Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 19. TUDOMÁNY - TECHNIKA A sokoldalú markoló Az építkezé­seknél, a me­zőgazdaság­ban, bányá­szatban egyre gyakoribbak az erőgépekre szerelt külön­böző alakú és méretű mar­kolók. Igény­bevételük ha­tékonyabbá, gyorsabbá, Így gazdaságo­sabbá teszi a munkát és igen sok, ma már egyre nehe­zebben meg­szerezhető élőmunkát sza­badit fel. A KGST-or- szágok , közül többnek az ipara ráállt e gépek töme­ges termelésé­re. A NDK­ban gyártott US 631-es típusú hidraulikus gép például egyaránt felhasználható a mezőgazdaság­ban, az erdőgazdaságban, az ipar­ban, a lakásépítésben, útépítés­ben, közműépítési munkákban, ta­lajjavításnál és még sok más te­rületen. Optimálisan alkalmazko­dik a mindenkori felhasználási kö­rülményekhez, rövid műveletcik- lus és nagy teherbírás mellett automatikusan változtatja sebes­ségét és az erőkifejtést a minden­kori munkafeltételek szerint. Ki­szolgálásához minimális erőfeszí­tés elegendő, a hidraulikus szer­vokormány révén a kormányzás rendkívül könnyed. Igen gyakoriak a traktorra sze­relt markolók. Attól függően, hogy hol és hogyan kapcsolják a traktorhoz és kiemelt helyzet­ben támaszkodnak-e saját járó­szerkezetükre, függesztett, félig függesztett vagy rászerelt megol­dásbán készülnek. A függesztett munkavégzésnél a traktor hidrau­likus emelője az egész szerkeze­tet emeli vagy süllyeszti. A rá­szerelt gépeknek nincs járószer­kezetük, vázukat mereven a trak­torhoz erősítik, és csak a működő részt mozgatják hidraulikusan. Mintegy 30 százalékos súlylmeg- takarítás érhető így el, a traktor fordulékonyobb is, és területtel­jesítménye is nagyobb. Ilyen pél­dául a képen látható csehszlovák NKC 1000 típusú egytonnás rako­dógép. c Ivóvíztisztítás fénnyel Az újonnan épített létesítmé­nyek egyik legnagyobb problémá­ja az ivóvíz fertőtlenítése. A ha­gyományos tisztítóberendezések jelentős befektetéseket igényel­nek, s felépítésük is viszonylag sokáig tart. Továbbá, az egyik leggyakoribb fertőtlenítési mód­szer —• a klórozás — lerontja a víz ízét. Egészen más a helyzet a moszk- . vai szakemberek és tudósok által tervezett, baktericid-fényforrás- sal működő, áthelyezhető víztisz­tító állomással. A berendezés hat szekcióból tevődik össze, melye­ket hajlékony csővezeték köt psz- sze. A szekciók közepében van­nak elhelyezve kvancburkolat alatt az ultraibolya-tartományban sugárzó csíraölő lámpák. A kvarc­burkolat és a berendezés fala között áramlik a víz, amely- a fény hatására fokozatosan tisz­tul. A' módszer előnyé még, hogy az így nyert víz azonnal felhasz­nálható, s ízét sem veszti el. V Folyamatosan megújuló energiaforrás A vízenergiának a világ teljes energiafogyasztásában meglehető­sen szerény szerep jut. A vízerő- készlet a hagyományos ' energia- hordozó (szén-, olaj-, - földgáz-) készleteknek csak tört része, nem is szólva a nukleáris energiáról. Mégis néhány évtizeddel ezelőtt a villamos energia nagyobb há­nyadát vízi erőművek termelték, s a világ villamosenergia-szükség- letének 24 százaléka még ma is vízenergiából származik. Különös jelentőséget az ad ennek az ener­giaforrásnak, hogy sohasem me­rül ki: a vízerő a természetben végbemenő hidrológiai körfolya­mat révén folyamatosan megújul. A vízenergia forrása a Nap: a Nap hője által elpárologtatott víznek, amikor csapadék alakjá­ban lehull a földire, meghatáro­zott helyzeti' energiája van. Ezt a vízfolyásokban a földi gravitá­ció hatására lefolyó víz a meder ellenállásain fokozatosan elveszti. Aim, ha csökkentjük a mederel­lenállást (vízlépcsőt építünk), a vízben rejlő helyzeti energiának bizonyos hányadához hozzájutha­tunk, s a felszabaduló energiát vízturbinák és hidrogenerátorok segítségével villamos energiává alakíthatjuk át. Valamennyi vízfolyás energiája a lefolyó víz mennyiségétől és 9 A tizedik ötéves tervben épült Zeja vízerőmű hat egysége, össze­sen 1,29 millió kilowatt teljesítmé­nyű. esésétől függ. Egy adott vízfo­lyás esése állandó, ám a vízho­zam korántsem az, hiszen szára­zabb és csapadékosabb évek vál­togatják egymást, s természete­sen évszakonként is változik a vízjárás. Ezért a vízfolyásokban rejlő energia mennyiségét, a víz- erőkészletet nem lehet olyan egy­szerűen meghatározni, mint pél­dául egy szénelőfordulás képvi­selte energiakészletet. Emellett a vízerőkészlet hasznosítását mű­szaki és gazdasági tényezők kor­látozzák. A világon még hatalmas ki­használatlan vízerőkészletek van­nak, Földünk gazdaságosan hasz­nosítható vízerőkészletének mind­össze 9 százalékát hasznosítják. E hasznosítás mértéke földrészen­ként és országonként más és más, Európában például 50 százalékos, a KGST-országokban pedig 30 százalékos. A Szovjetunióban, kü­lönösen a szibériai területeken előre kidolgozott program szerint folyik a vízi erőművek építése, köztük vannak a világ óriásai is. Ahol hat falu kenyerét sütik • Gyorsan, szinte megállás nélkül dolgoznak a pékek. K unszentmiklóson nemrégiben le- | állt a kenyérsütő üzem. A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat szakemberei felújítot­ták, korszerűsítették a berende­zéseket. A jól szervezett munka mindössze két hetet vett'igénybe; a kenyeret ezalatt máshonnan szállították, az ellátásban fenn­akadás nem volt. A kunszentmik- lósiak, tassiak, szalkszentmárto- niak, kunadacsiák, kunpeszériek és kunbaraCsiak mégis türelmet­lenül számolták a napokat. Vezetői koordinációs értekezlet a kunszentmiklósi pártbizottsá­gon. Téma: a községfejlesztés, a városiasodás és mindenekelőtt az ennek érdekében vállalt társadal­mi tevékenység, összefogás. Bog­nár László tanácselnök: „A sütő­ipari vállalat gyáregysége élen jár. Dolgozói kétnapi munkabé­rük befizetésével és jelentős tár­sadalmi munkával segítik elő cél­jaink elérését. Ugyanakkor már február közepén összeadták és befizették a mozgássérült gyer­mekek intézetének építéséhez egy­napi keresetüket.” Papp Sándornét a gyáregység­vezető emeleti -irodájában talál­juk. A Vöröskereszt titkára volt az egyik fő szervezője a mozgás- sérültek megsegítésére indított akciónak. — Amikor a felhívást megkap­tuk, azonnal munkához láttunk, összehívtuk a brigádvezetőket. Másnap. éppen fizetés Volt. A gyáregység valamennyi dolgozója felajánlotta egynapi munkabérét. Több mint 14 ezer forint gyűlt össze... Kovács József gyáregységveze­tő elismeréssel szól az üzemi Vö­röskereszt munkájáról. Hasonló­képpen elégedett a szocialista brigádmozgalom eredményeivel is. — Tíz szocialista brigádunk 1980-ban több mint félmillió fo­rint értékben végzett termelést segítő, illetve a környezetünket szebbé tevő társadalmi tevékeny­séget. A babapiskóta-csomagolóban a Kállai Éva, az eperlevélgyártó üzemben a Radnóti brigád dolgo­zik. Az utóbbinak tagja Csatári Istvánná. A beszélgetés kezdetén, amikor még kevésbé oldott a hangulat, ő az, aki határozottan véleményt nyilvánít, társainak is szószólója. — Három éve dolgozom a sü­tőiparban : a tarhonyarészlégnél kezdtem, majd a piskótakészítők- nál folytattam, s egy éve itt, az eperlevélgyártóban vagyok. — Mennyit keres? — Ügy 2800—3000 körül. De a piskótában olykor a négyezer is megvolt. — Mégis felcserélte ezzel... Két lányom van. Kamilla tizennégy, Ildikó nyolcéves.; Éjsza­kázást, délutáni műszakot nem tudok vállalni. Sajnos, a férjemet tavaly leszázalékolták.' Pék volt, kenyeret sütött... Az eperlevélgyártóban kisma­maműszakot szerveztek. Aki tud hétkor, aki nem, az később kezd­het. Itt már régóta alkalmazzák a rugalmas munkaidőt. Az egyik legnehezebb munka a tarhonyakészítés. Nekiveselked­ve, kézzel gyúrják, rostálják a tésztát az asszonyok.' — Nem lehetne ezt gépesíteni? — Teripészetesen lehetne — válaszol Kovács József gyáregy­ségvezető —, csakhogy a termék, amit gyártunk — s ami nagyon keresett —, az a kézi tarhonya. Gépesítés esetén éppen ez a jel­leg változna meg. ■Tóth Istvánná tizenhárom éve készíti a tarhonyát. Pedig az első héten még úgy gondolta, hogy rö­videsen továbbáll. Azután meg­szokta. Mint mondja, megtalálja a számítását. A csoport teljesítményétől füg­gő alapbér mellett mozgóbérben is részesülnek a brigádok. Berta An- tálné, aki az egyik hatfős brigád vezetője, a rendelkezésére álló összeget munkatársai bevonásá­val osztja fel. Ismerteti az elkép­zelését, s hogy szerinte kik voltak a legügyesebbek, kik dolgoztak a legjobban abban a hónapban. Er­ről aztán mindenki elmondhatja a véleményét. — És akik nem kapnak a pénz­ből? Sértődés?... — Előfordul, de nem ez a jel­lemző. Aki nem kap, az maga is jól tudja, hogy miért hagytuk ki. Üzemnéző utunk utolsó állomá­sa a sütöde. Itt folyt nemrégen a már említett felújítás. Az ósdi vaslemez padozatot csúszásmen­tes metlachl burkolat váltotta föl. Az olajtüzelésű kemencék inel­lett Laczák Ferenc csoportvezető és Boldog István, Hegedűs János pékek dolgoznak. Itt még Van dolga a péklapátnak. Igaz, csak a 'kenyerek kiszedésénél használ­ják, a bevetés korszerűbb módon, bevetőszalaggal történik. — Nálunk nincs kettős ünnep, hármas ünnep — mondja Kovács József. — Amikor az emberek nagy része még pihen, a pékek már javában sütik a kenyeret' az ünnep utánra. A pékek gyorsan, szinte megál­lás nélkül dolgoznak. Éppen úgy, mint az ugyanitt babapiskótát ké­szítő asszonyok. A kereset azon­ban nem csupán a teljesítmény­től, a végzett munka minőségé­től is függ. Amióta a minőségi bért bevezették, még finomabb, szebb lett a kunszentmiklósi ke­nyér, amely ötféle változatban készül. Legnépszerűbb a terme­lésnek mintegy 60—70 százalékát kitevő egy kilogrammos rözs- láng, de keresett az alföldi' ke­nyér is, amelynek összetétele más, mint a hagyományos kenyé­ré, s az adalékanyagok révéin íz- letesebb annál és frisseségét is tovább megőrzi. A gyáregységet a VI. ötéves terv során továbbfejlesztik; f A sütöde távlata: alagútkemencés, folyamatos, új technológia beve­zetése, a termelékenység fokozá­sa, a nehéz fizikai munka kikü­szöbölése. Nagy szükség is van erre. Mert annak ellenére, hogy a pékek jól megtalálják a szá­mításukat, utánpótlás ebben a szakmában jelenleg alig-alig van. Sitkéi Béla Nemzetközi szakkiállítások (Budapesti tudósítónktól) Olvasóinkat tájékoztattuk már arról, hqgy a kő­bányai vásárközpontban, a Budapesti Nemzetközi Vásár területén lévő pavilonokban az év során a • HUNGEXPO milyen némzetközi szakkiállításokat rendez. Érdeklődésünkre a rendező szervektől az alábbi részletes tájékoztatást kaptuk. Április 7-én, tehát már nem egész egy hónap múlva, négy nemzetközi szakkiállítás nyílik meg. Ekkor rendezik meg a .HUNGAROPLAST műanyag- ipari, az AGROMASEXPO, mezőgazdasági és élelmi- szeripari gép, a SECUREX, műanyagvédelmi, vala­mint a LIMEXPO; könnyűiparigép-kiállítást. A tavaszi kiállítások mintegy 32 ezer négyzet- méter fedett és szabad kiállítási területen fogadják a hazai és a külföldi kiállítókat. Mit láthatunk a fent felsorolt kiállításokon? A HUNGAROPLAST kiállítását bizonyára nagy érdeklődéssel várják a műanyag iránt érdeklődők, amelyre hazánkban már tizedik alkalommal kerül sor. NSZK-beli, olasz, osztrák, belga, francia, cseh­szlovák és svájci, valamint magyar cégek mutatják be legújabb termékeiket, újdonságaikat. Ezek között látható lesz majd komplett töltőgépsorok, prések, fóliacsomagoló eszközök, pvc áruk könnyen kezel­hető göngyölegek, bevonatok, és még sok más olyan termék, amelyek iránt a Bács megyei vállalatok is méltán érdeklődnek. A másik, ugyancsak nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás az AGROMASEXPO lesz. Ezen a hi­vatalos jelentkezés szerint 68 magyar mezőgazda- sági és élelmiszeriparigép-gyártó vállalat vesz részt. Rajtuk kívül — mint a korábbi, hasonló kiállításo­kon — számos külföldi kiállító, tizenkét ország 45 vállalata jelezte részvételét. A résztvevők közül eb­ben az évben kiemelkedik a magyar MEZŐGÉP Tröszt, amely mintegy száz új berendezéssel ismer­teti meg a szakembereket. Az újdonságok között láthatják majd a több művelet elvégzésére alkalmas cukorrépakombájnt, a pneumatikus műtrágyaszó­rót. valamint a külföldön- már bemutatott és dí­jat nyert növényvédő gépet és univerzális rakodó­gépet is. Mint érdekességet említjük meg, hogy a külföldi kiállítók sorában több neves cég is jelen lesz, és olyan gépeket is bemutatnak, amelyek koo­peráció során magyar iparigyártmány-részegysé- geket is tartalmaznak. A SECUREX-kiállítás, ámint fentebb már jelez­tük, műanyagvédelemmel foglalkozik, s hazánkban ilyen jellegű bemutatóra első ízben kertül sor. A kiállításon látható lesz égésálló szőnyeg,, munka­ruhák, építőipari és más védő- és biztonsági felsze­relések, valamint bútorhuzatok. Eddig hét ország, valamint Nyugat-Berlin cégei jelezték biztosan rész­vételüket. Végezetül röviden ismertetjük, hogy a LIMEXPO könnyűiparigép-kiállításra tizennyolc ország, vala­mint Nyugat-Berlin számos vállalata érkezik és mu­tatja be 'legkorszerűbb gyártmányait. Szám szerint eddig 109 cég hivatalos jelentkezését tartja nyilván a rendező szerv. Többségében textil.-'és konfekció- ipari berendezéseket mutatnak be a cégek, de jelen lesznek szép számmal olyan kiállítók is, amelyek bútoripari és bőripari 'gépsorokkal lépnek a nyil­vánosság elé. M. I. Hoiboi!." nyma nnn&Rn iseboievum TÖBB FIGYELEMMEL ELKERÜLHETŐ A gazégetés veszélyei • Kecskemét határában a kisvasúti töltésen szakszerűen végzik a gazégetést. (Tóth Sándor felvétele) Napjainkban me- gyeszerte nyalka lángok kúsznak az árkokban.' Gyakran fűtőolajjal kell se­gíteni az avas fű elégetését. -Ezután már pattogva fog tüzet a gaz. A gyommagvak­nak — mivel a lángoktól „hőgutát” kap­nak — kisebb az esélyük a csírázásra. A természetes ősgyep, így a kora tavaszi esők után megújhodva, sarjadzhat. A metszési munkák során a gyümölcsös-, szőlőskertek végében egyre gyarapodnak az összegyűjtött nyesedékhalmok. A kertek gazdái egy-két száraz nap után ezeket a kupacokat is elégetik. Ha már lángra ka­pott, akkor a legtöbb helyen rádobálják az év közben összegyűlt éghető anyagokat. Műtrágyás zsákot, autógumit, egyszóval mindent, amit már nem tudnak haszno­sítani, és szervezett gyűjtésük nincs meg­oldva. A Bács-Kiskun megyei Tűzoltó Parancs­nokságon Szabó Miklós tűzoltó százados, tűzvédelmi előadó kérésünkre elmondta, hogy a megyében az elmúlt évben 442 — kárt okozó — tűzeset volt. A száraz sta­tisztikai adatok szerint, ebből 165 mező- gazdasági, összesen 5 millió 700 ezer fo­rintot meghaladó kárral. Meglepően ma­gas a magángazdaságokban pusztító tűz­esetek aránya. Hatvanöt, esetben kellett kárelhárításra kivonulniok a tűzoltóknak. Szabó József tűzoltó főhadnagy, a kecs­keméti járási és városi parancsnok helyet­tese elmondta, hogy területükön az elmúlt esztendőben 55 mezőgazdasági tűzeset más­fél millió forintot meghaladó kárt okózott Gyakorlatilag minden ötödik tűzeset gaz-, illetve lomégetésből keletkezik. A parancs- nokhelyettes hozzáfűzte, hogy ezeknek az úgynevezett nyílt lángból származó', sza­badban keletkező füzeknek az oltása; lo­kalizálása nehéz feladat elé állítja a pa­rancsnokság személyi állományát. Elsősor­ban azért, mert keletkezési helyükön nincs telefon, és körülményes a bejelentés, ugyanígy nehéz megközelíteni, az oltáshoz szükséges vizet a helyszínre vonuló tartály- kocsikkal kell szállítani. Pedig ' egyszerű lenne megakadályozni a tűz elterjedését. — A tüzet ne hagyjuk őrizetlenül, és lehetőleg vigyünk magunkkal lapátot, ásót, esetleg vasvillát, hogy a gyorsan ter­jedő lángoknak határt szabjunk. Különösen a hobbitelkek környékén kell vigyázni a röptűz terjedésére, amit még szélcséhdes időben is, az úgynevezett tűzvihar okoz­hat,' amely úgy keletkezik, hogy a felszálló meleg légmozgás távolra röpítheti a rongy-, a papírpemyét. ’ Ha ez a szomszéd, vagy esetleg a saját padlásra vagy egyéb^ gyúlé­kony helyre hull, már kész is a baj. Semmiképpen ne bízzuk a gaz, a hyése- dék vagy a lom égetését gyerekekre, és csak akkor hagyjuk el a területet, ha a leg­utolsó szikra is kihunyt — tanácsólja a., parancsnokhelyettes a tüzelni' szándéko­zóknak. Cz. P.

Next

/
Thumbnails
Contents