Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! p / y •jj 1 Á í! i 1 i 1 ■ /• JS|JP yflr Jíb 1 / Tanácskozás Kecskeméten a mezőgazdaság és élelmiszeripar feladatairól A Bács-Kiskun megyei Tanács szervezésében, hétfőn délután 14 órai kezdettel megyei mezőgazda- sági, élelmiszeripari értekezletet tartanak Kecskeméten, a Kerté­szeti Egyetem Kertészeti Főisko­lai Karán. Dr. Matos László me­gyei tanácselnök-helyettes ismerr teti a megye mezőgazdaságának, élelmiszeriparának 1980. évi ered­ményeit, idei fontosabb feladata­it. Az előadást vita követi. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 33. szám Árai 1,40 Ft 1981. február 8. vasárnap Lázár György Bulgáriába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti láto­gatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. (MTI) Szalkszentmártoni riport 3. oldal Lézer az uszodában t. oldal A tárgyalóteremből 4. oldal A közönség és a színészek „duendéje” 5. oldal Néhány nappal ezelőtt lapunkban vezércikk jelent meg az energiagazdálkodásról, részleteiben elemezve annak jelentő­ségét. Az alábbiakban arról számolunk be, hogy megyénk három üzemében mit tettek eddig, s milyen elképzelések megvalósításával szeretnék az egyre növekvő termelési fela­datokat minél kevesebb energia felhasználásával megoldani. — Egyéb munkáink mellett az egyik legfontosabb az energiagaz­dálkodás — mondta Sebesvári László, a PETŐFI NYOMDA mű­szaki osztályának vezetője. — Minden évben készítünk energia­takarékossági tervet, s ezt végre is hajtjuk. A múlt évben például megkezdtük a szakaszos fűtés be­vezetését. Már több tolózárat sze­reltünk fel, így a fűtési rendszer­ből ki tudjuk iktatni azokat a he­lyiségeket, ahol éppen nem dol­goznak. Az udvaron levő barakk- épületet tavaly 440 négyzetméte­resre bővítettük és bekapcsoltuk a központi fűtési rendszerbe. Ez a többi között azt is jelenti, hogy feleslegessé vált, illetvé nem fo­gyaszt többé áramot 11 hőkandál- ló és 3 hősugárzó. Ezek együttes fogyasztása óránként 64 kW, nem kevés tehát a megtakarítás. Ugyancsak ebben az épületben a kecskeméti ÉPSZISZ-szel elvégez­tettük a nyílászárók hőszigetelését is. Bajai telepünket két hónappal ezelőtt bekapcsoltattuk .a gázhá­lózatba, 7 olaj kályha vált felesle­gessé. Kiskunfélegyházán ugyan­csak megkezdődött a gázfűtésre való felkészülés. A vezeték már az utcában van és a kazán is vár­ja a felszerelést, amit a fűtési idény befejezése után tudunk el­végezni. Újítóink is jelentős részt vállal­tak az energiamegtakarításból. Központi üzemünkben Gáspár Il­lés' csoportvezető és Z. Kovács László gépmester javaslatára a vi­lágítási hálózatra szabályozható kapcsolókat szereltünk fel. Ha azt vesszük, hogy 120 lámpatest fény­erejét tudjuk a szükséglet szerint szabályozni, akkor láthatjuk, hogy ennek is nagy a jelentősége. Vállalatunknál tíz szedőgép van, ezekben elektromos energia ol­vasztja fel az ólmot, a bekapcso­lás után mintegy három óra alatt. Sokszor volt probléma azért, mert a hajnali bekapcsolással megbí­zott elfelejtette elvégezni ezt a műveletet Az előfordult, hogy egész éjjel be volt kapcsolva a berendezés, hogy a dolgozó reggel azonnal munkához láthasson. Most megkezdtük az automata kapcso­lók felszerelését, amelyek a meg­határozott időben működni kezde­nek. Havonta több mint 6 ezer fo­rint megtakarítást várunk ettől a módszertől. A gázfelhasználásunk is jól ala­kult tavaly, nem utolsósorban a ** H ír 11 Megalapozott tervek 1981-re Kunszentmiklóson a január végén lezaj­lott zárszámadás óta megyeszerte egyre-más- ra tartják évzáró közgyűléseiket a mezőgaz­dasági nagyüzemek, vállalatok. Jánoshal­mán a Petőfi és a Jókai Tsz, valamint a szö­vetkezeti közös vállalat, Helvécián a Petőfi, Kecskeméten a Törekvés Tsz, Kiskőrösön pedig a szövetkezetek borászati közös válla­Sikeres esztendő a Törekvés TSz-ben lata fejezte be az 1980-as évet elemző ta­nácskozást. A következő napokban a mély­kúti Lenin, a vaskúti Bácska, a tiszakécskei Béke és Szabadság, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a tiszakécske—kerekdombi Cj Elet Tsz tagsága készül a zárszámadásra. • Farkas József, a Petőfi Nyomda energetikusa beállítja az egyik szedőgép ólomolvasztójának automata kapcsolóját. jól szigetelt nyílászáróknak, vala­mint annak köszönhetően, hogy a kazán hatásfoka a vegyszeres víz- téroldali tisztítás után jelentősen megnövekedett. A HABSELYEM KÖTÖTTÁRU­GYÁR kiskunfélegyházi 5. számú . Gyárának főmérnöke, Takács Mik­lós a következőket mondta: — Rendkívül nagy gondot for­dítunk az energiatakarékosságra. Fázisjavító kondenzátoraink be­váltották a hozzájuk fűzött remé­nyeket, s ugyancsak csökkentette a felhasznált áram mennyiségét az, hogy a múlt nyáron a világí­tási rendszerben bevezettük a sza­kaszos kapcsolást. Így az 1979. évi 498 ezer kW áram helyett múlt évi termelésünkhöz már csak 487 ezer kW-ra volt szükség. Az idén gyártmányátcsopoFtoáítással fe­leslegessé teszünk három elektro­mos gőzfejlesztőt, amelyek órán­kénti áramszükséglete 15 kW. Az elmúlt két évben folyamato­san megvalósítottuk az egész üzemben a melegvíz-fűtést, ezál­tal mintegy 35 olajkályha került ki a használatból. Lehetőségünk volt erre, mert a központi fűtés kazánjának kapacitása elegendő volt a fűtési rendszer bővítésére, s így 11 ezer liter olajat takarítót-, tunk meg tavaly. Az idei legfontosabb feladatunk, miután a kazán kapacitása elegen­dő, hogy a férfikonfekciót és a szociális létesítményeket magában foglaló épületben is áttérjünk a gőzfűtésről a melegvizes fűtésre. Vállalatunk már elkészítette a fű­tési rendszer automata szabályozó- rendszerének terveit, s az ősszel kezdődő fűtési szezonban várha­tóan ennek megvalósítása is csök­kenti a hőenergia-felhasználását. A MEZŐGÉP kerekegyházi gyáregységében Barócsi Gyula igazgató a többi között elmondta, hogy a munkagépek üzemeltetésé­hez mintegy 200 különböző elekt­romos motort használnak. A fá­zisjavító kondenzátorok hozzájá­rulnak az áram gazdaságos fel- használásához, s ezért a DÁV-tól havonta mintegy 6—8 ezer forint visszatérítést kapnak. — A legnagyobb gondunk az| hogy a hőenergiát, amely terme­lésünkhöz nélkülözhetetlen, ösz- szesen 21 kazánnal állítjuk elő — mondta tájékoztatójában. — A négy fűtőnk szénnel tüzel, amely­nek minősége sokszor kívánnivalót hagy maga után. A hőenergia vi­szont kell, ilyenkor azután olaj­égőket szerelnek fel, és olajjal tudják biztosítani a szükséges hő­mennyiséget. Ekkor lép fel az a furcsa helyzet, hogy a szénmegta­karításban eredmények születnek, viszont növekszik az olajfelhasz­nálás. Amíg nem lesz