Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
ETÖFI NÉPE • 1981. február 14. 9 Rég kinőtte Kecskemét ezt a könyvtárat, avagy munkában az I./e. ISKOLA ÉS KÖNYVTÁR KÖZÖS KEZDEMÉNYEZÉSE Mesterséges paradicsom? Csak hozzáértőknek! • Kriston Szidónia könyvtáros gyakorlati tanácsai segítségével... • ... maguk is eligazodnak a katalógusban a diákok. (Straszer András felvételei) A könyv a tudás forrása, így mondják, így igaz. Lamartine sem tévedett: A könyvtár mesterséges paradicsom. Közérdek: minél több fiatal találja meg az utat a tudás forrásához, a mesterséges paradicsomhoz. Ezért hoztuk létre több mint negyedszázada a világ — akkoriban — egyik legkorsze- .nübb.en _ szervezett könyvel tárhálózatát. Kicsit lema-' fad tunk' azóta: a könyvtár-' ügy kicsúszott a hazai köz- művelődés fókuszából, helyenként elhivatalosodott. Nőtt a feszültség lehetőségei és lehetséges feladatai között. Így is: mesterséges paradicsom. Az odavezető utakat ismerők, az ott jól el- igazodók számára természetesen. Itt a bökkenő! Még az érettségiző diákok többsége is úgy fejezi be középiskolai tanulmányait, hogy halvány fogalma sincs, munkájához miként hasznosíthatná a könyvtárakban felhalmozódott szellemi tőkét, szellemi energiát. Csak a legügyesebbek igazodnak el valahogy a kifüggesztett tájékoztatók, a könyvtárosok alkalmi segítségével a könyvrengetegben. Mivel csak futólagosán ismerik a katalógusok használatát, a bibliográfiai iránytűket, az eligazodást könnyítő lexikonokat, kézikönyveket, felesleges kerülőkkel, időpocsékoló keresgéléssel találják meg a számukra szükséges könyveket. Jobbik eset, ha sikerrel jár fáradozásuk. Jó módszerek hiányában sokan meg sem próbálkoznak a rájuk váró könyvek megkeresésével. Néhány iskolában ezért tartanak egyszer-kétszer könyvtár- használati órát. A tanár vagy a meghívott könyvtáros elmondja, hogy milyen könyv- és cikkjegyzékekből deríthetik ki: kik, mit írtak az őket foglalkoztató kérdésekről. Hallhatnak a jegyzetelésről, az önképzésben nélkülözhetetlen forráskutatásról. Hasznosak az ilyen — esetenként egy- egy könyvtár méglátogatásával egybekötött — tanórák, de még johban ajánlható a Bányai Júlia Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskolában tanító Urbánné Jankay Éva kezdeményezése. Az Le. osztály szorgalmas diákjaival helytörténeti gyűjtéshez kezdtek. Elhatározták: kibővítik a Kecskeméti jelesek adattárát. A kis könyv céljának megfelelően csak a legfontosabb bibliográfiai utalásokat közölte. A megjelenése óta eltelt 12 évben újabb ' értékes közlemények gazdagították a kötetben szereplő írók, tudósok, művészek portréját. Volt, aki Agricola Jánost, az első helybéli költőt, volt aki Horváth Ambrus munkás-újságírót vállalta. Az egyik kislány Tóth Lászlóval, a másik Mathiász Jánossal foglalkozott. Először az említett könyvecskében található utalások .fiyomán próbáltak újabb adatokhoz jutni. Így jutottak el más helytörténeti jellegű kiadványokhoz, szaklexikonokhoz, régi újságokhoz. Izgalrhas nyomozás közben tanulták meg kezelési fortélyait, tanultak könnyen, gyorsan „könyvtárul”. Gyárfás Klára, Nagy Julianna, Süveges Piroska, Tar Margit annyira alaposan, olyan körültekintően szorgoskodott. hogy az összegyűjtött, feltárt adatokból már könnyen megírható dolgozattal benevezhetnének megyei, országos vetélkedőre, ha idősebbek lennének. (Általában nagyobbak jelentkezését várják a különféle tanulmányi versenyekre, "pályázatokra.) Az ötöst azért megkapják Urbánné Jankay Éva tanártól, ők is, a többiek is. Most ennek örülnek, de munkájuk a későbbiekben kamatozik igazán. Tartalmasabb szakdolgozatokat készíthetnek, akik majd egyetemre, főiskolára járnak. Szakmai problémáik megoldásához tudják hol, hogyan keressenek útmutatást az érettségi vagy a diplomázás után munkába állók. Ok saját tapasztalataikkal bizonyíthatják: a könyv a tudás forrása, a könyvtár mesterséges paradicsom. Még nagymama karukban .is köhnyen' visszakeresik ezt a másokat követésre ösztönző cikket, ha unokájuknak meg akarják mutatni: mi már 1981-ben így tanultunk! , H. N. ALKOTÓ VITA UTÁN Közös tervezés a sikeres végrehajtás érdekében a \ Gyakran ismétlődik a hírek között: tár- •) sadalmi Vitát rendeznek a VI. ötéves tervről. Nem egy részletes beszámoló azt is tudatta, hogy sokan éltek véleményalkotási, beleszólási, sőt a tervet formáló lehetőségükkel. Ismeretes, hogy a népgazdaság fejlesztésének VI. ötéves tervét is társadalmi vitában „csiszolva” tárgyalta meg, fogadta el az országgyűlés. Bács-Kiskun megye fejlesztésének VI. ötéves terve még döntés előtti állapotban van; csaknem két hónapon át a vélemények sokaságát ismerték meg a megyei tanács tervkészítéssel foglalkozó szakemberei. Rendkívül kedvező volt az előzetes tervdokumentum fogadtatása, a vitákon mindenki a jövőért érzett mély felelősséggel szólt. A VI. ötéves tervről sokan szinte részletekbe menő tájékozottsággal rendelkeznek. Véleményük egyöntetűen az, hogy Bács-Kiskun megye tervei jól illeszkednek az ország következő öt évét meghatározó célok és feladatok közé; a megye lakossága a korábbinál nehezebb feltételek, lassabban javuló életkörülmények mellett is vállalja a feladatok rá jutó részét. Az „általában és elvileg” értelmezett egyetértés azonban nem biztosítéka a terv sikeres végrehajtásának. A célok elérését mindenki saját munkájával, a környezetre gyakorolt hatásával, életmódjával segítheti vagy akadályozhatja. A vitában részt vevő előadóknak tehát feladata az is, hogy meggyőzzék hallgatóikat a célok helyességéről, ha kell. magyarázzák azok indítékait. A viták után pedig nem szabad megelégedni az összességében kétségtelenül egyetértő véleményekkel, hanem sorra kell venni az egyes célok helyességét vitató, részleteiben mást akaró állásfoglalásokat is! Vélemények és ellenvélemények Sok kérdésben igazi vita alakult ki. A fejlesztésre használható összegeket a hozzászólók egy része kevésnek tartotta ahhoz, hogy a népgazdasági tervben kitűzött életszínvonalpolitikai célok Bács-Kiskun megyében is reálisak legyenek. Meg kellett tehát magyarázni: a nem termelő beruházások volumene országosan sem növelhető 1985-ig, sőt a kitűzött szerényebb célokat is csak keményebb munkával, a hatékonyság és a munkafegyelem javításával érhetjük el. Maguk a vitában felszólalók fogalmazták meg: a helyi célok megvalósításának eszközei végső soron a megye dolgozóinak kezében vannak. Hosszú ideje eltérő álláspontok ütköztetésére is volt lehetőség. Az országos vitákban -„Város — falu”! .címmel összefoglalható témakör nálunk „Város — falu — tanya — külterület'’ kérdésegyüttessé szélesedett. A gondolkodás szélsőségeit tükrözik, s nem helyesel- hetők a következő vélemények: „jogi eszközökkel kell megtiltani a népesség városba költözését, hogy többet fordíthassunk a községek fejlesztésére”; „kidobott pénz a tanyák villamosítására költött minden forint”; „el kell érni, hogy mindenki lakóhelyén jusson az összes szolgáltatásokhoz”; „újra meg kell vizsgálni a tanyarendszer létének indokoltságát”. Nyilvánvalóan a jó szándék vezeti e vélemények hangoztatóit is, el kell azonban fogadniuk: az övékénél sokoldalúbb, megalapozottabb tapasztalatok alapján készítjük elő a döntést. A szűkösebb fejlesztési lehetőségek az alapellátás néhány ágának kiemelését kényszerítik ránk; lakásellátás, egészséges ivóvíz, általános iskolai tanterem. A falvakat, külterületi lakott helyeket, tanyákat háttérbe szorítani nem lehet célunk, sőt az objektív adottságként valóban létező hátrányok mérséklését szeretnénk elérni. Hátrányok azonban a városokban is vannak: lakáshiány, közműgondok, zsúfolt gyermekintézmények. Egészséges versengés A tudományos egyesületek és társadalmi szervek megyei vezető testületéinek a terv vitájára szánt ülésein nem döntéseket hoztak, hanem segítettek megalapozni a megyei tanács öt évre szóló elhatározását. Választ vártak és kaptak a fentebb idézett bírálók is. Elhangzott, hogy a városokban a már jelenleg meglevő ellátottsági színvonalhátrány miatt szükséges bizonyos fokú fejlesztési összpontosítás, ugyanakkor a népesség további beáramlásának lassítását — nem adminisztratív módon'! — a tanácsok is akarják. A helyben képződő fejlesztési forrásoknál egyébként szinte minden község többet fog felhasználni : társadalmi munka, állami céltámogatás lesz a jelentős többletek forrása. Nem állíthatjuk persze, hogy ezzel a települések közötti arányokról egyszer s mindenkorra befejeződött a vita. A vegyesbolttól a nagyáruházig, az általános iskolától az egyetemig, a körzeti orvostól a klinikáig minden szintű ellátó intézménynyel csak a legnagyobb városok rendelkeznek. Minél kisebb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy a szolgáltatások egyre szélesebb körét saját lakóhelyétől kisebb- nagyobb távolságra veheti igénybe. A vonzás- körzetek megyénkben kialakultak, mindenki tudja, hol van a legközelebbi középiskola, szakorvosi rendelő, áruház, autószerviz. Nerri lehet cél — sem a szűkös anyagiak, sem a gazdaságosságra törekvés miatt — a minde- nütt-fejlesztés, a hozzájutás megkönnyítése annál inkább. A társadalmi vitasorozat ösz- szes rendezvényén szó esett' erről, meggyőzően tanúsítva, hogy a települések között egészséges versengés folyik. Több, váratlanul éles ellenvéleményt hallottunk a tanyapolitika céljaival kapcsolatban. A központi szervezetek a megye kérésére elismerték a tartósan fennmaradó tanyák villamosításának fontosságát, mégpedig a következő indokokkal: a kis- és nagyüzemi mező- gazdaság, jljqlggzói egy ré§tópék a tany^pótoL hatatlan lakó-: és munkahely, aminek jelentő-' sége iá háztáji termelés miatt tovább növekszik. Aki ott megtalálja számítását, nem lesz egyhamar városi lakásigénylő (tudjuk, hogy sokan, akik elhagyva tanyájukat, városi munkahelyet választottak, most lakásra várnak). A villamosítás, a közlekedés jobb megszervezése, a mozgóposta és mozgóbolt azt a célt szolgálja, hogy az életkörülmények tanyán is javuljanak. A VI. ötéves tervidőszakban az állam ezt anyagi eszközök felhasználásával is alátámasztja. A városlakók és belterületiek pedig értsék meg: a megye lakóinak több mint 17 százalékáról van szó (annyi emberről, mint Kecskemét lakossága!), akik a terv végrehajtásához, a szocialista gazdaság fejlesztéséhez, az egész nép boldogulásához ott, a tanyán járulnak hozzá. Szakértő aktivisták A, tervjavaslat közreadott tervezetét sokan laikusnak egyáltalán nem nevezhető észrevételekkel is gazdagították, további elemzésre késztetve a tanácsi tervezőket. A mezőgazdaság nem lesz „mtmkaerő-kibocsátó” — hangoztatták az agrárszakemberek, akik a megye jó ismerői. Valamennyien tisztában vannak vele, hogy a szűkebb értelemben vett mező- gazdasági , tevékenységet egyre kevesebben folytatnak — ez szinte nemzetközi mércéje a fejlett gazdasági szerkezetnek —, de hozzáteszik: a mezőgazdasági üzemek visszavárják a képzett dolgozókat, akik majd ipari és infrastrukturális hátteret formálnak az eredményesebb növénytermesztésnek és állattenyésztésnek. Sőt a gazdaságok tartósan számítanak — a betakarítás és egyéb idénymunkák idejére — más ágazatok dolgozóira is. A szerkezet tehát változik, de a „munkaerő- kibocsátó” jelző kimarad a végleges tervből ... Vitát váltottak ki a kereskedelem előzetes számításokon alapuló fejlesztési elképzelései is. „Hatékonyabb lenne az áruellátás fejlesztése — hangzott az ellenvetés —, ha csak ott épülnének új üzletek, ahol az feltétlenül szükséges, és az eddiginél kisebb forgalom- növekedést a jelenleginél nem sokkal nagyobb alapterületen érnék el a kereskedelmi vállalatok. A szükségletelemzés szerint viszont éppen a vonzásközpontok és -körzetek egyenletes ellátásához nélkülözhetetlenek az új kereskedelmi egységek. Ezt a fejlesztést, mint célt, a tanácsi testületek elé kerülő tervjavaslatban a vállalatok és szövetkezetek anyagi lehetőségeinek pontosabb megismerése után lehet szerepeltetni. A hatékonyságra törekvés természetesen a kereskedelemre is érvényes követelmény. Egyelőre a vállalati tervek sem készültek el, így a megyei tanács Összegező tervjavaslatában is a termelő és ellátó vállalatok munkájával szemben támasztott megyei követelményeket fogalmaztuk meg. A társadalmi vita résztvevői megerősitették: munkahelyükön az elmúlt év és az V. ötéves tervidőszak tapasztalatainak elemzése folyik, az 1980-ban bevezetett szabályozórendszer hatását vizsgálják. A készülő tervekben az ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját viszonyaikra alkalmazzák a XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait: a korszerűbb termelési szerkezetet, a jobb belső áruellátást és az export- lehetőségek növelését tűzik ki célul. A gazdálkodó szervek tervező munkájáról a viták során kapott szakszerű értékeléseket felhasználtuk és továbbítottuk a tervezésért felelős országos főhatóságoknak. Szakolczai Pál, a megyei tanács tervosztály-vezetője (Folytatjuk.) Szolgálat!“ A három fénykép drámát örökít meg. Emberek életéért folyik a küzdelem. A februári váratlan olvadás lavinákat indított el a Tátrában. Hamarosan vijjogtak a szirénák: újra és újra riasztani kellett a Hegyi Szolgálat százhetven emberét. Indultak a mentőosztagok. Motorszánról, helikopterről harsogott a hangszóró németül, szlovákul, csehül, angolul, magyarul a bajba jutottaknak: „Figyelem! Itt a Hegyi Szolgálat! Aki hall minket, adjon életjelt magáról!” — Sajnos, a turistaáradat növekedésével évről évre nő a balesetek száma — mondja Andrej Mlynár, a tátrai Hegyi Szolgálat főnöke.. — Csaknem mindig azokat éri tragédia, akik fittyet hánynak a veszélynek. A sziklákon, a 1 kiszámíthatatlanul mély hómezőkön minden csúszás zuhanást jelenthet, s a zuhanás lavinát szabadíthat el... — Hány riadójuk volt tavalyi — Ezerkétszáz. — Hány embert tudtak megmenteni? — A jelentős többséget. De huszonnyolc ember odaveszett. Hiába értünk oda időben, sérülésük halálos volt. Nem egyszer több száz méteres magasságból zuhannak alá... — Mit tanácsol a turistáknak? — Először is: senki ne induljon neki a szikláknak egyedül. Ne akarják minden áron, és minden időben „megmutatni”, hogy feljutnak a csúcsra! És semmiképp ne félcipőben, vagy torna,,Figyelem! Itt a Hegyi • Kutatóárkot ásnak a lavina által eltemetett emberek után. cipőben. Az időjárásról mindenkinek a figyelmébe ajánlanám, hogy még a tátrai őslakosok sem igen tudják előre, hogy milyen idő lesz. A Tátra arról híres, hogy időjárása tízpercenként változik. Égető napsütést orkán válthat fel, vagy akár nyáron is, hóvihar. A felhő egyetlen pillanat alatt száll le, s a távoli sziklaoldalakon, ilyenkor lehetetlen a tájékozódás, kilátástalan a menekvés. Legfontosabb jótanácsom: a nagyobb csoportoknak a Hegyi Szol-’ gálát tapasztalt túravezetőt ad. A mi túravezetőinkkel még soha, senkinek nem esett baja. I. a. • A kiásott sebesültek elszállítására helikopter érkezik. 9 Ahol már semmi más nem segít — a bajba jutottak felkutatásában szimatjával segít a kutya. v
