Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
IDŐJÁRÁS várható tdfijárá* ma Mtl(: tiiloyo- móan borult Idő. Sokfelé havasát, eleinte délen, délkeleten mii *aő. ónoa ma. Időnként érdi, ésxaknyufetire. északira torduló szél. emiatt hé* rilvás Valóazínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában—3, —• fok között, délkeleten a (ok karül. A legmagasabb nappali hőmérséklet —1, plusz i fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISK UN MEC ívei bizottságának napilapja XXXVI. évf. 11. szám Ára: 1,40 Ft 1981. január 14. szerda SZORGOS GYŰJTŐK AZ ISKOLÁSOK Ipari nyersanyagot pótol a hulladék 9 A fel nem használt, szakadozott nyomdai papírtekercseket nyersanyagként értékesítik. Előbb azonban a Kiskőrösi úti MÉH-telepen felvágják valamennyit, hogy a vagonokba minél töb.bet tudjanak rakni. Ezekben a napokban leltároznak a Dél-magyarországi MÉH Vállalat kecskeméti, Kiskőrösi úti telepén. Van miről számadást készíteni, hiszen az elmúlt évet 85 millió 347 ezer forinttal zárták. Amint Braunitzer Ferenc, megyei telepi szervező megjegyezte: „Elláttuk a martinkemencéket idehaza (Ozdra, Dunaújvárosba is szállítottunk), ezenkívül exportfeladatainknak is igyekeztünk eleget tenni'. A múlt évi felvásárlással és értékesítéssel — a már említett 85 millió 347 ezer forint összegben — sok száz vagon, öntvénnyel, különböző fémlemezzel, ónozott lemezzel, színesfémmel, papírral, üvegtörmelékkel és használt akkumulátorólommal gyarapították a népgazdaságot a Kiskőrösi úti MÉH-telep felvásárlói. Exportra közel 1300 vagon vasfélét (lemezt és öntvényt), 1100 vagon papírt, valamint üvegcserepet és nyugatnémet cégek megrendelésére ak- - kumulátorólmot, Szállítottak. A külföldi országok közül a legjelentősebb partner Jugoszlávia, Olaszország, az NSZK és a Néniéi Demokratikus Köztársaság. Évről évre több papírral van dolguk a MÉH felvásárlóinak, A legnagyobb mennyiség a kecskeméti Petőfi Nyomdából és annak lajcsmizsei telepéről származik. E két helyen évente 400 vagon a papírhulladék. Ennek és a nyomdai fehér kartonnak a felhasználója idehaza a Budafoki Papírgyár, amely a játékcsomagoláshoz szükséges legfinomabb kartondobozokat állítja elő. Örvendetes, hogy Kecskemét városa és járása iskoláinak, úttörőcsapatainak mind nagyobb a szerepe a hasznos hulladék felkutatásában és értékesítésében. Az úttörőcsapatok az 1980—1981-es tanév első felében 36 vagon vasat, 18 vagon vegyes papírt, 2 vagon újságot, egy vagon háztartási rongyot és 30 mázsa színesfémet gyűjtöttek, ami összességében húsz százalékkal — árát tekintve majdnem kétszázezer forinttal — haladta meg az előző, első iskola: félév gyűjtési eredményét. Kit tűrtek az izsáki pajtások, öt vagon vassal és két vagon papírral veitek részt az értékmentő akcióban. Felesleges vasával a Sárfehér Tsz is hozzájárult az Izsákiak eredményes gyűjtéséhez. A több papir értékesítését tavaly elősegítette az is, hogy a kilogrammonként egy forintért átvett vegyes papíron, valamint az egységesen egy forint 20 filléres hullámpapíron, (kartonon) és színes újságon kívül, a kötegelt fehér-fekete újságért novembertől decemberig 3 forintot fizetett a MÉH. A leltár befejeztével, január második felétől ismét vásárol a MÉH kecskeméti telepe. A helyi átvételen felül feladata, hogy Ti- szakécskétől Izsákig, az ide tartozó 22 közáég vas-, fém-, papír- és rongyhulladékát is begyűjtse. Ebben részben iparengedéllyel rendelkező gyűjtő kiskereskedők vesznek részt, egyelőre azonban a szükségesnél kevesebb számban. Kerekegyházán, Izsákon, Orgcrvá- nyon például már megoldották, gyűjtő kereskedők által, a helybeli felvásárlást; Jakabszállá- son, Lakiteleken, Nyárlőrincen. Tiszakécskén és másutt viszont még nem. — A MÉH járási hálózatának a fejlesztését — munkájának hatékonyabbá tételét — épp ezért nem lehet tovább halogatni — mutatott rá Braunitzer Ferenc, megyei' telepi szervező. — Az idén el akarjuk érni, hogy a hozzánk tartozó mind a 22 községben legyen egy felvásárló. Nagy mennyiségű hasznos, értékesíthető hulladékkal nem tudnak mit kezdeni számos községben (sok helyütt szemétdombbá válik az ezerféle ócskavas, kidobott papir, kályha- cső stb.). érdemes volna ennek a felhasználásában mindegyik községi tanácsnak közreműködni. Ha egy udvart, vagy egy helyiséget rendelkezésünkre bocsáitanának, az máris hasznos segítség lenne. Természetesen újabb gvűitökre is szükség van. hiszen például a la- josmizsei most ment nyugdíjba. Jobb a helyzet a nagyobb mezőgazdasági üzemek haszonvasának a felvásárlásával. Erről a MÉH és nyolc nagy járási termelőszövetkezet, állami gazdaság szerződésben állapodott meg. A javítóműhelyekben keletkezett vas- és öntvényhulladékot — mázsánként 15 forint fuvardíjtérités ellenében — a mezőgazdasági üzemek salát járműveikkel szállítják a MÉH kecskeméti telepére. K—I Megkezdte munkáját a KGST VB ülése MOSZKVA Moszkvában kedden megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 98. ülése. A magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. Az ülésen a többi között áttekintik a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének kérdéseit, a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításának eddigi eredményeit és soron következő feladatait. Ugyancsak a bizottság elé kerülnek azok a tervek, amelyek a tudományos és műszaki együttműködés korszerűsítését célozzák. A. Lukanov bolgár miniszterelnök-helyettes, az ülés elnöke emlékeztetett arra, hogy a KGST tagjai pzámára különösen fontos az új esztendő: most kezdik meg az újaibb ötéves tervük megvalósítását. Több baráti országban az elkövetkező hónapokban párt- kongresszus tárgyal ezekről a tervekről. Az együttműködés ki- szélesítése fontos feltétele a nagyszabású programok megvalósításának valamennyi KGST- tagállam számára — mondotta a többi között Bulgária állandó képviselője. A szovjet küldöttség vezetését a Szovjetunió új állandó képviselője. Nyiikolaj Talizin miniszterelnök-helyettes vette át. (MTI) A falanszter réme ellen i. oldal Sajtóposta i. oldal Oktatás és közművelődés a kecskeméti járásban 5. oldal Sport 1. oldal Levél az ifjúsághoz A levelet nem egy ember irta, és nem is egy emberhez; tulajdonképpen nem is olyan nagyon felel meg a hagyományos levélnek: még megszólítása sincs, nem is kézzel írták, nem is tették kíváncsian fölszakítható borítékba. Ettől függetlenül igen valószínű, hogy a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi levelét hozzá szólónak érzi az ifjúsági szövetség csaknem 800 ezer tagja, s az is könnyen megjósolható, hogy nem is egyszer el fogják olvasni, lesznek benne ezerszer idézhető részek, vitára ingerlők, elgondolkoztatok. Mert az 508 soros, igenigen hosszú levélben mindenki a nyolcszázezerből I talál egy-egy magának szóló pasz- szust. Az ipari tanuló éppúgy, mint az egyetemista, a fizikai dolgozó éppúgy, mint az értelmiségi; a tanár és a diák, a népművelő és a cipész, sőt, az újságíró. Mert a levél egyszerre szól egyénhez és közösséghez, hozzám és hozzád; hozzánk. Hiszen valamennyiünk célja és érdeke a haladás, a béke, s világos, hogy ennek érdekében együttesen, egységesen kell felsorakozni a párt zászlaja alá, a mostani nehezebb években ennek nemcsak elvi-politikai, de1 gyakorlati jelentősége van. Növekszik az ifjúság, a KISZ szerepe a társadalom életében, amivel együtt a közös jövő iránti felelőssége is. „Népünk boldogulása és a haladás egyetemes érdeke egyaránt azt kívánja tőlünk, hogy gazdaságunk, társadalmi viszonyaink fejlesztésével, a szocialista demokrácia kiteljesedésével gyarapitsuk tovább erőinket, tegyük vonzó példává szocialista épitömunkánk gyakorlatát.” Számottevő tartalékunk egy van, mondja a levél egyik alcíme, s a szöveg igy böviti-magyarázza: „nem a több ember, hanem a lelki- ismeretes, fegyelmezett, a munkapadon, a rajzasztalon túl is néző, a lehetőséget, a hiányt és a teendőket egyaránt meglátó, a közös dolgainkat magáénak valló, érte szóló és cselekvő ember.” Nem hiszem, hogy lenne fiatal, aki ne írná alá a fentieket; még ha olykorolykor bele is ütközik a szocialista fejlődés bonyolult ellentmondásait visszatükröző negatív jelenségek korlátaiba. Mit ír erről a levél? „Egyelőre nem mindig az boldogul a legjobban, aki első a munkában, a tanulásban. Sok az ügyeskedő, sok még a kiskapu. Kedvét szegi az embernek, amikor — ismerve a politikai szándékot, az országos fórumokon megfogalmazódó törekvéseket — saját környezetükben érzéketlenséggel, fantáziátlansággal, kényelmességgel találkoznak. Az pedig felháborodást vagy éppen cinizmust szül, ha a mindenki által jónak tartott változások út-- jában kevesek személyes érdekei állnak, ha korrupcióval, protekcióval, elvtelen összefonódásokkal találkozunk. Itt az ideje, hogy ezekről a jelenségekről határozottabban szóljunk, felelősen, megalapozott tudás birtokában, a közösség erejére támaszkodva, az arra alkalmas fórumokon és formában nyilvánosan és határozottan fellépjünk ellenük. Ez olykor harcot jelent, s a harcban nemcsak győzni lehet, hanem sebeket is kaphatunk." Gondolom, nemcsak én olvasom jólesően a kemény szavakat, hiszen amiről szól, az, sajnos, még mindig része szocializmust építő valóságunknak, épp ezért határozott, nyílt, össztársadalmi bírálatot, változtatást igényel. Mint megrögzött lakásra váró, mély elégedettséggel olvasom újra és újra: a lakás: élet- szükséglet. Hazánkban az utóbbi években is százezer- szám épültek új, modern otthonok. S hogy a lakáskérdést mégis legfeszítőbb gondjaink között említjük, annak nem csupán a mennyiségi hiány az oka. Azért is szót emelünk, hogy aránytalanul nagyok a különbségek a lakáshoz jutás módja, az ezzel járó terhek között. Mi nem jogtalan előnyt, nem áldozatvállalás nélküli lakást akarunk. Azt szeretnénk és minden illetékessel együtt azért dolgozunk, hogy becsületes munkával, takarékos életmóddal minden fiatal pár belátható időn belül elérhető célul tűzhesse ki az önálló otthon megteremtését." Szivemből szóló szavak, s száz százalék, hogy ugyanezt gondolja róluk sok tízezer kor- és sorstársam, s dolgozik e közös platformon állva, hogy kedvező irányban tudjon változtatni a helyzeten, Lapunkban alig egy hete ír tunk Kecskemét fiatal értelmi ségéről, egy hónapja faggat tunk ki egy népművelői. Meg állapításunkkal, a • népművelő által elmondottal összecseng a levél újabb pár sora: ,^Sok fiatal keserű szájízzel indul el a pályán, amikor azt tapasztalja, hogy a jó összeköttetés többet ér a nagyobb tudásnál, s hogy a fiatal diplomás a legolcsóbb munkaerő.” Idézhetnék még bőven a kongresszusi levélből, de végül is, a levelet mindenki megkapja, mindenki azt mazsolázhatja ki belőle, ami az ö szivének- lelkének a legkedvesebb. Emlékszem jópár KlSZ-kong- resszusi elődokumentumra» de hasonlóan szókimondó, a ma valóságát ennyire ismerő, s közös változtatáshoz ilyen kemény alapot adó üzenetre nem emlékszem, amiből, áttételesen, az is következik, hogy soha ekkorát nem fejlődött a párt ifjúsági tömegszervezete, soha nem tudott ennyire komolyan, ugyanakkor mindenkihez egyformán szólóan politikus lenni. A levél sorsa az elolvasása. Ezt a levelet nyolcszázezer magyar fiatal elemzi majd taggyűlésen. A cél: legyenek e viták a politizálás őszinte és nyilvános fórumai, ezeken beszéljék meg a fiatalokat, érdeklő és érintő társadalmi kérdéseket, ismerkedjenek meg az ifjúsággal és a KISZ-szel kapcsolatos véleményekkel. A KISZ lényegesnek tartja, hogy a fiatalok gondolatai, észrevételei, javaslatai minden esetben az elé a fórum elé kerüljenek, amely érdemben tud ezekre választ adni, vagy elő tudja segíteni a problémák megoldását. A levél tehát megérkezett. A KISZ-tagokon a sor, hogy elolvassák. Hasznos olvasmány, fiatalnak. idősebbnek egyaránt. B. J. Mérlegen az egészségügy fejlődése ÖTEZER HEKTÁR CUKORRÉPA Még tart a szerződéskötés a megyében A Bács-Kiskun megyei répaátvevő- és rakodóhelyekről az elmúlt hetekben elindították az utolsó szállítmányt a cukorgyárakba. Azóta a termés feldolgozása jórészt befejeződött, s az értékes cukor a raktárakban pihen a további felhasznáAz egészségügyi intézményhálózat korszerűsítéséhez, bővítéséhez szükséges építőipari kapacitások biztosítása — pontosabban az építők ilyen irányú érdekeltségének kialakítása — jelenti a legsürgősebb feladatot annak érdekében, hogy a VI. ötéves terv időszakában is folyamatosan javuljon a lakosság gyógyászati ellátása, még eredményesebb lehessen a szociális gondoskodás. A most kezdődő fél évtizedben — az előző ötéves tervidőszakra kitűzött célokhoz hasonlóan — az Egészségügyi Minisztérium teendőinek homlokterében áll az alapellátás és a kórházak fejlesztése, a bölcsődei és a szociális otthoni hálózat bővítése, a gyógyító munkáihoz nélkülözhetetlen technika korszerű „eszköztárának” jobbítása. Milyen eredményekre alapozhatják a továbblépést — erről tájékoztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Tories Zoltán, a terv- és beruházási főosztály vezetője elmondta, hogy a tárca területén az V. ötéves terv esztendeiben elért eredmények jelentősek, még ha nem is mindenben alakultak a tervezettnek megfelelően. 1976- ban az ország gyógyintézeteiben mintegy 90' ezer ágy volt, s 1980 végéig 11 600 új fekvőbeteghelyet létesítettek. Ez utóbbi több a tervezettnél (9500—10 500' új ágy öt év alatt), de mivel többet is szüntettek meg, mint amennyire számítottak, csupán mintegy 7300-zal nőtt az ágyak száma, amely így jelenleg 97 373. A terv előirányzatait meghaladóan valósították meg a tanácsok a kórházak öt évre programba vett építését, bővítését és rekonstrukcióját. A legjelentősebbek közé tartozik a dél-pesti 800 ágyas, a kecskeméti 680, a kér epe star csai 580 ágyas, új telephelyű kórház megépítése. Korszerűsítéssel, bővítéssel több megyei és városi kórház befogadóképessége is javult, így például Miskolc, Székes- fehérvár. Eger, Nyíregyháza, Szigetvár, Nagyatád gyógyintézeteiben. Mind az új, mind az újjáépített 'kórházak a gyógyászat mai követelményeinek megfelelő színvonalon biztosítják a fekvőbeteg- ellátás feltételeit. Ez annál is jelentősebb, mert — sajnos — a régi kórházak többségének műszaki állagát az elavultság jellemzi, s az ott dolgozók munkakörülményein is mihamarabb javítani kell. Egyebek között ez is a magyarázata annak, hogy az új épületek vagy a rekonstrukciók nem minden esetben jelentenek tényleges hálózatgyarapodást, mert az esetenként felszabaduló helyiségeket, pavilonokat nyomban fel kell használni olyan régi helyi igényék kielégítésére, mint például diagnosztikai, kórházüzemi részlegek, nővérotthonok kialakítása. Fontos feladat volt — s lesz a mostani öt évben is — a bölcsődei elhelyezés lehetőségeinek bővítése, elsősorban Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban. Az ötödik ötéves terv 17—18 ezer hely létesítését irányozta elő, a teljesítés 16131. Ez azt jelenti, hogy az 1976. év eleji mintegy 50 ezerhez képest jelenleg 66 ezer kisgyermekről gondoskodhatnak a bölcsődékben. Az életkor meghosszabbodásával párhuzamosan növekszik a lakossági igény — elsősorban egészségi, de objektív okokból is — a szociális otthoni elhelyezésre. Jelenleg az öt évvel korábbi 30 799- hez képest 34 107 hely van a szociális otthonokban. A számok mögött azonban 'gondok is meghúzódnak : a helyhiány ugyanis az utóbbi években a fejlesztések ellenére sem enyhült. A régi épületek többsége elavult, körülbelül fele részben rekonstrukcióra szorulnak, — főként a régi kastélyokban, udvarházakban berendezett otthonok, — sok pedig megérett a szanálásra. Ilyen helyzetben különösen említésre méltó több megyében — igy Somogy, Borsod, Pest és Bács megyében — az a helyi kezdeményezés, amelynek eredményeként állami és társadalmi összefogással terven felül sikerült bővíteni a szociális otthoni hálózatot. Az egészségügyi gyermekotthonok és csecsemőotthonok fejlesztése viszont elmaradt a tervezettől. Az általános orvosi körzetek számát 184-gyel bővítették, igy jelenleg 4252 körzethez tartozik az ország lakossága. Az utóbbi ötéves fejlesztés eredményeként ma már 1110 körzetben működik gyermekorvos. Egészében az elmúlt középtávú tervidőszakban az egészségügyi és szociális területen 13.9 milliárd forint beruházási előirányzattal számoltak, illetőleg a lakásfejlesztésekhez kapcsolódó egészségügyi létesítmények - (köztük bölcsődék, orvosi rendelők, gyógyszertárak) beruházási költségeivel együtt 16 milliárd forinttal, de a tanácsi többletforrások és a központi intézkedések együttes hatására, végül is az egészségügyi és szociális beruházások összege elérte a 18,4 milliárd forintot. (MTI) lésig. A nehéz termesztési idény ellenére, a megye szövetkezeti és állami gazdaságai viszonylag elég magas cukortartalmú termést adtak át a szolnoki, a hatvani gyárnak. Nagy mennyiségű nyersanyaghoz jutott ismét a Bácskából, a Duna mellékéről és a Kiskunságból a cukoripar. Tény, hogy a termés összegyűjtése a tervezettnél jóval később fejeződött be; Ezt azonban korántsem lehet; a gazdaságok hibájául felróni, hiszen a 4300 hektár répa betakarításához szükséges műszaki eszközök megvoltak a múlt évben. A 182 gépsorral átlagos időjárású esztendőkben, a cukoripar teljesítőképességének megfelelő ütemben tudták a megye állami és szövetkezeti gazdaságai felszedni, és az átvevő-, rakodóhelyekre továbbítani a répa- termést. A szolnoki gyár körzetében a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a tiszakécskei Béke és Szabadság, valamint a Tiszagyöngye, továbbá a félegyházi Petőfi Tsz és az Izsáki Állami Gazdaság termesztett tavaly cukorrépát. A félegyházi Petőfi és az Izsáki Állami Gazdaság kivételé^ vei a felsorolt többi nagyüzem az 1981-es évre is megkötötte már a szerződést. A Béke és Szabadság 170, a Tiszagyöngye 150, a Vörös Csillag Tsz pedig 500 hektár cukorrépa vetésére, értékesítésére szerződött. Á Mátravidéki Cukorgyárak Bács-Kiskun megyei körzetében 5 ezer hektár az idei előirányzat. Január 12-ig 4450 hektár répa termesztésére akadt vállalkozó. Ebből ezer hektárt az Állampusztai Célgazdaság, a többit a kalocsai, a bajai, valamint a kiskun- halasi járás szövetkezetei foglaltak szerződésbe. Érdemes név szerint is megemlíteni azt a néhány közös gazdaságot, amelyek kötelességüknek tartották, hogy a népgazdaság helyzetét a minden piacon jó áron értékesíthető cukor nyersanyagának a termesztésével is javítsák. A bácsbokodi Aranykalász Tsz gazdáit A nehéz őszi betakarítás sem riasztotta vissza attól, hogy 1981-ben répát termesszenek. 270 hektárt szerződtek. A felsőszent- iváni közös gazdaság a tervezetthez képest 200 hektárral növeli a vetésterületet, az idén már 400 hektárról szállít majd cukor- nyersanyagot a mátravidéki gyárakba. Tataházán úgyszintén 400 hektár répa termesztésére írták alá a szerződést a szövetkezet és a gyár képviselői. A garai Vörös Csillag és a tassi Dózsa Tsz gazdái 300—300 hektár, a kisszállás! Bácskai Tsz tagjai pedig 150 hektár répa vetését irányozták elő. Hartán a Lenin Tsz-ben 350, az Erdei Ferenc Tsz-ben 200 hektárt foglaltak szerződésbe a hatvani gyárral. Az éveken át jó eredménnyel cukorrépát termesztő mélykúti Lenin, a tompái Szabadság, a katymári Egyetértés, a dávodi Augusztus 20. Tsz, valamint a Bajai Mezőgazdasági Kombinát nem vállalta a répatermesztéssel járó kockázatot.. Ennek következtében a bajai MÁV-állomáson az elmúlt években 20 milliós költséggel felépített cukorrépa-rakodó 1981-ben már teljesen kihasználatlan marad. Mélykúton is hasonló a helyzet. A cukorrépa nagyüzemi termesztését megszüntető gazdaságokban azonban értékes gépek maradtak. Ezek kihasználására egy, két szövetkezet cukorrépa- szakcsoportot szándékozik szervezni. Van már példa ilyen kezdeményezésre a Mátravidéki Cukorgyárak körzetében. Az ■ egyik közös gazdaság hasonló módon már 1980-ban is termesztett száz hektár cukorrépát a háztáji gazdaságokban, összefüggő, táblási- tott területen, hogy a gépeket is ki lehessen használni a termés betakarításánál. Bács-Kiskun megyében úgyszintén érdemes lenne ilyen megoldást keresni. Hasznára válna a népgazdaságnak és a répatermesztőnek. A szerződéskötés még úgy sem fejeződött be. K. A.
