Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 2i. szám Ara: 1,40 Ft 1981. február 1. vasárnap B A Bácsalmási Állami Gazdaság az elmúlt esz­tendőben 6,2 tonna búzát takarított be hektáron­ként, s mindent megtesznek, hogy az Idén megis­mételjék ezt a jó eredményt. Többek között na­gyobb teljesítményű repülőgépet béreltek. A szán­tóföldet borító vékony hórétegre jelenleg is szór­ják a nitrogén tartalmú fejtrágyát. • Az önjáró Nobili metszőgépek megkönnyítik a munkát a Hosszúhegyi Állami Gazda, ság szőlőültetvényein. Segítségükkel a metszés termelékenysége mintegy 30 százalékkal növekszik. Mivel az ollókkal 3—5 centiméter vastagságú ágakat is le tudtak vágni, a gyümölcsösökben is jól lehet hasznosítani. A fákon a sebkezelést is elvégezhetik a szóró- pisztolyok segítségével. Egy géppel a vezetőn kívül hat metsző szakmunkás dolgozik, na. pi teljesítményük körülbelül egy hektár. Jelenleg három ilyen berendezés működik a gazdaságban. (Szabó Ferenc felvételei) Bács-Kiskun Fémmunkás-gyárai a könnyűszerkezetes programban Tíz évvel ezelőtt hozott határozatot a kor­mány a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programként való megvalósításáról. A program valóra váltásá­ról és az elért eredményekről adtak számot pénteken a Fémmunkás Vállalat budapesti központjában rendezett sajtótájékoztatón az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői, valamint a könnyűszerkezetes építési mód megalapozásában részt vevő vállalatok szakemberei. • A Magyar Hajó. és Darugyár 1400 négyzetméteres tornacsarnoka, amelyet már FILLOD könnyűszerkezetes elemekből építettek fel hét hónap alatt. Az építkezésen átlagban tíz-tizenöt munkás dolgozott. Mint arról dr. Burger Béla minisztériumi osztályvezető be­számolt, tíz év alatt olyan ter­vezési, gyártási és építési-szere­lési bázisok jöttek létre, amelyek évente 1,4 millió négyzetméter könnyűszerkezetes létesítményt tudnak építeni az országban. Er­re az ipari, mezőgazdasági, rak­tározási és a lakótelepi közösségi létesítmények gyorsabb felépítése miatt volt szükség. Korábban a magyar építőipar csak a hagyományos anyagokat (tégla, vasbeton, fa) alkalmazta, az új építési mód viszont már az acél, az alumínium, a műanyagok stb. felhasználását igényelte. Ezért ezek gyártásához és alkal­mazásához külföldi licencek vá­sárlására volt szükség. Három építési rendszer licencét vették meg, és nyolc hazai építési eljá­rást fejlesztettek építési rendszer­ré. Az utóbbiak között van a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat által kifejlesztett BÁCS­KA építési rendszer, amely ipari és raktározási könnyűszerkeze­tes csarnokok létesítésére alkal­mas. A könnyűszerkezetes kapacitás létrehozására 3,2 milliárd forintot költöttek, amelynek kétharmad- része gépi beruházás volt. Ma már' a könnyűszerkezetes prog­ramban részt vevő vállalatok sok­féle épületet — ipari, mezőgaz­dasági, raktározási, kereskedelmi létesítményt, iskolát, bölcsődét, óvodát, sportcsarnokot stb. — tudnak építeni, fele- vagy egy- harmadannyi idő alatt, mint a hagyományos építőanyagból. A program eredménye, hogy a ter­vezett ütemben épülhetett a Pak­si Atomerőmű és jó néhány isko­la az V. ötéves tervben. Dr. Seregi György, a Fémmun­kás Vállalat műszaki vezérigazga­tó-helyettese arról számolt be, hogy cégük a FÉM-TIP és FIL­LOD könnyűszerkezetes építési rendszerre nyújtott be pályázatot. A FÉM-TIP elemkomponensek gyártókapacitásának kiépítésére a vállalat kecskeméti gyárában került sor 1972-ben. Az itt készült könnyűszerkezetekből eddig 363 épületet hoztak létre átlagban 1450 négyzetméter alapterülettel. Belföldön ebből épültek többek között az AFIT-szervizek, a kis­kunhalasi daruzott ipari csarno­kok, sok helyen raktárak és egyéb létesítmények. A FÉM-TIP köny- nyűszerkezetek több mint kéthar­madrészét exportálták, főleg a Szovjetunióba, az NDK-ba, s szál­lítottak belőle Algírba is. A Szov­jetunióba az uszty-ilimszki cellulózkombinát építéséhez pél­dául 90 ezer négyzetméter FÉM- TIP-szerkezetet gyártottak. A Fémmunkás másik nagy vál­lalkozása volt, hogy az egy- és többszintes közösségi épületek cél­jára alkalmas könnyűszerkezetes rendszer kifejlesztésére a fran­cia FILLOD-céggel kötött szerző­dést. A megvásárolt rendszer kompletté tétele és honosítása érdekében még fejlesztő- és ter­vezőmunkára volt szükség. A Fémmunkás—FILLOD építési .rendszer megvalósítására a vál­lalat kiskunhalasi gyárában 317 millió forintos beruházással 6000 négyzetméteres rendszerkompo­nens-gyártó üzemet létesítettek a járulékos festőrészleggel együtt. Jelenleg Kiskunhalason a próba- gyártás folyik és 1985-ben már 80 ezer négyzetméter épülethez ele­gendő FILLOD-szerkezetet ké­szítenek. A kiskunhalasi gyár új terme­lőüzemében — az építőipar álta­lános minőségjavítása szempont­jából is — nagy előrelépést jelent a poliuretánhabbal készülő pane­lek gyártása. Az itt készülő szí­nes műanyagbevonatú lemezek ugyanis lehetőséget nyújtanak változatos külsejű épületek léte­sítésére. A Fémmunkás—FILLOD­rendszerhez tartozó alrendszerek és rendszerkomponensek egyéb­ként a vállalat több gyárában ké­szülnek. A balkányi gyárban ál­lítják elő például a Dorog—B nyí­lászáró szerkezeteket, amelyek jó lég- és vízzárók. Ez az építési rendszer egyaránt alkalmas földszintes és emeletes (ötszintesig) közösségi épületek — óvodák, bölcsődék, iskolák, iro­daépületek, konyhák, ABC-áru- házak, éttermek, tornacsarnokok — gyors felépítésére. A Fémmun­kás Vállalat most kidolgozta az épületeknek az igények szerinti átalakíthatóságát, például azt, hogy a demográfiai változások miatt át lehessen alakítani álta­lános iskolát szakközépiskolává, szakmunkáskjépzővé stb. A vállalat a FILLOD-céggel megállapodást kötött rendszer- komponensek kölcsönös szállítá­sára, s szó van arról, hogy a francia és a magyar cég közösen szállít és épít az egyik arab or­szág megrendelésére. A tapaszta­latokat és a jó módszereket át­adják egymásnak. A Fémmunkás például az energiatakarékosság szempontjainak megfelelően, alu­mínium hőhídmentes nyílászá­rókkal és panelekkel fejlesztette tovább a rendszert.' A FILLOD- cég ezt nagy érdeklődéssel fo­gadta, s jelezte, hogy ilyen ter­mékeket szívesen átvesz magyar partnerétől. A FILLOD-céggel egyébként igen jó a kapcsolata a Fémmun­kás Vállalatnak. A gyártási tech­nológiát a vállalat hatvan mérnö­ke és közgazdásza, s számos szak- munkása a helyszínen tanulmá­nyozta. A kiskunhalasi gyárba rö­videsen francia szakemberek ér­keznek, hogy segítsék a gyártási folyamatok elsajátítását. A sajtótájékoztató azzal zárult, hogy a kormánynak a könnyű- szerkezetes építési mód. kifejlesz­téséről szóló programja megvaló­sult, Továbbfejlesztéséről most már a vállalatoknak saját hatás­körben kell foglalkozniuk. Ez szükségessé teszi az építő-, az építőanyag-ipar, a kohó- és gép­ipar, á műanyagipar, az alumíni­umipar és a fafeldolgozó-ipar szo­ros együttműködését. • A tornacsarnok belsejében már a padlózatot készítik az építők. Eredményes öt esztendő a húsipari vállalatnál Megyénkben az elmúlt években zavartalan volt a húsellátás, ami döntő mértékben függött a Bács- Kiskun megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat tevékenységétől. A fővárosba és exportra is jelen­tős mennyiségű húst szállító vál­lalat igazgatójától, Bíró Imrétől az V. ötéves tervben elért ered­ményeik iránt érdeklődtünk. —- Az elmúlt öt esztendő alatt elsősorban a sertésfelvásárlás te­rületén értünk el jelentős fejlő­dést''— mondta az igazgató. — Míg 1975-ben 418 ezer hízott ser­tést vettünk át a nagyüzemi és háztáji gazdaságoktól, addig az elmúlt évben 609 ezer 800 hízó vételárát fizettük ki. Ez a növekedés főleg annak köszönhető, hogy stabilizálódott a sertésállomány, sikerült meg­teremteni a termelési, értékesí­tési biztonságot. A több évre szó­ló v szerződések magasabb árat is jelentenek, és így növekedett a termelési kedv. Az is hozzájárult mindehhez, hogy a különböző kis­gépek, az önetetők, önitatók szé­les körben való bevezetése köny- nyebbé is tette a sertéshizlalással foglalkozók munkáját. Nem mondhatjuk el ugyanezt a szarvasmarha-felvásárlásról. Míg 1975-ben 42 ezer 300-at, ta­valy mindössze 40 ezer szarvas- marhát vettünk át a termelőktől. Ezeknek az állatoknak a nevelé­se, hizlalása nehezebb munkát jelent, mint a sertéseké. A háztá­ji állomány azért is csökkent bi­zonyos mértékben, mert sokan kiöregedtek a nehezebb munká­ból. örvendetesen növekedett vi­szont az V. ötéves tervidőszak idején a juhok száma. A nagy­üzemi gazdaságok egyre inkább belátják, hogy ez az igénytelen­nek mondható állat milyen jól megél a másra alig használható területeken. Néhány évi szünet után 1979-ben erőteljes fejlődés kezdődött, s tavaly már 43 ezer tejes- és pecsenyebárányt szállí­tottunk a svájci, olasz, osztrák és más tőkés államokba. A jelek szerint az idén is jelentős lesz a juhhús-exportunk, amelynek nö­velése nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is. Húsüzemünk vágási kapacitása sajnos nem növekedett. Ennek ellenére a különböző munka- és üzemszervezési intézkedések eredményeként 8,5 százalékkal több állatot vágtunk tavaly, mint 1979-ben. A körzetünkbe tartozó lakosság hússal és húskészítményekkel va­ló ellátása, kisebb zökkenőktől eltekintve, zavartalan volt. Ta­valy például — a keretgazdálko­dás előírásait figyelembe vév^ — 3646 tonna különböző húskészít­ményt juttattunk a boltokba. A IV. ötéves terv utolsó hónapjai­ban nyitottuk meg a kecskeméti és kiskunfélegyházi húsboltunkat. Mindkét üzlet nagy forgalmat bo­nyolít le, s igyekszünk bennük bő választékot biztosítani. Tavaly már 24 millió forint értékű árut értékesítettek. A VI. ötéves tervtől igen so­kat várunk. Bács megye az ország legnagyobb sertéstartó és hizlaló megyéje, és jó lenne, ha a terü­letén hizlalt állatok nagyobb ré­szét nem kellene a több száz kilo­méterre lévő vágóhidakra szállí­tani. A húsipar fejlesztési elkép­zeléseiben szerepel, hogy a mos­tani v.ágóüzemünk teljes egészé­ben szarvasmarha, vágására térne át, és épülne egy új. az igények­nek megfelelő sertésvágóhíd. Er­re azonban sajnos» még nincs meg az anyagi: fedezet, s egyelőre kénytelenek vagyunk a mostani körülmények között dolgozni. Vállalatunknál is megkezdődött a szocialista brigádok múlt évi vállalásainak, illetve teljesítésük­nek az értékelése. Annyit már most is mondhatok, hogy a kol­lektívák termelési feládataik lel­kiismeretes ellátása mellett a múlt évben 9586 óra társadalmi munkát végeztek. Ez lehetővé tette, hogy 127 ezer forinttal töb­bet tudtunk fordítani a lakásépí­tési alapra, s a gyermekintézmé­nyek bővítésére. O. L. A legutóbbi öt esztendő gaz­dasági eredményei újból meg­erősítették azt a szerepet, ame­lyet a szövetkezetek töltenek be a megye mezőgazdasági termelésének a növelésében, a tervben meghatározott célok teljesítésében. Ismeretes, hogy tavaly 94 ezer hektáron ter­mesztettek búzát, s a korábbi évek minden rekordját meg­haladó termést, hektáronként 4981 kilogramm kenyérnekva- lót takarítottak be. A gyen­gébb minőségű talajon gazdál­kodó kiskunsági szövetkezetek termésátlaga az elmúlt öt év­ben 3800 és 4200 kilogramm között váltakozott, de itt is számos gazdaság gyűjtött mag­tárba 1980-ban a megyei átla­got túlszárnyalt búzatermést. A megye főbb gabonatermő táján, a Bácskában és a Duna mellékén 35 szövetkezet taka­rított be hektáronként 5 ezer kilogrammot meghaladó, hat szövetkezet pedig 6 ezer kilo­grammnál magasabb átlagter­mést. A kenyérgabona csupán egy, de nem egyetlen ágazat, amely bizonyítja a szövetke­zeti gazdaságok törekvését a mezőgazdasági termelés elé tűzött feladatok teljesítésére. A szövetkezeteknek több mint a fele magas színvonalon gaz­dálkodik, széles körben alkal­mazzák a szántóföldi növény- termesztésben, a kertészeti ágazatokban, továbbá az állat- tenyésztésben a korszerű el­járásokat. Ezekben a gazdaságokban a termelési szerkezetet a helyi adottságokhoz leginkább iga­zodóan alakították ki. Ennek is köszönhető, hogy az új köz- gazdasági szabályozók által teremtett nagyobb követelmé­nyeknek is eleget tudnak ten­ni. E gazdaságok irányításá­nak, üzemi szervezetének szín­vonala magasabb az átlagos­nál, a szövetkezetek az átme­neti nehézségeket rövidebb idő alatt l eküzdhetik. Jellemző rájuk, hogy kiegészítő tevé­kenységet folytatnak, ami elő­segíti a rugalmasabb gazdál­kodást, a mezőgazdasági alap- tevékenység további fejleszté­sét is. A bócsai Petőfi Tsz közis­merten gyenge minőségű ho­moktalajon, igen kedvezőtlen természeti adottságok között működik kezdettől fogva. Az utóbbi években azonban a cél­tudatosan meghatározott ter- melésiszerkezet-változtatás, a helyi viszonyokhoz igazodó ágazati fejlesztés mellett nye­reségesen gazdálkodik. Hosszú távú szerződést kötött a kü­lönböző felvásárló, értékesítő vállalatokkal, s a jól bevált baromfitenyésztés, valamint a juhászat termelését fokozza. Mindemellett a nagyüzem megtalálta a háztáji és a kö­zös gazdaság termelési együtt­működésének a helyileg leg­jobban gyümölcsöző módsze­rét, ami az egész községnek hasznára válik. A bócsai szö­vetkezet korábban ártámoga­tásban részesült, ma már elér­te azt a színvonalat, hogy ked­vezőtlen adottsága ellenére, képes saját lábán megállni. Cseppet sem jobb természeti viszonyok között gazdálkodik a jászszentlászlói szövetkezet, amely ez év elején úgyszintén az állami támogatásban köz­vetlenül már nem részesített nagyüzemek csoportjába ke­rült, a kunszentmiklósi Egyet­értés, a kiskunhalasi Vörös Október, a császártöltési Kos­suth. a kiskunfélegyházi Kis­kunság Termelőszövetkezettel együtt, bár a felsorolt telepü­lések határában és másutt sem változott meg a termőföld mi­nősége. Jászszentlászlón hek­táronként 7,20 aranykorona-ér­tékű, sőt egyes helyeken a kettőt sem éri el. A szövetke­zet az V. ötéves tervben tele­pített. s a várhatóan 1984- ben termőre forduló szőlőültetvé­nye magasabb hozamában bí­zik. s a szomszédos állami gaz­dasággal kialakult együttmű­ködésben. Folytatja a szántó­földi takarmánytermesztés ed­dig eredményes kísérleteit, s a jól értékesíthető takarmány- liszt. valamint a takarmány­pogácsa előállításának fejlesz­tésével igyekszik pótolni az ár­támogatás megszüntetésével kiesett bevételeit. Akad természetesen - olyan gazdaság, nem is egy, amelyik a jelen körülmények közöt't a bővített, sőt az egyszerű újra­termelés feltételeit sem tudja megteremteni. E gazdaságok­ban a kedvezőtlen természeti adottságokon kívül, a mai kö­vetelmények között is helyt­állni tudó szakemberek hiá­nya miatt, nem képesek egy­előre felülkerekedni a nehéz helyzeten. Külső segítségre van szükségük ahhoz, hogy utolérjék az átlagos színvona­lon gazdálkodó szövetkezete­ket. ök is Bács-Kiskun megyé­ben vannak, és egyetemes ér­dek ennek a folyamatnak az előmozdítása. ­K. A. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents