Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
Az olvasó sokat hall a madridi találkozóról, de nehezen tájékozódik abban, hogy mi történik ott. Valóban nehéz áttekinteni az ülések sorozatát. De ha a lényeget nézzük, világos: ez az egyetlen és visz- sza-visstatérő fórum, amelyen valamennyi európai, és a két észak-amerikai kormány küldöttei egy asztalhoz ülnek és kontinensünk ügyeivel foglalkoznak. Egyúttal le is mérhető, mennyire tudnak együttműködni, mennyire erősek a szálak. A november—decemberi első félidő megmutatta — minden feszültség, harag, vita ellenére —, hogy állják a szakítópróbát. Európa országai, az VSA és Kanada képviselői egy asztalnál ülnek. Pontosabban szólva ültek 1980 végéig, majd szabadságra mentek. Január 27-én, a téli szünet után, ismét megkezdik a munkát — a terv szerint márciusig. Most, az első félidő elmúltával,, növekszik a remény, hogy a második félidőt az előretekintő javaslatok töltik ki. így némi remény van a megállapodásra. Eddig nyolcvannégy javaslat futott be, ezek — és talán újabbak és a kiegészítések — fölött nyílik most néhány hetes vita. És itt, a javaslatokkal kapcsolatban emlékeztessünk a Madridban szereplő fő témakörökre, amelyekhez a helsinki záróokmányba foglaltak szolgáltatják a kiindulópontot. Az első nagy fejezet („kosár” — ahogyan az újságírói népnyelv elnevezte) az államok együttélésének alapelveit tartalmazza — egyebek között az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozást, a határok sérthetetlenségét. Gazdasági kérdésekkel foglalkozik részletesen a második fejezet, a lehetőségekkel, a szükséges tennivalókkal. Ehhez kapcsolódik az a magyar kívánság, hogy a közös piaci partnerek szüntessék meg a még fönnálló hátrányos megkülönböztetéseket e területen. Végül a harmadik kosárban megint csak bő a választék: a kulturális értékek cseréjétől, egymás jobb megismerésétől, az emberi jogok és a kapcsolatok fejlesztésén át az oktatási tapasztalatok cseréjéig, sok minden található itt. A nyolcvannégy előterjesztés valamennyi szempontból érinti a fentieket. De térjünk most vissza az első fejezethez, az államok együttélésének egyik fontos vonatkozásához,H amely a helsinki záróokmány- I ban a bizalom erősítését szol- J gáló katonai intézkedések formájában szerepel. Itt szögezték le még 1975-ben az aláírók, hogy a politikai enyhülést (amelynek jele és foglalatja maga a helsinki záróokmány), minél előbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Ez azóta sem haladt előre, sőt napjainkban ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ezért a szocialista országok közös fő javaslata így hangzik: döntsenek Madridban olyan külön, későbbi, az aurópai leszerelést és a katonai enyhülést szolgáló konferencia összehívásáról, amely kizárólag ennek a témának szenteli munkáját. Egyelőre azonban még Madridnál tartunk. Minden bizonnyal nehéz viták kezdődnek a legfőbb javaslat felett, de az európai népek közös érdeke a békés együttműködés fenntartására, reményt ad arra, hogy a harmincöt küldöttség munkája eredményes lesz. T. I. C A belkereskedelem csaknem kétmillió tonna cementet rendelt. lehet növelni, így a zsákos, por halmazállapotú • anyag helyett darabos meszet ajánlanak habarcskészítéshez a kereskedők. A csempekínálat az új romhá- nyi gyár termelésének felfutásával nagyobb és talán változatosabb lesz az idén, mint korábban. A múlt évihez képest 250 ezer négyzetméterrel többet, összesen 4,6 millió négyzetméternyit kínál a belkereskedelem. Sokáig csak a vállalatok, szövetkezetek használtak az építéshez vegyianyagokat. Mostanság viszont a lakosság is mindinkább igényli a különféle ragasztókat (például csempéhez, tapétához) a glettanyagot (újfent a tapétához), és lassabban bár, de terjednek a beton- és habarcs-adalékanyagok is. Értékben mérve, az elmúlt évben megduplázódott ezek forgalma, de a Kemikál minden nehézség nélkül több építési vegyianyagot tűd adni a lakosságnak. Ablakokat, ajtókat a várható igény feletti mennyiségben kínálnak a gyártók. Egyre nő a piacon a jó hőszigetelésű — bár viszonylag drága — ablakok aránya. N. K. G. Nézzük először a magánépítés alapvető .szerkezeti anyagát, a téglát. A tervezett lakásszámhoz elegendő a téglaipar kétmilliárd kisméretű terméke, továbbá a Kazincbarcikán gyártandó 140 millió darab kisméretű téglával egyenértékű gázszilikát falazóblokk. Az elmúlt években kevés volt a kis méretű tégla. A január 1-től kötelező hőszigetelési, szabvány alkalmazása várhatóan rászorítja az építtetőket, hogy csak pilléreket és kéményeket rakjanak kis méretű téglából — ezzel megszűnik a hiány is. Cementből lesz elegendő a TÜ-, ZÉP- és ÁFÉSZ-telépeken. A belkereskedelem 1,8 millió tonnát rendelt, de ha ez kevésnek bizonyulna, a gyártók készségesen adnak többet is a kereskedelemnek. A házak födémjéhez könnyít szerkezeti anyagokat keresnek a’ építtetők. A Beton- és Vasbeton- ipari Művek dunaújvárosi és J?■ - batlani gyáraiban a tavalyinál 20 százalékkal többet, Összesen 5,2 millió méter feszített vasbetongerenda ■ készül. Többet gyártanak a kerámiaelemekből és vasbetétből összeszerelhető, Fert-geren- ' dákból is: a múlt évi 500 ezer folyóméter helyett 600 ezret. Növekszik a különböző béléstestek és födémpanelek mennyisége is; harmadával készül több az idén. Az alap, a fal és a födém után nézzük a tetőt. Fenyőfűrészáruból — akárcsak a múlt évben — 330 ezer köbméter kerül belkereSr kedelimi forgalomba. Szintén változatlan a 106 millió darabos cserépkínálat és a 7—8 millió négyzetméteres síkpalatermelés is. A korábbi években több építtető keresett cserepet, mint ahánynak jutott. Igaz, hogy palát minden további nélkül vehettek, de akkor még nagyobb keletje volt a hagyományos tetőfedőanyagnak. Az idén-lesz elegendő cserép — ígérik a kereskedők — viszont a szürke pala helyett inkább színeset kérnek. Könnyű kezelhetősége miatt hamar megkedvelte a lakosság a mészhidrátot. Miután ennek nagyobb hányada import, és ezt nem A múlt évben 34 ezer magánlakás épült fel az országban. Az idén — becslések szerint — 36 ezer készül a családi és egyedi többszintes házakból. Milyen anyagellátásra számíthatnak az építtetők? Az előrejelzés biztató. Az építőanyagok piacán az idén érezteti hatását néhány korábbi beruházás. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rwwgfiraí AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 22. szám Ara: 1,40 Ft 1981. Január 27. kedd KISZ-küldöttség Moszkvában MOSZKVA Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, hétfőn Moszkvában fogadta a Magyar Komunista Ifjúsági Szövetség küldöttségét, amely Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével a Komszomol Központi Bizottságának meghívására tartózkodik .a szovjet fővárosban. A találkozón jelen volt Borisz Pasztuhov, a Komszomol KiB első titkára, valamint dr. Szűrös Mátyás, moszkvai magyar nagykövet. A találkozót megelőzően a mamagyar küldöttség a Komszomol Központi Bizottságánál tett látogatást. 'Fejti György és Borisz Pasztuhov áttekintette a két ifjúsági szervezet együttműködésének eredményeit, a soron következő feladatokat. Fejti György tájékoztatta a Komszomol KB első titkárát arról, hogyan készülnek a magyar fiatalok a KISZ májusi, X. kongresszusára. A magyar KISZ-küldöttség délután ifjúsági nagygyűlésen vett részt a moszkvai Vlagyimir Iljics Villamosipari Gépgyárban. (MTI) VERSENYBEN A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA CÍMÉRT Döntők megyei szinten Alig három hónap telt el azt követően, hogy megjelent a hivatalos közlönyben a Művelődési Minisztérium szakmunkástanulókat mozgósító felhívása — a KISZ Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mir nisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium egyetértésével — az országos szintű szakmai, valamint szakmai és közismereti tanulmányi versenyekbe való bekapcsolódásra. A résztvevők a szakmunkásképző iskolák és az egészségügyi szakiskolák végzős diákjai, valamint a középiskolát végzettek nappali szakmunkásképző tanfolyamának utolsó éves hallgatói közül kerülnek ki. Bács-Kiskunban két és félezer tanulót ösztönöz a kiírás a tananyag alaposabb elsajátítására és a helyzetektől függő alkalmazására. Legtöbben az ipari és építőipari szakmákban indultak, de a kereskedelmet és vendéglátó- ipart is csaknem ötszázan képviselték az intézeti vetélkedőkön, amelyeket a KISZ-bizottsággal és a tanulói szakszervezeti alapszervezet bizalmi testületével együttműködve szervezett meg az iskolák vezetősége. A feladatok összeállításáról, a teljesítmények valós értékeléséről, s a tanulók és a felkészítő pedagógusok jutalmazásáról a szakmai munkaközösségek bevonásával gondoskodnak. Már menet közben gondoltak a szakmai és tantárgyi versenyek megyei szintű szervezésére. A Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztálya időben eljuttatta a gyakorlati feladatlapokat a vetélkedők szervezésére vállalkozó iskoláknak. A kereskedelmi és vendéglátóipar szakmunkás-jelöltjei a múlt hét második felében mérték össze tudásukat és képességeiket. Négy iskola tanulói összesen hét szakmában bizonyították a felkészültségüket, a legtöbben kecskemétiek voltak. Az ipari és építőipari szakmák erőfelmérő tudáspróbái február 8-ig fejeződnek be Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Baján és Szabadszálláson. Ezeken kilenc iskola tanulói vesznek részt. Az első—harmadik helyezést elérő szakmunkástanulók díjazásáról a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a rendező iskola gondoskodik. Jó lenne arról is számot adni, hogy az elismerésekből egyre több vállalat veszi ki a részét, mivel a leendő szakmunkások minél jobb felkészültsége egyszerre vállalati és társadalmi érdek. H. F. Lesz miből házat építeni IDEI FELADATOK IPARI ÜZEMEKBEN Előtérben a költségek csökkentése Egy éve változott meg a gazdaságirányítás egyik fontos eleme, a szabályozórendszer, ami arra hivatott, hogy a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése érdekében hozott központi döntéseket közvetítse a gazdálkodó egységekhez. Akkor elég sok bizonytalanságot lehetett tapasztalni az üzemekben az új szabályozók értelmezését, s még inA Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti távvezetéki üzemében az idén — mint arról Herpai Sándor üzemgazdaság- vezető tájékoztatott — a legfontosabb feladat az önköltség csökkentése, vagyis az, hogy az Ál- földön kibányászott kőolajat és földgázt az eddiginél kevesebb költséggel juttassák el a felhasználási helyekre, illetve az országos vezetékhálózatba. Ugyanez vonatkozik a tranzitszállításokra is. Egyébként az idei terveik tükrözik az országos energiatakarékossági törekvéseket: mennyiségi növekedésre nem számítanak a gázszállításnál. A létszámot egy százalékkal csökkentik. Egyes munkahelyeken műszaki fejlesztéssel lehetővé teszik az emberi felügyelet nélküli üzemelést. Ebben az évben kezdik kiépíteni a telemechanikai rendszert, ami lehetővé teszi például azt, hogy a kecskeméti üzemközpontban egy gombnyomással kinyissák, vagy elzárják az ország távoli pontján lévő vezeték zárját. Legelőször az Algyő és Százhalombatta közti fontos vezetékszakaszon végzik el a korszerűsítést, amire sor kerül a VI. ötéves tervben az üzem egész területén. Az idén a városföldi kompresszorállomáson milliárdos beruházást kezdenek meg, ami a szovjet—magyar tranzit gázszállitást szolgálja majd. A tavalyi feladatait jól oldotta meg a GOV kecskeméti üzemének kollektívája. Ez mondható el a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárának dolgozóiról is. akik a népgazdasági és vállalati követelményeknek igyekeztek jól eleget tenni. Svecz Zoltán műszaki főmérnöktől tudjuk, hogy a vállalat járműgyártási tervének teljesítéséhez folyamatos alkatrészszállítással járultak hozzá. Belföldön 570 millió forint értékű terméket adtak el, az NDK- ba 45 millió értékben szállítottak. A hatékonyságot a nyereség, a készletek és a bérgazdálkodás adatai szerint a tervnek megfelelően javították. Fontos esemény volt a gyár életében, hogy a rekonstrukció befejezésével egyidő- ben üzembe helyezték a csátaljai új, 3 ezer négyzetméter alapterületű csarnokot. kább a hozzájuk való alkalmazkodást illetően. Köztudott, hogy az új tervidőszak elején ismét számítani kell változásokra, úgy tűnik, mégsincsenek kétségbe esve a gazdasági vezetők és munkatársaik. Az adott körülmények közt igyekeznek üzemeikben gazdaságosabbá, jobbá tenni a munkát. • A Ganz VM bajai gyárában vasútállomásokon alkalmazott rendelkezőasztal működését ellenőrzik. (Tóth Sándor felvétele) Az ipari üzemek 1981-re általában csak szerény termelésnövelést terveztek, ezzel szemben a Ganz VM bajai gyára 6 százalékos felfutást irányzott elő, amihez elegendő megrendelést kaptak. Az idei termékszerkezetük vasútbiztosító berendezésekből, felvonóvezérlő berendezésekből és vasúti járműkészülékekből tevődik össze. A hatékonyság további fokozása érdekében 1981-ben a normaegyensúly biztosítására törekednek, jobban kihasználják a gépeket, csökkentik az anyag- és energiaköltséget, javítanak a munkaerő-gazdálkodáson szervezéssel, s technológiai fejlesztéssel korszerűsítik a gyártást. A Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet alaptevékenysége a szolgáltatás, de árutermeléssel, alsó- és felsőruházati cikkek előállításával is foglalkoznak dolgozói. Sibalin István elnök elmondta, hogy a lakosság igényeinek teljesebb kielégítése mellett náluk is fontos feladat a mosás-vegytisztítás, a festés, a méretes szabósági tevékenység és az árutermelés gazdaságosabbá tétele. Tavaly 50 millió forint árbevételt értek el, a nyereségük várhatóan a tervezett 2,5 millió lesz. Az- elmúlt évben a szolgáltatások árainak emelése is közrejátszott abban, hogy a bevételük 5 millióval nőtt az -előző évihez képest. Tevékenységüket új létesítmények üzembe helyezésével bővítették, korszerűsítették. A munka minősége az ellenőrzésre hivatott szerv vizsgálatai szerint javult. Az idén az egyik fő törekvésük, hogy a mosás-vegytisztítás ban több munkát végezzenek a lakosságnak. Űj településeket kapcsolnak be a megyében a felvevőhálózatukba. Baján kísérletképpen egy-két nagyüzemben is létrehoznak felvevőhelyet, hogy ezzel segítsenek a dolgozó asszonyoknak. Bővítik a népszerűsödő ágyneműkölcsönzést. A méretes részlegben az egyes munkák elvégzési idejének rövidítésével akarják gazdaságosabbá tenni a termelést, ami természetesen nem mehet a minőség rovására. A. X. S. 1
