Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 2i. szám Ara: 1,40 Ft 1981. február 1. vasárnap B A Bácsalmási Állami Gazdaság az elmúlt esztendőben 6,2 tonna búzát takarított be hektáronként, s mindent megtesznek, hogy az Idén megismételjék ezt a jó eredményt. Többek között nagyobb teljesítményű repülőgépet béreltek. A szántóföldet borító vékony hórétegre jelenleg is szórják a nitrogén tartalmú fejtrágyát. • Az önjáró Nobili metszőgépek megkönnyítik a munkát a Hosszúhegyi Állami Gazda, ság szőlőültetvényein. Segítségükkel a metszés termelékenysége mintegy 30 százalékkal növekszik. Mivel az ollókkal 3—5 centiméter vastagságú ágakat is le tudtak vágni, a gyümölcsösökben is jól lehet hasznosítani. A fákon a sebkezelést is elvégezhetik a szóró- pisztolyok segítségével. Egy géppel a vezetőn kívül hat metsző szakmunkás dolgozik, na. pi teljesítményük körülbelül egy hektár. Jelenleg három ilyen berendezés működik a gazdaságban. (Szabó Ferenc felvételei) Bács-Kiskun Fémmunkás-gyárai a könnyűszerkezetes programban Tíz évvel ezelőtt hozott határozatot a kormány a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programként való megvalósításáról. A program valóra váltásáról és az elért eredményekről adtak számot pénteken a Fémmunkás Vállalat budapesti központjában rendezett sajtótájékoztatón az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői, valamint a könnyűszerkezetes építési mód megalapozásában részt vevő vállalatok szakemberei. • A Magyar Hajó. és Darugyár 1400 négyzetméteres tornacsarnoka, amelyet már FILLOD könnyűszerkezetes elemekből építettek fel hét hónap alatt. Az építkezésen átlagban tíz-tizenöt munkás dolgozott. Mint arról dr. Burger Béla minisztériumi osztályvezető beszámolt, tíz év alatt olyan tervezési, gyártási és építési-szerelési bázisok jöttek létre, amelyek évente 1,4 millió négyzetméter könnyűszerkezetes létesítményt tudnak építeni az országban. Erre az ipari, mezőgazdasági, raktározási és a lakótelepi közösségi létesítmények gyorsabb felépítése miatt volt szükség. Korábban a magyar építőipar csak a hagyományos anyagokat (tégla, vasbeton, fa) alkalmazta, az új építési mód viszont már az acél, az alumínium, a műanyagok stb. felhasználását igényelte. Ezért ezek gyártásához és alkalmazásához külföldi licencek vásárlására volt szükség. Három építési rendszer licencét vették meg, és nyolc hazai építési eljárást fejlesztettek építési rendszerré. Az utóbbiak között van a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat által kifejlesztett BÁCSKA építési rendszer, amely ipari és raktározási könnyűszerkezetes csarnokok létesítésére alkalmas. A könnyűszerkezetes kapacitás létrehozására 3,2 milliárd forintot költöttek, amelynek kétharmad- része gépi beruházás volt. Ma már' a könnyűszerkezetes programban részt vevő vállalatok sokféle épületet — ipari, mezőgazdasági, raktározási, kereskedelmi létesítményt, iskolát, bölcsődét, óvodát, sportcsarnokot stb. — tudnak építeni, fele- vagy egy- harmadannyi idő alatt, mint a hagyományos építőanyagból. A program eredménye, hogy a tervezett ütemben épülhetett a Paksi Atomerőmű és jó néhány iskola az V. ötéves tervben. Dr. Seregi György, a Fémmunkás Vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy cégük a FÉM-TIP és FILLOD könnyűszerkezetes építési rendszerre nyújtott be pályázatot. A FÉM-TIP elemkomponensek gyártókapacitásának kiépítésére a vállalat kecskeméti gyárában került sor 1972-ben. Az itt készült könnyűszerkezetekből eddig 363 épületet hoztak létre átlagban 1450 négyzetméter alapterülettel. Belföldön ebből épültek többek között az AFIT-szervizek, a kiskunhalasi daruzott ipari csarnokok, sok helyen raktárak és egyéb létesítmények. A FÉM-TIP köny- nyűszerkezetek több mint kétharmadrészét exportálták, főleg a Szovjetunióba, az NDK-ba, s szállítottak belőle Algírba is. A Szovjetunióba az uszty-ilimszki cellulózkombinát építéséhez például 90 ezer négyzetméter FÉM- TIP-szerkezetet gyártottak. A Fémmunkás másik nagy vállalkozása volt, hogy az egy- és többszintes közösségi épületek céljára alkalmas könnyűszerkezetes rendszer kifejlesztésére a francia FILLOD-céggel kötött szerződést. A megvásárolt rendszer kompletté tétele és honosítása érdekében még fejlesztő- és tervezőmunkára volt szükség. A Fémmunkás—FILLOD építési .rendszer megvalósítására a vállalat kiskunhalasi gyárában 317 millió forintos beruházással 6000 négyzetméteres rendszerkomponens-gyártó üzemet létesítettek a járulékos festőrészleggel együtt. Jelenleg Kiskunhalason a próba- gyártás folyik és 1985-ben már 80 ezer négyzetméter épülethez elegendő FILLOD-szerkezetet készítenek. A kiskunhalasi gyár új termelőüzemében — az építőipar általános minőségjavítása szempontjából is — nagy előrelépést jelent a poliuretánhabbal készülő panelek gyártása. Az itt készülő színes műanyagbevonatú lemezek ugyanis lehetőséget nyújtanak változatos külsejű épületek létesítésére. A Fémmunkás—FILLODrendszerhez tartozó alrendszerek és rendszerkomponensek egyébként a vállalat több gyárában készülnek. A balkányi gyárban állítják elő például a Dorog—B nyílászáró szerkezeteket, amelyek jó lég- és vízzárók. Ez az építési rendszer egyaránt alkalmas földszintes és emeletes (ötszintesig) közösségi épületek — óvodák, bölcsődék, iskolák, irodaépületek, konyhák, ABC-áru- házak, éttermek, tornacsarnokok — gyors felépítésére. A Fémmunkás Vállalat most kidolgozta az épületeknek az igények szerinti átalakíthatóságát, például azt, hogy a demográfiai változások miatt át lehessen alakítani általános iskolát szakközépiskolává, szakmunkáskjépzővé stb. A vállalat a FILLOD-céggel megállapodást kötött rendszer- komponensek kölcsönös szállítására, s szó van arról, hogy a francia és a magyar cég közösen szállít és épít az egyik arab ország megrendelésére. A tapasztalatokat és a jó módszereket átadják egymásnak. A Fémmunkás például az energiatakarékosság szempontjainak megfelelően, alumínium hőhídmentes nyílászárókkal és panelekkel fejlesztette tovább a rendszert.' A FILLOD- cég ezt nagy érdeklődéssel fogadta, s jelezte, hogy ilyen termékeket szívesen átvesz magyar partnerétől. A FILLOD-céggel egyébként igen jó a kapcsolata a Fémmunkás Vállalatnak. A gyártási technológiát a vállalat hatvan mérnöke és közgazdásza, s számos szak- munkása a helyszínen tanulmányozta. A kiskunhalasi gyárba rövidesen francia szakemberek érkeznek, hogy segítsék a gyártási folyamatok elsajátítását. A sajtótájékoztató azzal zárult, hogy a kormánynak a könnyű- szerkezetes építési mód. kifejlesztéséről szóló programja megvalósult, Továbbfejlesztéséről most már a vállalatoknak saját hatáskörben kell foglalkozniuk. Ez szükségessé teszi az építő-, az építőanyag-ipar, a kohó- és gépipar, á műanyagipar, az alumíniumipar és a fafeldolgozó-ipar szoros együttműködését. • A tornacsarnok belsejében már a padlózatot készítik az építők. Eredményes öt esztendő a húsipari vállalatnál Megyénkben az elmúlt években zavartalan volt a húsellátás, ami döntő mértékben függött a Bács- Kiskun megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat tevékenységétől. A fővárosba és exportra is jelentős mennyiségű húst szállító vállalat igazgatójától, Bíró Imrétől az V. ötéves tervben elért eredményeik iránt érdeklődtünk. —- Az elmúlt öt esztendő alatt elsősorban a sertésfelvásárlás területén értünk el jelentős fejlődést''— mondta az igazgató. — Míg 1975-ben 418 ezer hízott sertést vettünk át a nagyüzemi és háztáji gazdaságoktól, addig az elmúlt évben 609 ezer 800 hízó vételárát fizettük ki. Ez a növekedés főleg annak köszönhető, hogy stabilizálódott a sertésállomány, sikerült megteremteni a termelési, értékesítési biztonságot. A több évre szóló v szerződések magasabb árat is jelentenek, és így növekedett a termelési kedv. Az is hozzájárult mindehhez, hogy a különböző kisgépek, az önetetők, önitatók széles körben való bevezetése köny- nyebbé is tette a sertéshizlalással foglalkozók munkáját. Nem mondhatjuk el ugyanezt a szarvasmarha-felvásárlásról. Míg 1975-ben 42 ezer 300-at, tavaly mindössze 40 ezer szarvas- marhát vettünk át a termelőktől. Ezeknek az állatoknak a nevelése, hizlalása nehezebb munkát jelent, mint a sertéseké. A háztáji állomány azért is csökkent bizonyos mértékben, mert sokan kiöregedtek a nehezebb munkából. örvendetesen növekedett viszont az V. ötéves tervidőszak idején a juhok száma. A nagyüzemi gazdaságok egyre inkább belátják, hogy ez az igénytelennek mondható állat milyen jól megél a másra alig használható területeken. Néhány évi szünet után 1979-ben erőteljes fejlődés kezdődött, s tavaly már 43 ezer tejes- és pecsenyebárányt szállítottunk a svájci, olasz, osztrák és más tőkés államokba. A jelek szerint az idén is jelentős lesz a juhhús-exportunk, amelynek növelése nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is. Húsüzemünk vágási kapacitása sajnos nem növekedett. Ennek ellenére a különböző munka- és üzemszervezési intézkedések eredményeként 8,5 százalékkal több állatot vágtunk tavaly, mint 1979-ben. A körzetünkbe tartozó lakosság hússal és húskészítményekkel való ellátása, kisebb zökkenőktől eltekintve, zavartalan volt. Tavaly például — a keretgazdálkodás előírásait figyelembe vév^ — 3646 tonna különböző húskészítményt juttattunk a boltokba. A IV. ötéves terv utolsó hónapjaiban nyitottuk meg a kecskeméti és kiskunfélegyházi húsboltunkat. Mindkét üzlet nagy forgalmat bonyolít le, s igyekszünk bennük bő választékot biztosítani. Tavaly már 24 millió forint értékű árut értékesítettek. A VI. ötéves tervtől igen sokat várunk. Bács megye az ország legnagyobb sertéstartó és hizlaló megyéje, és jó lenne, ha a területén hizlalt állatok nagyobb részét nem kellene a több száz kilométerre lévő vágóhidakra szállítani. A húsipar fejlesztési elképzeléseiben szerepel, hogy a mostani v.ágóüzemünk teljes egészében szarvasmarha, vágására térne át, és épülne egy új. az igényeknek megfelelő sertésvágóhíd. Erre azonban sajnos» még nincs meg az anyagi: fedezet, s egyelőre kénytelenek vagyunk a mostani körülmények között dolgozni. Vállalatunknál is megkezdődött a szocialista brigádok múlt évi vállalásainak, illetve teljesítésüknek az értékelése. Annyit már most is mondhatok, hogy a kollektívák termelési feládataik lelkiismeretes ellátása mellett a múlt évben 9586 óra társadalmi munkát végeztek. Ez lehetővé tette, hogy 127 ezer forinttal többet tudtunk fordítani a lakásépítési alapra, s a gyermekintézmények bővítésére. O. L. A legutóbbi öt esztendő gazdasági eredményei újból megerősítették azt a szerepet, amelyet a szövetkezetek töltenek be a megye mezőgazdasági termelésének a növelésében, a tervben meghatározott célok teljesítésében. Ismeretes, hogy tavaly 94 ezer hektáron termesztettek búzát, s a korábbi évek minden rekordját meghaladó termést, hektáronként 4981 kilogramm kenyérnekva- lót takarítottak be. A gyengébb minőségű talajon gazdálkodó kiskunsági szövetkezetek termésátlaga az elmúlt öt évben 3800 és 4200 kilogramm között váltakozott, de itt is számos gazdaság gyűjtött magtárba 1980-ban a megyei átlagot túlszárnyalt búzatermést. A megye főbb gabonatermő táján, a Bácskában és a Duna mellékén 35 szövetkezet takarított be hektáronként 5 ezer kilogrammot meghaladó, hat szövetkezet pedig 6 ezer kilogrammnál magasabb átlagtermést. A kenyérgabona csupán egy, de nem egyetlen ágazat, amely bizonyítja a szövetkezeti gazdaságok törekvését a mezőgazdasági termelés elé tűzött feladatok teljesítésére. A szövetkezeteknek több mint a fele magas színvonalon gazdálkodik, széles körben alkalmazzák a szántóföldi növény- termesztésben, a kertészeti ágazatokban, továbbá az állat- tenyésztésben a korszerű eljárásokat. Ezekben a gazdaságokban a termelési szerkezetet a helyi adottságokhoz leginkább igazodóan alakították ki. Ennek is köszönhető, hogy az új köz- gazdasági szabályozók által teremtett nagyobb követelményeknek is eleget tudnak tenni. E gazdaságok irányításának, üzemi szervezetének színvonala magasabb az átlagosnál, a szövetkezetek az átmeneti nehézségeket rövidebb idő alatt l eküzdhetik. Jellemző rájuk, hogy kiegészítő tevékenységet folytatnak, ami elősegíti a rugalmasabb gazdálkodást, a mezőgazdasági alap- tevékenység további fejlesztését is. A bócsai Petőfi Tsz közismerten gyenge minőségű homoktalajon, igen kedvezőtlen természeti adottságok között működik kezdettől fogva. Az utóbbi években azonban a céltudatosan meghatározott ter- melésiszerkezet-változtatás, a helyi viszonyokhoz igazodó ágazati fejlesztés mellett nyereségesen gazdálkodik. Hosszú távú szerződést kötött a különböző felvásárló, értékesítő vállalatokkal, s a jól bevált baromfitenyésztés, valamint a juhászat termelését fokozza. Mindemellett a nagyüzem megtalálta a háztáji és a közös gazdaság termelési együttműködésének a helyileg legjobban gyümölcsöző módszerét, ami az egész községnek hasznára válik. A bócsai szövetkezet korábban ártámogatásban részesült, ma már elérte azt a színvonalat, hogy kedvezőtlen adottsága ellenére, képes saját lábán megállni. Cseppet sem jobb természeti viszonyok között gazdálkodik a jászszentlászlói szövetkezet, amely ez év elején úgyszintén az állami támogatásban közvetlenül már nem részesített nagyüzemek csoportjába került, a kunszentmiklósi Egyetértés, a kiskunhalasi Vörös Október, a császártöltési Kossuth. a kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezettel együtt, bár a felsorolt települések határában és másutt sem változott meg a termőföld minősége. Jászszentlászlón hektáronként 7,20 aranykorona-értékű, sőt egyes helyeken a kettőt sem éri el. A szövetkezet az V. ötéves tervben telepített. s a várhatóan 1984- ben termőre forduló szőlőültetvénye magasabb hozamában bízik. s a szomszédos állami gazdasággal kialakult együttműködésben. Folytatja a szántóföldi takarmánytermesztés eddig eredményes kísérleteit, s a jól értékesíthető takarmány- liszt. valamint a takarmánypogácsa előállításának fejlesztésével igyekszik pótolni az ártámogatás megszüntetésével kiesett bevételeit. Akad természetesen - olyan gazdaság, nem is egy, amelyik a jelen körülmények közöt't a bővített, sőt az egyszerű újratermelés feltételeit sem tudja megteremteni. E gazdaságokban a kedvezőtlen természeti adottságokon kívül, a mai követelmények között is helytállni tudó szakemberek hiánya miatt, nem képesek egyelőre felülkerekedni a nehéz helyzeten. Külső segítségre van szükségük ahhoz, hogy utolérjék az átlagos színvonalon gazdálkodó szövetkezeteket. ök is Bács-Kiskun megyében vannak, és egyetemes érdek ennek a folyamatnak az előmozdítása. K. A. N. O.