Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 1. Lázár György fogadta Cornel Burticát Lázár György, a Minisztertanács elnöke, pénteken hivatalában fo­gadta Cornel Burticát, a Román Szocialista Köztársaság minisz- terelnök-helyettesét, külkereske­delmi minisztert. A találkozón je­len volt Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Véget ért a bielskói sztrájk Pénteken véget ért a Lengyel- ország déli részén fekvő bielskói vajdaságban tíz nap óta tartó sztrájk. Előzőleg Bielsko-Bialában na­pokon át tárgyalásokat folyta­tott egy kormánybizottság a re­gionális Szolidaritás szervezet képviselőivel, ezek a megbeszé­lések azonban két nappal ezelőtt megszakadtak. Péntekre virradó éjjel újabb kormánybizottság ér­kezett a városba. Jozef Kepa köz- igazgatási-, területgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter ve­zetésével, és több órás megbeszé­lést folytatott az üzemközi sztrájk­bizottsággal. A tárgyalásokban részt vett Lech Walesa, a Szo­lidaritás országos egyeztető bi­zottság elnöke is. Reggel hat óra­kor megállapodás jött létre, ezek után a regionális Szolidaritás el­rendelte a sztrájk beszüntetését FRANCIA-NSZK CSÚCSTALÁLKOZÓ A közös közlemény három követelménye PÁRIZS Franciaország és az NSZK „kö­zös és eltökélt akcióra" törekszik a nemzetközi helyzet romlásá­val, a „destaibilizációs tényezők­kel" és veszélyekkel szemben, és ennek érdekében „a bizalom szel­lemében" együtt kíván működni az új amerikai kormánnyal — hangsúlyozta a 37. Francia—NSZK csúcstalálkozóról pénteken kiadott közös nyilatkozat, amelyet Gis- card d’Estaing elnök és Helmut Schmidt kancellár méltatott a nemzetközi sajtó képviselői előtt. A két politikus azt a három kö­vetelményt felsorolva, amelytől szerintük „a kelet—nyugati kap­csolatok stabilizálása" és a béke fenntartása függ, síkraszállt a „biztonság egyensúlya" mellett, ami kizárja mind egy „gyengesé- gi helyzet” elfogadását, mind pe­dig a „katonai fölényre való tö­rekvést”. (Ez utóbbi egyes meg­figyelők szerint a Washington felől hallható új teóriáktól kí­vánja elhatárolni az aláírókat.) Mérsékletet sürgettek a nemzet­közi színtéren, elsősorban, a hel­sinki értekezlet aláíróitól, és eb­ben az összefüggésben hangsúlyoz­ták: lényeges, hogy Lengyelor­szág a maga súlyos problémáit maga oldja meg, békés úton és „külső beavatkozás” nélkül. A harmadik követelmény az „egyenlőség a világ nagy problé­máival szembeni felelősségben” és itt a két fél azt sürgeti, hogy a gazdasági segély terén „társa- dalmi rendszertől függetlenül” | 9 Giscard d’Estaing és Helmut Schmidt. minden állam vegye ki részét egy olyan nemzetközi rend megterem­tésében, amelyben minden nép garanciákat • talál biztonságára, esélyeket haladására vonatkozó­an. A közös közlemény síkra száll amellett, hogy a fegyverkorláto­zási és csökkentési „vállalkozá­sok” — tárgyalások, javaslatok, tervek egyaránt beleférnek ebbe a keretbe — tartsák szem előtt az erők globális egyensúlyának elvét, és ugyanakkor szükséges­nek tartja „az éberséget és a párbeszédet”. A két fél újra megerősíti hű­ségét az atlanti szövetség kere­tében vállalt kötelezettségeihez, kinyilvánítja eltökéltségét, . hogy megőrizzék az azokból követke­ző „védelmi erőfeszítéseket”, ugyanakkor egy európai leszere­lési értekezlet érdekében kíván munkálkodni. A Madridban be­terjesztett francia javaslatra utal­va a két fél az értekezlet céljá­nak az első szakaszban bizalom- erősítő intézkedések elfogadá­sát jelöli meg a nyugat által meg­jelölt. „az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő, térségben”, ugyan­akkor azt hangsúlyozza, hogy a két ország hozzájárul „a bizton­ság egyensúlyának biztosításá­hoz”. REAGAN HELYZETELEMZÉSE Gazdasági katasztrófa fenyegeti Amerikát? JKSZ-tanácskozás BELGRAD A JKSZ KB elnöksége Belg- rádban tanácskozást szervezett a párt eszmei-politikai életének időszerű kérdéseiről. Lázár Mojszov, a JKSZ KB el­nökségének elnöke megnyitó be­szédében megállapította: alap­vető feladat olyad feltételek biz­tosítása, amelyek mind a párt­ban*.mind a társadalomban, lehen tővé teszik és elősegítik a bírálat erősödését a nyílt, demokratikus párbeszédet. Milojko Drulovics, a JKSZ KB Elnökség végrehajtó titkára fog­lalkozott a jugoszláviai ellenzéki csoportok problémájával, megál­lapítva, hogy ezek tevékenysége — az intenzitást és a célokat te­kintve — különbözik egymástól. — Nem az a baj, hogy folyó­iratainkban vitatható írások je­lennek meg, hanem az, hogy ezek­kel nem polemizálunk, és hogy nem folytatunk bíráló, elméleti elemzést időszerű kulturális, po­litikai és tudományos problémák­ról. Gazdasági nehézségeink még inkább megkövetelik, hogy ne ke­rüljük társadalmunk kényes kér­déseinek megvitatását. Az embe­rek tudatát ugyanis hallgatással nem lehet formálni. (MTI) Katasztrofális helyzetképet fes­tett az Egyesült Államok gazda­sági helyzetéről húszperces rá­dió- és televíziós beszédében csü­törtökön este Ronald Reagan el­nök. Mondanivalójával igyeke­zett megnyerni az ország lakossá­gának támogatását a szövetségi költségvetés tervezett csökkenté­séhez. E csökkentés részleteivel azonban egyelőre adós maradt. JEfeagán eddigi intézkedései: a, hazgi.„,plaiá^1 jij^spjaadjtása, az árak' es'' bérek' ellenőrzésének! megszüntetése és létszámstop el­rendelése az állami hivataloknál, már jelezték az új elnök gazda­sági programja irányait. Február 18-án terjeszti majd a kongresz- szus elé legfontosabb javaslatait, amelyek az állami költségvetés megnyirbálását tartalmazzák. Sajtóértesülések szerint az új kormányzat csökkenteni kívánja a munkanélküli-segélyeket, nö' vélni akarja a társadalombizto­sítási hozzájárulásokat, meg akar­ja szüntetni a szegények számára bevezetett élelmiszer-kedvez­ményt. A költségvetési hiány az idén megközelíti a 80 milliárd dollárt, s ez több mint az ország egész költségvetése volt 1957-ben. Az infláció két egymást követő, év­ben is kétszámjegyű volt, s ez legutóbb az első világháború ide­jén fordult elő Amerikában. Hét­millióra tette a munkanélküliek számát. Az ipari termelés növekedési ütemében Reagan szerint az Egye­sült Államok jelenleg az összes többi fejlett ipari állam mögött elmarad. Valamikor a világ acél- termelésének 40 százalékát adta, jelenleg’ csakj 19'>százalékkal Té*: szesedik a világtermelésben. Va­laha " annyi gépkocsit - gyártott? mint az összes többi országok együttvéve, ma viszont Japán megelőzte az egy évben gyártott összes gépkocsi számát tekintve: „A három nagy, az amerikai au­tóipar vezető cégei, hatalmas veszteséggel zárták az évet” — folytatta erősen dramatizált be­számolóját Reagan, elhallgatva, hogy miközben az acélipar és a gépkocsigyárak valóban megszen­vedték az olajárak emelkedését, az amerikai olajmonopóliumok óriási nyereségeket zsebeltek be. „Döbbenetes méretű gazdasági katasztrófa fenyeget bennünket” — jelentette ki Reagan, s felszólí­totta az amerikaiakat, a gazdasá­gi „újrakezdés” nevében vállalják magukra azokat a terheket, ame­lyek révén lehetővé válik a költ­íf. ' t t ' m ~ s I v t :• i 9 Szemléltetés. Reagan elnök kezében a dollárral (nevetve!) magyarázta meg a televízió né­zőinek, amit úgy is tudtak: 1929 óta soha még ennyire nem zsu­gorodott össze a dollár vásárid értéke. ségvetés kiegyensúlyozása. Az ABC televízió fehér házi tu­dósítója megállapította, hogy a keserű pirula, az amerikaiak szé­les rétegeinek életszínvonalát csökkentő intézkedések bejelenté­se .még hátravan. (MTI) AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - IV. A népjólét útja Az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztése egyaránt a jólét emelé­sét szolgálja. Ám az új ötéves tervjavaslat, amelyet a XXVI. kongresszus önt majd végleges formába, ennél többet tartalmaz: külön szociális programot fogal­maz meg. 168+50 rubel A jólét egyik útja a jövedel­mek emelése. Bizonyos kategó­riákban emelik a béreket, növelik a nyugdíjak egy részét, és emelik — a többi között — az anyasági segélyt. Egyes iparágakban mó­dosítják a bértarifát: az eddigi­nél ösztönzőbb bérrendszert ve­zetnek be. (Jelenleg a bérből és fizetésből élők átlagos bére 168 rubel. Ehhez járul még a társa­dalmi alapokból egy-egy kereső­re havonta mintegy ötven rubel. Egy kétgyermekes családban, ahol rhindkét szülő dolgozik, ma éven­te körülbelül 1200 rubelt kapnak a társadalmi alapokból, hisz in­gyen van a bölcsőde, az óvoda, az iskolában nincs tandíj, ingyenes az orvos és a kórház is.) Segítség az anyáknak Az alapok csaknem harmadré­szét a gyermekekre, a fiatalokra fordítják: ebből tartják fenn a szélesedő bölcsődei, óvodai háló­zatot. Nem egy városban már minden gyermeknek jut hely a bölcsődében és az óvodában. De még akkora város is, mint Le­ningrad, azzal számol, hogy a kö­vetkező ötéves tervben eljut idáig. Az általános iskolában az új terv­időszakban már minden gyermek ingyen kapja tankönyveit — je­lenleg ez csak az első osztályban van így. Növelik az egésznapos iskolák számát, fejlesztik az is­kolai élelmezést. Mindez sokat segít a dolgozó anyáknak, akik­nek munkájára a jelenlegi mun­kaerő-helyzetben nagy szükség van. A Szovjetunióban jól szervezett és színvonalas az egészségügy. Az új terv a minőség további javí­tását tűzi ki célul, de növelik a kórházak, a rendelőintézetek szá­mát, s kiterjesztik a gondozást is. Kétszintes lakások A szociális program fontos fe­jezete a lakásépítés terve. Az. el­múlt öt évben mintegy tízmillió otthon épült fel, s ez nagyjából ötvenmillió ember lakáskörülmé­nyein javított. Az új lakások ter­vezésében lépést tartanak a kor­ral. Megkezdték az első kísérleti házak építését, ahol a magas há­zakban „emeletes”; azaz kétszin­tes lakásokat alakítanak ki. Kü­lönválasztják a pihenésre és a tartózkodásra szolgáló helyisége­ket. Űj kísérleti épületeket épí­tenek mozgatható válaszfalakkal. A távlati cél: a család minden tagjának külön lakószobája le­gyen. A szolgáltatások fejlesztését sem hanyagolják el. Fejlesztik az üzlethálózatot, korszerűsítik az árusítást, a falvakban éppúgy, mint a városokban. Az új ötéves terv szociális programja tehát messze túlmegy az alapvető szo­ciális szükségletek kielégítésén. Kis Csaba (Következik; V. Tovább a béke útján. j AZ AMERIKAI NEUTRONBOMBATERV MIATT Nyugtalanság a NATO-ban Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszternek a neutron­fegyverrel kapcsolatos kijelenté­seiről a NATO brüsszeli főhadi­szállásán eddig semmiféle nyilat­kozat nem hangzott el. Feltétele­zik, hogy a NATO nukleáris ter­vező. csoportja áprilisban meg­vitatja az ügyet, de több nyugat­európai politikus már korábban Washingtonba akar utazni, hogy — egyéb kérdések megvitatása mellett — felvilágosításokat kér­jen az amerikai kormányzattól, így bejelentették Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter és Apel hadügyminiszter, valamint' Co­lombo olasz külügyminiszter washingtoni látogatását. Egyfajta nyugtalanságnak adtak kifejezést annak a szeminárium­nak a résztvevői is, amelyet a nemzetközi kérdésekkel foglalko­zó Atlanti Intézet rendezett e hé­ten Párizsban David Watt, a nemzetközi kérdésekkel foglal­kozó angol királyi Intézet igazga­tója szerint az Egyesült Államok most egy .ideig a „nacionalista dá- ridó” időszakán megy keresztül, s ez félreértésekhez vezethet, az európai szövetségesekkel. Miután Nyugaton is rendkívül rossz visszhangja volt annak a bejelentésnek, hogy az Egyesült Államok ismét fontolgatja a ne­utronfegyver gyártását és nyugat­európai telepítését, a washingto­ni külügyminisztérium szóvivője csütörtökön megpróbált meg­nyugtató magyarázatot adni a szövetségeseknek. William Dyess szóvivő azt fej­tegette, hogy a sajtó, „nem meg­felelően tálalta” Caspar Wein­berger hadügyminiszter keddi kijelentéseit, ezért a nyugat-euró­pai szövetségesek félreértették azokat. A neutronfegyverre vo­natkozó amerikai politika nem változott — állította a szóvivő. Később azonban, egy kérdésre vá­laszolva azt is mondta, hogy ez azért nem végleges álláspontja az új vezetésnek, hiszen az új kor­mányzat „még nem vizsgálta meg alaposan a kérdést". Elismerte, hogy Weinberger kijelentései ag­godalmat és felháborodást vál­tottak ki, de félreérthetetlenül ki­fejezésre juttatta a washingtoni «kormányzat álláspontját: e ve­szedelmes pusztító fegyver gyár­tására vonatkozó döntés csakis az Egyesült Államokra tartozik. Hogy mégis megnyugtassa a nyugat-európaiakat, elmondta, hogy ha a telepítés szóba kerül, természetesen tanácskoznak majd a szövetségesekkel. (MTI) TÁJÉKOZTATÓ A HITELPOLITIKÁRÓL ÉS A DEVIZAGAZDÁLKODÁSRÓL Az egyensúly javításáért A gazdaságirányítás és a vál­lalati gazdálkodás nagyobb haté­konysága nyomán az elmúlt év­ben kedvezőbbé vált a népgazda­ság egyensúlyi helyzete — mon­dotta pénteki sajtótájékoztatóján Tímár Mátyás, a Magyar Nemze­ti Bank elnöke. Nem rubel elszá­molású külkereskedelmünk lé­nyegében egyensúlyba került, tar­tozásaink némileg csökkentek. Ehhez az is hozzájárult, hogy ru- belviszonylatú külkereskedel­münkben — a cserearányromlás­ból eredő veszteségeink egy ré­szére — a Szovjetuniótól transz­ferábilis rubelben úgynevezett konszolidációs hitelt vehettünk igénybe. Az exportárualapokat bővítő hitelkonstrukció keretében az V. ötéves terv folyamán az eredeti­leg tervezett 45 milliárd forinttal szemben 54 jniUiárd „fprirrtot bo- csátottá’R a vállalatok 'rendelkezé­sére, s: ezt.-gz összeget saját; érő­ből és más hitel-, illetve támoga­tási forrásokból kiegészítve kö­rülbelül 95 milliárd forint ér­tékű beruházást valósítanak meg. 1980 végéig e beruházásoknak kö­rülbelül kétharmada fejeződött be és a folyamatban levők készültsé­gi foka i$ 85 százalékosra tehető. Továbbra is megkülönböztetett szerepük lesz az ilyen hiteleknek. A beruházási hitelek összege az idén lényegében nem növekszik, a gazdaságos exportot szolgáló fejlesztések finanszírozására azon­ban van lehetőség. A tapasztala­tok szerint a 'Vállalatok és szö­vetkezetek VI. ötéves tervre el­képzelt beruházásai még nincse­nek úgy előkészítve, hogy hitel- kérelmeiket a bankhoz benyújt­hatták volna. Az MNB pályázati felhívást tett közzé a finanszíro­zási lehetőségekről. Üj intézke­dés, hogy ilyen hiteleket ezentúl a Magyar Külkereskedelmi Bank ‘ is nyújthat és a Közép-európai Nemzetközi Bank is támogathat. Mind az exportfejlesztő, mind az ágazati hiteleknek fokozottan kell szolgálniuk a gyorsan megté­rülő, jövedelmező, kisebb befek­tetést igénylő beruházásokat. Kedvezményes hitellel támogat­ják az energiahordozók felhasz­nálásában elérhető megtakarí­tást, valamint a hulladékok és másodlagos nyersanyagok felhasz­nálását. A beruházási hitelek odaítélé­sekor a korábbinál átlagosan két százalékkal magasabb jövedelme­zőséget követelnek meg. Így akarják elérni, hogy a viszonylag szűkös hitellehetőségekből csak a leggazdaságosabb fejlesztések részesüljenek. Minél nagyobb a tervezett fej­lesztés jövedelmezősége, annál kisebb saját erőforrást követel-- nek meg a vállalatoktól. Változást jelent az is, hogy kedvezményes kamat csak a vállalt feltételek teljesítése esetén illeti meg a hi­telt igénybe vevő vállalatot, il­letve szövetkezetei. A mezőgaz­daságban a hitelfeltételek annyi­ban változnak, hogy egyes, főként építési beruházások állami támo­gatása helyett hitelt vehetnek igénybe. Ami a devizagazdálkodást Ille­ti, 1980-ban kötelezettségeinknek tervszerűen eleget tettünk. Az egész év folyamán megfelelő lik­viditással, vagyis azonnal lehív­ható követelésekkel rendelkez­tünk. 1980-ban három nagyobb hitelfelvételre került: sor: három­száz millió, 250 millió, illetve 50 millió dollárt vettünk fel egy- egy bank-konzorciumtól. Az MNB 1981-ben is felvesz külföldi hite­leket. További hiteleket szándék­szik igénybe venni a KGST be­ruházási bankjától és a Szovjet­uniótól. Konvertibilis valutákban az exportnövelő kapacitások bő­vítése céljából lesz szükség hite­lekre. A magyar bankrendszer szerve­zetileg is törekszik a külgazdasá­gi feladatokat mind jobban meg­alapozni. A múlt év elején kezd­te el tevékenységét Budapesten a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) összesen 20 millió dollár alaptőkével,, amelyből a Magyar Nemzeti Bank 34 százalékkal, ja­pán. francia, NSZK-beli, olasz és osztrák bankok 66 százalékkal ré­szesednek. A bank nyeresége az első évben meghaladta a 2 millió dollárt. A bank elsősorban nem­zetközi kooperációkat, közös vál­lalkozásokat hivatott elősegíteni, s tevékenységi köre nemcsak a’ magyar vonatkozású ügyletekre terjed ki, hanem a világ bármely z,fve^ létesíthet bankkapcso­latokat. A múlt évben bővült az MNB tulajdonában levő Közpon7 ti Váltó- és Hitelbank tevékeny! sége is. (Ez a bank a bécsi Cent­ral Wechsel und Creditbank AG anyaintézete.) Ez a pénzintézet kezeli az úgynevezett innovációs alapot, amit az MNB több közpon­ti szerv által rendelkezésre bo­csátott összegekből hozott létre. Ebből az alapból finanszírozzák egy-egy jó ötlet gyakorlati meg­valósítását. Eddig 50 millió forint folyósítására kötöttek megállapo- f.kkől 22 millió forintot már i * *? “Zettele: Az eddigi tapaszta- latok szerint az innovációs tévé- kenységet általában nem a pénz hiánya akadályozza, a hibát az érdekeltségi viszonyokban és a szervezésben kell keresni. A bank az idén tovább folytat­ja aktív árfolyam-politikájá't. A nem rubelviszonylatú fizetőesz- kozök árfolyamait — úgy mint az előző évben — rendszeresen ki­igazítják az egymás közt kiala­kuló piaci értékarány eltolódásá­nak megfelelően. A külkereske­delemben érdekelt vállalatok te­hát helyesen teszik, ha rendsze­resen figyelemmel kísérik a tőkés pénzpiacok alakulását, hogy idő­ben felkészülhessenek egyes kon­vertibilis valuták árfolyamának esetleges megváltozására. E mun­kájukhoz a bank rendszeres in­formációkat bocsát rendelkezé­sükre. Az idegenforgalmat tavaly ked­vezőtlenül befolyásolta a nemzet­közi politikai légkör, a tőkés gaz­dasági konjunktúra lanyhulása, de a szeszélyes időjárás is. 1980- ban 14 millió külföldi kereste fel hazánjcat, 7 százalékkal kevesebb mint a^korábbi esztendőben. Az idegenforgalomból származó be­vételek összege így is túlhaladta a 10 milliárd forintot, vagyis 12 százalékkal volt magasabb mint 1979-ben. Külföldre 5,2 millió ma­gyar állampolgár utazott, valami­vel több mint 1979-ben. Valuta­ellátásukra 4,3 milliárd forintot költöttek, 11 százalékkal többet mint az előző évben. Idegenfor­galmunkban az idei legfontosabb feladat nemzetközi versenyképes­ségünk erősítése,' vagyis a szol­gáltatások színvonalának javí­tása. A be- és kiutazáskor érvé­nyes valutárls előírások nem vál­toznak. Végül az MNB elnöke arról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen bocsát ki em­lékérméket. 1981-ben a Bartók- centenárium alkalmából 500 fo­rint névértékű ezüstpénzt, az ok­tóber 16-i élelmezési világnap al­kalmából pedig 100 forintos nik­kel emlékpénzt bocsátanak ki. Ezenkívül a közforgalmi 10 fo­rintos érmék egyik verési szaka­szában az értékjelzés oldalán a FAO emblémája szeíepel majd.

Next

/
Thumbnails
Contents