Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MOSZKVÁBA UTAZOTT A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG Az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta a kongresszusi beszámolót AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI évf. 44. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 21. szombat Vitaülés a mezőgazdasági termelés szervezéséről Az Agrárgazdasági Kutató Intézet agráripari szervezési szolgálata tegnap vitaülést tartott a tassi Dózsa Termelőszövetkezet központjában. A tanácskozásra meghívták az intézet rendszeres szolgáltatásait igénybe vevő gazdaságok vezetőit. Az eseményen jelen volt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese. A vendéglátó nevében Kovács László, a termelő- szövetkezet elnöke üdvözölte a megjelentekét, majd dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója bejelentette, hogy a vitaülésen a mezőgazda- sági termelés szervezésének feladatairól és a további fejlesztés lehetőségeiről lesz szó. A téma kifejtésére Nyers Rezsőt kérték meg, aki ezt követően megtartotta nagy érdeklődéssel kísért előadását, amelyet vita követett. A tanácskozás résztvevői ezután megtekintették a termelőszövet- ' kezet két ipari melléküzemét, az egyik műanyag flakonokat, a másik vasipari termékeket állít elő. MOSZKVA Pénteken Moszkvában ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. A plénumon áttekintették és egyhangúlag jóváhagyták a KB beszámolóját, amelyet Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára terjeszt az SZKP hétfőn megnyíló XXVI. kongresszusa elé. A 'KB pénteki plénumán áttekintették és jóváhagyták a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődésének az 1981—85-ös évekre vonatkozó és 1990-ig terjedő fő irányait, és megbízták Nyikolaj Tyihonovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, hogy a dokumentumot terjessze a párt XXVI. kongresszusa elé. Ülést tartott a Központi Revíziós Bizottság is. Áttekintette és elfogadta a bizottságnak az SZKP XXVI. kongresszusa elé terjesztendő beszámolóját. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pénteken elindult Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja február 23-án kezdődő XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz Mondja meg őszintén... 3. oldal Sorházak kecskeméti panelből A kécskei habselyem-telepen 3. oldal 4. oldal Közös akarattal valósítják meg a terveket Tiszakécske kerekdombi tanyavilágában 1960. január tizedikén alakult meg az első mezőgazda- sági szövetkezet. A .tagság bizalmából Vincze Lajos, a köztiszteletben álló pedagógus lett az Üj Élet Tsz első elnöke. Azóta is ő tölti be ezt a tisztséget. A közös gazdaság fennállása alatt lezajlott valamennyi tisztújító közgyűlésen, minden alkalommal újjáválasztotta a szövetkezeti tagság. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy a gazdaság sikeresen teljesítette terveit, és tizenkilenc esztendőn át nyereséges volt a mérlege. Csupán az 1979-es zárszámadás adatai tértek el a két évtizeden át megszokottól. A tavalyelőtti kedvezőtlen időjárás, a nagyüzemi állattartást sújtó járványos betegség — amiért a gazdaság nem felelős — s egyéb ok miatt lett veszteséges az esztendő. A szövetkezeti közösség erejét bizonyítja, egyetlen év elég volt arra, hogy az Űj Élet Tsz minden esedékes tartozását rendezze, tartalékot képezzen, és 8 millió 673 ezer forintos nyereséget könyvelhessen el. Pénteken tartotta/ a huszonegyedik zárszámado, valamint a huszonkettedik tervtárgyaló közgyűlését a nagyközség művelődési házában az Üj Élet Tsz. Eljöttek a megyei, járási, nagyközségi párt- és tanácsi szervek, valamint a szomszédos szövetkezetek, a gazdasággal együttműködő vállalatok képviselői, a tszszel testvéri kapcsolatban álló. NDK-beli Űj Élet Tsz vezetői is, hogy a tiszakécskei szövetkezet gazdáival együtt hallgassák meg Vincze Lajos elnököt, aki az 1980Hi Ni itt* * ■ *1 • Vincze Lajos elnök a mérleg adatait ismerteti. as év mérlegének ismertetőjében már a szövetkezeti gazdálkodás újabb, tisztes eredményéről számolhatott be. A két évvel ezelőtt még 118,1 millió forintos termelést elért szövetkezet, tavaly már 134,5 milliót teljesített. Gyarapodott a szövetkezeti vagyon. Jóllehet a növénytermesztés és állattenyésztés hozama 1980-ban még nem érte el a kívánt szintet, az idén már képes lesz a korábbinál magasabb teljesítményre. Szükség van többek között arra, hogy a korszerű öntözőrendszert 1981-ben és a következő években kellően kihasználja a gazdaság. Különösen a Kn« «$a • A zárszámadó közgyűlés résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) nagyüzemi állatállomány tömeg- takarmány-szükségletének a fedezésében lesz nagy szerepe az öntözéses gazdálkodásnak. A Tiszakécske-Kerekdombon feltárt hőforrás vizének felhasználásával a hajtatásos kertészeti termelés, a következő években is jövedelmező lehet, hiszen a növekvő fűtőolajárak nem terhelik az ágazatot. Az Új Élet Tsz-ben kísérleti céllal alkalmazott nagy ' befogadóképességű fóliablokk- házak a gyakorlatban jól beváltak. Nemcsak a virágnevelésben, hanem a zöldséghajtatásban is az egyetlen megoldást jelentik. Nem tett kárt a növényzetben a januári huszonhárom fokos hideg. A szélvihar sem volt képes tönkretenni a fóliaborítású, új rendszerű blokkházat. Az Űj Élet Tsz a következő években kellő mérték- tartással, de folyamatosan növeli a hajtatóházak hasznos felületét. A cél, hogy legalább öt hektáron legyen zöldség- és virágnevelésre alkalmas blokkház a szövetkezetben. A nagyüzemi szőlő felújításában, gyümölcstelepitésben anyagi erejéhez mérten tisztes eredményt ért el a közös gazdaság. A VI. ötéves tervben folytatja a telepítést mindaddig, amíg az üdítőital-gyártáshoz szükséges valamennyi nyersanyagot saját termelésből mind elő nem tudja állítani. A szövetkezeti tagság támogatja ezeket a terveket, s minden erejével közreműködik azok végrehajtásában. Ezt tükrözték a közgyűlésen elhangzott felszólalások is. K. A. % m mmmmm 188B ■ m WMmm IV« \ ml; János, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A pártküldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, valamint Horváth István belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai és Varga István, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Valeri j Muszatov, a Szovjetunió* magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A tavaszi—nyári ellátásról tanácskoztak a vendéglátók Bács-Kiskun megye tanácsi és szövetkezeti vendéglátóiparának vezetői és a velük üzleti kapcsolatban levő gazdasági egységek képviselői, illetve az utazási irodák vezetői gyűltek össze a megyei tanács kereskedelmi osztályának hívására, hogy egyeztessék a felkészülést a tavaszi—nyári idény feladatainak végrehajtására. Ezt a megbeszélést már megelőzte az élelmiszert és vegyiárut forgalmazó cégek találkozója, a későbbiek során a ruházati, valamint a kul- túrcikk szakmák képviselői tartanak munkamegbeszélést Valach István, a kereskedelmi osztály helyettes vezetője rövid értékelést adott a megye vendéglátásának elmúlt évi eredményeiről, gondjairól. Bács-Kiskun megyében tavaly az országos átlagnál valamivel kisebb arányban növekedett a vendéglátás forgalma. Különösen értékelendő — állapította meg Valach István —, hogy az előfizetéses étkeztetés jóval nagyobb ütemben emelkedett: 1979- hez hasonlítva 13 százalékkal volt magasabb. Nem voltak különösebb fennakadások a nyersanyagellátásban sem, de halból, belsőségből nem tudtak elegendő mennyiséget beszerezni a konyhák. Fennakadások voltak tavaly nyáron is — mint ez már évek óta „megszokott” — a sörellátásban. Problémát jelentett a felgyülemlő göngyöleg is. (Ezzel a kérdéssel lapunk is több esetben foglalkozott.) A rövid értékelés után elsőként Gruber Gusztáv, a Kőbányai Sörgyár kereskedelmi igazgatója kért szót. Elöljáróban elmondotta, hogy az idén Bács-Kiskun megyében legfeljebb 5 százalékkal több sört tudnak szállítani a megrendelőknek A gyár az I. és a IV. negyedévben értékesítési gondokkal kerül szembe, a tavaszi-nyári hónapokban pedig — dacára annak, hogy az értékesített sör 60 százalékát ez időben szállították tavaly is — nem tudnak zökkenő- mentes ellátást nyújtani. Megemlítette a sörgyár igazgatója, hogy az egyenletes elosztást jól szolgálja a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalattal kötött megegyezés, mely szerint a központi raktárba szállítják a sört, a további „terítés” a vállalat feladata. Szorgalmazni kell a csapolt sör forgalmazását. Ez nemcsak a fogyasztók igényével találkozik, de a jelenlegi göngyölegtárolási gondokon is enyhítene. Megjegyzendő, hogy mind a Kőbányai Sörgyár, mind a Pannónia Sörgyár jóval több üveget vásárol vissza a fogyasztóktól, mint amennyit sörrel telten forgalomba hozott... A Likőripari Vállalat képviselőjétől, Pető Józseftől azt a tájékoztatást kapták a vendéglátók, hogy az általuk forgalmazott szeszes italok és üdítők 5 százalékos forgalomnövekedése mellett is jelentkeznek gondok a palackozott italok ellátásában, mindaddig, amíg a tervezett jelentős palackozói kapacitásbővítést meg nem valósítják. Az angyalföldi gyár azonban hamarosan újra kezdi a termelést, s így egyenletesebb lesz az áruellátás. A Közép-magyarországi Pince- gazdaság képviselője ígéretet tett arra, hogy igyekeznek az igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű bort szállítani a megrendelőknek, még akkor is, ha például saját szállítóeszközeikkel kell azért elmenni Egerbe. Mindhárom cég egybehangzóan nyilatkozott arról, hogy az általuk készített üdítő italok forgalmazásában nem lesz fennakadás. Most már csak az igazi nyárnak kell jönnie, s akkor elválik: milyen lesz a vendéglátó egységek ellátása. N. M. m Hajdanában a fiatal iparos- lepények, amikor szárnyukra bocsájtotta őket a mester, vándorbotot ragadtak, hogy minél több helyen dolgozva tökéletesítsék a tanult szakmát. Ma már nincsenek vándorló iparos fiatalok, a szakmai műveltség növeléséről a különböző tanintézetek gondoskodnak. Természetesen a tudás fejlesztése napjainkban is egyéni elhatározás kérdése. Korunk tudományos és technikai forradalma nemcsak magas szintű szakmai műveltség elsajátítását igényli, hanem az állandó önképzést is. Egyetlen szakmunkás sem mondhatja el önmagáról, hogy most már mindent tud és már semmi olyant nem kérhetnek tőle, amire ne lenne képes. Termékszerkezet-váltáskor ugyanis számos esetben kellő szakmai hozzáértés hiánya.akadályozza egy—egy új termék gyártásának megkezdését. Bács-Kiskun megye ipara alig két évtizedes múltra tekinthet csak vissza. Ennyi idő állt rendelkezésre a szakmunkásképző intézetek hálózatának kiépítésére is. A megye üzemei sok jó szakmunkással rendelkeznek, ami nyilván érdeme a szakmunkásképző iskoláknak is. Mégis az az igazság, hogy korunkban sokkal gyorsabb a technikai fejlődés, ■ mintsem, hogy el nem avuló, vagyis örök érvényű szakmai ismeretekre lehessen szert tenni. Márpedig a feladatához jól értő szakmunkásra egyre inkább szükség van az üzemekben. Ki gondolta volna akárcsak másfél évtizeddel ezelőtt is, hogy Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek gyárában magas műszaki színvonalat igénylő atómerőművi berendezéseket fognak gyártani. Ehhez pedig nem csupán jól képzett mérnökökre és technikusokra van szükség, hanem kiváló szakmunkásokra is. Ezeket az előfeltételeket nem volt könnyű megteremteni. Voltak szakmai gondok a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában is, amikor kikötői forgódaruk készítésére kaptak exportmegrendelést. Ügy tudták /elkészülni a gyártásra, hogy a különböző műhelyekből összeszedték a legjobb szakmunkásokat, akik megkezdték a munkát. Amikor már jól begyakorolták magukat, ismét elosztották őket, és kisebb csoportokat bíztak rájuk, hogy tanítsák meg a többieket is a munka elvégzésére. Népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének megjavítása miatt arra kell törekedni Bács- Kiskunban is, hogy minél több tőkés exportot bonyolítsunk le. Am a minden • piacon jól értékesíthető árut csak magas műszaki színvonalon lehet előállítani. Azzal is számolni kell, hogy jobban és gyorsabban kell felkészülni a termékszerkezet- váltásra. Szakmai tudásukat folyamatosan fejlesztő munkások nélkül pedig ez elképzelhetetlen. Mert hiába vásárol az üzem licenceket, korszerű gépeket, fejlett gyártási technológiákat, ha nincs aki elvégezze a munkát. A szakmai továbbképzésnek több útja van. A tennivalók már a szakmunkásképző intézetben kezdődnek, mégpedig az oktatók, a tanárok folyamatos továbbképzésével Nekik ugyanis arra kell felkészülni, hogy mindig a legkorszerűbb ismeretanyagot adják át a tanulóknak. A BRG kecskeméti magnetofongyárában például a szerszámkészítő tanműhely oktatóit aszerint premizálják, hogy milyen színvonalon képesek a tanulókkal való foglalkozásra. Egyébként az sem lenne rossz gondolat, ha a tanműhelyeket szakmunkások továbbképzésére is hasznosítanák, sőt a szakmunkásképző intézetek is ellátnának ilyen feladatokat. Az üzemek gazdasági és műszaki ■ vezetői akkor készülnek jól fel a termékszerkezet-váltásra, ha már a tervezés időszakában felhívják a szakmunkások figyelmét, hogy a szakma milyen területén képezzék tovább magukat. A szocialista brigádoknak szintén fontos szerepük lehet ebben, ha a tanulni jelszó jegyében fokozott gondot fordítanak a szakmai műveltségük folyamatos növelésére. N. O.
