Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

1981. február 18. • PETŐFI NÉPE •

5

Államigazgatási diplomát kapnak

Több évtizedes múltja után 1978-ban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata alapján a tanácsakadémiát átszervezték, illetve továbbfejlesztették. Főiskolai rangot kapott az intézmény. Azok a diákok, akik az 1978—79-es tanévben megkezdték tanulmányaikat az Államigazgatási Főiskolán, most elérkeztek a hatodik, tehát az utolsó félévhez, ugyanis hároméves a tanulmányi idő. A végzősök júniusban államvizsgáznak, államigazgatási diplomát kapnak.

Felkerestük a főiskolát, meglátogattuk a Bács-Kiskun megyei hallgatókat.

Budán, a Móricz Zsigmond körtértől pár percre, a Ménesi út elején áll az új épülettömb. Az oktatási épület négy-, a kollégium ötemeletes. S miközben kívülről nézegettük a modern, de nagyon Ízlésesen kialakított intézményt, valaki éppen kijött a kapun, s így megkérdeztük tőle: hol találA szervezés idejét kihasználva felkerestük dr. Nagy Ferenc főiskolai tanárt a marxizmus—leni- nizmus tanszék vezetőjét. Hogy miért éppen vele akartunk elsőként beszélgetni? Két okból is. Egyrészt azért, mert nagyon jó kapcsolata van Bács-Kiskun megyével, többször találkoztunk vele Kecskeméten a megyei tanácson, a másik ok pedig inkább szubjektív, tehát személyes jellegű: dr. Nagy Ferenc korábban csaknem két évtizedig a Magyar Távirati Iroda munkatársaként újságíró volt. Számára váratlan érkezésünk ellenére is, félretéve munkáját, segített nekünk a riport elkészítésében.

A főiskoláról beszélgetve elmondta az oktatás alapvető célját, vagyis azt, hogy az államigazgatás elméletét és gyakorlatát mélyrehatóan ismerő, értő és megfelelően alkalmazni tudó szakembereket képezzenek. Ezt a hallgatók nem tudnák elsajátítani a marxizmus—leninizmus ismerete nélkül. Ezért igen magas óraszámban oktatják a filozófiát, a politikai gazdaságtant, a tudományos szocializmust, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét.

kozhatnánk néhány Bács-Kiskun megyei hallgatóval?

— Eggyel például itt és most, én ugyanis bácsbokodi vagyok — nyújtotta bemutatkozás közben a kezét Vő Nelli, a főiskola harmadéves hallgatója. Megígérte: megszervezi, hogy több megyebeli diákkal beszélgessünk.

azért fogalmaztam úgy, hogy a jelenlegi felvételi rendszerünkben ez a módszer, mert valamilyen módosításra számítani lehet majd.

— A kérdésre konkrétan válaszolva, magyarból, történelemből és államigazgatási ismeretekből kell felvételizni. Itt is módosításra kerül sor, ugyanis a magyar helyett a jövőben első*- sorban a történelmi ismeretek számonkérésére helyezzük a felvételi vizsgákon a fő hangsúlyt.

Nagy a túljelentkezés

— Hány diák jár az Államigazgatási Főiskolára?

— Az idei tanév nappali tagozatán százötvenhat első éves. százötvennyolc másodéves és százharmincnégy harmadéves hallgató tanul.

— Van esti és levelező tagozat is?

— Igen, de sajnos a levelező- sok számát csökkenteni fogjuk^ mert nincs lehetőség, illetve hely a megfelelő képzésükre. A leve• A főiskola 22 ezer kötetes könyvtárában Kiss Irén szakirodalmat kölcsönöz Zöldi Péterné könyvtárvezetőtől.

lezősökkel kapcsolatban hozzáteszem, hogy akik korábban tanácsakadémiát végeztek, s itt a főiskolán másfél éves kiegészítőt tesznek, főiskolai diplomát kapnak. Február 20-án háromszáz kiegészítés — köztük sok Bács-Kiskun megyei is — veheti át a diplomát.

— Évente általában hányán jelentkeznek a főiskolára?

— A félvételi keretszámunkhoz viszonyítva három-négyszeres a túljelentkezés.

Az államigazgatási szakemberképzés tantárgyai

• A hallgatók kérdéseikkel bármikor — délután is — felkereshetik a tanszéket. Drávái László segítséget kért Fésűs István, nétól, a marxizmus—leninizmus tanszék adjunktusától egy filozófiai meghatározás megértéséhez.

— Az államvizsga után mi a terve?

— A megyei tanáccsal kötött szerződésem alapján visszakerülök a lajosmizsei tanácshoz — mondta Kiss Irén. — Az igazgatási csoport vezetője leszek. De távlati tervem az is, hogy jogi karon tovább tanulok.

— Milyen tárgyakból .kell államvizsgázni?

— Államigazgatásból, tudományos szocializmusból, közgazdaságtanból és alkotmányjogból — válaszolt Vő Nelli a kollégiumi szobában, melynek egyik falát oklevél díszíti. A szakdolgozatomért kaptam. Még elsőévesen elhatároztam,, hogy településfej tesztéből írom a szak- dolgozatomat. A nyári szünetekben gyűjtöttem az anyagot, megírtam, s beadtam a tudományos diákkonferencia pályázatára. Munkámat jeles szakdolgozatnak is elfogadták.

— Hamarosan befejeződnek a főiskolai évei.

— Sajnos igen. Kár, hogy így elszaladt a három év. Ebben a szép kulturált környezetben, a kollégium összkomfortos szobáiban, a felszerelt oktatótermekben, a magas színvonalú előadásokat hallgatva öröm volt elmélyedni az államigazgatás kérdéseiben.

;A * .marxizmus tárgyai mellett ju^tén.mafios óraszámban és színvonalon tanítják' az úgyrtevézétt alapozó tárgyakat, egyebek között az állam- és jogelméleti ismereteket, a magyar alkotmány- jogot, a magyar államigazgatási jogot, a szervezési és vezetési ismereteket, a településgazdaságtant. Emellett megismerik a munkajog, a polgári és családi jog, a büntetőjog, a pénzügyi jog alapjait is. Kiegészítő tárgyként szerepel az oktatásban az orosz, az angol, vagy német nyelv, a retorika és stilisztika.

3 — Milyen tárgyakból kell fölvételizni a főiskolára?

— Előbb hadd mondjam el azt, hogy a jelenlegi felvételi rendszerünkben addig nem kerülhetnek ide a fiatalok, míg a tanácsnál egy év gyakorlati időt le nem t'öltenek. Tehát érettségi után valamelyik tanácsnál, tanácsi szervnél, vagy a járási hivatalnál egy éyet mint gyakornok, vagy például mint előadó dolgoznia kell, s a megyei tanácsok javaslatával jöhetnek felvételizni. Az előbb

• Vő Nelli a kényelmes kollégiumi szobában az államvizsgára készül. (Tóth Sándor felvételei)

Az viszont a lakosság öröméül szolgálhat, hogy ismereteiket majd a gyakorlatban hasznosítják a főiskolások.

Tárnái László

Három évfolyamon tizenöten Bács-Kiskun megyéből

Ä Vő Nelli által szervezett négytagú csapattal a főiskola társalgójában találkoztunk.

— Bács-Kiskun megyéből hány hallgató tanul a főiskola nappali tagozatán?

— Az első évfolyamon hatan, a másodikon négyen és öt végzős, tehát harmadéves fiatal tanul itt Bács-Kiskun megyéből — mondta Kiss Irén harmadéves hallgató, aki Lajosmizséről került a főiskolára. — így összesen tizenöten vagyunk. Véleményem szerint ez nagyon kevés, mert például Borsod megyéből egy évfolyamon is több hallgató van, mint mi összesen. De a somogyiak, nógrádiak is megelőznek bennünket.

— Miért?

— Nem tudjuk, de ha létezik megyei keretszám, akkor ezen feltétlenül változtatni kellene, mert éppen az ország legnagyobb megyéjének ne lenne szüksége államigazgatási diplomásokra? ...

— Miért jelentkezett a főiskolára?

— Baján érettségiztem, utána egy évig a járási hivatalnál dolgoztam gyakornokként — mondta Drávái László első éves hallgató. — Véleményem szerint a tanácsi munka nem egyhangú, hanem változatos és emberek ügyeivel kell foglalkoznunk. Ez talán frázisnak tűnik, de az az igazság, hogy gyűlölöm az egyhangsúságot, az egy kaptafán végzett dolgokat. Az államigazgatás nem köny- nyű feladat, de szerteágazó. Ezért jelentkeztem ide.

— Milyen volt a beilleszkedés, az első félév?

— Szokatlan — vette át a szót az ugyancsak első éves Ónodi György, aki Kecskeméten érettségizett, aztán a járási-városi földhivatalban dolgozott egy évig, mint előadó. — Az volt a szokatlan, hogy itt a tanulás más módszert kíván, mint a gimnáziumban. Nehéz volt átállni, a vizsga- követelményeket megszokni, illetve ezeknek eleget tenni. Aztán az új környezetet is meg kellett szokni.

NYELVŐR

Különböző és különféle

Köszönet az emberségért

Hat színművész: Elek Éva, Zentai Anna, Bujtor Imre, Vr- bán Kati, Kovács I by és Kardos Tibor a következő levelet juttatta el a Volán 9. számú Vállalat igazgatójának: „Február 7-én Tiszakécskére mentünk fellépni. Egy sajnálatos baleset miatt, ott álltunk az országúton és nem tudtunk tovább menni. Megállt mellettünk egy autóbusz és kiszólt a vezetője: Miben tudok segíteni? Elmondtuk, előadásra megyünk, s ha megtenné, vigyen bennünket Tiszakécskére. A legnagyobb készséggel állt rendelkezésünkre, s igye- I kezeit, hogy időben odaérjünk.

Szerettük volna ott, helyben I meghálálni, de visszautasította, s a következőket mondta: ,Örülök, hogy segíthettem...’ Igazán szívből gratulálunk, hogy ilyen dolgozója van, az ilyen ember emeli a vállalat 1 tekintélyét. Külön köszönjük,

| hogy megmentette az előadást.

| További jó munkát kívánunk,

I hálás köszönettel."

Ügy véljük, ehhez a levélhez nem kell külön kommentárt fűzni.

Pályázati felhívás

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága pályázatot ír ki az alábbi témákban készítendő tudományos munkákra:

— Orvosi rehabilitációra szorulók (balesetek, csonkolások, alkoholisták stb.) helyzete;

— A visszavágás stresshatása a búza terméskomponenseire;

— A Dél-Alföld gabonatermelésének jelentősége Magyarország regionális körzetei között az ökológiai potenciál szintézise alapján;

— A Tisza és vízgyűjtőrendszere vízutánpótlásának ökologikus földrajzi és hidrogeográfiai elemzése.

A pályázaton bárki részt vehet, terjedelemkorlátozás nincs. A pályamunka beküldési határideje 1982. szeptember 30. A pályamunkákat a SZAB által felkért bíráló bizottság értékeli. Az értékeléstől függően a pályadíj összege 3000-től 5000 forintig terjedhet, kivételesen értékes pályamunkák esetében (az MTA illetékes tudományos osztályával egyetértésben) 10 ezer forintig.

A pályázati eredményhirdetésre 1982 decemberében kerül sor. Az eredményeket a pályázatok meghirdetéséhez hasonlóan hozza a pályázat meghirdetője nyilvánosságra.

További pályatételek is kiírásra kerültek, amelyekről részletes felvilágosítás a SZAB központjában (Szeged, Somogyi u. 7. Pf. 101.) a 12-586-os telefonszámon nyerhető.

Ez utóbbi pályamunkák benyújtási határideje: 1981. szeptember 30.

Szegedi Akadémiai Bizottság

Ugyanabból a tőszóból különböző képzésekkel rokon értelmű szavakat képezhetünk, amelyek jelentéskörükben és fogalmi árnyalatokban nagyon eltérhetnek egymástól, ezért kell használatukra különösen ügyelni.

Így a különböző és különféle melléknevek nagyon gyakran keverednek, pedig jelentésük eléggé eltér. A különböző melléknevet egymástól eltérő tulajdonságú emberek és dolgok hasonlításakor használjuk, azt hangsúlyozva, hogy ezek a személyek és tárgyak különböznek egymástól. Pl.: a különböző ízlésű emberek nem nagyon értenek egyet, a bútorokról pedig azt mondhatjuk, hogy különböző színűek.

A különféle melléknevet sokféle, többféle jelentésben használjuk, de csak többes számú főnév előtt. PL: különféle okok játszottak közre; különféle kérdésekről volt szó az értekezleten. Helyettesítheti a szó jelentésekor említett többféle, sokféle melléknév is. de utánuk egyes számú főnév következhet. PL: többféle (vagy sokféle) ok játszott közre; sokféle kérdésről volt szó.

A két melléknév használatát úgy lehet tehát megjegyezni, hogy a különbözés kifejezésére a különböző szó alkalmas, a sokféleséget pedig a különféle fejezi ki. így tehát a különböző megoldások egymástól eltérő megoldások, a különféle megoldások pedig többfélék.

Az érez, érzékel, észlel igék rokon értelműek, de jelentésükben nagyon is eltérnek egymástól. A legáltalánosabb használatú az érez ige. Több jelentésváltozata van: érzékszerveivel felfog (fájdalmat, hideget érez); saját testi és lelki állapotáról közvetlen tudomása van (jól érzi magát); esztétikailag felfog, valamilyennek talál valamit (érzi a vers szépségét, könnyűnek érzi a feladatot); érzelem tölti el (bánatot, örömet érez); gyanít vagy tud valamit (vesztét érzi; érzi, hogy szeretik).

Bizonyos érzetek kifejezésére szókapcsolatot használunk. Pl. (epesztő) szomjúságot érez. Máskor inkább az egyszerű kifejezés alkalmas. Pl. aggódik, fél (aggodalmat, félelmet érez helyett), szomorú, boldog (bánatot, boldogságot érez), fázik, melege van (hideget, meleget érez); sajnál, szán valakit (sajnálatot, szánalmat érez).

De néha a terjengősnek vélt kifejezés használata is jogosult. Pl. fájdalmat érez (mozzanatos történést jelöl), fáj neki valamije (tartós folyamatra utal). Máskor meg sajátos stílusértékei miatt használjuk a terjengős kifejezéseket. Pl. bűnösnek, feljogosítva, hivatva, találna érzi magát.

Az érzékel igét ritkábban használjuk, inkább szaknyelvi szó: az ' érzékszervvel való felfogást jelenti. Pl. érzékeli a hideget; nem érzékeli a piros szint. Az észlel ige pedig az érzékelésnek tudatosabb, általában megfigyeléssel vagy kísérlettel párosult

módja. Pl. valamilyen jelenséget észlel; földrengést észleltek.

Az érez, érzékel igéknek mű- veltető alakjai az alapigének (érez, érzékel) megfelelően alakultak.' Éreztet: arra törekszik, hogy valaki érezzen valamit (érezteti fölényét). Érzékeltet: úgy fejez ki valamit, hogy szinte érzékeljük, elevenen elképzeljük. Pl. a regény jól érzékelteti a kor ellentéteit.

Az éves, évi melléknevek azonos alapszavuk ellenére eltérő jelentéseket terjesztettek ki. Tő. számnév után az évi időtartamot, az éves pedig életkort jelent. Pl. egyévi fogház, egyéves gyermek. A százéves évforduló tehát hibás (az évforduló kora nem lehet száz év). Helyesen így mondjuk: századik évforduló. A meghatározott időre, évre szóló szerződést, tervet az évi szóval fejezzük ki. Pl. az 1980. évi terv, a múlt évi eredmények, a jövő évi költségvetés.

A fej és a fő ugyanannak a szónak két változata. Eredeti alakja a fő volt. A fej a fejem, fejed, feje birtokos személyragos formákból vonódott el. A régies fő néhány kifejezésben és összetett szóban ma is él. így a fejfájás, fejvétel mellett ma is él a főfájás, fővétel. A fejvesztésnek is megvan a régies fővesztés alakja. A fejkötő változata a népnyelvből már a köznyelvbe is átkerült főkötő. A föbelövés, főbenjáró (bűn) csak így használatos. És néhány összetétel utótagja is a fő: államfő, asztalfő, hídfő, kútfő, (forrás, forrásmunka), oszlopfő. A valamilyen állapotra utaló kifejezésekben a fő választékos használatú, de a fej szó használata is elfogadható (józan fővel vagy fejjel).

A hivatalos nyelvbe is befészkelte magát a fő szó: öt fő hiányzik, a bizottság három főből áll, a létszám tíz fő. E rideg közlések helyett mondjuk inkább azt, hogy öt tanuló hiányzik, a bizottság három tagú, a létszám pedig tíz (fő nélkül). De ugyanilyen ridegen hangzik a három fős küldöttség említése is három tagú küldöttség helyett.

A központ, középpont szavak is látszólag azonos jelentésüek, mégis különbség van a használatukban. Bármelyikkel jelölhetjük valamely területnek, pl. falunak, városnak a központját vagy középpontját. Átvitt értelemben is bármelyik használható. Pl. valaki a társaság középpontja vagy központja lehet. Ingadozik a használat bizonyos szókapcsolatokban is. Pl. az érdeklődés, gúny, figyelem központjában vagy középpontjában áll valaki vagy valami, illetve központjába vagy középpontjába kerül. De mértani szempontból csak a középpont szót használhatjuk (a kör, a Föld, a Naprendszer középpontja), ugyanígy az irányító műszaki berendezéseket is így nevezik (pl. telefonközpont), sőt az intézményeknek, szervezeteknek is csak központja lehet (pl. művelődési központ). ;

Kiss István

Hol helyezkednek el az érettségizettek?

A Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az elmúlt hetekben érdekes felmérést végzett. Több száz vállalattól, mezőgazdasági és ipari üzemtől, valamint intézménytől arra kértek választ, milyen munkalehetőségeket tudnak ajánlani a közeljövőben érettségiző fiataloknak? Ez alkalommal csak a gimnáziumokban végzettek elhelyezkedését vizsgálták, a munkahelyektől kapott információk alapján, (ösz- szel, egyeztetik a fiatalok válaszait a munkaadók által felajánlott lehetőségekkel.)

Bács-Kiskun megyében az idén csaknem ezren szereznek gimnáziumi érettségit. Közülük előreláthatóan csak négyszázan tanulnak tovább, szakmuhkásképzők- ben, vagy valamilyen felsőoktatási intézményben. Munkahely után kell tehát néznie csaknem hatszáz fiatalnak. Meglehet, ez ma nem is olyan egyszerű ... Január elsejétől valamennyi városban megszüntették a kötelező munkaerő-közvetítést. így tehát az eddiginél is sürgetőbbé vált az előzetes tájékoztatás, visszajelzés. Erre nem csupán humánus okok kényszerítenek — ne hagyjuk bizonytalanságban a munkát kereső fiatalokat —, de az is^ hogy csökkenjen a nem hivatalos, protekcionális úton történő elhelyezkedés...

A pályaválasztási tanácsadó által tavaly szűkebb körben vég-, zett hasonló felmérés ugyanis azt jelzi, hogy nem kis számban jön létre munkaerő-közvetítés az úgynevezett informális csatornákon keresztül... Az elmúlt évben az érettségizettek hetven százalékának betanított, illetve segédmunkát ajánlottak fel a munkaadók, s csupán harminc százalélékuknak végzettségüknek megfelelő munkaköröket. Érdekes módon a végeredmény pontosan fordított lett: a fiatalok nagyobb része végül is adminisztratív munkát kapott...

Mi a helyzet a mostani munkahelyi kínálattal? Az elmúlt hetekben ötszáznegyvennyolc munkaadóhoz küldött körlevelet a pályaválasztási tanácsadó intézet. A visszajelzési határidő lejárta előtt néhány nappal mindössze száz helyről kaptak válasz' N mégpedig a következő lehetőségek megjelölésével :

— Nem kíván felvenni érettségizett munkaerőt a százból negyvenkilenc üzem, vállalat, intézmény. ötvenegy munkaadó ajánlott fel valamiféle lehetőséget. Ebből kétszázhetvenegy volt a betanított és segédmunka, s mindössze ötvennyolc a szellemi- adminisztratív, illetve előadói — munkakör. Figyelmet érdemel, hogy több mint négyszáz munkaadó nem kívánta tájékoztatni az intézetet, s feltehetően a diákokat sem a meglévő munkalehetőségekről ...

Vannak azonban jó példák is. Az Országos Mentőszolgálat kecskeméti állomása kilenc érettségizett fiú számára ajánlott mentőápolói munkakört, s ezzel együtt továbbtanulási lehetőséget —

megfelelő felvételi után — az

egészségügyi főiskolán. A megyei kórház viszont lányokat vár segédápolói munkakörbe, szakmai továbbképzési lehetőséggel. Közismert az is, hogy a posta me- gyeszerte állandó munkaerőgondokkal küzd. Ennek ellenére csupán négy városból — Kiskunhalasról, Kiskunfélegyházáról, Kecskemétről és Kalocsáról —

jelezték, hogy szükség lenne távbeszélő-kezelőre, pénzfelvevőre és egyéb hasonló munkaköröket ellátó fiatalokra. Nagyobb számban szeretne megnyerni érettségizetteket fizikai munkára a Halasi Kötöttárugyár, a bajai FÉKÖN, az Alföldi Pincegazdaság kecskeméti palackozóüzeme és a BÁCSÉP Az utóbbi építőipari segédmunkát ajánl húsz fiúnak.

Az eddig felkínált munkahelyek száma és minősége valószínűleg nem sok vigaszt nyújt az idén érettségizetteknek. S hogy a lehetőségek köre szélesebb, a munkakörök választéka nagyobb, az bizonyos. A pályaválasztási tanácsadó intézet márciusra tervezett kiadványában — érthetően — teljes és valóságos információt szeretne nyújtani a fiataloknak. Ehhez azonban a munkaadók megértésére, gondosabb, nagyobb odafigyelésére lenne szükség, legalább a munkalehetőségek február végéig történő visszajelzésével...

Hatszáz fiatal sorsa senki számára nem lehet közömbös.

P. E.