Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig; eleinte a keleti, északkeleti megyékben még párás, ködös Idd. Az ország többi részén kevés felbő, száraz idő. Az éjszakai óráktól kezdve nyugat felől erő-, sen megnövekvő felhőzet, tőbbfelé eső, záporeső. A hőmérséklet bálnáiban általában S, keleten a szélvédett helyeken 0 fok körül. Kora délután 12 fok között. (MTI) SZÖVETKEZETI TERVEK 1981-BEN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Teljesíteni a magasabb követelményt Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezeteinek 1980. évi termelési eredmé- nyei, gazdálkodási sikerei — hazánk más tájain működő nagyüzemekkel együtt — számottevően hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyának a javításához. Részt vállaltak a lakosság élelmiszer-ellátásában többek között azzal, hogy a megye gazdaságai együttesen több mint kétmillió ember számára termesztették meg 1980-ban is a kény érnek valót. A szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, továbbá az állattenyésztési ágazatok termékeivel a hazai szükségleten felül, a mezőgazdasági termékexportot segítették jó minőségű áruval. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 89. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 4. szerda Pártnapok a megyében Tegnap folytatódtak a pártnapok a megyében. A délelőtt folyamán Kecskemétre érkezett Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, a város országgyűlési képviselője. Látogatást tett a városi pártbizottságon, megtekintette a konzervgyár bébiételüzemét, a kerámiastúdiót, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karát, majd délután a Tudomány és Technika Házában rendezett pártnapon tartott előadást. A kongresszusi terem zsúfolásig megtelt, s a hallgatóság nagy érdeklődéssel kísérte az előadó időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatóját. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a párt XII. kongresszusa a politikai feladatok homlokterébe állította a gazdaságpolitikát. A gazdasági célkitűzések megvalósításától függ társadalmi, kulturális szociális terveink végrehajtása is. ' Részletesen elemezte a magyar népgazdaság és a nemzetközi gazdasági folyamatok összefüggéseit, hatását, további fejlődésünkre. A VI. ötéves terv időszakában mérsékeltebben fejlődik hazánk gazdasági élete, s ehhez is kezdeményezőbb vezetésre, s a dolgozók színvonalasabb, összehangoltabb munkájára lesz szükség. Ugyancsak Kecskeméten, az MMG Automatika Művek gyárában Németh Ferenc, a megyei párt vb tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára tartott népes hallgatóság előtt pártnapi tájékoztatót. Pártnap volt még Kalocsán, az Asztalosipari, valamint a Jármű Szövetkezetben is. Ezen a héten még hét pártnapot rendeznek a megye különböző helységeiben. A többi között Kunpeszéren, a Paraszt becsű let Termelőszövetkezetben ' Selyem Z sigmond, a kunszentmikiósi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő; Kiskunfélegyházán, az Április 4. Gépipari Művekben Hoós János, az MSZMP KB tagja, országos tervhivatali államtitkár; Baján, a Bácska Húsipari Közös Vállalatnál Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lesz a pártnapi előadó. A szövetkezeti nagyüzemek, valamint a kisgazdaságok termelési eredményeit, tapasztalatait az ezekben a napokban készülő mérlegükben összegezik a gazdasági vezetők. A február végéig tartó évzáró közgyűlésen, küldöttgyűlésen valamennyi gazdaság dolgozói mégsem tizenkét hónap, hanem az ötéves tervidőszak gazdálkodását elemzik. Erre alapozva, a tapasztalatokat felhasználva állítják össze az 1981-es, valamint a következő néhány esztendő termelési feladatait. A VI. ötéves terv ugyanis a korábbinál jóval nagyobb követelményt támaszt Bács-Kiskun megye egész mezőgazdaságával, nemkülönben szövetkezeteivel szemben. Még nagyobb a jelentősége a helyi adottságok kihasználásának, az energia-, az eszköz- és anyagtakarékos gazdálkodásnak. a föld termőképessége javításának. A szövetkezetek a most készülő terveikben ezeket a törekvéseket fogalmazzák meg. A kalocsai járás kiváló szövetkezet címmel többszörösen kitüntetett gazdasága a hartai Erdei Sajtóposta Mit akar a TIT? 4. oldal A BÁCSKA BÚTORIPARI VÁLLALAT KEZDEMÉNYEZÉSE Stílbútorgyártás nagyüzemi módszerekkel A szabályozók a nem rubel-elszámolású exporttermelésre ösztönzik a vállalatokat, mivel a külgazdasági egyensúly javulásának jelenleg a tőkés országokba irányuló kivitelünknek növelése, s ezzel egyidejűleg a behozatal mérséklése a legfőbb feltétele. Azonban nem mindegy, hogy mennyire gazdaságos ez az export. A Bácska Bútoripari Vállalatnál egy olyan kezdeményezéssel találkoztunk, amelynek célja az export stílbútorgyártás nagyüzemi megvalósítása, s ezzel együtt a tevékenység jövedelmezőségének fokozása. A bajai bútoripari vállalat dolgozói először 1976-ban készítettek tőkés exportra rusztikus bútorokat, elavult gépekkel, a szakembergárda tudására építve. A próbálkozás sikerült, ezért 1978-ban hitelt kértek beruházáshoz, hogy felkészülhessenek az export bővítésére. Egy évvel később megkezdődött a vállalatnál a fejlesztés mégpedig egy időközben létrejött előnyös kooperáció keretében. A Bácska egyik partnere az NSZK-beli Steinhoff-cég, a másik pedig az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat. A nyugati üzletfél segített a tőkés gyártmányú gépek kiválasztásában, és előnyös beszerzésében, s négy év időtartamra vállalta a bajai stílbútorok értékesítését A hármas kooperáció közös pénzalappal indult. Tavaly az év első felében — mint azt Kabdebó Péter, a Bácska Bútoripari Vállalat igazgatója ^1 mondta — üzembe helyezték az uj berendezéseket, ötven európai színvonalú famegmunkáló gépet vásároltak. Saját erőből kiépítették a sűrítettlevegő-hálózatot, megteremtették a technológiai gőztermelés korszerű feltételeit, egyszóval a magas színvonalú megmunkáló technikához minden tekintetben „fölhozták’’ a vállalatot. A fejlesztésből 1981-re a belső anyagmozgatás korszerűsítése és egy festékszóró berendezés üzembe helyezése maradt hátra. A teljes gépi rekonstrukciót ez év közepén fejezik be. A hatékony termelés követelményeinek megfelelő eszközökkel már tavaly is dolgoztak. Az 1979-es 10 millió forintos tőkés exportot 25 millióra növelték. Ebben az esztendőben pedig már 60 millió forint értékű rusztikus bútort készítenek a nyugati vevőknek, a 103 milliós terven belül, . úgy, hogy a belföldi szállításokat sem csökkentik. A nagyobb feladatot a géppark kihasználásával, új üzem- és munkaszervezéssel, valamint az alkatrészeket előállító itthoni kooperációs partnerekkel fennálló kapcsolat bővítésével akarják megoldani. Tavaly szeptember óta üzemeltetik a nyugatnémet gyártmányú icszóró automatát, ami jól bevált a Bácskánál. (Szabó Ferenc felitelei) • Az idén nyolcezer darabot szállítanak tőkés exportra a képen látható Catherina szekrényből A Bácska Bútoripari Vállalat a VI. ötéves tervben a rusztikus bútorokra építve korszerűsíti termelését, vagyis a belföldi kínálatra is a stílbútorok lesznek a jellemzőek. A gyártmánykorszerűsítésben segítségére van NSZK- beli partnere. Ehhez a tervéhez kapcsolódik a Bútoripari Fejlesztési Intézettel való együttműködése a stílbútorgyártás nagyüzemi módszereinek kidolgozására. Ez a munka 1982 végéig tart, s technológiai és minőségszabályozásból, speciális készülékek és szerszámok kifejlesztéséből, üzembe helyezéséről, s a már említett üzem- és munkaszervezésből áll. A szükséges kutatásokat központi műszaki fejlesztési alapból fedezik, s az eredményeket az Ipari Minisztérium hasznosításra átadja majd más bútoripari vállalatoknak is. A bajai vállalat igazgatója ar-. ról tájékoztatott, hogy az idén a tőkés és a hazai piacon egyaránt .új termékekkel jelentkeznek. A rusztikus jellegű Sellő Lux és a Sellő Mini szekrénysorokon kívül a második félévtől Héra névvel kifejezetten rusztikus szekrényegyüttest is készítenek a belföldi megrendelőknek. Ehhez az idén kárpitos garnitúrát terveznek és gyártanak. A külföldi üzletfeleknek ebben az évben Catherina fantázianévvel készítik a «Hl bútorokat. A. T. S. 9 A hartai Erdei Ferenc Tsz baromfitelepén teljesí. tik a magasabb termelési előirányzatot. Ferenc Tsz. Állattenyésztési ágazatai közül a baromfitartás hosz- szú ideje a legkiemelkedőbb. Évente 2600 tonna broilercsirkét értékesít. A baromfitenyésztés olyan időszakban is jövedelmező volt ebben a közös gazdaságban, amikor más szövetkezetek nem találták meg a számításukat a broilercsirke nevelésében. A hazai és a külpiaci értékesítés feltételei elég kedvezőek. A hartai szövetkezet ezt kihasználva, tovább fejleszti a baromfitartást. Ojabb szakosított telepet épít, hogy növelhesse az ágazat árutermelését, és minél jobb minőségű vágóbaromfit szállíthasson a feldolgozóiparnak. Ágasegyházán a Mathiász János Szakszövetkezet az utóbbi években gyümölcsöző kapcsolatot teremtett a szomszédos Izsáki Állami Gazdasággal. A szőlőtelepítésben, borászatban, gyepterületének hasznosításában működik együtt. Az idén a szövetkezet növénytermesztési ágazatában bizonyos szerkezetváltoztatásra került sor azért, hogy a gazdaság a helyi adottságokat még inkább kihasználhassa. Az alacsony humusztartalmú homoktalajon abbahagyta a rozstermesztést, helyette a jövedelmezőbb lucernaágazatot vezeti be, amelyet a császártöltési Kossuth Tsz évek óta eredményesen alkalmaz a tö- megtakarmány-termesztésben, a pillangós mag fogásában. Talaj - szerkezet-javító és nitrogénható- anyag-pótló szerepe is van ennek a módosításnak. A következő években az állami gazdasággal közös ültetvénytelepítés, korszerűsítés mindkét nagyüzem számára hasznos törekvés, hiszen a végtermék értékesítésének jövedelméből megfelelő arányban részesül a szövetkezet is. Az izsáki gazdasággal ugyancsak szomszédos szabadszállási Aranyhomok Tsz-ben megkezdődött az ősszel a szőlőtelepítés, ami tavasszal folytatódik. Ebben a munkában nemcsak a tsz gazdái, hanem a szövetkezet által szervezett szőlőtermesztő szakcsoport tagjai is részt vesznek. A nagyközségi tanács állami tartalékterületet adott a szakcsoport kezelésébe, amelyen úgyszintén nagyüzemi módon művelhető ültetvény hoz majd termést néhány esztendő múlva A szabadszállási szőlőtermesztés és borászkodás hírnevét ápoló Aranyhomok Tsz a nagyüzemi közös, a háztáji és a szakcsoport-ültetvény telepítőmunkájának segítségével, az erre fordított anyagi eszközökkel igyekszik a kertészeti ágazat termelését növelni az új tervidőszakban. K. A. Változatlan hevességű az iraki—iráni háború A változatlan hevességgel folyó iraki—iráni - háború elmúlt 24 órájában a szembenálló erők, jelentések szerint a kurdisztáni Mahbad város közelében, az északi fronton Gilan-E-Gharb-nál, Mehrannál és a déli fronton Diz- ful, Ahwaz valamint Abadan körzetében csaptak össze. Az iráni tüzérség és légierő Fao és Basra körzetében lőtt iraki olaj-berendezéseket. A bagdadi jelentés szerint egy Phantorh típusú iráni repülőgépet lelőttek. Az iraki jelentések szerint 166 iráni, az iráni jelentések szerint 63 iraki katona vesztette életét az összecsapásokban. Agha Sahi pakisztáni külügyminiszter hétfőn Iránba érkezett és ugyanaznap Khuzihsztán tartományban az iraki—iráni front közelében találkozott Baniszadr, iráni elnökkel. A teheráni rádió jelentése szerint a két politikus az iraki—iráni háborúról, Afganisztánról, valamint a nemrégiben befejeződött iszlám csúcstalálkozóról folytatott eszmecserét. Tárgyalásuk középpontjában a jelenlegi háború befejezésének kérdése áll. Agha Sahi iráni tartózkodása során találkozik Radzsai iráni miniszterelnökkel is. Irán ENSZ-képviselője hétfőn New Yorkban nyomatékosan követelte, hogy az’Egyesült Államok tartsa be a túszegyezmény feltételeit, és szállítsa le Iránnak az általa már kifizetett fegyvereket, valamint tartalék alkatrészeket. Kifizetett, de a háború miatt visszatartott fegyvereket követel* Irán Franciaországtól is. Az Egyesült Államok hétfőn ideiglenesen kivonta a Perzsa- öböl térségéből az „Independence” anyahajót, valamint annak két kísérőhajóját — jelentették be hétfőn Washingtonban. Bár az első jelentések arról szóltak, hogy a hadihajók kivonása a túszügy rendeződésével a feszültség csökkenésével magyarázható, Washingtonban gyorsan bejelentették; „a hajók pihenni viszik a régóta szolgálatban lévő matrózokat Ausztráliába és- ezt követően visszatérnek a térségbe. (MTI) körzeti orvos A következő évek kiemelt feladata az egészségügy fejlesztése. Ezen - bélül pedig, a fekvőbeteg-ellátás mellett, elsőbbséget élvez az alapfokú ellátás, tehát a felnőtt- és a gyermekkörzetekben, valamint az üzemi rendelőkben folyó gyógyító, megelőző munka. A gyógyítás személyi feltételeit igyekeznek a megnövekedett követelményekkel arányosan fejleszteni. A VI. ötéves tervben húszezer fővel növekvő egészségügyi létszámból ötezer az orvos. Világviszonylatban is jó orvosellátottságunk tehát tovább javul. Főképpen olyan céllal, hogy a területenként és szakmánként még mutatkozó hiány enyhüljön. A szakdolgozók — ápolónők, asszisztensek stb. —■' 15 ezer főnyi létszámgyarapodása azonban csak akkor válik igazán érezhetővé, ha minden intézetben sikerül vonzóbbá tenni például a betegágy melletti munkát, és növelni a szakképzett dolgozók arányát. Mindehhez persze a mainál megfontoltabb, módszeresebb vezetés, munkaszervezés szükséges, ami szintén fontos célja ma az egészségügyi kormányzatnak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a már rendelkezésre álló feltételek birtokában is lehetséges jobb ellátás. Fokozottan érvényes ez az alapellátásra. A keretek adottak; jellemző erre az egy körzeti orvosra jutó 2500 lakos arány. A statisztikai átlag azonban számottevő eltéréseket takar. Helyettesítés, betegség, betöltetlen állás miatt ugyanis a körzetek 25 százalékában — mintegy ezer körzetben — több mint háromezer lakos jut egy-egy körzeti orvosra. Időszerűvé válik tehát falun, városban egyaránt a körzeti, illetve a közigazgatási határok felülvizsgálata. A lakosság áramlása, egyes vidékek viszonylagos elnéptelenedése, a városok fokozódó népsűrűsége merőben megváltoztatta a népesség megoszlását, nem kevésbé korösszetételét. A kisközségek tanácsi összevonása szintén indokolja a körzeti gyógyító-megelőző munka összpontosítását, olyan módon, hogy három-négy kis településnek legyen közös rendelője, szükség szerint akár két-há- rom orvossal. Ezáltal egyszerűbb lesz — jobb is — az ügyelet beosztása, tevékenysége. A jobb munkakörülmények pedig több reménnyel kecsegtetnek, hogy a lakosság nem marad ismét orvos nélkül. A sokéves tapasztalat szerint ugyanis általában, visz- szatérően ugyanazok a kis körzetek üresednek mea. ahol az orvos egymagában felelős mindenért. munkaideje pedig — gyakorlatilaa — január 1-től december 31-ig tart. A hatékony alapellátás pillére, hogy mindenhová jusson orvos. Hogy az ország valamennyi lakosát előnyösen érintse a szabályozás tervezett új módja: az iskoláskorúak, aktív dolgozók, öregek módszeres gondozása. Ez azzal kezdődik, hogy a körzeti orvos minden 14. életévét betöltő gyereket nyilvántartásba véve, gondoskodjék a rendszeres szűrésről. Ez annál is inkább fontos, mert jelenleg éppen a sok szempontból veszélyeztetett serdülőkorúak maradnak ki valahogyan az intézményes egészségügyi gondoskodásból. Az üzemben dolgozók szűrése, gondozása az üzemorvos feladata. Az azonban mindenképpen elérendő, hogy a körzetenként ezerre tehető aktiv korú emberrel az eddiginél alaposabban törődjenek. Aláhúzza ennek fontosságát a 40 —50 évesek meglehetősen magas betegséggyakorisága és halálozási aránya. A cél elérésének feltétele a körzetben folyó munka minőségi változása. Az orvosnak az eddiginél jobban, ténylegesen kell támaszkodnia munkatársaira: a védőnőre, a házi betegápolónőre és az irnoki állásokat fokozatosan átvevő asszisztense kre. A nagyobb feladathoz szakmailag is felvértezik az orvost: a városon kívül működök szakmai irányítása a területileg illetékes kórházra, rendelőintézetre tartozik. A táppénzfelülvizsgálat a kórházi belgyógyász dolga lesz. ami szintén erősíti a körzeti orvos kapcsolatát a gyógyítás egyéb fokozataival. Így valósítható meg, hogy a körzeti orvos végleges, befejezett ellátásban részesítse betegeit. L. M.