Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

1981. Január. 13. • PETŐFI N£PE • 3 Gyorsabb, korszerűbb hatósági ügyintézés Beszélgetés dr. Árvay Árpáddal, a megyei tanács vb titkárával A közvélemény előtt ismeretes, hogy a párt és a kormány igen nagy súlyt helyez a tanácsi hatósági munka korszerűbbé tételére, mert a tanácsi szakigazgatási szervek nap mint nap a lakosság legszélesebb tömegével kerülnek kapcsolatba. Ezért tehát nem közömbös munkájuk menete, illetve minő­sége. Ezzel a jelentős témával foglalkozott december 17-i ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület megtár­gyalta a rövidített hatósági ügyintézési határidő alkalmazá­sáról szóló irányelveket. Megkértük dr. Árvay. Árpádot, a »megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát, ismertesse az irányelv lényegét és gyakorlati alkalmazásának jelentő­ségét. — Mi a célja az irányelv­nek?' — Elsődleges célunk az állam­igazgatási eljárásban még meg­lévő bürokrácia csökkentése, il­letve kiküszöbölése. A bürokrati­kus ügyintézés nem csupán em­beri tényezőre vezethető vissza, tehát nem minden esetben a ta­nácsi ügyintéző magatartása idéz elő bürokrátikus helyzetet. A bü­rokrácia egyik forrása a jogi túl­szabályozottságban keresendő. A megyei tanács végrehajtó bizott­sága á decemberi ülésén hozott határozatával ezen a helyzeten kí­vánt javítani. — Ismerni kell azt a politikai feladatot is, hogy e területen to­vábbra is szükséges a hatósági munka sokoldalú javítása, az ál­lamigazgatási szervezet fejleszté­se, s az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtése. Itt em­lítem meg a Népköztársaság El­nöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló hatá­rozata folyamatos végrehajtásá­nak szükségességét. A határozat ' ugyanis a gyors és hatékony ügyintézést jogpolitikai normává • emeli. — Mindezek az elvek elősegítik a szocialista demokrácia szélesí-' tését. Az irányelv gyakorlati megvalósításával csökkennek az ügyek intézésekor az állampolgá­rokra nehezedő terhek. Gondolok itt az ügyintézésnél eltöltött idő­kiesésre, a lakosságnak ezzel kapcsolatos rossz közérzetére, és nem utolsósorban arra, hogy bizonyos esetekben nagyon szük­séges a gyors hatósági ügyinté­zés. — Emlékeztetni szeretnék ar­ra is, hogy a megyei pártbizott­ság 1976 decemberben megtár­gyalta a tanácsi szervek munká­járól és a lakossági kapcsolataik fejlesztéséről szóló jelentést. A megyei pártbizottság azt javasol­ta, hogy az államigazgatási funk­cióik ellátásával kapcsolatban, a tanácsoknak elsődleges feladatuk legyen az ügyfélszolgálati irodák fejlesztése, az ügyintézés, a tájé­koztatás gyorsítása. Ennek meg­valósítása fontos társadalompoli­tikai feladat azért, mert például Bács-Kiskun megyében az évi több százezer hatósági ügy inté­zésével jelentősen befolyásolni ■ lehet a lakosság közérzetét, a szo­cialista államszervezetünkről al­kotott véleményét. — Mi á biztosíték arra, hogy a hatósági ügyeket ezután gyor­sabban el tudják intézni? — Bizonyos ügykategóriák In­tézésének rövidítését a i hatósági intézkedések törvényessége tészi lehetővé. Ezt igazolja az, hogy a hatósági ügyekben a másodfokon, illetve a felülvizsgálati eljárás ke­retében a határozatoknak mind­össze 0,30 százaléka kerül megvál­toztatásra. Ez azt jelzi, hogy ké­pesek vagyunk a gyorsabb és a törvényességi követelményeknek is megfelelő ügyintézésre, természe­tesen az eddigieknél jobb szerve­ző munkával. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága az irányelvben ki­mondta, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai, a járási hivatalok elnökei a helyi viszo­nyokra alkalmazva határozzák meg 1981. január 1-től a rövidített ügyintézési határidőket. Ezzel a végrehajtó bizottság messzeme­nően figyelembe vette a helyi le­hetőségeket, illetve a személyi és egyéb feltételeket. ' Megítélésem szerint, ez igen lényeges körül­mény, mert az államigazgatási munka, így a hatósági tevékeny­ség egyszerűsítése keretében sem lehet merev szabályokat alkalmaz­ni, nem lehet az objektív körül­ményektől elvonatkoztatva . dön­teni. — A rövidített határidőket milyen ügyek intézésénél kell. illetve lehet alkalmazni? — Az irányelv tartalmazza, hogy a rövidített határidőket el­sősorban azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyeket az ügyfél kérelmére indít a hatóság. Emellett természetesen lehetőség van arra is, sőt kívánatos, hogy a rövidített ügyintézést kiterjesz- szék olyan ügyfajtákra is. ame­lyeket hivatalból indítanak. — Mennyivel rövidé bb a hatósági ügyintézés? — Az irányelv különböző cso­portokban jelölte meg a határidő­ket. Azonnal intézhető ügyekhez tartoznak: a lakossági adóztatás területén különböző igazolások kiadása, nyilatkozat zárolása. E csoporthoz tartozik az általános igazgatás területén például a sze­mélyi igazolványba történő be­jegyzés. különböző birtokvédelmi kérelmek intézése. Az “egészség- ügyi igazgatás területéről ide tar­tozik a hatósági orvosi igazolás, közgyógyellátási igazolás kiadása. A mezőgazdasági igazgatás terü­letéről is jelentős számú ügyinté­zést sorol az irányelv e csoport­ba. Számos ügykör kerül ilyen besorolásba a kisipari igazgatás, a kereskedelmi igazgatás terüle­téről is. Az irányelv melléklete tartal­maz olyan ügykategóriákat, ame­lyek három napon belül, és ame­lyek 8 napon belül, illetve 15 na­pon belül intézhetők el. A végrehajtó bizottság irány­elve egyúttal segíti a helyi taná­csok végrehajtó bizottságait, tiszt­ségviselőit. szakigazgatási szer­veit, hogy tevékenységük szerves részévé váljon az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerű­sítése. Ugyanis, mint korábban mondtam, az általunk megjelölt ügykörök nem dogmák. A helyi tanácsok lehetőségüknek megfe­lelően ezt tovább szélesíthetik, és nem túlzás, ha azt mondom, kö­telességük is. hogy egyrészt be­tartsák a megyei tanács végre­hajtó bizottságának irányelveit, és ezzel párhuzamosan tovább dol­gozzanak ennek fejlesztésén. — Igen jelentős körülmény, hogy ezzel tovább erősödhet az államigazgatási munka társadalmi ellenőrzése. A magunk részéről a végrehajtó bizottság állásfoglalá­sának megfelelően felügyeleti munkánk során rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük az irányel­vek megvalósulását. Tárnái László Tevékeny munka a honvédelmi klubban Alig egyhónapos múltra te­kint vissza a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyáregységének MHSZ honvédelmi klubjg, A fő­titkári utasításnak megfelelően egy lövész- és egy tartalékos­klubból szerveződött, s az alakuló közgyűlést december 16-án tartot­ták meg. A* munkáról beszélget­tünk Bán Györggyel, a honvédel­mi klub titkárával. A klub megalakulása után há­rom szakosztályt hoztunk létre: a lövésztömegsport, a tartalékos- és a sárkányrepülő-szakosztályt. A létszámunk meghaladja a száz- batvanat. A lövészszakosztályunk a Honvédelmi Kupa lövészver­seny minden fordulóján részt vett. Fő feladatunknak azt tartjuk, hogy a szocialista brigádok szá­mára a gyáron belül megszervez­zük a lóversenyeket, s részt ve­gyünk a városi versenyeken is. Korábban az összetett honvédel­mi versenyeken jelentős eredmé­nyeket értünk el, törekvésünk most is az, -hogy sikeresen szere­peljenek. a versenyzők. A gyári sportbizottsággal együtt ez. a szak­osztály kapta azt a feladatot, „A VAROS FŐUTCÁJÁT, az István király utat celtisz-sor dí­szíti. Celtisz, amit ostarfának is neveznek. A fasor foghíjas, s jó néhány darab csak azért pusztult ki, mert nem volt elég szakszerű a. csonkolása. Pedig ezeken is le­hetett volna koronaifjítást vé­gezni — csak nem úgy, ahogyan tették. Amikor mindezeket a tanács­ülésen elmondtam, a városi ta­nács elnöke azt válaszolta, hogy egyetért, s celtiszsuhángokat a föld alól is, de keríteni kell. Ez a fasor Kalocsa dísze. Leg­alább 70 éves, s . mert szereti a helyét, s ékessége a városnák, vigyázni kell rá. Van azonban — vagy inkább ’csak volt — a városban másfaj­ta fa is. Szépen megélt, főként a mélyebb fekvésű részeken, a vad­gesztenye. Régen sok utcában adott árnyat hatalmas lombkoro­nája, ma meg mutatóba is alig akad belőle. Látunk viszont nyár­fát. ' A KOSSUTH LAJOS utcát, Ka­locsa második főutcáját, piramis­nyár szegélyezi. Igaz ‘Ugyan, hogy ez a fajta gyorsan nő, s hamar lombosodik, de az is igaz, hogy 8—10 év alatt kipusztul. Arról nem is szólva, hogy teljesen el- vész a táj jellege, ha mindenütt egyazon fafélét ültetnek. S per­sze jobban oda kellene figyelni a hogy szervezze a honvédelmi sportágak versenyeit. — Ügy tűnik, hogy a tartalé­kos szakosztály munkáját meg­szervezni a legnehezebb, hiszen a tartalékosok számára vonzó foglalkozásokat kitalálni nem könnyű feladat. — Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a tartalékos szakosztály valamennyi tagja részt vesz a tájékoztató oktatáson, s korábban a tartalékosok hon­védelmi versenyén eljutottak az országos döntőig is. Ezután a tar­talékosok honvédelmi versenyét klubszinten szervezzük, amelyre njás klubokat is meghívunk. A legvonzóbb a hadifegyver-lövé­szet, amelyből évente két • alka­lommal rendezünk . versenyt. Az ideiglenesen hazánkban állomá­sozó egyik szovjet alakulattal tartjuk a kapcsolatot, s így a tar­talékosoknak lehetőségük van összemérni tudásukat a sorkato­nákkal és hivatásos tisztekkel. — Űj sportág a sárkányrepü- * lés, s különösen az Alföldön ne­héz bázist kialakítani. A me­gyében mindössze két ilyen talajadottságokra és a klimatikus viszonyokra. A mi vidékünkön is szebb len­ne a platán, vagy a gyönyörű sötét lombú tölgy, szil, bükk ás feketejuhar. Ezek a széles utcák­ba valók, akár egyoldali ültetéssel is. Kiválóan meg lehetne oldani velük — évszázadokra is — pél­dául itt Kalocsán a Petőfi Sán­dor utca fásítását. S ha már a változatosságról be­szélek, itt vannak a gyümölcsfák, ide értem természetesen a diót is. A város külterületeit be le­hetne telepítenünk velük. Ne fe- -ledkezzünk meg az akácról sem. Még a legrosszabb talajon is megkapaszkodik, olyannyira igénytelen. Ezzel kellene beültetni minden, másra nem hasznosítha­tó területet. PERSZE MONDHATNÁNK hogy a tölgy, a juKar, a platán drágább, mint a nyárfélék, s ne­hezebb is őket beszerezni. Ezen azonban nagyon gyorsan lehet se­gíteni, mert a fák faiskolában könnyen tenmelhetők. Már pár száz négyszögölön is annyi su- háng nevelhető, ami bőven elég a kipusztulók pótlására. S ha a hosszú élettartamú parkfákra Gondolunk, akkor meg kell kér­dezni: Vajon nem a drága-e az olcsó? Persze a fásítással mindig együtt említem a fiatal cseme­szakosztály működik, s tudomá­sunk szerint épp a Fémmun­kás Vállalat honvédelmi klub­jának versenyzői értek el eddig eredményeket. — Ez így- igaz.- Szeptemberben kezdtük szervezni a szakosztályt, amelyhez a vállalat jelentős anya­gi támogatást biztosít. A jelenle­gi munka oroszlánrészét a gépépí­tés képezi. Novemberben egy alap­fokú tanfolyamot indítottunk, ahol tízen vettek részt. Eddig már 376 felszállást hajtottak végre. Télen a fizikai edzés került elő­térbe, de jó idő esetén a ver­senyzők Budapesten a Hármas- határhegyen repülhetnek, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem repülő- klubjának támogatásával. A szak­osztálynak — s ez nagy örömmel tölt el bennünket — ötvenegy tagja van. ‘ 'Erről a honvédelmi klubról még talán annyit szeretnék elmondani, hogy a megyeszékhelyen a legjobb az elhelyezése, és a vállalat a sporteszközök beszerzésén kívül anyagilag, erkölcsileg is támogat­ja. G. G. lékről, suhángokról, meg a régeb­bi fákról való gondoskodást. Mert a növényeknek oltalomra is szük­ségük van. S bár az eltelt egy emberöltő alatt sokat javult a helyzet, a tudatosításra, a termé­szetszeretők. -szépítők. társadalmi összefogására továbbra is "szük­ség van. EDDIG MEG NEM is szóltam a ritkaságokról, Kalocsa kincseiről. Ezeket csak úgy lehet hathatósan óvni, ha meg is ismerjük őket. A védett fák közül a kelet-ázsiai- szentfa, a gingko bilowa néhány példánya megtalálhaitó nálunk« csakúgy mint a taxus-féle, vafey más néven tiszafa s tulipánfából is akad egy-kettő. Javasoltam is. hogy érdemes lenne ezeket a nö­vényeket táblával megjelölni. E gondolatokat nem szakmai túlbuzgóság mondatta el velem — lévén a képzettségem biológus —. hanem az, hogy kalocsai vagyok, s lokálpatrióta. Itt élek ebben a városban, s szeretném, ha még szebb lenne. Ha az ipar, a me­zőgazdaság, s a művészet mellett a természetben is egyre többen megtalálnánk és kibontakoztat­hatnánk a benne rejlő értékeket." Elmondta: dr. Szvétek Sándor. a kalocsai Hunyadi János fiúkollégium igazgatója. Lejegyezte: Váczi Tamás Rádiós programok a Bartók- centenáriumon Gazdag programmal emlékezik Bartók Bélára, születésének 100. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Rádió. Zenetörténeti *és -tu­dományi előadás, világhírű hazai és külföldi művészekkel folytatott, beszélgetés, hanglemez- és rádió- felvétel sugárzása, hangversenyek közvetítése és kvízműsorsorozat egyaránt szerepel e műsorokban. Dokumentum-hangjátékban a zeneszerző életének hiteles emlé­keit szólaltatja meg Fodor And­rás költő, végigkísérve életpályá­ján. A bemutatóra az évforduló előestéjén, március 24-én kerül sör. Tizenkét részből álló sorozat készült Miért szeretem Bartókot? címmel, világhírű hazai és külföl­di műVészek közreműködésével. A havonta jelentkező műsorban többek között Doráti Antal. Ye­hudi Menuhin. Herbert von Ka­rajan visszaemlékezése hallha­tó. A zenetudomány témakörét két sorozat képviseli. Somfai László, az ismert Bartók-kutató hat rész­ben a zeneszerző műveinek elő­adói módozataival foglalkozik. Szabolcsi Bence zenetörténész már elhangzott sorozatából pedig hat adást megismételnek. A Magyar Rádió hangdoku­mentációjában rendelkezésre álló anyagokból válogatták az Emlé­kek. nyilatkozatok Bartók Bélá­ról című, havonta visszatérő. 12 részes sorozat darabjait. A mű- sorokban olyan neves személyisé­gek szólalnak meg, mint Ernest Ansermet, Kassák Lajos. Kodály Zoltán. Németh László. Szigeti József. A centenáriumi év csaknem fél­száz koncertjének nagyobb részét a rádió egyenes adásban sugároz­za — közöttük a nemzetközi Liszt —'Bartók zongoraverseny szóló- és zenekari döntőit. Két koncert­sorozatot is tervez a rádió. A hat estből álló, Hommage á Bartók című sorozatban — a pesti Vi­gadóban — egy-egy világhírű művész, illetve együttes lép fel. A Bartók-«vonósnégyes. Igor Qjsztrah, Ránki Dezső, Jevgenyij Nyesztyerenko. Kocsis Zoltán és Alfred Brendel műsorán Bartóki művek és más klasszikus szerzők alkotásai szerepelnek. A másik sorozatban a Magyar Rádió és Te­levízió Szimfonikus Zenekara négy hangversenyt ad az ifjúság szá­mára. Ismét megrendezik a rádió ze­nei főosztálya népszerű zenei fej­törőjátékot, a Dupla vagy sem- ml-t. A kvízműsor témája Bartók élete és munkássága. Az idén is meghirdették a kétévenként sor- • ra kerülő nemzetközi rádióműsor­versenyt, a Pro musica-t — ezúttal Bartók Bélával 'kapcsolatos té­makörben. (MTI) A celtisztől a tiszafáig „A TISZÁTÓL A CSEN DES-ÓCEÁNIG” Ezer cipőből választhat A Duna lntercontinentál Szál­lóban ezekben a napokban piac­kutatással' egybekötve láthatják az érdeklődők a martfűi Tisza Cipőgyár belföldi árusításra ke­rülő sportcipőit, csizmáit, , sőt a munkavédelmi bakancsokat js. Miért éppen ezeket? Mert főleg ezek tartoznak a Tisza Cipőgyár profiljába, de gyártanak meleg bélésű posztó lábbeliket, kismama- cipőket. bébi cipőket is. A kiállítás kissé fellengzősen hangzó jelmondata: „A Tiszától a Csendes-óceánig’’, mint kiderült, egyáltalán nem túlzás. A belföldi fogyasztóknak hétmillió cipőt ad­nak el. külföldre négy és £él mil­lió párat exportálnak. A Tiszá­éi pőt valóban hordják a Tiszától a Fidzsi-szigetekig. A gyár part­nerei között van a Szovjetunió, az. NDK. Anglia és az Amerikai Egyesült Államok is. A cipőkiállítás látogatói kérdő­íveket kapnak, a legsikeresebb húsz modellt a Skála-Coop áru­házaiban árusítják majd. Tízmilliós haszon újításokból A Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalatnak tízmillió forintos hasz­not hoztak a múlt évben a beve­zetett újítások. Az anyag- és energiatakarékosságot, a termelő­berendezések jobb kihasználását, a technológiai folyamatok kor­szerűsítését. a minőség javítását, a külföldi anyagok helyettesíté­sét. valamint a munkakörülmé­nyek javítását 330 újítás szolgál­ta. Ezek közül is kiemelkedő a szövetek foltnyomási technológiá­jának gazdaságos módosítása, melynek megvalósítása egymagá­ban több mint egymillió fofint megtakarítást jelentett a válla­latnak. A Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat a dolgozók kezdeményező kedvének további ösztönzésére az idén módosítja újítási szabályza­tát és ügyrendjét. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az újítások még az eddigieknél is nagyobb gazdasági eredményeket hozhatnak, ehhez azonban szükséges a benyújtott Újítások elbírálási idejének rövi­dítése. a bevezetés meggyorsítá­sa. valamint az anyagi ösztönzés gyakorlatának korszerűsítés^ NAPKÖZBEN Elgondolkoztató... Megszűnik, azaz. hogy a ja­nuár 1-i hatállyal módosult munkaügyi miniszteri rendel­kezés szerint megszűnt a köte­lező munkaerő-közvetítés. En­nek magyarázatát világosan megadják az új szabályok in­dokai. Az ismert cél: a gazda­sági egyensúlyviszonyok hely­reállítása érdekében hozott korábbi intézkedések hatása egyre inkább kibontakozik, ér­zékelhető. Sok vállalat hozzáfogott lét­számtartalékának feltárásához, s belső szervezéssel az ésszerű átcsoportosításhoz. Ebben a fo­lyamatban máris vannak és várhatóan lesznek, akik az adott munkahelyen létszám- felettivé, feleslegessé válnak, új munkahely után nézhetnek. Egyesek azért, mert nem tar­toznak a legfegyelmezettebb. legmegbízhatóbb dolgozók kö­zé. Mások azért, mert hiány­zik a kellő szakmai felkészült­ségük. S megint mások jólle­het azért, mert nem jutottak el az általános műveltség megszerzéséig. Az utóbbiak alighanenp azért jutottak eszembe, mert épp a minap alkalmam nyílott egy járási tapasztalatokat összege­ző jelentésbe tekinteni, s abból a következő értesülést szerez­ni: „A munkahelyi párt- és gazdasági vezetők többsége a felnőtt állami továbbképzés, iránti igény felkeltése érdeké­ben megteremtették az erköl­csi. anyagi feltételeket. A fel­nőttoktatást az üzemek több­sége a közművelődési tervek­ben irányozta elő. Az iskolák vezetői, a tantestületek példás munkát végeznek, ^ jelentős részt vállalnak a szervezésből, a személyi, tárgyi feltételek biztosításából. Az erőfeszítések ellenére is számosán vannak az olyah 45 év alattiak, és fel­tűnően sokan az olyan 20 éven aluliak, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettsé­óp sl oc- r Elgondolkoztató az általános iskola nyolc osztályát el nem végzettek újratermelődése, az általános műveltség alapjait el nem sajátított fiatalok helyze­te. Az egyre kevésbé indokol­ható hiány pótlásához a mun­kahely anyagi ösztönzésére — amelyet a dolgozók közül so­kan eddig sem éreztek igazsá­gosnak — várhatóan egyre kevésbé számíthatnak. Kiütjük a hiányzó osztályok elvégzésé­hez az önnön erőre támaszko­dás marad. Feltéve, ha szem­be tudnak nézni az élet dik­tálta követelményekkel. Fel­nőtt fejjel behozni a lemara­dást, nem is olyan könnyű ... Komoly intelem ez mind­azoknak — a szülőnek; gyer­meknek. iskolának —. akik a legtöbbet tehetik azért, hogy az ifjú nemzedék iskolaköte­les korban elvégezze a nyolc általánost. ' Hisz ennek híján szakma elsajátításához sem foghat hozzá a fiatal. S>ha már a szakmát emlí­tettem. e tekintetben neveze­tesen a pályaválasztásban is bőven akad. ami ugyancsak elgondolkoztató. Sok tapaszta­lat mutatja, hogy a társada­lom szükségletei, a szülő szán­dékai. s a pályaválasztás előtt álló ifjú törekvései között oly­kor nagyok az eltérések. így fordulhatott elő. hogy a me­gye egyik szakmunkásképző intézetében. amely hétféle szakmára készít fel. a jelen­legi tanévben például gépla­katos és gépiforgácsoló szak­mára nem akadt egyetlen je­lentkező sem. Emiatt van. hogy miközben nem egy szakmában az előirányzott tanulói létszám sem biztosítható, más területe­ken a szakképzett fiatalok egy részét csak szakképzettséget nem igénylő munkakörben tudják foglalkoztatni. A kötelező munkaerő-közve­títés megszűnéséről szóló ren­delkezés ébresztette egy-két gondolat, amely további követ­keztetéseket is kínál. Aligha­nem érdemes eltűnődni rajta. P. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents