Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
4 • PETŐFI NEPE O 1981.-Január 23. A MUNKAVERSENY TAPASZTALATAI Új időszak kezdődik Beszélgetés a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárával Sok fórumon elhangzott az utóbbi időben, hogy gazdasági építőmunkánk, szocialista viszonyainak fejlesztésében jelentős tényező volt az V. ötéves tervidőszakban is a munkaverseny-mozgalom. Bács-Kiskun megyében is számos kezdeményezés segítette gazdasági nehézségeink leküzdését, s mindezek jelentős forrásai voltak eredményeinknek. Azzal a kéréssel kerestük fel Princz Lászlót, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárát, hogy beszélkongresszusi munkaverseny ÁLLAMI VÁLLALATOKHOZ KÖTŐDVE Szövetkezeti ipar Császártöltésen A népgazdasági ágak közül az ipar vezető szerepet játszik a nemzeti jövedelem megtermelésében. Éppen ezért rendkívül fontos feladat a VI. ötéves tervidőszakban tevékenységének hatékonyabbá tétele. Ennek egyik feltétele a termelési és a termékszerkezet átalakítása a világpiac igényeinek ismeretében, amihez viszont rugalmas, jól fölkészült háttériparra is szükség van. Az exportra szállító vállalatok termelését alkatrészek, részegységek készítésével, szerelésével segítő háttéripari üzemek sorában számos ipari szövetkezet található. Bács-Kiskunban többek közt a Építőipari Szövetkezet vállalja jen a felszabadulási, illetve tapasztalatairól. — Ehhez a versenyhez közel 7000 brigád csatlakozott a megyében. A kongresszusi versenyben reszt vevők vállalásainak középpontjában továbbra is a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség javítása állt. Ennek érdekében számos helyen állították előtérbe a minőségi követelmények szigorúbb betartását, az anyag- és energiatakarékosságot, importanyagok csökkentését, azok helyettesítését hazai termékekkel. A felajánlások teljesítése nem egy helyen — különösen a mezőgazdaságban — jelentős erf-feszítéseket követelt. — Csupán a kedvezőtlen időjárás okozta buktatókra gondolva — komoly helytállásra volt szükség a földeken. Meg rugalmasságra, gyors alkalmazkodásra az előre nem látott nehézségek leküzdésére. — A Kiskunsági, valamint a Bácska és Duna-melléki TESTÖVHÖZ tartozó 1291 szocialista brigád 21 253 tagja például a kedvezőtlen időjárás okozta veszteségek csökkentésére, a mellék- termékek hasznosítására, a körültekintőbb betakarításra, a szárítóberendezések gazdaságosabb üzemeltetésére módosította az év eleji felajánlásokat. — Év közben módosítottak a terven; mert változtak a munkafeladatok ... Ügy gondolom, ez is olyan elem, amit hasznos beépíteni a munkaverseny továbbfejlesztésének tartalmi ^ módszerei közé. — Feltétlenül; > Ilyen jó > elemekről beszélek még a későbbiekben ... — Elnézést a közbevetésért. Folytassuk akkor az iparban kibontakozott hasznos kezdeményezésekkel. — A minőség javítására tett felajánlások teljesítésével javult az első osztályú áruk és a gazdaságosan értékesíthető termékek aránya a Bajai Finomposztó Vállalatnál, az Alföld Cipőgyárban, a baromfifeldolgozó vállalatoknál, a Habselyem kecskeméti gyárában. Ugyanakkor — több területen akadályozták a minőség javítására vonatkozó vállalások teljesítését a kooperációs és anyagellátási zavarok, mint például az IGV, az ÉPFA Kecskeméti Gyárában. — Ilyen helyeken pedig a minőség emelését célzó ifelajánlások valóra váltásának előfeltételeként a kooperációs és anyagellátási zökkenők csökkentésére irányuló vezetési törekvéseknek i s helyet kell kapniuk a versenyfejlesztés célt endszerében. — Igen, ez is lényeges tartalmi elem; a feltételek megteremtése ... Ugyanígy az anyaggal, energiával való ésszerű takarékosság továbbvitele, amiben számottevő sikereket mutattak fel az Április 4. Gépipari Műveknél, a MEZŐGÉP Vállalatnál. Elismerésre méltóak az importanyagok , helyettesítését célzó törekvések a BRG-ben, a SZIM-ben, a Kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál. A termék- és termelési szerkezet korszerűsítésére tett felajánlások teljesítésével nőtt az 1 exportképes termékek aránya, és mennyisége a MEZŐGÉP Vállalatnál, a BRG-nél, az Április 4. Gépipari Műveknél, az Alföld Cipőgyárban, a Kecskeméti Asztalos Kisipari Szövetkezetnél, a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetnél. Nagyobb lendületet adott a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny az újító mozgalomnak is. Az új eljárások és javaslatok ki- dologzásának elősegítésére a vállalatok egy részénél újítási versenyt indítottak,.. Ha nincs is itt mód mindegyiknek a felsorolására. de az eddigi példák is határozottan orientálnak, melyek azok a legfontosabb elednek, amik a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének építőkövei. Nélkülük aligha lenne megtartható a kongresszusi' és felszabadulási munkaverseny lendülete a VI. ötéves terv során is ... — Aminek a kezdetével a munkaverseny is újabb szakaszhoz érkezett... A múlt év — SZÓT- kongresszussal zárult — szakszervezeti-mozgalmi eseményein erőteljesen vetődött fel a munkaverseny tartalmi fejlesztésének igénye, lehetősége. Princz elvtárs szerint ennek a fejlesztésnek milyen fő iránya rajzolódott ki a sok vita, észrevétel, javaslat alapján? — A versenyeredmények igen vázlatos felsorolásakor hangsúlyozódtak azok a bizonyos tartalmi elemek, mint a minőség, takarékosság, termelékenység és a többi. Láthatjuk, valamennyi olyan célkitűzéseket jelöl, amelyek a legközvetlenebbül kapcsolódnak a népgazdasági egyensúly javításához,’a gazdálkodás hatékonyságához. Attéve mindezt a VI. ötéves tervre is — azt szűrhetjük le, hogy a versenynek igazodnia kell a gazdaságpolitika új- követelményeihez. Következetesebben szükséges érvényesíteni a gyakorlatban azt az elvet is, amely szerint a brigádok teljesítményét a. munkaköri kötelezettséget meghaladó vállalások szerint kell elbírálni. —_ Elhangzott a vitákban, hogy a kollektív munka mellett a brigádtagok egyénileg is vállaljanak feladatokat. — Ez természetesen ott reális, ahol a technológia jellege, a munka szervezettsége lehetővé teszi az egyéni teljesítmények mérését. A személyes kötelezettségvállalás — a kollektív összefogás és az egyéni kezdeményezés egységén belül — szintén sarkalatos pontja a munkaverseny továbbfejlesztésének. Ugyanakkor megmarad a mozgalom másik, emberformáló „oldala” — gondoljunk a hármas jelszóra. A versenyben részt vevők méltán általánosítható közös vonása — közösségeké, egyes embereké egyT aránt — a munkásmentalitás. Amikor például a minőség javítására adják szavukat, arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a jó munkát becsületbeli ügynek tekintik. Ennek szolgálatában tesznek tanulási, továbbképzési vállalásokat. Jellemző rájuk a társadalmi célokért való áldozat- vállalás.' A tavaly' március j^én, ilietye 29-én végzett kommünista műszakok eredményéként — Hogy csak ezt említsem a szocialista brigádok városfejlesztésben, óvodák, iskolák patronálásában és sok-sok más területen teljesített társadalmi munkái mellett — 7 millió forintot utaltak át a vállalatok gyermekintézmények fejlesztésére. így lesz ez ezután is, csak még szervezettebben ... Mert az is a munkásember szemléletéhez, életérzéséhez tartozik, hogy segíteni kész mindazoknak, akik gondokkal küzdenek. Tóth István Császártöltési Vegyes és tudatosan ezt a szerepet. Kevesebb partnernek, hatékonyabban — A szövetkezet tevékenységében négy részleg; a mechanikai, az építő, az asztalos és a lakatos termelése a meghatározó — tájékoztatott Varga István elnök. — Az utóbbi három lakossági szolgáltatást is végez. Kisebb jelentőséggel személyi szolgáltatásokkal is foglalkozunk. Az V. ötéves tervidőszakban az állami nagyipar hasznos kiegészítése jellemezte'a szövetkezetét. A fő célunk ezekben az években a termékszerkezet korszerűsítése volt. — Milyen teendőik voltak ezen a téren? — Korábban sok partnerrel kooperáltunk, sokféle munkát kaptunk. Ézen kellett változtatnunk a hatékonyság érdekében. Az elmúlt években úgy alakítottuk kapcsolatainkat, hogy azok két vállalattal váltak tartósakká: az MMG Automatika Művekkel, va-' lamint az Lrodagépipari és Finommechanikai Vállalattal. Az MMG budapesti, szekszárdi és kecskeméti gyárának dolgoztunk. A megyei üzemnek a Zsiguli-mű- szerfal előállításához részegységeket. a másik kettőnek kávéőrlőket, illetve villamos kapcsolókat szerelt mechanikai részlegünk. Az IGV kecskeméti gyárát a pénz- tiárgépek billentyűpad-garnitúrái- nak és indikátorainak szerelésével segítettük. Mindkét vállalat exportra szállítja*7 termékei zömét. Sokat fejlődött, igen eredményesen dolgozott az elmúlt öt évben a mechanikai részlegünk. — Az asztalosoknál és a többieknél változott-e valami? — A faipari részleg esetében gazdaságossági és egyéb okok miatt át kellett térnünk az egyedi termékekről a sorozatgyártásra. Ehhez korrekt partnerre találtunk a Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezetben, amely bútorokat szállít tőkés exportra. Mi a Mária elnevezésű garnitúrájuk elemeinek gyártását vállaltuk. Ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a részleg öt év alatt kettőről 11 millió forintra növelte termelését. A BLÉVISZ anyagilag is érdekeltté tett bennünket, úgynevezett exportösztönző részesedést juttat nekünk a részben általunk előállított gyártmányok nyereségéből. Tartalékok kihasználásával — Építésben milyen feladatokra vállalkoztak? — A községi és a járásbeli Kisebb beruházások adtak munkát az építőknek, Császártöltésen pt tan- és egy tornateremmel bővítettük az iskolát, építettünk családi házakat, tataroztuk a tanácsházát és az óvodát, öregcsertőn szakosított szarvasmarhatelepet hoztunk létre, és saját magunknak is elvégeztünk egy emeletráépítést. Nem nagy az építőrészle- gűnk, s reméljük, hogy a VI. ötéves tervben is lesz elegendő megrendelésünk. A helybeli ggészségház énítése várhatóan két évre leköti a kapacitásunkat. A lakatosokat nem említettük még. ök állattenyésztő telepeknek készítettek sertésnevelő kutricá- kat az utóbbi időben. — A szövetkezet fejlődését és gazdálkodását érzékeltető mutatószámok hogyan alakultak az V. ötéves tervben? — Az árbevételünk hetvenötben 22 millió forint volt, 1979- ben pedig már 35 millió. Viszont a tervidőszak utolsó esztendejében csak 31 milliót értünk el, a termelői árak rendezése miatt. A nyereségünk ugyanezekben az években 2,5, 7,4, illetve 5 millió forint volt. Abban, hogy tavaly a nyereségünk nem esett jobban vissza, a tartalékok kihasználása és az exporthoz váló „bedolgozásunk” játszott közre. Módosul, de nem változik — Mik az elképzeléseik a VI. ötéves tervre? — A koncepciónk módosul, de nem változik meg. Továbbra is az álami ipar hasznos kiegészítésére törekszünk, s a háttéripari szerep teljesebb betöltésére. Esetenként alkatrészgyártást is vállalnánk partnereinktől, nem csupán szerelést. Egyéb téren is igyekszünk szorosabbá tenni az együttműködést. Például fölkészültünk szerszámgyártásra és javításra. Az MMG-nek felajánlottuk: mi készítünk nekik szerszámokat,. ők pedig segítsenek ki bennünket speciális technológiákkal. — Növelik a termelést? — Szolid növekedést terveztünk, 1985-ben az elképzeléseink .Szerint 35 millió