Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évK 40. szám Árai 1,40 Ft 1981. február 17. kedd Komszomolküldöttség A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei Bizottsága meghívására tegnap Kecskemétre érkezett a Komszo- mol Krím Területi Bizottságának háromtagú küldöttsége. A delegációt Apatolij Piszkunov, a Kom- szomol Krím Területi Bizottságának titkára vezeti, tagja Vitalij Kovgan Feodoszija város Komszo- mol-titkára és Galina Szejcsina, az egyik kolhoz ifjúsági szervezetének vezetője. A testvérmegye ifjúsági küldöttségét a Ferihegyi repülőtéren Bata Zsuzsanna, a megyei KISZ- bizottság titkára fogadta, majd délután Kecskeméten — Németh Ferencnek, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkára részvételével — megkezdődtek a tárgyalások. A vendégek délután az Izsáki Állami Gazdaságba látogattak. Ma délelőtt Kiskunfélegyházán a 608-as szakmunkásképzővel ismerkednek és a tervek szerint ma fogadják őket a megyei pártbizottságon is. Március 14-én kezdődik a Hazafias Népfront kongresszusa Március 14-én és 15-én rendezik meg a Hazafias Népfront VII. kongresszusát. A társadalom széles rétegeit tömörítő mozgalom fejlődésének kiemelkedő jelentőségű állomása lesz — hangoztatta hétfőn megtartott sajtótájékoztatóján Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A tanácskozás időpontja egybeesik az 1848-as forradalom évfordulójával. Az ez alkalomból rendezendő nagygyűlésen ott lesznek a kongresszus küldöttei is. Az utóbbi hónapokban, az országos méretű, széles körű előkészítő munka során — a falugyűléseken, a kongresszusi küldötteket megválasztó körzeti összejöveteleken — több tízezren számoltak be építőmunkánk helyi eredményeiről, az állampolgárok cselekvőkészségéről, foglalkoztak a helyi és az drszágos gondokkal, tennivalókkal. Egyetlen hasznos javaslat nem mehet veszendőbe: a népfront valamennyit beiktatja a programjába. A tanácskozáson szóba kerülő főbb témakörökét érintve a HNF főtitkára a többi között kiemelte: — a nemzeti egység gondolatának — a mindennapi tettekben megnyilvánuló — érvényesítésében igen nagy szerepe van a magyarságtudat erősítésének, hiszen a történelmi múlt és a jelen megértése, a jövőért való közös cselekvést szolgálja. Ennek az egységnek a része a Magyarországon élő nemzetiségiek jó közérzete is, ez a jó közérzet pedig előfeltétele annak, hogy a híd szerepét tölthessék be a magyar nép és a környező nemzetek között az internacionalista kapcsolatok erősítésében. Ezért és ilyen szempontból kísérjük figyelemmel a határainkon kívül élő magyarság sorsát is, s tartjuk kultúránk fontos részének alkotásaikat. A kongresszus másik lényeges feladata lesz a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatos népfront-tenivalók megvitatása. Fel kívánunk lépni a demokrácia gyakorlatának formális elemei ellen, úgy véljük, a véleménynyilvánítás lehetőségét nem csupán a munkahelyen, hanem a társadalmi élet minden területén meg kell teremteni. Nem kételkedünk abban, hogy a kongresszus küldöttei megerősítik majd, s a népfront ezzel kapcsolatos munkájának fundamentumává teszik ezt az elvet, hogy a család a szocialista társadalom döntő fontosságú, nélkülözhetetlen alappillére. A felnövekvő nemzedékek nevelésében akkor tölti be szerepét, ha érzékeli, a társadalom mozgását, változásait, véleményt alkot azokról, s nem zárja el a gyermekeket a valóság jelenségeitől, nem fest hamis képet azokról. — Mélyrehatóan kell vizsgálnunk gazdásági helyzetünkkel, feladatainkkal összefüggően az emberi érdekviszonyok alakulását is. így például azt várjuk, hogy a népfror^mozgalom állást foglal az Egyenlő munkáért, egyenlő bért elv következetes érvényesítése mellett. A népfront nemzetközi tevékenységének fő törekvéseiről is szó esik majd a kongresszuson — mondotta Sarlós István, majd bejelentette, hogy a Hazafias Népfront utóbbi öt évben végzett munkájáról, s szerteágazó tevékenységének egyes fontosabb részterületeiről — így a mozgalom gazdaságpolitikai és művelődés- politikai feladatairól, továbbá a lakóterületi munkáról és az állami, tanácsi, illetve társadalmi szervekkel való együttműködésről — külön írásos jelentéseket kapnak a kongresszus küldöttei. (MTI) Űj üzletek a szövetkezeti kereskedelemben 9 A karácsonykor átadott 500 négyzetméteres dunavecsei ABC-ben. Tovább erősödött a megye szövetkezeti kereskedelme. A Sikeres évkezdés előzménye, hogy az V. ötéves tervben jelentős összeget, 380 millió forintot, költöttek az áfészek kereskedelmük fejlesztésére, bővítésére, öt év alatt csaknem 33 ezer négyzetméterrel növelték hálózatukat: 69 új üzletet nyitottak — közöttük 14 ABC-t és kis áruházat, 18 élelmiszerboltot és 33 vendéglátó üzletet. Baja és Kiskőrös pedig egy-egy szövetkezeti áruházzal gyarapodott a tervidőszakban. Dunavecsén tavaly karácsonyra átadták a község első ABC-jét. Kunadacson viszont bezárták a volt uradalmi épület kocsmáját, és helyette egy étkezőt alakítottak ki. Kelebián az elavult vegyesboltnak egy ABC lett az utóda és így tovább. Az árusítás körülményei, technikai feltételei a szövetkezeti kereskedelemben megyeszerte jobbak. Az üzletet azonban végül is az áru teszi vonzóvá. — Milyen most a falvak ellátása az alapvető napi cikkekből? Hrebik Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese válaszol. — Jo'bb, mint tavaly ilyenkor — felelte elöljáróban. — A napi szükségletet az egy évvel ezelőttinél 25 százalékkal nagyobb — értékben 800 millió forintot kitevő — árukészlettel fedezni tudjuk. Ez érvényes az áfészek élelmiszerboltjaira, az ABC-kre és valamennyi, hagyományos vegyesboltunkra. Amellett, hogy húst, zsírt, lisztet, cukrot, kenyeret és más közszükségleti cikket a napi kereslet szerint kínálunk* javítottunk a háztartási vegyiáru-ellátá- son. Á hús és a húskészítmények fogyasztása évről évre nő. A jobb táplálkozásért mi is megtesszük a magunkét. Az áfészek vágóhíd- ' jaikon esztendőnként közel 100 ezer mázsa húst nyernek saját vágásból. Ez a szövetkezeti kereskedelmi hálózat fogyasztóinak tőkehússzükségletét négyötöd részben fedezi.Az áfészek húsüzemei évente 4000 mázsa töltelékárut készítenek. A húsfeldolgozás különösen jelentős Soltvadkerten és Kiskunhalason, ahol — a kívánt feltételeket megteremtve — engedélyt kaptak marhavágásra. Ez év júliusában pedig bekapcsolódik az ellátásba a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ új — a megyei szövetke.- zeti kereskedelem harmadik legjelentősebb' — húsüzeme. — A tanyán élők ellátását hogyan javítják? Az elhagyott, de jó állapotú tanyai iskolák közül — például Balázspusztán — többet átvettünk, és ezekben vegyesboltot nyitottunk. Az is isimert tény, sokan tudják, hogy a bugaci határba nagy kerekű traktorral tudnak csak árut kivinni. A kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ két mozgóboltja — a tapasztalat szerint — jól bevált. Ezekhez hasonló, de kisebb, 300-féle áru szállítására alkalmas két Robur gépkocsit indít útjára a jövő hónapban a kiskunfélegyházi áfész Pálmo- nostora, Petőfiszállás és a környék többi tanyás településének ellátására. A következőkben Kalocsa és Kiskunhalas környékére is kiterjesztjük a mozgóbolt- szolgálatot. — A fűtési szezon még tart. A A háztartásiolaj-ellátásban milyen mértékben vesz részt a szövetkezeti kereskedelem? — Tavaly 15 ezer tonna fűtőolajat értékesítettünk.* Annak eredményeként, hogy az elmúlt tervidőszakban Fajszon, Homok- mégyen, Bátyán, Csátalján, Hercegszántón, Org'oványon, Jánoshalmán és másutt újabb kilenc üzemanyagtöltő állomást nyitottunk, illetve bővítettünk, a fűtőolaj-ellátás is folyamatos. Ma már csaknem negyven, 2—3 kútfejes üzemanyagtöltő állomás van a megyében az áfészek kezelésében — mondta Hrebik Ferenc elnök- helyettes. K —I Az 1980-as év termelési, gazdálkodási eredményeiről 137 mezőgazdasági, halászati szövetkezet és 5 közös vállalat készített mérleget. Február közepéig 111 közösség megtartotta a mérlegbeszámolóját. A hónap második felére már csak 31 zárszámadó, tervjóváhagyó közgyűlés maradt. Az elvégzett munka tanulságait széleskörűen elemezték a szövetkezetek legfőbb fórumain. A tapasztalatokat hasznosítani lehet a következő hetekben, hónapokban. Közeledik a tavasz, egyre több már a tennivaló a mezőgazdaságban. így tettek legutóbb Dunavecsén, Kecskeméten, Városföldön, Kiskunfélegyházán a szövetkezeti közgyűlésen, küldöttértekezleten. Dunavecsén, a 31. évben Tavaly nyáron ünnepelte harmincéves fennállását a dunavecsei Béke Tsz. A február 14-én tartott zárszámadó, tervtárgyaló közgyűlésen a 31. esztendő üzemi tervét hagyta jóvá a szövetkezeti tagság. Némedi Miklós tsz-elnök ismertette az 1980-as évről készített mérleget és az idei termelési, gazdálkodási elképzeléseket. Kovács Gábor ellenőrző bizottsági elnök számolt be az előző évi tevékenységről, majd Lengyel Fe- rencné a szövetkezetben dolgozó nők helytállását, munkakörülményeik örvendetes változását elemezte, Budai Károly a döntőbizottság munkásságáról adott számot a közgyűlés előtt. Ezután dr. Romany Pál az MSZMP megyei bizottságának első titkára köszöntötte az idén már 31. közös esztendejét megkezdett szövetkezeti gazdaság dolgozóit. Az 1980-ban hektáronként 5,1 tonnás búzatermést betakarító dunavecsei szövetkezet, amely 26,9 milliós nyereségre tett szert, jól példázza a szocialista mezőgazdaság útját, eredményeit — hangsúlyozta — majd annak a gazdasági korszakváltásnak a következményeit elemezte, amely az utóbbi években következett' be a világban és itthon. Bács-Kiskun megye nagyüzemei is ennek megfelelően készítik VI. ötéves tervüket. Nemcsak a nagyüzemeknek van szerepük a közös feladatok megoldásában, hanem a kisgazdaságoknak is. Fontos, hogy azok termelése úgyszintén növekedjék. A szövetkezetek, a helyi tanácsok támogassák a háztáji és kistermelést, amely Bács-Kiskun megyében 45 százalékát teszi ki az egész mezőgazdaság összes teljesítményének évente. A kisgazdaságok mögött ott vannak a nagyüzemek a különböző szolgáltatásaikkal, a takarmányellátással, felvásárló, tanácsadó és egyéb tevékenységeikkel — mondotta dr. Romány Pál. A közgyűlés ezután jóváhagyta a Béke Tsz mérlegét, amely szerint a közös gazdaság egy év alatt 22,8 százalékkal növelte termelését. Ágazatonként sorolva különösen kiemelkedőek az eredmények. A növénytermesztés 24,6, az állattenyésztés 12,3, a háztáji termelés és szolgáltató, valamint kereskedelmi tevékenység 38,4 százalékkal állított elő többet, mint egy évvel korábban. A közös munkában helytálló szövetkezeti tagoknak kiváló dolgozó oklevelet, pénzjutalmat, az idén nyugdíjba vonulóknak külön jutalmat, 1500-tól 5 ezer forintig terjedő összeget osztottak ki, akiknek példás munkájára a jövőben is számít az egész közösség. Nem minden kisüzem korszerűtlen Eredményes gazdasági évet zárt vasárnap délután a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet zárszámadó közgyűlése, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola nagy előadótermében. Az egybegyűlt szakszövetkezeti tagság mosolygós arcát nem redőzték a gond ráncai, hiszen 4 millió 933 ezer forintos nyereséget könyvelhettek az elmúlt esztendő mérlegeként, pedig ahogy dr. Domonkos Zoltán, a szövetkezet elnöke beszámolójában elmondta, ez volt az első év, amikor állami támogatás nélkül kellett a széttagolt homokos területen gazdálkodni. Az ötszázkilencvenhárom tagot számláló Kecskemét melletti szakszövetkezetről elmondható, hogy vezetői időben kaptak észhez, és náluk bebizonyosodott, hogy a kis- és korszerűtlen üzem más fogalom. Az egyre dráguló energiahordozók közül a szenet választották, így a szeszfőzde üzemeltetésénél jelentős önköltségcsökkenést értek el, 87 százalékkal nőtt az itt képződő nyereség. Változtatva a munkaszervezésen, a termelé(Folytatás a 2. oldalon.) i 1111! Iwj f#©!« 9 Dr. Romány Pál köszönti a közgyűlést. 9 Némedi Miklós tsz-elnök jókívánságait fejezi ki a derekas munkát végzett szövetkezeti tagoknak, nyugdíjba vonulóknak. (Méhesi Éva felvételei) Rakodásfejlesztési alapból több száz milliós beruházás Az V. ötéves terv ideje alatt megyénkben több jelentős beruházást valósítottak meg rakodásfejlesztési alapból. Sokak számára ez az alap ismeretlen, s ezért elmondjuk, hogy ezt a vagonállási bírságból képezik, illetve most már a 100 kilométer feletti üres fuvarra kirótt kilométerenkénti 3 forintos büntetés is bővíti az alapot. Ez a pénz visszakerül a népgazdaság vérkeringésébe, s olyan létesítmények megvalósítását segíti, amelyek ésszerűbbé, olcsóbbá teszik a rakodást, a szállítást. Ebből a rakodásfejlesztési alapból, azaz 33 millió forintos hozzájárulással készült el a BÁCSÉP iparvágány-komplexuma. A korszerű építési-szerelési technológiák bevezetésével az alapanyagok és félkész termékek forgalma nem az építési területre, hanem a központi telepre irányul. Ennek során a telep áruforgalma egy év alatt meghaladja a 700 ezer tonnát, a vasútikocsi-forgalom pedig a 32 ezer vagont. A házgyár folyamatos üzeméhez naponta négy, egyenként 27—28 vasúti kocsiból álló irányvonatot kell fogadni és kirakni. A beruházás teljes összege 90 millió forint volt, a vállalat iparvágány-hálózata 1415 méterrel bővült, az áruk fogadására 33 ezer négyzetméter térburkolatot készítették. Nyolc egyedi anyagmozgató gépet és egy folyamatos működésű szállítási rendszert állítottak üzembe. Már ezzel visszatérült a beruházás költségeinek több mint 40 százaléka. A fejlesztés eredményeként több mint százezer munkaóratöbblet érhető el, az érkező vasúti kocsik kirakása teljes egészében gépesített, s biztosítottak a konténerfogadás feltételei is. Majdnem hasonló nagyságrendű beruházás valósult meg Kiskunhalason, az úgynevezett északkeleti koordinációs iparvágánnyal. Ez a fejlesztés szinte egyedülálló a rakodásfejlesztési alap eddigi fel- használása során. A Központi Szállítási Tanács kezdeményezésére valósult meg öt termelő vállalat és a vasút részvételével. A beruházás teljes költsége 72,2 millió, amelyből 31,1 millió forint a rakodásfejlesztési alap támogatása. Az iparvágány elkészültével évente 200 ezer tonna árunak megfelelő, mintegy 9300 vasúti kocsi forgalma alól mentesült. Más jellegű nyereség is származott ebből, ugyanis a vasútikocsi-állásidő 48 ezer, az élőmunka-felhasználás 83 ezer órával csökkent. A Volán 9. számú Vállalat jelentős részt vállal a vasútállomási fel- és elfuvarozásban. A MÁV Szegedi Igazgatóságával közösen 1975-től valósították meg a rakodásgépesítést. Ez idő alatt 52,3 millió forint felhasználásával 55 rakodógépet szereztek be, amelyhez 26,2 millió forint támogatást kaptak a már említett alapból. E gépek üzemeltetésének vasútállomási feltételeit a MÁV Szegedi Igazgatósága 8900 négyzetméter térburkolat megépítésével és a világítás korszerűsítésével teremtette meg. A közös beruházások eredményeképpen tíz vasútállomáson gépesített vasúti rakodás valósult meg, amelynek során évente 120 ezer kocsiállásóra megtakarítására nyílt lehetőség. „Kisebb” beruházások voltak: a szalkszentmártoni Petőfi Tsz sóderbánya iparvágánya és rakodási rendszerének megvalósítása. A 19,5 millió forintból a rakodásfejlesztési alap támogatása 9,5 millió volt, s megépítésre került 1600 méter vágány, valamint 12 800 négyzetméter térburkolat. Emellett két rakodógépet is vásároltak. Ez a beruházás a tsz sóderbánya-for- galmának vasútra történő terelését szolgálja. A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat keverőtelepének iparvágány- rendszerét és az ehhez kapcsolódó zúzottkő-tároló és osztályozó de- póniáját ugyancsak ilyen segítséggel alakították ki. Lehetne .tovább sorolni azokat a kisebb vagy nagyobb létesítményeket, amelyeket a rakodásfejlesztési alap segítségével hoztak létre. Ehelyett azonban elmondjuk, hogy a megyében. az elmúlt öt évben a megvalósított beruházások értéke 378 millió 375 ezer forint volt, amelyből a rakodás- fejlesztési alap támogatása meghaladta a 164 millió 900 ezer forintot. Mint már bevezetőnkben jeleztük, a VI. ötéves tervben e fejlesztési alapot szélesítik, s várható, hogy a megyében újabb beruházásokhoz nyújt majd segítséget G. G.
