Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 50. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 28. szombat Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletet alkotott az állategészségügyről; a törvényerejű rendelet az eddiginél magasabb szinten és átfogóan szabályozza az állategészségügy területét, többek között az állattartás és forgalmazás feltételeit, a betegségek megelőzésének és a járvány veszély leküzdésének hatósági eszközeit, összhangot teremt a népgazdaságilag rendkívüli fontosságú állattenyésztés fejlesztése és az állategészségügy, a környezetvédelem, valamint a közegészségügy követelményei között. A törvényerejű rendelet 1982. január 1-én lép hatályba, a részletes végrehajtási jogszabály kiadásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács ezután egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Javuló exportlehetőségek Hat megye baromfitenyésztőinek tanácskozása Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában hat megye — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Tolna, Pest és Szolnok — baromfitenyésztő gazdaságainak, valamint felvásárló és feldolgozó vállalatainak képviselői tanácskoztak. Az összejövetel célja, hogy megvitassák a pecsenyecsirke- tenyésztést és értékesítést. Sánta Lajos, a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdaságának hagyományos szerkezete az elmúlt évtizedben az állattenyésztés irányában tolódott el. Ezt igazolja, hogy míg az 1960-as évek végén a mezőgazdaság összes termelésének értékéből ez- az ágazat 37—38 százalékban részesedett, 1979-ben már 46—47 százalék körül volt a részaránya. Áz elmúlt évben — még végleges adatok ugyan nincsenek — lehet, hogy némi aránycsökkenés volt, de az érték tekintetében tovább tartott a növekedés. Megnőtt a kisállattenyésztés szerepe és jelentősége. A feldolgozó vállalatok az elmúlt évben a megyében mintegy 42 ezer tonna vágóbaromfit vásároltak fel. Általában jó kapcsolat alakult ki a termelő üzemek és a vállalatok között annak ellenére, hogy az elmúlt évek során az ágazatban voltak visszaesések, erről azonban sem a' tenyésztők, sem a felvásárlók nem tehetnek. Az okok elsősorban a piaci viszonyokban keresendők. A kisállattenyésztésben fő helyet foglal el a pecsenyecsirke- tenyésztés. Nagyobb odafigyelést igényel annál is inkább, mert a belső piac a könnyen emészthető és magasabb biológiai értékű élelmiszer iránt érdeklődik. Nekünk pedig kötelességünk a hazai igényeket kielégíteni. Jelentős a baromfiexportunk is. Dr. Tóth Mátyás, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje vezérigazgató-helyettese az értékesítés lehetőségeiről szólt. . Rámutatott: a termelés egyik legizgalmasabb kérdése, hogy mennyire, milyen távon és menynyi ségre kötelezik el magukat a mezőgazdasági üzemek egy-egy ágazat fejlesztésében. Így van ez a pecsenyecsirke esetében is. Ha a jelenlegi világpiacot figyeljük, megállapíthatjuk, hogy áz eddigi tapasztalatok és a prognózisok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a baromfihús fogyasztása mind a szocialista, mind a tőkés országokban gyorsabban nő, mint a többi húsé. Ez mindenekelőtt a fogyasztói szokások változásával függ össze. Megállapítható, hogy a baromfinak egyre növekvő szerepe lesz a jövőben is az emberiség táplálkozásában, a kérdés csak^ az, hogy a piac kinek az áruját fogadja el, pontosabban hogyan tudjuk eladni termékeinket. Csak a jó minőségű áru talál vevőre. 1980-ban a statisztikai adatok szerint hazánkban 457 ezer tonna vágóbaromfit neveltek, a felvásárolt mennyiség 308 ezer tonna volt. Ennek nagyobb részét a baromfiipar és a vele együttműködő feldolgozó üzemek vásárolták fel. Az említett mennyiség mintegy 73—74 százaléka volt a pecsenyecsirke, ami több mint kétszerese a tíz évvel ezelőttinek. Különösen nagy volt a fejlődés tavaly. Az elmúlt évben ugyanis 37 ezer tonnával több csirkét vásárolt és dolgozott fel az ipar, mint az előző esztendőben. Ebben az évben a tavalyihoz hasonlóan 305 ezer tonna baromfi átvételét tervezik. Ezen belül 213 ezer 400- tonna pecsenyecsirke feldolgozását. A VI. ötéves terv időszakában évi 2—3 százalékos növekedéssel számolnak. A későbbiekben elmondta, hogy a hazánkban felvásárolt és feldolgozott baromfi egyharmada hazai fogyasztásra, kétharmada pedig exportra kerül. A külföldi piac felvevőképességét biztatónak látják. A kivitel mintegy fele a szocialista országokat érinti. A nemrégen aláírt szerződés szerint a Szovjetunióba 40 ezer tonna baromfit — elsősorban pecsenyecsirkét — adunk el évente. Végezetül hangsúlyozta, hogy az ipar mindent megtesz azért, hogy növelje a tenyésztő üzemek érdekeltségét a baromfiágazatban. Két szakmai előadás is elhangzott, dr. Sófalvy Ferenc, az Állatorvos-tudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Karának docense arról szólt, hogy miként lehetne a technológiai fegyelem betartásával csökkenteni a költségeket az ágazatban. Dr. Fehérvári Tamás, az Országos Állategészségügyi Intézet osztályvezetője néhány1 aktuális egészségügyi tennivalóról tartott előadást. Ezt követően az üzemek és a feldolgozóipar képviselői mondták el tapasztalataikat. K. S. Az új ötéves terv feletti vitával folytatta munkáját az SZKP kongresszusa ■■■ ■■■■■■ wmmm Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az órszág gazdasági és szociális fejlődése fő irányait ismertető beszámolójával folytatódott pénteken • délelőtt az SZKP XXVI. kongresszusa. Az ülésen Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára elnökölt. Űj napirendi pont vitájába kezdett pénteken az SZKP XXVI. kongresszusa. Nyikolaj Tyihonov, a minisztertanács elnöke ismertette a küldöttekkel a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének XI. ötéves terv idejére és az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó fő irányait. termelési növekményeket értünk el. A IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a nemzeti jövedelem 490 milliárd rubellel, az ipari termelés pedig 717 milliárd rubellel nőtt. A többieknél gyorsabb ütemben fejlődött a vegyipar és a petrolkémiai ipar, az elektronika, az automatizálási eszközök és vezérlőrendszerek gyártása, a műszer- és a gépkocsigyártás. Növekedett a korszerű berendezések előállítása. 588 milliárd rubel értékben helyeztek üzembe állóalaipokat. Több mint 1200 nagy iparvállalat épült. Tovább fejlődött a fűtőanyag-, energetikai komplexum. Jó nyersanyagbázis és korszerű gépgyártás birtokában jelentős lépést tettünk az atomenergetika fejlesztésében. Folytatódott a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének kiépítése, amely jelenleg már 220 millió főt meghaladó lakosságú területre terjed ki. Létrejött az ország egységes földgázellátó rendszere ■ — a fö ' gázvezetékek hossza a két utóbbi ötéves tervidőszak alatt 64 ezer kilométerrel nőtt, vagyis megkétszereződött.” „Nyugat-Szibéria zord természeti viszonyai között a XXV. és a XXVI. kongresszus közötti időben több mint a kétszeresére növelték a kőolajkitermelést (beleértve a gázkondenzátumot is), és 4,3-szeresére a földgáz kitermelését. Ez a haza javára véghezvitt újabb hőstett, méltó ajándék a XXVI. kongresszusnak. A X. ötéves tervidőszakban nagyszabású intézkedéseket valósítottunk meg a mezőgazdaság további fellendítésére. Ennek az ágazatnak a fejlesztésére több mint 170 milliárd rubelt fordítottunk. Iparunk teljesebb mértékben elégíti ki a falu igényeit mezőgazdasági gépekkel és műtrágyával. Tovább fejlődtek az olyan szakosított ágazatok, mint a falusi építés, a talaj javítás, és a víz- gazdálkodás, valamint az állattenyésztésben használatos és a takarmánytermesztési gépek gyártása és a mikrobiológiai ipar.” j „Annak ellenére, hogy öt év közül háromban kedvezőtlenül alakultak az időjárási viszonyok, a mezőgazdasági termelés évi átlagban 9 százalékkal nőtt. A gabona évi átlaghozama először érte el a 205 millió tonnát, és a IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint 23 millió tonnával nőtt. A gyapot évi termelési átlaga több mint egymillió A miniszterelnök beszámolója „Alkotó légkörben, a tárgyszerűség és az összeiforrottság jegyében folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. A kongresszus küldöttéi; pártunk, az egész szovjet nép történelmi jelentőségű dokumentumként fogadta a központi bizottság beszámolóját, amelyet Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő” — kezdte előadói beszédét Nyikolaj Tyihonov. Hangoztatta: „A beszámolóban megtestesül pártunk bölcsessége, az ország sorsáért érzett magas fokú felelőssége, a kommunisták 17 milliós seregének, valamennyi szovjet embernek egységes akarata. A kongresszus által cselekvési vezérfonalként egyöntetűen jóváhagyott beszámoló új feladatok megoldására mozgósítja a pártot és a népet, megnyitja a kommunista építőmunka lelkesítő távlatait. Pártunk belpolitikai és nemzetközi irányvonala kiállta az idő próbáját, az élet igazolta azt., Teljes joggal mondhatjuk el, elvtársak: ez az irányvonal az egyedüli helyes, lenini irányvonal.” „Minden ötéves tervidőszakkal nagyobbakká és bonyolultabbakká válnak feladataink. Erről tanúskodik a párt központi bizottsága által a XXVI. kongresszus elé terjesztett tervezet a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányairól az 1981— 1985. évekre, és az 1990-ig terjedő időszakra,. A tervezetet a XXIV. és a XXV. kongresszus, valamint az SZKP KB plénumainak határozataiból kiindulva állították össze. A fő irányok értékelik a Szovjetunióban megvalósuló kommunista építés gyakorlatát, figyelembe veszik más szocialista országok tapasztalatát, 1 összegezik a X. ötéves tervidőszak eredményeit, meghatározzák a gazdasági és szociális fejlesztás feladatait az új ötéves tervidőszakra) és az 1990-ig terjedő időszakra, intézkedések rendszerét dolgozzák ki ezek megvalósítására.” „A tervezetet áthatja a gondoskodás a szovjet ember jólétéről, szocialista hazánk további felvirágoztatásáról és hatalmának megszilárdításáról. Az anyagi termelés fejlesztése és hatékonyságának növelése, a tudomány és a technika előrehaladása, a külgazdasági kapcsolatok elmélyítése és a népgazdaság irányításának tökéletesítése egyaránt erre irányul.” A továbbiakban Tyihonov rámutatott: „A kapitalista társadalommal, annak éles szociális ellentéteivel, munkanélküliségével, válságaival és hanyatlásaival, a növekvő fegyverkezési hajszával a szocializmus a társadalom politikai és eszmei egységét, a dolgozó emberekről történő gondoskodást, a szocialista gazdálkodási rendszer és a tervgazdálkodás előnyeit, a fegyverkezési hajsza megfékezésének politikáját helyezi szembe. A két világnak — a szocialistának és a kapitalistának — ebben a szembenállásában a szocializmus mellett szól a népgazdaság stabil növekedése,' a nép jólétének és kultúrájának töretlen emelkedése, a marxista—leninista eszmék igaza, a társadalmi igazságosság, a magas fokú humanizmus, a tényleges demokratizmus és szocialista életmódunk, amelynek jelszava: Mindent az emberért, az ember javára. A jövő a szocializmusé!” Emelkedik az életszínvonal Az előadói beszédnek ezután „A gazdaság fejlődése és a népjólét növekedése a X. ötéves tervidőszakban” című része következett. Tyihonov kijelentette: „Az ország gazdasági és szociális fejlődésének iránya a X. ötéves 'tervidőszak éveiben maradéktalanul megfelelt az SZKP XXIV. -és XXV. kongresszusán kidolgozott irányvonalnak. Gyakorlati megvalósításával dinamikusan fejlődött a szovjet társadalom életének valamennyi szférája és oldala”. „Az eltelt öt év alatt számottevően megnövekedtek gazdaságunk méretei, s magas abszolút tágért, melyet Chile népének nyújtanak a fasiszta diktatúra elleni harchoz. A következő felszólaló Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöké1, -beszédének nagy részét annak a küzdelemnek szentelte, amelyet a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom vív a háborús veszély megnövekedése ellen. Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára ugyancsak a Szovjetunió kiemelkedő szerepét méltatta a békéért, az enyhülésért vívott világméretű küzdelemben. Aláhúzta: a JSZP hű a proletár internacionalizmus eszméihez, és a kommunista világmozgalom pártjaival küzd a béke, az enyhülés ügyéért. A délutáni ülésen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára elnökölt. Több helyi gazdasági vezető között felszólalt Bajken Asimov, a Kazah SZSZK Minisztertanácsának elnöke, és Alekszej Sibajev, a Szovjet ■ Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A beszámoló elhangzása után megkezdődött annak megvitatása. A délelőtti ülésen a következők szólaltak fel: Vaszilij Konotop, a Moszkvai Területi Pártbizottság első titkára; Leonyid Gorskov, a Kemero- vói Területi Pártbizottság első titkára; Alekszandr Ljasko, az ukrán minisztertanács elnöke; Viktor Poljakov, a Szovjetunió gépkocsiipari minisztere. ■A külföldi delegációvezetók közül a következők kaptak szót: Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, aki rámutatott arra, hogy az SZKP kongresszusa megmutatta, hogy van a világon olyan erő, amely győzelemre viszi az életet a halál fölött, a haladást a reakció fölött. A Chilei KP főtitkára köszönetét mondott az SZKP-nek, minden haladó erőnek azért a támoga- tonnával emelkedett.” „A párt következetesen valósította meg a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését célzó irányvonalát. Nőtt az egy főre jutó reáljövedelem. Az ötéves tervidőszak végére a lakosságnak mjntegy fele egy családtagra számítva, több mint 100 rubel havi jövedelem felett rendelkezett, míg 197Ö-ben csupán a lakosság 18 százalékának volt ilyen jövedelme. A munkások és alkalmazottak átlagbére csaknem 16 százalékkal, á kolhoztagoknak a közös gazdaságból származó jövedelme pedig 26 százalékkal nőtt. Emeltük a. dolgozók egyes kategóriáinak munkabérét az olyan fontos ágazatokban, mint a vas- és a színesfém-kohászat, a szén- és a textilipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a vasúti közlekedés. Befejeztük a fizetések és a munkabérek emelését a népgazdaság nem termelési ágazataiban dolgozók számára. Nagyarányú lakásépítés folyt. Több mint 50 millió szovjet embernek javultak meg a lakáskörülményei a X. ötéves tervidőszakban. A társadalmi fogyasztási alapokból nagyobb összegeket fordítottunk a közoktatásra, a köz• A kongresszus szüneteiben jut idő az ismerkedésre is. A képen: Kádár János a küldöttek körében. (Folytatás a 2. oldalon.)
