Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elutazott a Komszomol-küldöttség Tegnap Budapest nevezetességeivel ismerkedett a testvérmegye Komszomol-küldötitsége, amely egy héten át tanulmányozta Bács- Kiskun fiataljainak életét. Anatolij Piszkunov, a Komszomol Krím Területi Bizottságának titkára, Vitalij Kovgan Feodoszija város Kom- szomol-titkára és Galina Szejcsina, az egyik kolhoz Ifjúsági szervezetének vezetője hétfőn érkezett Kecskemétre. Az első nap megbeszé- lést folytattak Németh Ferenccel, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi- ■ zottságának első titkárával, majd az Izsáki Állami Gazdaságot keresték fel. Kedden Kiskunfélegyházán a szakmunkásképzést tanulmányozták, e napon fogadta őket Tér be Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. A nap városnézéssel fejeződött be. Másnap Kalocsa, csütörtökön pedig Baja volt az úticél; majd pénteken a Kecskemét városi KISZ-bizottságon tárgyaltak, s a BRG-ben, későbbi pedig az új megyei kórházban tettek látogatást. Péntek délután a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságán ültek össze zárómegbeszélésre. A Komszomol Krim Területi Bizottságának küldöttsége ma repülőn utazik haza. HATVANNÉGY ÉVES A KUTATÓÁLLOMÁS Kalocsai paprikafajták a vetésterület • _ háromnegyed részén • A gazdaságilag értékes tulajdonságok erősítésére, visszakeresztezést Is végeznek vadfajhibridekbe a fűszerpaprikakutató-állomáson. (Pásztor Zoltán felvétele .) Sok évtizede termesztenek fűszerpaprikát Kalocsa környékén. Még az 1910-es években éppen- ennek a munkának a segítésére létesítették a kalocsai kutatóállomást. Az intézetnek akkoriban a fű- szerpaprika tájfajtáinak a kiválasztása, szelekciója, a termés feldolgozásának a korszerűsítése volt a fő feladata. Több mint egy évtizedes kutató-, nemesítő- munkával, 1928-ban sikerült az első, nem csípős paprika- törzseket kiválasztani a több megyére kiterjedő kalocsai körzet tájfajtáiból. Ezek az ősei a jelenlegieknek is. Amikor 1970-ben a Zöldségter'- mesztési Kutató Intézet megalakult,. azóta a kecskeméti székhelyű tudományos intézmény szervezeti keretében folytatják munkásságukat a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-kutatók. Tevékenységük kiterjed az alapkutatásra, nemesítésre, a fajtafenntartásra, az agrotechnikára. A kalocsai állomáson a legutóbbi kutatási tervidőszak nemesítőmunkája során-hat fűszerpaprika- fajta kapott állami minősítést, hatot pedig fajta jelöltnek jelentettek be. 1976 óta az egész ország számára Kalocsán állítják elő a fűszer- paprika elit vetőmagot, ami évente 12—15 tonnát tesz ki. Ma már az államilag minősített fűszerpaprika-fajtákból tizenötöt termesztenek, örvendetes, hogy a kalocsai kutatóállomáson előállított, s 1970 óta minősített paprikafajtákat az ország fűszerpaprika vetésterületének 90 százalékán tudják termeszteni. A műszaki eszközök egész sora segíti elő a Kalocsán működő kutatók tudományos munkáját. Üvegházaik, klímakamrák épültek a legutóbbi években is, amelyek lehetővé teszik a gyorsított generációváltást a fajtanemesítésnél. Ehhez a munkához más országokból származó paprikafajtákat is felhasználnak. Többek között Japánból, Szovjetunióból, Afrikából, az Egyesült Államokból és La tin-Amerikából szereznek be anyagokat, sőt különféle vad fajtákat is, hogy gazdagítsák a fűszerpaprika genetikai alapját. Az utóbbi évtizedben előállított kalocsai fajták jelentős tényezőjévé váltak a fűszerpaprika-termesztés műszaki fejlesztésének. Az intézet tudományos munkatársai tápanyag-gazdálkodási, növényelrendezési, növényvédelmi módszereket dolgoztak ki, amelyeket az új fajtákkal együtt, gyakorlati bevezetésre ajánlottak az egész termelési körzetben. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kecskeméti központjában a fűszerpaprika-kutatási al program bizottság legutóbbi ülésén a tudományos intézetek, kutatóállomások az érdekelt- gazdaságok, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok szakemberei elemezték a hazai fűszerpaprika-kutatás országos és megyei eredményeit, s jelölték meg az újabb feladatokat. Ezek végrehajtásával az idén és a VI. ötéves terv során a kiváló fajták, valamint a bevált termesztési eljárások alkalmazásával, a termelés feldolgozásának korszerűsítésével, minden piacon jól értékesíthető élelmiszeripari terméket állíthat elő a mezőgazdaság és a paprikaipar. Az idén hatvannégy éves kalocsai intézet ezt a munkát segíti elő. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés hatékonyságának gyors ütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. A tervidőszak első éveiben a termelés és a fel- használás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljesen nőtt 1977—1978-ban a felhalmozás, amely 1978-ban elérte a belföldi felhasználás 30 százalékát. A gazdasági szabályozók ezekben az években nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A belföldi fel- használás gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyensúlynak a romlásával járt. Ez szükségessé tette olyan intézkedések bevezetését, amelyek hatékonyabban segítik elő a fő gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Az 1979. és 1980. évi tervek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának adtak elsőbbséget, annak alakulásától tették f üggővé a növekedés ütemét és az elosztási arányokat. Ezek a tervek a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények javítását jelölték meg másik fő feladatnak. E két követelményhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat, korszerűsítették a gazdaságirányítást és erősítették ezen belül a norma tivitását. 1979—.1980-ban a tervekben meghatározott fő gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évben számottevően mérséklődött, a külkereskedelmi mérleg mind 1979-ben, mind 1980-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult a külgazdasági munka hatékonysága, az export gazdaságossága. A kivitel vállalatonként és termékenként differenciáltan változott, egyes áruk exportjának jelentős növekedése mellett több kedvezőtlen jövedelmezőségű termék kivitele csökkent, vagy megszűrik. Az újabb jelentős világpiaci áremelkedés ellenére a cserearányok dollár elszámolásokban nem romlottak. ’ Javult az összhang a termelés és, a felhasználás között, nagyrészt a belföldi felihasználás csökkenése következtében. A csökkenés a felhalmozás tételeinél következett be. Eredményesek voltak az indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint a beruházások tervezett keretek között tartására hozott intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el és az eszközöket a folyamatban lévő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként a felhalmozás aránya a belföldi fel- használáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A vásárlóerő és az árualap ösz- szességében egyensúlyban volt. A lakosság fogyasztása 1979—1980-ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az életkörülményeket javította a lakásállomány növekedése, a lakosság ellátását szolgáló intézmények bővítése. Nőttek a lakosság megtakarításai, a takarékbetét-állomány 1980. év végén 145 milliárd forint volt, 64 milliárd forinttal több mint 1975 végén. Fejlődött a termelés műszaki—tudományos bázisa. Tudományos kutatásra öt év alatt több mint 90 milliárd forintot fordítottak, évente átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát. A fő gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervidőszak folyamán szükségessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal. mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja. Ipar Az ipari termelés 1980-ban 18 százalékkal több volt az öt évvel ezelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent és 1980-ban 89 000 fővel, 5,4 százalékkal kevesebb volt mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetével foglalkozó határozat előírta, hogy a szelektív fejlesztés során a hazai adottságoknak megfelelő, .verseny- képesen termelő ágazatok számottevően fejlődjenek. Ugyanakkor egyes korszerűtlen, vagy kevéssé gazdaságosan előállítható termékcsoportok, gyártási ágak termelését indokolt esetben meg kell szüntetni. Az ipar termelési szerkezetének átalakítása differenciált fejlődéssel járt, mind az ágazatok, mind a vállalatok, mind pedig a termékek tekintetében. Az ipar fő ágazatai közül öt év alatt a vegyipar és a villamosenergiaipar növelte legnagyobb mértékben termelését. Meghaladta az átlagot az építőanyag-ipar termelésének növekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar termelése az ipari átlaghoz hasonló mértékben nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése mérsékelten emelkedett. Az ipari termékek értékesítése öt év alatt 18 százalékkal nőtt. Az értékesítés összetétele a célkitűzéseknek megfelelően változott. Az exportra kerülő termékek volumene 45 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek eladott termékmennyiség 16 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 26 százalékkal nőtt. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fűtőértékben — 20 százalékkal haladta meg az 1975. évét. Ez a növekedés az első három évben következett be, 1079—>1980. években a jobb energiagazdálkodás eredményeként az energiafelhasználás nem változott. A hazai földgáztermelés 16 százalékos növekedése mellett nagymértékben fokozódott az import, amit főleg a KGST-országok közös beruházásában épült orenburgi gázvezeték üzembe állítása tett lehetővé. Az energia- hordozó források között a földgáz aránya az 1975. évi 19,3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt, a kőolajé 38,2 százalékról 35,1 százalékra csökkent. A szén- termelés valamelyest nőtt, átlagos fűtőértéke csökkent. A villa- mosenergia-termelés 17 százalékkal, a behozatal 82 százalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló villamos energián belül 1980-ban elérte a 23,9 százalékot. A villamosenergia-be- hozatal bővülését lehetővé tette, hogy megépült a KGST-tagorszá- gok közös beruházásában 750 kV-os távvezeték. A nyersacéltermelés kismértékben haladta meg az 1975. évit. A vaskohászatban a tervidőszak folyamán elsősorban a hengerdei kapacitás bővült, a hengerelt acél termelése nőtt. A magasabb íel- dolgozottságú másod- és harmad- termékek aránya nem emelkedett. A bauxit-, a timföld- és a ko- hóalumínium-termelés mérsékelt növekedése mellett az alumínium félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A termelés összetétele korszerűsödött: a keresett alumíniumfólia-termelés megkétszereződött és dinamikusan nőtt az alumíniumtárcsa előállítása is. A gépiparon belül a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar növelte legnagyobb mértékben termelését, öt óv alatt 46, ill. 40 százalékkal. Az ipari termelés szerkezetének korszerűsödését jelzik a következő adatok: a közúti járműipar termékei közül autóbuszból 1980- ban 12 400 darabot termeltek, 15,5 százalékkal többet az 1975. évinél. A szerszámgépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban nőtt a korszerű nagy teljesítményű számjegyvezérlésű gépek gyártása. A mezőgazdasági gépgyártáson belül az állattenyésztő és terménybetakarító gépek termelése nőtt. Dinamikusan emelkedett a félvezető eszközök és a villamos fényforrások ■ termelése, az elektroncsövek gyártása mérséklődött. A tervidőszakban gyors volt a számítástechnikai eszközök gyártásának növekedése. Lényegesen fokozódott az orvosaműszer-gyár- tás, a távbeszélőközpontok, az átvitel technikai berendezések termelése. A gépipari tartós fogyasztási cikkek közül előtérbe került a színes televízió, a magnetofon, a mosógép — köztük az automata mosógép — termelése. A hűtő- szekrények típusai korszerűsödtek, ezek jelentős részét exportálták. Az élelmiszeriparon belül jelentősen bővült a húsfeldolgozó kapacitás. Ennek eredményeként fokozódott a szalámi-, dobozossonka- és húskonzervtermelés, e termékek nagy hányadát exportálták. A hazai fogyasztók számára — főleg az 1979. évi áremelések után — az igényeknek megfelelően bővült az olcsóbb húskészítmények gyártása is. Dinamikusan nőtt a gyonsfagyasztottgyü- mölcs- és főzelékkonzerv-termelés. A napraforgóolaj-termelés 2,6-szeresre emelkedett. Építőipar Az építési-szerelési munkák 1980. évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari kapacitások összhangja az utóbbi években javult. A kereslet mérséklődött, a feszültségek enyhültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülésének, a beruházások mérsékeltebb növekedésének, ill. csökkenésének, valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Az építöiari termelés kb. 60 százalékát a kivitelező építőipar adta. E szervezetek gépállományának teljesítőképessége öt év alatt több mint 40 százalékkal nőtt. A felhasznált anyagok összetétele korszerűsödött. A gépesítés- lehetővé tette, hogy a kivitelezők fel- ádataikat 1980-ban 6 százalékkal kisebb létszámmal oldják meg, mint öt évvel korábban. Javult az építkezések szervezettsége. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése öt év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző öt évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termelésüket. A növénytermelés mennyisége öt év alatt 11 százalékkal, az állat- tenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt. (Folytatás a 3. oldalon) uszonnato Íme egy hír a napilapokból: „A Hajtóművek és Festő berendezések Gyárának nyíregyházi üzemében azt ajánlották fel a szocialista brigádok, hogy az eredetileg tervezettnél hamarabb, már a kongresszus idején útnak indítják a gomeli kombájngyár részére a szállítópálya-rendszer utolsó berendezéseit, ezzel elősegítve, hogy a magyar szerelők a helyszínen is előbb fejezzék be munkájukat a kombájngyári rekonstrukción, s az új berendezéseket határidő előtt a termelés szolgálatába állíthassák”. Sok más hasonló hírrel együtt ez is arról tanúskodik, milyen érdeklődés és rokon- szenv kíséri nálunk országszerte a Szovjetunió Kommunista Pártjának hétfőn megnyíló XXVI. kongresszusát. A nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt az egész világhelyzetre kétségtelenül óriási hatást gyakorolnak az SZKP kongresszusai. Ez a Szovjetuniónak és kommunista pártjának úttörő szerepépei, kivételes lehetőségeivel és tekintélyével függ össze. Lenin pártja vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és immár több mint hat évtizede vezeti — a szovjet munkásosztály, a szovjet népek élén — az új társadalom felépítését. A szovjet kommunisták harcokban edzett pártja hasonlíthatatlan tekintélyű és befolyású szervezet, amelynek növekvő része volt és van a történelem formálásában. Az SZKP Központi Bizottsága olyan időszákban határozott a XXVI. kongresszus ösz- szehívásáról, amikor már nagy erőfeszítést követelt a nemzetközi helyzet megjavítását, sőt a stabilizálást célzó minden lépés. Ez ma is igy van: a szélsőséges imperialista körök igyekeznek nyomást gyakorolni a Szovjetunióra és egészében a szocializmus, a haladás pozícióira. Próbára akarják tenni a Szovjetuniót, hogy miképp reagál béke- és szocializmusellenes lépéseikre, az újabb hidegháborús tervekre Washingtonban mind több jel mutat arra, hogy a januárban hatalomra került új kormányzat SALT nélküli atomstraté- giára törekszik, az Egyesült Államok elvesztett katonai fölényét szeretné visszaszerezni. Az új szovjetellenes kampány — amelyet a terrorizmus címén és ürügyén indítottak, szándékosan összemosva a terrort, s a felszabadító harcot — nemcsak rágaíomhadjá- rat, hanem a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak összefogása ellen irányuló próbálkozás is. Ilyen körülmények közt óriási a jelentősége annak, hogy a Szovjetunió nem hagyja magát eltántorítani a XXIV. és XXV. kongresszuson meghatározott irányvonaltól. Egyrészt továbbra is aktívan harcol a béke és a biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi együttműködés bővítéséért, másrészt határozottan szembeszáll a szélsőséges imperialista körök próbálkozásaival, amelyek a szocializmus, a haladás pozícióinak visszavetésére, á béke és a biztonság aláásására irányulnak. Tükrözik ezt a Szovjetunió vezetőinek külpolitikai jellegű megnyilatkozásai és vezető testületéinek állás- foglalásai. „A jövőben sem kíméljük erőnket — jelentette ki Leoiiyid Brezsnyev a Központi Bizottság 1980 júniusi plénumán —, hogy megvédjük az enyhülést, mindazt a jót, amit a hetvenes évek hoztak, azért, hogy a leszerelés irányában fordulatot érjünk el, támogassuk a népeknek a szabad és független fejlődéséhez való jogát, megóvjuk és megszilárdítsuk a békét". Ez előrevetíti az SZKP konstruktív, megfontolt, következetes elvi alapon álló politikájának folytatását, amely a nukleáris világégés megakadályozását, minden nép, s minden ember alapvető joga: az élethez való jog megvédését célozza. A XXVI. kongresszus napirendjén szerepel a tizenegyedik ötéves terv, az SZKP „második programja", amely a kommunizmus építésének újabb, nagy gazdasági feladataira összpontosítja • a figyelmet. E stratégia legfőbb célja, hogy szüntelenül növeljék az életszínvonalat, s jobb feltételeket teremtsenek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. E célok megvalósításának alapja: a termelés hatékonyságának további növelése, a munka termelékenységének emelése, a szovjet emberek társadalmi tevékenységének, a munkában tanúsított aktivitásának növekedése. És ez annál jelentősebb, mert a Szovjetunió fejlődésével, gazdasági, tudómé- ■ nyos és kulturális sikereivel, politikai, társadalmi, katonai erejének növekedésével izmosodik az egész szocialista közösség, tovább javulnak a béke és a társadalmi haladás esélyei szerte a világon. Ez a rendkívül átgondolt és megalapozott munkaprogram ezért nemcsak a szovjet kommunistákat, a szovjet népet lelkesíti és mozgósítja, hanem örömmel és bizakodással tölti el a Szovjetunió minden barátját, a szocializmus minden hívét, köztük a magyar kommunistákat, a magyar népet. Hazánkat, népünket az eszmék és a célok közösségén alapuló mély barátság, testvéri együttműködés, megbonthatatlan szövetségi viszony fűzi a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Amikor a Magyar Szocialista Muskáspárt küldöttei pártunk legjobb kívánságait tolmácsolják az SZKP XXVI. kongresz- szusának, akkor nemcsak a párt Központi Bizottsága, hanem valamennyi magyar kommunista, az egész magyar nép érzéseit fejezik ki. Az egész szocializmust építő magyar társadalom nevében kívánnak új, nagy sikereket a szovjet népnek a kommunizmus építésében, eredményes tanácskozást a XXVI. kongresz- szusnak. K. A.
