Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

1981. febránr 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Aki akar, az boldogul Kanyargó utcák, napsugaras kapujú múlt száza­di, ormótlan formájú most épített házak. A közhit szerint: gazdagság. Az érv — 50 millió forintos betét. Jól csengő, dé hamis érv; az egy főre jutó 15 ezer 634 forint 77 fillér alig haladja meg a megyei átlagot. Egy termelőszövetkezet, kielégítő kereskedelmi ellátás. 3198 lakos. 260 gépkocsi, 497 könyvtári tag.- A legmagasabb pont — a református templom — 96 méter magasan a tengerszint fölött. IA bennszülötté vált Mercz Vincéné. Történelem I.: „Petőfi faluja”, mondják az itteniek, érvük az a száztizenkét vers, amit a legna­gyobb költő itt írt. - Történelem II.: Kovács Lajos bíró levele 1863. december 20-i keltezéssel (címzett Pesty Fri­gyes történetíró): „A község 1624 előtt és után darab időben Zóki Szent Márton név alatt nevezte­tett, amit ezüst lapra vésett pe­csété igazol. A régiek előadása szerint ui. két község volt ■ itt: Szent Márton és Zók, vagy mos­tani nevén Szalk, mely a Dunához közel egy magaslaton feküdt, és templomromja, papkútgödre még most is szemlélhető.” Történelem III.: 1949. március. Juhász Jánosné, id. Kincses Ist­ván, Mészáros Illés és Végh Gyű- láné húsz társával megalakítja a Munkás Paraszt Szövetség nevű termelőszövetkezeti csoportot. Történelem IV.: A jelen. Szalkszentmárton, 1981. • Főtér, Petőfi szoborral. (Kanyargós utcák.) A falu köz­pontját akár működő skanzenként lehetne mutogatni a turistáknak: így éltek hajdanán az ősök. A fekete-fehér meszelés természete­sen csak a külcsín. A belbecse? Téglalap alakú, három részre osztható alaprajz. Az utcai fronton a tisztaszoba, kö­zépütt a konyha, ahová a pitvar­ból léphetni be. Csikótűzhely, ke­mence, szekrény a berendezése. Az udvar felé esik a lakószoba. A fal mellett sorban az ágyak', szemben velük a sarokpad, előtte asztal. Nem kellett technikusi képzettség ehhez a tervhez — csak a józan paraszti ész. A ház számos előnye közül kettőt érde­mes említeni: hangszigetelő ké­pessége igen jó, másrészt köiiy- nyűszerrel bővíthető is. Ez persze a múlt. A jelen, bár örvendetes, nem szép. Matics Pál tanácselnök lakon! - kus megjegyzése: j— Az ötvenes-hatvanas évek­ben kockaházat ékítettek. Most csak egy a cél: olyan legyen, ami másnak nincs .'.. Félmilliós házak épülnek (ta­valy éppen 20), egyedi terv alap­ján. A tervező mintha a mesék kacsalábon forgó palotáját a vi­dámpark ■ elvarázsolt kastélyá­val próbálta volna összekombi­nálni, ráadásul azzal a céllal, hogy az épület semmi esetre se legyen szép. Nem a régit sírná vissza az ember, de a régi cél­szerűségét feltétlenül. Elretten­tő példa a Néphadsereg utca 26- os számú ház. Példátlan! Ablak helyett tájkép a falon: tóval, ta­nyával, jegenyével, gémeskúttal, sőt, legelésző lovakkal — pa- raszt(osch) romantika a mai időkből, s a tetejébe a házszám­tábla alatt, húsz centire az eső­csatornától a zománctábla: tiszta udvar, rendes ház. Az építkezéshez pénz kell. És van pénz. A fiatalok szakmunkát végeznek a tsz-ben, növeli a jö­vedelmet a sertés- vagy bikahiz­lalás. Építkezni pedig nem kedv kérdése, hanem a szükségé: a célcsoportos beruházás errefelé (mint a kisközségek többségében) ismeretlen fogalom. A házasság- kötés után egy-két esztendővel telket vesznek, hozzáfognak. A szó ismét Matics Pálé: „Van olyan is, aki kér OTP-kölcsönt, de a zöme nem ...” A magánerő bevonásának pártkongresszusi határozatba foglalt növelése Szalkszentmártonban nem cél, de megvalósult tény. (Petőfi faluja). Mercz Vincéné ív papirosokat tereget a konyha- asztalra, a könyvtár tavalyi mun­kájáról készített jelentést. 497 körfyvtári tág, 7460 kötet, 60 négyzetméteres helyiség — ez az alapstatisztika. 3189 tanuló 10802, és 993 felnőtt 5384 kötetet köl­csönzött 1980-ban, amikor is 12 ezer forintért 280 új könyvvel bő­víthették az állományt. Rendez­tek egy író—olvasó találkozót. A fiatalok az „újabb”, az idősek a régi írókat szeretik (Passuth kont­ra Jókai, Mikszáth, Móricz) — és ezzel majdnem mindent elmond­tunk, amit a könyvtárról egyál­talán tudni érdemes. Merezné 1958-ban Kissoltról került Szalkszentmártonba, az az­óta eltelt húszegynéhány év benn­szülöttet faragott belőle. Peda­gógus, ismer mindenkit, első ta­nítványainak gyerekeit okítja már a betűvetésre. — Mi a legnagyobb változás? — Nehéz lenne megmondani, annyi minden történt. Újjászerve­ződött a tsz, óvodai és iskolai napközi otthon létesült, megala­kult a Petőfi-múzeum baráti kö­re. Régebben az asszonyok Döm- södre jártak dolgozni, sok férfi meg Pestre, a Csepeli Autógyár­ba. Most már van hypóüzem, var­roda, az asszonyok itthon marad­hatnak. Aki messze ingázott, az nem hagyta abba: munkahelyén törzsgárdatag az összes vele járó előnnyel. Ha ok—okozati összefüggések láncolatát kutatnánk, a hamarabb említett külső jegyek — új házak, hatalmas gépkocsipark — csak most kerülhetnének sorra:. csak az említett gazdasági változások (hogy ne mondjuk: éredmények) tették lehetővé a jómódot. (Kielégítő kereskedelmi ellá­tás). Cipő, kötött- és méteráru, al­sónemű, és könyv a Petőfi-szo- bortól tucatnyi lépésre levő bolt kínálata. A polcon jól megfér — Régen sem volt szegény fa- együtt a Távcső világa és a nylon-,/ lu, de most... Ezt sokan irigy­harisnya. L. Kovács Pál nem is ük. A vele járó munkát azonban válogat, a Kincses kalendáriumot kéri. Nyolcvan éves, 15 éve nyug­díjas, 1960-ban lépett be a ter­melőszövetkezetbe. Juhász József boltvezető az- időtájt már éppen tizenegy éve vezette a boltot, mely, mint mon­dottuk, a központban található. Ez a központi fekvés, Juhász József jó értelemben vett „nyüzs­gő” alakja, vagy pusztán az, hogy boltba végül is minden­ki jár, vagy netán e három együtt tette-e, ki tudja, min­denesetre a kereskedő ember- emlékezet óta tanácstag, vég­rehajtó bizottsági tag, egyszóval „községi potentát”.' Egy hold háztáji szőlejét maga műveli, na­gyobbik lánya most végez az or­vosegyetemen, a kisebbik pedig a gimnáziumba, ő maga a marxista esti egyetemre jár. Egykori sá­rospataki diákként bolondul az olvasnivalóért, a könyvbizomá­nyosi jutalékot játszi könnyed­séggel költi el — otthon alig fér már a sok könyvtől. • Régi parasztház... nem annyira ... (A jövő). Mihez kezdhet 350 ezer forintos évi községfejleszté­si hozzájárulásból egy három- ezer-párszáz lelkes falu? Alig valamihez, következtetjük. Ma­tics Pál tanácselnök mást mond. — Művelődési házat építünk, tízmillióért. Be is fejeztük volna, ha tavaly májusban megkapjuk Miskolcról a vasbeton gerendá­kat. Csak augusztusban érkeztek meg, ennyivel késik az átadás. 1981—82-re emiatt beruházási stop van érvényben: vissza is kell fizetnünk a 800 ezer forintos hitelt. — Minden út járható, kész a vízvezeték-hálózat, hogy épp a művelődési házat tekintik a leg­fontosabbnak? — Mindössze két utcánknak van szilárd burkolata, s bár öt év alatt 2600 méteres vízvezeté­ket építettünk, ez csak a község kétharmadát kapcsolta be a háló­zatba. A bővítés azonban a lakos­ság saját pénzéből is történhet, míg művelődési házat lehetetlen pár ezer forintokból tető alá hoz' ni. Erre pedig igen nagy az igény — már korábban hozzá kellett volna fognunk. Lényegében egy kulturális központot alakítunk ki, kétszáz méteres körben minden lesz: múzeum, iskola, óvoda, könyvtár, művelődési ház. A ci- terások, a táncosok,, énekesek megérdemlik az új létesítményt, szerteviszik a hírét Szalkszent- mártonnak. A VI. ötéves tervünk több mint feszített. Rendbe kéne tennünk az utcákat, be kellene fe­jeznünk a vízhálózatot és a be­tonjárdák kiépítését, a Jókai ut-, ca belvízelvezetését. Szalkszentmártonban az utóbbi öt év mérlege: növekvő gazdasá­gi eredmények, a lakosok gya­rapodásának csalhatatlan jelei Az elvándorlás befejeződött, sőt. százzal nőtt a lélekszám. Aki akar. az boldogul — amiben sem­mi különös nincs. Dolgozik az ember, ha van miért, és, miért ne lenne? * Baliái József 9 Látogató a boltban: Majsai Károly múzeum- igazgató és Juhász József. Szebb tapétákat ígér a Graboplast A terv 2 millió négyzetméter Napjainkban keresett cikk leb a tapéta. Nemcsak a kereskede­lem, az építőipar is egyre job­ban sürgeti e termék gyártásfej­lesztését. Épp ezért a Graboplast (Győri Pamutszövő és Műbőrgyár) a közelmúltban találkozóra hív­ta a kereskedelem, a házgyárak és szállodák képviselőit, hogy közö­sen megbeszéljék az országos igé­nyeket, s a vállalat mintaajánla­tai közül kiválasszák azokat a ta­pétákat, melyek a modern lakás- kultúrával összhangban lévő di­vatirányzatot követik. A Budapesten rendezett há­romnapos tanácskozáson bemu­tatták a vállalat legújabb tapéta­terveit, s ezekből is rendelhettek a fővárosi és a megyékből érkező kereskedelmi szakemberek. A ki­választott termékeket három hó­napon belül szállítja a Grabo­plast. Lakások, házgyárak, szállodák Az 1981. évi fejlesztési elkép­zelésekről kedvező képet kaptak a jelenlévők: az idén 2 millió négy­zetméter mosható műanyag felü­letű papírtapétát gyárt a győri vállalat, ez akkora mennyiség, hogy egy méter széles szalagként elérne Budapesttől Moszkváig. A termék 45 százalékát a belkeres­kedelem forgalmazza szakboltok­ban, áruházakban. A fennmaradó részből nagy mennyiséget hasz­nálnak fel a házgyárak, mivel a panelszerkezetes épületeken köny- nyen és gyorsan alkalmazható. A középületek, szállodák, kórházak építkezésein egyre gyakrabban lát­ható, hogy csempe helyett vízzá­ró, hő- és hangszigetelő tapétával borítják a fürdőszobák falait. Jelenleg 45 különböző molívumú tapéta készül a gyár világszín­vonalon termelő gépsorain, több­féle színben, termékskálájukon 210 féle tapéta szerepel. Divat — ősidők óta A budapesti találkozón Molnár Mária, a GRABOPLAST minta- tervező csoportjának vezetője ki­állítást rendezett a mát gyártott és még csak tervként bemutatott tapétákból. A fiatal iparművész­nő a választékbővítésről, a tapé­tadivat történetéről kérdéseink­re válaszolva elmondta: — Ősidők óta divat a tapéta, már a barlanglakok is állati bő* rökkel borították a búvóhelyül szolgáló sziklaüregeket. Később, a sátrakban sem díszként hasz­nálták az elejtett vadak bőrét, a gyékényt, a szőttest, hanem mert meleggé, otthonossá tette a helyi­séget. A római tapétumok, fali­szőnyegek . a középkor gyönyörű képszőnyegei, a reneszánsz kor­ban a selyem, grokát, bársony falburkolatok fényűző pompájú elődei voltak jelenünk praktikus és esztétikailag is egyre jobban elfogadható tapétáinak. Évente 12 motívummal, sok­féle színben bővítjük a választé­kot, így 3—4 évenként teljesen ki­cserélődik a kollekció, lépést tar­tunk a divattal. — Milyen az új divathullám? — Mérsékelt. Kerüli az erős kontúrú, stilizált nagyvirágos rajzokat, geometrikus vonalakat a harsogó, erőszakos színeket. Jól alkalmazkodik a tárgyakhoz, bútorformákhoz,, a lakás stílusá­hoz, méreteihez. Miniatűr virá­gok, apró levelek, kacsok, kis távolságból is csak alig lehet ki­venni a mintákat, mintha textil­anyagba lennének szőve. Köz­kedvelt az ázsiai ornamentika, a klasszikus rajzolat is. A textilha­tással összhangban vannak a szín- árnyalatok: általában a pasztell színek, a beige, a barna, a nyári sárga, a tavaszi zöld most a slá­ger. Tágítja a falakat — Néhány jó tanácsot kérnénk a tapétavásárláshoz. — A mosható papírtapétát ajánlom, melynek jó tulajdonsá­gai, — élettartama, színtartóssá­ga, szépsége — már ismertek. Akinek kicsi a lakása, tágíthat­ja falait a tapéta helyes megvá­lasztásával: a világos színek le­vegőssé, nagyobbá teszik a te­ret. A sötétebb tónusok, nagy minták zsugorítják a szobát, ál­talában az erős, meleg színek in­tim hatást keltenek. A helyisége­ket különböző mintájú tapéták­kal lehet borítani, de vigyázzunk az összhangra. Nagyon elegáns ha egy motívum negatív és pozitív változatát visszük végig a laká­son, s ezzel azonos a függöny mintája is. (Terveink között sze­repel az említett függöny — ta­pétakompozíció, melyet a textil­iparral együttműködve szeret­nénk megvalósítani.) Óvakodjunk a tolakodó hátteret adó mintáktól, inkább a visszafogottság elvét kö­vessük, akkor nyugodt hangula­tot árasztanak falaink, nem válnak unalmassá, s a bútorok is jól ér­vényesülhetnek a szolidan elegáns keretben. H. A. Készülődés a nagyvázsonyi lovasjátékokra Máris megkezdték a felkészülést a Balatonvidék kétévente meg­rendezendő kiemelkedő esemé­nyére, a július 31—augusztus 1, 2- ári sorra kerülő nagyvázsonyi tör­ténelmi lovasjátékokra.. A Balaton Tourist-Nord, számos társrendező és vendéglátóipari szervezettel, s 7 lovasiskola képviselőivel közös programot fogadott el. Sorrendben tizenegyedszer ren­dezik meg idén a történelmi lo­vasjátékokat. A szervezők elmon­dották, hogy a 300 szereplővel és 250 lófölléptetésével — sorra ke­rülő játékok szórakoztató idő töl­tést ígérnek az érdeklődőknek. A négynapos programot díjugratás és kutyabemutató vezeti be. Az ezután következő kosztümös je­lenetekben fölidézik Kinizsi Pál emlékét és megelevenítenek egy kuruc csatát is. A történelmi je­leneteket a rendőrség budapesti lovas karuszeljeinek bemutatója teszi látványosabbá. Gazdagítja a programot a lo­vasiskolák fiataljainak tréfás lo­vas vetélkedője, a Tisza Tánc- együttes és a .Utérí-gyermek népi együttes bemutatója. A nagyvázsonyi lovasjátékok érdekessége a tombola: vadászku­tyát, szamarat és póni lovat sor­solnak ki a nézők között. (MTI) A nagyapa csobolyója A MÚLTTAL odaveszett sok­színű valóság felidézése, időtálló tanulságokkal jár. Ez erősíti azt az igazságot, hogy a jelent az tudja értékelni, aki a múltat is ismeri. Palik József, érsekcsanádi la­kos nyugdíjazásáig hajógépész­ként dolgozott a MAHART-nál. Szívesen emlékezik rá, hogy an­nak idején részt vett a balaton­füredi Jégtörő 11-es építésében. Egyébként szolgálata jobbára a Dunához kötötte. Jól ismerte an­nak ártéri erdővilágát. Más felü­letes szemlélő - tán átsiklott vol­na a megannyi, évtizedes látni­valón — Palik gépész azonban többre vágyott, mintsem hogy a hazai természet szépségeit egye­dül a recehártyájával érzékelje. Filmet készített, nem keveset, a hajóséletről, az ártéri erdők vad­jainak mindennapjairól, és még sok másról. Lakásán járva kérem, hogy mu­tassa meg a filmjeit. — Igazán érdekli? Hangjából hitetlenkedést sej­tek. — Hogyne! — biztatom. — Ve­gye elő, legalább mutatóba né­zünk meg egy pár felvételt. A Zrínyi utca 58. szám alatt perceg a vetítő. A vásznon meg­éled, mozdul a nagy folyó. A nyugdíjas hajógépésznek ismét „megy” a Duna. Az erdő fáival, bokraival, vízmosásaival, a nász­hoz készülő szarvasaival, a reppe- nö madarakkal színes, eleven ké­pi élmény ma is. De ni csak! A DUNA MENTE kiszélesül. Már nagyobb területen dolgozik, mást örökít (örökített) meg az amatőr filmes. Az első, 1970-es érsekcsanádi bőszoknyás bálról készített felvételein ötven évvel ezelőtti táncokat ismerhetek meg. A század eleji nagymamák, déd­anyák mai unokái járják a ridá- zót, a húsvéti és a pünkösdi tán­cokat, a körtáncokat, a háromug- rós lakodalmast, a szőlőőrzőt és más, ehhez hasonlót. Aztán Ka­locsán nyílik újra a lencse, hogy a celluloidszalagon megmaradjon egy részlet arról a népművész­találkozóról, amelyen Csanádiak, szeremleiek, garaiak, németajkú­nk, piros bugyogós montenegrói- ak — húsz helység nemzeti vise­letbe öltözött fiai és leányai — ropják a táncokat, ápolva ha­gyományaikat, erősítve barátsá­gukat. A jelent az tudja értékelni, aki a múltat is ismeri. Palik József jó hagyományőrző. Szobája falán ott látom ki akasztva nagyapja 1910-beli ötliteres, barna csobo- lyóját, amelyből az ős mint vő­fély hajdanán a násznépet kínál­ta borral. Azé a" Palik Jánosé volt ez a megőrzött csobolyó, akit a Sárközi Sármentesitő Társaság gyalogpostásként „Vágd el a töl­tést/”, „Töltsd el a töltést!" — üzenettel rengetegszer küldött Ér- sekcsanádról Kalocsára. így telt az élet akkoriban. KILENCVENNYOLC fajszi is­kolás és a szülői munkaközösség számára egy érsekcsanádi, de a magyar irodalmat és a nyelvtant Fajszon tanító pedagógus kérésé­re az amatőr filmes volt dunai hajós egy ízben bemutatta felvé­teleit a kicsiny településen. Egy­szer egy érsekcsanádi népfront­gyűlésen is forgott Palik József vezetitője. Mégis ... Mégis úgy érzi, nagyobb kincs van a kezé­ben, semmint, hogy belenyugod­hatna ennek a privát kezelésébe, szekrényben való őrzésébe. — Újabban nem kérik! Én meg nem kinálgatom. Aki kiváncsi rá, eljön ide és megnézi. Nem igaz? Kissé kesernyések Palik Jó­zsef szavai, de megértem őt, amint újra a nagypapa-féle cso- bolyóra és a féltve őrzött film­jeire tekintek. Kohl Antal BÁCSÉPBÁCSÉPBÁCSÉPE BEIANlTÖ TANFOLYAMI)! SZERVEZÜNK küzpoahfütés- és csöhAlózat-szereiü szakmákban A tanfolyam 1981. március 23—30. között kezdődik, és 12 hónapig tart. Feltétel: 8 általános Iskolai végzettség és 18—35 év közötti életkor. A tanfolyam résztvevőinek munkásszállást biztosítunk. Levélben érdeklődők részletes tájékoztatást kérhetnek az alábbi címen: Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét. Klapka n. 34. fsat. 6. 279 TANFOLYAMTANFOLYAMT

Next

/
Thumbnails
Contents