Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 47. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 25. Űj csarnokba költöznek A Budapesti Rádiótechnikai Gyár és a móricgáti Petőfi Ter­melőszövetkezet közös vállalko­zásban évek óta foglalkozik mag­netofon-alkatrész gyártásával Kiskunmajsán. Tavaly ennek a bérmunkának az értéke elérte a 14 millió forintot. A több mint kétszáz, zömmel nőt foglalkoztató üzem már kinőtte az eddigi, la­kóházakból kialakított műhelye­ket. A BRG-gyár 13 millió fo­rintos költséggel új műhelycsar­nokot, szociális helyiségeket csi­náltatott. A napokban megkezdik a költözést. Itt már lehetőség nyílik újabb gyártmányok beve­zetésére, és a létszám növelésére is. A jobb munkakörülmények javuló minőséget ígérnek. Most három fő területre szakosod­tak. A' legegyszerűbb kábelektől a motoralkatrészeken keresztül az MK—27,-es magnó komplett erő­sítőegységekig készülnek gyárt­mányaik. A legjelentősebb meny- nyiség a magnómotorok alkatré­szeinek a gyártása, hiszen ebből szerelik g. több országban kere­sett mechanikákat a kecskeméti gyárban, évente megközelítőleg 7ÜÜ ezer darabot. (Pásztor Zoltán felvételei) A méhészek évzáró közgyűlése A geológiai környezetváltozások atlasza VOLÁN-MENTŐAKCIÓ AZ ORSZÁGUTAKON A Baja és Vidéke ÁFÉSZ Dél.-Bács-Kiskun me­gyei Méhész Szakcsoportja 1957-ben alakult. Ma hatszázhuszonöten 17 ezer méhcsaládot gondoznak a szakcsoportban, amelynek fennállása alatt eddig az 1980-as év volt a legeredményesebb. Tavaly az 1979. évinél 20 tonnával több mézet értékesítettek, emellett egyre keresettebbé vált a virágpor, s fel­lendült a lépesméz forgalma is. A termékeket, ame­lyeknek jelentős résziét külföldire szállítják, az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat for­galmazza. A telet a szakmai ismeretek gyarapítására hasz­nálták fel a szakcsoport tagjai, öt előadásból álló tanifolyamot szerveztek. Ennek keretében a méhé­szet VI. ötéves tervéről, a termékek 'külföldi piaci lehetőségeiről .tájékoztatta a 'hallgatóságot a HUN- GARONiEKTÁR igazgatója. Fontos méhegészségügyi kérdésekről tájékozódtak az érdekeltek a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet munkatársának előadásából. Hasznos ismereteket szereztek a zala- apáti méhészeti iskola igazgatójától, a HUNGARO- NBKTÁR laborvezetőjétől is a téli tanfolyamon. Az előadásokon kétszáz-kétszázötven méhész vett részt rendszeresen, s hallhatott szakmai újdonságo­kat a rakodókaptáros méhészkedés, a 'lépesméz­előállítás módszereiről, a méz és egyéb termékek minőségi követelményeiről, a vlrágmegporzás nép- gazdasági jelentőségéről. 1980-ban újabb tagokkal gyarapodott a Dél-Bács-Kiskun megyei Méhész Szakcsoport, amely az elmúlt héten megkezdte mű­ködési körzetében a szokásos évzáró részközgyűlé­seket. Hasonló tevékenységet fejtettek ki az elmúlt esz­tendőben az Észak-Bács-Kiskun megyei Méhész ÁFÉSZ tagjai. Sikeres munkáról számolnak be a kö­vetkező napokban Kunszentmiklóson, Szabadszállá­son, Kerekegyházán, Bugacon, Kecelen, Kiskőrösön a vasárnap megkezdődött és egész héten át tartó részközgyűléseiken az Észak-Bács-Kiskun megyei méhészek is. Az ember — miközben épít, ki­aknázza az ásványi nyersanyag- kincseket, hasznosítja a talajvizet és a felszíni vízkészleteket — nem mindig a kívánatos arány­ban és mértékben befolyásolja a geológiai környezetet. Ez a jelen­ség már világszerte sürgeti a kör­nyezetvédelem megszervezését. A varsói egyetem hidrogeoló­giai kutatóintézetének munkatár­sai szovjet kollégáikkal — a moszkvai Lomonoszov Egyetem tudósaival — jelentős vállalko­zásba kezdtek néhány évvel eze­lőtt, amikor elhatározták: külön­leges atlaszt szerkesztenek, amely­nek térképei Kelet-Európa geoló­giai környezetének az emberi be­avatkozás következtében előál­lott változásait mutatják. A nagy­szabású feladatnak azóta újabb segítőtársai is akadtak bolgár, csehszlovák, magyar és NDK-beli tudósok személyében. A vállalkozás a maga nemében egyedülálló a világon. A gondo­san összegyűjtött adatok topog­ráfiai ábrázolásával az atlasz szerkesztői nagy segítséget nyúj­tanak a geológiai kutató-fúró munkákhoz, valamint az ökoló­giai viszonyoknak megfelelő te­rülettervezéshez, az egyes terü­letek helyes, gazdaságos feltárá­sához. Teherautók, buszok sárga angyalai Bár az Űtinform reggelente mindig különös óva­tosságra inti a gépjárművezetőket, és felhívja fi­gyelmüket a csúszós, vizes utak veszélyeire, a rossz látási viszonyokra, mégis minden nap sok gépjármű szorul segítségre. Némelyiket árokból kell kihúzni, előfordul, hogy hajnali ködben gépkocsisorok koc­cannak össze, de megállásra késztethet autósokat valamiféle nem várt műszaki hiba is. Éppen ezért jó hír autósok számára, hogy a 22. Volán Vállalat még az idén megszervezi a saját és más vállalatok teherautóinak, bajba jutott autóbu­szainak országos mentését is. Bár ez a szolgáltatá­suk most még nem rendszeres, a téli hónapokban máris jó erőpróbát jelentett a Volán autómentősei­nek, amikor tízesével kellett az országúton rekedt külföldi kamionokat kiszabadítani szorult helyze­tükből; volt amelyiket csak három vontatóval tud­ták kihúzni az árokból. A tervek szerint ez év végére már rendszeressé válik a 22. Volán Vállalatnak ez a szolgáltatása, addig a saját fejlesztési alapjukból — de a Tröszt támogatását is várva — felújítják és bővítik a da­rus- és vontatókocsi-parkjukat, hogy valóban min­dig és mindenhol segíteni tudjanak, ahol szükség van rájuk. Gondnak ígérkezik azonban a megfelelő telephely létesítése, ahová a sérült és meghibásodott tehergépjárműveket vontathatják, mert jelenleg csak a személygépkocsinak van helye az Ifjú Gárda úti telepükön. Amíg ezek a szűkös körülmények nem változnak, más vállalatok teherautóit vagy autóbu­szait csak a megrendelő telephelyére vontathatják a hivatalos díjszabások alapján. A. T. □ □ □ CIKKÜNK NYOMÁN □ □ □ Előhívják a fekete-fehér diafilmeket is November 19-i Sajtóposta ro­vatunkban a kecskeméti Krémer István esetét írtuk meg. Olvasónk kiárusítás során vett féláron fe­kete-fehér diafilmeket, melyeket annak rendje-módja szerint fel­használt, ám az előhívásuk elől mereven elzárkóztak, arra hivat­kozva, régóta nem végeznek ilyen szolgáltatást. Cikkünk végén ar­ról szóltunk, ma már igen sok családban megtalálható a dia­filmvetítő gép, melynek segítsé­gével a maguk készítette színes, vagy éppen fekete-fehér képeket is szívesen levetítenék az embe­rek. ennek pedig alapfeltétele, hogy a felvételek előhívásáról szervezetten történjen gondosko­dás. Sorainkra eddig nem kaptunk hivatalos választ, ismét jelentke­zett ózonban levéllel a panaszos, aki arról értesített bennünket, az újságban közöltek nyomán fog­lalkozott az üggyel a kecskeméti fotóüzlet, s nem eredménytelenül, ugyanis intézkedés született a dia­képek rendszeres előhívásáról, s azóta átvették laborálásra a rek­lamált felvételeket is. Hogy a kedvező hírről többet megtudjunk, személyesen keres­tük fel az OFOTÉRT 117-es szá­mú kecskeméti szaküzletét, ahol Polányi István készséggel adott felvilágosítást: — Nemrégen vettem át a bolt vezetését j— mondotta —, s első dolgom volt a fekete-fehér diaké­pekkel kapcsolatos probléma megoldása. Noha egy szűk réteg igényéről van szó — legtöbben színes diákkal foglalkoznak már —, de kétségtelen, hogy e 'szol­gáltatás'’ biztosítása számukra a legfontosabb. Vállalatunk vezetői vizsgálatot folytattak az ügyben, s gyorsan intézkedtek is, mely­nek értelmében már a tavalyi év végétől kezdődően előhívja a fe­kete-fehér diákat a központi la­boratórium, mely Budapesten, a Reitter Ferenc u. 45—49. szám alatt található. A tőlünk oda kül-. dőlt képek általában két hét múl­va kerülnek vissza. Itt mondom el, gondolunk azokra is, akiknek módjuk van odahaza laborálni, ők megvehetik a literes mennyi­ségű Kinofort vegyszert, melyben öt diafilm hívható elő — arány­lag kis költséggel. A diafotózást kedvelők nevében is köszönjük hz OFOTÉRT érde­mi intézkedését! ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK B ■ H Mikor módosítható a napközis ellátás díja? A fülöpszállási Molnár Jánosné —, aki termelőszövetkezeti tag — tavaly csaknem végig betegségi ellátást kapott, s mert állapotában nem történt javulás, december közepén rokkantsági nyugállo­mányba került. Mindezek követ­keztében szerényebb lett a jöve­delme és azóta nagyon meg kell gondolnia, mire költi a forintjait. Óhatatlanul muszáj csökkentenie igényeit, meg az egyéb kiadásait, melyek sorában azonban túlságo­san stabilnak tűnik a bárom kis­korú gyermeke napközi ellátása «után fizetendő térítési díj. Azt ugyanis változatlanul olyan ösz- szegben követelik tőle, ahogy a korábbi keresete alapján megálla­pították. Szeretném megtudni, hogy a pénzbeli kötelezettségem mérsék­lésével kapcsolatos kérelmem el­utasításakor helyesen jártak-e el a községi illetékesek? — zárja e kérdéssel a szerkesztőségünkhöz küldött levelét olvasónk. Az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben a térí­tési díjak alapjául szolgáló jöve­delem meghatározásáról szóló 4/1979, (III. 14.) MüM számú mun­kaügyi miniszteri rendeletben fog­laltak alkalmazandók erre az eset­re is. Az előírások szerint az ér­dekeltnek évente egyszer, legké­sőbb augusztus második felében kell tájékoztatni az előző eszten­dőben elért jövedelméről az intéz­ményt az e qélra rendszeresített nyomtatványon, melynek adatai figyelembevételével megállapított összeg havi megfizetésének köte­lezettsége a következő év szeptem­ber 1-ig hatályos. On idén szintén eddig az időpontig tartozik fizet­ni az 1979-es anyagi helyzetének megfelelő térítési díjat. Csakhogy ez a jogszabály ko­rántsem merev, hiszen lehetővé teszi a szóban forgó összeg módo­sítását a fizetés időszakában is, feltéve, ha akkor csökken a jöve­delem, s ezáltal a díjalap, például az öt napot meghaladó táppénzes állomány, illetve betegségi segély, vagy éppen a nyugdíjazás követ­keztében. A megváltozott jövede­lemről ugyancsak írásos igazolás?, sál kell értesíteni az. intézményt, mely a térítést a bejelentést:köve-, tő hónap első napjától köteles mó­dosítani. Panasza tehát alaposnak tűnik, orvoslása érdekében java­soljuk, forduljon levélben a járási hivatal általános igazgatási osztá­lyához! Ki kaphat egyszerre két nyugdíjat? Kiskőrösön lakik Kovács Kál­mánná, aki elhunyt férje után öz­vegyi nyugdíjra jogosult. Hogy ezt megkapja, lemondott a saját jogú nyugellátásáról. Lapunkhoz érke­zett levelében amiatt kesereg, na­gyon kevés pénzhez jut hozzá, hi­szen az csak fele annak, amit a házastársa részére folyósítottak. Ha már nem veszem igénybe a nyugdíjamat, melyért megdolgoz­tam, vajon miért nem érdemiem meg a teljes összegű özvegyi ellá­tást? — tudakolja olvasónk. Kár, hogy nem közölte velünk a saját társadalombiztosítási ellá­tásának összegét, s azt, vajon er­ről mennyi özvegyi nyugdíj elle­nében mondott le. így aztán csak általánosságban válaszolhatjuk: bizonyos esetekben együttesen fo­lyósítható a saját jogú és az özve­gyi nyugdíj. Például akkor, ha az előbb említett ellátás havi össze­ge idén kevesebb 1920 forintnál, ugyanis e határértékig kiegészít­hető a nyugdíj az utóbbi jogcímen- Sor kerülhet hasonló intézkedésre olyan okból is, ha valaki a kevés összegű özvegyi nyugdíj folyósítá­sának idején szerez jogot a saját ellátásra, mely szintén alacsonyabb a közölt összeghatárnál. Amennyi­ben ezek után is úgy véli, ügye rendezésre szorul, tanácsoljuk, kérje a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóság segítségét! Rablógyilkosságért kegyelem 10 A karhatalmi különítmény- 1 hez tartozó Zbona János 1919 november elején Héj- jas Ivánnak jelentést tett arról, hogy Pánczél Zoltán, Beck Sán­dor és Sehmiedt Árpád izsáki la­kosok állítólag másfél millió ko­ronát ajánlottak fel a román csa­patok parancsnokának abból a célból, hogy a megszállást még laglább három héttel hosszabit- sa meg. Héjjas Iván Zbona János­nak és Danics Mihálynak utasí­tást adott, hogy a három izsákit likvidálni kell. Zbona és Danics- hoz Héjjas Endre parancsára Csa­• Brávó, a macyar nyelv értelmező szótára szerint: bérrylllcos, kalandor. bai-Tóth Gyula is csatlakozott és 1919. november 17-én Orgoványra mentek, ahol tervüket néhány ÉME-taggal ismertették, majd este kocsival átmentek Izsákra, hogy az említetteket kézre ke­rítsék. Ötjük során először Pánczél Zoltán lakásához mentek, egyi­kük a kapu tetején bemászva, azt belülről kinyitotta, majd Zbona és Cs. Tóth felkeltve Bálint Mária háztartási alkalmazottat, kiabál­ni kezdtek: „Nyisd ki az ajtót, fehér csendőrök vagyunk!” Ezu­tán az ajtót fejszével szétverték és behatolva a lakásba, az üzlet­helyiségben elrejtőzött Pánczélt kényszerítették, hogy pénzét és értéktárgyait adja elő. 170 ezer korona készpénz, egy ezüst OME­GA óra, egy aranylánc elrablása után nyalábszámra hordták a ko­csira a ruhaneműket. Miután a saját kirablásához segédkezésre - kényszerített Pánczél a szekré­nyeket kinyitotta, a három táma­dó közül az egyik beléje lőtt, utá­na félig meztelenre vetkőztetve az utcára vitték, és az ott vára­kozó kocsira feldobták. Ezután Sehmiedt Árpád szabó­mester lakására hajtottak, és ott is az előzőhez hasonlóan erősza­kos módon léptek fel. Schmiedt- től 30 vagy 40 ezer koronát vettek el, zsebre vágták aranyóráját, annak láncával együtt, majd több vég szövetet hordtak ki a kocsi­ra, amelyre ' végül magát Schmiedtet is felkényszerítették. Útjuk befejező állomásaként Beck Sándor házánál álltak meg. A dörömbölésre Beck hálóing­ben a verandára ment, s kiszólt: „Ki az?” Mire Zbonáék vissza­váltottak: >rA fehér csendőrök!” Beck a rászegezett fegyvereket megpillantva, a harmadik szobá­ba futott, az ablakot felrántotta és azon át az utcára ugrott. De az ugrás pillanatában Zbona a „revolverével tüzelt és Beck de­rekát jobboldalról eltalálta, majd az utcára rohanva, a kint vára­kozó fegyveres banditákkal együtt elfogták Becket és visszahozva a lakásába, előadatták vele érték­tárgyait, pénzt, aranyórát lánc­cal együtt. Zbona kiszólt az ut­cán várakozó Juhász Istvánnak: „Gyere be Pista, legyen neked is jó napod”, s Juhásznak a rablótt pénzből néhány marékkai át­adtak. Becket kényszerttették a jobbik télikabátjának a felvételé­re, majd őt is kocsira tették és a három fogollyal elhajtottak Tóth Ambrus lakására. Itt ásót és kö­teleket véve magukhoz, a foglyo­kat a tolvajosi erdőbe hurcolták. A jelenlévő hat briganti között nagy tülekedés támadt (ott volt Francia-Kiss Mihály is), hogy ki vegyen részt az akasztásban. Azu­tán a foglyok lábalt, derekát meg­fogva, mások a kötelet kezelve, valamennyilüket felakasztották és .az előre megásott sírgödörbe temették. Ennek előtte vala­mennyiük ujjáról a gyűrűt lehúz­ták. A bíróság ítéletének indoklá­sában az olvasható, hogy a cso­port Izsákra érve, a Juhász-féle kocsmába ment, ahol éppen Da­nics Mihály mulatott. Zbona és Juhász a kocsmába belépve, fel­szólította Danicsot, hogy jöjjön velük, mert Héjjas Ivántól pa­rancsot kaptak bizonyos munka elvégzésére. Danics vonakodott / elmenni, .mire Zbona nem sokkal később Héjjas Ivántól írásbeli parancsot hozott, amit fel is ol­vasott. Erre Danics velük ment. A kocsma előtt akkor már több szekér várakozott, rajtuk több ismeretlen. Közülük csak Francia- Kiss Mihály személyazonossága volt megállapítható, aki az első kocsin tartózkodott Danics a felelősségre vonáskor ittasságára hivatkozott, de azt is előadta, hogy a történtek vége fe­le kijózanodott. A bíróság megállapította, hogy a felelősségre vontak Héjjas Iván­tól Írásbeli parancsot kaptak a cselekmény végrehajtására. A parancs kétségtelenül nemcsak az emberek elhurcolására, hanem azoknak megölésére is vonatko­zott, hiszen a tolvajosi erdőben a kocsikat már várták. Gyilkos cselekedeteikért 1922- ben Juhász Istvánt, Danics Mi­hályt és Tóth Ambrust felelős­ségre vonták, miért is Danicsot hatévi. Juhász Istvánt öt-, Tóth Ambrust pedig háromévi fegy­házbüntetésre ítélték. Francia-Kiss Mihály ügyében, a fővárosi ügyészség által kiadott vádirat az esettel kapcsolatos egyik megállapítása így szól: „Az áldozatok lakását kirabolták és részben a lakásból rabolt hol­min, részben pedig az áldozatok­nál lévő ingóságokon megosztoz­tak. Francia-Kiss Mihály apjá­nál az utóbb megtartott házkuta­tás alkalmával Szekér Gergely, a nyomozásban részt vett volt csendőr vallomása szerint, fel kocsira való bőrneműt, szőnye­geket, ruhaneműt, ékszert, és nagy mennyiségű készpénzt ta­láltak meg.” A vádirat azt is megállapította, hogy az a jelen­tés, miszerint a három izsáki la­kos másfél millió koronát aján­lott fel a románoknak, teljesen valótlan volt, amit bizonyít Le- bovics Emma tanúnak a katonai törvényszéken tett és a Magyar- ország című napilapban 1922. jú­lius 7-én közölt tárgyalási . val­lomása. Dr. Váry Albert koronaügyész- helyette3 1921-ben készült jelen­tésében feltárta ennek a bűnügy­nek bizonyítási anyagát. Ennek alapján 1922. június 4-én a buda­pesti katonai törvényszék tár­gyalta az izsáki hármas rabló­gyilkosság ügyét. Az akkori kor­mányzat akadályozta, hogy a bűnügy teljes háttere a bíróság elé kerülhessen, ezért csupán a kisebb szerepet betöltő Danics Mihály és Zbona" János perét utalta hadbíróság elé. Annak elle­nére, hogy az akkor érvényben volt kormányzói rendelet nem tette lehetővé a kegyelem gya­korlását olyan esetben, amikor rablással párosult gyilkosságról van szó, a felbujtókat és a cse­lekmény fő végrehajtóit — így Francia-Kiss Mihályt — bírói úton mégsem vonták felelősségre. Francia-Kiss Mihály csupán tanú- vallomást tett az ügyben és tője vallomásának megtétele után, Győrffy László hadbíró Őrnagy, tárgyalásvezető a hírhedtté vált „Isten vele, Mihály!” köszöntés­sel búcsúzott el. Danicsot és Zbo- nát csupán rablás bűntettéért marasztalták el, jóllehet gyilkos­ságokat is elkövettek.

Next

/
Thumbnails
Contents