központi ka­zánunk — a beruházásnak még csak terve van — addig olajjal és szénnel csak az előbb említett módon tudunk takarékoskodni. Ha viszont az új kazánhoz eljutna az alig néhány kilométerre vezető ve­zetékből a gáz is, akkor nagyot léphetnénk előre az energiataka­rékosságban. O. L. Kecskeméten a Törekvés Tsz .közgyűlése nyitotta meg a mező- gazdasági nagyüzemek évzárói­nak a sorát. Három évtizeddel ezelőtt tizenhét gazda alapította ezt a szövetkezetét, amely 1980- ban 219 milliós termelési értéke mellett, 21,6 millió forint nye­reséget könyvelhetett el. A két szám a ‘közös gazdaság sokéves működésének, előrehaladásának mértékét is jelzi. Szmolenszky László elnök is­mertette az 1980-as év zárszám­adási adatait. Tavaly rekordted- mést takarított be őszi búzából, árpából a közös gazdáság, s ered­ményes volt a burgonyatermesz­tés is, hiszen hektáronként 20 ezer forint tiszta jövedelmet adott. Nyereséges lett a csonthéjasok közül a szilva, valamint a meggy, nem mondható el ez egyértelműen a sárgabarackról, valamint a sző­lőről. A Törekvés Tsz gazdálkodásá­nak egyik fix pontja az állatte­nyésztés. A tehenenként tejter­melés 1980-ban átlagosan 350 li­terrel nőtt, s nem sok híja van már a 4 ezer liternek. A hízómar­ha-ágazat szintén kitett magáért, hiszen 1979-hez viszonyítva 4,8 millió forinttal javult az ered­ménye. A kecskeméti szövetkezet a kö­vetkező esztendőkben jelentő­sen nem változtat a termelési és kereskedelmi politikáján. Min- - denekelőtt az üzemi szőlő hozamát szeretné javítani, s a juhászatot fejleszteni 1981-től kezdve. Dr. Király László, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője a ven­dég jogán mondott el néhány gon­dolatot, fölelevenítve a negyed­századdal ezelőtti zárszámadó köz­■ aWm • Szmolenszky László elnök is­merteti a Törekvés Tsz vezető­ségének beszámolóját. gyűlést. Akkoriban az „enyém” és az „én” kifejezés hangzott el leg­többször a Törekvés Tsz-ben. most viszont minden hozzászóló a „miénkről” beszélt. A kecskeméti közgyűlés résztvevői. Mit szépítsük a dolgot, a munka nemcsak nemesit, de koptatja, rongálja is az emberi szervezetet. A szántó-vető pa­raszt pacsirtaszó kisérte idil­likus munkálkodását ugyan visszairigyelhetjük, ám a va- . lóság ma más, nagyüzemi szer­vezettségű, gépekkel, kemiká­liákkal folytatott termelés a földeken; fülsiketítő zaj, vegy­szerek gőze, szalagmunka mo­notóniája az ipari üzemekben. Termelni pedig szükséges. Ha kell veszélyes oldatokkal, gázokkal, fröccsenő acéllal éppúgy, mint megfélemlítő erejű gépmonitrumokieal. Dol­gozni kell, egy csupán a köve­telmény, ám ez kötelező ere­jű: védeni és óvni kell az em­bert, hogy a munkavégzés so­rán egészsége ne szenvedjen kárt. Kettős érdek ez, a dolgozóé, akinek élnie kell a számára biztosított védőeszközökkel és a munkáltatóé, hiszen a testi egészség a figyelemmel vég- , zett munka számára is éppoly fontos. Ebből következik, hogy minden dolgozónak egyénileg is kötelessége gondot fordita­A • Dr. Vendég Ferenc, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes további sikereket kíván a madarasi Béke Tsz tagságának. Az ünnepi esemény méltó be­fejezéseként a munkában élen­járóknak kitüntetést és jutalmat adtak át. Van még tartalék Jánoshalmán A kiskunhalasi járás első zár­számadása Jánoshalmán volt. A nagyközség szövetkezeteinek kö­zös vállalatánál vitatták meg az 1980. évi munka tapasztalatait, s az idei tennivalókat. A számadás, amelyet Horváth György igazga­tó ismertetett, a fegyelmezett, cél­tudatos közös tevékenység sikere­it tükrözte. A tervezetthez ké­pest ugyanis 89 százalékkal telje­sítette túl termelési és bevételi előirányzatát a közös vállalat, s 6 milliónál magasabb nyereséget tud elosztani. Jóváhagyta az igaz­gatótanács ülése a beszámolót és az 1981. évi tervet. A változott gazdasági szabályozók és egyéb külső tényezők miatt az idén mint­egy 8 százalékkal emelkednek a költségek. A közös vállalatnak azonban van még olyan rejtett tartaléka, amelyet a munka jobb szervezésével, az együttműködés­ben rejlő lehetőségek kiaknázásá­val fel tud tárni. Az idén úgy­szintén lehetőség van a megkö­zelítőleg 6 milliós nyereség eléré­sére. Madarason 19 százalékkal nőtt a termelési érték Az idén aligha hiányzik egyet­len zárszámadó közgyűlés be­számolójából az a megállapítás, hogy a sokéves átlagnál rosszabb időjárási viszonyok mellett, nehéz esztendőt zártak. így volt ez a bajai járás első közgyűlésén, amelyet a madarasi Béke Terme­lőszövetkezet tartott, A közgyű­(Folytatás a 2. oldalon.) harcot. Mert valljuk be, ma még nemegyszer felesleges akadékoskodónak minősítik azt, aki szót emel a túl zajos gépek, vagy a rossz hatásfok­kal működő szag- és porelszí­vó berendezések ellen ... Az üzemorvosi hálózat kiépítésé­ben cél, hogy lehetőség szerint egy-egy nagyobb munkahelyen főfoglalkozású orvos irányít­sa és végezze a megelőző gyó­gyító munkát. Vegye gondo­zásba valamennyi dolgozót, a rendszeres szűrő vizsgálatok­kal előzze meg az egészségká­rosodást. Vonatkozik ez az ipa­ri és a mezőgazdasági üze­mekre egyaránt. AZ üzemorvosi munka gya­korlata most van kialakuló­ban. Egy biztos, különleges megbecsülést érdemelnek azok az orvosok, akik a gyógyító- megelőző munka frontvonalán küzdenek az emberek egészsé­gének megőrzéséért. És ör­vendetes az, hogy Bács-Kis­kun megye termelőegységei­nek vezetői felismerve a szol­gálat előnyeit, lehetőségükhöz mérten igyekeznek üzemorvosi rendelőt létesíteni, megte­remtve ehhez a munkához a megfelelő körülményeket. Di­cséretes ez a törekvés, hiszen egy célt szolgál: a dolgozók testi, lelki épségének megőr­zését. N. M. ni egészsége megőrzésére, de kötelessége az üzemnek, a munkaadónak is a „munkaerő egészségügyi tmk-ja". Ahogy a bonyolult gépek karbantartásához különleges ismeretek szükségesek, úgy a megelőző-gyógyító orvosi tevé­kenységnek is szakosodott mű­velője az üzemorvos. Miben különbözik a munkája a kör­zeti orvosi szolgálatban dol­gozó kollégájáétól? Főként abban, hogy szinte beépül a gyárba, az üzembe. Ha látja a gépeket, ismeri a munkakörül­ményeket, érzékeli a csarnok huzatos kiimáját, másképp ér­tékeli a rendelésén jelentkezők panaszait, indokolja a kifára­dásuk okát. Ugyanakkor partnerként se­gíti a vállalat, az üzem veze­tőit abban, hogy az egészségre ártalmas technológiai megol­dásokat módosítsák, ha kell, szüntessék meg. Nem állítom, hogy az üzemorvosi munká­nak ez a legnyugalmasabb te­rülete, de a hivatástudattal bí­ró, a gyógyításra fölesküdött orvos meg tudja vívni ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents