Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-27 / 49. szám
IDŐJÁRÁS Eleinte derttlt, száraz Idd, majd meg- növekedett felhőzet, csapadék nélkül. Hajnalban helyenként kOd. Napközben megélénkülő, 111. megerösOdd északkeleti, keleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában —S. -I, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 1, 8 főik között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 49. szám Áfa: 1,40 Ft 1981. február 27. péntek Pályát választottak a nyolcadikosok 3. oldal Háztáji termelés szövetkezeti segítséggel 4. oldal Mit mond a szülő? 5. oldal Úttörőélet 5. oldal Sport 1. oldal Fiatal építőipari szakemberek tanácskozása • Erdélyi Ignác tartotta a bevezető előadást. Először, de — már csak a téma fontossága miatt is — nem utoljára került sor a fiatal építőipari szakemberek konferenciájára tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Téchnika Házában. A rendező szervek kettős célt tűztek ki: beszélni a pályakezdő ifjúság munkahelyi beilleszkedéséről, s a fiatal szakemberek tapasztalatainak, ötleteinek fel- használásával javaslatokat, tervezeteket adni — kidolgozni az e réteget különösen érzékenyen érintő lakásgondok megoldásához. A tanácskozás azonban, s ezzel a résztvevők is tisztában voltak, nem lehet mindenre alkalmas orvosság. A keret, az ország teher- biróképessége adott. A tény: a VI. ötéves tervidőszakban 370—390 ezer lakás épülhet fel. Kevesebb, mint az előző öt esztendőiben. A konferencia arra vállalkozhat, hogy a meglévő lehetőségeket az eddigieknél jobban, célszerűbben használja ki, töltse meg tartalommal. Dr. Bozsó Ferenc, a BÁCSBER igazgatója, megnyitójában is az útkeresés, útmutatás szükségességét emelte ki, s ehhez kérte a résztvevők segítségét, amikor köszöntötte az ország minden részéből érkezett fiatalokat, az értük tenni tudó, s jelenlevő idősebbeket, valamint az elnökség tagjait, köztük Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, Barabás Jánost, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárát, Tokai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Németh Zoltánt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét, Soltész Lászlót, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjét, és dr. Adorján Mihályt, a KISZ megyei bizottságának titkárát Az egész napos konferencia első napirendi pontjaként Erdélyi Ignác tartott bevezető előadást a fiatal műszaki és közgazdász szakemberek munkájának jelentőségéről és a VI. ötéves tervidőszakban rájuk váró feladatokról. Beszédének első részében a megyei pártbizottság titkára az ország politikai helyzetéről, politikái gyakorlatunk külső és belső megítéléséről szólt, mint olyan adottságról,» mnely nagymértékben befolyásolja a jövő célkitűzéseit. A VI. ötéves tervidőszak programjáról szólva Erdélyi Ignác kifejtette, hogy a fő célok — az élet- színvonal megtartása, az életkörülmények jobbítása és a külgazdasági egyensúly javítása — változatlanok. Ezek teljesítéséhez, s az 1985-től tervezett dinamikusabb fejlődéshez fegyelmezett munkára, takarékos gazdálkodásra és a szellemi energiák kihasználására van szükség. — Feladatainkat csak magunk oldhatjuk meg — mondotta. Ezért hangsúlyozzuk az alkotó műhelyek fontosságát. Szellemi erőforrásaink ugyanis kimeríthetetlenek. Az értelmiségnek — bárhol dolgozzék is — éppen ezért bátran és többet kell a szó tága'bb értelmében újítania, s ennek megfelelően fokozott anyagi és erkölcsi elismerést, megbecsülést kell kapnia. A mi felelősségünk, hogy megadjunk minden segítséget, felkaroljunk minden kezdeményezést. Az új körülmények lehetőséget és területet kínálnak a kísérlete, zésre, az értelmiségiek, közülük is elsősorban a fiatalok pedig igénylik is ezt. Változatlanul egyik nagyon fontos feladatunk a lakáskérdés megoldása. A tervek szerint növek(Folytatás a 2. oldalon.) Az SZKP kongresszusa elfogadta a központi bizottság beszámolóját • A kongresszus küldöttei az ülés szünetében. MOSZKVA. Negyedik munkanapját kezdte meg csütörtökön, moszkvai idő szerint 11 órakor az SZKP XXVL kongresz- szusa. A küldöttek folytatták a központi bizottság és a központi revíziós bizottság beszámolójának megvitatását. A kongresszus változatlanul a bazai és külföldi közvélemény érdeklődésének központjában áll. Mint Leonyid Zamja- tyin, a kongresszus sajtó- szóvivője az újságíróknak elmondta, a központi bizottság beszámolójára reagáló külföldi megnyilatkozások többsége pozitív. A nagy világlapok, rádió- és televízió- állomások moszkvai tudósításai kiemelték a beszámoló külpolitikai részének, a benne foglalt új szovjet békejavasla- toknak