Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

\ II , ' ' 1981. január 5. • PETŐFI NÉPE • 3 MINTA — NEM ÉRTÉK NÉLKÜL KÉPERNYŐ Üdülőtelep Tisza alpáron Ki ne szeretne üdülni? Főként a vízparton. Mert elte­kintve attól a viszonylagos kisszámú megszállott turistától, aki nyáron a hegyeket keresi fel, a többség tó, folyó, ten­ger mellé kívánkozik. Az utóbbi eléréséhez hálunk útlevél kell, de másfajta víz Magyarországon is van. S nem csak a Balaton, amely­ről már annyi rosszat elmondtak, s amely mégis évről évre jó néhányunk álmai közt szerepel. De a Balaton messze van, egyéb tó és folyó viszont akad közelebb is. Ha csak a megyében található víz melletti üdülőhelyeket — vagy arra alkalmas területeket — szá­molnánk meg, kevés lenne a két kezünk. De tán soknak bizonyulna, ha azt is néznénk, mennyire kényelmes, kom­fortos, építészetileg is értékes az az üdülőkörzet, -falu, vagy -telep. Tiszaalpáron igen? Tiszaalpár nagyközségben kü­lönleges — egyelőre még legalább­is annak számító — üdülőtelep létesül. A tervek már készen áll­nak, s kiolvasható belőlük a cél: mintakörzetté formálni a Holt- Tisza, s a majdani hatalmas — harmadnyi Balaton nagyságú — víztározó tó mellett kiépülő üdü­lőterületet. Mi szükséges ehhez? Kedves» adottság, jó elképze­lés és sikeres végrehajtás, Ha mindhárom megvan i Az első feltétel adott. A mes­terséges tavat a távlati tervek szerint mintegy nyolcvanezer em­bert kiszolgáló üdülőövezet veszi majd körül. A tiszaalpári ennek lenne, sőt lesz is, az ejső része. S még azzal a további előnnyel is rendelkezik, hogy itt máris van víz: a Tisza holtága, aminek partvonala nagyjából meg is ma­rad. Ugyancsak nem hátrány, hogy e csaknem 20 hektáros te­rület közel van a községhez, így az ellátása sem jelent túl nagy nehézséget. A második feltétel, a jó elkép­zelés sem hiányzott. A Szegedi Tervező Vállalat, amely a nagy­község általános rendezési tervét (i? készítette, kapta a megbízást •'áz üdülőterület részletes rendezé­si tervének kimunkálására. Az első változat csupa tömbtel­kes beépítést irányzott elő — s nem is aratott tetszést» A máso­dik programban aztán változtat­tak. A tanács azt kérte, hogy a terület ne legyen zsúfolt. Ezt a tervezőknek sikerült is teljesíte­ni, s pedig úgy, hogy kialakítot­tak magántelkes, kiscsoportos és nagyobb tömbtelkes részeket is. A magántelek előnye, hátrá­nya közismert. Ami itt érdekes: a viszonylag nagy porta, s az épületre az előírás. Tízméteres élőkért, magastető, alacsony ke­rítés, s a telken a lakóépületen kívül más építmény nem lehet. Az mindenesetre könnyebbség, hogy az építész tízféle házat aján­lott — ezekből akár választani is lehet —, és 53 típusterv is alkal­mazható ezen a területen. Érdekesebb azonban a tömbte­lek, amely nevének jelentése sze­rint egységes egész, és rajta tíz egyazon típusú üdülő épül fel. Ezt meg lehet oldani szövetke­zeti formában — van is már ilyenre jelentkező —, s akkor az üzemeltetés hasonló lesz, mint a lakás- vagy garázsszövetkeze- teknél. A saját lakóépület mellett az­tán a közös területen kialakítha­tók közösségi létesítmények is: szabadtéri főző-, étkezőhelyiség és sportpálya. A magán- és a tömbtelkes vál­tozat közötti átmenet — az épí­tési területen is — a kiscsopor­tos üdülő, amikor is a közös te­leknek négy gazdája van, termé­szetesen négy külön házzal. Tengernyi zöld A tervezők — és a megrende­lők — végig tudták vinni elkép­zelésüket, s az emberek mellett a természetnek is hagytak helyet. Íme két beszédes szám: míg a la­kóterület 4,7 hektárt foglal el, addig a zöldfelület 1,2 hektárral, vagyis éppen 20 százalékkal töb­bet. És ebben még nincs is ben­ne a később kialakítandó hatal­mas, 2500 személyes strand, a csatlakozó véderdő. S a sportpá­lya sem, ami szintén adott — a szomszédos iskoláé. De nyáron az üdülők használhatják, s ha egy kicsit kibővítik, ami szükséges is, akkor ezzel az év kilenc hónap­jában a diákok is jól járnak. Nem lesz különösebb gond az ellátással sem, mert — bár az étterem és a halászcsárda egyelő­re még a távolabbi jövő — a kö­zelben már működik egy vegyes­bolt, engedélyt kértek újabb élel­miszerüzletre, s felvetődött a presszó létesítésének gondolata is. Ezek az egységek természetesen az üdülőkén kívül a volt újfalui, állandó lakosok korábbi gondjait is megoldanák. Júniusban osztanak Az első levél 1976 májusi kel­tezésű. Ekkor küldte el a nagy­községi tanács a szervező válla­latnak, hogy elkészíttesse az üdü­lőterület terveit. A második, amelyben a módo­sítást és a további kimunkálást kérte, 1978 januárjában íródott, és még az év végére elkészült a teljes dokumentáció. Egyeztetés, megbeszélés, jóváhagyás — mind­ez időt vett igénybe, s a kisajátí­tásnál egyéb szempontokra, s ér­tékekre is tekintettel kell lenni. De idén felgyorsul a tempó. Januárban lesz a kisajátítás, utá­na a kitűzés, folyamatosan halad majd a víz- és villanyhálózat ki­építése, hogy május—júniusban aztán gazdára találjanak a por­ták. Jelentkező van bőven. Buda­pestről, Székesfehérvárról, de mégis legtöbb a megyéből, Kis­kunfélegyházáról, Kecskemétről. Nem véletlen. hogy Kecskemét város Tanácsa egymillió forintos kölcsönnel segíti a nagyközséget, amelyből a kisajítás, az előköz- művesítés egy részét fedezi. El­végre ez az üdülőterület közel he­lyezkedik el a megyeszékhelyhez, és sok itteni lakos pályázik ot­tani nyaralóra. Persze, ehhez meg kell javíta­ni a közlekedést, ami vonattal fölöttébb nehézkes, a busz meg tán a legrosszabb időpontban jár. Igaz, a közlekedés ráér később • Minta az ajánlott tervekből. • Szabadtéri tűzhely, közös étke­ző a tömbtelken. is. Előbb az üdülőtelep legyen kész. Ogy, ahogy eltervezték. Mert a harmadik feltétel, a si- keres végrehajtás, még hátra van. S talán ezt a legnehezebb telje­síteni. V. T. BÁCS MEGYEIEK ALGÉRIÁBAN (I.) Magyar gabonatárolók Akik figyelemmel kísérik az új­ságok híradásait, azok értesültek arról, hogy a megye négy válla­lata jelentős munkát végez az egyik Észak-afrikai országban, Algériában. Ez a fejlődő, szénhid­rogénekben és más ásványi kin­csekben gazdag ország, amely hússzor nagyobb hazánknál, ko­rábban ki volt szolgáltatva a francia gyarmatosítók kényének- kedvének. Az új Algéria igyekszik erőteljesen fejleszteni gazdaságát, amelynek keretében magyar vál­lalatok is segítséget nyújtanak. Egy versenytárgyaláson a MEZŐ­GÉP Vállalat nyerte meg a négy helyen felépítendő gabonatárolók létesítésének jogát, amely nem ke­vesebb, mint 18 millió dollár ér­téket képvisel. A négy megyei vállalat, a BÁCSBER mint tervező, a ME­ZŐGÉP generálvállalkozó, a KUNÉP alépítményrkivitelező és a VOLÁN szállító ez év tavaszán, áprilisban kezdte a munkát Sidi- Aissában. Erről a 40 ezer lakosú városkáról akkor csak annyit tud­tak, hogy kézművesek, kereskedők lakják, az Atlasz-hegység egy fennsíkján fekszik egy kősivatag szélén. Itt a nyári meleg eléri az 50—60 fokot, s télen a legkelle­mesebb, amikor az átlaghőmér­séklet csupán 20—25 Celsius-fok. E kisváros közelében kezdték 1980 áprilisában építeni azt a kon­ténervárost. — kétszintes, lég­kondicionált, 2—3 személyes szo­bákból álló — amely talán hosz- szú ideig szállása, ideiglenes ott­hona lesz a Bács megyei szakem­bereknek. A gabonatárolók építé­se május végén kezdődött el, Si- di-Aissában, ahol nemsokára meg­kezdődik a szerelés, Sidi-Hadje- resben, ahol az alapokat már ki­ásták. majd folytatják a munkát Béni Slimane-ben, illetve Ksar Chellalában. Ezek a helységek az Atlasz-hegység magas fennsík­ján fekszenek, ,s a külföldről im­portált gabona tárolását teszik lehetővé az^ itt létesített gabona- tárolók. A munkát a Komplex Külke­reskedelmi Vállalaton keresztül bonyolítják, s akiknek építenek, az a OÁIS, az algériai gabonaipari tröszt. A tröszt vezérigazgatója Luhibi úr, elégedett a magyar szakemberek munkájával, s az építkezés jelenlegi üteme garancia arra, hogy határidőre átadják a létesítményeket. Az OÁIS vezér- igazgatója célzást tett arra is, hogy remény van újabb telepek építésére. 'Ez év decemberének elején a már említett négy vállalat igaz­gatója Algériába utazott azzal a céllal, hogy megtekintsék a mun­kahelyeket, meggyőződjenek a tervben meghatározott határidők megtartásáról, illetve feltárják és orvosolják az esetleges gondokat. A Budapest—Zürich—Genf—Al­gír repülőút után a vállalatok ve­zetői személygépkocsival végig­járták valamennyi munkahelyet s mintegy 2400 kilométert tettek meg rövid öt nap alatt. Eközben gazdasági tárgyalásokat folytat­tak algériai szakemberekkel és orvosolták az egyik legnagyobb panaszt, az úéynevezett munka­helyi pótlékot. A kint dolgozó munkások és műszakiak a rend­kívüli körülményekre való tekin­tettel — erre még visszatérünk — munkahelyi pótlékot kértek, ám erre nem volt lehetőség és ezért dr. Csatári Lajos, a MEZŐGÉP Vállalat igazgatója úgy döntött, hogy a munkahelyi pótlék helyett félévenként térhetnek haza az építkezésen dolgozók. Bármilyen furcsának tűnik, óriási ováció fo­gadta' ezt a döntést. Ehhez némi magyarázat szüksé­ges. A gabonatárolók építésének időtartama 18 hónap. A szerződés értelmében az ott dolgozók egy évben egyszer jöhetnek szabad­ságra, figyelembe véve az utazás költségeit és a munka törvény- könyvében előírt' szabadság ide­jét. Miután a közvetlen Algír— B'í'i.p.ipest repülőjárat utazási költ­sége forintban is kifizethető. f hogy a kint dolgozók többször • ... és a sivatag szélén. láthassák családjukat, ezért szü­letett ez a döntés, s ezért okozott örömet.­Jelenleg a már említett konté­nervárosban több mint kétszázan laknak a MEZŐGÉP, a KUNÉ? és a VOLÁN dolgozói. Helyzetük nemcsak azért különleges, mert idegen országban dolgoznak, de azért is, mert az arab világban mások a szokások, más az embe­rek kő ötti érintkezési forrna, az étkezés és még sok minden. Tu­lajdonképpen hónapok óta össze­zárva élnek, nem tudnak arabul és franciául, ezért egymásra van­nak utalva, nemcsak a munkában, de a szabad időben, annak kul­turált eltöltésében is. A Sidi-Ais- sában élő magyar szakemberek munkájával. tevékenységével nemcsak az algériaiak, hanetn a magyar vezetők is elégedettek, hi­szen a kint dolgozók számára .nincs lehetetlen feladat, nincs olyan nehézség, amit ne tudtak volna1 iegyűrái. Gémes Gábor Fővárosi szilveszter Ha nem láttam volna az RTV elnevezésű rejtvényújságban, hogy külön főszerkesztője, külön fogy ár tásvezetője volt a Szilvesz­ter 1980. összeállításnak, föl sem tűnik, hogy valami különleges ké­szítményt kapunk az óév utolsó óráiban. Fő szempont is volt fel­tehetően: senkit se irritáljon a műsor. Kipróbált, többnyire ház­táji szerzőkkel dolgoztattak, ere­deti ötletekkel, szokatlan fordu­latokkal, tartós figyelmet, némi azonosulást követelő megoldások­kal nem riogatták az embereket. Jobb ma egy veréb, mint egy tú­zok ; így jellemezhetnék a köz­mondás kicsavarásával napjaink tévés alapállását. Talán igazuk is van. Elképesztően gyenge műso­rokat emésztettünk meg szó nél­kül, mert a szokott módon voltak rosszak. Országos vihart kavar, ha valami másként rossz, ha ere­deti gondokat takar, ha odafigye­lésre érdemes szándékok mentik az elhibázott megvalósítást, mint a szilveszteri Szuperbolához ol­csó muníciót nyújtó Jancsó— Hernádi műsor. Mintha a kiskunsági tájon ro­pogtatták volna fegyvereiket a Hol colt, hol nem colt... western- paiődia „hősei”. Mit mondjak? Hol beletrafáltak a tízesbe, hol még a céltáblát is eltévesztették. Alfonzé ismét remekelt. Szíve­sen adtam volna neki még öt perc műsoridőt a Hol colt, hol nem colt... rovására, húszat—hu­szonötöt Az öt dudás visszatér kontójára. A babcsuszpájz fölme­legítve is döfi, de a legügyesebb szakács sem tud mit kezdeni a már odakozmált ételekkel, sok­szer lerágott csontokkal. Szeren­cse, hogy olyan ínycsiklandozó il­latok csalogatták a már megéhe­zett tévé-nézőket országszerte, hogy könnyű szívvel vonult a konyhába, a nagyszobába a szil­veszteri lakomához. Az se bánkó­dott, aki a Házibuliból elszalasz­tott néhány percet. Elképzelhetet­len számomra, hogy ez az elkép­zelhetetlen bűneset miként kerül­hetett képernyőre. Felejtsük el! Még egy szép nő is milyen csú­nya tud lenni rossz műsorban! A Tiszta őrültek háza egy öntörvé­nyű művész megújuló képességé­nek fényes, bizonyítéka. Hofitól mindig többet várnak, mindig jobban megszokják, kiismerik stí­lusát: de egyelőre állja a ver­senyt. Honnan búcsúztathattuk volna az óesztendöt, mint az operett­színházból, természetesen a Fővá­rosi Operettszínházból, lévén az egész szilveszteri hacacáré egy vi­szonylag szűk réteg házibulija. Hogy lehet, hogy sem: egyetlen vidéki művész sem látszódott a tévé évi műsorában, még a tech­nikai okokból másodrendű kettes műsorban sem. Mi lenne, ha idén néhány vidéki társulatot, rende­zőt is felkérnének? Attól tartok: szilveszteri tréfának tekintik ja­vaslatomat az illetékesek. Higy- gyék el, nem is lenne olyan .rossz tréfa... Heltai Nándor ŰJ EG YETEMISZA KO K A felsőoktatási intézmények idei tájékoztatója Új szakokat létesítenek, má­sokat viszont megszüntetnek az ország egyetemein. Az 1981. évi felvételi tájékoztató, amely ezek­ben a napokban jelenik meg — ismerteti az egyetemi oktatás új­donságait, az idei felvételi vizs­gákra vonatkozó tudnivalókat. Közli a többi közt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegye­lem Bölcsészettudományi Karán magyar és idegen nyelv szakon is képeznek majd szakembereket. A Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem Bölcsészettudomá­nyi Karán pedig lesz magyar— történelem és történelem—idegen nyelv, a természettudományi ka­ron kémia—fizika szakpár is. A Debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Bölcsészettudomá­nyi Karán történelem—idegen nyelv, valamint történelem—föld­rajz szakra is lehet jelentkezni, miközben a pedagógia—magyar— történelem szakra nem lesz felvé­tel. Ügyszintén a természettudo­mányi karon a kémia—fizika szakra sem. A következő tanévtől Miskolcon is képeznek jogászokat. Átmene­tileg, amíg az itt létesített jogi intézet otthona felépül, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen kapnak helyet a jogászhallgatók. Áz idén is érvényesek az egye­temi és a főiskolai felvételi vizs­gákra vonatkozó korábbi rendel­kezések, előírások. A felsőoktatá­si intézmények nappali tagoza­taira az 1981-ben érettségizők, és azok az • érettségizett dolgozók kérhetik felvételüket, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi nyomtatványt a kö­zépiskolások tanintézetükben kapják meg, az utóbbi években végzettek a fővárosi és megyei nyomtatványboltokban szerezhe­tik be. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a szükséges elő­képzettséget bizonyító iskolai bi­zonyítványt, oklevelet, a középis­kolai tanulmányi értesítőt, az ön­életrajzot, az 1980-ban vagy az­előtt érettségizetteknek a hatósá­gi, erkölcsi bizonyítványt is. A felvételi kérelmet az érettségi bi­zonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban * levőknek ké­relmükhöz a munkáltató írásbeli javaslatát is mellékelniük kell. Azok, akik 1980-ban, vagy azelőtt illetve esti és levelező tagozaton végezték el a középiskolát, a fel­sőoktatási intézmény vezetőihez küldik kérelmüket. A jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intézménybe adhat­ják be kérelmüket. Kivételek a művészeti főiskolákra, a néphad­sereg katonai főiskoláira, vagy a külföldi egyetemekre jelentke­zett fiatalok. Ezekben az intéz­ményekben ugyanis január—már­cius hónapokban — tehát koráb­ban mint másutt, lesznek a fel­vételik. Akik itt nem érik el a szükséges eredményt, pályázhat­nak más intézményekbe, ahol május—június időszakban lesz­nek a felvételik. Az idén is le­hetséges az átirányítás. A köz- gazdasági egyetemre felvételizők például jelentkezési lapjukon megjelölhetik valamelyik azonos képzésű intézményt: pénzügyi fő­iskolát, vagy kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolát, ahová átirányíthatják őket. Változatlan az az előírás is, hogy a fiatalok, akik lakóhelyü­kön is felkészülhetnek választott szakmájukra, más városban lé­vő. hasonló oktatási intézménybe akkor jelentkezzenek, ha nem igényelnek kollégiumi elhelyezést. A tanárképző és tanítóképző fő­iskolákra, illetve az óvónőképző intézetekbe meghatározott kör­zetekben lakó fiatalok kérhetik felvételüket. A kérelmeket a középiskolák­ban február 10—25. között, a fel­sőoktatási intézményekben már­cius 30-ig fogadják el. A felvételi vizsgákat június 24. és július 11-e között tartják. A felsőoktatási in­tézmények erről idejében értesí­tik a jelentkezőket. A matemati­ka, fizika és a biológia felvételi tantárgyból idén is közös érettsé­gi-felvételi dolgozatot írhatnak május 25—26-án. A külföldi egyetemekre jelent­kezett fiatalok felvételi vizsgája lanuár 25-én és 28-án lesz. A felvételizők középiskolai eredményeik révén maximum 10 pontot vihetnek magukkal, és 10 pontot szerezhetnek a felvételi vizsgán. A következő tanévben az ország 57 egyetemén és főiskolá­ján a múlt évhez hasonlóan 16 ezer első éves hallgató kezdheti meg tanulmányait. (MTI) Urbanisztikai tanfolyam Kétéves urbanisztikai tovább­képző tanfolyamot indít a Buda­pesti Műszaki Egyetem a magyar települések fejlesztésében, ren­dezésében és igazgatásában ér­dekelt szakemberek számára. Az ÉVM és a Magyar Urbanisztikai Társaság kezdeményezésére az itfén már harmadik alkalommal meghirdetett tanfolyam célja az, hogy a különböző alapképzettsé­gű, de bizonyos «"akorlattal már glfilgSra j"| -ek elsajá­títsák az uíw'. íí szerteágazó tudományának korszerű ismere­teit, amelyek nélkülözhetetlenek az egyre bonyolultabb település- fejlesztési feladatok megoldásá­hoz. A tanfolyamra minden olyan egyetemi végzettségű szakember — építész, mérnök, jogász, köz­gazdász, szociológus, orvos, pszi- chológus, kertészmérnök stb. — jelentkezhet, akinek tevékenysé­ge a településfejlesztéshez, -ren­dezéshez vagv .igazgat- '*>oz ka­csolódik és ' áv. j mai gyakorlattal rendelkezik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents