Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

4 • PETŐFI Nf.PE • 1980. január 22. TUDOMÁNY TECHNIKA Ejtőernyő tegnap és ma Valószínűleg kevesen gondol­nak rá, hogy a szabadon eső test ejtőernyővel való lefékezésének a gondolata Leonardo da Vinci­től származik. Természetesen ó csak az elvet találta (el 1480 kö­rül; az első nagyobb magasságból való ugrást csak 1797. október 22-én végezték el, amikor J. Gar- nerin 1000 m magasságból ugrott le ejtőernyővel. A megtelelően összehajtogatott ejtőernyő a ráerösitett test zu­hanását esés közben kinyílással lassitja. A kinyílás és a zuhanást csökkentő hatás csakis a légellen­állás hatására, a levegőben kö­vetkezik be. A légkör nélküli égi­testeken, pl. a Holdon a zuha­nást nem lehet ejtőernyővel fé­kezni. Az ejtőernyő elsősorban a veszélybe jutott légi járművek uta­sainak a mentésére szolgál, to­vábbá személyek és tárgyak sé­rülésmentes földre juttatását te­szi lehetővé katonai vagy egyéb célból. A szabadon eső emberi test közepesen másodpercenként 45—55 méteres sebességét 5—9 méteresre lassítja le. Szerkezetének legfőbb eleme a selyemből, vagy a műszál szövet­ből, ritkábban pamutból készült etnyőkupola, továbbá a zsinórzat, az ehhez csatlakozó felerősítő he­vederek, valamint a nyitószerke­zet. Ez .utóbbi önműködően, vagy kézzel nyitható. A hadseregekben a légidesszant alakulatok és felszereléseik föld­re juttatására használják fel az ejtőernyőt, melyeknek az a ren­deltetésük. hogy többnyire a front mögött, az ellenség hátában meg­határozott hadműveletet hajtsa­nak végre. Elsőként a Szovjetunió szervezett ilyen csapatokat 1930- ban. de 1935-től már más orszá­gok hadseregei is alkalmazták. A 0 Hatalmas ejtőernyőn szállnak alá a Szojuz-úrhajók kabinjai. II. világháborúban már fontos fel­adatokat áttak el az ejtőernyős csapatok. A polgári életben az ejtőer­nyőzés szervezett sporttevékeny­ség is lett, versenyszámai között szelepei a célbaugrás, a kombi­nált ugrás és a stílusugrás. Oj feladata is lett az ejtőernyőnek: a repülőgépek leszállás utáni fé­kezése. Vadászgépek, neüéz szál­lítógépek, de egyes utasszállító repülőgépeknél rövidíti a kifutási távolságot. Legújabban pedig szerepet kapott az ejtőernyő az űrkutatásban is. Az űrhajók visz- szatérő leszállóegységei ejtőer­nyő segítségével érnek puhán a földre. Sportkombinát Berlinben Az NDK fővárosában, Berlin­ben 1981 tavaszán nyitja meg ka­puit az a sport- és szórakoztató kombinát, amelynek makettjét látjuk a képen. A kombinát Ber­lin Friedrichshain nevű kerüle­tében épül. Elkészülése után spor­tolási és szórakozási lehetőséget biztosít majd a berlini lakosok számára. A létesítmény a tervek sze­rint naponta 12 000 embert tud befogadni, akik kizárólag tested­zési célokból keresik fel a fedett uszodák medencéit, a tornater­meket, a labdajáték-pályákat, a műjégpályát, a görkorcsolyapá­lyát, a kondicionáló termeket és egyéb létesítményeket. A sportolni vágyókon kívül na­ponta hatezer ember keresheti fel a kombináthoz tartozó par- * kok zöldövezetét és a vendéglá­tóipari létesítményeket, ízlése­sen berendezett vendéglőket,1 bü­féket, kávézókat. A sportlétesít­mények és a parkok mellett szau­nák, szoláriumok szolgálják még a berlini látogatók kényelmét. Feszített vasbetonszerkezet és műkőborítás jellemzi majd épí­tészeti szempontból ezt a jelen­tős építményt. A berliniek nap mint nap figyelik az építkezés előrehaladását, és külön örömük­re szolgál, hogy a fedett uszodá­nak szabadban létesített „kiúszó­ja" lesz, amelyben a napozni vá­gyók lubickolhatnak. Érdekes és ritka építészeti megoldások még a fedett uszoda tetején létesített hidak, amelyeken a sportolók szá­raz lábbal tudnak közlekedni a medence felett. Az altatás diadala Sokat olvashatunk — szinte már közhelyként is hat — a se-' bészet diadaláról. Tény, hogy az elmúlt fél évszázadban hallatlan fejlődést futott be a sebészet, elp ha a szervátültetésekre, a bonyo­lult szív- és agyműtétekre gon­dolunk. Mindennek azonban el­engedhetetlen feltétele volt az al­tatás módszerének a szinte töké­letes kidolgozása, a műtét alatti teljes fájdalommentesség elérése. Az altatás elméleti alapját az élettan szolgáltatta: felderítették a fájdalomérzés keletkezésének mechanizmusát. Lényege, hogy fájdalmat akkor érzünk, ha va­lamely fájdalmat keltő inger a megfelelő Idegvégződésekre hat­va ingerületet kelt, és ez az ideg­hálózaton keresztül eljut az agy­kéreghez. Ebből is következik, hogy a fájdalom úgy szüntethető meg,, hogy a fájdalomingerület­nek az útját valahol megszakít­juk, azaz megakadályozzuk azt, hogy az Ingerület végighaladhas­son a természetes idegpályán. Narkottzáló anyagnak legin­kább az a vegyület alkalmas, amelynek az illata nem kellemet­len, amely a szöveteket nem iz­gatja, nem károsítja, gyors fel­ébredést biztosít, rövid idő alatt kiiürül a szervezetből, és amely­nek nincs utóhatása. Ezeknek a követelményeknek legjobban az a nitrogénoxidul felel meg, amely­nek fájdalomcsillapító és altató hatását már csaknem 150 éve is­merjük, de az igazi jelentőségét az orvostudományban csak az utóbbi 2—3 évtizedben használ­ják ki. A gyógyító narkózishoz termé­szetesen megfelelő altatógépek, kellően kialakított kórházi szo­bák kellenek, és ami még fonto­sabb, kiváló képességű orvosi együttesekre van szükség. A mű­tétet végző orvosi csoportban egyenrangú szerep jut az altatást vezető orvosra és az operáló se­bészre — és természetesen az utógondozást ellátó orvosra. A modern altatás lehetővé teszi, hogy az altatás mélysége a mű­tét előrehaladásának megfelelő­en változtatható, szükség esetén a beteggel a műtét egyes fázisai­ban kapcsolatot is lehet tartani. Mi történt a pártértekezlet óta? A KALOCSAI KONZERVGYÁR KISKŐRÖSI TELEPÉRŐL • A tavalyi — váratlan — fejlesztéseredmény: tető alatt a nyersanyag-előkészítő. (Méhes! Éva felvétele.) — Amikor a pártértekez­leten felvetet­tem, már kö­rülbelül tíz­tizenöt éves volt a problé­ma. Azóta a városi pártfó­rum iránymutatásának megfele­lően, néhány változatban elkészí­tettük az elképzeléseket, az új, gazdaságosabb, korszerűbb profil, s egyben az ehhez szükséges tech­nológia kialakítására, hogy kinek mennyibe kerülne. — Ha jól értem, közületekkel tárgyaltak az üzem esetleges át­vételéről a gazdaságosabb hasz­nosítása céljából? — Igen. Tervezetet készített a Kiskőrösi Állami Gazdaság, a Borászati Közös Vállalat, és a helyi Kossuth Szakszövetkezet is szóba jött. Valamennyi elgondo­lás életrevalónak tűnt, valameny- nyi elindult, de mind megakadt valahol. Nyilván mindegyiknek volt valami gyöngesége, például pénzügyi, vagy elvi probléma. Ér­tesülésem szerint a BORKŐV ál­tal kidolgozott újabb javaslat de­cemberben eljutott a MÉM-be. Telepünk dolgozói tehát — elgon­dolható, milyen közérzettel —, reménykedve várják a döntést. A helyi konzervüzem helyzete, sorsa felől tudakozódó kérdéssel ezután megkerestem a városi pártbizottság első titkárát, Lukács Lajosné dr-t, aki' előbb megje­gyeztem ...... „ibiM-ru'-íiK . — A városi párt-végrehaj tó­bizottság az elmúlt ötéves terv­időszakban rendszeresen foglal­kozott a konzervgyár kérdésével, de lényeges eredményre nem ju­tott. Átfogó fejlesztés helyett csak kisebb felújításokra került sor, s a telep elszámolási rendjében, önállóságában sem tudtunk előre­lépni. A pártértekezlet Kiskőrös élel­miszeriparának helyzetét érté­kelve megállapította, hogy annak fejlődése elmaradt a mezőgazda- sági termelés növekedésétől. Leg­égetőbben a konzervgyárnál je­lentkezett a probléma. Ugyanis a rekonstrukció elmaradása, a gyen­gébb mezőgazdasági, és a telep­szintű önállóság korlátái miatt a termelés 1979-ben még az 1975. évi eredményeket sem érte el. Nem véletlen tehát, hogy a párt­értekezlet a konzervgyár rekonst­rukciójának megvalósítását, vál­lalati erőforrások hiányában a helyi önállóság feltételeinek meg­teremtését határozta meg feladat­ként. A határozat végrehajtását a vá­rosi pártbizottság és a konzerv­gyár helyi vezetése a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának támogatásával már a múlt év márciusában megkezd­te. A pártértekezlet iránymutatá­sának megfelelően — a XII. kongresszus határozatait és a me­zőgazdasági és élelmiszeripari fej­lesztésre vonatkozó KB-határo- zatban megjelölt főbb célokat is .figyelembe véve — a Kiskőrösi Borászati Közös Vállalat részle­tes tervezetet dolgozott ki. Fel­mérte a nyersanyagbázist, javas­latot tett az új termékszerkezet­re, kidolgozta a fejlesztések, be­ruházások pénzügyi fedezetéhez szükséges fejlesztési alap- és hi­teligényt. Javaslatot tett arra, hogy a kiskőrösi telepet — Kalo­csától leválasztva — a tröszttől a Borászati Közös Vállalat vehes­se át. Egyidejűleg egy másik tervezet is készült, ugyanis a Kossuth Szakszövetkezet önállóan is vál­lalta volna a konzervüzem átvé­telét. A javaslatok az elutasítás sor­sára jutottak, mert nem volt pénzügyi lehetőség arra,-hogy ál­lami vállalat eszközeit szövetke­zeti közös vállalat vagy szövetke­zet vegye át. Ezután a Kiskőrösi Állami Gaz­daság tanulmányozta, kereste a gyár átvételének lehetőségét. Köz­ben újabb indítvány is született, amely azt célozta, hogy a telep eszközeit az állami gazdaság ve­gye át, és egyszerű együttműkö­désben a környék mezőgazdasá­gi üzemeivel biztosítsák a nyers­anyagot. Ez az elképzelés is meg­hiúsult, mert az együttműködés lehetőségét nem sikerült megte­remteni. Négyhónapos előkészí­tés, elemzés után az állami gaz­daság nem vállalta az együttmű­ködés létrehozását. A múlt év novemberében újabb fejlemény történt. A Borászati Közös Vállalat igazgatótanácsa döntött^ 3 kpnze,rygyári^^|epH át­vételéről. Ahogyan .azt a határo­zat''rögzíti : a'közoS{^állaMJ‘,,in­tegrálja az alapító és a környező szövetkezetek szőlő-gyümölcs­feldolgozását, belföldi és export­értékesítését. A közös vállalat tevékenységé­nek kibővítésével az alapító és á környező szövetkezetek által termelt szőlőt és gyümölcsöt ma­gasabb színvonalon kívánja érté­kesíteni. A cél ugyanis szőlő- és gyümölcssűrítmény, borfeldolgo­zás, gyümölcslégyártás, valamint üdítő ital és pálinka exportképes előállítása. A közös vállalathoz tartozó szövetkezetek saját fejlesztési forrásai, a szerződéses kapcso­latban álló külkereskedelmi vál­lalatoktól tervezhető összeg,, az állami támogatási és hitellehető­ségek igénybevételével tervezett fejlesztéssel ez a termékskála gazdaságosan előállítható és ér­tékesíthető lenne. E javaslatról várhatóan, rövi­desen döntenek — a konzervipar­ral közösen — a pénzügyi, vala­mint a mezőgazdasági és élel­mezésügyi szakmai szervek. Ennyi történt napjainkig a pártértekezleti határozat végre­hajtásának érdekében. A kilátás immár reménytkeltő. Az üzem dolgozói bíznak benne, hogy hosszú évek kilátástalansága, s az elmúlt évi sok izgalmat okozó sikertelen kezdeményezések után a konzervgyár fejlesztésének kér­dése kimozdul a holtpontról, s 'olyan eredménnyeljíárulárrrely kedvező fordulatot,;r hoz - helyze­tükben. Ugyanakkor megvalósul az a régi — és megítélésünk sze­rint indokolt — igény, hogy a Kiskőrösi Konzervgyár a város és környezetének gyümölcsfeldol­gozó központja legyen — szegte be válaszát a városi pártbizott­ság első titkára. P. I. Lapozgatom a „Kiskőrösi városi pártértekezlet 1980. február 10.“ Jelzésű jegyzetfüzetemet. Miköz­ben a vitában elhangzottak között Szabó Péter küldött felszólalását rögzítő sorokat szántja tekin­tetem, szinte újra látom, milyen fokozódó érdek­lődés követi a Kalocsai Paprika, és Konzervipari Vállalat helyi telepvezetőjének, aggodalmas sza­valt. Ez utóbbiakat Így őrzi a noteszlap: ......El kell mondanom azt Is, hogy gyári kol­lektívánkat, elsősorban a kommunistákat, a telep elavultsága, a rossz, cseppet sem vonzó munka­körülmények foglalkoztatják a leginkább... A kis­kőrösi telepére — beruházásra és felújításra — rendkívül szerény összeget fordított az eltelt évek­ben a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Válla­lat... Az iparági tervben a VI. ötéves tervidő­szakra megvannak az elképzelések, de ezek jö­vője egyelőre nagyon esetleges, hiszen a vállalat, a tröszt, a tárca tervei egyaránt jóváhagyásra vár­nak. Telepünk állóeszközei közül pedig egyre több kerül az eszmei értéken nyilvántartottak közé.” A felszólalásából kiindulva kerestem fel a mi­nap Szabó Péter telepvezetőt, s arról kérdeztem, hogy a pártértekezlet óta eltelt időben ml történt a felszólalása nyomán. FIATALOK A KISZ-KONGRESSZUS ELŐTT A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Köz­ponti Bizottsá­ga 1981 máju­sára összehívta a KISZ X. kongresszusát. A fiatalok öt­évenként meg­rendezésre ke­rülő fórumán mindig nagyszerű újdonságokról számolhatnak be. Jogosan merül fel a kérdés: ho­gyan is jöhetett mindez létre? A kecskeméti Törekvés Termelő- szövetkezet egyik fiatal szakem­berével — aki nemrég lépte túl a második X-et —, Ágoston Bé­lával, a KISZ-alapszervezet tag­jával mindennapjaikról beszél­gettünk. — Ügy tudom a közelmúltban fejezte be tanulmányait a kecs­keméti Kertészeti Főiskolán. Miért választotta ezt a termelőszövet­kezetet, hiszen tiszaalpóri lakos? — Elsősorban azért, mert főis­kolás koromban sokat jártunk, ösztöndíj-kiegészítésként a Kecs- kemét-közeli termelőszövetkeze­tekbe, állami gazdaságokba met­szeni. Az elsődleges tapasztalatok­ra így tehettünk szert, és nekem a Törekvés tetszett leginkább. 1979. július 23-án kissé elfogódot- tan, néhány nagy kérdőjellel je­lentkeztem a harmadik kerület vezetőjénél első munkanapomon. Mivel pedagóguscsaládban nőt­tem fel, a nagyüzemi mezőgazda­ság mindennapjairól csak az is­kolában szerzett tapasztalatom volt. Gyakornokként kezdtem. Aki valamit konyit a szakmához, tud­ja, ez mivel jár. Fölpattanni haj­nalban a kismotorra, és minél előbb megismerni a területet és az embereket. Úgy érzem, nekem ezt a vártnál hamarabb sikerült, és a mezőgazdaságról alkotott elképzeléseim nagyjából meg­egyeztek a jelen viszonyaival. Rövid idő alatt is lehet bizonyítani • Ágoston Béla. — Természetes, hogy a pálya­kezdés a legnehezebb az agrár­értelmiség számára. Nemcsak a munkahelyi közérzetnek kell megfelelőnek lenni, hanem a szo­ciális ellátásnak is. — Ahogy észrevettem, tsz-ütik vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa szá­munkra — alig vagyunk egy tu­catnál többen — a fiatal agrár­értelmiség kulturált életmódjának alapvető feltételeit. Igaz, hiába gyümölcstermesztő valaki, nálunk bele kell szagolni a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésig mindenbe. Szinte közhelyszámba megy, de a Törekvésben, aki dolgozik, az érvényesül. Nem dicsekvésképpen mondom, de múlt év december elsejétől szőlő-gyümölcstermeszté- si ágazat csoportvezetője vagyok az első kerületben. — Most már, hogy helye biz­tosnak látszik, mint fiatal szak­ember, hogyan segítené a jövő pályakezdőit? — Példát azoktól vennék, akik engem is felkaroltak, és „megta- padásomban” segítettek. Az idő­járás viszontagságain, ami a me­zőgazdasági dolgozókat sújtja, enyhíteni nem lehet. Ez az első, amit el kell fogadtatni. A kényel­mes iskolapad után szokatlan a nyári betakarítás, pedig ilyenkor örök szabály, a vezetőnek elsőnek kell ott lenni és utolsónak távoz­ni. Ezt is meg kell szokni. A KISZ-munkánkról elmond­hatom, hogy más, mint amit ed­dig tapasztaltam. Nekünk első­sorban vállalásainkban gazdaság- politikai céljainkat igyekszünk el­érni, teljesíteni. Bizony, napi tíz óra megfeszített munka után, ne­héz lenne a fiatalokat összever­buválni valamilyen rendezvény­re. Télen jut csak erre idő, ami­kor már biztos helyen van a termés, és elkészültek a követ­kező évi tervek — mondotta vé­gezetül Ágoston Béla. Cz. P. A természet ajándékai Mongólia növény- és állatvilág ga nemcsak a történelem előtti időkben volt igen gazdag, ma is számos ritka állatfajt, gyógyhatá­sú növényt, ritka, különleges gyü­mölcsfajtákat talál az utazó or-j szágszerte, de különösen a Góbii Altáj ajmakban. Mindezek mél-i tán nevezhetők a természet ajánl dékainak, és ez a neve annak a^ ulánbátori palotának is, amely nemrég nyitott kaput. „A termél szét ajándékai” elnevezésű palol ta pavilonjaiban szinte mlndenj megtalálható, amit a mongol er-1 dők-mezők kínálnak. A legnép­szerűbbek a gyűjtemények közür a vadásztrófeákat, kitömött ál­latokat bemutató kiállítások. Ez utóbbi egy ulánbátori külön! leges vállalat dolgozóinak- jó munkáját dicséri, akik művészi kézzel, sok szakértelemmel, szin-1 te életközeibe tudják hozni a vadmuflonokat, a hegyi kecské­ket éS társaikat. A hatvan kü­lönféle tárgyat készítő vállalat termékei nagyon kelendők több nyugati országban is. A. vállalat szakembereit a Ma­gyar Népköztársaságban képez­ték ki. Magyar cégek szállították a munkához szükséges berendezé­seket, eszközökéi is. Ennek a mun­kának a nagy része azonban ké­zi, kézműves jellegű,. így a kikép­zésben, továbbképzésben tovább­ra is segítséget ad a magyar1 partner. Az erdőkben évente körülbelül 800 kiöregedett vadmuflont és 300 hegyikecskét selejteznek. Van azonban e büszke vadak között olyan is, amelyik nem várja meg,; amíg az ember szabadítja meg, immár hiábavaló életétől. Bigerij' vadászok (Góbi-A-ltáj ajmak) megfigyeltek olyan öreg vád-, muflonokat, amelyek — külön­válva társaiktól — felmentek a, legmagasabb szirtre, és ott áll-, tak, merőn a napba, az égre néz­ve két-három napig, amíg a ki-, merültségtől összeestek, és alá.!, zuhantak a szakadékba. i

Next

/
Thumbnails
Contents