Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 30. szám Ára: 1,40 Ft mi. február 5. csütörtök Vízellátási gondjaink, terveink 3. oldal Társadalmi összefogással a mozgássérült gyermekekért I. oldal Szervezeti' változások a Volánnál 3. oldal Tehenenként háromezer liter többlet «. oldal A pályázat nem a máról szól 5. oldal Tanácskozás az agrártermelésről Az agrártermelés helyzetéről és feladatairól rendeztek országos tanácskozást ágazati vezetők és vezető szakemberek részére szer­dán a Magyar Tudományos Aka­démián. Az értekezleten megje­lent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai^ Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Falu­végi Lajos, a kormány elnökhe­lyettese, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Szentágothai Já­nos akadémikus, az MTA elnöke és Szabó István, a TOT elnöke. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadá­sában rámutatott: a mezőgazda- sági termelés hazánkban gyors ütemben fejlődik, évente átlago­san 2,9 százalékkal növekszik és lépést tart a fejlett mezőgazda-, Sággal rendelkező országokéval. Az elért eredmények, egyebek között az, hogy az egy' lakosra ju­tó gabonatermelés 1980-ban meg- \t közelítette az 1300 kilogrammot és a hústermelés meghaladta a 140 kilogrammot, nemzetközi mércével mérve is figyelemre­méltók. A mezőgazdaság zavarta­lan élelmiszer-ellátást biztosít a lakosságnak, és megtermeli a nö­vekvő agrárexport árualapját. Az elmúlt öt évben a termelés fejlesztésére jelentős anyagi erőt fordítottak. A mezőgazdaságban 124, az élelmiszeriparban több mint 50, az erdő- és fagazdaság­ban pedig kereken 9 milliárd fo­rintot ruháztak be. Több százezer állatférőhely létesült, a gépi vo­nóerő mintegy 30 százalékkal lett nagyobb és teljesítménye megha­ladja a 7 millió kilowattot. A műszaki feltételek szinte minden területen korszerűsödtek. Az élel­miszeripar ebben a tervciklusban jutott a legtöbb fejlesztéshez: több húskombinát, valamint új cukorgyár és olajgyár létesült. Ezek jó alapokat adnak a VI. öt­éves terv indításához. A miniszter kitért arra, hogy a termelés növekedésével nem tar­tott lépést a gazdaságosság és a versenyképesség javulása. A nö­vénytermelés kisebb mértékben bővült, mint ahogy azt várták, és a gyümölcsösök telepítése, vala­mint az ültetvények beruházása sem a terv szerint alakult. Az élelmiszeriparban gondot okoz, hogy a termelés és egyes terüle­teken a 'kivitel még mindig nem gazdaságos. A tapasztalatok sze­rint az egyes tájkörzetek és az üzemek közötti különbségek sem csökkentek, ami nem csupán a természeti tényezőkkel függ ösz- sze. Míg az üzemek jelentős há­nyada igyekszik az új viszonyok­hoz gyorsan, rugalmasan alkal­mazkodni, addig a gazdaságok egy részében úgy tűnik, központi intézkedésekre várnak. Nem tud­tak jelentős előrelépést elérni a kedvezőtlen természeti adottsá­gú üzemek gazdálkodásában sem, jövedelemhelyzetük nem szilár­dult meg. A VI. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelést 1985- ig évente 2,5—2,8 százalékkal nö­velik, az élelmiszeripari termelés növekedési üteme ennél valami­vel nagyobb, az előirányzat sze­rint 2,7—3,2 százalékos. A terv a növénytermelésnek az átlagos­nál jóval nagyobb növekedési üte­met diktál. A növénytermelésen belül a gabonaprogram teljesítése adja a legnagyobb feladatot; az ország gabonatermelését a terv­időszakban 15 millió tonna fölé kell emelni. A hústermelőkre is nagy feladatok várnak; a sertés- és baromfiágazat adja a további­akban is a hús mintegy 80 szá­zalékát. A miniszter kitért arra, hogy a kistermelők a következő idő­szakban is változatlan bizalmat élveznek. Ez megnyilvánul ab-, ban, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek és a kistermelőket szer­vező egyéb szakmai szervezetek magas szintű támogatást adnak egyebek között az állattartáshoz, valamint a zöldség-gyümölcs­termesztéshez. A kistermelők in­tegrálásával kapcsolatos nagy­üzemi kezdeményezéseket, ta­pasztalatokat igyekeznek az ed­diginél gyorsabban és még széle­sebb körben elterjeszteni. Váncsa Jenő egyes szakmai kérdésekről szólva kitért arra, hogy még idén sokoldalú prog­ramot dolgoznak ki a tartósan veszteséges üzemek fejlesztésére. Ezen a téren minden kezdemé­nyezést megvizsgálnak. Figye­lembe veszik, hogy ezeknek az üzemeknek nemcsak belső meg­újulásra, hanem külső segítségre is szükségük van. Az előadást követő vitában fel­szólalt Havasi Ferenc is. Kiemel­te, hogy a párt agrárpolitikájá­nak következetes megvalósításá­val stábilizálódtak a mezőgazda- sági nagyüzemek és eredményes­sé vált a kistermelés integráció­ja. A mezőgazdasági üzemek kel­lő jártasságra tettek szert az újabb követelményekhez való igazodásban; rugalmasan alkal­mazzák az új módszereket. Fi­gyelmeztetett arra: ettől a jó (Folytatás a 2. oldalon.) A TÁRSADALOM AZ IDŐSEKÉRT Hároméves munkáról adott számot a megyei bizottság Pontosan három esztendő telt el Lakatos Vince drámai hangú dokumentumfilmjének bemutatá­sa óta és ugyanekkora múltra tér kint vissza a film nyomán Báes- Kiskunban kibontakozott Társa­dalom az Idősekért mozgalom. Az évforduló kapcsán, no meg egy sikeres év —- az 1980-as — zárása alkalmából tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában számvetésre ült ösz- sze a mozgalmat Irányító negyven tagú bizottság. A tanácskozást — melyen jelen volt egyebek között dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezetője, és dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese — dr. Dobos László, a megyei népfrontbizottság elnöke, a Társadalom az idősekért megyei bizottság társelnöke nyitotta meg. Ezt követően dr. Szikszai István, a bizottság titkára vitaindító be­számolóját így kezdte: — Milyen is ez a tömegmozga­lom? Van-e benne elég erő, len­dület? Betölti-e azon nemes hi­vatását, melynek céljából 1978- ban életre hívták? E kérdésekre mindazok felelni tudnak, akik az akció feladataiból tevékenyen részt kértek, vállaltak és vállal­nak ma is. Továbbá ázok a szá­zak és ezrek, akik a széles körű összefogás következményeként nap mint nap értékelhetik, sorsuk jobbrafordulását, életkörülmé­nyeik emberibbé válását. Kezde­ményezőkészség, aktivitás, tuda­tos közös cselekvés — ezek a mozgalom első számú éltető ele­mei. A jó értelemben vett kampány motorjai mindenfelé a tanácsok, és hozzátehetjük: a legtöbb tele­pülésen dicséretesen koordinál­tak, szerveztek, s az ügy okos szolgálatával jó gazda módjára sáfárkodtak a felajánlott és- sű­rűn mozgósított anyagi és erköl­csi energiákkal — folytatta beszé­dét a , titkár. A következmény: számottevők és tiszteletet paran- csolók a szociális- gondoskodás Bács-Kiskun megyei eredményei. A társadalmi segítő- és áldozat- készség, a tenniakarás áldásos ha­tása eddig 2400 idős, jobbára ma­gányos elesett embert érintett vala­milyen módon és formában. A rend­szeres vagy esetenkénti ellátás­ban részesülők száma húszezerre telhető. És ebben nem szerepel­nek a gazdasági egységek nyug­díjasai, akik szintén élveznek kü­lönféle szociális jellegű juttatá­sokat. A továbbiakban a szociális gon­doskodás intézményrendszerének fejlődését, biztató távlatait ecse­telte az előadó, majd külön-külön elismeréssel illette az öregek gyámolításában, segélyezésében élenjáró . településeket, vállalato­kat, szövetkezeteket, intézménye­ket és szocialista brigádokat. Vé­gül idézte a bizottság már jóvá­hagyott munkatervének leglénye­gesebb célkitűzéseit: Még tágabb körben kell népszerűsíteni a haj­lott korúakkal való kollektív tö­rődés gondolatát, a családi kör­nyezetben történő istápolás már bevált módszereit. Bővíteni, ja­vítani szükséges a lakókörzeti napközi otthonok,. valamint a szociális foglalkoztató és szociális otthoni hálózat szolgáltatásait, il­letve azok színvonalát. Az elkö­vetkezendő öt évben 6000—6500 új szociális otthoni hely létesíten­dő, ezzel párhuzamosan növelni kell a betegápoló intézetek befo­gadóképességét, és a korszerű nyugdíjas házak számát. Ügy ér­zem, túlzás nélkül elmondhatjuk: a Társadalom az idősekért mozga­lom szociális missziót teljesít; el­érhetetlen, irreális célokat nem tű­zött ki; szándéka, törekvése, prog­ramja folyamatosan megvalósul. A beszámoló utáni vitában a megye szinte valamennyi járásá­nak és nagyobb településének kép­viselője szót kért. Elkötelezettek, megköszönve a központi szervek bátorítását és támogatását, s a városokban, községekben lakó ön­kéntesek fáradozását, ugyanakkor önkritikusan, biztató terveket vá­zolva fejtették ki véleményüket a mozgalom elmúlt három évé­ről. Az értekezletet dr. Dobos László zárta be: — Megállapítható, hogy e nagy* szabású akció eredményességét példák százával lehetne érzékel­tetni, bemutatva: az anyagiakon túl, milyen és mennyi erkölcsi többletet hozott. A megye lakos­ságának érdeklődése, a társadal­mi és az egyéni felelősségérzet megnőtt, az öregek szociális hely­zete iránt. Ez nemcsak azt jelen­ti, hogy az emberek nagy több­sége magáévá tette a mozgalom programját, hanem azt is, hogy formálták és formálják a köz- szemlélet, a közösségi gondolko­dást, s bekapcsolódnak a szép és humánus elképzelések végrehaj­tásába. K. F. TÉLI MUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN Tavaszra vár a határ 0 A kemény téltől sanyargatott kalászosok fejtrágyázása minden gazdaságban sürgető teendő. Sztana Tibor és Fodor Károly növény­termesztő gépész a műtrágyaszórót állítja üzembe. Hat géppel feb­ruár közepéig 350 hektáron végzik el a munkát Kerekegyházán. Lassan egy évtizede sajnálko­zunk már, hogy nincs igazi te­lünk. A mostanira aztán igazán nem lehet panaszunk. November óta havazás, havazást követ és néhány napos felmelegedés után újra kemény ‘fagy következik. A néphit szerint nincs még vége a télnek, hisz látta másodikén a barlangjából előbúvó medve a saját árnyékát. Ennek ellenére a mezőgazda­ságban dolgozók már a tavaszra készülnek. Javában tart a fejtrá­gyázás, a tavaszi gépek zöme is startra készen áll. Zimankó ide, hideg oda a hó alól kikandikáló őszi vetés már az új szezon kez­detét jelenti. 0 Két Kecskemét környéki mező- gazdasági nagyüzemben keres­tünk és kaptunk -választ arra, hogy mit tesznek az ott dolgozók a tél végi napokon. A városföldi Dózsa Termelő- szövetkezet szőlészetében a met­szés adja a legnagyobb munkát. A 168 hektáros terület egynegye-. dét már megszabadították a feles­leges vesszőktől. A szakemberek tájékoztatása szerint a hideg tél ellenére jelentős fagykárt nem szenvedtek a termést adó rügyek. Már a korábbi években elkezd­ték, és az idén is folytatják a hígtrágyaöntözési kísérleteket. A sertéstelepről kikerülő szerves anyagot a szőlőterület egyharma- dára juttatják ki. A több mint 1200 hektáros őszi vetés fejtrágyázása javában tart. Bevált gyakorlat szerint két ütemben végzik ezt a munkát,, elsősorban azért, hogy a tápanyag­hasznosulás minél jobb legyen. Jelentős legelőterülettel bír a közös gazdaság. A téli időszak a legalkalmasabb az alapműtrá­gyázásra. A munkálatok java ré­szét már befejezték, hektáron­ként több mint 300 kilogramm műtrágyát szórnak ki a gépek. Szükség van a megnövekedett zöldtömegtermésre, hisz a szarvasmarha-állomány minden kilogrammot hasznosít. A zöldtakarmány mellett lu­cernalisztet és granulátumot is kapnak az állatok, sőt jut belőle exportra is. Útnak indították már az osztrák partnernek azt a né­hány vagon lucernalisztet, ame­lyet a korábban kötött, 2 ezer tonnára szóló szerződés alapján raktak a kocsikba. Lassan agyoncsépelt közhely, hogy IFA tehergépkocsikhoz lehe­tetlenség alkatrészhez jutni. Hiá­ba minden igyekezet, úgy tűnik eredménytelen az összefogás, mert néhány gépjármű sokszor fillé­res alkatrész híján kényszer- szabadságra kárhoztatik. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben a szennyvízöntöző-telep adja "a leg­több munkát. Az elmúlt hét év­ben közel 20 millió köbméter városi szennyvizet fogadott az állomás. Ennek nyomán 30 ezer köbméter olyan iszap keletkezett, amelynek eltávolításáról gondos­kodni kell. A közös gazdaság 100 hektáros almáskertjében megkezdték a fák síkfalszerű metszését. A kor­szerű gépi technológia sok ember munkáját könnyíti meg. A csaknem 7 ezer hektáros kö­zös gazdaság 1800 dolgozója ké­szül a zárszámadásra. A 607 mil­lió forintos árbevétel 44 millió forint nyereséget hozott tavaly, 12 millióval többet, mint amennyit terveztek. Ezekben a napokban munkahelyi gyűléseken tesznek pontot egy jól sikerült esztendő végére, hisz ritkaságszámba megy, hogy a termelőszövetkezet min­den ágazata eredményesen zárta az V. ötéves terv utolsó esztende­jét. Sz. P. M. 0 A kiskőrösi járásban már az új tervidőszak ültetvénytelepítését készítik elő. A császártöltési határ­ban kitermelt tőzeget szállítják a környező állami és szövetkezeti gazdaságokba. gBSSBMBfjppMI 0 Részlet az új csarnokból. 0 A gondosan kimért alapanya­gok a keverőgépbe kerülnek. 0 Készülnek az automata mosó­gépek gumialkatrészei. (Pásztor Zoltán felvételei) Nagyszabású üzembővités kez­dődött 1979 elején a KALO- PLASZTIK dunapataji telepén. Még abban az évben elkészült a mintegy 500 négyzetméteres könnyűszerkezetes csarnok, amelyben a korábbinál megfele­lőbb helyet kaptak a termelő gépek. A régi épületben is folyik az átalakítás, melynek befejezte után itt kap helyet ez év végén a tmk, a műszaki raktár, az öl­tözők, a fürdők. 0 Az új csarnok, melyet a re­konstrukció harmadik szakaszá­ban 12 méter hosszú szárnnyal bővítenék.

Next

/
Thumbnails
Contents