Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
Várható ldSJirls ma estig: eleinte túlnyomóan napol, uáraz idó. Kéoóbb már ldónlcént megnövekszik a felhőzet, valószínűleg számottevő csapadék nélkül. Lassan tovább mérséklődő sokfelé erős, helyenként viharos északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hómérséklet: általában mínusz (, mínusz 11 fok között, a szélcsendes helyeken mínusz IS fok kórűl. A legmagasabb nappali hómérIDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 23, szám Árai 1,40 Ft 1981. január 88. szerda A Belorusz KP kongresszusa Kedden Minszkben megnyílt a Belorusz Kommunista Párt kongresszusa. A köztársaság több mint 600 ezer főnyi párttagságának képviselői megvitatják a pártmunka tapasztalatait, a gazdasági építés eredményeit és problémáit, a köztársaság soron következő feladatait, a felkészülést az SZKiP XXVI. kongresszusára. Az ülésen Tyihon Kiszeljov, az SZKiP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz KP Központi Bizottságának első titkára tartott beszámolót. A többi között elmondotta: a belorusz gazdaság határidő előtt teljesítette ötéves tervét. Idejekorán hozzáláttak az új ötéves terv előkészítéséhez is. A minszki traktorgyár például megkezdte az új típusú, energia- takarékos Belorusz traktorok sorozatgyártását. Oj termék lesz a minitraktor: ezzel a háztáji gazdaságokat kívánják segíteni. A kongresszuson megválasztják a Belorusz KP vezető testületéit és a XXVI. kongresszus küldötteit. (MTI) Az NDK külügyi államtitkára Kecskeméten • A vendégek a Kerámia Stúdióban. (Tóth Sándor felvétele) Tegnap délelőtt Kecskeméten dr. Romany Pál, az MSZMP Bács^Kiskun megyei Bizottságának első titkára fogadta a magyar—NDK kulturális és tudományos együttműködési bizottság nyolcadik ülésére hazánkba érkezett dr. Herbert Krolikowskit, az NDK külügyi államtitkárát, valamint kíséretét, s vele dr. Korcsog Andrást, a Művelődési Minisztérium államtitkárát. A hétfői budapesti megbeszélések — a tévé, a rádió és a MAFILM vezetőivel folytatott eszmecserék — után most Kecskeméten a magyar zeneoktatás és művészképzés helyzetéről tájékoztatták a vendégeket. Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója beszámolt az intézmény munkájáról, majd egyeztették a további együttműködés feltételeit, lehetőségeit. Az itt elhangzottak alapján az elkövetkező tanévtől valószínűleg NDK hallgatókat is fogad majd a zenepedagógiai intézet. Az 1981—85-re szóló zenei neveléssel és művésztanárképzéssel kapcsolatos cseréket s megállapodásokat szerdán délután rögzítik jegyzőkönyvben. Az NDK küldöttség tagjai a megyei tanács elnökhelyettese, ’ dr. Major Imre ' társaságában kedden még megtekintette a kecskeméti Kerámia Stúdiót, a Naiv Művészek Múzeumát, a Bozsó-gyűjte- ményt, s végül ellátogattak a Kiskunsági Nemzeti Parkba is. P. E. A SZOVJET KÜLDÖTTSÉGVEZETŐ FELSZÓLALÁSA Megkezdődött a madridi találkozó második szakasza Kedden délelőtt, néhány perccel 11 óra után a spanyol főváros kongresszusi és kiállítási palotájában teljes üléssel folytatódott az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó. A több mint egyhónapos karácsonyi szünet után most elkezdődött második szakasz első heteiben a 35 részt vevő ország küldöttségei — közöttük a dr. Petrán János nagykövet, külügyminisztériumi főosztályvezető vezette magyar delegáció — az eddig benyújtott több mint 80 javaslatot vitatják meg. A konferencia második szakaszának ülésein most megvitatásra kerülő javaslatok közül kiemelkedik a Varsói Szerződés tagállamai álláspontját tükröző lengyel javaslat. Ez — mint ismeretes — indítványozza, hogy októberre Varsóba hívjanak össze az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdésével foglalkozó értekezletet. A több, mint egyhónapos szünetet a küldöttségek az előterjesztett javaslatok tanulmányozásával és a kormányaikkal való konzultálásokkal töltötték, valamint többoldalú találkozókra is sor került. Berlinben egyeztették álláspontjukat a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei, és Brüsszelben a NATO tagországainak képviselői. A madridi találkozó második szakaszát megnyitó kedd délelőtti teljes ülésén felszólalt Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője is. A találkozó — mondotta — az enyhülés ellenfeleinek támadásai ellenére is igazolja, hogy a béke, a biztonság, az enyhülés és az egyenjogú együttműködés gondolata mély gyökereket eresztett Európa politikai életében. A szovjet küldöttség annak érdekében kíván tevékenykedni, hogy a madridi találkozón olyan döntések szülessenek, amelyek gyakorlati lépésekkel járulnak hozzá az európai biztonság és együttműködés megszilárdításához. A szovjet delegáció vezetője a szocialista országok által benyújtott javaslatokat méltatva hangsúlyozta: ezek a javaslatok azt mutatják, hogy a szocialista országok alkotó szellemben, tárgyilagosan közelítik meg a kérdéseket, és a találkozó eredményes befejezéséért tevékenykednek. Iljicsov külügyiminiszter-he- lyettes az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásának szükségességét aláhúzva kijelentette: ha a madridi találkozó elhatározza egy ilyen konferencia, tanácskozás összehívását, ez kedvező hatással ' lenne a Helsinkiben elkezdett össz-európai folyamat továbbvitelére. Ha viszont ezen a területen nem érnének el tényleges haladást, az minden bizonnyal károsan befolyásolná az európai helyzetet. — Lehetőségünk van arra, hogy új szakaszt nyissunk az európai politikában — folytatta —, és ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívását a legjobban a lengyel javaslat szolgálja', amely a szocialista országok közös kezdeményezését tükrözi. Célja világos: elindítani a katonai enyhülés folyamatát Európában, ahol egy nemzedék életében már két háború volt. A javaslat nyitott: az általa kezdeményezett konferencia kész megtárgyalni bármely résztvevő indítványait. A lengyel .javaslat tiszteletben tartja a részt vevő államok szuverenitását, amennyiben kiemeli, hogy a megállapodások nem sérthetik egyetlen állam biztonságát sem. A javaslat nem szab előfeltételeket, egyenlő jogokat biztosít minden résztvevőnek, kis és nagy országnak egyaránt, függetlenül az illető ország katonai erejétől és attól, hogy tagja-e valamilyen szövetségi rendszernek. Leonyid Iljicsov kijelentette: a szovjet küldöttség figyelmesen tanulmányozta az összes többi javaslatot, és célja az, hogy a konferencia összehívásáról mindenki számára elfogadható megállapodást érjenek el. Kitért az ez ügyben benyújtott jugoszláv, illetve svéd javaslat pozitív elemeire, és aláhúzta: a Szovjetunió kész keresni az álláspontok közelítését a Franciaország által ugyanebben a témaköriben benyújtott indítványt illetően. A szovjet küldöttség vezetője felszólalása végén megállapította: a Szovjetunió tisztában van a nehézségekkel, azzal, hogy még lényeges nézetkülönbségek vannak a katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívását illetően. Lehet azonban megoldást találni, ha a madridi találkozó minden résztvevője az európai biztonságért és együttműködésért viselt felelősségét állítja tevékenysége középpontjába. (MTI) NÖVEKVŐ EXPORT ÉS HAZAI ÉRTÉKESÍTÉS _______ Sik eresen valósította meg tervét a Bajai Finomposztó 0 A festődet kapacitást gazdaságos bérmunkával is igyekeznek az idén kihasználni. (Szabó Ferenc felvétele) Visszaeső értékesítés, jogos bizalmatlanság a gyenge minőség és a határidők túllépése miatt a vevők részéről, rossz kilátások az egyéni jövedelmek növelésére, feszült hangulat és nagymértékű létszámcsökkentés jellemezte a Bajai Finomposztó Vállalatot 1978-ban, amikor belső és külső okok hullámvölgybe vitték a hazai textilipar jelentős megyei cégét. A következő évben a bevezetett szigorúbb gazdálkodási rend hatására nem ismétlődött meg a veszteségesség, sőt minimális nyereséget értek el. Tavaly pedig várakozáson felüli sikerrel, növekvő export- és hazai értékesítési lehetőségek mellett valósította meg tervét a vállalathoz nehéz helyzetében is hű maradt „posztós” kollektíva. Varga Attila, a Finomposztó igazgatója és Telefcy Zoltánná, az üzemi pártbizottság titkára arról tájékoztatott, hogy a készáru-kibocsátásban, a kártolt és a fésűsfonodai termelésben egyaránt túlszárnyalták a tervüket. Az árbevétel 6,3 százalékkal lett több a tervezettnél, a nyereségük pedig — előzetes számítások szerint — megközelíti a 20 millió forintot, s ez azt jelenti, hogy 15 millióval meghaladja, az előirányzatot. A különbözet magyarázata részben az, hogy 1980- ra a vállalat nem túl rózsás helyzetében csak 5 milliós nyereséget láttak reálisnak betervezni. Az első félévet 17,5 millió forint veszteséggel fejezték be, tehát még a szolid eredményelőirányzat is elérhetetlennek látszott. Az esztendő második felében — ekkor került az új igazgató a vállalat élére — ritkán tapasztalható tempóban javult a termelés hatékonysága, s ennek következtében 37,5 /millió forint nyereséget értek el ebben az időszakban. Az év végéig a feladat- megoldásokhoz kötött mozgóbérkifizetések révén 9 százalékkal emelkedett a Finomposztóban az átlagbérszínvonal — a fizikai dolgozók jövedelme nőtt nagyobb mértékben —, s megteremtették a növekmény alapbérré változtatásának pénzügyi alapját is. 1978-tól a múlt év végéig 500 fővel csökkent a vállalati létszám. Tavaly a második félévben átcsoportosításokkal és az ösztönző bérezéssel a legjelentősebb termelési területeken stabilizálták a létszámot. A létszámhiányon azzal is enyhítettek, hogy száznál több alkalmazott dolgozót mellékállásban fizikai munkásként is foglalkoztattak. A rossz műszaki állapotú gépeket megjavították, ezáltal kevesebb volt a kieső idő, vagyis több terméket tudtak előállítani. A jobb és több munkára ösztönző bérgazdálkodással, a munkásgárda megtartására tett erőfeszítésekkel és a technika műszaki állapotának javításával sikerült a vállalat pénzügyi helyzetét megváltoztatni a második hat hónapban. Helyesnek bizonyult a kártolt és fésűsfonodai termelés növelésére kidolgozott elképzelés, aminek a megvalósítása során a szövőgépek helyére fonodái berendezéseket telepítettek a bácsalmási gyáregységbe. A fonalgyártás jelenleg lehetővé teszi a befektetett pénz gyorsabb forgását, s ezzel nagyobb nyereség képződését, amit az elmúlt esztendő igazolt. Igen jelentős mértékben javult a Bajai Finomposztó Vállalat költséggazdálkodása 1980-ban, s 10 millió forinttal alacsonyabb költséggel dolgoztak a tervezettnél. A tavalyi jó munka jobb feltételeket teremtett az új év megkezdéséhez. Először is a megfelelő múlt évi anyaggazdálkodás révén elegendő alapanyag állt rendelkezésre a termelés megindításához. Azáltal pedig, hogy a készáru-értékesítésben a tőkés export részaránya meghaladta a hazai eladás 5 százalékát, a Finomposztó úgynevezett vezető vállalattá vált. Ez azt jelenti, hogy az idei árai kalkulálásakor belföldi termékeinél is érvényesítheti azt a nyereségtartalmat, amelyet a külföldi piac értékítélete „jóváhagyott”, s nem kell más itthoni cégek árait „követnie." A Bajai Finomposztó Vállalat vezetői elmondták, hogy a piaci kereslet ebben az évben sem lanyhult, s a terveik megvalósításához elegendő megrendelést kaptak. Tovább növelik a fonodái termelést. Fokozottan ügyelnek a jó minőségre és a szállítási határidők betartására. A szövődéi termelés csökken az idén, mivel a bácsalmási üzemben a kiselejtezett szövőgépek helyét fonóberendezések foglalták ei. A terv 4 millió 358 ezer négyzetméter szövet előállítása. A kötött kelmék kibocsátását bővítik, 2 millió 900 ezer négyzetméterre, amihez hat körkötőgépet vásárolnak. A 800 millió forintnál nagyobbra tervezett árbevétel mellett az idén 45 .millió forint nyereséget akar elérni a vállalat kollektívája. A tőkés export értéke csaknem eléri a 82 millió forintot, a szocialista országokba szállítandó cikkeké pedig a 141 milliót. Igen jelentős a belföldi értékesítés. A fonaleladáson kívül igyekszik a Finomposztó a festő és a csévélőkapacitást' is jól kihasználni bérmunkával is ami viszonylag magas nyereséggel végezhető. A szövőelőkészítő kapacitás növelésére Dunafalván új telepet iétesítenek. A bajai cég konfekcionálással és konfekcionált termékek értékesítésével szélesíti tevékenységi körét. A VI. ötéves tervben fő cél a hatékonyság tokozása, a tőkés export növelése, a minőség javítása új, korszerű vállalati szervezet kialakításával, a programozott termelésirányítás megvalósításával. A. T. S. Igen — az idő, a munkaidő tisztelete és megbecsülése jutott kifejezésre már abban i s, hogy a megye vezető szakszervezeti testületének ülése pontosan 9 órakor megkezdődött, és fél egykor véget is ért. Pedig — úgymond — a „nagy plénum ülésezett, s az ilyentől, régi és elavult szokásból eredő bei degzettség folytán szinte „megadóan" fogadjuk el még napjainkban is, hogy belenyúljon a késő délutánba. Mert hát ott nagy a „megjelenés létszáma", sokan szólalnak fel, s érthetően elhúzódik az idő. Majdhogynem olyan értékítélet alakult ki bennünk idők folyamán, hogy hasonló horderejű események rangossága a „hosszúságában" is kifejeződik. Egyenesen az dukál ilyen rendezvénynek. Mellőzzük most tapasztalataink részletezését, amik arra vallanának, hogy — természetesen a nagyobb számú kivételtől eltekintve — sokszor a rendezvény tartalmasságának rovására ment a presztízs- időtartam. Amikor például érdemi mondanivaló htján általánosságok hangoztatásában merültek ki a felszólalások... Fontosabb az. hogy e téren is mind nagyobb tért hódit a céltudatos felismerés: addig tartson egy-egy tanácskozás, ameddig konstruktív, tefiát alkotó jellegű, érdeklődést keltő és lekötő, mert a hozzászólások újat, előbbre vivőt, mást tartalmaznak, mint az előzőek, s pláne nem arról szólnak csupán, amit mindenütt hasonló módon csinálnak. Na de a szóban forgó SZMT- ülésen nemcsak ilyen „külsőd- legességben” nyilvánult meg az idő tisztelete, hogy tehát csak addig tartott az illés, ameddig új mondanivalója volt. Az olyan — többnyire szürkének tartott napirendi téma tartalmi újdonságában is, mint például az elnökség első-második félévi munkaterve. Ennek is az a lényege, hogy felhívja a figyelmet az idő értékére, illetve az eddig ülésezésre fordított napok gyakorlati munkára való felhasználására. Egyfelől azzal, hogy a terv az eddig szokásban volt havonkénti ülésezés helyett kéthavonkénti ülést rendszeresít. Másfelől a napirendre tűzött témák kis — általában 2 — számával. Így jut idő a sorra kerülő kérdések alapos megvitatására, de még fontosabb az a nyereség, ami a testület, az elnökség tevékenységének folyamatosabbá válásában, feladatainak célirányosabb elvégzésében megmutatkozik. Azzal, hogy munkásságát nem kell havi ülésezésre készüléssel megszaggatni, lesz ideje — teljesebben, mint azelőtt — minél több helyszíni, üzemi j tanácsadással, ellenőrzéssel elősegíteni a határozatok érvényesítését egészen a végrehajtásig. Magyarán: a testület méginkább élet- és. problémaközeiben tevékenykedhet. Nem formális gesztus volt a i tervet előterjesztő Némedi ! Sándor szóbeli kiegészítése, j amikor a munkatervnek erre a tartalmi sajátosságára külön is felhívta a figyelmet. Ezzel nemcsak az új ülésezési rendszer hasznosságára, céltudatosságára utalhatott, hanem ar- ra is joggal ösztönözhetett, hogy az elnökség példáját a szakmai megyei bizottságok is i kövessék. Törekedjenek azok j is üléseiken csökkenteni — a nemegyszer „halmozottan" — I napirendre tűzött témák számát. Az előterjesztésekben a J sokszor agyonismételt elvi fejtegetések helyett minél több konkrét útmutatással, javaslattal szabják meg a gyakorta- ti tennivalókat, és menetközben i ellenőrzéssel — a „területen” segítsék a döntések végrehajtását. Mindez — a határozatok va- I lóra váltásának végigkísérésé- J vei, a gyakorlati közreműködés révén elért eredményekkel 5 a szakszervezeti munka, tehát j a mozgalom iránti bizalom ; erősödését is magával hozza. A fölösleges ülésezés helyett I gyakorlati tettekre fordított j idő így válhat új értékek for- I r ásóvá. T. I. ■m w I I 1 I jjjgm I 1 wi Vk ] III ■ I
