Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
IMI. január 15. • PETŐFI NÉPE • KULTURÁLIS TERVEK 1981-RE JJ “_fj| Színvonalasabb munkára készül a Megyei Művelődési Központ Több mint egy esztendeje működik a Bácá-Kiskun megyei Művelődési Központ társadalmi vezetősége. A véleményező, javaslattevő és ellenőrző testület második alkalommal vitatta meg az intézmény éves munkatervét. Már nem éppen új az épület: a helybeliek megszokhatták. Jó értelemben is. Hazánkban és a többi szocialista országban az a közösségi művelődés^sem ismeretlen, amit szolgálni hivatott. Vannak hasonló létesítmények az országban. Szolnokon, Szentendrén és másutt. Mégis, újra'és újra rácsodálkozik az ember a kultúrának erre a palotájára: micsoda lehetőségek! Honnan jön a közönség? Csak sajnálni tudom, a társadalmi vezetőség tagjaként is, azokat. 'akik — arra hivatkozva, hogy belülről élik át a közművelődés szervezését — különböző mentségeket és fölmentést keresve, szinte eleve leszűkítik a lehetőségeket. Pedig a Megyei Művelődési Központtól várható csodákat akadályozzák a legkevésbé ■létszám-, pénzügyi és egyéb ellátási gondok. Kis . csoportokra és .színházlátogató közönségre szabott termek, kiállítási helyiségek ■várják a rendezvényeket. És minden eszköz megvan arra is, hogy akár a legjobbakhoz tartózó, gárda'dolgozzon itt. M A munka terv mindenesetre ■jobb, mint a tavalyi. Nem egységesen jó, erősen hullámzik a különböző résztél ületerekre vonatkozó elképzelések kidolgozottsági színvonála, de többet ígér, mint ámi 1980-ban volt. Milyen reményeit érezheti tehát viszonylag megalapozottnak az, aki kívülről nézi Bács-Kiskun közművelődésének központi házát? S az aggodalmaskodó szakemberek megnyugtatásaként: a nagyközönség bizony kívülről közelíti meg az intézményt és a programkínálatát nem kevésbé. ■ Egy-egy év több napjában lehet érezni, mint amikor nem,, hogy valami nincs rendjén a művelődési központ és a centrumában neki helyet adó Kecskemét kapcsolatában. Lehet, hogy vannak tisztázatlan dolgok. A formális logika szerint talán, jogos , a, kérdés; , egy ..megyei intézmény, miért vallaljoh magára városi feladatokat? De: Kecskemétnek nincs hasonló közművelődési létesítménye, s ugyanabból kettő fölösleges is lenne. Ezért rendezni illene a viszonyt oly módon, hogy a „hírős város” közönsége ne essen el izgalmas színházi előadásoktól, kitapintható rendezői elv szerint egymásra következő kiállításoktól, műsoros estektől. Csupán azért, -mert kevesebb van belőlük, mint amennyi lehetne. Illetve, 1981-re már bizonyos módosulás olvasható ki a munkatervből. Az előadásokra utazó színházbarátkor fenntartása mellett bővül például a helyi vendégszereplésre érkező társulatok köre a Népszínházzal, Madách Színházzal és az Állami Operaház bélieteken kívüli játékaival is. "Remélhetőleg ismét jelentkezik a jó emlékezetű iskolaszínház. A TIT megyei szervezetével együttműködve újabb — történelmi, művészeti és pszichológiai témájú — szabadegyetemeket készítene); elő. A középiskolás korosztálynak havonta egy-két alkalommal úgynevezett diákvasárnapokat szerveznek, az általános és szakmai ismereteket bővítő ifjúsági klubok kelnek életre. A kiállítási programhoz művész—közönség találkozók csatlakoznak, az eddiginél nagyobb rendszerességgel. Itt lesz az országos amatőr képzőművészeti, illetve nép- művészeti seregszemle megyei bemutatója, a békéscsabai nemzetközi bábfesztivál előzsürizése. Az intézmény emellett részt vesz a centenáriumi Bartók-megemléke- zések, a Kodály-szeminárium, a VII. Duna menti folklórfesztivál, a kecskeméti népzenei találkozó és a hírős napok rendezésében. Kecskeméten és túl Mindez csupán egy-egy felvillanása annak a munkának, amely az épület falai közt folyik. Az alappillérek Ikevésbé látszanak, de nem kevésbé fontosak. Közülük is első helyre kívánkozik a közoktatás és közművelődés, a . művelődési otthonok és iskolák kapcsolatának sokoldalú fejlesztése. Emellett az amatőrmozgalmak erősítése, a kis települések kulturális ellátásának javítása, a műszaki-természettudományos stúdió szerepkörének bővülése, valamint nagy nemzetközi és országos események sikeres megvalósítása tartozik a főbb célkitűzések, sorába. A területi, munka már az elmúlt évben magasabb színvonalat éri el. Az idén sem marad el a folytatás, ami közvetlen és módszertani támogatásban jelentkezik. Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás például Kecskeméten túl, Kiskunfélegyházán is érezteti hatását: rendhagyó órákat, konzultációkat, előadóesteket és filmvetítéseket szerveznek a hallgatóknak. Rendszeres a kapcsolat az üzemi közművelődési bizottságok tagjaival, filmeket, hangszalagokat kölcsönöznek a művelődési házaknak, tanyaklu- ooknak, iskoláknak. Külön program foglalkozik a munkásművelődéssel. 'Lehetőséget adnak a vállalati bemutatkozásokra előmozdítják a szocialista brigádok kulturálódását, támogatják a munkahelyek amatőr művészeti csoportjait. A kis települések és a tanyai művelődés feltételeinek javítását két évre szólóan- csaknem egymillió forintos összeggel ösztönzi az Országos Közművelődési Tanács. A végleges formát öltő felhasználási terv megvalósításában nagy szerep vár a lajosmizsei tanyaklubra és a jánoshalmi művelődési központra. Ki kezdeményezzen ? Lényeges feladat az ifjúság — elsősorban a szakmunkástanulók és középiskolás diákok — további megnyerése is. Ebben az okta-' tási intézményekkel való, fokozottabb együttműködés jelent tartalékokat. A társadalmi vezetőség ülésén jogos igényként hangzott el ezzel kapcsolatban, hogy az eddigi jó tapasztalatok alapján az iskolák is lépjenek fel kezdemé- nyezően. Ugyanez vonatkozik a gazdagnak ígérkező gyenmekfog- lalkozásokra. Az 1981-es esztendő sok lehetőséget tartogat — köztük a játszóházkísérletek tapasztalatainak szélesebb körű kamatoztatását. Folytatódik a napközis tanárok, óvónők és a népművelők továbbképzése, a kecskeméti, kalocsai és kiskőrösi járásban mintabemutatókat is tartanak. A munkaterv felismert szükség- szerűségként tartalmazza: a különböző művelődési alkalmakon kapjanak nagyobb teret az időszerű politikai, ideológiai kérdések Újságírók, politikusok adnak tájékoztatást az érdeklődőknek, folytatódik a társadalmi élet különböző területeivel foglalkozó szabadegyetemek sora, s az intézmény a maga eszközeivel bekapcsolódik a KISZ soron következő kongresszusának előkészületeibe is. Ami az esztétikai nevelést illeti, ez elválaszthatatlan az ízlésformálástól. az amatőr művészeti együttesek felkarolásától és az ismeretterjesztéstől. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar — akárcsak a Pedagógus Énekkar — változatlanul fellép az Országos Filharmónia megyei hangversenyein, tavasszal, öt-hat kisebb települé-. sen is vendégszerepei. A felnőtt*-., és gvermekképzőiművészeti csoportok hetvenes taglétszámmal működnek, a Kecskemét Néptánc- eevüttes vendégkoreográfusok irányításával úi számokat tanul meg. a Ciróka friss műsorral készül a nemzetközi bábfesztiválra .... Sokáig lehetne még folytatni a Déldákat. egyebek között a három megvét átfogó műszaki és természettudományi stúdió programjának részletezésével. De talán eny- nvi is elég annak érzékeltetésére, hogv a Meevei Művelődési Köz- nont magasahb színvonalon igyekszik megfelelni sok irányú feladatainak az. idén. Ftíhez is hozzájárulnak a társadalmi vezetőség megvalósításra váró iavasla- tai. Halász Ferenc Stúdió a sportcsarnokban • AU István rögzít és vezetö_ „a kocsiban”. (Straszer András felvételei) 0 Bíró Éva az újvidéki tévének szánt riporton dolgozik a vágóasztalnál. Sokféle tévéstúdió működik a világon, de áport- csarnokkal közösködőt aligha találnánk a szegedin kívül. Ok is csak átmenetileg, egykét évre kértek és kaptak helyet a teremsportok számára készített épületben, amíg elkészül az ideiglenes stúdió. Ott is csak az új, a végleges székház felavatásáig maradnak ... A tervezés volt túl merész, vagy körülményeink romlottak? Az biztos csupán, hogy a VI. ötéves terv • Olajos Csongor szerkesztő-riporter. György régészek felvétel közben. Trogmayer Ottó. Kőhegyi Mihály. Goldmann közepéig, második feléig mindenképpen az Odessza körúton kialakított alkotóműhelyben dolgoznak. Hogyan? Erre kaptunk választ egy csendes téli napon. A kényszerítő körülmények leleményességre szorították a műszakiakat, akik bravúros munkával egészen jó feltételeket teremtettek. Arról természetesen nem tehetnek, hogy a tornaterem alatt elhelyezett stúdióban csak ritkán gyulladhatnak ki a felvételt jelző lámpák. A legjobbnak látszó szigetelés sem tudja ugyanis elfojtani a rohanó, ugró, puffanó sportolók dobbanásait. tgy csak akkor számíthatnak műtermükre, ha nincs edzés, verseny. Kölcsönös jóakarattal igyekeznek időben egyeztetni, összehangolni az eltérő érdekeket, de semmiképpen sem minősíthető ideálisnak ez az állapot. Látogatásunkkor éppen új műsor formálódott. Amíg nem szusz- szanmak egyet a kutatásokról beszámoló dél-alföldi régészek, amíg a rendező nem javasolt rövid pihenőt. Regös Sándor stúdióvezető irodájában néztük, hallgattuk az érdekes összefoglalást, majd benéztünk néhány munkaszobába. Találkoztunk Király Zoltán szerkesztőveL aki éppen egy kecskeméti drogistát bemutató műsort 'készített elő. Meghívtak bennünket a műsorokat rögzítő gépkocsikba, megtudtuk. hogy mintegy hetvenen dolgoznak a dél-alföldi kulturális intézményben. Túl vannak a kezdeti gondokon, igazi stúdiót láttunk a sportcsarnokban. H. N. Teljes üzemben a rögzitöberendezes. Burány Nándor HADJÁRAT (36J — Ne félj semmit, csak gyéije — biztatja Rác. Egy kecske jön ki az egyik viskóból, lábait csámpásan össze- femve biceg feléjük. Utána egy malac kerül elő. Balogh is lelép a lováról. — Csak ketten vagyunk — ismétli. Megtapogatja a szablyát, eszébe jut, hogy járt a minap ott a monostornál. — Mondom,' hogy ne félj'semmit. Balogh húzódozik, Rác meg annál inkább menne be a faluba. — Indúlnunk kellene vissza. Felnéz az égre, hogy eligazodjon a nap állásából. Rác Györgynek mintha fogytán volna a türelme. — Nézd — mondja keményebben —, ha te akarsz valamit, akkor ... Közös megbeszélésükre gondol, arra a haditervre, amit azon az éjszakán dolgoztak ki, mikor együtt őrködtek. — Akarom én,’hogyne, de ha belépünk, s ezek itt lepuffanta- nak bennünket? Szórakozottan tapogatja egy kicsi gyümölcsfa kettétört, vékony törzsét. Valahol, nagyon távol eldördül egy puska. — Lőnek a fenét! Nem látod, • hogy üres a falu! " Dühös, kezével Indulatosan hajt el arca elől egy raj szúnyogot. Az öreg Baloghot megint mélyről jövő köhögés kínozza. — Ide figyelj! — hajol közelebb hozzá Rác György —, most bemegyünk, s ha találunk valamilyen gyámoltalan öreget vagy gyerekes asszonyt, az elvezet bennünket a nádasba, ahova a többiek rejtőzködtek. Ott megvárjuk, amíg a kurucok elvonulnak. ‘ Visszafojtva beszél, nézi Balogh sápadt arcát. Mindketten összerezzennek. A hátuk mögött megcsörren a nádas. Odafordulnak: egy madár repült föl. Bármelyik pillanatban lelőhetnek itt bennünket — gondolja 'Balogh, de nem mondja ki. Társa már anélkül is gyávának fogja nézni. — Majd. Most menjünk vissza még — szól kínos érzéssel, és megfordítja a lovát. — Nincs mitől félned — mondja Rác visszafelé menet —, veled maradok, semmi bajod sem történik. Elférünk majd egymás mellett. Ha a hadak elvonulnak ... Balogh Jánosnak csak most ütött szöget a fejébe, hogy mi lesz azután, ha Rákóczi kurucai odébbállnak, s visszajönnek felperzselt hajlékaikba a menekültek. — Tudod te, mi lesz itt, ha ezek ide visszajönnek, s megtalálják elpusztított otthonaikat? Egyenesen Rác mellének szegezi a kérdést. Hallgatás. Csak a lovak prüsz- kölése, a patáik tompa puffanása a homokban. — Tudod te azt? — ismétli meg az öreg a kérdést. — Miért kérded, te magad is tudhatod — válaszol Rác, s gondolatai valahol a távolban révedeznek, - azoknál a 'testvéreinél, akik a nádasok mélyén rettegnek, nehogy rájuk találjon a kuruc. Mögöttük megint megrezzent a bozót. Némán ügetnek egy ideig. A fájdalom fagyasztotta beléjük a szót. Kis szünet után megint Rác György szólalt meg: . — Beszéltél már erről valakivel? Emez tagadólag rázza a fejét. Megint hallgatnak. — Gondolod, jó lenne az, kimenni a nádasba hozzájuk? — tér vissza az előbbi kérdésre az öreg. Az ittmaradás gondolata nem hagyja nyugton. . — Másképp nem maradhatunk itt. — De mi lesz, ha a mieink elmennek? Közelednek a tábor felé. Már hallják a lármáját. Halkabbra fogják a szót. — Nézd, itt csak úgy maradhatsz, ha kimész hozzájuk a nádasba. Akkor a kurucok nem találnak meg, s aztán, ha elmennek, mert előbb-utóbb úgyis el kell menniük, Rákóczinak másfelé is hadakoznia kell, ha elmennek, akkor a menekültek .'.. — Borzasztó, hogy itt mi lesz akkor. — De ha te együtt jössz elő velük a rejtekhelyről... — S még hozzam ide a gyermekeimet is! Rác György nem tudja, miért, de érzi, hogy mindenképpen meg kell tennie azt. amit kitervezett. — Nézd — mondja —, nehogy azt hidd, hogy te leszel itt, köztük az első magyar. Számtalan magyar együtt harcol a szerbekkel a kurucok garázdálkodása ellen. Tekelija tisztjei 'között ott van Rózsa Antal, Jenei Lackó meg Nagy Miska is. Én is ismerem őket. Megint elhallgat. Csak most döbben rá, hogy maga sem tudja, miért marasztalja mindenáron ezt az öreg magyart. Menjen, ahonnan jött — gondolja a kereskedő fölényességével, de aztán egy másik hang szólal meg benne, s így folytatja: — Én nem erőltetem, utóvégre te magad akartad, hogy találjunk ki valamit... — Elhallgat, észreveszi. hogy újabb előőrsök indulnak Bács irányába. A strázsamesternek leadják a jelentést: a környéken nyoma sincs ellenségnek. — És Bács? — kérdezi a strá- zsamester. — Láttátok a tornyait? Mennyire lehet még ide? i összenéznek.' — Talán félnapi járás — mondja Balogh János. Aztán a csapatukhoz mennek. Kedvetlenül bandukolnak, kantárszáron vezetve lovaikat. — Tudod mit — szólal meg lógó orral Balogh —, majd Bácson. ott kimegyünk ... Aztán, ki tudja, hányadszor már, elmereng: milyen is lehet s megvan-e. megmaradhatott-e egyáltalán a híres vár. A környéken minden romokban hever. Reméli, szeretné hinni, hogy Bács azért, minden pusztítás ellenére is, épségben van, s magas tornyai büszkén hirdetik a régi dicsőséget. Reménykedik, mintha csak ez, a régi dicsőség emléke segíthetne rajta. IV. Háború, menetelés, pusztítás ... Múlnak a napok, a kecskeméti határban is beérik a gabona. A szőke kalászokban megkeményedik a szem. A gazda megáll a búzatábla szélén, leszakít egy-egy kalászt, tenyerében kidörzsöli, kifújja közüle a pelyvát miközben egyik tenyeréből a másikba öntögeti, s gyönyörködik a piros szemekben. > A Balogh családban sejtik már. hogy a gazda nem ér haza aratásra. Türelmetlenül várja haza a felesége, a gyermekei is nagyon vágyakoznak utána, de amióta megjöttek az első hírek a bácskai hadjáratról, azóta mintha a várakozás is könnyebben esne. Most már inkább remélhetik, hogy Balogh János katonáskodása nem lesz hiábavaló. Ha megjön, akkor már értük fog jönni, hogy menjenek vissza arra a vidékre. ahol megszűnik a nélkülözés és szenvedés. Azon a hajnalon, amikor ifjabb Balogh János 15 elindult a táborba, nem sokat aludt az édesanyja. Alighogy a fiú elhagyta a házat, mintha csak ezt érezte volna meg, fölijedt, fölült az ágyon, és Jancsit hívta. De annak üres volt a helye. Kint szedte lábát a határ harmatos füvében. Aztán eszébe jutott, amit a fiú még este mondott neki, hogy korán reggel Béla bátyjához kell mennie, aki segíteni fog a tehén ügyében. Visszafeküdt hát, nem ébresztette fel a többi gyerekét, de nem tudott aludni. Dél felé már nyugtalankodott, estére még inkább. Küldte a gyerekeket a nagybátyjukhoz, de a fiúk húzódoztak, nem akartak menni. Mikor úgy látszott, hogy muszáj engedni az anyjuk parancsának, akkor mondta el Pista, az otthon maradott gyerekek legidősebbike. amit az indulás előtt Jancsi a lelkére kötött. Ettől aztán végképp megriadt Baloghné. Egyedül nekivágott a nagy útnak? Nem elég, hogy az ura odavan, most még a fiú is! .A legöregebbről is mióta nem hallanak semmit! Mindenfelé útonállók. szökevények. haramiák ... Napról napra gyötröbb lett a bi zonv ta lanság. (Folytatjuk.)
