Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
4 • PETŐFI Nf.PE • 1980. január 22. TUDOMÁNY TECHNIKA Ejtőernyő tegnap és ma Valószínűleg kevesen gondolnak rá, hogy a szabadon eső test ejtőernyővel való lefékezésének a gondolata Leonardo da Vincitől származik. Természetesen ó csak az elvet találta (el 1480 körül; az első nagyobb magasságból való ugrást csak 1797. október 22-én végezték el, amikor J. Gar- nerin 1000 m magasságból ugrott le ejtőernyővel. A megtelelően összehajtogatott ejtőernyő a ráerösitett test zuhanását esés közben kinyílással lassitja. A kinyílás és a zuhanást csökkentő hatás csakis a légellenállás hatására, a levegőben következik be. A légkör nélküli égitesteken, pl. a Holdon a zuhanást nem lehet ejtőernyővel fékezni. Az ejtőernyő elsősorban a veszélybe jutott légi járművek utasainak a mentésére szolgál, továbbá személyek és tárgyak sérülésmentes földre juttatását teszi lehetővé katonai vagy egyéb célból. A szabadon eső emberi test közepesen másodpercenként 45—55 méteres sebességét 5—9 méteresre lassítja le. Szerkezetének legfőbb eleme a selyemből, vagy a műszál szövetből, ritkábban pamutból készült etnyőkupola, továbbá a zsinórzat, az ehhez csatlakozó felerősítő hevederek, valamint a nyitószerkezet. Ez .utóbbi önműködően, vagy kézzel nyitható. A hadseregekben a légidesszant alakulatok és felszereléseik földre juttatására használják fel az ejtőernyőt, melyeknek az a rendeltetésük. hogy többnyire a front mögött, az ellenség hátában meghatározott hadműveletet hajtsanak végre. Elsőként a Szovjetunió szervezett ilyen csapatokat 1930- ban. de 1935-től már más országok hadseregei is alkalmazták. A 0 Hatalmas ejtőernyőn szállnak alá a Szojuz-úrhajók kabinjai. II. világháborúban már fontos feladatokat áttak el az ejtőernyős csapatok. A polgári életben az ejtőernyőzés szervezett sporttevékenység is lett, versenyszámai között szelepei a célbaugrás, a kombinált ugrás és a stílusugrás. Oj feladata is lett az ejtőernyőnek: a repülőgépek leszállás utáni fékezése. Vadászgépek, neüéz szállítógépek, de egyes utasszállító repülőgépeknél rövidíti a kifutási távolságot. Legújabban pedig szerepet kapott az ejtőernyő az űrkutatásban is. Az űrhajók visz- szatérő leszállóegységei ejtőernyő segítségével érnek puhán a földre. Sportkombinát Berlinben Az NDK fővárosában, Berlinben 1981 tavaszán nyitja meg kapuit az a sport- és szórakoztató kombinát, amelynek makettjét látjuk a képen. A kombinát Berlin Friedrichshain nevű kerületében épül. Elkészülése után sportolási és szórakozási lehetőséget biztosít majd a berlini lakosok számára. A létesítmény a tervek szerint naponta 12 000 embert tud befogadni, akik kizárólag testedzési célokból keresik fel a fedett uszodák medencéit, a tornatermeket, a labdajáték-pályákat, a műjégpályát, a görkorcsolyapályát, a kondicionáló termeket és egyéb létesítményeket. A sportolni vágyókon kívül naponta hatezer ember keresheti fel a kombináthoz tartozó par- * kok zöldövezetét és a vendéglátóipari létesítményeket, ízlésesen berendezett vendéglőket,1 büféket, kávézókat. A sportlétesítmények és a parkok mellett szaunák, szoláriumok szolgálják még a berlini látogatók kényelmét. Feszített vasbetonszerkezet és műkőborítás jellemzi majd építészeti szempontból ezt a jelentős építményt. A berliniek nap mint nap figyelik az építkezés előrehaladását, és külön örömükre szolgál, hogy a fedett uszodának szabadban létesített „kiúszója" lesz, amelyben a napozni vágyók lubickolhatnak. Érdekes és ritka építészeti megoldások még a fedett uszoda tetején létesített hidak, amelyeken a sportolók száraz lábbal tudnak közlekedni a medence felett. Az altatás diadala Sokat olvashatunk — szinte már közhelyként is hat — a se-' bészet diadaláról. Tény, hogy az elmúlt fél évszázadban hallatlan fejlődést futott be a sebészet, elp ha a szervátültetésekre, a bonyolult szív- és agyműtétekre gondolunk. Mindennek azonban elengedhetetlen feltétele volt az altatás módszerének a szinte tökéletes kidolgozása, a műtét alatti teljes fájdalommentesség elérése. Az altatás elméleti alapját az élettan szolgáltatta: felderítették a fájdalomérzés keletkezésének mechanizmusát. Lényege, hogy fájdalmat akkor érzünk, ha valamely fájdalmat keltő inger a megfelelő Idegvégződésekre hatva ingerületet kelt, és ez az ideghálózaton keresztül eljut az agykéreghez. Ebből is következik, hogy a fájdalom úgy szüntethető meg,, hogy a fájdalomingerületnek az útját valahol megszakítjuk, azaz megakadályozzuk azt, hogy az Ingerület végighaladhasson a természetes idegpályán. Narkottzáló anyagnak leginkább az a vegyület alkalmas, amelynek az illata nem kellemetlen, amely a szöveteket nem izgatja, nem károsítja, gyors felébredést biztosít, rövid idő alatt kiiürül a szervezetből, és amelynek nincs utóhatása. Ezeknek a követelményeknek legjobban az a nitrogénoxidul felel meg, amelynek fájdalomcsillapító és altató hatását már csaknem 150 éve ismerjük, de az igazi jelentőségét az orvostudományban csak az utóbbi 2—3 évtizedben használják ki. A gyógyító narkózishoz természetesen megfelelő altatógépek, kellően kialakított kórházi szobák kellenek, és ami még fontosabb, kiváló képességű orvosi együttesekre van szükség. A műtétet végző orvosi csoportban egyenrangú szerep jut az altatást vezető orvosra és az operáló sebészre — és természetesen az utógondozást ellátó orvosra. A modern altatás lehetővé teszi, hogy az altatás mélysége a műtét előrehaladásának megfelelően változtatható, szükség esetén a beteggel a műtét egyes fázisaiban kapcsolatot is lehet tartani. Mi történt a pártértekezlet óta? A KALOCSAI KONZERVGYÁR KISKŐRÖSI TELEPÉRŐL • A tavalyi — váratlan — fejlesztéseredmény: tető alatt a nyersanyag-előkészítő. (Méhes! Éva felvétele.) — Amikor a pártértekezleten felvetettem, már körülbelül tíztizenöt éves volt a probléma. Azóta a városi pártfórum iránymutatásának megfelelően, néhány változatban elkészítettük az elképzeléseket, az új, gazdaságosabb, korszerűbb profil, s egyben az ehhez szükséges technológia kialakítására, hogy kinek mennyibe kerülne. — Ha jól értem, közületekkel tárgyaltak az üzem esetleges átvételéről a gazdaságosabb hasznosítása céljából? — Igen. Tervezetet készített a Kiskőrösi Állami Gazdaság, a Borászati Közös Vállalat, és a helyi Kossuth Szakszövetkezet is szóba jött. Valamennyi elgondolás életrevalónak tűnt, valameny- nyi elindult, de mind megakadt valahol. Nyilván mindegyiknek volt valami gyöngesége, például pénzügyi, vagy elvi probléma. Értesülésem szerint a BORKŐV által kidolgozott újabb javaslat decemberben eljutott a MÉM-be. Telepünk dolgozói tehát — elgondolható, milyen közérzettel —, reménykedve várják a döntést. A helyi konzervüzem helyzete, sorsa felől tudakozódó kérdéssel ezután megkerestem a városi pártbizottság első titkárát, Lukács Lajosné dr-t, aki' előbb megjegyeztem ...... „ibiM-ru'-íiK . — A városi párt-végrehaj tóbizottság az elmúlt ötéves tervidőszakban rendszeresen foglalkozott a konzervgyár kérdésével, de lényeges eredményre nem jutott. Átfogó fejlesztés helyett csak kisebb felújításokra került sor, s a telep elszámolási rendjében, önállóságában sem tudtunk előrelépni. A pártértekezlet Kiskőrös élelmiszeriparának helyzetét értékelve megállapította, hogy annak fejlődése elmaradt a mezőgazda- sági termelés növekedésétől. Legégetőbben a konzervgyárnál jelentkezett a probléma. Ugyanis a rekonstrukció elmaradása, a gyengébb mezőgazdasági, és a telepszintű önállóság korlátái miatt a termelés 1979-ben még az 1975. évi eredményeket sem érte el. Nem véletlen tehát, hogy a pártértekezlet a konzervgyár rekonstrukciójának megvalósítását, vállalati erőforrások hiányában a helyi önállóság feltételeinek megteremtését határozta meg feladatként. A határozat végrehajtását a városi pártbizottság és a konzervgyár helyi vezetése a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának támogatásával már a múlt év márciusában megkezdte. A pártértekezlet iránymutatásának megfelelően — a XII. kongresszus határozatait és a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésre vonatkozó KB-határo- zatban megjelölt főbb célokat is .figyelembe véve — a Kiskőrösi Borászati Közös Vállalat részletes tervezetet dolgozott ki. Felmérte a nyersanyagbázist, javaslatot tett az új termékszerkezetre, kidolgozta a fejlesztések, beruházások pénzügyi fedezetéhez szükséges fejlesztési alap- és hiteligényt. Javaslatot tett arra, hogy a kiskőrösi telepet — Kalocsától leválasztva — a tröszttől a Borászati Közös Vállalat vehesse át. Egyidejűleg egy másik tervezet is készült, ugyanis a Kossuth Szakszövetkezet önállóan is vállalta volna a konzervüzem átvételét. A javaslatok az elutasítás sorsára jutottak, mert nem volt pénzügyi lehetőség arra,-hogy állami vállalat eszközeit szövetkezeti közös vállalat vagy szövetkezet vegye át. Ezután a Kiskőrösi Állami Gazdaság tanulmányozta, kereste a gyár átvételének lehetőségét. Közben újabb indítvány is született, amely azt célozta, hogy a telep eszközeit az állami gazdaság vegye át, és egyszerű együttműködésben a környék mezőgazdasági üzemeivel biztosítsák a nyersanyagot. Ez az elképzelés is meghiúsult, mert az együttműködés lehetőségét nem sikerült megteremteni. Négyhónapos előkészítés, elemzés után az állami gazdaság nem vállalta az együttműködés létrehozását. A múlt év novemberében újabb fejlemény történt. A Borászati Közös Vállalat igazgatótanácsa döntött^ 3 kpnze,rygyári^^|epH átvételéről. Ahogyan .azt a határozat''rögzíti : a'közoS{^állaMJ‘,,integrálja az alapító és a környező szövetkezetek szőlő-gyümölcsfeldolgozását, belföldi és exportértékesítését. A közös vállalat tevékenységének kibővítésével az alapító és á környező szövetkezetek által termelt szőlőt és gyümölcsöt magasabb színvonalon kívánja értékesíteni. A cél ugyanis szőlő- és gyümölcssűrítmény, borfeldolgozás, gyümölcslégyártás, valamint üdítő ital és pálinka exportképes előállítása. A közös vállalathoz tartozó szövetkezetek saját fejlesztési forrásai, a szerződéses kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatoktól tervezhető összeg,, az állami támogatási és hitellehetőségek igénybevételével tervezett fejlesztéssel ez a termékskála gazdaságosan előállítható és értékesíthető lenne. E javaslatról várhatóan, rövidesen döntenek — a konzerviparral közösen — a pénzügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakmai szervek. Ennyi történt napjainkig a pártértekezleti határozat végrehajtásának érdekében. A kilátás immár reménytkeltő. Az üzem dolgozói bíznak benne, hogy hosszú évek kilátástalansága, s az elmúlt évi sok izgalmat okozó sikertelen kezdeményezések után a konzervgyár fejlesztésének kérdése kimozdul a holtpontról, s 'olyan eredménnyeljíárulárrrely kedvező fordulatot,;r hoz - helyzetükben. Ugyanakkor megvalósul az a régi — és megítélésünk szerint indokolt — igény, hogy a Kiskőrösi Konzervgyár a város és környezetének gyümölcsfeldolgozó központja legyen — szegte be válaszát a városi pártbizottság első titkára. P. I. Lapozgatom a „Kiskőrösi városi pártértekezlet 1980. február 10.“ Jelzésű jegyzetfüzetemet. Miközben a vitában elhangzottak között Szabó Péter küldött felszólalását rögzítő sorokat szántja tekintetem, szinte újra látom, milyen fokozódó érdeklődés követi a Kalocsai Paprika, és Konzervipari Vállalat helyi telepvezetőjének, aggodalmas szavalt. Ez utóbbiakat Így őrzi a noteszlap: ......El kell mondanom azt Is, hogy gyári kollektívánkat, elsősorban a kommunistákat, a telep elavultsága, a rossz, cseppet sem vonzó munkakörülmények foglalkoztatják a leginkább... A kiskőrösi telepére — beruházásra és felújításra — rendkívül szerény összeget fordított az eltelt években a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat... Az iparági tervben a VI. ötéves tervidőszakra megvannak az elképzelések, de ezek jövője egyelőre nagyon esetleges, hiszen a vállalat, a tröszt, a tárca tervei egyaránt jóváhagyásra várnak. Telepünk állóeszközei közül pedig egyre több kerül az eszmei értéken nyilvántartottak közé.” A felszólalásából kiindulva kerestem fel a minap Szabó Péter telepvezetőt, s arról kérdeztem, hogy a pártértekezlet óta eltelt időben ml történt a felszólalása nyomán. FIATALOK A KISZ-KONGRESSZUS ELŐTT A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1981 májusára összehívta a KISZ X. kongresszusát. A fiatalok ötévenként megrendezésre kerülő fórumán mindig nagyszerű újdonságokról számolhatnak be. Jogosan merül fel a kérdés: hogyan is jöhetett mindez létre? A kecskeméti Törekvés Termelő- szövetkezet egyik fiatal szakemberével — aki nemrég lépte túl a második X-et —, Ágoston Bélával, a KISZ-alapszervezet tagjával mindennapjaikról beszélgettünk. — Ügy tudom a közelmúltban fejezte be tanulmányait a kecskeméti Kertészeti Főiskolán. Miért választotta ezt a termelőszövetkezetet, hiszen tiszaalpóri lakos? — Elsősorban azért, mert főiskolás koromban sokat jártunk, ösztöndíj-kiegészítésként a Kecs- kemét-közeli termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba metszeni. Az elsődleges tapasztalatokra így tehettünk szert, és nekem a Törekvés tetszett leginkább. 1979. július 23-án kissé elfogódot- tan, néhány nagy kérdőjellel jelentkeztem a harmadik kerület vezetőjénél első munkanapomon. Mivel pedagóguscsaládban nőttem fel, a nagyüzemi mezőgazdaság mindennapjairól csak az iskolában szerzett tapasztalatom volt. Gyakornokként kezdtem. Aki valamit konyit a szakmához, tudja, ez mivel jár. Fölpattanni hajnalban a kismotorra, és minél előbb megismerni a területet és az embereket. Úgy érzem, nekem ezt a vártnál hamarabb sikerült, és a mezőgazdaságról alkotott elképzeléseim nagyjából megegyeztek a jelen viszonyaival. Rövid idő alatt is lehet bizonyítani • Ágoston Béla. — Természetes, hogy a pályakezdés a legnehezebb az agrárértelmiség számára. Nemcsak a munkahelyi közérzetnek kell megfelelőnek lenni, hanem a szociális ellátásnak is. — Ahogy észrevettem, tsz-ütik vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa számunkra — alig vagyunk egy tucatnál többen — a fiatal agrárértelmiség kulturált életmódjának alapvető feltételeit. Igaz, hiába gyümölcstermesztő valaki, nálunk bele kell szagolni a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésig mindenbe. Szinte közhelyszámba megy, de a Törekvésben, aki dolgozik, az érvényesül. Nem dicsekvésképpen mondom, de múlt év december elsejétől szőlő-gyümölcstermeszté- si ágazat csoportvezetője vagyok az első kerületben. — Most már, hogy helye biztosnak látszik, mint fiatal szakember, hogyan segítené a jövő pályakezdőit? — Példát azoktól vennék, akik engem is felkaroltak, és „megta- padásomban” segítettek. Az időjárás viszontagságain, ami a mezőgazdasági dolgozókat sújtja, enyhíteni nem lehet. Ez az első, amit el kell fogadtatni. A kényelmes iskolapad után szokatlan a nyári betakarítás, pedig ilyenkor örök szabály, a vezetőnek elsőnek kell ott lenni és utolsónak távozni. Ezt is meg kell szokni. A KISZ-munkánkról elmondhatom, hogy más, mint amit eddig tapasztaltam. Nekünk elsősorban vállalásainkban gazdaság- politikai céljainkat igyekszünk elérni, teljesíteni. Bizony, napi tíz óra megfeszített munka után, nehéz lenne a fiatalokat összeverbuválni valamilyen rendezvényre. Télen jut csak erre idő, amikor már biztos helyen van a termés, és elkészültek a következő évi tervek — mondotta végezetül Ágoston Béla. Cz. P. A természet ajándékai Mongólia növény- és állatvilág ga nemcsak a történelem előtti időkben volt igen gazdag, ma is számos ritka állatfajt, gyógyhatású növényt, ritka, különleges gyümölcsfajtákat talál az utazó or-j szágszerte, de különösen a Góbii Altáj ajmakban. Mindezek mél-i tán nevezhetők a természet ajánl dékainak, és ez a neve annak a^ ulánbátori palotának is, amely nemrég nyitott kaput. „A termél szét ajándékai” elnevezésű palol ta pavilonjaiban szinte mlndenj megtalálható, amit a mongol er-1 dők-mezők kínálnak. A legnépszerűbbek a gyűjtemények közür a vadásztrófeákat, kitömött állatokat bemutató kiállítások. Ez utóbbi egy ulánbátori külön! leges vállalat dolgozóinak- jó munkáját dicséri, akik művészi kézzel, sok szakértelemmel, szin-1 te életközeibe tudják hozni a vadmuflonokat, a hegyi kecskéket éS társaikat. A hatvan különféle tárgyat készítő vállalat termékei nagyon kelendők több nyugati országban is. A. vállalat szakembereit a Magyar Népköztársaságban képezték ki. Magyar cégek szállították a munkához szükséges berendezéseket, eszközökéi is. Ennek a munkának a nagy része azonban kézi, kézműves jellegű,. így a kiképzésben, továbbképzésben továbbra is segítséget ad a magyar1 partner. Az erdőkben évente körülbelül 800 kiöregedett vadmuflont és 300 hegyikecskét selejteznek. Van azonban e büszke vadak között olyan is, amelyik nem várja meg,; amíg az ember szabadítja meg, immár hiábavaló életétől. Bigerij' vadászok (Góbi-A-ltáj ajmak) megfigyeltek olyan öreg vád-, muflonokat, amelyek — különválva társaiktól — felmentek a, legmagasabb szirtre, és ott áll-, tak, merőn a napba, az égre nézve két-három napig, amíg a ki-, merültségtől összeestek, és alá.!, zuhantak a szakadékba. i
