Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek if. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évf. is. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 19. csütörtök Marjai József Varsóba utazott Szerdán küldöttség utazott Varsóba, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 18. ülésszakára. A delegációt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. (MTI) Négy falu a város körül 3. oldal Kongresszusra készülőben 4. oldal Brigádélet az iskolában 5. oldal Vita az ifjúságról 5. oldal A MEZŐGAZDASÁG TERÜLETI IRÁNYÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, dr. Gajdócsi István elnökletével, ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Megvitatta a mezőgazdaság területi irányításának tapasztalatairól szóló jelentést különös tekintettel a termelőszövetkezetek és társulások működésének törvényességére. Ezután tájékoztatót fogadott el az iparhatósági munkáról, a magánkisipar helyzetéről, majd jelentést a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. A mezőgazdaság területi irányításának tapasztalatairól készült összegezés, melyet dr. Király László osztályvezető terjesztett elő, másfél esztendő munkáját tekintette át. A téma tárgyalására meghívták Gál Gyulát, a bajai, és dr. Ivanics Lajost, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkárát is. Mint ismeretes, 1979. év közepétől működik új szervezeti keretek közt a szélesebb jogkörű feladatokat ellátó mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, amely a megyében gazdálkodó 107 mező- gazdasági termelőszövetkezet, 28 szakszövetkezet, 2 halászati szövetkezet, 12 szövetkezeti vállalat és 11 mezőgazdasági szakcsoport tevékenysége felett az állami törvényességi felügyeletet látja el. A jelentés megállapítása szerint a megnövekedetett hatósági feladatok, a megyei szintű széles körű ellenőrző tevékenység és az ezzel együtt járó jelentős operatív munka mellett eredményes volt az osztály ágazati, elvi és szakmai irányító ténykedése. A gazdaságokban tovább fejlődött az ésszerű üzemi koncentráció és a termelés szakosodása. Az új feladatokhoz természetesen új irányítási módszerekre volt szükség, s annak érvényesítésére, hogy a mezőgazdasági üzemek a népgazdasági követelmények érvényesítésével együtt nagyobb önállósággal rendelkeznek. A törvényességi felügyeleti vizsgálatok alapján mindössze öthat esetben volt szükség a jogszabályt sértő közgyűlési határozat megsemmisítésére. A döntések helyességét mutatja, hogy ezeket bírósági úton egy esetben sem támadták meg, tagsági vitás ügyekben jól működtek a szövetkezeti döntőbizottságok is. Az ellenőrző bizottságok tevékenysége több hiányosságot mutat, működésükre a kezdeményezőkészség nem jellemző, kapcsolatuk a belső ellenőrökkel nem kielégítő, a testülettel való együttműködésük sem megfelelő. A vizsgálatok szerint a szövetkezetekben felmerülő hiányosságok egyik oka a jogszabályok nem kellő ismerete, és alkalmazása. (Folytatás a 2. oldalon.) ÁSZT Pedagógusok küldöttközgyűlése A Magyar Pedagógiai Társaság ötvenkét országos kül- döttközgyű- . lést hív össze. Érre az idén május tizenkilencedikén és húszadikán kerül sor Budapesten. Küldötteit a szakosztályok és a területi tagozatok teljes jogú vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseken, tisztújító közgyűléseken választják meg. A társaság Bács-Klskun megyei tagozata tegnap délelőtt Kecskeméten, a szakszervezetek székházában tartotta az elmúlt öt év munkáját összegező, s a feladatokat megjelölő tanácskozását. Részt vett a gyűlésen dr. Simon Gyula, a társaság főtitkára, s ott voltak a megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői is. Az írásban előre kiadott beszámolókhoz dr. Szvitek Sándor, a megyei tagozat elnöke és dr. Krajnyák Nándor, a tagozat titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az elnöki beszámolóból kitűnt egyebek között, hogy az elmúlt években a kezdeményezés jellemezte a tagozat munkáját. Az iskolai nevelőmunka erősítésének a programját például már akkor meghirdették, amikor ezt még nem sürgették az új oktatási dokumentumok. Kísérletet tettek a modern oktatáselméletek gyakorlati alkalmazására, szorgalmazták áz iskolán kívüli műveltségforrások, az iskolák, intézetek és a közművelődési intézmények kapcsolataiban rejlő lehetőségek Jobb kihasználását, illetve az együttműködés fejlesztését. Javaslatot tettek az iskolavezetés optimális információrepdszerének a feltárására és elterjesztésére, s terybe vették, hogy széles körben vitát rendeznek a nemzetiségi nyelvoktatás . új módszereiről. Foglalkoztak a fizikai dolgozók gyermekeinek felzárkóztatásával, s elhatározták, hogy feltárják azokat a körülményeket, amelyek 'veszélyeztetik a gyerekeket. A tervezett programok zömét sikerült megvalósítani, annak ellenére, hogy a tagozat tagjai olykor meg nem értésbe ütköztek. Voltak olyanok, akik azt hitték, hogy e munka valamiféle tagozati érdek, szubjektív elképzelés, nem pedig megyei pedagógiai, társadalmi ügy. Sok tekintetben új helyzet elé állították a tagozatot az időközben megjelent új nevelési-oktatási dokumentumok. A munkát úgy irányították, hogy ezeknek a gyakorlatban történő „átültetéséhez” minél több segítséget tudjanak nyújtani. A tagozat munkájának a középpontjába a pedagógiai tudományos ülések kerültek. Ezeket mindig alapos előkészületek, vizsgálódások, olykor kísérletezések előzték meg. Az ülések anyagait rendszerint publikálták, eljuttatták a megye gyakorló pedagógusaihoz. A megyei tagozat tagjai rendszeresen tartottak előadásokat, s közülük többen országos kutatásokba, a központi szakosztályok munkájába is bekapcsolódtak, s értekezéseket tettek közzé. Sokat jelent, hogy jó kapcsolat alakult ki valamennyi illetékes megyei szervvel. Az elnöki beszámolót követő titkári referátum a tagozat életével foglalkozott részletesen, majd hozzászólások hangzottak el. Több szakcsoportvezető kiegészítést fűzött a taggyűlés elé terjesztett írásos jelentéséihez. Felszólalt többek között Bodor Jenő, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője is, aki egyebek között a társaság és a megyei szervek közötti jó kapcsolatot méltatta. Az együttműködés ugyanis jelentősen hozzájárult a megyében az oktatás-nevelés fejlődéséhez, Felhívta a figyelmet a közösségi gondolkodás jelentőségére, , s arra, hogy állandóan keresni kell a nevelési módszerek korszerűsítésének lehetőségét. A megyei tanács művelődésügyi osztálya — mondotta — továbbra is igényli munkájához a pedagógiai tagozat támogatását. Ezután Kelle György, a megyei. pártbizottság munkatársa kért szót. Az elmúlt öt évben — mondotta egyebek között — minden tekintetben fejlődött a tagozat munkája. Szólt arról, hogy a jövőben is olyan kérdéseket kell napirendre tűzni, amelyek a legjobban foglalkoztatják a pedagógusokat. Ügy is javítható a munka, hogy a tagozat bővíti működési kereteit, ha például állandó fórumok létrehozásához nyújt segítséget. Ilyen fórum lesz az első vidéki pedagógiai társasági klub, amelyet Baján, a Tanítóképző Főiskolán alakít meg huszonhét, pedagógus a közeli napokban. A taggyűlés végül megválasztotta az elnökséget és az országos küldöttközgyűlés megyei küldötteit. A Pedagógiai Társaság megyei tagozatának elnöke dr. Szvétek Sándor, társelnöke dr. Gaszner István, tudományos titkára dr. Krajnyák Nándor, szervező titkára Tövis Ferencné, jegyzője pedig dr. Szappanos István lett. A megye pedagógus társadalmát tizen képviselik majd az országos küldöttközgyűlésen. A tisztújító gyűlés dr. Simon Gyula főtitkár zárszavával ért véget. R. M. KECSKEMÉTI PARKETTAGYÁRTÓ VÁLLALAT Ismeretes, hogy a hatékonyabb gazdálkodás érdekében hozott utóbbi központi intézkedések több országos vállalat szervezeti fölépítését is érintették. Egyes gvárai- kat önálló vállalati joggal ruházták fel, abban a reményben, bogy a „piacközelség” serkentő hatással lesz majd az új cégekre, s ez javukra válik az ottani kollektíváknak és a népgazdaságnak is. így született meg január elején az Epü- letasztalosipari és Faipari Vállalat megyeszékhelyi gyárából a Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat. Németh József, az új önálló vállalat igazgatója arról tájékoztatott, hogy a változásnak most, másfél hónap elteltével még nemcsak az előnyeit, hanem átmeneti hátrányait is érzik. Kedvező számukra, hogy ők maguk dönthetnek a termelés és gazdálkodás kérdéseiben. Viszont a fejlesztési lehetőségekre gondolva nem lehet megfeledkezni arról, hogy az országos nagyvállalat adott esetben több anyagi erőt tudott egy- egy gyára korszerűsítésére fordítani, mint amennyit az ő kisebb cégük — a jelenlegi körülményekből kiindulva — képes lesz. Egyébként -nagyobb fejlesztésre egyelőre nem szorul az új vállalat, hiszen a parkettagyártó berendezései korszerűek. Az év második negyedében üzembe helyezik a 34 millió forintos beruházással fölépülő új kazánházat, amely lehetővé teszi a hulladékok hasznosításával az olajtüzelés teljes megszüntetését. Az energiaköltségeket csökkentő beruházással létrejönnek a parkettakészítés nemzetközi színvonalú technikai feltételei. A versenyképes termeléshez rendelkezésre áll a megfelelő szakembergárda is. Az ÉPFA és az új cég közti vagyonmegosztás mérlegét most készítik, és folyamatban van Kecskeméten az önálló vállalati gazdálkodáshoz szükséges szervezet kiépítése. Ez utóbbi nem kis feladat, mert ez a gyár az ipar centralizálása, a nagyvállalatok megszervezése előtt nem volt önálló, így hagyományaik e téren nincsenek. Viszont jó kiindulási alapot képez, hogy a parkettagyár „kivételes” helyzetet élevezett az ÉPFA egységei sorában: míg a többiek — a redőnygyár kivételével — a vállalati központtól kapott program szerint, a vállalati központ által beszerzett anyagból termeltek, ők önállóan köthettek szerződéseket megrendelőikkel, és az import kivételével maguk gondoskodtak az anyagokról is. Vagyis a kapcsolataik megvannak ahhoz, hogy a folyamatosság a termelésben és az értékesítésben ne szakadjon meg. A Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat dolgozói januárban megvalósították az idei 325 millió forintos tervük időarányos részét, ami jó eredménynek számít. Azonban tagadhatatlan, hogy a januári, jelentékeny parkettaáremelkedés miatt várható megrendelői igénymódosulás a későbbiekben gondot okozhat. A megerősödés legfőbb feltétele számukra az, hogy a termékeik iránti kereslet ne csökkenjen. Vannak elképzeléseik az 1981-re tervezett 31 milliós tőkés export növelésére is. A. T. S. • Épül az új kazánház. • Belső munka a fahulladék helybeni hasznosítását lehetővé tevő energiaszolgáltató épületben. • Az új önálló vállalat egyik fő terméke a szalagparketta, amit a legkorszerűbb berendezésekkel állítanak elő. (Tóth Sándor felvételei) Tömegszervezeti vezetők tanácskozása A megye tömegszervezeteinek és -mozgalmainak vezetői vettek részt tegnap azon a megyei pártszékházban megtartott tanácskozáson,, amelyet — a megyei párt-végrehajtóbizottság munkatervének megfelelően — a párt- és tömegszervezetek osztálya hívott össze. A tanácskozás azoknak a feladatoknak a megbeszélését célozta, amelyek a XII. kongresszus feladatainak egységes és következetes végrehajtása érdekében, a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták előtt . állnak. Az értekezlet résztvevőit köszöntve, Hegedűs István vitaindítójának bevezetéséül emlékeztetett rá, hogy a párt mindig nagy figyelmet fordított s fordít a tömegszervezetek, -mozgalmak munkájára. Időről időre értékeli az ott dolgozó kommunisták tevékenységét, s meghatározza feladataikat a politikai cékitűzések végrehajtásában. Majd a tanácskozás összehívásának indokolására a többi között kiemelte: — A tömegszervezetek és -mozgalmak munkájának értékelése — a pártirányítás elveiből adódóan — egyrészt a vezető pártszervek, másrészt saját testületük feladata. Az értékelést és a feladatmeghatározást az elmúlt évben a megyei pártértekezlet elvégezte. Tanácskozásunk célja tehát, hogy ráirányítsuk a figyelmet arra, amit a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak végezni kell, természetesen mozgalmi területük sajátosságainak, a politikai mechanizmusban betöltött szerepének megfelelően. A sokoldalú, tartalmas vitaindítója továbbf részében azokra a kérdésekre, illetve területekre irányította a résztvevők figyelmét, amelyeknél, s ahol a tömegszervezetek és -mozgalmak együttműködésében, s a munkamegosztásban fokozottabb összehangolás szükséges. Nagy érdeklődéssel kísért vitaindítója befejező részében Hegedűs István rövid értékeléssel együtt, külön-külön felvázolta az egyes tömegszervezetek és -mozgalmak legfontosabb tennivalóit. A tanácskozás vitája során szinte valamennyi résztvevő üdvözölte az összehangoló megbeszélést; hiszen hasonló tanácskozásra még nem került sor. A felszólalók tájékoztatták egymást azokról a kérdésekről, amelyekben a jövőben .még tervszerűbben szükséges együttműködni, s egyben jelezték azokat a tényezőket is, amelyek nehezítik, olykor gátolják a párt- politikai feladatok hatékonyabb, eredményesebb. elvégzését A megye tömegszervezetei és -mozgalmai vezetőinek tanácskozása Hegedűs István osztályvezető vitaösszefoglalójával fejeződött be.
