Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 6. szám Ára: 1,40 Ft 1981. január 8. csütörtök Szolidaritási akciók a kambodzsai néppel KAMBODZSA BERLIN A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség január 7-e, a kam­bodzsai néppel való -nemzetközi szolidaritás napja alkalmából nyi­latkozatban hangsúlyozta, hogy teljes mértékben a kambodzsai nép oldalán áll annak az ország belső helyzete megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiben, s támo­gatja Kambodzsa konstruktív tö­rekvéseit a délkelet-ázsiai hely­zet megszilárdítására és a térség békéjének biztosítására. A nagy tekintélyű nemzetközi szervezet berlini székhelyén köz-, zétett állásfoglalásában felhívja a nemzet nőszervezeteket: fokoz­zák a kambodzsai nép iránti szo­lidaritást kifejezésre juttató ciókat. (MTI) MÉRLEGEN AZ OTP ELMÚLT ÖT ÉVE Nagyobb segítség a lakásépítőknek ak­SZÜKSÉGES A MEGFONTOLTABR GAZDÁLKODÁS Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Kecskeméten dr. Gajdó- csi István elnökletével ülést tar­tott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület megtárgyal­ta az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alap előirányzatait és a helyi tanácsok ideiglenes sza­bályozóit tartalmazó előterjesz­tést. A központi irányelvek alapján a tanácsoknak a VI. ötéves terv szerves részeként az első ütem­ben az 1981. évi pénzügyi tervet kell megállapítaniuk. Az eddigi középtávú tervezési gyakorlattól eltérő pénzügyi jóváhagyást az indokolja, hogy a központi szer­vek a VI. ötéves terv számításait a' még nem teljes mértékben ki­bontakozott és minden hatását nem érzékelhető közgazdasági szabályozórendszer és árreform körülményei között végezték, s emiatt a már rendelkezésre álló irányszámokat majd még ponto­sítani kell. Ennek szükségességét alátá­masztják az 1980. első .háromne­gyed évének mérlegadatai, melyek szerint a tervezettnél összességé­ben kedvezőbben alakultak a vállalatok, szövetkezetek ered-’ ményei. No persze az egyes ága­zatok között jelentős különbségek vannak az eredményeket illető­en. Egyelőre csak becslések, tehát nem pontos információk alapján arra lehet számítani, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek jöve­delmezősége a vártnál kisebb. Az 1981. évi pénzügyi terv a VI. ötéves tervidőszakra megha­tározott irányelvekre épült és alapvetően a következő feladatok megvalósítását szorgalmazza: el­sősorban az V. ötéves tervidőszak alatt megalapozott fejlődés meg­erősítésére van szükség. Fokozot­tabban kell érvényesíteni a gaz­dálkodás minőségi követelménye­it. Nem utolsósorban említi az alapkoncepció az elért életszínvo­nal megszilárdítását. Mindezeket olyan körülmények között kell megvalósítani, amikor a nemzetijövedelem-növekedés nagyobb hányadát a külső egyen­súlyi helyzet javítására kell for­dítani és csak kisebb rész fordít­ható belső felhasználásra. A belső felihasználás arányaiban is olyan elosztást kell megvalósítani, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a felhalmozás és a fogyasztás kö­zött. Ezek a körülmények jelzik, hogy a VI. ötéves és az 1981. évi terv készítésének idején a népgazda­ság helyzete, az ebből eredő el­osztási arányok csak szerény mértékű fejlődésre adnak reális alapot a társadalmi közkiadásokat illetően is. Ez természetesen a ta­nácsok pénzügyi tervében is ér­vényesül. Mindezeket úgy kell megvalósí­tani, hogy a lakosság életkörül­ményeinek, a társadalmi szolgál­tatások színvonalának eddig elért szintje lehetőleg megmaradjon, a takarékos gazdálkodás elve pedig mindennapi gyakorlattá váljon. Mint az előterjesztésből kide­rült, az 1981. évi költségvetés fő összege 8,7 százalékkal több az előző évi eredeti előirányzatnál. A tervek szerint a kiadások több mint 31 százalékát egészségügyi és szociális feladatokra fordítják. Természetesen e területen is igen nagy szükség van az integráció­iból adódó gazdaságos megoldá­sokra, a jobb szervezésre, az in­tézmények együttműködésére. A költségvetés 41 százalékát az ok­tatási és közművelődési intézmé­nyekre fordítják. A mérsékeltebb erőforrások el­lenére is jelentős feladat a lakás­építés minden formájának ösz­tönzése és elősegítése mellett a vízellátás, a szennyvízelhelyezés és -elvezetés, illetve egyéb terüle­teken a lemaradások pótlása. Je­lentős feladat továbbra is az álta­lános iskolai tanteremhálózat és a napközis ellátás bővítése, az egészségügyi ellátás színvonalá­nak javítása. Az egészségügyi ága­zat feladatainál maradva: feltét­lenül meg kell gyorsítani a garai gyermekotthon építését, a terve­zett szociális otthoni helyek bő­vítését. A tervek szerint az idén 72 ál­talános iskolai tanterem építése fejeződik be. Átadják Kecskemé­ten a Széchenyivérosi tornacsar­nokot, Baján 16, Kiskunfélegyhá­zán 12, Kiskunmajsán 8 és Kiskő­rösön 16 tantermet. Az idén több mint 800 óvodai hely kialakítá­sával számolnak. Az óvodai háló­zat az idén Kecskeméten 160, Ka­locsán 75, Kiskunfélegyházán 50. Kiskunhalason 25 és Kiskőrösön ötven hellyel bővül. A megyei ta­nács végrehajtó bizottságának ál­lásfoglalása szerint az idén min­den körülmények között meg kell kezdeni Kecskeméten az egész­ségügyi szakiskola és kollégium építését. A víz-, csatorna-, illetve köz­műágazat területén jelentős fej­lesztést irányoz elő a tervezet, egyebek között Kecskeméten meg­kezdik a 3 ezer köbméteres víz­torony építését, befejeződik a 2-es számú vízműtelep kialakítása, Ba­ján átadják a vastalanító beren­dezést, Kiskunfélegyházán foly­tatják a 2-es számú vízmű építé­sét, Lajosmizsén megkezdik a szennyvíztisztító telep kialakítá­sát, Tiszakécskén átadják a szennyvíztisztító telepet. A ter­vek szerint még az idén elkészül a Baja környéki kistérségi víz­mű. Az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alap előirányzatainak és a helyi tanácsok ideiglenes szabályozóinak megállapításáról készített határozattervezetet ala­pos vita után a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta. Ezt követően bejelentések kö­vetkeztek. A testület az 1981. évi művészeti alkotói díjak adomá­nyozásáról döntött. T. L. kétszáz millió forint gépvásárlásra, űjműhelycsarnok Bővíti a szolgáltatást a BKR A Bajai Kukorica termesztési Rendszer — amelynek ügy­intéző gazdasága a Bajai Mezőgazdasági Kombinát — ta­valy január 1-től új alapokra helyezte kapcsolatait a part­nergazdaságokkal. Egyébként ez az egyetlen olyan techno­lógia az országban, amely a KGST-országok által, gyártott géprendszerekre épül. Azt is szükséges megjegyezni, hogy addig míg az ország szántóterületének átlagos aranykorona értéke 20,9, a rendszerhez tartozó partnergazdaságoké 20,4. Ez jelzi egyúttal, hogy gyengébb talajokon gazdálkodó üzemek is csatlakoztak a technológiájukhoz. Ennek' ellenére az elmúlt esz­tendőben az egyik fő terményük­ből, a búzából mintegy 250 kilo­grammal magasabb hektáronkén­ti átlagot takarítottak be, á part­nergazdaságok, mint az országos hozam. Sí balin Antallal, a BKR igaz­gatójával az elmúlt évi tapaszta­latokról és a további tervekről be­szélgetünk. — A tavaly megkötött új szer­ződések szerint a gazdaságosabb termelésré való törekvés és a kölcsönös kockázatvállalás érvé- nvesül. Az elmúlt esztendő sok tanulsággal szolgált, nemcsak a rendkívüli időjárás miatt. Rájöt­tünk, hogy korszerűsítenünk kell a technológiát, új fajtákat szük­séges bevonnunk a termesztésbe. Az idén január 1-től 154 partner­gazdasággal vagyunk kapcsolat­ban, és összesen 235 ezer hektá­ron alkalmazzák a mi módsze­reinket, a kukoricán kívül a bú­zánál, a lucernánál, a naprafor­gónál, a szójánál, valamint a rét- és legelőgazdálkodásban. Ez utób­bi ágazatban együttműködünk a Kiskunhalasi Állami Gazdaság­gal. A partnerek száma mintegy harminccal nőtt, a terület pedig 45 ezer hektárral az idén —, kez­di a tájékoztatást Sibalin Antal. Ebben az évben továbbfejlesz­tik a szolgáltatásokat. Már eddig is beszerezték például a vetőma­got, többek között annak is kö­szönhető, hogy tavaly 2 tonna fö­lött volt a hektáronkéti napra­forgótermés a partnergazdaságok­ban. Jugoszláv hibrid napraforgó­szaporító anyagot juttattak terme­lőiknek. összehasonlításul: 1975- ben 1,2—1,4 tonna között moz­gott a hektáronkénti átlag. — Nemcsak a hozamok min­denáron való emelése a cél. Bi­zonyos talajokon a legkorszerűbb technológiával sem lehet elérni magas temésátlagokat. Ilyenkor vetésszerkezet-módosítást is ja­vaslunk. Természetesen ehhez ad­juk a technológiát is. A szolgáltatáshoz tartozik, hogy a gépeket mi vesszek át, ellen­őrizzük műszaki állapotukat, és a későbbiekben is szerelőink végzik a karbantartást és a javításokat. Tavaly először kötöttünk megálla­podást átalánydíjas karbantartás­ra és javításra. Százötven erő­(Folytatás a 2. oldalon.) Néhány éve még könnyen megoldotta fel­adatát a TV' Híradó ügye­letes riportere is, ha az OTP- saj tótájékozta­tóra küldték. Feltette az ob­iigát „gazdagok vagyunk, vagy szegények?” kérdést dr. Szirmai Jenő vezérigazga­tónak, aki nem kis büszkeség­gel számolt be a betétállo­mány hihetet­len gyarapo­dásáról. Ma már nehezebb a tévé (és az újságj tudósí­tójának dolga, mint ahogy az Országos Takarékpénz­tár is megvál­tozott körül­mények között fejti ki tevé­kenységét. Az ugyanis a nem hozzáértő szá­mára is világos, • Négyezer OTP-lakás készült az elmúlt tervidőszakban Bács- Kiskunban. Ké­pünkön az egyik legnagyobb kecskeméti építkezés, az Árpádváros. (Straszer András­iéi vétele.) két évben — az 1979. nyári ár- intézkedések nyomán — megvál­tozott a lakosság fogyasztási szokása, noha a fogyasztás szer­kezete ugyanaz maradt. Magya­rul, senki sem mondott le elért életszínvonaláról, ez azonban, az­zal járt, hogy némely célokra a korábbinál kisebb összeg jutott, és megnőtt a szerepe, jelentősége a kölcsönnek is. Bizonyítja ezt egy jellemző százalékarány, amely a betétekhez méri a hiteleket; nos, az elnvúlt ötéves tervidőszak végére a betét-hitel arány or­szágosan elérte a 74,3 százalékot — soha ennyi kölcsön nem volt még kihelyezve a lakossághoz. A Magyar Sajtó Házában tar­tott sajtótájékoztatón az Országos Takrékpénztár vezérigazgatója mindemellett elégedettnek lát­szott. Erre minden oka meg is volt, ismerve az OTP elmúlt öt­évi eredményeit: minden üzletág­ban elérték célkitűzéseiket. öt év 50 miliárdos betétnövekedés­sel számoltak — 63 milliárd fo­rint lett a tervből. Szinte hihetet­len, de 1976 és 1980 között 77 szá­zalékkal nőtt a betétállomány. Érdemes azonban alaposabban megvizsgálni ezt az eredményt A tervidőszak első három évében Magyarországon még nem tapasz­talt mértékben takarékoskodott a lakosság, míg tavalyelőtt és ta­valy jócskán mérséklődött ez a kedv (illetve hát tehetség...), mi­vel csak csökkenő mértékű betét- elhelyezés volt az OTP-fiókokban. Jellemző például, hogy a tavaly­ra tervezett 12 helyett csak 8 milliárd került 'betétkönyvekbe. Nőtt viszont a hitel iránti igény, s ez a jövőben sem lesz másként. Ha tudjuk, hogy öt év alatt 445 ezer lakás készült el, azt is tud­juk, mire kellett a kölcsön: la­kásépítésre, illetve vásárlásra. No meg tartós fogyasztási cikkekre: ma Magyarországon a bútor 46, a televízió 55, a hűtőgép 33 szá­zalékát részletre vásárolják. Még hogy az elmúlt egy percre a lakásnál maradva: az OTP által épített otthonok 50 százalékát fiatal házasok vették meg, illetőleg a 68 ezer saját- beruházású lakás felét munkás­kedvezménnyel adták el. összesen tehát 55 milliárdot költött lakás- vásárlásra az V. ötéves tervben a lakosság. A VI. ötéves terv új igényeK kielégítését várja a takarékpénz­tártól, vegyük sorba őket. Elő­ször is meg kell őrizni a betétek reálértékét, hogy továbbra is megteremtődjék a hitelnyújtás bá­zisa (hiszen köztudott, hogy a kölcsönlehetőség a betétállomány függvénye). Ezért vezették be — a régi meghagyása mellett — az ötéves takaréklevelet. Ebbe kerek összeget — 5. 10, 20, 50 ezer fo­rintot — lehet elhelyezni, s 7 százalék kamatot jövedelmez. Akik' hároméveset váltottak, de nem nyúlnak pénzükhöz, automa­tikusan megkapják a 7 százalé­kot. Fontos cél továbbá, hogy a leginkább rászoruló fiataloknak teremtsenek lakáshoz jutást elő­segítő, kedvező spórolási lehető­séget. Ügy tűnik, hogy az új ifjú­sági betétkonstrukció megfelel erre a célra. Eddig 14—30 év kö­zött, maximum havi 800 forint­tal lehetett takarékoskodni. Ja­nuár elsejétől nincs alsó korhatár­hoz és összeghez kötve a rend­szeres spórolás, most megszüle­tett unokájának a nagyszülő 100- tól fölfelé korlátlan összeget te­het félre havonta az OTP-be. Ez­zel egyidejűleg nőtt a kedvezmé­nyes különkölcsön nagysága is, 70 ezer forintra. Ha az ekképp rendelkezésre álló összesen 140 ezer forint (70 betét, 70 kölcsön) sem lenne elég a beugróra, mél­tányos esetben 3—5 évi visszafi­zetésre maximálisan 50 ezer fo­rint személyi hitel is igénybe ve­hető. Számos új, kedvező változást* vezettek be a lakásépítési hitelek terén is. Ezekről részletesen más alkalommal számolunk be. Most csak annyit, hogy növelték a csa­ládi ház-építéshez adható kölcsön maximumát, és a korábbihoz ké­pest több településen nyújtanak kiemelt támogatást. A hat váro­son kívül Bácsalmáson. Kunszent- miklóson, Tiszakécskén, Dunave- csén, - Izsákon. Jánoshalmán, Ke­rekegyházán, Kiskunmajsán, La­josmizsén, Solton, Helvécián. He- tényegyházán, Vaskúton, Kecelen Tompán és Nyárlőrincen az ed­digi 160 ezer helyett ezentúl 200 ezer forintos kölcsönt adnak csa- ládiház-építéshez, a többi telepü­lésen pedig 160 ezer forintot. Az Országos Takarékpénztár eredményei, tervei még megtöl­tenének egy-két hasábot, egyelő­re, ha nem is dióhéjban, ezek a legfontosabb információk. A vé­gére két érdekesség. A sajtótájé­koztatón lapunk munkatársa meg­kérdezte dr. Szirmai Jenőt, hogy fenntartják-e még korábbi aján­latukat: ott, ahol a helyi tanács biztosítja a feltételeket, korszerű sor-, illetve láncház-mintalakó- telepet építenek. A válasz: épp a hétfői, Bács megyei vezetőkkel folytatott megbeszélésen döntöt­tek arról, hogy Kecskeméten a Vacsi közben és a Hunyadivárosr ban nagy alapterületű, házgyári elemekből összeállítható lakáso­kat épít az OTP — igaz. ezek a> otthonok egymillió forint körüli összegbe kerülnek. Egy kolléga aziránt érdeklődött, hogy nemzetközi mércével össze­hasonlítva, állja-e a próbát a ma­gyar takarékosság, illetve az OTP által nyújtott kamat. A válasz: hazánk lakossága az európai kö­zépmezőnyben helyezkedik el Ami a takrékossági kedvet, ka­matot illeti, egy angliai példát mondott Szirmai Jenő. Ott 9 szá­zalékkal csökkent a betétállo­mány,-amihez nem kell kommen­tár. Mint ahogy ahhoz sem, hogy Albionban 18—25 százalékos ka­matot kell fizetni a felvett hitel­re. Nincs okunk tehát sem az elégedetlenségre, sem a panasz­ra... B. J. Néhány nappal ezelőtt ismét benépesültek az iskolák. A pe­dagógusok és tanulók számára egyaránt megérdemelt téli szünidei pihenés és szórakozás után megkezdődött, ,pontosab­ban folytatódott az oktatás, a tanulás komoly munkája. A február eleji félévi bizonyit- ványosztásig ugyanis van még némi kis idő a bizonyításra, az érdemjegyek esetleges javítá­sára. Fontüs ez minden tanu­lónak, de elsősorban a pálya- választás előtt álló nyolcadiko­soknak, akiknek ezekben a na­pokban végképp el kell dönte­niük; tovább akarnak tanulni vagy sem, s ha igen, hol, és milyen oktatási intézményben? S itt álljunk meg egy szóra. A továbbtanulásnál. Gyere­keink számára ugyanis sors­döntő, egész életükre kiható kérdésről van szó; nevezete­sen arról, hogy tehetségüknek képességeiknek, érdeklődésük­nek megfelelő pályára irá­nyítják-e őket. Mert bizony, a legtöbb tizennégyévest irá­nyítani, józan mérlegeléssel befolyásolni kell, pedagógus­nak és szülőnek egyaránt. Te­gyük a szivünkre a kezünket, mi felnőttek, s kérdezzük meg önmagunktól; tudtuk-e tizen­évesen határozottan: mik akar­tunk lenni? Nem tudtuk. Nagy felelősség hárul tehát a gyerekek sorsának irányítá­sában az iskolára és a szülői házra egyaránt. Ma sokkal bo­nyolultabbak az élet, a társa­dalom követelményei, mint ré­gebben voltak. Jelenlegi isko­larendszerünk ugyanis több lehetőséget kínál az alsó fokú végzettségűeknek: gimnáziu­mot, szakközépiskolát, szak­munkásképző intézetet. S ezek is hányféle „profilúnk I?" A pedagógusok részéről a fele­lősségérzettel — úgy véljük — nincs baj. A legtöbb iskola leg­több pedagógusa a tapasztala­tok szerint a tanítványok ké­pességeinek ismeretében tett és tesz javaslatot egyénenként, pályaválasztási kérdésekben. Jogunk van feltételezni, hogy igy történt ez az idén, s így történik a jövőben is; s hogy ennek eredményeként taná­rok. gyerekek és szülők elkép­zelései az esetekI túlnyomó többségében egybeesnek e fon­tos kérdésben. Meg kell állapítani: örven­detes, hogy hazánkban viszony­lag nagy arányban tanulnak tovább az alsó fokú végzettsé­gű fiatalok. Konkrét példával élve, szükebb hazánkban, Bács- Kiskun megyében az általános iskolai végzettségűek mintegy kilencven százaléka tanul to­vább, hosszú évek óta a külön­böző középfokú iskolatípusok­ban. S ez az arány, ha egyelőre nem is növekszik, bizonyára nem csökken az idén és a jövő­ben sem. Hiszen társadalmi célkitűzés a középfokú iskolai végzettség (ide értve természe­tesen a növekvő színvonalú szakmunkás-képesítést) általá­nossá tétele hazánkban. S hogy a szünidő után épp ezek a gondolatok jutnak el­sősorban az ember eszébe, nem a véletlen müve. A szün­időben, s most néhány nappal utána 'is ez az egyik leggyako­ribb téma családi, baráti kö­rökben. „Hová megy a gyerek? Mihez van kedve? Miért oda megy, miért nem máshová?” — röpködnek a kérdések minden­felé, ahol csak megfordul az ember. Mindez nagyon is érthető. A gyerek sorsát, jövőjét megha­tározó pályaválasztás napja­inkban sokkal bonyolultabb, mint régebben volt< Annak idején (már a felszabadulás utáni időszakra gondolok) el- özőnlöttük a gimnáziumokat. Akkor úgyszólván csak ez az intézménvtipus jelentette a középfokú oktatást. Azóta ala­posan megváltoztak végzettsé­gek. képzettségek iránti igé­nyek. S bár ez bonyolult, de szép feladatokat ró mindany- nyiunkra. R. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents