Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 24. szám Ára: 1,40 Ft 1981. január 29. csütörtök Lázár György fogadta Abdel Ghani Abdul Kádert Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Abdel Ghani Abdul Kádert, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság hazánkban tartózkodó párt- és állami küldöttségének vezetőjét. A kölcsönös egyetértés szellemében folytatott megbeszélésen áttekintették a két ország baráti kapcsolatait, valamint a fejlődő gazdasági együttműködés helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Salem Fares, a JNDK berlini nagykövetségének — hazánkban is akkreditált — ideiglenes ügyvivője. (MTI) Az iparcikkellátás eredményei, gondjai Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Kecskeméten dr. ülést tartott a megyei tanács A testület elsőként megtárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveként működő egyházügyi titkár munkájáról készített beszámolót. Mint azt az ülésen megállapították, á megye egyházpolitikai helyzete nyugodt, kiegyensúlyozott, konfliktusoktól mentes. Az egyházpolitika segíti a vallásos tömegek tevékeny részvételét a szocialista épitőmunkában, hozzájárul a párt szövetségi politikájának eredményes megvalósításához, a nemzeti egység erősítéséhez, szilárdítja az állam és a különféle egyházak rendezett viszonyát. Az egyházügyi titkár beszámolóját a végrehajtó bizottság elfogadta. Az ülés további részében Kalmár Pál, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat igazgatója az áruforgalomról, az ellátásról, a hálózatfejlesztésről tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Mint az az írásos anyagból kiderült, a 21 évvel ezelőtt létrejött vállalat Bács-Kiskun megye öt városában tesz eleget ellátási feladatainak. A vállalat fejlődését jellemzi egyebek között az, hogy míg 1960-ban a forgalom 229 millió forint volt, ez az összeg 1980-ban 17Ő4 millióra növekedett. A vállalat Kiskunfélegyházán működő központja 78 üzletet irányít. Az V. ötéves tervben alapvető üzletpolitikai célkitűzésük volt a forgalom növelése, illetve az igényekhez igazodó ellátás. Az elmúlt tervciklusban áruforgalmi tervét a vállalat túlteljesítette. Az egyes szakmák közül a vállalati átlagot meghaladó mértékben fejlődött a villamos- sági cikkek, a sport-, játék-, valamint a bútoráruk forgalma. Nem Gajdócsi István elnökletével végrehajtó bizottsága. érte el az átlagos fejlődést a vállalat a jármű, az üveg és a papír szakmákban, s áruházaik, üzleteik forgalma is elmaradt az átlagtól. A tartós fogyasztási cikkek forgalma az <V. ötéves tervidőszakban egyik cikkcsoportban sem érte el az öt évvel ezelőtti bázishoz viszonyított átlagot. Ennek egyik oka a szűkös árualap, illetve a rendszertelen ellátás volt. Megfelelő árualap hiánya miatt a keresletet nem tudták folyamatosan kielégíteni például háztartási gépekből, híradástechnikai cikkekből, járművekből, szilárd tüzelésű tűzhelyekből, gázkészülékekből. Az elmúlt öt évben az úgynevezett többcsatornás beszerzési lehetőségek minél jobb kihasználására törekedtek, figyelembe véve azt is, hogy a nagy távolságú, felesleges szállításokat elkerüljék. A vidéki székhelyeken működő nagykereskedelmi vállalatokkal kialakított kapcsolatukon túl a BIK a budapesti szak-nagykereskedelmi vállalatoktól is folyamatosan beszerez árucikkeket. A BIK összesen 70 nagykereskedelmi vállalattal, hét termelőeszköz- kereskedelmi vállalattal és 200 egyéb szállítóval alakított ki kapcsolatot a megfelelő áruellátás érdekében. Az elmúlt középtávú tervidőszakban persze voltak gondjaik is. Nem tudták növelni beszerzésüket például a MOBIL, a RAVILL és az Autóker . Vállalatoktól és korlátozott mértékben szolgálták ki a BIK egységeit a budapesti vegyianyag- és a szerelvényértékesítő vállalatok. Az elmúlt években a megyei iparcikk-kereskedelmi vállalat bővítette a lakosság áruvásárlásához kapcsolódó szolgáltatásait. Bevezették a házhoz szállítást, lakberendezési tanácsadást, tartós fogyasztási cikkek cseréjét. Tekintettel arra, hogy az áruforgalom folyamatos növekedése csak a hálózat dinamikus fejlesztésével együtt valósítható meg, fokozott figyelmet fordítottak a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Az V. ötéves középtávú tervidőszak alatt több mint 90 millió forintot fordítottak fejlesztésre. Az elmúlt tervidőszakban nyílt meg egyebek között a Do- mus áruház. Kiskunfélegyházán üveg- és papírboltot, Baján lakásfelszerelési áruházat, Kalocsán lakberendezési áruházat, mezőgazdasági szakboltot és oktatási kabinetet alakítottak ki. Az elmúlt év végén nyílt meg a kalocsai Duna áruház, s megtörtént a Domus áruház raktárának műszaki átadása. Mindemellett a BIK 19 üzletét korszerűsítette, illetve felújította. A fejlesztési elképzeléseik között szerepel, hogy Kecskeméten mielőbb befejezzék a Rákóczi úti szaküzleteik felújítását, korszerűsítését, illetve bővítését. Kiskunfélegyházán két szaküzlet megépítését tervezik. Elképzeléseik szerint az idén Baján a Fer- roglóbus Vállalattal közösen vastelepet nyitnak, s ezt közületi bevásárlócentrummá akarják fejleszteni. Ugyanitt egy Domus lakberendezési áruház építésének megkezdését tervezik. Kiskunhalason az idén egy üveg-, papír- és járműal'katrész-szaküzletet építenek. Ezen kívül az elképzelések szerint egy háztartási és illatszer- üzlet kialakítását akarják megvalósítani. Kalocsán a Duna áruház megnyitásával felszabadult bolthelyiségek korszerűsítését, átalakítását tervezik. A tájékoztatót a testület elfogadta. A megyei tanáds végrehajtó bizottságának ülése bejelentésekkel fejeződött be. T. L. Hányszor, de hányszor feltesszük a kérdést óvodás vagy kisiskolás gyerekeinknek: „Kisfiam, mi leszel, ha nagy leszel?" És cseppet sem lepődünk meg azon, hogy kisgyerekeink — legalább is a többségük — gondolkodás nélkül rávágja, hogy „én buszvezető, én űrhajós, én meg katona leszek”, Kisgyerekeinket szerényen megmosolyogjuk, mert tudjuk, vagy legalábbis sejtjük, hogy elhatározásukat az évek múltával megváltoztatják, ha majd megtudják, hogy nem lehet mindenkiből buszvezető, s nem száguldhat mindenki a kozmoszba. Megváltozik a véleményük, amikor serdülő korban szélesebbre tárulkozik előttük a világ, és „közli" velük, hogy ezernyi más lehetőséget is kínál számukra. Hogy lehet belőlük megbecsült pedagógus, orvos, mérnök, mezőgazdász és sokféle szakmunkás; mert ki tudná felsorolni, hogy még mennyiféle szakemberre van szüksége társadalmunknak. S milyen csodálatos dolog, hogy gyermekeinkben, ahó- gyan nőnek, fokozatosan kezd tudatosodni a nagy felismerés; ahhoz, hogy valami legyen belőlük, az általános iskola elvégzése után nem lehet abbahagyni a tanulást. Tovább kell tanulni! Igen ám, de hol, melyik középszintű iskolában? E nagy kérdés minden évben felvetődik. Mostani nyolcadikosaink — szülők és pedagógusok segítségével — már véglegesen eldöntötték: melyik oktatási intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat. A kitöltött jelentkezési lapokat az osztályfőnökök a félévi érdemjegyekkel kiegészítve küldik majd el néhány napon belül a középiskolákba, szakmunkásképző intézetekbe. S bizonyságul arra, hogy mennyire rögös volt az út, melyen idáig eljutottak, álljon itt egyetlen példa. Kecskemét egyik általános iskolájának egyik nyolcadik osztályában az utolsó pályaválasztási szülői értekezletet tartotta az osztályfőnök. Kiderült egyebek között, hogy a családi tanácsok többsége továbbtanulási ügyben gimnázium-centrikus; vagyis elsősorban ahhoz ragaszkodik, hogy gyermeke gimnáziumba kerüljön. Hiába, a hagyomány az hagyomány, s a hozzá való ragaszkodás aligha róható fel bárkinek is, legkevésbé a szülőknek. A probléma egyáltalán abban van, hogy olykor közepes vagy gyenge közepes tanulót is gimnáziumba próbálnak erőltetni. Az említett értekezleten pél- ' dául hosszú ideig győzködte a jót akaró osztályfőnök az egyik apukát, hogy tegyen le a gimnázium gondolatáról, mert csaknem biztos, hogy a csupa jeles meg kitűnő tanuló között úgysem fogja megállni a helyét az egyébként jóindulatú, szorgalmas gyerek, s ez rosszul esik majd a fiúnak. Tanuljon inkább valami neki- való jó szakmát egy olyan intézményben, ahol azért mégsem oly nagyok a követelmények, s azután elvégezheti majd a dolgozók gimnáziumát, ha annyira akarja. Akadt abban az osztályban olyan gyermek és szülő, aki második lehetőségként is gimnáziumot jelölt meg, méghozzá ugyanabban a városban! Akadt olyan jelentkezés, melyről a szülőknek fogalmuk sem volt, s helyesbítettek; s olyan is, mely végletezett a legerősebb gimnázium és az egyik leggyengébb szakma között. Az osztályfőnök érvelései végül is győzedelmeskedtek.* Mégis, egyetlen nagy tanulság levonandó mindebből: az, hogy a gyerekek képességeiről a jövőben méginkább tájékoztatni kell a szülőket, mint eddig. Pontosabban: a pályaismertetés jól bevált módjait bővíteni kell, a gyermek, a család, ■ a társadalom érdekében. R. M. Beruházásokról, az év elején Mostanában egyre többet beszélünk, írunk a beruházások csökkenéséről, s ha nem is az igényeknek, de a lehetőségeknek a korlátozott voltáról. Csányi Sándort, a Bács-Kiskun igazgatóját a már lezárult V., és a most induló VI. ötéves tervidőszakról kérdeztük, s arról, milyen változást jelent a beruházások csökkenése a beruházásokból élő beruházási vállalatnak. megyei Beruházási Vállalat — Mit hozott a BACSBER- nek 1980, a tervidőszak utolsó esztendeje? — Szép eredményekkel zártuk az éves és az ötéves tervet is — mondta Csányi Sándor. — Mi két szempont szerint ítéljük meg a tervteljesítést. Egyik az, hogy a vállalt munkát jó minőségben, határidőre elvégezzük, a másik, hogy nyereségesek legyünk. Mint minden cégnek, nekünk is ez a legfontosabb. Az elmúlt időszakban valamennyi, a vállalat gazdálkodását minősítő mutatónk jó lett. Tavaly, a tervidőszak utolsó évében nagyon sok volt a munkánk. A mi lebonyolításunkban 1,7 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ez a szám akkor tűnik igazán nagynak, ha tudjuk, hogy az öt évre a tervünk 7 milliárd forint volt. 1980-ban elkészült 1950 lakás, a 680 ágyas új kórház, több óvoda, iskola, köztük olyanok is, amelyek tantermi részének átadását előbbre hozták. — Milyen eredményekkel zárták a tervidőszakot? — Összehasonlítottuk a IV. és az V. ötéves terv eredményeit, íme néhány adat: 1971—75. között 4500 lakás, 60 bölcsődei, 275 óvodai, 540 diákotthoni hely, 660 kórházi ágy, 86 tanterem, 7 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi egység kialakítását végeztük el. Az elmúlt öt esztendőben már 9 ezer lakás, 520 bölcsődei, 1125 óvodai, 1400 diákotthoni hely, 1140 kórházi ágy, 156 tanterem és 18 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi egység valósult meg közreműködésünkkel. A feladatok mennyisége, s így az elvégzett munka is megkétszereződött. Jól mutatja ezt az, hogy a három és fél milliárd forint 7 milliárdra, az öt évvel korábbinak a duplájára nőtt. — E dinamikus növekedés közepette tapasztalták-e a beruházások visszafogásának hatását? — Igen. A beruházások eddig folyamatosan emelkedő tendenciája 1980-ban megállt, nem nőtt tovább. Éppen ezért a VI. ötéves tervben is a feladatok kisebb mértékű csökkenésével kell számolni. Ennek ellenére mintegy 6 milliárd forint értékű munka lebonyolítását tűztük ki célul. Ebben szerepel egyebek között 7 ezer lakás is. — Melyek az idei esztendő fontosabb feladatai? — Elkészül 1981-ben a lajos- mizsei szociális otthon, a Pannónia Rajzfilmstúdió és a játékház Kecskeméten. Átadják Baján a Petőfi-szigeti hidat és a 15 ezer köbméteres vastalanítót. Befejeződik az építése a megyeszékhelyen, Kerekegyházán, Kiskunfélegyházán azoknak az iskoláknak, amelyeknek tantermi szárnyaiban már tanítanak. Ugyancsak kész lesz Kunszentmiklóson a VÁV 5 ezer négyzetméteres csarnoka és üzemviteli épülete. Folytatódik Kecskeméten a mentőállomás és a gyógypedagógiai iskola építése, s már alapozzák az újabb 280 lakásos garzonházat is a Petőfi Sándor utcában. Tart az Űjkollégium, a színház és a Katona Gimnázium felújítása. A megyeszékhelyen rövidesen kezdenek az építők a városközponti 24 tantermes, Clasp-rendszerű iskolán, s a megyei kórház műszaki-gazdasági bázisán. Ehhez jön még az Ipoly utcai 3 ezer köbméteres víztorony, az MHSZ- lőtér, s várhatóan még az idén az egészségügyi szakiskola, valamint a Dobó körúti 160 lakásos OTP-ház. — Már az ez évi munka is nagyon soknak tűnik. A középtávú terv mégis éppen egymil- liárddal tartalmaz kevesebbet a legutóbbinál. — A bázisszemlélet — nemcsak itt, másutt is — idejét múlta. Nyilvánvaló, hogy a beruházások nagyságrendjében változás történt. Így a nagy munkák mellett, vagy inkább helyett, a kisebbekre is kiterjesztjük az érdeklődésünket. Vállalunk felújításokat, a kislakás-építéshez szükséges terület-előkészítést a kisajátítástól az előközművesítésig. Emellett növeljük árkészítési, szakértői tevékenységünket, s így próbáljuk ellensúlyozni a beruházások csökkenéséből származó bevételkiesést. Az elmúlt esztendőkben vállalatunk létszáma — noha fokozatosan növeltük — már-már kevésnek bizonyult a munkákhoz. Most megáll a növekedés, sőt... A feladatok csökkenése folytán jobb, alaposabb lesz a beruházások előkészítése, ellenőrzése. £s próbálkozunk néhány új módszerrel is. — Melyekkel? — A beruházási vállalat a lebonyolítási díj terhére kockázatot vállal. Vagyis, ha a létesítmény nem készül el a szerződésben vállalt, rögzített határidőre, akkor az építtetőknek 20 százalék engedményt adunk. Ez nekünk többletmunkát jelent ugyan, s nemcsak a mi közvetlen munka- területünkön, hanem esetleg másutt is, de mindenképpen javítja a szerződéses fegyelmet. Ezen kívül a tervezési és kivitelezési árajánlatok alapos átvizsgálásával, valamint a műszaki ellenőrzés szigorításával, ésszerűbb megoldások alkalmazásával jó pár forintot tudunk megtakarítani. Ha nem is magunknak, az építtetőnek. Tavaly 50—60 millió forint volt az ilyen jellegű megtakarítás, ami — ha többfelé oszlott is — tiszta haszon a megbízónak. Esetleg egy új beruházás alapja is lehet — mondta befejezésül Csányi Sándor. V. T. VÁGNAfC A MÍEGYÉÖEN Egy hónap az élelmiszer-kereskedelemben • Sertésbontás a Bajai Húskombinátban, amely február 1-től már a kalocsai és a kiskunhalasi járást is ellátja termékeivel. (Méhesi Éva felvétele) Harapniva- lóban igazán bőséges év végével búcsúztunk az óesztendőtől. Immár elmúlt egy hónap. Január utolját írjuk, amikor kérdéseinkkel arra keresünk választ, hogyan alakult az élelmiszer-kereskedelem idei első havi mérlege, s mire számíthatunk ezután. — Az alapellátást szolgáló napi termékekből tudták-e fedezni a lakosság szüségletét? — kérdezzük Bánó József főelőadót, a megyei tanács kereskedelmi osztályán. — Kenyérrel, liszttel, zsírral, cukorral, tejjel, fűszerekkel és más, napi fogyasztású cikkel — kevés kivétellel — kielégítettük az igényeket. Az évi húskeretünk elegendő a lakosok kiegyensúlyozott ellátásához. A megyében az idén 1 millió 400 ezer sertést hizlalnak és vágnak le a szövetkezeti közös vállalatok és a háztáji gazdálkodók. Ide kívánkozik, hogy az olyan helyi termelők és húsfeldolgozók, mint amilyen a kecskeméti Kossuth Tsz, az orgoványi szakszövetkezet, Kiskunhalason az áfész és a szabadszállási tsz-húsüzem, jelentékenyen hozzájárulnak az üzletek hús-, illetve húskészítmény-ellátásához. Az a „kevés kivétel", melyet említettem, tudomásom szerint a megyében jelenleg előállított több mint 40-féle húskészítmény közül a kolozsvári és a fehér, sózott szalonna. Ezek többnyire hiányoznak az üzletekben. Ennek több oka van. A sertések megnyúzását a nagyüzemi vágóhelyeken rendelet írja elő. Máskülönben a drága sertésbőrt külföldről, valutáért kellene behozni. Másodsorban, a sertéseket húsukért rendszerint levágják már 90—110 kilogrammos súlyban, mielőtt még a szalonna megérne. Nem utolsósorban pedig az elterjedt tápos etetés sárga nyomót hagy a szalonnán, s ez eleve kizárja a forgalomba hozatalát. Erről egyébként a vágóhídi egészségügyi szakszolgálat dönt. A megye hús-: és húskészítmény-ellátását különben február 1-től új területi felosztás szerint szervezzük, amely jobban megfelel a lakosság igényének. A Bajai Húsipari Közös Vállalat ellátási körzetét megnöveljük és kiterjesztjük a Duna mentén a kalocsai járásra, valamint a kiskunhalasi járás területére. Hasonlóan nagyobb területen tevékenykedik majd február 1-től a kiskunfélegyházi ÁHV. A nagyobb szerep- körtől — minthogy így kölcsönösen szállítanak egymásnak termékeikből a helyi kívánalmak szerint — a húsáruellátás javulását várjuk. — Mit mond a januárról a BÉK igazgatóhelyettese? — Az alapvető cikkekkel általában nincs gond — feleli Boros Tibor, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalatnál. — Tálcás mokka- és rumos-diós tortát, puncs- és marcipánszeletet, lúdlábat és citromhengert Budapestről hozunk az édességek kedvelőinek. Kétszázhúsz szállítónk között találni a békéscsabai Extra és a budapesti Márka üdítőital-gyárat. Ezektől negyvenféle üdítőt vásárolunk. Az egyliteres barack üdítő után hamarosan kapni lehet a meggyitalt, amely kunbajai termék, örülnek a vásárlók, hogy hosszú szünet után újra árusítunk vajaskiflit, és sikerült a fűszerválasztékót bővíteni. Ismét kapható a már régóta keresett — hiánycikként elkönyvelt — halászlékocka; a háztartási keksszel, a fogkrémmel, az jj Ovenáll és a Fluorita szájöblí- tökkel és néhány sajtfélével vi-. szont vissza-visszatérő ellátási, gondjaink vannak. A birs-, az őszibarack-, a szilva- és a kökénylevet ötliteres üvegekben kapjuk. A gyártók nyilván úgy vélik, hogy tőlünk csak' üzemi konyhák és kórházak vásárolnak ... Mit szeretnénk februárban? Ha a tejipari szállítóktól végre kétféle jelöléssel, piros és kék felirattal ellátva kapnánk a most még külsőre egy az egyben azonos, zsírdús és sovány tejet. Szeretnénk azt is, hogy ha a tej nem csöpögne a boltban, vagy az utcán, míg a vevő hazaér vele. Végül egy kérdés Balta Csabához, aki a BÉK 1101-es kecskeméti, Kossuth téri ABC-jének a vezetője : — Hogyan tudtak egy hónap alatt 3 és fél millió forint bevételre szert tenni? — Ügy, hogy az Írásos rendelésre — ha nem feltétlenül muszáj — nem pazarlóm az időmet. Inkább naponta kimegyek a FÜ- SZÉRT-hez tájékozódni. Nem várom meg, míg a papír (a visszaigazolás) megfordul. Azelőtt, emlékszem, ők, a szállítók kerestek bennünket: „Mi kell?" Ma másképpen csináljuk. Mi megyünk hozzájuk, azzal: „Mi van?” Ez is egy megszívlelésre érdemes januári észrevétel. K — I.