Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1981. február 81. Az első lépések az önállóság útján a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban Beszélgetés az üzemi pártszervezet titkárával Sok helyen az országban, s több helyütt Bács-Kiskun me­gyében is új nevek kerültek az üzemek homlokzatára. Ahol a nagyvállalati és tröszti irányítás belső elszámolási és ösz­tönzési rendszere már gátjává vált a gyárak, gyáregységek további fejlődésének, vállalati átszervezést hajtottak végre. Így vált önállóvá a Lampart Zománcipari Művek Kecske­méti gyára is 1981. január elsejével, Kecskeméti Zománc- és Kádgyár néven. Az önállósággal járó nagyobb felelősség egyben jelentős új feladatokat is ró nemcsak a gazdasági, hanem az üzem politikai szervezeteire is. Erről beszélgettünk Hajdú Kornéllal, a gyári pártvezetőség titkárával. UZSAI KŐ AZ ORSZÁG MINDEN TÁJÁRA • A Balatonfelvidéki Kőbányák harmincéves uzsai üzemében az idén egymillió-kétszázhetvenezer tonna bazalt kitermelését tervezik. A le­robbantott sziklákból mintegy tízféle zúzalékkövet állítanak elő, ame­lyeket út- és vasútépítéseken, házgyári és magánlakás-építéseknél hasz­nálnak fel. Vízügyi beruházások Vietnamban — Mondja meg őszintén titkár elvtárs, kívánták-e, hogy önálló legyen a gyár? — Sem a gazdasági vezetés, sem az üzemi politikai szervek nem törekedtek az önállóságra, sőt a közéletben jártas dolgozók sem kívánták a jelenlegi hely­zetben. Elsősorban azért nem, mert az átszervezés éppen egy rekonstrukció kellős közepén ért bennünket, ami csaknem félmil- liárd forintos bankitellel terhel bennünket. Mindezek ellenére azt mondjuk, hogy nem félünk az önállóságtól. Amikor végleg eldőlt, hogy a gyár önálló lesz, összevont párt- taggyűlést tartottunk, s a kom­munisták vállalták a megnöve­kedett feladatokat. A taggyűlés úgy döntött, hogy meg kell gyor­sítani az új zománcozó gépsor üzembe állítását, az új öntöde, formázó és öntőcsarnok építését. A gazdasági és pártvezetés felada­tává tették az önállóság szerveze­ti kérdéseinek megoldását, a re­konstrukciós hitelek és egyéb pénzügyi feltételek reális de ked­vező rendezését. — Hogyan kezdtek az új helyzetnek megfelelő felté­telek megteremtéséhez, s ér­tek-e el már eredményeket? — Először is a gyár vezetését kellett megerősíteni, az olyan jel­legű feladatok elvégzésére, amit eddig az anyavállalat látott el. Felvettünk egy vállalati jogtaná­csost, egy kereskedelmi előadót, és egy közgazdasági osztályvezetőt. Azelőtt egy közgazdaságtudomá­nyi egyetemet végzett dolgozónk volt, most három. A Külkereske­delmi Minisztérium már értesí­tett bennünket, hogy a második negyedévtől nem a Lampart ZIM, hanem a FERUNION Külkereske­delmi Vállalat értékesíti termé­keinket. Ez ugyanis jóval nagyobb hálózattal szélesebb világpiaci kapcsolatokkal rendelkezik kül­földön, mint a Lampart. Az önállóság első hónapjában jól alakult a termelés. Kevesebb túlórával teljesítettük mennyisé­gi terveinket. Javult a minőség, csökkent a selejt, ily módon meg­felelően premizálhattuk dolgo­zóinkat. — Milyen megoldásra vá­ró gondjai vannak a gyár vezetésének?­— Sok mindenben még csak ta­pogatózunk, ugyanis tiszta képet csak az els.ő negyedév végén lá­tunk, amikorra elkészül a Lam­part ZIM vállalati mérlege. Ek­kor látjuk majd, hogy milyen ré­szesedés illeti gyárunkat, az el­múlt évi gazdálkodás eredményei alapján. Rendeznünk kell a bank­hitelek visszafizetésével, s a für­dőkádak árával kapcsolatos kér­déseket is. Jelenleg ugyanis vesz­teséges a fürdőkád előállítása, s ilyen körülmények között hitelt visszafizetni lehetetlen. Kollektí­vánk' természetesen vállalja az ezzel járó kötelezettségeket, ha a pénzügyi feltételek rendeződnek. Hogy mennyire így igaz ez, azt bizonyítja, hogy munkásaink gon­dosan kezelik a termelőeszközö­ket. Az immár 15 éves gépeket, gépsorokat imég mindig 80 száza­lékos hatékonysággal üzemeltet­jük. A tőkés piacon árnövek­ményt elérő vállalatok az árakat a belföldi forgalomban is érvé­nyesíthetik. Erre a kedvezményre mi is számítunk. — Mit szándékoznak ten­ni ezután a vállalati gazdái, kodás javítására? — Piacképesebb árukat kívánunk előállítani, ezért termékszerkeze­tünk korszerűsítésére is készü- ünk. Űj formatervezésű kádakat készítünk majd, s növeljük a di­vatszínek arányát. Kádjaink 40 százaléka lesz színes. Gépesítjük a zuhanytálcagyártást, emellett különféle egészségügyi berende­zéseket is fogunk készíteni. Ezen­kívül most folynak a tárgyalá­saink a különböző szervekkel, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Pénz­ügyminisztériummal, az Ipairügyi Minisztériummal, az Anyag- és Árhivatallal stb. — A párt- és tömegszerve-, zetek hogyan kapcsolódnak be konkrétan a gyár előtt álló feladatok megoldásá­ba? — Még soha sem folyt olyan pezsgő politikai élet gyárunkban, mint imost. Minden párttag köte­lességének érzi, hogy segítsen a gondokon úrrá lenni. Tudják, hogy húsz év után ismét önállóan megállni a lábunkon nem lesz könnyű feladat. Őszintén szólva dolgozóink többet várnak — el­sősorban bérezés tekintetében — a gyár új státuszától. A párt-, szakszervezeti és gazdasági veze­tés annak lehetőségeit keresi, hogy az idén 6 százalékos bérfej­lesztést valósítsunk ímeg. Minimális alapbér- és nagyon ösztönző moz­góbérnövelést szeretnénk végre­hajtani. A munkaügyi osztály már dolgozik ennek kialakításán. A gyár induló mérlege — mint említettem — március végére meglesz. Addigra jó alapot lehet teremteni az éves gazdálkodáshoz. A politikai imunka fő célja a re­konstrukció sikeres befejezése ez év közepére, és az új üzemrészek­ben a termelés megkezdése. A munkák előrehaladásáról rendsze­resen tájékoztatjuk dolgozóinkat, s elsősorban a kommunistáktól hasznos kezdeményezéseket vá­runk. A rekonstrukció felélt egyébként az üzemi KlSZ-szerve- zet védnökséget vállalt, és társa- dalmimunka-akciókat is szervez. Az új zománcozó gépsor üzemi próbáit is a fiatalok végzik. Nagy Ottó A dél-vietnami Thie Ning tar­tomány egyike az ország fő cu- kofnádtermesztő vidékeinek. 1980- ban a cukornádtermés meghalad­ta 300 ezer tonnát. A tartományt átszelő Saigon fo­lyón most több százezer hektár területet ellátó vízügyi létesít­mény épül. Befejezése után a 27 ezer hektár alapterületű víztároló másfél milliárd köbméter víz be­fogadására lesz alkalmas. Ennek révén jelentősen növelhetik a tar­tományban a cukornádültetvé­nyek területét. Ezenkívül égy földimogyoró termesztésére sza­kosodott gazdaságot létesítenek, s további 172 ezer hektárral bő­vítik a rizsföldek területét. A második ötéves tervidőszak­ban dinamikusan fejlődött Viet­namban az öntözőrendszer — ugyanis az öntözéses gazdálkodás vált a mezőgazdaság fejlesztésé­nek fő irányvonalává. Az elmúlt öt év alatt a népgazdaság beruhá­zási költségeinek egyharmadát a vízügyi létesítményekre fordítot­ták. Ez nem meglepő — hiszen a mezőgazdaság kiegyensúlyozott vízellátása jelentősen növeli a termésátlagokat, egyebek közt a rizsét, ami Vietnamban a legfőbb élelmezési cikkek egyike. Ezen kívül a vízügyi létesítmények je­lentős szerepet játszanak a termé­szeti csapások — árvizek, tájfu­nok elleni védekezésben. A harmadik ötéves tervidőszak­ra további vízügyi beruházások megvalósítását tervezik az ország­ban. (BUD APRESS-APN) ENERGIA (Pásztor Zoltán felvétele) A stabilizáció érdekében Jugoszláviában az új szabadáras rendszer a fo­gyasztási cikkek egyharmadát érinti. A növekvő infláció miatt 1980 júniusában a di­nárt leértékelték. Az ellenőrzött árak ugyanilyen arányban (mintegy 30 százalékkal) növekedtek. A szabadon alakított árak viszont ennél kisebb mér­tékben nőttek, mert azok a cégek, amelyek szaba­don formálták áraikat, jobban figyelembe vették a reális versenyt és a piaci feltételeket. Az új árintézkedések bútorokra, autókra, ház­tartási gépekre, alkoholtartalmú italokra és számos egyéb használati cikkre vonatkoznak. E termékek gyártói igényelték korábban a legerőteljesebben az áremeléseket. Áraik meghatározásánál most óvato­sabbá váltak, mivel a kormány csökkentette a hitel- felvétel lehetőségeit, és kérdéses, a piac olyan hely- / zetben lesz-e mindig, hogy bármilyen áremelkedést elfogadjon. A kormány már a múlt év elején hangsúlyozta, hogy olyan politikával1 kell küzdeni az infláció el­len, amely reális gazdasági feltételeken és a piac ismeretén alapszik. A jelenlegi intézkedés jelzi, hogy következetesen haladnak a kitűzött cél irányában. (BUDAPRESS—TANJUG) / Háztáji termelés szövetkezeti segítséggel • A termelők érdeke is, hogy a megváltozott rendelkezésekre oda­figyelve hizlalják nagy értékű állataikat. A közelmúltban a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetke­zetbe látogattunk, ahol Török Im­rétől, a háztáji agronómustól, va­lamint Vízkeleti Jánosné üzem­gazdásztól kaptunk felvilágosítást a közös gazdaság árbevételének 18 százalékát adó háztáji ágazat­ról. Az elmúlt öt esztendő eredmé­nye még a laikusnak is szembe­ötlő, fejlődést mutat. 1975-ben az árbevétel nem érte el a 13 millió forintot, míg az elmúlt esztendő végén jócskán túlhaladta a 33 milliót. Vízkeleti Jánosné külön­böző kimutatásokból sorolja az elmúlt gazdasági év eredményeit. A háztájiból 13 ezer 43 hektoliter tejet, 48 darab szarvasmarhát, 4201 sertést valamint 1717 tonna zöldséget adtak le a gazdálkodók. Szám szerint 769-en. Ebből há- romszázegy tagja a szövetkezet­nek. A számoknál maradva. Az el­múlt esztendőben a szövetkezet partnereinek 666 tonna szemes ta­karmányt, 12 tonna szénát, 4 ton­na tápot, valamint 251 tonna szal­mát biztosított, csaknem 3 millió 400 ezer forintos értékben. Ehhez még természetesen hozzájön a nö­vényvédő szer és a műtrágya. Mi­vel a zöldségfélék közjil a fűszer- paprikát 60 hektáros táblán ter­mesztik, ezért a gépi szolgálta­tásokat — máshol is — a közös gazdaság végzi, 1 millió 200 ezer forint értékben. Az egyéb zöld­ségfélék közül a hegyes erőspap­rikát a ZÖLDÉRT vásárolja fel, de a pritaminpaprikából is jut a megyei felvásárló vállalat telep­helyeire. A zöldségfélék másik részét a gazdaság öt kiskunhalasi és egy kunfehértói zöldséges bolt­jában