Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: közepe­sen, időnként erősen felhős idő. Fő­ként keleten és délen szórványosan kisebb havazás. Megélénkülő északi, északkeleti szél. Hajnalban he­lyenként köd. a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 0, mínusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet 0, plusz 5 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 41. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 18. szerda Újra magyar elnöke van Genfben a radiológiai munkabizottságnak A genfi leszerelési bizottság keddi plenáris ülésén határozatot ho­zott négy munkabizottság elnök­ségéről. Ezek szerint a vegyi fegyverekkel foglalkozó munka- csoport elnökévé Kurt Lidgard svéd nagyköveteit, a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező ál­lamok biztonsági garanciáinak erősítésével foglalkozó csoport el­nökévé Antonio Ciarrappicót, az olasz küldöttség meghatalmazott miniszterét választották. A ra­diológiai fegyverek eltiltásával foglalkozó munkacsoport elnöki teendőinek ellátásával dr. Kő- mivés Imrét, a Magyar Népköz- társaság állandó genfi ENSZ- képviselőjét, az átfogó leszerelési program kidolgozásával foglalko­zó munkabizottság vezetésével pedig Garcia Robles mexikói nagykövetet bízták meg. A radiológiai fegyverek eltiltá­sával foglalkozó munkacsoport el­nöki tisztét az elmúlt évben is Kömíves Tmre nagykövet látta el. (MTI) Duna—Tisza köze Iparfejlesztési Bizottság Az MSZMP Bács-Kiskun és Pest megyei Bizottságának kez­deményezésére megalakult a Duna—Tisza köze Iparfejlesztési Bizottság abból a célból, hogy a közigazgatási határoktól függet­lenül kidolgozza a tájegység hosz- szú távú iparfejlesztési tervét. A bizottság munkája során figye­lembe veszi a párt XI. és XII. kongresszusának iparfejlesztési irányelveit, valamint a megyei pártértekezleteknek a gazdasági építőmunkáról szóló határozata­it. A megyei vezetőkből és szak­emberekből álló bizottság februá­ri ülésén megállapodott az alap­elvekben. Célul tűzte, hogy fel­méri az ipari fejlődés eddigi ered­ményeit, a népgazdasági célok érvényesülésének tapasztalatait, értékeli a távlati fejlesztés erő­forrásait, a gazdaságföldrajzi adottságokat, az ipari foglalkoz­tatottság tendenciáit, a munka­erő-gazdálkodás hatékonyságát és tartalékait. Javaslatai .kidolgozásánál a bizottság meghatározza az ipari ágazatok és szektorok fejlesztési célkitűzéseit, a ’területfejlesztés feladatait, foglalkozik a szellemi kapacitások hasznosításával, a tudományos és oktatási intézmé­nyek, valamint az ipari egységek kapcsolatainak fejlesztésével, s feltárja a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködés lehetősé­geit a megyék területén. A Duna—Tisza köze Iparfej­lesztési Bizottság kidolgozta idei első félévi munkatervét, s felve­szi a kapcsolatot a Csongrád me­gyei pártbizottsággal, hogy Ti­szán inneni területeivel kapcso­lódjon be a hosszú távú fejlesz­tési tervek kidolgozásába. . N. O. ENERGIA AZ ERDŐKBŐL Március 20-tól fásítási hónap Növekszik a lakosság tűzifa- igénye, és az iparifa-fogyasztás szerkezete is átalakult, ennélfog­va módosultak az erdőgazdaságok és a fafeldolgozó-ipar teendői, s mindez Európa-szerte • jellemző — mondotta Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár kedden a MÉM-ben az erdészeti és faipari vállalatok és intézmények vezetőinek értekez­letén. A tanácskozáson minde­nekelőtt a VI. ötéves terv elő­irányzatát vitatták meg. A következő 5 évben az erdő­terület csak mérsékelten növek­szik. Valószínűleg nem lesz lehe­tőség arra, hogy az ötödik ötéves tervhez hasonlóan — a jelenlegi tervidőszakban is túlteljesítsék a .területbővítési előirányzatot. (1976—1980 között a tervezettnél 3 ezer hektárral nagyobb terület­re telepítettek erdőt.) Az erdésze­tek helyzetét alapvetően megha­tározza, hogy a VI. ötéves terv időszakában kevesebb állami tá- rríogatás jut erdőfejlesztésre, mint korábban. Ezzel összefüggésben a telepítési előirányzat is szeré­nyebb, öt év alatt 30 000 hektárt ültetnek be csemetékkel. A vállalatoknak azon kell igye­kezniük, hogy racionálisan hasz­nálják fel saját anyagi forrásai­kat, illetve még szervezettebben foglalkoztassák a társadalmi erőt. A március 20-án megnyíló fásí­tási hónap keretében a Hazafias Népfronttal és a különböző tár­sadalmi szervezetekkel szoros ' együttműködésben minden eddi­ginél nagyobb területre szánnak parkerdőket, ligeteket és az ut­cafásítást is fokozni akarják. A VI. ötéves terv időszakában fokozzák az erdei kitermelést, mi­után a legújabb komputeres szá­mítások szerint az erdőkben a biológiai egyensúly felborulása nélkül az eredetileg tervezettnél nagyobb mennyiségű fa is kiter­melhető. A fa energetikai hasz­nosítása azonban még gyerekci­pőben jár, például azért, mert nem lehet hozzájutni olyan hőfej­lesztő vagy kazánberendezések­hez, amelyekben a faforgács vagy .•hulladék energiája gazdaságosan hasznosítható lenne és a kereske­delem sem rendezkedett be az er­dei szállítmányok nagyobb mérté­kű fogadására. A következő évek­ben a helyi lakosságot, az erdők mentén élőket az eddiginél job­ban bevonják a fafeldolgozásba, a hulladék hasznosításába. A MÉM vezetői többféle megoldást vizs­gálnak azért, hogy az erdőkben fellelhető fahulladék- és mellék­termék-felhasználás elmozduljon a holtpontról. (MTI) A bútoripar idei tervei 0 A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat elemekből összeállítható bútorai. A bútoripar 1981—85 közötti termelésének növekedési ütemét alapvetően meghatározza a belföldi kereslet és az ex­port növelése. A belföldi kereslet kielégítése érdekében a korábban lecsökkent készleteket mintegy hatszázmillió fo­rintnyi termékkel tervezik feltölteni. Ez azt jelenti, hogy a bútoripar jelenlegi szintje képes eleget tenni a következő években jelentkező mintegy ötszázalékos vásárlói igénynö­vekedésnek: 9 Készül a Kanizsa Bútorgyár ülőgarnitúrája. 0 Terbe Dezső tájékoztatja a szovjet vendégeket. (Tóth Sándor felvétele) Gazdag programja volt tegnap Bács-Kiskunban a Komszomol Krím Terü­leti Bizottsága delegá­ciójának. Anatolij Pisz- kunov, a Komszomol Krím Területi Bizottsága titkára, Vitalij Kovgan Feodoszija város Kom- szomol-titkára és Ga­lina Szejcsina az egyik kolhoz ifjúsági szerveze­tének titkára délelőtt Kiskunfélegyházára, a' 698-as számú Szakmun­kásképző Intézetbe lá­togatott. A .szovjet fi­atalok nagy érdeklődés­sel tanulmányozták a magyar szakmunkáskép­zés módszereit, gyakor­latát. Délután Kecskeméten várta őket fontos hiva­talos program: Terbe Dezső, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizott­ságának titkára fogadta a delegációt; az ese­mény résztvevője volt Németh Ferenc,' a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára is. Terbe De­zső tájékoztatást adott az ország legnagyobb megyéjének politikai, társadalmi és gazdasági eredmé­nyeiről. Szólt arról az érdeklő­désről, mely a KISZ X. kong­resszusa előtt jellemzi az ifjúsá­gi szövetség tagjainak munkáját. A testvérmegye ifjúsági szövetsé­ge küldöttségének tagjai a krími eredményekről számoltak be an­nak jegyében, hogy a jövő hét elején megkezdi munkáját az SZKP XXVI. kongresszusa. A fogadás után Anatolij Pisz- kunovék Kecskemét nevezetessé­geivel ismerkedtek meg. Ma Ka­locsára vezet az útjuk, ahol a paprikaipari vállalatot látogatják meg, majd Bajára mennek, ahon­nan csütörtök este térnek vissza a megyeszékhelyre. Pénteken a városi KISZ-bizottságon kezdik a programot, ezt követően a tervek szerint megtekintik a BRG-t, az új megyei kórházat, majd záró- megbeszélésre ülnek össze a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak vezetőivel. KIÁLLÍTÁSOK, VETÉLKEDŐK, FOLKLÓRBEMUTATÓK A kisközségek kulturális programjából Immár hagyomány, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya programfüzetben teszi közzé a települések éves közművelő­dési tervét. Korábban írtunk a nagyobb te­lepülések, városok és nagyközségek rendez­Kisebb településeink is otthont adnak jáirási szintű rendezvé­nyeknek. Ilyen lese egyebek között márciusban a népdalkörök kas- kantyúi, járási találkozója. Fü- löpszálláson a járás díszítőmű­vész szakkörei mutatják be mun­kájukat áprilisban, Érsekcsanádon pedig néptánccsoportok részvéte­lével rendeznek folklórbemuta- tót május közepén. Kalocsa-vi- dék hagyományőrző néptánc­együttesei augusztus végén Drág- szélen adnak majd randevút egy­másnak. Örvendetes, hogy kis települé­seink művelődési otthonai is sok kiállítást terveznek. Így például Dunaszentbenedeken március ele­jén Karáth Imre fotókiállítását, e hónap közepén - a „Rézkarcok Ady Endréről” című tárlatot, áp­rilisban pedig a községi fotókör anyagából összeállított helyitörté­neti dokumentációs kiállítást nyitják meg. Érdekesnek ígérke­zik „Az ember és a természet” című fotókiállítás, amely Akasz­tón nyílik márciusban Bahget vényterveiről. Most, befejezésül, a kisközsé­gek várható közművelődési programjai kö­zött tallóztunk, s próbálunk ízelítőt adni az olvasónak. Iskander fotóit i „Egy marék vi­lág" címmel a dusnokiak láthat­ják majd április első felében. Bácsszöllősön, Bócsán és másutt a helyi díszítőművész szakkörök ké­szülnek bemutatkozásra, sok he­lyen pedig gyermekrajz-kiállitá- sokat rendeznek. Bácsbokodon Kovács László fes­tőművész, Dunaegyházán Qubányi Imréné naiv festő alkotásait. Bá­tyán a hajósi művészeti táborban készült munkákat, Tázláron Pálfy Gusztáv szobrait mutatják be a tavaszi hónapokban. A hajósi tá­bor. kiállítását később a szak­mának is láthatják majd. Áprilisban számos rendezvény kapcsolódik az anyanyelv heté­hez, illetve a költészet napjához megyeszerte, így kisebb települé­seinken is. Hajóson például meg­rendezik a község szocialista bri­gádjainak József Attila-vetélke- dójét, Dunaszentbenedeken anya­nyelvi versenyre, Kunfehértón „Kazinczy Ferenc” vers- és pró­zamondó versenyre kerül sor. Bá­tyán és Dunaegyházán ugyancsak méltóképpen emlékeznek majd a költészet napjára, József Attilára. Számos kiállítás gazdagítja ta­vaszi nemzeti ünnepeink falusi megemlékezéseit. Egyebek között Bócsán a „Tanácsköztársaság pla­kátművészete”, Harkakötönyben „A népért éltek és haltak” cím­mel rendeznek fotótárlatokat. Du­naegyházán ugyancsak politikai plakátkiállítás nyílik, több helyen pedig a településfejlesztés ered­ményeit mutatják majd be doku­mentumok segítségével, a műve­lődési házakban. Sorolhatnánk tovább a kis te­lepülések programjait, nyári, őszi kulturális rendezvényeit. írhat­nánk sok további kiállítási terv­ről, zenei rendezvényről, népze­nei bemutatótól stb. De talán ennyi is elegendő annak érzékel­tetésére, hogy azért e helyeken sem csupán bálokra meg diseok- ra korlátozódnak a nagyközönség számára szervezett rendezvények. R. M. A szakszervezetek legkisebb tisztségviselőjének, az egyes csoportok bizalmijának rend­kívüli a felelőssége. Amit rá­bíztak az jóval több, szebb, ér­tékesebb, mint egyszerű jog- gyakorlás. Jórészt a bizalmi munkája, magatartása, fellépése alapján ítélik meg a dolgozók a szak- szervezeti munkát, a mozgalom egész tevékenységét, létét, lét- jogosultságát. A bizalmi fel­adata: szoros kapcsolatot tar­tani a tagsággal, segíteni a ter­melőmunkát, tartalmasabbá, eredményesebbé tenni a mun- kaverseny-mozgalmat, védeni a dolgozók érdekeit, megolda­ni a dolgozótársak kisebb-na- gyobb gondjait, s végrehajtat­ni a felsőbb szakszervezeti szervek határozatait. A bizal­minak vállalnia kell az őrző szerepét az üzemi demokrácia felett, s a dolgozók érdekkép­viseletében tárgyalnia kell az állami és politikai vezetőkkel, mégpedig egyeztetni igyekez­zen az egyéni, a közösségi és a társadalmi érdeket. A szakszervezeti csoportban levők nevelése sem csekély fel­adata a bizalminak. A nevelés a munkahelyen, a gyakorlati élet feladatainak végzése köz­ben valósítható meg a legered­ményesebben, épp azért fontos, hogy a bizalmi sokoldalúan művelt legyen, jártas a politi­kát. a szakmai területeken. Csakis így, és csakis ekkor le­het alkalmas és képes arra, hogy társait nevelje, hogy kö­rükben agitáljon, hogy formál­ja őket. Mindemellett ehhez azzal az emberi többlettel is rendelkeznie kell, amelynek révén „ráérez” társainak bá­natára, gondjára, fájdalmára, és szinte a magáénak érzi munkahelyi, családi gondjai­kat. Csakis az ilyen, a hozzáér­téssel és lelkiismeretesen dol­gozó, bizalmi munkája láttán mondhatja a tagság: a legutób­bi szakszervezeti választáson okosan döntött. Sok gyárban, vállalatnál és intézménynél — ahol a szak- szervezet i tagság létszáma ezt megköveteli — a bizalmi tes­tület legfőbb és legközvetle­nebb segítője, tanácsadója: a főbizalmi. Az elmondottakból adódóan nem kétséges, hogy a főbizalmi vállán hatványozott a jogi teher, az erkölcsi, a szakmai és a politikai felelős­ség — a bizalmiak, a tagság, az ügy szolgálatában. A bizal­mi testületek ugyanis a főbi­zalmira bízták a maguk neve­lését, irányítását, az egész tag­ság sokoldalú képviseletét, a felsőbb szakszervezeti szervek­ben. A főbizalmi mindig és min­denütt a bizalmi testületek esze, lelke, buzdítója. Az ő feladata, hogy összefogja és irányítsa a bizalmiak munká­ját. Neki kell szerveznie a fel­sőbb szervek határozatainak végrehajtását, segíteni a szak- szervezeti bizalmiak és a, cso­portok eredményes tevékeny­ségét. ö tartja a kapcsolatot a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak között, ö biztosítja a rendszeres és kölcsönös in­formációt, ami sok esetben a megoldásra váró feladatok serkentője, előrevivője. Neki kell tudnia választ adni azok­ra a kérdésekre, amelyek vá­ratlan feladatok elé állíthatják a bizalmit, neki kell higgadt­sággal felelnie az ingerült fel- csattanÖLsra, neki kell nemcsak határozottan kifogásolnia a gyenge és rossz minőségű munkát, de elvben és gyakor­latban neki kell megmutatnia azt is; miként kell teljesebben ellátni a feladatokat. A főbizalmi nem kinyilat­koztat, hanem agitál. Nem le­győz, haneih meggyőz. Nem­csak kijelent, de kérdez is. Nemcsak tanít, de tanul is! Az élet és a munka minden terü­letén véleményével, magatar­tásával, egész lényével példát ad társainak. Az elmondottakból úgy tűn­het: a főbizalmi makulátlan és csalhatatlan ember. Makulát­lan, ez igaz. Annak kell len­nie. Csalhatatlan? Ezt nem ál­lítom. És hogy ezt ne higgye, szüksége van szüntelen kont­rollra és önkontrollra, arra a belső, igényre, amelynek ré­vén képes lesz átgondolni elő­ző álláspontját, s készsége ar­ra, hogy a mások véleményét is meghallgatva, alkalomad­tán — az okos érvek hatására — megváltoztassa a sajátját. A követelmény nagy, és mi­vel a főbizalmi feladata a leg­több, neki kell a legfelkészül­tebbnek lennie. Csakis * attól várható el, hogy másoknak se­gítsen, aki tud másoknak ön­magából adni, akinek van mi­ből adni. S. A. ■■■ '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents