Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 26. TUDOMÁNY TECHNIKA Gázturbinával a síneken A gázturbina eredményes al­kalmazása a repülésben, majd a hajókon és a csúcserőművekben időszerűvé tette mozdony erőgép­ként való használatát is. A közel három évtizedes fejlesztés ered­ményeként kezdenek megjelenni a sínpályákon a gázturbinás moz­donytípusok. A gázturbina előnye a vasúti vontatásban elsősorban abban rej­lik, hogy a Diesel-motorokénál sokkal gyengébb minőségű tüzelő­anyaggal is „megelégszik”, ezen­kívül nincs szükség vízhűtésre, tehát a mozdony kisebb önsúlyú lehet, és így minden korábbinál nagyobb teljesítményűre építhető. Ráadásul a gázturbina olajfo­gyasztása is kevesebb, mint a Diesel-motoré, elsősorban a csap­ágyak kisebb száma és a dugaty- tyúk teljes elmaradása miatt, ami nem elhanyagolható szempont. A gázturbinás mozdony hátránya vi­szont a rosszabb hatásfok, továb­bá a részterheléses üzemben erő­sen megnövekvő fajlagos tüzelő­anyag-fogyasztás. A gázturbina a repülésben ép­pen azért válhatott be, mert tar­tósan működhet teljes terheléssel, állandó foraulatszámmal, miköz­ben a környezet hőmérséklete a magasban elég alacsony (mínusz 20—40 C-fok körüli). A hajókon is elsősorban az nyújt előnyt. • Egy francia Ihletésű, Kanadá­ban készült gázturbinás motor­vonat, amelynek 200 km óra az utazósebessége, de ha kell, 250 km óra csúcssebességgel is tud száguldani. Építéséhez igen sok alumíniumot használtak fel, ami. vei jelentős súlymegtakarítást ér­tek el a luxuskényelmü motorvo­nat tervezői. hogy a tengerjárók főmotorjai hosszú időn át járnak állandó nagy terheléssel. A gázturbinás mozdonyok viszont erősen válto­zó igénybevétellel kénytelenek .működni, miközben a környezeti hőmérséklet eléggé széles hatá­rok között ingadozik. A gázturbi­nás mozdony hatásfokának növe­lésére a leghatékonyabb eszköz a turbina üzemi hőmérsékletének emelése. A turbina forgatónyoma- téka többszörös áttételen keresz­tül jut a rendszerint hidrome- chanikus hajtóművekhez, aminek főként az indításnál van ■ jelentő­sége. Arról egyelőre szó sincs, hogy a gázturbinás mozdonyok kiszoríthassák elődeiket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gázturbina valamennyi belső­égésű erőgépünk közül a „legfia­talabb”, hosszú idő távlatában tehát még változhat a helyzet. Közlekedés a föld alatt A városiasodás, a városok lélek- számának és területének, a város­lakók mozgékonyságának növeke­dése, a motorizálódás és kísérője­lenségei olyan közlekedéspolitikai elvek kialakulását segítették elő a világ nagyvárosaiban, amelyek kö­zül a legfontosabb a teljesítőké­pesség megőrzése, illetve megte­remtése és fejlesztése. Ott, ahol az autóbuszok, a trolibuszok és a villamosvasút szállítóképessége már elégtelennek bizonyul, a vá­rosi gyorsvasutak — a metrók — ígérnek megoldást. A metró szin­te közelebb hozza egymáshoz az egyes városnegyedeket, és utasai jelentős időnyereségre tesznek szert gyors és zavartalan munká­ja révén. Ahol a metróépítést komplex városformáló feladatnak tekintik, nemcsak a tömegközleke­dés szerkezeti változását hajtják végre, hanem korszerűsítik a köz­úti és a gyalogos közlekedést, a közmű- és a kereskedelmi hálóza­tot is, átalakul, fejlődik a város. Szovjetunió közel öt évtizedes, cél­tudatos közlekedési politikáját, amely a nagyvárosok tömegközle­kedését a föld alá terelte. A moszkvai metró első szakaszát 1935-ben nyitották meg. A föld alatti vonalak hossza ma már 193 kilométernyi a szovjet fővárosban és 115 állomása van, amelyeken keresztül naponta közel 6 millió utas lép ki, vagy be a metróba. Moszkván kívül Leningrádban, Kijevben, Bakuban, Tbilisziben, Harkovban és Taskentben van még metró. Épülőfélben van Jere­vánban, Gorkijban és Minszkben is a földalatti vasút, s tervbe vették a novoszibirszki, szverdlovszki, kujbisevi és más városokbeli met­ró építését is. Az egyik legnehezebb feladat a taskenti metró építése volt, ahol a földfelszíni és föld alatti vonal- szakaszokat különlegesen erős, a heves földrengéseknek is ellenál­ló építészeti megoldásokkal kel­lett készíteni. Az elmondottakra keresve sem lehet jobb példát találni, mint a Képünkön: egy ilyen vonal épí­tését láthatjuk. Gazdaságos a levegőterelő A lakások fűtésekor jelentős energiaveszteséget okoz az a tény, hogy a meleg levegő felfelé száll. Ahhoz, hogy testmagasságban a szoba hőmérséklete 20 C-fok le­gyen, közvetlenül a mennyezet alatti légtérnek 30 C-fokra kell melegednie. Francia kutatók kis készüléket kísérleteztek ki a fűtés gazdaságosabbá tételére. A készü­léket a központi fűtés radiátora fölé kell szerelni. Két kis turbina van benne, amelyek a radiátor fölött felmelegedő levegőt — egy porszűrő fátyolon át — a szoba közepe felé fújják. Egyidejűleg vízpárát is kevernek a kifújt le­vegőbe. A készülékben ezenkívül elektromos fűtőellenállások is vannak. Ezeket be lehet kapcsol­ni, ha például a központi > fűtés gyengén működik, vagy olyan át­meneti időszakokban, amikor már nem érdemes magát a radiátort működtetni, de bizonyos mértékű fűtésre még szükség van. A ké­szülékkel 20 százalékos tüzelő­anyag-megtakarítás érhető el. A vietnami mezőgazdaság eredményei A most befejeződött második ötéves tervidőszakban a vietna­mi mezőgazdaság óriási lépést tett előre, öt év alatt több mint félmillió hektár parlagföldet mű­veltek meg, jelentősen növeke­dett azoknak a földeknek a terü­lete, ahol évenként két-három termést takarítanak be. Megnö­vekedett az élelmiszer.-termelés volumene. Például Vietnam leg­főbb rizstermelő vidékén — a Mekong folyó deltájában — ta­valy 800 ezer tonnával több rizst takarítottak be, mint egy évvel korábban. Az eredményekben számottevő szerepet játszik a korszerű gépek és agrotechnikai eljárások meg­honosítása. Jelenleg a vietnami földeken 20 ezer traktor dolgo­zik: a mézőgazdasági területek­nek egyharmadát gépek segítsé­gével művelik meg. Az elindít években kezdték el a tejtermelés fejlesztését. Abban az országban, ahol nem is oly rég gyakorlatilag ismeretlen volt a tej. ma minden gyermek- és egészségügyi intézményt ellát­nak ezzel az alapvetően fontos élelmiszerrel. Csabai kolbász Gyuláról • A Gyulai Húskombinát az idén ötszázötven—hatszázezer sertést., és huszonötezer marhát dolgoz fel. Egyik legkeresettebb termékük a csabai kolbász, melyből az ország minden tájára szállítanak. (MTI. fotó: Sarkady J. felv. — KS) TISZTES ELŐDÖK PÉLDÁJA NYOMÁN Kisiparosok segítik a szolgáltatást A magánkisipar hely­zetéről és az iparható­sági munkáról tájékoz­tató készült nemrég a megyei tanács végre­hajtó bizottságának a testületi ülésére, ennek néhány alap­vető megállapítását az eseményről szóló tudósításunkban már ismertettük. Ügy véljük azonban, hogy a téma közérde­kűsége indokolja a kisiparossággal való részletes foglalkozást. ^iipÉíáii. A megyei Jielyzetképet össze­gező Vágó Iván, a megyei tanács vb ipari osztálya vezetőjének értékelése szerint: a kisipar hely­zetét, fejlődésének irányát az el­múlt években alapvetően azok a központi célok határozták meg, amelyek kimondják, hogy a la­kosság ellátásának javítása ér­dekében tovább kell fejleszteni a kisipari szolgáltató tevékenységet, javítani a kisiparosok1 munka- és adózási feltételeit, támogatni a dolgozók munkaidő után vállalt szolgáltatói tevékenységét, va­lamint a nyugdíjasok bevonását az ilyen jellegű munkába. A po­litikai célok és állami intézkedé­sek segítették elő, hogy megyénk­ben is a kisiparosok száma a korábbinál gyorsabban növeke­dett. A több .mint hat és fél ezer kisiparos által létrehozott egy- milliárd forintot elérő termelési értéknek a négyötöde szolgálta­tási tevékenységből adódik, s ezen belül elsősorban az építőipari ja­vítás, karbantartás aránya a leg­magasabb. Ök végzik a hagyo­mányos javító és méretes tevé­kenység többségét, s az összes szolgáltatásnak 55 százaléka a kis­iparosság munkájával keletkezik. Őszintén a gondokról is Az eredmények felsorolása mel­lett sok szó esett a megyei testü­leti ülésen a fejlődést hátráltató tényezőkről is. Kérdések hang- < zottak el: — Milyen a közérzete a kisiparosnak? — Milyen az anyagellátás? — Megfelelő-e az ellenőrzés? — Van-e utánpótlás? — Miért olyan nagy a cserélődés? — és így tovább. S a válaszok, melyekbe az érdekvédelmi szerv, a KIOSZ megyei titkára is be­kapcsolódott, a javuló helyzetkép ma még megléyő árnyoldalait is feltárták. A közérzet szempontjából alap­vető társadalmi megítélés sokat javult az utóbbi időben. Egyre kevesebben tartják valamiféle könnyű pénzszerzési lehetőség­nek a kisiparosok tevékenységét, hiszen valójában nem is az. Az elég nagy „fluktuáció” is erre utal, bizony elég sokan adják vissza az engedélyt megriadva a nehézségektől, főleg olyanok, akik valóban „aranybányának” vélték ezt a munkát. Még ma is elég nagy gond az anyagbeszerzés, különösen a sze­relő- és építőipari szakmákban, főleg ha a kisiparos egyénenként próbálkozik ezzel. Ezért igyekszik segíteni a KIOSZ együttműködé­si megállapodások, nagyobb téte­lű vásárlások megszervezésével. A megyében nagy hagyományai vanrtak az ipariitamiló-kópzésnek, mintegy hatszáz tanuló van most is a kisiparosoknál,, de bármilyen hihetetlen: még az autószerelő tanuló is kevés, hiába tartják di­vatos szakmának. Az úgynevezett kihaló szakmákban ösztöndíjat adnak a tanulóiknak, és a meste­reket'is ösztönzik a képzésre. A korszerűsítés útján Amint a tájékoztató is megál­lapította: a kisipar műszaki-tech­nikai színvonala, az ott dolgozók munkakörülménye a kedvező vál­tozások mellett is elmarad a mai igényektől, ami hátráltatja a ter­melékenyebb munkát, s akadálya a hatékonyság növelésének. A korszerűség követelményeit a mű­helyeknek mindössze öt százalé­ka éri el, s felénél alig több, ami megfelelő, a többi korszerűtlen­nek mondható. A kisiparosok munka- és életkörülményeit alap­vetően meghatározza a jövede­lemszabályozás rendszere, de a munka korszerűsítésében nagy szerepe van a szakmai továbbkép- 1 zésnek > is, 'amiben" szintén, a .KipSZ igyekszik segíteni. . Ami a fejles^est uleti, ezt most" új rendelkezések segítik, melyek egyrésze már napvilágot látott, másrésze folyamatosan ez évben kerül érvényesítésre. Nagy jelen­tőségű ilyen szempontból a Mi­nisztertanács múlt évi határozata, amely a szolgáltató szervezetek korszerűsítését és a magánkis­ipar szolgáltató tevékenységének fejlesztését irányozza elő. Ennek megfelelően intézkedéseket kell tenni a termelési és más jellegű együttműködés fokozására, az adózási határértékek módosításé- , ra, a társadalombiztosítási sza­bályok korszerűsítésére, az ipar­hatósági munka fejlesztésére stb. Számítanak rájuk A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén igen nagy hangsúlyt 'kapott, hogy mégin- kább számítanak a lakossági szol­gáltatás elvégzésében a kisiparo­sokra. A VI. ötéves terv idősza­kában tovább növekszik a szere­pük és részesedésük a szolgálta­tásban. Kisipari szolgáltatóhelyek létesülnek — Kecskeméten, Ba­ján, Kiskunhalason már van pél­da társasműhelyek létrehozására —, s a szövetkezetekkel való együttműködésre is akad kezde­ményezés. Az OTP középlejáratú hitel nyújtásával segíti a műhe­lyek nyitását, illetve a korszerű­sítést. Szükség van a helyi taná­csok kezdeményező támogatására, hogy kialakuljon a minél jobb munkalehetőség a lakóhelyhez közeli, gyors, rugalmas szolgálta­tás elvégzésére. Talán felesleges is mondani, hogy ez mennyire az egész lakosság érdeke, s közérze­tet is befolyásoló tényező. Sok dicsérő szó hangzott el az említett ülésen a kisiparos társa­dalmi réteg közösségi magatartá­sáról is, arról, hogy milyen tevé­kenyen vettek részt a különböző egészségügyi, oktatási, gyermek­intézményi létesítmények meg­valósításában , önzetlen társadal­mi munkával. Megtalálhatók a társadalmi szervezetekben, taná­csokban, a közélet legkülönbö­zőbb posztjain. Erkölcsi megbe- ■ csillésük fedezete továbbra is az a To hírnév, amihez az utat tisz­tes elődök, kiváló mesterek pél­dája mutatja a szorgos utódok­nak. T. P. TÚL A MEGYEHATÁRON A vasárnapi számunkban közöltünk a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben tapasztalt újszerű kezdeményezések közül néhányat. Közel sem annyit, mint amennyivel az el­múlt néhány esztendőben előrukkolt a gazdaság. Nemcsak az AGRO-VARSÁNY nedves szemesterméríy-tárolási mód­szer, amely figyelemre méltó, nemcsak a motoralkohol elő­állításában tett törekvésük érdemel említést, hanem jó né­hány, elsősorban melléktermék felhasználását szorgalmazó technológia is. A termelőszövetkezet egyik leg­szebb, legreprezentásabb telepe a 110 millió forint költséggel épült „nyúlváros”. A 10 ezer anya és 3500 bak állomány a biztosítéka annak, hogy napjában 140 ezer nyulat etetnek. A legkorszerűbb higiéniai feltételeket is biztosító kombinátban napjában ezer nyúl születik és ezret szállítanak el vá­gásra éretten. . Legnagyobb a világon... Úgy tartják a szakemberek, hogy a világ legnagyobb szakosí­tott nyúltelepe a dunavarsányi. A Barcelonában nemrégiben tartott világkongresszuson példaként többször említették az itt dolgozók munkáját. Nemcsak hústermelés­sel foglalkoznak a dunavarsá- nyiak, hanem itt nevelik azokat a tenyésznyulakat is, amelyek a Du­nától keletre ,hat megyében szapo­rodnak tovább. A leggondosabb technológia mel. lett is sajnos, ma még természe­tes, hogy az állatok kis hányada elhullik. A megszokott gyakorlat­tól eltérően a dunavarsányiak nem az ÁTEV-hez — az Állati Fehér­jetakarmányokat Előállító Válla­lathoz — szállítják a tetemet, ha­nem ott, helyben feletetik, azzal az 1200 nyérccel, amelyeket a termé­szethez közelálló körülmények kö­zött tartanak.^. E drága prémű, fontos devizát hozó állatok révén teljes egészében hasznosul a „tech­nológiai” selejt. ' Es a biológiai körnek még min­dig nincs vége, mert úgy tartják az ott dolgozó szakemberek, hogy a „lajbijától” megfosztott nyérc is érték. Magas fehérjetartalmú a húsa, amely egy rókafarmot táp­lál. A közeli napokban várják messzi északról azt a háromszáz ezüstrókát, amelyik majd egy törzstenyészet alapjául is szolgál. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a hústermelő üzemeknél megoldották az ott keletkező mel­léktermékek teljes hasznosítását. A nyúlprogram keretében a dunavarsányiak jelentősen segí­tik a háztáji gazdaságokat is. Ér­re külön felhívta a figyelmet a szövetkezet elnökhelyettese. Ta­valy Moszkvában a KGST-orszá­gok újítási kiállításán díjat nyert a váznélküli háztáji nyúlketrec. összeállításához nem szükséges különösebb szakértelem, a bar­kácsolni szeretők könnyen össze­szerelhetik. Gondoskodtak arról, hogy háztáji körülmények között is érvényesüljön a legkorszerűbb technológia. Környezetünkért A szakemberek véleménye sze­rint egy szarvasmarha annyi híg trágyát „termel”, amennyi tizen­hat ember kommunális szennyvi­zével azonos. Környezetvédelmi szempontból tehát nem közömbös, Kihasználják a melléktermék adta lehetőségeket Nyugati tapasztalatok szerint kétszáz tehén trágyájából annyi biogáz nyerhető, amennyi elegen­dő egy nagyobb méretű telep ener­giaellátásához. Az elmúlt őszön már próbaüzemben dolgozott/ az NSZK-beli Chemotechnik cég, autóra ’szerelhető biogáztermelő berendezése. A sikeres kísérlete­ket követően tervbe vették a du­navarsányiak egy nagyobb, gazda­ságosan üzemeltethető biogáz­komplexum létrehozását. Normális, ésszel úgy gondolná az ember, hogy itt már véget ér a melléktermék hasznosításának folyamata. Pedig a valóság az, hogy az ily módon kizsigerelt, de még szerves anyagban mindig gazdag trágyát gyorskomposztá- lón engedik keresztül, s az így key letkező készterméket jó pénzért Ausztriába, Svájcba, Hollandiába exportálják. A kör itt már való­ban lezárul. Megoldottak egy sor környezetvédelmi problémát és a melléktermék adta lehetőségeket teljes egészében kihasználták. Va­lószínű, hogy ez az a terület, ahol leginkább követni kell a dunavar­sányiak példáját,.. Szabó Pál Miklós 9 A száznegyvenezer nyúl közül szagnak. hogy a több ezres szarvasmarha­telep szennyvizét hogyan haszno­sítják. Első fázisban megoldották, hogy szétválasztották a hígtárgya híg- és szilárd komponenseit. A gaz­dag szervesanyag-tartalommal bí­ró lé, szilárdanyag-tartalmát 1,5 ezrelék alá csökkentették egy spe­ciális berendezés alkalmazásával. E kezelés után a hírtrágya vizes fázisa mezőgazdasági öntözésre felhasználható úgy, hogy részben néhány, amelyik valutát hoz az or­megoldják a talajerő-utánpótlást is. A hígtrágya szilárd fázisát pe­dig energiahordozóként hasznosít­ják. Az egyre dráguló olajárak vi­lágviszonylatban arra késztetik a termelőket, hogy folyamatosan megújuló, újra termelődő energia- forrásokat keressenek. A nyugat­európai farmerek már széles kör­ben alkalmazzák a biogáz-telepe­ket. Követésre érdemes kezdeményezések Dunavarsányban í

Next

/
Thumbnails
Contents