konstruktív jellegét. A kongresszus délelőtti ülésén Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. A szünetig a következők szólaltak fel: Szemjon Grosszu, a Moldávai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára: Alek- szandr Kolesznyikov, a vorosilov- grádi területen levő „Ifjú Gárda” bánya brigádvezetője; Muhamed- nazar Gapuróv, a Tűr kínén Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Karen De- mircsjan, az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Csornij, a habarovszki határterületi pártbizottság első titkára; Kari Vajno, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára* A külföldi delegációvezetők közül Jósé Eduardo Dos Santos, az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának elnöke kapott szót. Beszédében hangsúlyozta: az angolai nép különösen hálás a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak azért a segítségért, támogatásért, amelyet 15 éven át az angolai nép felszabadító harcához nyújtottak, s büszke arra, hogy kapcsolatai mind szorosabbá válnak a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Akszjonov, az altáji határterületi pártbizottság első titkára volt. A délutáni ülésen Andrej Go- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Felszólalt Tyihon Hrennyikov, a Szovjet Zeneművészek Szövetsége vezetőségének első titkára, majd Bogomjakov, a tyumenyi területi pártbizottság első titkára, Kacsura, a do- nyecki területi pártbizottság első titkára és Pityerko, a kraszno- jarszki határterületi pártbizottság első titkára. Csütörtök délután befejeződött a vita a központi bizottság beszámolójáról az SZKP kongresszusán. A kongresszus egyhangúlag elfogadta és jóváhagyta a beszámolót és a pártszervezetek feladatává tette, hogy megvalósítsák az abban foglalt célkitűzéseket. Ugyancsak határozatot hozott a kongresszus arról, hogy megkezdik az SZKP programja új változatának megszerkesztését Az új programot a soron következő kongresszus elé terjesztik majd. „A mai szovjet nemzedék méltó örököse a lenini hagyatéknak” Kádár Jánosmbeszéde Zelenográdban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője csütörtökön Moszkva egyik kerületébe, a központtód mintegy 37 kilométerre fekvő Ze- lenográdba látogatott.' A Központi Bizottság első titkárával együtt részt vett a látogatáson a pártküldöttség tagjai közül Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Az MSZMP képviselőit Alekszandr Zaharov, a kerületi párt- bizottság első titkára, és Mihail Jazonr, á kerületi tanács elnöke fogadta Zelenográdban, Moszkva e gyorsan fejlődő városrészében. Kádár János forró hangulatú barátsági nagygyűlésen találkozott a kerület dolgozóival. Alek- szandr Zaharov köszöntötte a vendégeket, méltatva a szovjet és a magyar nép sokoldalú, az élet különféle területein szüntelenül fejlődő kapcsolatait, testvéri barátságát. A találkozón felszólalt a zelenográdi dolgozók több képviselője is. Ezt követően hosszantartó, nagy taps, meleg ünneplés közepette Kádár János lépett a mikrofonhoz. Kedves elvtársak! Szovjet barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége nevében forrón köszöntőm a barátsági gyűlés minden résztvevőjét. Köszönöm a meghívást, a baráti fogadtatást. Átadom önöknek, s az önök személyében Zelenográd minden lakosának a magyar kommunistáid a szocializmust építő magyar nép ^elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait. (Folytatás a 2. oldalon.) Pótolják az elmaradt talajmunkát Bács-Kiskun megyében tavaly ősszel 38,5 ezer hektár szántatlan maradt. A tél korai beállta miatt el nem végzett talajmunkát az utóbbi hetekben igyekeztek pótolni. Az állami gazdasági és szövetkezeti traktoristáknak február utolsó hetére sikerült .a megyében több mint 10 ezer hektárt a szántatlan területből lefaragniuk. 1 Ősszel az elhúzódott terménybetakarítás, a hirtelen jött fagy, jelenleg a belvíz nehezíti a talajművelők munkáját. A mélyebb fekvésű területeket me- gyeszerte elég nagy területen víz takarja. Előbb el kell vezetni a fölösleges vizet, csak aztán várható, hogy felszikkadjon -a talaj és szántásra alkalmas legyen az állapota. Sajnos, az állami gazdasági, szövetkezeti és vízgazdálkodási társulati kezelésben levő csatornák egy része nem képes elég gyorsan befogadni és elvezetni a vizet, mert rendszeres tisztításukat, karbantartásukat nem végezték el a kezelőik. A kalocsai, a kecskeméti járásban számos gazda• Szőlőt metszenek, kötöznek a -Ttszagyöngye Tsz tagjai a tiszakécskei határban. • Tiszakécskén a Béke és Szabadság Tsz-ben sikerült pótolni az ősszel elmaradt talajmunkát. Most a tavaszi vetésű növények magágyát készítik a traktoristák. (Tóth Sándor felvételei) ság állította fel motoros szivattyúit, hogy minél előbb elvezesse az őszi vetésen, a réten, legelőn, a kukoricatarlón és a szőlő-, gyümölcsültetvényeken összegyűlt vizet. Sürget az idő. mert ha a növényzet vegetációja megindul, súlyos kárt okoz a víz a szántóföldön és a kertészetben egyaránt K. A. Amikor közös dolgainkról tanácskozunk, bizonyos kérdésekben hajlamosak vagyunk a fogalmak, legalábbis egyes „szigorú” fogalmak értelmezésének beszűkít ésére. Hogy példával is éljünk: amíg munkafegyelemmel összefüggő fejtegetéseket hallgatunk, legyünk bár különböző szakma- s hivatásbeliek, jobbára mindannyian vesszük a lapot. Tudjuk, érezzük, hogy bőven van mit magunkra vonatkoztatni szorgalom, kitartás, a munkaidő kihasználása, vagy gondosság dolgában. (Még akkor is igy van ez, ha a gyakorlatban nem mindig látszik meg, hogy magunkat sem tekintjük kivételnek a bírálat jogosságát tekintve.) Ámde Mimikor termelékenységről, hatékonyságról, s úgy általában gazdálkodásról van szó, sokan úgy érzik, hogy „lanthátnak" az odafigyelésen. Hiszen — gondolják talán — mindez már az úgynevezett termelő szakmákra tartozik. Azok művelőit érinti közvetlenül, hogy, teszem azt, termékeiket mennyi idő alatt, miből, mennyiért, milyen minőségben állítják elő. Tehát, hogy miként gazdálkodnak hnyaggal, idővel, fizikai, s szellemi energiával. Holott ezeknek az alapvető követelményeknek a betartásában valamennyi szakmának megvan a maga sajátos feladata. Amikor a kereskedelem kulturáltságáról, az ellátás színvonaláról beszélünk, értékítéletünk tartalmában sok minden benne van. Az összetevők közt feltétlenül ott van véleményünk arról, hogyan foglalkoznak velünk az üzletekben. A kiszolgálás minősége: szívesen rakják-e elénk, ismertetik-e velünk a választékot; vagy hagynak tanácsta- lankodni bennünket — közönyös szótlansággal tűrve, hogy érdemi kihasználtság nélkül menjen az idő; avagy türelmetlen sürgetéssel adják-e tudtunkra, szeretnének tőlünk mielőbb megszabadulni. De hadd ne folytassuk tovább, mi mindenből tevődik össze az a ténykedés, amit tágabb értelemben az adott bolt, kereskedelmi ágazat gazdálkodásának tekintünk mi fogyasztók. Nemde megvannak a maga speciális tennivalói a közlekedési ágazatnak is hogy például a tömegközlekedés, az áruszállítás színvonalának emelésével — amibe a járatok ésszerű megszervezése, a zsúfoltság lehetőség szerinti mérséklése éppúgy beletartozik, mint a szállítóeszközök jó kihasználása, vagy az áruk épségének megőrzése — elmondhassa magáról: jól gazdálkodott. Bízvást nem szükséges tag-' lalni, milyen „messze van" a pedagógusok oktató-nevelő hivatása a termelő szakmától, de azt is különösebb bizony- gatás nélkül belátjuk, mégis mennyire „közel” esik azokhoz, mihelyst például a tanítók, tanárok munkájának hatékonysága szempontjából gondolkodunk. Hogy tudniillik, milyen hatásfokkal tanítják- nevelik igazi — tehát szüntelenül érdeklődő, szakmaszerető, öntudatos — munkásokká a rájuk bízott fiatalokat. Lehetséges-e sikeres emberformáló pedagógusi munka anélkül, hogy a pedagógus ne gazdálkodna jól képességével, személyisége értékeivel, a tanítási órákkal, tananyaggal, sőt a tanítványaiban rejlő készségekkel is, amelyeket igyekszik felszínre hozni? No és folytathatnánk a „nem termelő" szakmák, hivatások sorában az egészségügyiekét, illetve feladataikat a betegség megelőzésében, az emberek munkaképességének megőrzésében, a betegek gyógyításában, hogy azok mielőbb tnsz- szakerüljenek az élet igazi értelmét jelentő munkába, hivatásuk gyakorlásához. Ki tagad- ná, hogy mennyire magas színvonalon kell tudni gazdálkodni ebben a nem termelő ága- I zatban is, ahol az egészség gondozásával, megőrzésével, visszaadásával az életörömöt, „termelik”. Meg akikről annyi szó esik nap mint nap: a közalkalmazottak, akik ügyes-bajos dolgainkat intézik. Hogy ez mentői kevesebb bürokráciával, j packázásmentesen, a törvényesség betartásával történjen, csakis úgy lehet, ha a „hiva- tál" — a maga ugyancsak sajátos módján — jól gazdálkodik; a ráruházott jog- és hatáskörrel, a belehelyezett bi- j zalommal; saját és ügyfelei j idejével — hogy többet itt se mondjunk. — Látjuk, megértjük, ugye, hogy egyetlen fogalomnak, | mint amilyen a gazdálkodás is — mennyire összetett, komp- j lex értelmezését kívánja meg az élet. Talán nem is annyira I kívánja, mint egyenesen köve- ! teli az élet ezt az összetett szemléletet. A beszűkitettség- j gel, a statikussággal szemben az összefüggések, a mozgás érzékelését. A változásokhoz való alkalmazkodóképesség erősödését. T. I.
