Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-20 / 67. szám

IDŐJÁRÁS

Várható Időjárás ima estig: eleinte túlnyomóan borult Idd, tóbbfelé estivel, záporral, késdbb nyugat felől felszakadozó felhőzet, erds, gyakran viharos északnyugati, északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0, plusz S, legmagasabb nappalt hőmérséklet T, U fok között.

DÜNAVEGSE, HARTA, ÚSZÓD SZÖVETKEZETEINEK TÁRSULÁSA

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Kimeríthetetlen építőanyag-bánya

m

mm

isfe

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 67. szám Ára: 1,40 Ft MM. március 20. péntek

Stanislaw Kania Budapesten

Cseppenként vájja a víz a követ, nem erejével, hanem gyakori esésével — tartja a régi közmondás. Tizezer esztendők óta omlasztja és görgeti a kőzetet forrásvidékétől a torkolatáig legnagyobb folyónk, a Duna. Megszámlálhatatlan mennyiségű hordalékot terít szét medrében minden esztendőben. A folyó mentén élő népek régesrég felfedezték ezt a kimeríthetetlen épitő- anyag-forrást. Emberemlékezet óta termelik ki a sódert, a kavicsot, a fövenyt, és használják fel az építkezésnél.

A folyami sóder kotrása és kiemelése hazánkban a vízügyi hatóságok hozzájárulásával történik. Az engedély meghatározott helyekre érvényes, ahol a sóder kiemelése bizonyos mederszabályozási feladatokat is betölt. Dunaföldvártól az országhatárig az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság működési körzetében több szövetkezet és vállalat végzi ezt a munkát. A bajai székhelyű Magyar Hajófuvarozó Szövetkezet évente átlagosan 800 ezer köbméter hordalékot emel ki gépeivel a folyóból. A Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat évi teljesítménye 300 ezer, a Folyamszabályozó és Kávicskotró Vállalaté pedig 100 ezer köbméter ezen a szakaszon. A foktői Béke Tsz 30—40 ezer. az uszódi szövetkezet 120 ezer köbmétert termel ki ugyanitt.

Az alsó- és közép-dunavölgyi közös érdekeltségű folyószakaszon legújabban három mezőgazdasági szövetkezet alakított társulást a ..folyami kavics kitermelésére és hasznosítására: az uszóI.E302

• Szállítószalagok láncolatán jnt el a vízpartra a folyóból kitermelt kavics. (Méhes! Éva felvételei)

di Egyetértés, a hartai Erdei Ferenc és a dunavecsei Béke Tsz. Az elmúlt esztendőben a vállalkozás igen eredményes munkát végzett. A dunavecsei Béke Tsz- nek tavaly 5,7 milliós* bevétele származott a folyamkavics-báKádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a meghívására március 10-én csütörtökön látogatást tett Budapesten Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára.

Kádár János és Stanislaw Kania őszinte elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik politikájáról és áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit.

Kádár János tájékoztatta ven. dégét az MSZMP XII. kongresz- szusa határozatainak végrehajtása érdekében folytatott munkáról, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatairól. Stanislaw Kania ismertette a LEMP Központi Bizottság 8. plénuma határozatait, amelyeknek az a célja, hogy megszilárdítsák a párt helyzetét, kivezessék Lengyelországot nehéz válsághelyzetéből,' megvédjék és továbbfejlesszék a lengyel nép szocialista vívmányait.

Kádár János kifejtette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a lengyel kommunistáknak a társadalmi rend és nyugalom helyreállítása, a szocialista építés során felmerült nehézségek leküzdése, a szocialista irányú kibontakozás érdekében kifejtett erőfeszítéseivel és azzal az

elhatározottságával, hogy a szocialista országok közösségével egységben küzdenek társadalmi és nemzeti céljaik eléréséért.

A megbeszélések során megállapították, hogy a két párt és ország testvéri és hagyományos baráti kapcsolatai a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján fejlődnek. A két párt a jövőben is azon munkálkodik, hogy a magyar— lengyel kapcsolatok minden területen kiegyensúlyozottan és rendszeresen tovább fejlődjenek.

Áttekintve az időszerű nemzetközi kérdéseket, a két párt Központi Bizottságának első titkárai hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán tett nagy jelentőségű kezdeményezések jó alapokat teremtenek a béke és biztonság ügyének előmozdítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a nemzetközi enyhülés folytatására. Kifejezték, hogy készek továbbra is sokoldalúan hozzájárulni a szocialista közösség országai együttműködésének erősítéséhez, elősegíteni a kommunista és munkáspártok kapcsolatainak a fejlesztését és támogatni valamennyi haladó, forradalmi erőnek az imperializmus, újgyarmatosítás és fajüldözés elleni harcát:

Stanislaw Kania csütörtökön az esti órákban elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János búcsúztatta a vendéget

JÜ

nyászatból, s a különböző költségek leszámítása után, másfél milliós nyereséget könyvelhetett el.

Dunavecsén, Hartán, Úszódon és a kalocsai járás számos településén közintézmények, családi otthonok épültek a társulás gépeivel kitermelt nyersanyagból, ezenkívül a házgyárnak is szállított folyami kavicsot a szövetkezeti társulás.

A dunavecsei Béke Tsz és a társult két gazdaság a folyam- kavics-kitermelés növelését irányozta elő. Az értékes építőanyag iránt elég nagy a kereslet, minden bizonnyal az idén sem lesz akadálya az értékesítésnek.

K. A.

• Sóderhalmok emelkednek a dunavecsei hajóállomás közelében.

Tavasz a Tél utcában

S. oldal

Kutató-fejlesztő vállalat alakul

4. oldal

Filmjegyzet

S. oldal

Úttörőélet

S. oldal

Sport

1. oldal

Tovább növelik a cukorrépa vetésterületét

Ülést tartott a Minisztertanács

Részközgyűlés a GITR-ben

A GITR, a Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszer keretében 333 ezer .514 hektáron gazdálkodnak. Az ország egész területén működő rendszer az elmúlt év mérlegét vonta meg tegnap délelőtt Kecskeméten, a Technika Háza tanácstermében.

' A taggazdaságok vezetői előtt Bozsik Zoltán rendszerigazgató adott számot az eredményekről és a gondokról. ,

A kormányprogramnak megfelelően szorgalmazzák a cukorrépa vetésterületének növelését. Ennek eredményeként ma már elmondhatják, hogy ebből a fontos élelmiszeripari növényből 10 ezer hektár fölött termelnek évente.

Az Országos Cukoripari Irodával, valamint a szolnoki és mát- ravidéki cukorgyárakkal együttműködési megállapodást kötöttek. Ennek célja, hogy a belföldi cukorellátást teljes egészében hazai

alapanyag felhasználásával oldják meg.

' A szerződés keretében a cukorgyárak vállalták, hogy nem lesz fennakadás a vetőmagvak kiszállításakor. Külön figyelemmel kísérik majd a cukorrépa szedésének és szállításának ütemezését. Lehetővé teszik, hogy a cukorrépa átadásánál, a mintavételezésnél és a minták laboratóriumi, feldolgozásánál a termelési rendszer képviselője is jelen legyen és a vizsgálatok ismeretében objektív értékelési módszert alakítsanak ki. •

A GITR-nek gyümölcsöző kapcsolata van a jugoszláviai Zágrábi Kutató Intézettel is. Taggazdaságokban kísérleti termesztésbe fogták a déli szomszédaink álltai nemesített növényfajtákat és hibrideket. Ezzel párhuzamosan a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával szerződéses kapcsolatot létesítettek a bulgáriai Russe megyei mezőgazdasági kombináttal is. Itt elsősorban az őszi és tavaszi vetésű növények nagyüzemi kísérleteit vizsgálják.

A részközgyűlésen vázolták a jövő feladatait is. Többek között szóltak arról, hogy a tervidőszak végéig a takarmánytermő területet 200 ezer hektárral csökkenteni kell az országban. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha a termésátlagok fokozása mellett szuperrövid tenyészidejű takarmányokat is termesztenek, tehát lehetőség nyílik a belvíz járta területek gond nélküli hasznosítására.

A termelési rendszer kezdeményezésére létrehozták azt az alkatrészbázist, amelyik elsősorban a most már nyugodtan mondhatjuk krónikussá váló IFA-teher- gépkocsiik üzemeltetési körülményeit javítja.

A vitát követően elfogadták a GITR ellenőrző bizottságának jelentését és az 1980-as évi pénzügyi terv teljesítéséről szóló élőterjesztést is. Majd végezetül a részközgyűlés új tisztségviselőket választott meg.

Sz. P. M.

A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtökön illést tartott. Falu. végi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a KGST tervezési, együttműködési bizottságának XXV. üléséről, amely a tervkoordináció tapasztalatainak értékelésével fog. lalkozott.

A kormány jóváhagyta a mezőgazdaság ez évi fel. készüléséről szóló jelentést Megállapította, hogy a mezőgazdaság és az ágazatot segítő szervezetek ősz. szehangolt és körültekintő munkával megteremtet, ték az idei feladatok végrehajtásának feltételeit. Felhívta az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek dolgozóit, hogy összpontosítsák erőiket a ga_ bona. és hústermelés fejlesztésére, a lakosság igé. nyeinek kielégítésére, az export növelésére és az energiatakarékosságra. A kormány felkérte az érdé. kelt ágazati szakszervezeteket, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, a fogyasztási szövetkezete, két és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy a ■ szocialista munkaverseny és brigádmozgalom támogatásával, s egyéb mozgalmi eszközökkel segítsék elő az 1981. évi mezőgazdasági célok elérését.

A Minisztertanács jóváhagyta a gazdasági bízott, ság tájékoztatóját a zöldség-, gyümölcs-, burgonya, termelés és .forgalmazás fejlesztése, az irányítás ja. vitása érdekében szükséges tennivalókról. A szabá. lyozás és az irányítás korszerűsítésének célja, hogy gyorsabban nőjön a termelés mennyisége, javuljon a termékek minősége, gazdaságossága és a piaci me. chanizmus, növekedjék a vállalatok önállósága, javuljanak kapcsolatai mind a termelőkkel, mind a felhasználókkal. A korszerűsítés hosszabb távú fela. datainak megoldására, a lakosság igényeinek jobb kielégítésére és a gazdaságos export bővítésébe az érdekelt minisztériumok, főhatóságok az év vé. géig átfogó programot dolgoznak ki. (MTI)

Fejlődött a textiltisztítási szolgáltatás

Elsősorban a nők mindennapi létfeltételeinek formálásában fokozódik az olyan szolgáltatási ágazat jelentősége, mint amilyen a textiltisztítás. Mint a megyei tanács tervosztáylának az SZMT elnöksége elé beterjesztett jelentése mondja, „A textiltisztításban a természetes mértékegységben kifejezett kapacitások jelentős bővítése ellenére a pénzben kifejezett teljesítményérték növekedésé elmaradt a tervezett ütemtől, ezért a megyének az országos ellátási színvonaltól való elmaradása e tekintetben alig csökkent.”

Mintegy 36 millió forint értékű fejlesztés történt a megyében. A beruházások értékét eredetileg 49,6 millió forintra tervezték, ám a népgazdaság egyensúlyi helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen jelenségek miatt a felhasználható keretösszegek nagyságát ebben a szektorban is mérsékelték. A tervteljesitést — a pénzügyi problémák mellett — a beruházások üzembe helyezésének elhúzódása is nehezítette.

Mindezek ellenére a' központi üzemek járulékos és bővítő beruházási rendben megvalósultak, bővült a gépkocsipark is. Említsünk meg néhányat az V. ötéves tervidőszakban megvalósult textiltisztítás-szolgáltatási objektumok közül: Kecskeméti RU- VESZ széchenyivárosi szalon, Baján a központi textiltisztító üzem bővítése; a Kecskeméti RUVESZ tiszakécskei szalonja, a Kecskeméti RUVESZ központi üzeme rekonstrukciójának folytatása; 1981-re húzódik át a RUVESZ kalocsai és bácsalmási új szalonjának létesítése."

A bérágynemű-szolgáltatásnál a növekvő igények miatt a tervezett 1 millió forinttal szemben mintegy 3,4 millió forintot használtak fel, ami 6800 ágynemű- garnitúrát- jelent. Terven felül vezették be Kecskeméten a helyszíni szőnyegtisztítást.

A lakosság részére végzett mosás mennyisége az 1975-ös 236 tonnáról a múlt évre 442 tonnára emelkedett, így az egy főre vetített ellátási színvonal 0,42 kg- ról 0,78 kg-ra nőtt Ennél szerényebb mértékben bővült a vegytisztítás aránya.

A textiltisztítás-ellátási színvonalat elsősorban további decentralizálással — az erők szétosztásával — a szalonprogram folytatásával, a bérágynemű, illetve más textíliák kölcsönzésének jelentős bővítésével —, városi lakótelepeken a szekrényes vállalás bevezetésével, községekben a felvevő, illetve begyűjtő hálózat kiterjesztésével és megerősítésével kívánatos emelni. Jelenleg a települések 40 százalékán — 49 községben — nincs begyűjtőhely, közülük a 10—15 legnagyobb községben tervezik a szükségletek kielégítését, részben beruházással. Bár többlettermelést nem eredményez, mégis sürgető feladat a jelentős beruházási költséget igénylő rekonstrukció a kecskeméti központi tektiltisztí- tó telepen.

A textiltisztítási szolgáltatásban meghatározó szerepe a szövetkezeti szektornak, ezen belül a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezetnek van, amely a megye nagyobb részét látja el. Ezenkívül még két szövetkezet végez ilyen tevékenységet — Kiskunhalason és Kiskőrösön. A magánkisipar súlya egyre csökken, hiszen a ma még tevékenykedő 13 kelmefestő és vegytisztító többsége közel áll a nyugdíjkorhatárhoz. Utánpótlásuk nem megy. de a szövetkezetek bővülő ellátó hálózata majd tudja pótolni kiesésüket.- T. I.

Télutó van, sőt a naptár szerint tavaszelő, amikor is — kétség nem férhet hozzá — a legaktuálisabb belpolitikai témák egyike: a lakókörnyezet milyensége; ember és település, ember és táj viszonyának minősége. Egyébként sem múlik el hét, hogy a legkülönbözőbb fórumokon ne esne szó róla, ám ilyenkor, a természet megújhodására, s megany- nyi kínos téli mocsok ileved- lésére várva, a szokásosnál is erőszakosabban és harsányabban tolul a közérdeklődés homlokterébe e sajátosan bonyolult, s . bizonyos szempontból egyoldalú kapcsolat.

Éppen szép példák után kutattam emlékezetemben —, mert azért akadnak ilyenek is —, midőn eszembe jutott a Népszabadság egyik tavalyi cikke. Az újságíró elméláz egy gondolaton, melyet nyilván személyes tapasztalás támaszt alá, valahogy így: meghökkentő, mennyivel tisztábbak, rendezettebbek az utcák, terek, mennyivel kevesebb az űibon- tás, az útszéli szemét Kecskeméten, Szolnokon, Salgótarjánban stb., mint Budapesten. S föl is teszi, a szónoki kérdést: vajon miért? Talán a kecskemétiek, szolnokiak, sal- gótartjániak istb. jobban szeretik városukat?

A példálózgatásról tüstént lemondtam, viszont szót, nyilvánosságát kért bennem két egészen friss vizuális élmény: Az első az agglomerációs hatás következtében településeinknek immáron szerves részét képező E 5-ös főúttól való. Városföld alatt az egyik út menü pihenőhelyen találkoztam Furdan Lászlóval, aki a KPM Közúti Igazgatóságának megbízásából az isten tudja mióta terebélyesedő, iszonyatos mé-| retű és a lehető legváltozatosabb összetételű húlladékdom- bot igyekezett végre-valahára felszámolni, s a parkírozót, az asztal és a padok tájékát kulturálttá, emberi tartózkodásra alkalmassá tenni.

A másik emlékkép kevésbé hízelgő, ezért származási helyét illetően legyen elég, hogy egy Halas környéki termelő- szövetkezet központi majorjában rögzült. Mivel a látottakat a legapróbb részletekig lefestve, pontosan visszaadni úgysem tudnám, tömören fogalmazok: útón-útfélen — de nagy területen ám! — a műtrágyától az építőanyagig, a rozsda ette gépalkatrésztől a háztartási piszokig, a még használható és a már hasznavehetetlen tárgyak tömkelegének elképzelhetetlen — mert elképesztő — összevisszasága fogadott, a terep, a munkakörnyezet általános rendezetlenségéről, az épületek és a növényzet elhanyagoltságáról nem is beszélve. Ami azt illeti, a kíséretünkben levő fö- ágazat-vezető nem túl megha- • tó szégyenérzettel kommentálta megrökönyödésemet: „tudja, mi még a tavaszi nagytakarítás előtt vagyunk”.

Nem firtattam hány évenként szokták elrendelni a nagy kikupálódást, s hogy az idén remélhető-e egyáltalán efféle akció. Mint ahogy a parkírozót a ikoszból, szemétből serényen kihámozó Fürdőn Lászlótól sem kérdeztem: mióta csinálja, s ugyan meddig

tart buzgalma. A magamfajta bámészkodó lassacskán kénytelen tudomásul venni — mi egyebet tehet —, hogy a sokféle felhívás, mozgalom, rendelet, s valamennyi sajtótudósítás, -bírálat és vezércikk ellenére az egyéni és családi higiénia még mindig messze esik a köztisztálkodástól, s annak tömegigénnyé válásától.

Pontosabban, ismerve a Bács-Kiskun megyei városok és falvak külső-belső arculatát, ki kell jelenteni: még korántsem mindenütt, s egyformán eszméltek rá, hogy a lakó- és munkahelyi környezet rendje és tisztasága mindig is egyfajta kitárulkozás, egyfajta bemutatkozás önmagunk előtt, illetve az ideérkező idegeneknek. Tükre egyszersmind rend- szeretetünknek, sőt közvetve általános emberi magatartásunknak, intelligenciánknak, jellemünknek.

Szokás mondani: minden összehasonlítás sántít, vagy legalábbis viszonylagos. Budapest több mint kétmillió lakosú nagyváros, ami szolgál némi magyarázattal a felfordulásra és szennyezettségre, de egyáltalán nem menti fel az ott élőket a trehány ság, a nemtörődömség, a lustaság vádja alól. összevethetnénk — miért is ne — Kecskemétet valamelyik ausztriai kisvárossal, vagy netán Sopronnal is, és mindjárt más megállapításra jutnánk. Ennek azonban nincs sok értelme. Kecskemétet mindenképpen a kecskemétieknek kell széppé, ápolttá tenniük, miként Kiskőröst a kiskőrösieknek, Dunavecsét a verseteknek. Az ipari és mezőgazdasági üzemekre és környékükre pedig az. ott dolgozók kötelessége vigyázni, mégpedig úgy, ahogy otthon, á saját lakásuk rendje és tisztasága felett őrködnek.

K. F.

I