Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 11. A LEMP KB ÜLÉSÉN Kania normális munkára szólította fel az országot Pinkowski miniszterelnök lemond VARSÓ események sorokban SAN SALVADOR ________. A salvadori hazafiak hétfőn országszerte áramelosztó központokat, vízvezetékeket és hidakat robbantottak. San Augustinban, a fővárostól 90 kilométerre keletre közelharcot vívtak a kormány által felfegyverzett jobboldali félkatonai szervezet tagjaival. Az ösz- s zees apás ban 13 személy súlyosan megsérült. SANTIAGO Chilei politikai foglyok hozzátartozói hétfőn a chilei fővárosban békés eszközökkel elfoglalták Ausztria ottani nagykövetségét. A ^követségfoglaiók a chilei börtönökben fogvatartott politikai foglyokkal szembeni kegyetlen eljárások, az emberhez méltatlan börtönállapotok miatt tiltakoznak. A sajtónak adott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy céljuk az ENSZ figyelmének felkeltése és ráirányítása arra, hogyan tiporja lábbal a chilei igazságügy-minisztérium a politikai foglyokra vonatkozó nemzetközi előírásokat. Bejelentették: kérni fogják az osztrák kormányt, hogy tegye lehetővé számukra a találkozást az ENSZ egyik képviselőjével. NEW YORK Emilio Colombo olasz külügyminiszter hétfőn ötnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. 0 az első nyugat-európai diplomáciai vezető, aki találkozni fog Ronald Reagan amerikai elnökkel. Colombo két napig New Yorkban tartózkodik és ma utazik Washingtonba. BELGRAD Helmut Schmidt kancellár meghívására Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv kormány elnöke kedden háromnapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. BUDAPEST Kedden baráti találkozót rendeztek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A meghitt hangulatú összejövetelen részt vett az,, SZKP XXVI, | kongresszusa tiszteletére indított munkaver- senybén élenjáró szovjet munkások — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívás áfa — hazánkban tartózkodó küldöttsége és ott voltak a szovjet üzemek magyar- országi testvérvállalatainak képviselői. A baráti találkozón jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Iván Szalimon a szovjet baráti társaságok szövetségének magyarországi képviselője. (MTI) Varsóban hétfőn a késő esti órákban fejezte be munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának nyolcadik teljes ülése. A politikai bizottság javaslata alapján a LEMP KB határozatot hozott arról, hogy megfosztja központi bizottsági tagságától Zdzis- law Legomskit, Franciszek Kaimot, Henryk Rechowiczot és Andrzej Borkowskit. A testület elfogadta Zdzislaw Grudzlen, Zo- fia Grzebisz-Nowicka, Jadwiga Lokkaj és Jerzy Zasada KB-tag- ságáról való lemondási kérelmét. A központi bizottság tudomásul vette, hogy Józef Pinkowski, a politikai bizottság tagja lemond miniszterelnök tisztéről. A központi bizottság úgy határozott, hogy a szejm legközelebbi plenáris ülésén Wojciech Jaruzelskit, a politikai bizottság tagját, hadseregtábornokot javasolja kormányfőnek. Lengyelország helyzetének stabilizálására, a normális munka helyreállítására szólított fel Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A központi bizottság ülésén mondott zárszavában emlékeztette a munkásokat arra, hogy ők az ország vezető ereje, az ő kezükben van a nemzeti vagyon jelentős része, meg kell akadályozniok az' anarchiát, imindent meg kell tenniök, hogy visszatérjen a munka normális ritmusa. A parasztsághoz fordulva hangoztatta: a lengyel falunak a néphatalommal való széles körű együttműködés színterévé kell válnia. „Lépjünk tel együttesen paraszti önkormányzati szervezetek szétzilálására irányuló törekvések ellen" — mondotta, majd az értelmiséget is arra szólította fel, hogy minden tudását, alkotó képességét latba vetve működjék együtt a nehéz helyzet megoldásában, a társadalmi élet, a gazdálkodás jobb megszervezésében. Ezután a központi bizottság nevében valamennyi párttaghoz fordulva kijelentette: a párt és az állam nehéz időket él át. „A hatalomért folyik a harc”. Különféle próbálkozások irányulnak arra, hogy meggyengüljön a párt pozíciója és szerepe az államban és a társadalomban. Mozgósítani kell a gazdaság iminden erejét, le kell győzni a káoszt, biztosítani kell az új szakszervezetek szocialista jellegét, el kell szigetelni a szocializmus politikai ellenfeleit, le kell zárni az utat mindenfajta ellenforradalmi tendencia, próbálkozás előtt. „Nem lehet a párt tagja az, aki politikai jellegű sztrájkban vesz részt” — jelentette ki a LEMP KB első titkára. A párttagok feladata az, hogy munkahelyükön tudatosítsák -az emberek között, milyen nehéz a helyzet, kövessenek el mindent a józan gondolkodás térhódítása érdiekében. Ebben a munkában a központi bizottság iminden párttagra és pártszervezetre számít: „Együtt felelünk a helyzet alakulásáért.” — fejezte be Kania. Folytatja munkáját a delhi értekezlet OJ-DELHI Az el nem kötelezett mozgalom első számú feladata az iráni—iraki fegyveres viszály rendezése — jelentette ki Isidoro Malmierca Peoll kubai külügyminiszter az Új-Delhiben folyó értekezleten. Az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek plénuma és a záróokmányon munkálkodó szerkesztő bizottságok kedden egész napon át üléseztek. Malmierca, aki a plénumon beszélt, hangsúlyozta, hogy Iraknak és Iránnak egyaránt az igazi ellenség ellen kellene küzdenie. Majd egy másik alapkérdést érintve aláhúzta: az el nem kötelezett országoknak szi- lárdítaniok kell egymás közötti kapcsolataikat. Űj-Delhibén bejelentették, hogy Sah Mohammad Doszt, Afganisztán külügyminisztere, kedden tisztelgő látogatást tett Indira Gandhi miniszterelnöknél. Gandhi sorra fogadja az Indiai fővárosban tar- tozkódó magas rangú diplomaták udvariassági látogatásait. Mohammad Doszt után Gandhi Afganisztán (és egyben India) szomszédjának, Pakisztánnak a külügyminiszterét látta vendégül. A delhi tanácskozás égisze alatt kedden egy másik diplomáciai érdekesség is ismeretessé vált: a vietnami külügyminiszter, Nguyen Co Thach találkozója malaysiai kollégájával. (MTI) Szíriái—Jordániái ellenségeskedés A Szíria és Jordánia között támadt feszültség nyilvánvaló jeleként hétfőn este váratlanul és minden magyarázat nélkül hazautazott Damaszkuszból Jordánia nagykövete. Emellett megbízható források szerint Jordánia ezentúl ismét megköveteli, hogy a beutazó szíriai állampolgárok ne csak személyi igazolvánnyal, hanem útlevéllel is rendelkezzenek. Jordánia kezdeményezésére ezzel egyidőben elkülönítik a közös szíriai—jordá- niai határátkelő-helyeket. Szíriái tisztségviselők pedig közölték, hogy nem lehet kizártnak tekinteni Damaszkusz ellenlépését: esetleg visszarendelik Ammanból a szíriai nagykövetet is. Az AFP-hírügynökség bejrúti megfigyelőkre hivatkozva kedden rámutatott arra, hogy a lappan'gó ellentéteket Jordánia bejrúti ügyvivőjének elrablása hozta ismét felszínre, nemsokkal azután, hogy novemberben, a kölcsönös csapatösszevonások után szaúdi közvetítés révén sikerült elsimítani a háborúval is fenyegető szíriai— jordániai ellenségeskedést. Feszültség a perui-ecuadori határon • Változatlanul tart a feszültség a perui—ecuadori határtérségben. Képünkön: ellenőrző repülésre küldött perui helikopter a vitatott területek fölött. (Telefotó — MTI) AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - III. Negyedmilliárd ember nevében Több mint 17 millió tagja van a Szovjetunió Kommunista Pártjának, de nemcsak ennyien várják most a párt XXVI. kongresz- szusát. A felkészülés az egész ország ügye: Tanúsítja ezt — egyebek között — a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny. • A Szovjetunióban hónapok óta folyó munkaversenyben sok millió dolgozó vett részt. (Fotó: APN — KS) rének. Műhely- és üzemi gyűléseket is rendeztek. Tárgyaltak a tervről a szakszervezetek, a Kom- szomol-szervezetek, a sajtó, a rádió és a televízió is helyt adott a javaslatoknak. A felszólalók többsége arra törekedett, hogy feltárja a munkát nehezítő tényezőket, javasolja a megoldás módját. Gyakran alig lehet megkülönböztetni, melyik javaslat érkezett tudóstól, vagy munkástól, gazdasági vezetőtől, vagy kolhozparaszttól, mérnöktől, vagy nyugdíjastól. Az országos eszmecsere legfőbb tanulsága, hogy a milliók magukénak érzik a tervet. Ezt mutatja a hatalmas, az egész országot átfogó kongresszusi munkaverseny, amelybe már több mint százmillióan kapcsolódtak be. A felajánlások, a kezdeményezések általában a terv feladatainak megoldására irányulnak. Figyelemreméltó, hogy a kezdeményezésekben, a vállalásokban most már korántsem csupán mennyiségi mutatókról, határidő előtti teljesítéséről van szó. Legalább ilyen súlyt kaptak a gazdaságosság növelésére, az anyagtakarékosságra, a minőségi előírás maradéktalan teljesítésére, a szállítási határidő megtartására vonatkozó kötelezettségvállalások. Az új termelési eljárások, tudományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazása, a hatékonyság növelése ugyancsak visszatérő eleme a felajánlásoknak. I Hatezer küldött Részt kér és kap mindenki a feladatok kijelöléséből és megvalósításából. Az a mintegy hatezer küldött, aki február 23-án helyet foglal a Kreml kongresszusi palotájában, nemcsak a szovjet kommunisták 17 milliós seregét, hanem á Szovjetunió 260 milliós népét képviseli majd. Kis Csaba (Vége.) • A Kongresszusi Palota — itt tartják az SZKP XXVI. kongresszusát. Helyi gondok — országos távlatok A pártalapszervezetek megtartották a beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűléseiket. Ezeket követték a járási, a városi, a területi pártkonferenciák, majd mindegyik köztársaságban a kommunista párt kongresszusa. Kialakult azoknak a névsora, akik a párttagság képviseletében ott lesznek a Kreml kongresszusi palotájában. A taggyűlések, pártértekezletek átgondolt, felelősségteljes vitát, eszmecserét hoztak. Több mint hárommillió konkrét javaslat született. Ezek jó része ugyan helyi problémák megoldására irányul, de nem’kis számban hangzottak el olyan vélemények, amelyek az országos kérdések eldöntéséhez adnak tanácsot. Sok fiatal ember került a pártbizottságokba a vezetőségekbe. Országos eszmecsere A párttagság vitája azonban csak része az országos eszmecseAz elnök vesszőparipája Ronald Reagan amerikai elnök „mézeshetei" — ahogy hazájának sajtója emlegeti a Fehér Házba költözött politikus bemutatkozó ténykedését — úgyszólván megdöbbentették az egész világot. A mézeshetek inkább az elhidegü- lés szomorú heteire emlékezteitek, hogy a házasságból vett hasonlatnál maradjunk. Reagan- nek és Haignek a sajtó előtti premiere csalódást és félelmet keltett még a polgári sajtó — az enyhülés melletti elfogultsággal nehezen vádolható — képviselőiben is. A világsajtóban tallózva az a legszembetűnőbb, hogy szinte kivétel nélkül minden kommentár a hidegháború rég elfeledett hangneméhez való szerencsétlen visszatérésnek minősíti a Reagan- adminisztráció vezetőinek debü- tációját. „Enyhülés a jégen”, „Elrontotta felvételi vizsgáját'’, „A mérsékletek vége”, „Visszatérés a múltba” — ezek a címek fémjelzik azt az ítéletet, amelyet az új amerikai külpolitikai irányvonal, az úgynevezett új stílus a világ közvéleményében kiváltott. V esszőparipa-váltás Az új stílus ezúttal a szó szoros értelmében is stílusváltást jelent, tudniillik a diplomáciai nyelvezet finomságainak, óvatos fogalmazásának, esetleg két- vagy többértelműségének radikális elvetését, amelyet nem az őszinteség és a nyílt beszéd konstruktív szándéka indított, hanem a nemzetközi kapcsolatokban évtizedek óta alkalmazott minimális udvariasság és a kötelező kölcsönös' tisztelet tudatos semmibe vétele. A The New York Times ezt a következőképpen magyarázta: „Reagan elnök jelzéseket ad arra, hogy szakít a Carter-korszak mérsékeltebb stílusával és tartalmával”. Ami azt illeti, ez a hangvétel jelzésnek elég egyértelmű.^ Ugyanakkor Reagan is átveszi az előző kormánynál már bevált szerepet, és a világ népeinek fo- gadatlan prókátorává szegődik. Mint ismeretes, Carter az emberi jogok védelmezőjeként lépett fel, s ez az elvben magasztos küldetés kezdetben hálás feladatnak is bizonyult. Reagan azonban a szakítást ebben a kérdésben is érvényre akarta juttatni, s az ame- • rikai külpolitikának új vesszőparipát talált. Jó érzékkel ő is egy látszólag egyetemes érdek névé-' ben száll síkra — a nemzetközi terrorizmus ellen. Amint a. Pravda írja, az e fajta átváltozás nem véletlen. Az emberi jogok védelmének jelszavával indított kampány kudarcra ítéltetett, és az egész világon lejáratott lemez helyett új jelszó után kellett nézni. A nemzetközi terrorizmus elleni harc erre több szempontból is alkalmas. Nyilvánvaló, hogy sok országot érintő és valós probléma a terrorizmus. Amikor Reagan az Egyesült Államok következetes terro» rizmusellenes politikáját — szinte elhivatottságát — hangsúlyozta, nem feledkezett meg arról, hogy ezáltal bírálja a Szovjetunió álláspontját; ugyanis egyenlőségjelet tett a nemzetközi terrorizmus és a nemzetközi forradalmi mozgalmak közé, melyben nem nehéz felfedezni az alapelvet: Amerika szemszögéből kell vizsgálni a kérdést. Így figyelmen kívül kellett hagynia azt a tényt, hogy a Szovjetunió szigorú következetességgel foglalt állást mindig és minden fórumon a terrorcselekményekkel szemben. A TASZSZ nyilatkozata leszögezi: „A Szovjetunió mindig a terrorizmus elméletének és gyakorlatának elvi ellensége volt és maradt, beleértse a nemzetközi kapcsolatok területét is.” Természetesen a nemzetközi terrorizmus és a nemzeti felszabadító mozgalmak azonos megítélése alapot ad ahhoz, hogy ezen a címen és ürüggyel az USA ezentúl is beavatkozhasson más államok belügyeibe — ahogyan ezt jelenleg is teszi például Salvadorban. Az illetlen szó A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt napilapja Enyhülés a jégen című vezércikkében a következő megállapítással foglalja össze azokat a távlatokat, melyeket az új amerikai kormányzat politikája ígér: „Washingtonnak Moszkvával való kapcsolatait Haig szerint az ha• „Elrontotta felvételi vizsgáját”. tározza meg, hogy mit tesz a Szovjetunió az egész világon. S minthogy Washington mindenben Moszkva kezét látja, el' lehet mondani, hogy a Reagan-kor- mányzat a politikai és a katonai enyhülés eltemetését kínálja fel a »-szabad világnak-«." Az Egyesült Államok a NATO vezető hatalma, de mindén tagállamnak joga van arra, hogy meghatározza saját politikáját, és véleményt formáljon 'szövetségesei politikájáról. Világos, hogy Nyugat-Európa érdekei nem azonosak a Reagan-féle hidegháborús szólamokkal. Még az Egyesült Államokban is csak bizonyos körökben kedvez az, hogy a kormány politikája lehetőséget ad a fegyverkezés fokozásához. A belga nagytőkét képviselő Le Soir című napilap sem hallgatja el fenntartásait: „Az a hang, melyet >Haig külügyminiszter használt a szövetségesek védelmi erőfeszítéseivel kapcsolatban, teljesen ellentétes azzal az udvariassággal, melyet az előző kormányzat alkalmazott. Hagyomány, hogy minden új amerikai kormány bátorító szavakat intéz atlanti szövetségeseihez. Meglepő, hogy Haig izmokat feszítő diplomáciája nem talált ilyen szavakat.” Az enyhülést és az enyhülési politikát Reaganék első nyilatkozataikban úgy állították be,' mint Moszkva furfangját, mely út a „szovjet nagyhatalmi törekvésekhez”. A szovjet televízió kommentátora meg is jegyezte, hogy az új külügyminiszter egyszer sem használta az enyhülés szót. Ügy látszik, ez most illetlen szónak számít Washingtonban. Reagan is észrevette, hogy ilyen megalapozatlan és destruktív szólamok, tekintélyének > rohamos csökkenéséhez vezetnek, még a nyugati világban is. Így egy hét múlva már arról beszélt, hogy hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval, azzal a fenntartással, hogy az eddigi SALT-egyezmények felülvizsgálatra szorulnak. Ugyanakkor az amerikai hadügyminiszter kilátásba helyezte a neutronfegyver gyártásának felújítását. Az elnök pedig — a választási kampányban, tett ígéretei ellenére, jól értésült fehér házi források szerint — úgy határozott, hogy nem oldja fel a Szovjetunió elleni gabonaembargót, holott köztudott, hogy ez. inkább Amerika érdeke lenne. Ezzel a következetlenséggel végül is azt a carteri politikát másolja, melyet megválasztása előtt oly hevesen bírált. Egy író szorongásai Az amerikai politika kapkodása végső soron azt a bizonytalanságot jelzi, melyet a tengerentúli nagytőke érez a világban elfoglalt pozícióinak fokozatos elvesztése láttán. A Szovjetunió elleni támadások a közép- és dél-amerikai, az ázsiai és az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak ellen irányulnak, — hiszen .a Szovjetunió támogatja a felszabadulásukért küzdő népeket. Gabriel Garcia Marquez, a világhírű kolumbiai regényíró Dél- Ámerika sorsáért aggódva figyelmeztet az USA és kormánya történelmi felelősségére: i „Sorsunk, akár akarja Reagan, akár nem, az ő tenyerében van megírva. Szerencsére ez az átkozott Amerika, beleértve az Egyesült Államokat is, sokkal nagyobb és nemesebb, mint a saját primitív ösztönei. »Ha Ronald Reagan ezt nem tudja, bízzunk benne, hogy tanácsadói még idejében eszébe juttatják, mielőtt — amint az Carter elnökkel is történt — az élet tanítja meg rá, sokkal durvább eszközökkel.” Hámori Zoltán LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lengyel legfelsőbb bíróság döntése A lengyel legfelsőbb bíróság kedden megvizsgálta azt a fellebbezést, amelyet a „Földművesek Független önkormányzatú Szakszervezetének” alapító bizottsága nyújtott be, miután a varsói vajdasági bíróság elutasította a szervezet bejegyzési kérelmét. A legfelsőbb bíróság helyben hagyta a varsói bíróság döntését és rámutatott-: az érvényes jogszabályok értelmében a szervezet nem tekinthető szak- szervezetnek, s így nem vonatkoztatható rá az új szakszervezetek bejegyzéséről szóló államtanácsi rendelet sem.