Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

1981. február 18. • PETŐFI NÉPE • 5 Államigazgatási diplomát kapnak Több évtizedes múltja után 1978-ban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata alapján a tanácsakadémiát átszervezték, il­letve továbbfejlesztették. Főiskolai rangot kapott az intézmény. Azok a diákok, akik az 1978—79-es tanévben megkezdték tanul­mányaikat az Államigazgatási Főiskolán, most elérkeztek a hatodik, tehát az utolsó félévhez, ugyanis hároméves a tanulmányi idő. A végzősök júniusban államvizsgáznak, államigazgatási diplomát kapnak. Felkerestük a főiskolát, meglátogattuk a Bács-Kiskun megyei hallgatókat. Budán, a Móricz Zsigmond kör­tértől pár percre, a Ménesi út elején áll az új épülettömb. Az oktatási épület négy-, a kollégium ötemeletes. S miközben kívülről nézegettük a modern, de nagyon Ízlésesen kialakított intézményt, valaki éppen kijött a kapun, s így megkérdeztük tőle: hol talál­A szervezés idejét kihasználva felkerestük dr. Nagy Ferenc főis­kolai tanárt a marxizmus—leni- nizmus tanszék vezetőjét. Hogy miért éppen vele akartunk első­ként beszélgetni? Két okból is. Egyrészt azért, mert nagyon jó kapcsolata van Bács-Kiskun me­gyével, többször találkoztunk vele Kecskeméten a megyei tanácson, a másik ok pedig inkább szub­jektív, tehát személyes jellegű: dr. Nagy Ferenc korábban csak­nem két évtizedig a Magyar Táv­irati Iroda munkatársaként új­ságíró volt. Számára váratlan ér­kezésünk ellenére is, félretéve munkáját, segített nekünk a ri­port elkészítésében. A főiskoláról beszélgetve el­mondta az oktatás alapvető cél­ját, vagyis azt, hogy az államigaz­gatás elméletét és gyakorlatát mélyrehatóan ismerő, értő és megfelelően alkalmazni tudó szakembereket képezzenek. Ezt a hallgatók nem tudnák elsajátí­tani a marxizmus—leninizmus is­merete nélkül. Ezért igen magas óraszámban oktatják a filozófiát, a politikai gazdaságtant, a tudo­mányos szocializmust, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom történetét. kozhatnánk néhány Bács-Kiskun megyei hallgatóval? — Eggyel például itt és most, én ugyanis bácsbokodi vagyok — nyújtotta bemutatkozás közben a kezét Vő Nelli, a főiskola har­madéves hallgatója. Megígérte: megszervezi, hogy több megyebeli diákkal beszélgessünk. azért fogalmaztam úgy, hogy a jelenlegi felvételi rendszerünkben ez a módszer, mert valamilyen módosításra számítani lehet majd. — A kérdésre konkrétan vála­szolva, magyarból, történelem­ből és államigazgatási ismeretek­ből kell felvételizni. Itt is mó­dosításra kerül sor, ugyanis a magyar helyett a jövőben első*- sorban a történelmi ismeretek számonkérésére helyezzük a felvé­teli vizsgákon a fő hangsúlyt. Nagy a túljelentkezés — Hány diák jár az Államigaz­gatási Főiskolára? — Az idei tanév nappali tago­zatán százötvenhat első éves. százötvennyolc másodéves és száz­harmincnégy harmadéves hallga­tó tanul. — Van esti és levelező tagozat is? — Igen, de sajnos a levelező- sok számát csökkenteni fogjuk^ mert nincs lehetőség, illetve hely a megfelelő képzésükre. A leve­• A főiskola 22 ezer kötetes könyvtárában Kiss Irén szakiro­dalmat kölcsönöz Zöldi Péterné könyvtárvezetőtől. lezősökkel kapcsolatban hozzáte­szem, hogy akik korábban ta­nácsakadémiát végeztek, s itt a főiskolán másfél éves kiegészítőt tesznek, főiskolai diplomát kap­nak. Február 20-án háromszáz ki­egészítés — köztük sok Bács-Kis­kun megyei is — veheti át a dip­lomát. — Évente általában hányán je­lentkeznek a főiskolára? — A félvételi keretszámunkhoz viszonyítva három-négyszeres a túljelentkezés. Az államigazgatási szakemberképzés tantárgyai • A hallgatók kérdéseikkel bármikor — délután is — felkereshetik a tanszéket. Drá­vái László se­gítséget kért Fésűs István, nétól, a mar­xizmus—leni­nizmus tanszék adjunktusától egy filozófiai meghatározás megértéséhez. — Az államvizsga után mi a terve? — A megyei tanáccsal kötött szerződésem alapján visszakerü­lök a lajosmizsei tanácshoz — mondta Kiss Irén. — Az igazga­tási csoport vezetője leszek. De távlati tervem az is, hogy jogi karon tovább tanulok. — Milyen tárgyakból .kell állam­vizsgázni? — Államigazgatásból, tudo­mányos szocializmusból, közgaz­daságtanból és alkotmányjogból — válaszolt Vő Nelli a kollégiu­mi szobában, melynek egyik fa­lát oklevél díszíti. A szakdol­gozatomért kaptam. Még első­évesen elhatároztam,, hogy te­lepülésfej tesztéből írom a szak- dolgozatomat. A nyári szünetek­ben gyűjtöttem az anyagot, meg­írtam, s beadtam a tudományos diákkonferencia pályázatára. Mun­kámat jeles szakdolgozatnak is elfogadták. — Hamarosan befejeződnek a főiskolai évei. — Sajnos igen. Kár, hogy így elszaladt a három év. Ebben a szép kulturált környezetben, a kollégium összkomfortos szobái­ban, a felszerelt oktatótermek­ben, a magas színvonalú előadá­sokat hallgatva öröm volt elmé­lyedni az államigazgatás kérdé­seiben. ;A * .marxizmus tárgyai mellett ju^tén.mafios óraszámban és szín­vonalon tanítják' az úgyrtevézétt alapozó tárgyakat, egyebek kö­zött az állam- és jogelméleti is­mereteket, a magyar alkotmány- jogot, a magyar államigazgatási jogot, a szervezési és vezetési is­mereteket, a településgazdaság­tant. Emellett megismerik a mun­kajog, a polgári és családi jog, a büntetőjog, a pénzügyi jog alap­jait is. Kiegészítő tárgyként sze­repel az oktatásban az orosz, az angol, vagy német nyelv, a re­torika és stilisztika. 3 — Milyen tárgyakból kell föl­vételizni a főiskolára? — Előbb hadd mondjam el azt, hogy a jelenlegi felvételi rend­szerünkben addig nem kerülhet­nek ide a fiatalok, míg a tanács­nál egy év gyakorlati időt le nem t'öltenek. Tehát érettségi után va­lamelyik tanácsnál, tanácsi szerv­nél, vagy a járási hivatalnál egy éyet mint gyakornok, vagy pél­dául mint előadó dolgoznia kell, s a megyei tanácsok javaslatával jöhetnek felvételizni. Az előbb • Vő Nelli a kényelmes kollégiumi szobában az államvizsgára készül. (Tóth Sándor felvételei) Az viszont a lakosság öröméül szolgálhat, hogy ismereteiket majd a gyakorlatban hasznosítják a fő­iskolások. Tárnái László Három évfolyamon tizenöten Bács-Kiskun megyéből Ä Vő Nelli által szervezett négytagú csapattal a főiskola társalgójában találkoztunk. — Bács-Kiskun megyéből hány hallgató tanul a főiskola nappali tagozatán? — Az első évfolyamon hatan, a másodikon négyen és öt végzős, tehát harmadéves fiatal tanul itt Bács-Kiskun megyéből — mond­ta Kiss Irén harmadéves hallga­tó, aki Lajosmizséről került a főiskolára. — így összesen tizen­öten vagyunk. Véleményem sze­rint ez nagyon kevés, mert pél­dául Borsod megyéből egy évfo­lyamon is több hallgató van, mint mi összesen. De a somogyiak, nógrá­diak is megelőznek bennünket. — Miért? — Nem tudjuk, de ha létezik megyei keretszám, akkor ezen feltétlenül változtatni kellene, mert éppen az ország legnagyobb megyéjének ne lenne szüksége államigazgatási diplomásokra? ... — Miért jelentkezett a főisko­lára? — Baján érettségiztem, utána egy évig a járási hivatalnál dol­goztam gyakornokként — mondta Drávái László első éves hallgató. — Véleményem szerint a tanácsi munka nem egyhangú, hanem változatos és emberek ügyeivel kell foglalkoznunk. Ez talán frá­zisnak tűnik, de az az igazság, hogy gyűlölöm az egyhangsúságot, az egy kaptafán végzett dolgo­kat. Az államigazgatás nem köny- nyű feladat, de szerteágazó. Ezért jelentkeztem ide. — Milyen volt a beilleszkedés, az első félév? — Szokatlan — vette át a szót az ugyancsak első éves Ónodi György, aki Kecskeméten érett­ségizett, aztán a járási-városi földhivatalban dolgozott egy évig, mint előadó. — Az volt a szokat­lan, hogy itt a tanulás más mód­szert kíván, mint a gimnázium­ban. Nehéz volt átállni, a vizsga- követelményeket megszokni, il­letve ezeknek eleget tenni. Aztán az új környezetet is meg kellett szokni. NYELVŐR Különböző és különféle Köszönet az emberségért Hat színművész: Elek Éva, Zentai Anna, Bujtor Imre, Vr- bán Kati, Kovács I by és Kar­dos Tibor a következő levelet juttatta el a Volán 9. számú Vállalat igazgatójának: „Feb­ruár 7-én Tiszakécskére men­tünk fellépni. Egy sajnálatos baleset miatt, ott álltunk az országúton és nem tudtunk to­vább menni. Megállt mellet­tünk egy autóbusz és kiszólt a vezetője: Miben tudok se­gíteni? Elmondtuk, előadásra megyünk, s ha megtenné, vi­gyen bennünket Tiszakécské­re. A legnagyobb készséggel állt rendelkezésünkre, s igye- I kezeit, hogy időben odaérjünk. Szerettük volna ott, helyben I meghálálni, de visszautasítot­ta, s a következőket mondta: ,Örülök, hogy segíthettem...’ Igazán szívből gratulálunk, hogy ilyen dolgozója van, az ilyen ember emeli a vállalat 1 tekintélyét. Külön köszönjük, | hogy megmentette az előadást. | További jó munkát kívánunk, I hálás köszönettel." Ügy véljük, ehhez a levél­hez nem kell külön kommen­tárt fűzni. Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadé­mia Szegedi Bizottsága pályázatot ír ki az alábbi témákban készí­tendő tudományos munkákra: — Orvosi rehabilitációra szo­rulók (balesetek, csonkolások, al­koholisták stb.) helyzete; — A visszavágás stresshatása a búza terméskomponenseire; — A Dél-Alföld gabonaterme­lésének jelentősége Magyarország regionális körzetei között az öko­lógiai potenciál szintézise alap­ján; — A Tisza és vízgyűjtőrend­szere vízutánpótlásának ökologi­kus földrajzi és hidrogeográfiai elemzése. A pályázaton bárki részt ve­het, terjedelemkorlátozás nincs. A pályamunka beküldési határ­ideje 1982. szeptember 30. A pá­lyamunkákat a SZAB által fel­kért bíráló bizottság értékeli. Az értékeléstől függően a pályadíj összege 3000-től 5000 forintig ter­jedhet, kivételesen értékes pálya­munkák esetében (az MTA illeté­kes tudományos osztályával egyetértésben) 10 ezer forintig. A pályázati eredményhirdetés­re 1982 decemberében kerül sor. Az eredményeket a pályázatok meghirdetéséhez hasonlóan hozza a pályázat meghirdetője nyilvá­nosságra. További pályatételek is kiírás­ra kerültek, amelyekről részletes felvilágosítás a SZAB központjá­ban (Szeged, Somogyi u. 7. Pf. 101.) a 12-586-os telefonszámon nyerhető. Ez utóbbi pályamunkák be­nyújtási határideje: 1981. szep­tember 30. Szegedi Akadémiai Bizottság Ugyanabból a tőszóból külön­böző képzésekkel rokon értelmű szavakat képezhetünk, amelyek jelentéskörükben és fogalmi ár­nyalatokban nagyon eltérhetnek egymástól, ezért kell használa­tukra különösen ügyelni. Így a különböző és különféle melléknevek nagyon gyakran ke­verednek, pedig jelentésük elég­gé eltér. A különböző mellékne­vet egymástól eltérő tulajdonsá­gú emberek és dolgok hasonlítá­sakor használjuk, azt hangsúlyoz­va, hogy ezek a személyek és tár­gyak különböznek egymástól. Pl.: a különböző ízlésű emberek nem nagyon értenek egyet, a bútorok­ról pedig azt mondhatjuk, hogy különböző színűek. A különféle melléknevet sokfé­le, többféle jelentésben használ­juk, de csak többes számú főnév előtt. PL: különféle okok játszot­tak közre; különféle kérdésekről volt szó az értekezleten. Helyet­tesítheti a szó jelentésekor emlí­tett többféle, sokféle melléknév is. de utánuk egyes számú főnév következhet. PL: többféle (vagy sokféle) ok játszott közre; sokfé­le kérdésről volt szó. A két melléknév használatát úgy lehet tehát megjegyezni, hogy a különbözés kifejezésére a kü­lönböző szó alkalmas, a sokféle­séget pedig a különféle fejezi ki. így tehát a különböző megoldá­sok egymástól eltérő megoldások, a különféle megoldások pedig többfélék. Az érez, érzékel, észlel igék ro­kon értelműek, de jelentésükben nagyon is eltérnek egymástól. A legáltalánosabb használatú az érez ige. Több jelentésváltozata van: érzékszerveivel felfog (fáj­dalmat, hideget érez); saját testi és lelki állapotáról közvetlen tu­domása van (jól érzi magát); esz­tétikailag felfog, valamilyennek talál valamit (érzi a vers szép­ségét, könnyűnek érzi a felada­tot); érzelem tölti el (bánatot, örömet érez); gyanít vagy tud valamit (vesztét érzi; érzi, hogy szeretik). Bizonyos érzetek kifejezésére szókapcsolatot használunk. Pl. (epesztő) szomjúságot érez. Más­kor inkább az egyszerű kifejezés alkalmas. Pl. aggódik, fél (aggo­dalmat, félelmet érez helyett), szomorú, boldog (bánatot, bol­dogságot érez), fázik, melege van (hideget, meleget érez); sajnál, szán valakit (sajnálatot, szánal­mat érez). De néha a terjengősnek vélt kifejezés használata is jogosult. Pl. fájdalmat érez (mozzanatos történést jelöl), fáj neki valamije (tartós folyamatra utal). Máskor meg sajátos stílusértékei miatt használjuk a terjengős kifejezé­seket. Pl. bűnösnek, feljogosítva, hivatva, találna érzi magát. Az érzékel igét ritkábban hasz­náljuk, inkább szaknyelvi szó: az ' érzékszervvel való felfogást jelenti. Pl. érzékeli a hideget; nem érzékeli a piros szint. Az észlel ige pedig az érzékelésnek tudatosabb, általában megfigye­léssel vagy kísérlettel párosult módja. Pl. valamilyen jelenséget észlel; földrengést észleltek. Az érez, érzékel igéknek mű- veltető alakjai az alapigének (érez, érzékel) megfelelően ala­kultak.' Éreztet: arra törekszik, hogy valaki érezzen valamit (érezteti fölényét). Érzékeltet: úgy fejez ki valamit, hogy szinte érzékeljük, elevenen elképzeljük. Pl. a regény jól érzékelteti a kor ellentéteit. Az éves, évi melléknevek azo­nos alapszavuk ellenére eltérő je­lentéseket terjesztettek ki. Tő. számnév után az évi időtartamot, az éves pedig életkort jelent. Pl. egyévi fogház, egyéves gyermek. A százéves évforduló tehát hibás (az évforduló kora nem lehet száz év). Helyesen így mondjuk: szá­zadik évforduló. A meghatározott időre, évre szóló szerződést, ter­vet az évi szóval fejezzük ki. Pl. az 1980. évi terv, a múlt évi ered­mények, a jövő évi költségvetés. A fej és a fő ugyanannak a szónak két változata. Eredeti alakja a fő volt. A fej a fejem, fe­jed, feje birtokos személyragos formákból vonódott el. A régies fő néhány kifejezésben és össze­tett szóban ma is él. így a fejfá­jás, fejvétel mellett ma is él a főfájás, fővétel. A fejvesztésnek is megvan a régies fővesztés alakja. A fejkötő változata a népnyelvből már a köznyelvbe is átkerült főkötő. A föbelövés, fő­benjáró (bűn) csak így használa­tos. És néhány összetétel utótag­ja is a fő: államfő, asztalfő, híd­fő, kútfő, (forrás, forrásmunka), oszlopfő. A valamilyen állapotra utaló kifejezésekben a fő válasz­tékos használatú, de a fej szó használata is elfogadható (józan fővel vagy fejjel). A hivatalos nyelvbe is befész­kelte magát a fő szó: öt fő hi­ányzik, a bizottság három főből áll, a létszám tíz fő. E rideg köz­lések helyett mondjuk inkább azt, hogy öt tanuló hiányzik, a bi­zottság három tagú, a létszám pedig tíz (fő nélkül). De ugyan­ilyen ridegen hangzik a három fős küldöttség említése is három tagú küldöttség helyett. A központ, középpont szavak is látszólag azonos jelentésüek, még­is különbség van a használatuk­ban. Bármelyikkel jelölhetjük valamely területnek, pl. falunak, városnak a központját vagy kö­zéppontját. Átvitt értelemben is bármelyik használható. Pl. vala­ki a társaság középpontja vagy központja lehet. Ingadozik a hasz­nálat bizonyos szókapcsolatokban is. Pl. az érdeklődés, gúny, fi­gyelem központjában vagy kö­zéppontjában áll valaki vagy va­lami, illetve központjába vagy középpontjába kerül. De mértani szempontból csak a középpont szót használhatjuk (a kör, a Föld, a Naprendszer középpontja), ugyanígy az irányító műszaki be­rendezéseket is így nevezik (pl. telefonközpont), sőt az intézmé­nyeknek, szervezeteknek is csak központja lehet (pl. művelődési központ). ; Kiss István Hol helyezkednek el az érettségizettek? A Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az elmúlt hetekben érdekes felmérést végzett. Több száz válla­lattól, mezőgazdasági és ipari üzemtől, valamint intézmény­től arra kértek választ, milyen munkalehetőségeket tudnak ajánlani a közeljövőben érettségiző fiataloknak? Ez alkalom­mal csak a gimnáziumokban végzettek elhelyezkedését vizs­gálták, a munkahelyektől kapott információk alapján, (ösz- szel, egyeztetik a fiatalok válaszait a munkaadók által fel­ajánlott lehetőségekkel.) Bács-Kiskun megyében az idén csaknem ezren szereznek gimná­ziumi érettségit. Közülük előre­láthatóan csak négyszázan tanul­nak tovább, szakmuhkásképzők- ben, vagy valamilyen felsőokta­tási intézményben. Munkahely után kell tehát néznie csaknem hatszáz fiatalnak. Meglehet, ez ma nem is olyan egyszerű ... Ja­nuár elsejétől valamennyi város­ban megszüntették a kötelező munkaerő-közvetítést. így tehát az eddiginél is sürgetőbbé vált az előzetes tájékoztatás, vissza­jelzés. Erre nem csupán humánus okok kényszerítenek — ne hagy­juk bizonytalanságban a munkát kereső fiatalokat —, de az is^ hogy csökkenjen a nem hivata­los, protekcionális úton történő elhelyezkedés... A pályaválasztási tanácsadó által tavaly szűkebb körben vég-, zett hasonló felmérés ugyanis azt jelzi, hogy nem kis számban jön létre munkaerő-közvetítés az úgynevezett informális csatorná­kon keresztül... Az elmúlt évben az érettségizettek hetven száza­lékának betanított, illetve segéd­munkát ajánlottak fel a munka­adók, s csupán harminc százalé­lékuknak végzettségüknek megfe­lelő munkaköröket. Érdekes mó­don a végeredmény pontosan for­dított lett: a fiatalok nagyobb ré­sze végül is adminisztratív mun­kát kapott... Mi a helyzet a mostani munka­helyi kínálattal? Az elmúlt he­tekben ötszáznegyvennyolc mun­kaadóhoz küldött körlevelet a pá­lyaválasztási tanácsadó intézet. A visszajelzési határidő lejárta előtt néhány nappal mindössze száz helyről kaptak válasz' N mégpedig a következő lehetőségek megje­lölésével : — Nem kíván felvenni érettsé­gizett munkaerőt a százból negy­venkilenc üzem, vállalat, intéz­mény. ötvenegy munkaadó aján­lott fel valamiféle lehetőséget. Ebből kétszázhetvenegy volt a betanított és segédmunka, s mindössze ötvennyolc a szellemi- adminisztratív, illetve előadói — munkakör. Figyelmet érdemel, hogy több mint négyszáz munka­adó nem kívánta tájékoztatni az intézetet, s feltehetően a diáko­kat sem a meglévő munkalehető­ségekről ... Vannak azonban jó példák is. Az Országos Mentőszolgálat kecs­keméti állomása kilenc érettségi­zett fiú számára ajánlott mentő­ápolói munkakört, s ezzel együtt továbbtanulási lehetőséget — megfelelő felvételi után — az egészségügyi főiskolán. A megyei kórház viszont lányokat vár se­gédápolói munkakörbe, szakmai továbbképzési lehetőséggel. Köz­ismert az is, hogy a posta me- gyeszerte állandó munkaerő­gondokkal küzd. Ennek ellenére csupán négy városból — Kiskun­halasról, Kiskunfélegyházáról, Kecskemétről és Kalocsáról — jelezték, hogy szükség lenne táv­beszélő-kezelőre, pénzfelvevőre és egyéb hasonló munkaköröket ellátó fiatalokra. Nagyobb szám­ban szeretne megnyerni érettsé­gizetteket fizikai munkára a Ha­lasi Kötöttárugyár, a bajai FÉ­KÖN, az Alföldi Pincegazdaság kecskeméti palackozóüzeme és a BÁCSÉP Az utóbbi építőipari se­gédmunkát ajánl húsz fiúnak. Az eddig felkínált munkahe­lyek száma és minősége valószí­nűleg nem sok vigaszt nyújt az idén érettségizetteknek. S hogy a lehetőségek köre szélesebb, a munkakörök választéka nagyobb, az bizonyos. A pályaválasztási tanácsadó intézet márciusra ter­vezett kiadványában — érthe­tően — teljes és valóságos infor­mációt szeretne nyújtani a fia­taloknak. Ehhez azonban a mun­kaadók megértésére, gondosabb, nagyobb odafigyelésére lenne szükség, legalább a munkalehe­tőségek február végéig történő visszajelzésével... Hatszáz fiatal sorsa senki szá­mára nem lehet közömbös. P. E.

Next

/
Thumbnails
Contents