értékesíti. A zöldségtermesztés mellett je­lentős a tagok állattartó tevékeny­sége is. Mivel a városi legeltetési bizottság megszűnt, a szövetkezet vette át ezt a feladatot, amit ed­dig a tagok megelégedésével vé­gez. A háztáji bizottság legeltetés si díj ellenében a Harangos-tó és a Felső város melletti legelgn őriz­teti a város szarvasmarháit. A gyakorlat szerint a tulajdonos reggel, hajnalban kihajtja tehe­nét, amely egésznapos őrizet után este hazatér. A hízó- é növendékállomány a Topán-tanyán tavasztól őszig, ál­landóan kint van. A „szájbér” be­fizetése után a kihajtáskor állat­orvosi vizsgálat, valamint a köte­lező biztosítás megkötése után a legeltetési időszakban az állatok kint tartózkodnak. A szövetkezet biztosítja az alomszalmát, a trá­gya viszont ott marad. Ennél a városi csordánál megszokott, hogy jó néhány növendék már hasas­ként jön vissza, mert amelyik ivarzik, azt a gulyás az inszemi- nátorral termékenyítteti. Természetes, hogy jelentős a szövetkezeti háztáji ágazat tej- leadása. Az elmúlt esztendőben ugyan csökkenés mutatkozott, ami Török Imre véleménye sze­rint az állami támogatás helyte­len értelmezéséből származik, hi­szen a termelők nem érdekeltek abban, hogy kiselejtezzék a rossz hozamú teheneket. A legnagyobb gondot és a leg­több fejfájást itt is a sertés okoz­za. A problémákat sorolva Török Imre a tápnál kezdte. A sertés­tartók már nem is a béltartalom­ra panaszkodnak, már megszok­ták, hogy a szója- és halliszt he­lyett a kedvezőtlenebb hízékony- ságot biztosító napraforgóliszttel — fehérjeként etetik állataikat. Az ízzel nincsenek kibékülve. A béltartalom ugyan az, de a más­más keverőbői származó tápok különböző ízűek és szagúak. Ahogy elmondták, az állat két- három napig csak vegetál az új táp esetében, amíg megszokja. Az pedig, hogy az átlagosan 6 száza­lékosan emelkedő tápár a felvá­sárlási két, plusz egy forintos ár­növekedés mellett milyen jöve­delmezőséget biztosít, még a jövő titka. A sertéstartók csaknem fe­le idős ember, de nemcsak velük nehéz megértetni az állandóan változó rendelkezéseket. — Éppen most volt itt Szántó Antal, aki februárra nyolc sertés leadására szerződött. Lenne még neki egy, de ezt már nem adhat­ja le, mert az előrejelzéses leadás minden megkezdett tizedik állat után 'enged meg plusz, mínusz egy eltérést. Tehát Anti bátyám választhat: vagy szabadáron adja le, vagy a következő leadásig, áp­rilisig eteti. Hogy ez veszteségben mennyi? Biztos, hogy négyszáz forintnál több, — fűzte hozzá a háztáji agronómus. Az igazsághoz azonban hozzá­tartozik, hogy az ilyen eseteknél nem vonható felelősségre a fel­vásárló, hiszen az ÁHV nyomta­tásban is közli feltételeit. Áz már más kérdés, hogy három év alatt háromszor változott ez a rendel­kezés. Tavalyelőtt például az előrejelzés szerint minden ötödik állat után plusz-mínusz eggyel lehetett eltérni, az elmúlt évben minden tizedik után lehetett egy- gyel kevesebbet vagy többet le­adni, idén pedig imár csak min­den megkezdett tizedik után él­hetnek a kistermelők ezzel a le­hetőséggel, amikor negyedéves szerződéssel pontosítják a leadást. Könnyen belátható, hogy ezt a rendelkezést miért hozta a hús­ipar, de ugyanakkor talán meg­érné ezeket a „morzsákat” is ösz- szecsipegetni méghozzá úgy, hogy a kistermelő ne keserű szájízzel gondoljon az üzletre. Cz P. TÍZ SZÁZALÉK KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁS A számítógépes szolgáltatás eredménye Három évvel ezelőtt alakult a Bácskai Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Szakszolgálati Labora­tóriuma. A társulásnak ügyintézője a bácsalmási Petőfi Termelőszöyetkezet. Tagjai: a bajai Augusz­tus 20., a csávolyi Egyesülés, a felsőszentiváni, a katymári Egyetértés, a madarasi Béke, a nagyba­racskai Haladás, a tataházi Petőfi, a vaskúti Bács­ka Termelőszövetkezet, valamint a Bácskai és a Duna-melléki TESZÖV és a Balotaszáilási Termelő­szövetkezetközi Vállalat. Az összefogás célja, hogy különböző takarmá­nyok laboratóriumi vizsgálatát elvégezzék, továbbá megrendelésre levélanalízist és talajvizsgálatokat is folytatnak. A szakszolgálati laboratórium a társu­lás tagjainak kedvezményesen, a nem tag. termelő- szövetkezetek és társulások számára valamivel ma­gasabb díjtételekkel nyújt szolgáltatásokat. A Bácsalmáson működő létesítmény eredményes évet zárt. Az igazgatótanács tagjai kedvezően érté­kelték a laboratórium tevékenységét. Különösen fontos előrelépésnek tartják a közelmúltban beve­zetett számítógépes szolgáltatást. Az utóbbiról érdeklődtünk Csók János laborató­riumvezetőtől. — Az új gazdasági szabályozók arra ösztönzik a mezőgazdasági üzemeket, hogy feltárják a belső tartalékokat, ésszerűbbben gazdálkodjanak a kész­letekkel. Ehihez nyújt segítséget a szakszolgálati la­boratórium áltál kidolgozott és a gyakorlatban meg­valósított új szolgáltatásunk, a számítógépes szak- tanácsadás. A munkát egy PTK—1096-os típusú kis komputerrel végezzük. Ismeretes, hogy minden haszonállatnak fajon­ként és korcsoportonként más igénye van a külön­böző tápanyagokból. Ezek az életfenntartáshoz és hozamaik növeléséhez szükségesek. E létfontosságú tápanyagok — keményítő, fehérje, különböző ásvá­nyi sók stb. — a takarmányok útján jutnak az ál­lat szervezetébe. A számítógép — figyelembe véve az előbb említett szükségleteket, a rendelkezésre álló takarmányféleségeket és ezek költségeit — a legkedvezőbb, leggazdaságosabb takarmánymennyi­séget határozza meg. Természetesen ehhez szükséges a takarmányok foeltartalmi vizsgálata, amely a szá­mítás alapját képezi. Az eljárás különböző keverék­takarmányok optimális összetételének meghatározá­sára is alkalmas — tájékoztatott a laboratórium ve­zetője. A továbbiakban még elmondta, hogy a szolgál­tatásnál, amely kiterjed a mintavételezéstől az ösz- szes vizsgálatokra, az adatok számítógépes értéke­lésére a megrendelő telephelyén, bevonják az illető üzem szakemberét is, így megvan a garancia arra, hogy a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe vételével születnek a javaslatok. — Az optimumszámítást korcsoportonként néhány változatban elvégezzük. Eddig több helyen adtunk már ilyen szolgáltatást jó eredménnyel. Többek kö­zött a bajai Augusztus 20., a bácsalmási Petőfi, a madarasi Béke Termelőszövetkezetben. A tapaszta­latok szerint a takarmány költségek mintegy 10 szá­zaléka megtakarítható, ugyanolyan hatásfok mellett. Végezetül hozzátette: — A szolgáltatást azzal bővítjük, hogy kívánságra számítógépes programot dolgozunk, sőt már dolgoz­tunk is ki a szántóföldi növények ésszerű talajerő­pótlásához, amely messzemenően igazodik a helyi körülményekhez és a talajtani viszonyokhoz. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents