Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: átmene­tileg erősen megnövekvő felhőzet, el­sősorban a nyugati és dőli megyékben tőbbfelé ismétlődő havazás. Később országszerte újból felhőátvonulá­sok, hózáporokkal. Sokfelé megerősödő, helyenként viharos északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában mínusz 1, mínusz t fok között, északkeleten mínusz 10 fok körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet: nulla, mínusz 5 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 5. szám Ára: 1,40 Ft 1981. Január 7. szerda Üdvözlő távirat Kambodzsa nemzeti ünnepén A kambodzsai hazafias erőknek •a Poi Pót—leng Sary—Kiheu Samphan s csoport felett aratott győzelme második évfordulója al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke távirat­ban üdvözölték Heng Samrint, Kambodzsa Megmentésének Nem­zeti Egységfrontja és a Kambod­zsai Népi Forradalmi Tanács el­nökét. Ahol nincs béke és nyugalom í. oldal Rács megyeiek Algériában 3. oldal Kecskemét értelmisége 5. oldal Megkérdeztük 8. oldal KIEGYENSÚLYOZOTT ELLÁTÁST BIZTOSÍTOTTÁK AZ ÁFÉSZEK Ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége A fogyasztási szövetkezeti szervek tevékenysége az V. ötéves tetV időszakában — a vártnál nehezebb feltételek ellenére — számottevően fejlődött — állapította meg a Fo­gyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége keddi ülésén. Az áfészek az elmúlt öt eszten­dőben évente átlagosan tíz száza­lékkal több árut adtak a lakos­ságnak. Mindenekelőtt a tej-, a hús- és a konzervipari készítmé­nyekből növekedett a fogyasztói igény, s ezt kielégítették. A ven­déglátás viszont mérsékeltebben fejlődött. Kedvező jel azonban, hogy a közétkeztetésben nőtt a szövetkezeti vendéglátóipar szere­pe, ezt bizonyítja az előfizetéses ételforgalom megkétszereződése. Az áfészek hatékonyan segítet­ték a mezőgazdasági kistermelést. Tervszerűbbé vált a mezőgazda- sági szakcsoportok árutermelése és erősödött a szerződéses fegye­lem. Az V. ötéves terv időszaká­ban kétharmadával több zöldsé­get és 15 százalékkal több gyü­mölcsöt vásároltak fel a szövet­kezetek, mint 1971—75 között. Jelentősen bővült a szövetkeze­tek építőipari és élelmiszeripari tevékenysége. Termelésük több mint felét az élelmiszer-feldolgo­zás adja. Az exportárualapok bő­vítésében szintén jelentős szere­pet vállaltak az áfészek, a szövet­kezeti vállalatok, valamint a szö­vetkezeti külkereskedelem. A ta­valyi dollárelszámolású bevétel 75 százalékkal haladta meg az 1975. évit, a rubelelszámolású pedig mintegy 65 százalékkal. A terv­időszakban a kishatármenti for­galom keretében mintegy 7 mil­liárd forint értékű áruval gazda­gították a választékot a szövetke­zetek. A kiskereskedelmi hálózat az elmúlt öt év alatt mintegy 500 ezer négyzetméterrel bővült. Ti­zenhat új áruház, 180 étterem és vendéglátó egység épült. Létre­jött a mind eredményesebben te­vékenykedő szövetkezeti áruházi kiskereskedelmi integráció, a Ská- la-COOP. A zöldség- és gyü­mölcskereskedelem lehetőségei is javultak,, mivel új tárolók, hűtők és raktárak épültek. Az új beru­házások mellett a rekonstrukciók és a házilagos kivitelezések is elő­segítették a szövetkezeti kereske­delmi tevékenység fellendülését. A fogyasztási szövetkezeti moz­galom másik két ágazata is ered­ményesen tevékenykedett — álla­pította meg az elnökség. A lakás­építő szövetkezetek 21 ezer lakást építettek. A lakásszövetkezetek­ben a lakások száma eléri a 205 ezret. (MTI) • A kecskeméti UN|VER ÁFÉSZ új ABC-áruháza a megyeszékhelyen. (Méhesi Éva felvétele.) KIÁLLÍTÁS, KÖNYVÜNNEP, HANGVERSEN' A falvak kulturális programjából Sok érdekes kulturális, művészeti esemény színhelyei lesznek a megye községei 1981-ben. Szembetűnően sok —■ mintegy százhúsz — kiállítást terveznek a kis- és nagy­községek közművelődési intézményei, s ezek közül mintegy ötven a képző- és iparművészeti témájú bemutató. A me­gyében és a megyehatáron kívül élő művészek alkotásai egyaránt szerepelnek majd az idei' tárlatsorozaton. Az előzetes program szerint Klossy Irén grafikusművész több helyen, így Solton, Fajszon és Bácsbokodon állítja ki műveit. Több helyen bemutatják az 1980. évi hajósi képzőművészeti tábor, valamint a Kiskunfélegyházán rendezett megyei téli tárlat anya­gát. Weintrager Adolf festőmű­vész alkotásait Lakitelek és Já­noshalma közönsége láthatja majd, Pálfy Gusztáv szobrászmű­vész munkáit pedig egyebek kö­zött 'Tázláron állítják ki. Szántó Piroska festményeit Izsákon, a bajai Rudnay Gyula képzőművész kör tagjainak tárlatát Bácsalmá­son mutatják majd be. A bajai festőművészek kiállítás^ — ame­lyet a Türr István Múzeum anya­gából rendeznek — a sükösdiek közművelődési életét gazdagítja majd. Tóth Menyhért emlékkiál­lítását Fajszon és Hajóson lát­hatja a közönség, Gál Sándor fes­tőművész emlékére Kunszentmik- lóson rendeznek kiállítást. Világ­járó Jelky András emlékére Vas- kúton rendeznek természettudo­mányi, földrajzi és fotókiállítást. A falusi tárlatsorozatot a nem­zetközi gyermekév alkalmából rendezett' gyermekrajz-kiállítá-. sok színesítik megyeszerte. A gyermeknapon egyebek között Bócsán, Kaskantyún, Bácsboko- don, Vaskúton és sok más he­lyütt nyílnak kiállítások. Nemze­ti ünnepeink alkalmából számos faluban politikai fotó-, 7 illetve plakátkiállításokat rendeznek. Sok helyütt helytörténeti gyűjtemé­nyeket, szakköri „termékeket” mutatnak majd be. Gazdag tehát a falvak kiállítá­si programja. Természetesen nem ebből áll csupán a közművelődési élet. Sok egyéb tervezett rendez­vényről adhatnánk még számot. Arról például, hogy az idén is készülnek a könyvünnepek kiál­lításaira, az ezekhez kapcsolódó író—olvasó találkozókra. A TIT- rendezvények is változatlanul igen sok lehetőséget kínálnak az ön­művelődésre a községekben is. Ezek közül is ki kell emelni a magyar nyelv hetének rendez­vénysorozatát, amelyet az idén is megrendez az ismeretterjesztő társulat. . • A nemzetiségi hagyományok ápolására egyebek között Csiké- rián délszláv kulturális napokat rendeznek. A kiskőrösi művelő­dési központ bemutatkozik majd a járás két községében, Soltvad- kerten és Csengődön. Vaskút megyei népi iparművészeti és dí­szítőművészeti bemutatónak ad otthont, Miskén pedig Harta, Drágszél és Dusnok népi tánc- együttesei lépnek fel a helyiek­kel együtt. Ismét megrendezik a keceli napokat is. Viszonylag kevés a tervezett komolyzenei rendezvény. Ezért is említjük meg szívesen Dun;, - patajt, ahol a zenei világnap al­kalmából megrendezik majd az állami zeneiskolások hangverse­nyét, Mélykúton, ahol zenei na­pok lesznek. R. M. JA VULNA K A VASÚTI SZEMÉL YSZÁLLÍTÁS FELTÉTELEI GYORSUL A KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR REKONSTRUKCIÓJA V w uttmííKödés Termelékenyebb, biztonságo­sabb, színvonalasabb áru- és sze­mélyfuvarozás a célja a vasút idei tervének, amely számol az eszközök és berendezések jobb ki­használásával, aktívabb kereske­delmi tevékenységgel. Arra a tényre is alapoz, hogy ma a vas­úti szállítás a legolcsóbb. A vasúti személyforgalom csök­kenési üteme mérséklődött. Az idén a dráguló energia miatt a távolsági forgalomban kisebb, 1.1 százalékos növekedést terveztek, a tavalyi 285 millió helyett 288 millió utasra számítanak. Gondot fordítanak a személyszállítás mi­nőségének javítására. Ennek ér­dekében egyebek között a távol­sági forgalomban tovább csökken­tik a személyvonatok számát, vi­szont fejlesztik az expressz- és gyorsvonati 'hálózatot, sűrítik a város környéki vonatforgalmat, a szerelvényeket az igényeknek megfelelően több kocsival' közle­kedtetik, növelik az utazási sebes­séget, javítják a menetrendszerű­séget. A fokozottabb kocsibeszer­zéssel is a kulturáltabb utazást szolgálják, kiselejtezik például a régi kéttengelyes személykocsikat. A Keleti pályaudvar tehermente­sítésére a hegyeshalmi vonal for­galmát a Déli' pályaudvarra irá­nyítják. Bár a belföldi árufuvarozási igények nem növekednek, ennek ellenére a teherforgalom 1,5 szá­zalékos emelését irányozták elő: a tavalyi 131 millió tonna helyett 133 millió tonna áru továbbítását tervezik. A tervben külön fejezet foglal­kozik a MÁV és a Volán együtt­működésével, a közös tennivalók­kal. A személyszállításban a köz­lekedéspolitikai koncepciónak megfelelően közösen megkezdik az előkészületeket a Kisszénás—Kon­doros, a Békés—Murony közötti vonal forgalmának, valamint a kecskeméti—nyírvidéki kisvasutak megszüntetésére. Energiatakaré­kosság céljából a Volán további, a vasúttal párhuzamos buszjára­tokat szüntet meg, a vasúti pálya­rekonstrukciókhoz viszont az igé­nyeknek megfelelően 50—70 vo­natpótló autóbuszt bocsát a MÁV rendelkezésére. Az árufuvarozás­ban közös piackutatással, megfe­lelő árajánlatokkal igyekeznek át­vállalni a közületektől az együt­tesen hatékonyabban, gazdaságo­sabban továbbítható fuvarokat. Tervezik a vasúti és a közúti köz­lekedés csatlakozási csomópont­jainak közös technikai fejlesztését is, amelyre a két vállalat több mint hatvan helyen 132 millió fo­rintot fordít. Megkezdődik a sá­rospataki vasút- és autóbuszállo­más, valamint a siófoki kereske­delmi pályaudvar raktárépületei­nek közös beruházása is. A MÁV rendelkezésére álló 7,6 milliárd forint beruházási összeg a tavalyinál kisebb fejlesztési le­hetőségeket biztosít, ezért az anyagi erőket a folyamatban levő munkák befejezésére összpontosít­ják. Hálózatfejlesztésre csaknem 4 milliárd forint jut, ezen belül (Archív felvételek.) 1,6 milliárd forintot fordítanak 143,4 kilométer pálya korszerűsí­tésére. s megkezdik a Kiskunfél­egyháza—Szeged közötti vonal villamosítását. Állomasfejlesztésre 1,5 milliárd forintot használnak fel, elsősorban a kelenföldi pálya­udvar korszerűsítésére, valamint a záhonyi átrakó körzet beruhá­zásai újabb ütemének gyorsításá­ra. s előkészítik a ferencvárosi rendezőpályaudvar rekonstrukció­ját is. Mintegy 440 millió forinttal ti­zenhat állomást látnak el biztosí­tó berendezésekkel, melyeket 94 kilométeres vonalon korszerűsíte­nek is. Járműbeszerzésre 1,6 mil­liárd forintot költenek, egyebek között 21 villamosmozdonyt, 165 személy- és étkezőkocsit, 500 te­hervagont és 400 konténert vásá­rolnak és helyeznek üzembe. Mun­kavédelmi és szociális beruházá­sokra — a szükségleteket rangso­rolva — mintegy 1,5—1.5 milliárd forintot használnak fel. A tervben meghatározott célo­kat, a hatékonyabb munkát kü­lönféle szervezési intézkedésekkel is segítik. Átfogó terv készül a népgazdaság energiagazdálkodá­sának javítását szolgáló intézke­dések konkrét segítésére. A fajla­gos energiaráfordítás csökkenté­sével éves szinten 63 millió forint értékű energiamegtakarítást ter­veznek. (MTI) N I I Arcok villannak elém: em­bereké, akik hálálkodnak a szakszervezet jogászának, hogy megadta nekik azt a segítsé­get, azt az együttérzést, amit a vállalatuktól hiába vártak. Utánajárt az ügyüknek, ingye­nesen képviselte őket a bíró­sági tárgyaláson, mentesítette őket a hivataljárás ilyenkor különösen kellemetlen kény­szerétől. Intézte a nyugdijat, a kártérítést, bátorította, biztat­ta őket az újrakezdésre, a ’ megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Mondhatná valaki: nincs eb­ben semmi különös, hiszen azért alakították néhány éve a szakszervezeti jogsegélyszol­gálatokat, hogy ingyenesen jo­gi támogatást, képviseletet biz­tosítson a bajba jutott, vala­milyen problémával küszködő dolgozóknak. Sorra alakultak — és alakulnak még napjaink­ban is — a szakszervezeti jog­segélyszolgálatok, amelyek se­gítségét ma már gyakorlatilag valamennyi dolgozó, sőt a nyugdíjas és a szakmunkás- tanuló is igénybe veheti. Ha a saját vállalatánál még nem szervezték meg, akkor elme­het a területileg illetékes szak- szervezethez (a szakszerveze­tek megyei, illetve budapesti tanácsához), önálló jogsegély- szolgálat működik ezeken kí­vül még az ágazati-szakmai szakszervezetek központjaiban is. Szóval, sorra alakultak a jogsegélyszolgálati irodák, He már a kezdet kezdetén nyil­vánvaló volt, amit az elmúlt évek tapasztalatai még egyér­telműbbé tettek: itt többről, másról van szó, mint egy újabb irodáról, hivatalról. A jól működő, eredeti ren­deltetésükhöz hű jogsegély- szolgálatok ugyanis szerves ré­szei a szakszervezeti mozga­lomnak, s abba beépülve sajá­tos és ' fontos karakterrel gaz­dagítják a szakszervezetek ér­dekképviseleti-érdekvédelmi te­vékenységét. Az emberek kü­lönféle ügyes-bajos dolgainak szervezett munkahelyi intézé­sével nemcsak a hivataljárá­sok miatt egyébként élté közölt munkaidőt lehet megtakaríta­ni, hanem rendkívül fontos szerepe lehet ennek a jó mun­kahelyi közérzet megteremté­sében is. Aki érzi, hogy törőd­nek a dolgával, leveszik a vál­láról különféle ügyei elintézé­sének terhét, az nyilván na­gyobb kedvvel, lelkesedéssel tevékenykedik, mint az, akit munka közben is befejezetlen ügyei, hivatali elintézendői iz­gatnak. A jogsegélyszolgálat nem hivatal, nem iroda, legalábbis nem szabad annak lennie. A tapasztalatok azokat igazolják, akik már kezdettől fogva hang­súlyozták: jogsegélyszolgálat csupán attól még nem jöhet igazán létre, hogy az iroda aj­tajára kiírják a nevét és a fél­fogadási időt. Nem elég a dol­gozókra, a panaszokra várni, már csak azért sem, mert régi tapasztalat, hogy többnyire ép- .pen azok az emberek nem mernek, vagy nem akarnak bekopogni az ajtón, akik leg­inkább szorulnának rá a tá­mogatásra, segítségre. Ezért az a jogsegélyszolgálat dol­gozik jól, amelynek vezetője az üzemekbe, a dolgozók közé megy, és a szakszervezeti bi­zalmiakat is bekapcsolja a kér- dezgetésbe, a panaszgyűjtésbe. Sok jó módszer alakult már ki arra, miként lehet megköny- nyíteni az ügyintézést. Itt van­nak például a tanácsi ügyek, amelyekből szinte ' valameny- nyiünknek jut néhány évről évre. Ahol a jogsegélyszolgálat jól megszervezi a dolgot,'egy­szerre akár száz ember egy­fajta ügyét is elintézheti. Jobb ez a tanácsnak is, mert nem kell mindenkivel külön tár­gyalni, a beadvány kitöltésé­nek módját elmagyarázni: nyilván a tanácsi ügyintézők is könnyebben szót értenek a szakemberrel, a jogásszal, a jogsegélyszolgálat vezetőjével. Sok esetben a jog segélyszolgá­lat már azzal is mentesítheti a dolgozót a felesleges hivatal­járástól, hogy szakszerű felvi­lágosítást, tanácsot ad, bead­ványt, vagy ügyiratot szerkeszt. A 'jogsegélyszolgálatok egy­re jelentősebb szerepet tölte­nek be. A dolgozókról való szakszervezeti gondoskodás fontos új intézményéről van szó, amely csakis akkor tölt­heti be hivatását, ha e sajá­tos feladat ellátására alkalmas emberek csinálják. A szakszer­vezeti jogászokkal szemben nemcsak az a követelmény hogy szakszerű, közérthető fel­világosításokat adjanak, pon­tosan ismerjék és helyesen ér­telmezzék a jogszabályokat, hanem az is, hogy értsenek az emberek nyelvén, tudjanak bizalmat teremteni maguk kö­rül. Itt ugyanié nem egysze­rűen jogászi, hanem egyszer­smind politikai munkáról van szó, amelynek hatása túlmutat egy jogi felvilágosítás vagy tanácsadás keretein. D. A. ■■■■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents