Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

1980. január ZZ. • PETŐFI NÉPE é 7 SPORT* SPORT .SPORT A MI OTTHONUNK MA: SPORT AKTÍVA Kecskeméten a városi ta­nács dísztermében 9 árakor kezdődik az MSZMP Kecs­keméti Városi Bizottsága, és Kecskemét város Taná­csa által rendezendő* sport- aktívaülés, amelynek elő­adója Fischer István, a vá­rosi tanács elnökhelyettese. SAKK A T. Nagy Antal sakk­emlékverseny 8. fordulója, Kecskemét, a Spartacus klubhelyiségében 17.30-kor. Ahogy én látom.. Miskó István tanácselnök, országgyűlési képviselő Tiszakécske sportjáról ^„Tulajdonképpen mentegetőz­nöm kellene, mert vannak nálunk a községben többen is, akik job­ban értenek a sporthoz. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy nekem pines véleményem ... Ugyanakkor előre leszögezhetjük: - nem val­lom magam fanatikus sportsze­rető szurkolónak. De, ha győz va­lamelyik tiszakécskei csapat, ak­kor nem cserélnék egyetlen ta­nácselnökkel sem. Hogy büszke vagyok? Hát ez csak természe­tes, nem? Az én sportszeretetem a tisza- kécskeiek szeretetén keresztül nyilvánul meg. Bennük is az egészséges embert szeretem. Iz­gulok értük, amikor a járási spartakiád döntőjén látom, hogy küzdenek a községünkért, vívnak önmagukkal. S- -akkor felvetődik bennem a gondolat; hát miért nem foglalkozunk velük rendsze­resen, Hogy a verseny ne szen­vedés, küszködés legyen, hanem játék?! De menjünk le a „gyökerek­hez". Azt hiszem ezt a kérdést innen kezdve kell vizsgálni. Hal­lok róla, látom ,a - fizikailag fej­letlen gyerekeket. S lelkiismeret- furdalásom van, mert még min­dig nem tettünk meg mindent a réndszeres testnevelésük érdeké­ben. Mi itt, Kécskén ezt évekkel ezelőtt felismertük; a testnevelés­nek, a sportnak egészségügyi funkciója van. Nagyon sokat is tettünk érte, de nem eleget... A felnőtt generációt nehéz megmoz­gatni, de a jövőt a mai fiatalok­kal kell kialakítani. Ennek azon­ban feltételei vannak. Viszont a jó feltételeknek nevelő hatásuk is van. Igényt támasztanak. Ezt a kultúrház felépítése után ta­pasztaltuk. Akkor azt mondtuk: legyen sportcsarnok. Megcsinál­tuk. Elmentem az egyik edzésre; nyolcvan gyerek, nyolcvan kosár­labdát pattogtatott. Eszembe ju­tott a gyermekkorom: mi az ut­cán szaladgáltunk, mezítláb, rongylabdát kergettünk ... A sportcsarnok tömegméretű fellendülést hozott, igényt. Ezt az igényt azonban az általános^ is­kolában kell kifejleszteni. " iskolástól sportalközpontot kell csinálni. Amikor bezár az iskola, , akkor Wieg a környék lakói lépnek be. Ezzel egyidőben meghirdettük a bítumenespálya-építési akciót. Eteken a létesítményeken min­dent lehet csinálni; focizni, röp- labdázni, teniszezni, s kevés kar­bantartást igényel. Mikor egy kjs pénzünk van, csináljuk. öt évvel ezelőtt kezdtük, öt év múl­ttá’ fejezzük be. Eddig ötöt építet- tünk, még kettő van hátra, s ak­kor minden húsz főt meghaladó iskolában lesz pálya. A nagy is­kolákban illetve a községben már tfeámészetes, hogy sportcsarnok, kondicionálóterem, sportliget, Űj- kecskén, Bőgőn tornaszoba, kul­túrház áll a gyerekek rendelke­zésére. Kerekdombon most tár-' sultak egy pálya létrehozására. Sátrat teszünk rá, hogy télen is használható legyen. Nem csak drága pénzen lehet ötletes dolgo­kat csinálni. Nálunk — ezt is kimondtuk! — a testnevelő tanár azonos értékű a® matektanárral. A régi görö­göknél a gimnasztika a legjob­ban megkövetelt tantárgyak közé tartozott Hiszem, hogy ennek a követése hasznos. Ebből profitál a község, a megye, a magyar sport is. A KSC-vel együttműködési megállapodásunk van. A tehetsé­ges gyerekeket odaadjuk, a KSC viszont kölcsönad nekünk játé­kosokat. Reméljük, elérjük *majd, hogy a környező kisfebb települé­sek meg majd nekünk adják a tehetséges fiataljaikat. Mi Tiszakécskét képesnek tart­juk arra, hogy néhány éven belül a legjobbak között legyen az azo­nos nagyságú községek, kisebb városok versenyében. Eddig is számos versenyzőnk vitte el a község jóhírét a világba. Kiss Ju­li kétszázszor húzta magára a cí­meres mezt a röplabda-váloga­tottban, a birkózó-világbajnoksá­got nyert Tóth István, a Seres­testvérek innen indultak el. Lényeges kérdésnek tartjuk a sporttal való foglalkozást. Ha az nálunk egy-egy hétvégén ezer­ötszáz embernek lelki problémá­ja, hogy győz-e a labdarúgócsa­pat, akkor tudomásul kell venni; ez közügy Tiszakécskén. Mint községi vezető magam is tapasztalom, hogy növekszenek az elvárások a testnevelési és sport iránt. Az anyagi feltételek megteremtése azonban még nem ■'réndISiíttk Sokszor ügyeskedni JcellAihQgy 4 sportra le: tudjunk csípmegy kis pénzt. Ennek a nagysága sokszor attól függ, jó­kedve van-e a gazdaságvezetőnek, szereti-e a sportot? Ezt nem szub­jektív alapon kellene elrendezni. Hiszen a testnevelés szerves ré­sze az életnek, az emberről való gondoskodásnak, a különböző be­tegségek megelőzésének is. Én itt a községben szerencsés embernek mondhatom magam. A tiszakécskei emberek megértők, áldozatkészek, rugalmas gondol­kodásúak, vállalják az új, kor­szerű kockázatát. Azért is juthat­tunk odáig, hogy az élet szinte minden területén, így a testneve­lésben és a sportban is emelt fővel álljuk ki az összehasonlí­tást. A feladat megvalósításának a kezdetén vagyunk. Az lesz majd a jó világ, ha a felnőtt generá­ció örökli a testnevelés, a sport iránti igényt; továbbviszi magá­val, mint a késsel, villával való evés igényét. Hiszem, hogy mi ezt elérjük, mert minden törekvé­sünk, tettünk arra irányul, hogy az új, a jó iránt fogékony, mo­dern gondolkodású testben, lé­lekben egyaránt egészséges nem­zedékeket neveljünk.’* Banczik István Uj köntösben jelenik meg a Labdarúgás s* Kellemes meglepetéssel kedves­kedik a „Labdarúgás” című lap Olvasóinak: az 1981 januári, a XXVII. évfolyam első számával külsőleg és tartalmilag is megúj- hodva kezdte az új évet. A sport­ág honi és külföldi eseményeinek kedvelői ezentúl már 48 oldal se­gítségével tájékozódhatnak ked­venc sportágukról. A tizenhat többletoldalt színes belső fotók élénkítik. Az új nyomdai megol­dások tetszetősek, korszerűek. (MTI) SOROKBAN KÉZILABDA A Kecskemét városi Tanács Testnevelési és Sportfelügyelősége és a Kertészeti Főiskola Sport­egyesülete ebben az évben is meg­rendezi férfi és női csapatok szá­mára a téli felkészülési időszak­ban a kézilabda teremkupát. A mérkőzésekre a Kertészeti Főis­kola tornacsarnokában kerül sor február 15-én, 22-én, március 1-én 8.00 órakor, és február 14-én, 21- én és 28-án 14.00 órakor. Nevezni lehet február 5-én déli 12 óráig. A sorsolásra ugyanezen a napon kerül sor 15.00 órakor. SAKK T. Nagy Antal-emlékverseny 6. fordulójának eredményei: Kuru- csai M.—Nagy 1:0, Kurucsai I.— dr. Bottá 1:0, Gömöri—Kovács 1:0, Dósai—Roszik 1:0, Vidéki— Andrási 1:0, Németh T.—Szabó 1:0, Bóna—Borsos 0:1, Kökény— Mészáros 1:0, Torma—Balanyi 1:0, Németh M.—Csorba 1:0, Tóth —dr. Huri 1:0, Bense—Mihácsi. Döntetlen: Balázs—Zöldi, Maro­si—Garaguly, Merás—Polgár. Az élmezőny állása: 5,5 pontos: Kurucsai M., Kurucsai I., 5 pon­tos: Gömöri, Dósai. 4,5 pontos: Nagy, dr. Bottá, Zöldi, Balázs, Vidéki. CSELGÁNCS ^ •••>'' '■" « « Február 14-én,' szombaton ren­dezik meg Kecskeméten, a Városi Sportcsarnokiban a Magyar Nép­köztársasági Kupa 1981. évi I. o. felnőtt egyéni csapatversenyt. A délelőtt 10 órakor kezdődő csel­gáncs-verseny három tatamin fo­lyamatosan, egész napon át tart. SAKK W1JK AAN ZEE: Adorján András orvosi tanács­ra visszalépett a nemzetközi sakktorna további küzdelmeitől, miután a 4. fordulóban nem tud­ta befejezni az amerikai Browne elleni partiját. Sax sötéttel meg­osztozott a ponton a holland Tim- mannal. Az angol Miles legyőzte a svéd Anderssont, a holland So- sonko a román Gheorghiut, Taj- manov remizett honfitársával, Szvesnyikovval. Miles, Szvesnyikov és .Sosonko vezet 2,5 ponttal, Sax 1,5 ponttal a 8—12. helyen áll. LINARES: A nemzetközi sakktorna 3. for­dulójában a két magyar, Ribli és Portisch egymással mérkőzött. Játszmájuk döntetlenül fejeződött be. Ugyanilyen eredmény született a Karpov—Larsen mérkőzésen is. míg az amerikai Christiansen meglepetésre legyőzte a jugoszláv Gligoricsot. Karpov, Ribli és Christiansen áll az élen 2,5 pont­tal, Portisch 0,5 pontjával pilla­natnyilag holtversenyben a 9—11. helyet foglalja el. (MTI) A fűtés és az egészségünk A fűtés a sajtóban, a rádióban, és a televízióban egyaránt gya­kori téma. A kérdés szezonális aktualitásán kiviül nyilván a köz­ismert energiagondok miatt ke­rült most, a szokásosnál is job­ban előtérbe. Bár ez a probléma főleg gazdasági jellegű, megnyug­tató megoldása aligha képzelhető el az egészségi szempontok mér­legelése nélkiül. A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan „mikro­klíma” megteremtésére törek­szünk, ami az embernek jó köz­érzetet, úgynevezett „komfortér­zést” biztosit. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé- kevésbé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan el­vezetésére, és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hő­mérsékletre célszerű „felfűteni”, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugod­tan ülő ember példáiul általában 20—22 Celsius-fok között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmér­sékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát vé­geznek, ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek, megizzad­nak. Az izommozgás ugyanis — intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhe­lyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12—18 Celsius-fök közötti hőmér­séklet látszik ideálisnak. A für­dőszobákban és a zuhanyozókban körülbelül 24 Celsius-foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartóz­kodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek ki­alakulásában általánosan ismert. A túlfűtés káros egészségi hatá­saival azonban már sokkal keve­sebben vannak tisztában. Annyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbágya­dunk, elálmosodunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befo­lyásolja az ember tevékenységét, sőt, bizonyos munkakörökben ve­szélyes is lehet.- Amikpr peéig4áj- melegedvej. megizzadva kSepüB: a1'szabadba vágy " hflVBSébb^Wza- tosabb helyen — folyosón, lép­csőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkal­mazkodni, és így könnyen meg­fázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőel­oszlás. A lakószoba fűtése pél­dául akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több, mint 2—4 Celsius-fok, a hő­mérséklet napi ingadozása pedig nem Haladja meg a 3—6 Celsius- fokot. Az említett követelmények­nek az etázs-, a központi- és a távfűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is jól szabályoz­hatók, helyes üzeméltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőeloszlást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteoro­lógiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „komfortklíma” követelményei­nek. A térbeli hőeloszlás is kevés­bé egyenletes, azaz a kályha kö­rül mindig jóval melegehb van, mint a szoba távolabbi sarkában. Kedvező viszont, hogy a cserép hosszú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhával ezért a hőmérséklet nagyobb na­pi ingadozásai elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan felme­legszik, de gyakorlatilag csak ad­dig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tartózkodásra szolgá­ló helyiségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább hát­térbe szorul. A jó közérzetet biztosító mikro­klímához hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérsék­lete 80 Celsius-fok fölé emelke­dik, a légtérben állandóan jelen­lévő por pörkölődik, ezért a le­vegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhö­gési inger és a szomjúságérzés. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi-, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel, vagy egyszerűen ke­vés víz folyamatos párologtatásá­val lehet rajba segíteni. Etázs-, központi- és távfűtés­nél káros égéstermékekkel gya- . korlatilag nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek mar^gékta^ „ fjagj vezetését. Ennek ér%kebéb*a kéi ményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — meg­adott időközönként tisztítani kell. MELLÉNY-TUNIKA Akár . új anyagból varr­juk, akár 'szét­fejtett kabát­ból, ruhából alakítjuk át, csinos, kényel­mes és prakti­kus darabja le­het ruhatá­runknak az el­következő téli hónapokban a bemutatott mellény-tuni­ka. Tettebb alak­ra is előnyös, mert a hosz- szú, V-alakú kivágás opti­kailag nyújtja az alakot, ilyenkor öv nélkül, vagy egészen kes­keny övvel vi­seljük. Készül­het meleg, vas­tag szövetből, ierseyből, kord­bársonyból, sőt vékonyabb, pu­ha műbőrből, hasított bőr­ből. Alája blúzt felvéve, szok­nyához, nadrág­hoz viselhető. Ugyanilyen fontos az előírások­nak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési technika. A zárt, fűtött helyiségekben előbb-utóbb kedvezőtlenül meg­változik a levegő összetétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxid-tartalom, az embe­rek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről különböző szennyező anyagok kerülnek ä légtérbe. A levegő kellő felfris­süléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodunk. Télen a külső és a belső hőmér­séklet között meglehetősen nagy a különbség, ezért a szükséges légcseréhez ilyenkor néhány per­ces szellőztetés is elegendő. Receptek májrolád 2 Hozzávalók 4 személynek: fél fej káposzta (1/2 kg), 5 dkg vaj vagy margarin, só, bors, 4 nagy szelet marhamáj, 4 vékony szelet szalonna, 1 dl tejföl. A káposztát megtisztítjuk és fel­szeleteljük. Forró zsiradékban körülbelül 15 percig pároljuk. Fű­szerezzük. A májszeleteket fű­szerezzük, a káposztát rátesszük, és a májszeletekbe göngyöljük. Á májroládokat szalonnával átfog­juk, majd megsütjük. A zsiradé­kot vízzel felöntjük és tejfelt ön­tünk hozzá. A májroládokat még körülbelül 5 percig pároljuk eb­ben a szószban. ZÖLDSÉGES HÜS Hozzávalók: 75 dkg sertéslapoc­ka (csont nélkül), só, frissen őrölt bors, hagymapor (krém), 5 dkg füstölt szalonna, 2 evőkanál olaj, 2 fej vöröshagyma (10 dkg), 20 dkg paradicsom, 37 dkg sárgaré­pa, fél kg burgonya, 30 dkg zöld­borsó (friss vagy mélyhűtött), roz­maring, kakukkfű, -fokhagyma- por, 1 kávéskanál cukor, 3—4 evő­kanál tejszín, petrezselyem. A húst megmossuk, lecsöpög- tetjük, fűszerezzük, Az olajat ser­penyőben felmelegítjük, a koc­kára vágott szalonnát kiolvaszt­juk, és a húst benne ropogósra sütjük. - A megtisztított’ kockára megpirítjuk, és aj ■paradrtBómot "beletesszük. Majd -fedő alatt együtt ! és nejgyed óra hosszat pároljuk. Közben a sár­garépát és a burgonyát megtisz­títjuk, és kockára vágjuk. Szin­tén a húshoz adjuk és fűszerez­zük. Majd fél óra hosszat párol­juk, A húst kivesszük. A zöld­séghez cukrot teszünk, és hozzá­öntjük a tejszínt. Ajhúst felszeleteljük, a zöldség­re tesszük, és a szafttal leöntjük. Petrezselyemmel díszítjük. CAMEMBERT — SÜTVE Hozzávalók 4 személy részére! 2 doboz Camembert sajt, 2 tojás,’ fél liter olaj, 1 kávéskanál őrölt, bors, liszt, pirított kenyér,- -eper- lekvár. A Camembert sajtot.két részre vágjuk. Hűtőszekrényben jól le-, hűtjük. A lisztbe borsot keve-i rönk-. A camembertsajt-darabo-j kát először tojásba, majd a liszt­be forgatjuk, és 10 percre ismét a hűtőszekrénybe tesszük. Forró olajban aranybarnára sütjük. A zsiradékból kivesszük és lecsö- pögtetjük. Pirított kenyérrel és eperlekvárral leöntve melegen tálaljuk. TÖLTÖTT KÖRTE Hozzávalók 4 személy; részére: 25 dkg Camembert, 1 'tojás, ke­vés liszt, 4 evőkanál vaj, 2 kör­te, zsemlemorzsa. A sajtot összenyomjuk, 2 evő­kanál vajjal elkeverjük, é$.gom.í bócokat formálunk belőle. A ca- membertgombóckákat ' lisztbe, majd felvert tojásba és zsemle- morzsába forgatjuk. A maradék vajon serpenyőben aranybarná­ra sütjük. A körtéket kettévág­juk, és magházát eltávolítjuk. A vágott felénél kissé megpirítjuk, majd a gombóckákat belerakjuk és cseresznye- vagy meggybefőt­tel díszítjük. MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 8.00: Idősebbek Is elkezdhetik. Tévétorna (Színes.) '8.05: Iskolatévé. Élővilág (ált. isk. 6. oszt.) Az erdő élete — összefoglalás 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) Beteg vakyok ; 9.30: Francia nyelv (középisk. IV. oszt.) 10.35: Magyar nyélv (ált. isk. 3. oszt.) Szórakaténusz. Olló, cipő, hegedű (Színes.) j 11.00: Aktuáli? politikai kérdések , 11.30: Rajz (ált. Isk. 1—4. oszt.) , 12.05: Világnézet (középisk. IV. oszt.) Szükségszerű és véletlen ‘13.55: Iskolatévé. Élővilág (lsm.) 14.20: Környezetismeret (lsm.) 14.50: Rajz (lsm.) (Színes.) 15.20: Világnézet (lsm.) 16.15: A látás hatalma, XXI/5. rész: A látvány és a kép (lsm.) (Színes.) 16.35: Hírek 16.40: Melyiket az Ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek. A mező- gazdasági kertész 16.55: Tévébörze 17.05: Telesport. Magyarország— Nagy-Britannla. Király Kupa teniszmérkőzés. Közvetítés a Fáy utcai Sportcsarnokból (Színes.) 18.35: A fa gyökerei. A; Hori­zont Szerkesztőség mű­sora (Színes.) 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (Színes.) 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 1. (Színes.) 20.00: A világ legszebb asszonya. Olasz film (Színes.) 21.45: Magyarország—Nagy- Britannla. Király Kupa teniszmérkőzés (Színes.) Közvetítés a Fáy utcai Sportcsarnokból, fel­vételről 22.45: Tv-híradó. 3. (Színes.) 2. MŰSOR: 18.00: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 8. oszt.) A csilla­gászat története 18.30: Pedagógusok fóruma. Jó napot igazgató bácsi! Dokumentumfilm a Vaszar 1 Általános Isko­láról (lsm.) 19.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyel­vű nemzetiségi műsora 19.30: Tv-híradó 1. (Színes.) 20.00: Bereményl Géza: Lég­köbméter. Dráma két felvételről (16 éven felülieknek!) Kb. 20.45: Közben: Tv-híradó 2. 21.50: Reklám 21.55: Muddy Waters Blues Band-je. Zenés, filnv (Színes.) KOSSUTH 8.27: Beszélgetés Nagy Elemér akadémikussal és munkatársaival a Műszaki Fizikai Kutatóintézetben 8.37: Operaáriák. 9.10: Nótacsokor 9.44: Zenés képeskönyv 10.05: Diákfélóra 10.35: Kamaramuzsika 11.35: Az Indiai film „új hulláma" 11.40: „Sramko bácsi" Mikszáth Kálmán elbe­szélése III. (befejező) rész 13.30: KI nyer ma? 13.35: Könyvszemle. Kaffka Margit: Képzeletklrályflak 13.45: Zenemúzeum 14.31: Mindenki könyvtára 15.10: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 10.05: Rádiónapló 18.00: Pierre Fournier gordon- kázlk 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.35: Mai könyvajánlatunk 19.15: Magyarország—Nagy- Britannla tenisz Király Kupa mérkőzés 19.35: Kodály: Székely fonó Egyfelvonásos daljáték 30.37: Alekszandr Biok születé­sének 100. évfordulója. ~ - 31.38: Fényes Szabolcs dalaiból 33.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Esti hangverseny 33.30: Szimfonikus zene 0.10: Jean Garbarek szaxo­fonozik, KJell Johnsen orgonái PETŐFI 8.05: Nóták gordonkára 8.20: Tíz perc külpolitika 10.33: Zenedélelőtt 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 13.25: Gyermekek könyvespolca 13.30: Leopold Mozart zongo­ramuzsikája gyermekeknek 14.00: Kettőtől fél hatig ., . 16.18: Filmdalok 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.25: Tenisz Király Kupa 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben 18.32: Tenisz Király Kupa. 18.34: Hétvégi panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Tenisz Király Kupa Közvetítés a Magyaror­szág—Nagy-Britannla mérkőzésről 20.43: Sokféle ... c. reklámról és hobbiról. 22.22: Párizsi dallamok 23.15: Színes népi muzsika 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.35: Elisabeth Breul opera- felvételeiböl 10.03: Ismeretlen Ismerősök 11.05: Dzsesszt el vételekből 11.30: Zenekari muzsika 13.07: A Budapesti Madrigál­kórus énekel 13.30: Hamupipőke — részletek Rossini operájából'™ . o 14.35: Kamaramuzsika 16.00 : Zenei lexikon »Viola da gamba” 16.30: Ismered a Rlgolettót? 16.50: Popzene sztereóban 17.59: Külpolitikai klub 18.39: Mozart: A-dúr hegedű­verseny 19.Ó5: Eszmecsere — a könyvki­adók műhelyében 19.35: Händel: Vizlzene 30.33: A LaSalle vonósnégyes felvételeiből 33.00: Holnap közvetltjüc ... Verdi: Stlffelto c. operája

Next

/
Thumbnails
Contents