Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 21. < A SOKARCÚ ZEOLIT Látogatás a mádi bányászoknál # Penn: az olajégők 900—1100 Celsius-fokos hőmérsékleten égetik ki az agyagásványból a vizet. • Balra: a rátkai bányában naponta több száz köbméter klinoptilonitot bányásznak és juttatnak a mádi üzembe a nagy teljesítményű Tátra terepjáró teherautók. A hazai mezőgazdaságban, iparban az utóbbi években végbement alapvető változások új igényeket fogalmaztak meg. Szinte már közhelyszámba megy a meglévő adottságok jobb kihasználtsága, a tartalékok feltárása stb. A mezőgazdasági termelésben a gazdálkodók, a szakemberek célul tűzték ki. hogy az árut, legyen az termény vagy hús, minél olcsóbban állítsák elő. Ez ösztönözte azt a több száz vállalkozó szellemű kutatót, akik az elmúlt években feltárták és különböző formában a Tokaj• Egyszerű, sőt primitív körülmények között zsákolják — az országosan — több milliós megtakarítást jelentő takarmányadalékokat. • Naponta 1200 dobozt tudnak zeollttal megtölteni a mádi asszo a felhasználókhoz juttatták hegység zeolitját. Két évtizedig tartott a rendszeres kutatás, amely több mint 100 millió forintba került, és 80 kilométernyit fúrtak a hegységben Amit találtak: félmilliárd tonnányi ásványvagyon. Ha a világ természetes zeolitvagyonát vizsgáljuk, és összehasonlítjuk, akkor Magyarország Japán után az Egyesült Államokat megelőzve az előkelő második helyen van. Ezt az ásványt sokoldalúan lehet hasznosítani. Az országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művének kutatási osztályvezetője, dr. Mátyás Ernő tájékoztatása szerint 1979 közepétől napjainkig 17 terméket sikerült kifejleszteni, és üzemszerűen alkalmazni. Ilyenek az ásványi állattenyésztési takarmányadalékok. a növényi egyedfejlődést serkentő és talajjavító anyagok, a környezetvédelmi célokra használható kompozitumok. az élelmiszeripari derítő anyagok, és a speciális töltőanyagok. Az utóbbi például lehetőséget biztosít a filter és cigarettapapír gyártásánál, az import kao'lin megtakarítására, mert az úgynevezett Nicosorb speciális ásvánnyal kezelt cigaretták szűrőhatékonysági vizsgálata esetében a kátrányt 3 százalékkal, a nikotint pedig 0,44 százalékkal haladja meg az import filter szűrési hatékonyságát. A Tokaj hegység szőlőjéről és boráról méltán világhírű. Mádon, a Miskolctól 40 kilométerre fekvő községben1 is a lankás hegyoldalakon sokan művelik a zamatos mustot érlelő tőkéket. A hegytetőkön pamacsként zöldellnek a fenyők, tavasztól őszig pedig a lombhullató fák. Tovább, ameddig a szem ellát egyenes sorokban, néhol kuszán, görbén, a tala,idottságokat követve mindenütt szőlőtőkék. Itt-ott azonban mint nyitott száj, hatalmas bányafejtések tátongnak, ■— Ez a klinoptilolitbányánk — mondja kalauzunk, Nagy Lajos, üzemvezető bányamérnök. — A fejtésben jelenleg egy markoló és a szállítógépek dolgoznak. Többek között innen kerül a mádi üzembe a zeolit termékek alapanyaga. Alig 500 méterre vagyunk Rát- kától, érdekes volt látni, amikor a kis község lakói megtudták, hogy ez az ásvány, amin élnek, mi mindenre használható. A gyerekek vitték haza a fehér „köveket". majd otthon mozsárban, kalapáccsal törték és etették az állatokkal. szórták az alomhoz .. Az Országos Érc- és Ásványbányák hegyaljai üzemének mádi központjában a keményre fagyott talajon hatalmas erőgépek nyomai között bukdácsolunk dr. Mátyás Ernőnével, a csomagolóüzem vezetőjével. Egy fészer- szerű épületben asszonyok csomagolják a 30—50 dekagrammos háztartási szagtalanító anyagokat. Vidámak. A levegőben azonban száll a por. A merőkanalak gyors egymásutánban süllyednek az amúgy gyerekfürdetésre szerkesztett műanyagkádba, majd a megtöltött tálcák a mérlegre kerülnek, innen egy hajszárító segítségével a tetőt formázó asz- szony kezébe. — Naponta ezret, ezerkétszázat tudunk így csomagolni — újságolják örömmel.• Az üzem egyik fiatal mérnöke. Magyar László ■ elmés készüléket szerkesztett. Ez megszünteti ' a hajszáritós módszert. Hiába elégedettek az asszonyok a meleggel, munkájuk termelékenységével, hasznával, beruházási lehetőség nincs, illetve minimális, az igény pedig erre az új termékre nagy és egyre nő. Hatalmas acélmonstrumok állnak magányosan dacolva a széllel, a pofás kőtörő, a gépsor legelején álló, 1925-ben készült Utána következik a hengeres törd, majd különböző szalagok, silók zsákolók. Kilenc embernek kellene itt dolgozni, de csak a jó időben, mert ilyenkor mínusz 8—10 Celsius-fok tájékán még a nyok. vadak is inkább szélmentes helyre húzódnak. Ennek a toldozott- foloozott gépsornak napi teljesítménye 15—20 tonna. Palásti György, a zeolitok előkészítéséért felelős 'szakember is szívesebben nuitalja az óriás forgóhengereket, amelyekben 800—900 Celsius- fokon szárad az ásvány. A 6—8 emeletes épületben dohognak a kazánok, nyikotogva forognak az 5—6 mozdonnyi szárítók. Százhúsz tonnát őrölnek és szárítanak itt naponta. * # A ■/ alföldi ember elképzelése szerint a bányászok, a jó szerencsét köszönök, általában a föld alatt dolgoznak. Itt azonban a nyílt fejtésekben, a huzatos gyár- csarnokban végzik munkájukat, amely talán nagyobb megbecsülést igényelne. Az elmúlt évben augusztus elején kezdte meg működését a mádi kísérleti gépsor és termékeik már eljutottak az Alföldre is, ahol baromfitáp-adalékanyagként hasznosítják többek között Szánkon. De ugyanígy megtalálhatók már a higiéniai ké iménvek az üzletek polcain is. Cz. P. Aládúcolt mennyezet alatt folyamatos a termelés a bácsbokodi tejüzemben • A híres, neves bácsbokodi trappista sajtol formázzák az üzemben. (Archív felvétel.) Nem vállalkozott könnyű feladatra az a kétszáz bácsbokodi dolgozó, akik dacolva a mostoha munkakörülményekkel — a rekonstrukció ellenére — biztosítják Baja és környéke tejellátását, folyamatosan készítenek trappista sajtot, sőt a felvásárolt tejből juttatnak exportra is. A 155 millió forintos rekonstrukció befejezését 1983-ra tervezik, igaz az építkezés kezdeti szakaszában nem haladt a kívánt ütemben. Annak érdekében, hogy a tervezett beruházás időben elkészüljön, most a BÁCSÉP siet a tejesek segítségére. Az idén még 50 millió forint értékű munkát végeznek el a kőművesek, hogy 1983-ban euj rópai színvonalon működő tejüzemnek örülhessen' Baja és környéke. Csápenszky Istvánnak, a Csonkiad megyei Tejipari Vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint a bácsbokodi tejüzemben dolgozók becsülettel teljesítették elmúlt évi feladataikat. Összesen 37,5 millió liter tejet .vásároltak fel, 11,6 százalékkal többet, mint az azt megelőző esztendőben. Trappista- sajt-termelésük is nőtt. Összesen közel 1200 tonna vitamindús termék érlelődött a polcokon. Jutott’ belőle exportra is. hisz 84-tonnát Olaszország, az Amerikai Egyesült Államok és Líbia lakosai fogyasztottak el. Bajára és környékére 8,5 millió liter tejet szállítottak. Emellett 5 millió pohár tejföl is jutott az üzletekbe, és jelentős mennyiség abból az 1172 tonna félzsíros étkezési túróból, amit a bácsboko- diak állítottak elő. A tej felvásárlás mennyiségének egészséges felfutását a hosszú távú szerződéssel is magyarázza az igazgató. Az öt éves megállapodás előnyös, az üzemnek, mert tudja mikor mire számíthat, és előnyös a termelőnek is, mert biztosítva van a portékája, nem jelenthet gondot az értékesítés. A dekádonkénti korrekt elszámolás is a jó partneri kapcsolatra vall. Az elmúlt évben örvendetesen emelkedett a felvásárolt tej zsírtartalma is. Ma már elégedetlenek, ha 3,7—3,8 százaléknál alacsonyabb tejzsírral érkezik az üzembe az egészséget adó termék. Ügyesen használják ki a kis- határforgalom lehetőségeit a bácsbokodiak. Tavaly a feleslegből 2 millió liter tejet szállítottak, előnyös feltételek mellett Zomborba. Az első megállapodások már megköttettek az idei esztendőre is, amely bizonyítéka annak, hogy a jugoszláv partner elégedett a bácsbokodi tej minőségével. t Ha a jövőről esik szó, szinte törvényszerű, hogy a rekonstrukció befejezésére gondolnak. Várnak arra, hogy az új üzemcsarnok felépüljön^ ahol korszerű technológiával .túrót állítanak majd elő, elősegítve ezzel nemcsak Bács-Kiskun és Csongrád megye, hanem a főváros tejtermékkel való ellátásit is. bz. P. M. Vli lesz a sorsuk a vadkerti közkutaknak? Szerkesztőségünkhöz fordult a Soltvadkert. Bercsényi u. 50. szám alatt lakó Tagai Zoltán, aki három gyermekét neveli alacsony keresetéből. Mint a levelében közli, először rossz tréfának vélte a hírt, nemrégen azonban hivatalosan is megtudta, hogy rövidesen megszüntetik a háza mellett levő közkutat. Valamiféle spórolási okokból. Én még képtelen voltam any- nyit összegyűjteni, hogy elegendő legyen lakásom vízhálózatba történő bekapcsolására, így hát az utcai kútból nyertem a vizet. Ha a tanács beváltja ígéretét és lezárja, illetve felszámolja ezt a szerkezetet, egyszerűen lehetetlen lesz vízhez jutnom. A szomszédhoz azért mégsem kopogtathatok naponta ilyesmiért. Ha megállapítják hivatalosan, hogy a családom havonként, esetleg negyedévenként ennyit meg ennyit fogyaszt, s közlik a díjat, azt kifizetem. De ez a kilátásba helyezett szigorú, kegyetlen intézkedés teljesen kétségbeejt. Kérem önöket, tegyenek valamit az érdekemben! — zárja ekképpen sorait olvasónk. A közérdekűnek tűnő panaszról beszéltünk . a soltvadkerti Nagyközségi Tanács vb-titkárával. Verecz Károllyal, aki ezeket mondotta : — A takarékos gazdálkodás kötelezettsége ránk is vonatkozik, ezért minden területen keressük az olcsóbb megoldási módokat. E vizsgálódásunk során jöttünk r^. hogy ijesztően nagy összeget fizetünk a közkútjaink révén elfogyasztott, felhasznált víz díjaként. És e kiadásunk aligha indokolt, ha tekintetbe vesszük, hogy a belterületi házak többsége már régóta közművesített. Az ügyet á végrehajtó bizottság, majd a tanács elé vittük, ahol megszületett a döntés, melynek értelmét ben a közkutak felét leszereljük. Ez az intézkedés több mint harminc olyan szerkezetet érint, mely már egy ideje egyébként sem működik. — És mi lesz azokkal, akiknek lakásában még nincs vízvezetéki sőt az udvarukon sem? — A végrehajtásra nem ésszerűtlenül kerül sor. Felmérjük, melyik utcában milyen arányú a házak közművesítettsége. s ahöl fölöslegesnek ítéljük meg az úgynevezett közkifolyót. azt megszüntetjük. Ha vannak olyan otthonok, ahová még nincs bevezetve a viz — például a Bercsényi utcára gondolok —. azok mellett, vagy közelében természetesen meghagyjuk a kutakat. Az említett olvasónak, s a hasonló helyzetben levőknek tehát nem kell aggódniuk. Körültekintően járunk el az ottani' vizet szolgáltató szerkezet sorsát illetően. Senkit nem juttatunk kiszolgáltatott helyzetbe! CIKKEINK NYOMÁN Még egyszer a tanyavillamosításról — ahogy a DEMASZ látja Először tavaly december elején foglalkoztunk Sajtóposta rovatunkban azzal, hogy a megyénkben örvendetesen szép eredményű tanyavillamositási programnak vannak visszás következményei. Egyik konkrét esetként hivatkoztunk a ménteleki külterületen lakókra, akik az elektromosenergia-szolgálta- tás igénybevétele előtt jelentős összeggel járultak hozzá a térségbeli hálózat létesítésének költségéhez, s most enyhén szólva bosszúsak, mert az arra levő tanyáikat az utóbbi időben vílla- mosítókat már senki sem kötelezi az ilyen jogcímű fizetésre, amit igazságtalannak tartanak. Egyidejűleg aggódnak, hiszen a sok új fogyasztó bekapcsolása miatt számottevően csökkenhet az áram feszültsége, minek következtében nem tudnak háztartási gépet működtetni, tévét nézni és az égőik sem izzanak rendesen. Második alkalommal egy héttel ezelőtt tértünk vissza erre a témára. Cikkünkben a lapunkhoz személyesen, illetve írásban eljuttatott olvasói észrevételeket summáztuk, melyek lényege: az lesz a tisztességes dolog, ha a közelmúltban villanyt kapott tanyatulajdonosokra is feltétlenül kiterjesztik az úgynevezett közműhozzájárulási kötelezettséget,» s az összegnek meg kell egyeznie azzal a pénzzel, melyet a kezdet kezdetén, fizettek azok a tanyasiak, akiknek összefogása révén épült meg a körzetben az elektromos hálózat. Ugyanekkor közöltük a megyei tanács vb építési és vízügyi osztálya reagálását is, melyből kiderült, e hatóság kezdeményezése, illetve kérelme alapján már munkálkodnak a szakminisztériumban a villamos- energia-törvény oly módon való megváltoztatásán, hogy a főleg lakossági erőforrás révén létesített vezetékrendszerre %zentúl csak akkor kapcsolhat új' fogyasztót az áramszolgáltató vállalat, ha a helyi tanács azt előzőleg engedélyezi, melynek feltétele pedig az említett hozzájárulási kötelezettség teljesítése. Ez ügyben a minap újabb választ hozott a posta, mégpedig Szegedről, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központjától. Vajda György t vezér- igazgató egyebek között az alábbiakat írta: Nekünk is maradéktalanul be kell tartanunk a ránk vonatkozó jogszabályokat, közöttük a villamosenergia-törvényt. Eszerint á bármilyen beruházásból épített elosztóhálózat a közcélú villá- mosmű részét, vagyis az állam tulajdonát képezi, s felette a területileg illetékes áramszolgáltató vállalat rendelkezik. E törvény azt írja elő, hogy az új fogyasztó villamos energia iránti igényét mindenkor ki kell elégíteni, ha annak nincs műszaki, vagy gazdasági akadálya. M,i a kifogásolt esetekben szintén alaposan megvizsgáltuk a villamosítás lehetőségeit, s megállapítottuk, hogy a ménteleki taT nyák rákapcsolhatok az ottani elosztóhálózatra. Erre sor is került, miután az érdekeltek megkötötték a szolgáltatói szerződést és- befizették a csatlakozási dijat. Ennél az eljárásnál . megszabott feltétel a környékbeli hálózat létesítési költségéhez való hozzájárulás, amelyre vonatkozóiag jogilag nincs feladata az áramszolgáltatónak. Egyébként a tanyavillamosítások szervezése, s a vele járó pénzügyi lebonyolítás (pl. a fogyasztói hozzájárulásokkal kapcsolatos ügyintézés) a tanács szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik. S amennyiben a fogyasztók egymással nem tudnak elszámolni, s közöttük vita támad — ahogy azt a Polgári Törvénykönyv is előírja — az igazságszolgáltató szervekhez fordulhatnak orvoslásért. Végezetül megemlítem, egyetlen tanyai körzetben sem kell tartaniuk a családoknak attól, hogy az utóbbi bekapcsolások zavart okoznak az áramszolgáltatásban, ugyanis ha az indokolt volt, növeltük a vezetékek keresztmetszet ét, vagy nagyobb teljesítményű transzformátort helyeztünk üzembe és így teszünk a jövőben is — természetesen az új fogyasztó költségére. Köszönjük a DÉMÁSZ őszinte, tárgyilagos válaszát. Ehhez any* nyit fűzünk, az energiatörvény bizony igen régen — legalább tíz esztendeié — készült, s lépett hatályba, a tanyavillamosítás szóvá tett ellentmondásai pedig újkeletűek. A hálózatépítési költségekhez való utólagos hozzájárulás, vagyis az egyenlő teherviselés problémáját az élet vetettje fel, amelyhez ezúttal is igazítani kell a szabályt. Örömmel ismételjük, ezen már dolgoznak az illetékesek, a kiadott módosításokról pedig idejében tájékoztatjuk olvasóinkat. A fákat szakszerűen kell gondozni, védeni! Január 7-én ugyanezen rovatunkban a kecskeméti Bocskai utcáról írtunk, pontosabban az ottani fák gyakori nyeséséről, kivágásról. Olvasói panaszok alapján közöltük,' hogy a közterület eme növényei védtelenek, s néhány lakóról ebbéli cselekedete alapján sejthető, még sohasem hallott a környezetvédelemről. Bírálatunkra levélben válaszolt a kecskeméti kommunális és költségvetési üzem vezetője, Pólyák Péter főmérnök. Köszönjük — írta — a jogos észrevételt. Megállapítottuk, a Bocskai utcában lakók több helyütt szakértelem nélkül nyesték meg a fákat, ezért a lombkoronájuk sem megfelelő. A legkirívóbb eset a jakabszállási Népfront Tsz dolgozói nevéhez fűződik, ők csonkítottak meg ugyanis a környékbeli óvodaépítéssel kapcsolatosan felszerelt közvilágítási szerkezet, illetve névtábla miatt több szép növésű fát. A felelősöket figyelmeztettük a hasonló dolgok elkerülésére. Itt mondjuk el, dolgozóink városszerte végeznek nyesést munkákat — főleg a villanyszolgáltatás és a közlekedés .zavartalanabbá tétele érdekében —, de mindenütt messzemenően óvják, védik a fákat. Hozzá nem értő megcsonkításuk, no és a kiirtásuk ellen a lakos,- ságtól is segítséget várunk. Valóban sokat tesz a kommunális üzem a település zöldövezetének megőrzéséért, fejlesztéséért. Nem szabadna engedni, hogy ,a merészek és az avatatlanok sem.-' mibe vegyék, tönkretegyék munkájukat, irtsák a fákat, a tiszta levegő felbecsülhetetlenül értékes forrását! összeállította: Velkei Árpád , t