íoript .lesz az árbevételünk. A' Szövetkézetközi kooperációban teyékenykedő asztalos részlegünk fokozza a gazdaságos tőkés exporthoz történő szállítást. Az eddigi havi 400 helyett az idén 750 Mária-garnitúra ele- ■ meit kéri tőlünk a BLÉVISZ. Ennek a feladatnak a megoldásához technológiai fejlesztést hajtottunk végre. A partnereinkkel való együttműködést jó minőségű munkával erősíteni akarjuk a következő években — mondta Varga István, a Császártöltési Vegyes és Építőipari Szövetkezet elnöke. A. T. S. • A mechanikai részlegben az IGV kecskeméti gyárának pénztár- gépegységeket szerelnek. (Tóth Sándor felvétele.) NAPKÖZBEN HÁZUNK TÁJA Nem mindegy, hova utalják Mostanában több kistermelőtől érkezett panasz hozzánk részben írásban, részben szóban, hogy az iparnak szállított tejért csak hosz- szas huzavona után kapják meg a pénzt. Részlet az egyik, szerkesztőséghez címzett lajosmizsei levélből. „Hol az egyik, hol a másik termelőszövetkezet ül rajta, mert ha kérdezzük, mikor lesz fizetés, azt a választ kapjuk, hogy nincs pénz. Hol van, azt szeretnénk tudni, mert a termelőszövetkezet közvetítésével szállítjuk a tejet, természetesen innen várjuk az ellenértékét." Érdeklődtünk Kecskeméten a Közép-magyarországi Tejipari Vállalatnál, hogy mikor szokta kifizetni a tej ellenértékét'. Azt a választ kaptuk, hogy minden hónapban pontosan átutalják a pénzt. Előleget adnak, és a következő hónap 10—12-e körül a járandóságot eljuttatják ahhoz a gazdasághoz, amely felvásárolja a kistermelőktől a tejet. Ez úgy történik, hogy megegyezés alapján vagy a közös gazdaság, vagy a háztáji számlájára kerül az ösz- szeg. Ha a szövetkezet számlájára kerül a pénz, akkor kezdődnek a bajok. Előfordulhat, hogy a gazdaság sorban áll, vagyis pénzügyi szaknyelven szólva fizetésképtelen, akkor leemeli a bank a teljes összeget a tejpénzzel együtt. Ilyenkor természetesen nem tud fizetni. Ez bosszúságot okoz a kistermelőiknek. Ezért legtöbb gazdaságban úgy oldják meg, hogy a háztáji számlára utaltatják át az összeget. íev pontosan tudják fizetni a gazdákat. Arról is hallottunk, hogy a tejipar a falusi takarékszövetkezethez juttatja el a pénzt, ott vehetik fel a termelők. Talán ismét érdemes idézni a levélből egy-két gondolatot. „... a kistermelő azért tart egy-két tehenet, hogy segítség legyen a konyhára, jöjjön egy kis pénz. A jószágoknak is kell a takarmány, de ha nem kapjuk meg g tej értékét, akkor se a konyhára, se a jószágnak nem jut I..” A sorok mögött a szövetkezet iránti bizalom is érezhető. Ez a bizalom, amennyiben nem kapják meg a járandóságot a gazdák,, könnyen megrendül. Nem beszélve arról, hogy a termelési kedvre is hatással van, ha nem fizet a gazdaság. Ez a véleménye többek között Gáspár Ferencnek, a szabadszállási Aranyhomok főkönyvelőjének is, aki éppen az említett okok miatt azt hangsúlyozza, hogy a háztáji árúk ellenértékét kezdettől fogva külön számlára utaltatják. K. S. Dobozolják a sonkát # Immár egy esztendeje, hogy megkezdte termelését a Kapos-, vári Húskombinát sonkakonzerv üzeme. Az egy év alatt, az üzem kétezer-négyszáznegyven tonna dobozolt árut készített, amelyből az USA-ba, a Kanári-szigetekre, valamint Libanonba mintegy hatszáz tonna dobozolt sonkát szállított. A képen: a dobozoló gépsor. (MTI-fotó.) Megkezdődik Legkorábban a téld favédelem munkáival kezdjük a kiskertben a tevékenységünket. A fák téli védelme elsősorban a rágcsálók és a vadak kártétele miatt szükséges. A pockok körülrágják a fiatal fák föld alatti törzsrészeit, ék alakban elvékonyítva teljesen átrághatják a gyökereket. Az idén különösen oda kell figyelni erre a kártételre, hiszen az elmúlt évtized legnagyobb pocok járványa volt tavaly. A legáltalánosabban az Arvalin néven kapható, cinik- foszfidos gabonával irtható. Ennek csalogató képessége és hatástartama 3 százalék növényolajadagolással vagy kevés melasszal édesítve javítható. Mivel gyomorméregként fejti ki hatását, a haszonállatokra, különösen az apró jószágokra vészé-, lyes lehet, ezért olyan edénybe, műanyag csodarabba, lyukas ládába stb. juttassuk «ki a fák közelébe, hogy se a baromfiak, se a' madarak vagy egyéb jószágok ne férhessenek hozzá. Jó eredményt várhatunk az ennél mérgezőbb Racumin vagy Pat-min alkalmazásakor is. Lassabban, de biztosabban ölő mérgek. A vadak és nyulak is veszedelmesek, amelyek elegendő zöldtakarmány hiányában megrágják a cserjék, fiatal fák kérgét. A két- hárorn éves vagy ennél is idősebb károsított fák áthidalásnak nevezett oltásmáddal, esetleg alany- csemeték mellé ültetésével és beoltásával menthetők meg. A nyúlrágott részek kitisztogatása hátrányos lehet, mert a rendszerint megmaradt háncsszövet alatti kambium sebforradását és a nedvkeringést megindító auto- ' matikus védekezést megakadóa munka lypzza. A rágott részeket azonban sebtapaszként használható oltóviasszal mielőbb be kell kenni. Nyúlkártétel ellen biztos védekezést erős kerítéssel érhetünk el. Ez ajánlható fiatal fák egyedi védésére is. A metszés, az ágak eltávolítása és különböző sérülése kaput nyit a kórokozók, a baktériumok, a gombák behatolásának. A roncsolt rész eltávolítása után, ha Csaknem négyezerre tehető a megyeszékhelyen azoknak a kiskerteknek a száma, ahol valamilyen —‘ kisebb, nagyobb — formában növénytermesztő tevékenységet folytatnak az ott lakók. Az egész megyében nagy hagyománya van a kisárutermelésnek, azonban nem mindig egyszerű a hobbi-kertészek dolga. Többek között erről volt szó azon a beszélgetésen, amelyre az élmúlt héten került sor Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban. A kistermelők, gondjairól a Kocsis Pál kertbarátkor tagjai, és a hetény- . egyházi Mathiász János kertbarátkör vezetője szólt. Elsősorban sérelmezték kiszolgáltatottságukat, hiszen a kereskedelem, az átvevő gyakran — ahogy mondták — visszaél a rpo- nopolhplyzetével. Újszerű lesz az első negyedévben megkezdődő piaci árverés. Az elképzelések szerint, ahogy dr. Agud Károlytól, a városi' tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjétől megtudtuk, reggel 5 órától egy átvevő minősíti a beérkezett kisgombafertőzést tapasztalunk, az elhalt szövetet az egészségesig ki kell vágni. Ezzel olyan sima felületet hozunk létre, amelyré egyenletesen felvihető a sebkezelő anyag; például a kaptafol hatóanyagot tartalmazó Santar SM paszta. Várható, hogy az év elején már megjelenik az első hazai gombaölő szert tartalmazó, egyben gyógyító hatású sebkezelő szer, amelyet minden jelentős, hazánkban előforduló rákbetegség és kéregelhalást okozó gombabetegség ellen eredményesen használhatunk. termelői gyümölcsöt, zöldséget, majd az árban fentről lefelé haladva a vevők döntik el, hogy mit is ér nekik a felkínált termény. Sérelmesnek találták a szaporítóanyag-ellátást is. A KERTFORG KFT — az egyik legnagyobb szaporítóanyag forgalmazó — tájékoztatása szerint ősztől javulni fog az ellátás a kurrens fajokból és fajtákból. Az UNIVER ÁFÉSZ vállalta, hogy amennyiben a facsemeték megérkeznek Kecskemétre, a forgalmazói árrésről lemondva értékesíti a megrendelőidnek. ötletként vetették fel, hogy a nagyobb szaktudóst igénylő munkákat valamilyen formában szakemberekkel kellene elvégeztetni,- természetesen nem ingyen. Cserében, ahogy Vígh Lajos, a Kocsis Pál kertbarátkor vezetője elmondta, a kampánymunkák idején, szüretkor, gyümölcsbetakarításkor szívesen szerveznének a nyugdíjasokból munkacsapatot. Cz. Kecskeméti kiskertek
