Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-13 / 37. szám
1981. február 13. • PETŐFI NÉPE • S HARMINCKÉT ÚJÍTÁS UTÁN: ____________________ K iváló Feltaláló kitüntetés ^ Találóan írta Rohrbacher Béláról egyik kollégám, hogy bárhol — szakmai körökben — szóba kerül a magyar filmszínházak korszerűsítésének a témája, azonnal összekapcsolják azt az ő nevével. Hogyne, amikor 1947 óta aktívan és sokoldalúan nemcsak jelen van a moziszakmában, de mindenkor aktívan kezdeményező volt, örökké, kifogyhatatlan energiával az újra, a jobbra törekedett. A nevét elsősorban ez tette ismertté, tekintélyessé. Nemrégiben az újságok hírül adták, hogy a művelődési miniszter a SZOT főtitkárának és a Találmányi Hivatal elnökének javaslatára odaítélte neki a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát. A kiváló műszaki—technikai szakember jelenleg a Hajdú-Bi- har megyei Moziüzemi Vállalat műszaki v osztályvezetője. Ott folytatja azt a sokirányú és nélkülözhetetlen tevékenységet, amelyet több mint három évtizeddel ezelőtt valódi szűkebb hazájában, Bács-Kiskunban kezdett el. Ezért is figyeltünk fel az újabb kitüntetéséről szóló híradásokra; hiszen Rohrbacher Béla rendkívül sokat tett megyénk mozihálózatának korszerűsítéséért. A szé- lesvásznúsítás, a keskenyfilm- vetítési korszerűsítés, az automatizálás egyaránt olyan terület volt, ahol figyelmet költő eredményeket ért el. Jól emlékszünk még azokra az évekre, amikor egyre-másra jöttek — egyénileg és csoportosan — tapasztalatcserére Kecskemétre, az ország minden részéből, sőt külföldről is . nemegyszer. Kiemelkedő szakmai tudása, az új iránti szenvedélye, kezdeményező készsége egyaránt elősegítette, hogy a tekintélye egyre növekedett az országban. Ma már harminckét elfogadott újítását tartják nyilván; mindegyik előrevitte valamilyen formában a moziszakmát, ugyanakkor sok-sok anyagi megtakarítást jelentett valamennyi. S ami szintén nem lebecsülendő: nagyban megkönnyítették ezek az újítások, célszerű változtatások a műszaki emberek dolgát. Elég csak ezzel kapcsolatban arra utalni, hogy az automatizált kép- és hangleadás elterjesztése következtében jóval könnyebb lett a mozigépészek dolga. Ma már Magyarországon több mint hatszáz filmszínház működik az ő találmánya alapján gyártott „R” típusú automatákkal. Miközben lelkes munkája következtében az egész hazai film- forgalmazás megújult műszakilag, s miközben sokszor szinte a földből nőttek ki — tervezése és irányítása mellett — az új mozik, nem maradt el az elismerés sem. Kitüntetéseit nehezen lehetne felsorolni. Megkapta a Kiváló Újító érem valamennyi fokozatát, míg azután ezekhez társult a már említett Kiváló Feltaláló kitüntetés is; méghozzá annak legmagasabb, arany fokozata. A számára nagy esemény bekövetkezése után érthetően ismételten, az eddigieknél is jobban ráirányult a figyelem. A lapok a legnagyobb elismeréssel írtak eddigi életéről, nagyszerű munkájáról. A Szocialista Művészetért, az Újítók Lapja, a Hajdú-Bihari Napló méltatta több mint három évtizedes alkotótevékenységét. Ez is arra késztetett bennünket, hogy ismételten ráirányítsuk a figyelmet arra a soha neim fáradó kezdeményezőre, újítóra és feltalálóra, aki mintegy negyedszázadon át munkálkodott Bács-Kiskun szellemi felemelkedésén, a maga sajátos eszközeivel. Újabb megtisztelő kitüntetése alkalmából bizonyára sok régi munkatársa gratulál neki legalább gondolatban — megérdemelten. Varga Mihály A vendéglátás régi emlékei Történeti múzeumot állítanak fel Pécsett, s az intézményben helyt kapnak majd a kisipar, a kiskereskedelem és a vendéglátás régi emlékei is. A Janus Pannonius Múzeum hely- történeti osztálya összegyűjtötte a hajdani műhelyek, boltok, vendéglők egykori — ma már valóban muzeális tárgynak számító — berendezési tárgyait. A baranyai Bóly községben például egy százesztendős szatócsbolt eredeti berendezését vásárolták meg, beleértve a csengős pénztárt és a Franc- kávé reklámtábláját. Hasonló módon tettek szert egy suszteráj — régi cipészműhely — berendezésére. A trafik hajdani árucikkei között megtalálható a tűzköves öngyújtó, a régi cigarettatöltő és a bőr szivartárca. Megvásároltak egy régi cukrászműhelyt is, amelynek legérdekesebb darabja egy múlt századi vas ostyasütő. A pécsi vendéglőktől és szállodáktól érdekes bútorokat és eszközöket kapott a múzeum, s így lehetővé válik a hajdani vendéglátás körülményeinek felidézése is. A századforduló rekonstruált boltjában és vendéglőjében pontosan azt láthatják majd a múzeumlátogatók, ami dédanyáink, dédapáink mindennapi élete volt. Az Operaház balettegyüttese • Próbál a balett- együttes. A Magyar Állami Operaház ba- ibttegyüttese százhúsz táncosával hosszú művészi múltra tekinthet Vissza. Seregi László koreográfust, • z.. in tézmény igazgatójáto röviddel elutazása előtt sikerült szóra ‘bírnom:- "Decemberben ugyanis Nvugat-Németországba indult, ahol felkeresi azokat a színházakat, ahol a közeljövőben a már új, általa megkomponált Bar- tók-koreográfiával mutatkoznak be a külföldi közönség előtt. A balettegyüttes rangos hazai elismeréséről nem kell különösebben szólni. Évtizedek óta világhírű repertoárdarabokat és sajátos, nemzeti hagyományokat-kö- vető és igénylő koreográfiát táncolnak. A Hattyúk tavától a Dió- törőn, a Spartacuson, a Rosszul őrzött lányon, A világ teremtésén és még sorolhatnám tovább, hány modern előadáson keresztül gazdagítják hazai táncművészetünk értékeit. . Seregi Lászlót kérdezem: — Mióta is igazgatója a társulatnak? — 1977-ben választottak meg az igazgatói posztra. A leghasznosabb, ami végett én a földre születtem, hogy néhány olyan táncot koreografáltam — korábban, mielőtt igazgató lettem —, ami némileg meghatározója lett az együttes repertoárjának és nemzetközi elismertetésének. Legelső koreográfiámat a kezdettől, majdnem az utolsókig még Lőrincz Györgv igazgató idejében alkottam. Kiválóan, VR^stt^, az együttest. közel húsz esztendőn át. Elévülhetetlen érdeme, hogy a világ táncművészetének repertoárdarabjai közül a legértékesebbeket meg tudta szerezni számunkra. Példáur"Qejárt, aki kétségtelenül a XX. század egyik legnagyobb koreográfus forradalmárja. s aki egészen új ajtókat nyitott a balettművészet terén. De beszélhetünk itt Balanchine, a neoklasszikus stílusú amerikai balettszimfonizmus megteremtő- 1 iének műsoráról' is. — Mennyiben kívánta az együttes műsorpolitikáját módosítani? — Egyrészt követem elődöm Déldáját, s megpróbálom bővíteni a repertoárt. Nem sikerült Alvin Ailey, a modern balett egyik legtehetségesebb mai amerikai képviselőjének a néger floklórral áthatott iművét a River-t színre vinni. Ugyanúgy igazgatói kötelességemnek érzem, hogy friss vérkeringést vigyek a műhelymunkába. Gondolja csak el, közel 120 művész munkája, sőt mindennapi gondja-baja „nehezedik” a vállamra. Ugyanakkor adminisztrátor is vagyok egy kicsit. Végül is azonban koreográfus, méghozzá elég lassan alkotó koreográfus vagyok. Szükségem lenne néha „holt időre”, amikor látszólag fü- työrészve, séta közben fogannak meg művészi gondolatok bennem. Tehát amikor esetleg lusta és passzív állapotban látnak környezetemben, talán akkor vagyok legtermékenyebb alkotói periódusomban. De ennek az aranyéletnek vége. Ma imár az igazgatói székből sietek a próbaterembe. Most például a két új Bartók- baletten, A csodálatos mandarinon és A fából faragott királyfin dolgozom. Beszélgetésünk után máris megyek be a terembe, s A fából faragott fináléját fogom beállítani. A premier március 24-én este, Bartók Béla születésnapján lesz az Érkel Színház közönsége előtt. , A bemutató után számos országban, többek között a Prágai tavaszon, az NSZK-ban, a milánói Scalában és Párizsban is bemutatjuk az új Bartók-koreográ- fiákat. Ezeket a vendégszerepléseket megyek előkészíteni az érdekelt színházakba. Bodor Éva ÚTTÖRŐÉLET Petőfi-kutatók Kecskeméten Értékes, hasznos munkába fogtak az elmúlt hetek során a kecskeméti Petőfi iskola nyolcadikosai : Petőfi-emlékeket, dokumentumokat kutatnak, gyűjtenek albumba csapatuk számára. Tevékenységük összekapcsolódik iskolájuk centenáriumának ünnepségével, és természetesen a mozgalom harmincötödik születésnapjával is. Hatan fogtak munkához: Farkas Ági, Aipli Erika, Szűcs Emese a kecskeméti vonatkozású emlékeket keresi, Molnár Erika, Lovass Marianne és Makovinszky Csilla a kiskunfélegyházi, kiskőrösi és dunavecsei dokumentumok nyomába eredt. — Örömmel fogtunk munkához, — mondja Farkas Ági, hátuk nevében, — hiszen magunk is sok új ismerettel leszünk gazdagabbak. Először a tanultakat rendszereztük, majd lefényképezzük a Kecskeméten található tárgyi emlékeket, köztük a szobrot az Űjkollégium előtt, és a három emléktáblát. Magunk is csodálkoztunk, hogy kettőt — a Luther palota bejárata felett és a városi tanács bejáratának közelében — szinte mindenki ismer. A harmadikat, a Megyei Művelődési Központ mögötti épület oldalán, alig néhányan. Pedig, ezen a helyen alakította Petőfi Sándor a Lear király című darabban a bolond szerepét, a köztudattal ellentétben megérdemelt sikerrel... Megkerestük a Katona József Gimnázium tanárát, dr. Orosz Lászlót is. Tőle tudtuk meg, hogy Petőfi Sándor kétszer Kecskeméten hosszabb időt töltött. Először mint az evangélikus iskola tanulója. Ennek az emlékét őrzi a tábla. Egy kicsit sajnos magasra került, ezért ezt sem sokan veszik észre. Egy régi könyvben megtaláltuk a hajdani földszintes evangélikus iskola képét. Azt is tudjuk, hogy a Petro vies- család azért küldte a gyermek Petőfit éppen Kecskemétre, mert a jelenlegi OTP-székház helyén állt Hruz Mihály háza, itt lakott innen járhatott a valóban csak néhány lépéssel távolabbi iskolába a költő. Petőfi második kecskeméti tartózkodását, annak körülményeit Aipli Erika dolgozta fel. — Máspdízben 1844 elején, mint vándocgzíiysz Király Sándor társulatával érkezett a költő Kecskemétre. Néhány hónapot töltött itt Az esemény érdekessége, hogy itt találkozott a Pápáról ismert Jókaival, aki Kecskeméten volt a Jogakadémia 'hallgatója. Orosz Lászlótól tudjuk, hogy Petőfi Kecskemétre érkezve nyomban felkereste barátját a jelenlegi Ókollégium épületében. Amíg Petőfi Sándor Kecskeméten volt, sokat voltak együtt. Találkozásaik színhelyét is megkerestük. A ház már nincs meg, de a Piarista Gimnázium mellett levő lakóház falán megtaláltuk a Jókai-emlék- táblát... — Még egy Kecskeméttel kapcsolatos érdekessége van a Jókai TfilKTSiin E HELYEN ÁLLOTT VÁROSUNK ELSŐ SZÍNHÁZÉPÜLETE * KIRÁLY SÁNDOR SZÍNHÁZA * amely 1833-tól 1868-ig r A VÁNDOR TÁRSULATOK OTTHONA VOLT f ITT ÁLMODOZOTT PETŐFI SÁNDOR 1842-3 TELEK MIST VÁKDORSZIYESZ ŐRÓK DICSŐSÉGRŐL. ITT LÉPETT FEL 1843-4BEK HÁROM IZBES & MIST MŰKEDVELŐ JÓKAI MÓR KATONA JÓZSEF BÁNK BÁNJA || 1847óta társzóé került szikbe p E SZÍNHÁZÉPÜLETBEN. *f EMLÉKEZETÜL A KATONA JÓZSEF KÓR 9 A kevéssé ismert Petőfi-em- léktábla Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ mögötti épület faián. Mórral való találkozásnak, — folytatja Szűcs Emese. Ebben az időben Jókai megírta első drámáját: A zsidó fiú — címmel. A kor szokása szerint idegen kézírással kellett beküldeni a meghirdetett pályázatra. Jókai művét Petőfi másolta le, így maradt meg a mű a költő kézírásával. Egyébként Petőfi színészéveivel Fekete Sándor irodalom-történész foglalkozott. Borostyán, a vándorszínész címmel írt művét a mi színházunk mutatta be, 1973-ban, a költő születésének 150. évfordulójának tiszteletére. — Most eddig jutottak. Mit terveztek még? — A könyvtárban megtudtuk, hogy Kiss István kecskeméti ta- már is foglalkozott Petőfi-kuta- tással, sőt, könyvbe foglalta eredményeit Most a tanár úrhoz készülünk. Igaz, a könyvét elolvastuk, mégis szeretnénk, ha fogadna bennünket' Az evangélikus egyháznál őrzik a hajdani iskola osztályzókönyvét benne Petrovics Sándor nevéveL Erről fényképet szeretnénk csinálni. Javában dolgoznak akik a megye többi városában, községében keresik a ^ltő^lábnyomát^. Bár eredetileg csak a kecskeméti 'tartózkodás dokumentumait és csakis a Petőfi-emlékeket akartuk felkutatni, rájöttünk, hogy ez lehetetlen. Nem lehet egyedül csak róla írni, hiszen emberek között élt tevékenykedett. És hamis lenne a kép akkor is, ha csak a hírős várossal való találkozásait rögzítenénk. így kiléptünk a keretből, és szólunk azokról is, akik vele kapcsolatban voltak, természetesen Jókai Mórról is ... Tudjuk, a mi munkánk a neves irodalomtörténészekhez képest olyan kevés... de nagy örömünket leljük benne, szívesen vállaltuk ezt a feladatot — foglalta össze Farkas Ági az elhangzottakat Selmeci Katalin REJTVÉNYFEJTŐKNEK Az elmúlt héten 'közölt bűvös négyszög helyes megfejtése: 120. Sokan küldtek be jó, és néhányan rossz ösz- szeget. A sorsolás a következőknek kedvezett, részükre könyvjutalmat küldtünk: Pintér Julianna, Fülöpháza; Pék Zoltán. Solt; Birkás József (kisdobos !) Kiskunhalas; Mondok Zoltán Tiszakécske-Tisza bőg; Cseri Ilona, Kunszállás; Müller Zita, Felsőszent- Iván; Pálfy Klára, Baja; Werai Anikó, Vaskút; Mogyorósi Béla, Bácsalmás; Kulcsár Attila, Dunavecse. NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (X.) A szocialista világrendszer kialakulása Az alakuló népi demokráciák egyik fontos feladata volt, hogy rendezzék egymás közötti és a Szovjetunióhoz fűződő viszonyukat. A rendezést évszázados ellentétek, a polgári nacionalizmus, a nemzetiségi viszály és a határvidék nehezítették. Magyarország .és Csehszlovákia között 1945—46- ban a szlovákiai magyar kisebbség emberi és állampolgári jogainak korlátozása, s az új sebeket osztó kitelepítések okozták a feszültséget. Magyarország és Románia között az erdélyi magyarság helyzete, s az Erdélyre vonatkozó igények miatt keletkeztek nézeteltérések. Lengyelország és Csehszlovákia között szintén területi konfliktusok lassították a jószomszédság kialakulását. A Balkánon a macedón területek hovatartozandósága maradt lezáratlan. A határkérdéseket az érintettek 1945—47. között egymás közötti tárgyalásokon rendezték, illetve a békeszerződésben zárták le. A háború utáni években a balkáni országok találták meg viszonylag a leggyorsabban egymással a megfelelő hangot. Ebben nemcsak az játszott közre, hogy itt a társadalmi-politikai változások radikálisabban mentek végbe, mint másutt Kelet- Éurópában, s politikailag többé- kevésbé hasonló platformra kerültek, hanem az is, hogy a kommunista pártok között is harmonikusabb volt a viszony. Dimitrov vetette fel annak a gondolatát, hogy a balkáni országoknak a hagyományos államközi kapcsolatokon túl szoros szövetségre kellene lépniök egymással, s államszövetségbe kellene tömörülniök. Jugoszlávia és Bulgária között már 1944 végén, 1945 elején tárgyalások folytak az intenzívebb együttműködés, és a föderáció kérdéséről. Jaltában azonban a nyugati nagyhatalmak szót emeltek ellene, s így a tárgyalások abbamaradtak. 1947 nyarán — a kiéleződő nemzetközi helyzetben — ismét felmerült a konföderáció eszméje. Jugoszlávia és Bulgária elhatározták, hogy a két ország közötti árucsereforgalmat kibővítik, egyeztetik a gazdasági terveket, s vámuniót vezetnek be. Sőt, felmerült a föderációnak más délkelet-európai országokra való kiterjesztése is. A Szovjetunió ugyanakkor úgy vélte, hogy a föderáció megoszthatja a kelet-európai országokat, az imperializmus kihasználhatja az ellentéteket, sőt a Szovjetunió ellen fordíthatja őket. A föderáció kérdését a hamarosan kirobbanó szovjet—jugoszláv vita vette le végleg a napirendről. Érthető módon a Szovjetunió először azokkal az országokkal rendezte kapcsolatait, s lépett szövetségre, amelyekkel együtt küzdött a fasizmus ellen. Csehszlovákiával, mégpedig a Benes vezette emigráns kormánnyal már 1943-ban barátsági és együttműködési szerződést kötött, s hasonló egyezmény aláírására került sor, 1945 áprilisában Lengyelországgal és Jugoszláviával. Mindaddig, amíg a békeszerződések el nem készültek, a Szovjetunió a Hitler volt szövetségeseivel politikai jellegű államközi egyezményt nem kötött. Teljesen más volt a helyzet a nem politikai jellegű megállapodásokkal. Amint szövetségeseinek, úgy volt ellenfeleinek is a felszabadulás első percétől kezdve talpraállásukhoz nagyvonalú gazdasági segítséget nyújtott. Bár a Szovjetunióban is komoly ellátási problémák voltak, mégis nagymennyiségű gabonát, kukoricát, ipari nyersanyagot, szenet, nyersolajat, benzint stb. szállított nyugati szomszédainak. Ugyanakkor természetesen vásárolt is, elsősorban iparcikkeket. A szovjet kormány 1947-ig szinte valamennyi kelet-európai országgal kötött kereskedelmi és kölcsönös áruszállítási egyezményt. A gazdasági kapcsolatok mellett szinte a felszabadulás első pillanatától kezdve rohamosan épültek ki a kulturális együttműködés csatornái. Mindenütt baráti társaságok alakultak azzal a céllal, hogy megismertessék a Szovjetunió népeinek kultúráját, szokásait. Kulturális delegációk, művészegyüttesek váltották egymást a fővárosokban. A szovjet kultúra, különösen azokban az országokban, ahol (mint pl. Magyarországon) a háború előtt tiltották terjesztését, a felfedezés erejével hatott. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok átfogó szövetségi rendszerének kiépítésére 1947 őszétől került sor. Azért csak ekkor, mert Bulgária, Magyarország és Románia a békeszerződés értelmében csak 1947 szeptemberében nyerték vissza teljes szuverenitásukat, s mert — Csehszlovákiát kivéve — a hat keleteurópai ország politikailag nagyjából akkor ért hasonló fejlődési szakaszba. A szövetségi rendszer mielőbbi megteremtését a nemzetközi helyzet is sürgette: a hidegháború körülményei között a szocialista útra lépő népi demokratikus országoknak egyeztetniük kellett külpolitikájukat, s szorosabbra kellett fűzniük együttműködésüket. A kelet-európai szocialista szövetségi rendszer két lépcsőben épült ki. Előbb — kétoldalú szerződések formájában — azok az államok rendezték államközi kapcsolataikat, amelyek addig még nem tették meg, igy Bulgária, Magyarország és Románia. Majd a már népi demokratikus országok kötöttek ún. kölcsönös barátsági és segítségnyújtási egyezményeket egymással. 1948—49-re a kölcsönösen megkötött kétoldalú , szerződések már átfogták az összes európai népi demokráciát, ■ mintegy 35 egyezményt Írtak alá. Ezek kimondták, hogy a szerződő felek közösen lépnek fel a Németország vagy más állam részéről fenyegető fegyveres agresszió ellen, nem indítanak egymás ellen fegyveres támadást, s minden fontos nemzetközi, így a két országot érintő kérdésekben előzetesen konzultálnak. Emellett gazdasági és kulturális téren szoros együttműködésre törekszenek, s az egymás közötti érintkezésben kölcsönösen tiszteletben tartják egymás függetlenségét, szuverenitását, területi sérthetetlenségét, s nem avatkoznak be egymás bel- ügyeibe. A kétoldalú egyezmények, s az átfogó szövetségi rendszer kétségtelenül stabilizálja a térséget, még akkor is, ha a Tájékoztató Iroda nevezetes határozata után Jugoszlávia kivált a szocialista országok közösségéből, s a többiek megszakították vele kapcsolataikat A szövetségi rendszer megteremtette a feltételét annak, hogy a szocialista országok közösen lépjenek fel a nemzetközi politikában, s megvédjék szuverenitásukat. Vida István
