredmények« rői és a tovább! elképzelésekről is szó lesz. (Fotó: Ny. Bondarenko) AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 69. szám Áfa; 1,40 Ft 1981, március ZZ. vasárnap Koszorúzási ünnepség a megyeszékhelyen pl A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 62. évfordulója alkalmából tegnap Kecskeméten, a Rákóczi úton levő emlékműnél koszorúzási Ünnepséget tartottak. A Himnusz hangjai után e Tanácsköztársaság-emlékmű alapzatára koszorút helyezett el Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Tóth Pálné, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. A városi pártbizottság koszorúját Fekete László és Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkárai helyezték el az emlékinű előtt. A megyei tanács nevében Tóhai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Gátay Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja koszorúzott. iEzt követően dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke és Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese, majd a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviseletében Zolotov Leonid Szergeje- vics gárdaezredes és Telbuhov Alekszandr Dmitrijevics gárda- ezredes helyezett el koszorút. A fegyveres testületek koszorúját Fries Pál őrnagy, Jakab Sándor rendőr alezredes és Budai József, a munkásőrség megyei parancs- nokhelyetese helyezte el az emlékműnél. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa nevében Neiner János, ez SZMT elnöke, és Princz László, az SZMT titkára koszorúzott, majd őket követte dr. Dobos László, a megyei népfront- bizottság elnöke és Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára. A Tanácsköztársaság-emlékműnél koszorút helyezett el Kissné Csányi Anikó megyei úttörőelnök és Hegedűs Zoltán, a KISZ városi bizottságának titkára. A koszorúzási ünnepség az In- temacionálé hangjaival fejeződött be. VETIK A BORSÓT, ÁRPÁT, ‘LUCERNÁT Meggyorsult a tavaszi munka Megszenvedte a kemény telet az őszi kalászos, megyeszer- te kiritkult a növényállomány- Számos gazdaságban annyira elhúzódott a betakarítási munka, hogy a kalászos számára legalkalmasabb időnél később került földbe a vetőmag. A tél beálltáig ezért nem tudott mindenütt kellően megerősödni a rozs, az őszi árpa, a búza. Az állami és szövetkezeti gazdaságok dolgozói, ennek ismeretében minden eddiginél gondosabban végezték a fejtrágyázást. Bácsbo- kod, Harta, Solt környékén a szövetkezetek repülőgépes növényvédelmi társulása működött igen eredményesen. Más gazdaságokban a MÉM növényvédelmi szolgálata végezte a légi műtrágya- szórást. Különösen olyan gazdaságokban volt pótolhatatlan a munkájuk, amelyeknek felázott szántójára hetekig rá sem lehetett volna menni a földi gépekkel. Mindezek eredményeként az átmeneti felmelegedés, a nedvesség és a tápanyag hatására szépen kizöld ült a határ, erőteljesebben fejlődésnek indult a növényzet. Ha a felmelegedés tartós marad, rövid idő alatt az őszi kalászos megyés zerte eléri a más években szokásos fejlettségi fokot. A talajnedvességet hamarabb elnyelő kiskunsági homokon IFA tehergépkocsi alvázra szerelt műtrágyaszóró gépekkel dolgoztak igén eredményesen a szántókon. A félegyházi Lenin Tsz szakmunkásai jelenleg is ilyen gépekkel végzik a kukorica vetés előtti műtrágyázását. Az elektromos távvezetékkel sok helyen behálózott határrészeken a légi gépekkel igen veszélyes lenne dolgozni. Nem is szabad. Legújabban az egyéb vezetékek lefektetése miatt feltúrt szántások, gyepterületek időszerű ápolása jelent számukra ra egyre nehezebb feladatot. Égész télen, az érdekelt vállalatoknak, úgy látszik, nem volt elég idejük az oszlopok felállítására, a vezetékek lefektetésére. Gépeik most járják keresztül-ka- sul a félegyházi határt, és a széles keréknyomok alatt, a nehéz gépek által összetömörített szántóföldből elég nagy területeken az idén aligha fog már kisarjadni a kultúrnövény, legfeljebb a gaz. Megyes zerte meggyorsult a homoktalajon is a szántás. A legkorábbi vetésű növények magágy- készítése jórészt befejeződött, a korai borsó vetőmagja egyre na• A dunavecsei Béke Tsz nagyüzemi ültetvényén motoros fűrésszel, gyorsan halad a fatisztogatás, gallyazás. (Méhesl Éva felvétele) gyobb területeken kerül a földbe, vetik a lucernát, a tavaszi árpát is. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának értékelése szerint, az állami és szövetkezeti gazdaságok ültetvényein az utolsó szakaszban van a talajmunka, a trágyázás. A szőlő, valamint a gyümölcsösök metszése mintegy kétharmadánál tart. Egyes helyeken a szőlőkben és a gyümölcsösökben fagykárokat észleltek a szakemberek. Ha az időjárás kedvezőbbre fordul, s elmúlik a fagyveszély, megkezdik a nagyüzemi gyümölcsösök tél végi lemosó permetezését is. Megyes zerte megkezdődött az ültetvénytelepítés. A tavaszi idényterv szerint, valamivel nagyobb területen ültetnek szőlőt és gyümölcsöst az előirányzottnál. Néhány gazdaság ugyanis a viszonylag korán beköszöntött tói miatt az őszi telepítést nem tudta befejezni és tavasszal igyekszik pótolni. K. A. A testvéri Krím napjai Bács-Kiskun megyében Az immár hagyományossá vált testvérmegyei kapcsolat felvételének huszadik évfordulója alkalmából a Szovjet-Krím napjait készítik elő Bács-Kiskun városaiban és községeiben. A tapasztalatcserék, előadások, kulturális rendezvények március 30-án kezdődnek, és kiegészítik a felszabadulási megemlékezések’ ünnepi programját. Az eseménysorozatra háromtagú .tanácsi küldöttség térkezik J. G. Bahtyinnal, a krími területi szovjet végrehajtó - bizottsága elnökének vezetésével. A delegáció a megyei tanácstagok munkáját, a szociális ellátás fejlődését, és a háztáji kisegítő gazdaságok munkáját tanulmányozza. Ugyancsak március 30-ára várunk két párt- előadót, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresz- szusának határozatairól és a krími terület XI. ötéves tervéről adnak tájékoztatást a megyében. A Krímszkaja Pravda és a helyi televízió munkatársa ugyanakkor arra készül fel, hogy odahaza beszámolhassanak Bács-Kiskun életéről. Érdekes színfoltnak Ígérkezik a harminctagú jévpatorijai öntevékeny művészéti csoport vendég- szereplése. Az amatőr együttes szovjetunióbeli megbecsülését jelezte, hogy a moszkvai olimpia idején részt vettek a nagyszabású élőkép összeállításában. Március 31-én a Megyei Művelődési Központ munkájával ismerkednek, este bemutatkoznak a kecskeméti közönségnek. Másnap a Bugaci Népdalkor tagjaival találkoznak, majd a Moszkvai Rádió szabad- szállási estjén lépnek fel, április 2-án pedig — bajai látogatást követően — a bácsalmási művelődési központban adnak műsort. Szintén a testvérmegye bemutatkozását mélyíti el az a kiállítás, amely félszáz fotóval dokumentálja Kecskeméten a barátság húsz évét. S az élő kapcsolatok ápolását szolgálja majd a Szovjet—Magyar Baráti Társaság harminc krími aktivistájának ötnapos látogatása is. A programból — bár későbbi időpontban — a sport sem marad ki. Április 10-én érkezik Bács-Kiskun megyébe a Szimfe- ropoli Szpartak női kosárlabdacsapata, amely jelenleg a nemzeti bajnokság első oszályába való kerülésért vívja az osztályozó mérkőzéseit. Kecskeméten a helyi klub csapatával, valamint a magyar és a csehszlovák ifjúsági válogatottal méri össze tudását. H. F. ifi i*3 B Élénk az- öntevékeny művészeti mozgalom a krimi területen. Ebből rövidesen ízelítőt kaphatnak a kecskemétiek, szabadszállásiak és bácsalmásiak is.
