Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tegnap megnyílt Helsinkiben az ifjúsági leszerelési világfórum Pogonyi Lajos, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: HELSINKI Hétfőn délelőtt tíz órakor a Finlandia-házban Esa Harmata, a finn ifjúsági szervezetek nemzeti bizottságának elnöke megnyitotta az ifjúsági leszerelési világfórum tanácskozását. A fórumon, amelyen a szocia­lista ifjúsági szervezetek, - vala­mint a tőkés és fejlődő országok legkülönbözőbb ideológiát és vi­lágnézetet valló ifjúsági szerveze­teinek küldöttei vesznek részt, minden bizonnyal élénk viták bontakoznak ki. Ernesto Ottone Fernández, a DÍVSZ ' elnöke a múlt csütörtökön Budapesten tár­tott sajtótájékoztatón egyebek kö­zött kijelentette: „A tanácskozás egyik fő célja: tudatosítani a fel­ismerést, hogy összefüggés van az általános és teljes leszerelés, valamint a társadalmi és gazda­sági haladásért vívott küzdelem között az egész világon.” Hétfőn plenáris üléssel kezdő­dött meg a fórum, majd a részt­vevők négy napon át négy téma­körrel foglalkoznak, amelyekről neves politikusok, közéleti szemé­lyiségek tartanak vitaindító elő<- adást. A munkabizottságokban a résztvevők kifejtik álláspontjukat a világpolitikai helyzetről, az enyhülés katonai és politikai vo­natkozásairól; áttekintik a fegy­verkezési verseny társadalmi­gazdasági következményeit, a tár­sadalmi fejlődés és az új világ- gazdasági rend kialakításának időszerű kérdéseit; megvitatják az általános és teljes' leszerelés té­makörét, ezén belül a nukleáris leszerelést célzó folyamatokat és módszerekét; s végül egyeztetik véleményüket a világ fiataljainak a béke, az enyhülés és a leszere­lés, a nemzéli függetlenség és a társadalmi haladás érdekében folytatandó együttműködéséről. A tervek szerint a világfórum pén­teken plenáris üléssel és zárónyi­latkozat elfogadásával ér véget. Vasárnap óta Helsinkiben tar­tózkodik a magyar küldöttség is, amelyet Fejti György, a KISZ KB első titkára vezet. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 16. szám Ára: 1,40 Ft 1981. január 20. kedd JÖVEDELMEZŐ KERTÉSZET V árosgazdálkodás Kecskeméten és Baján Virágtermesztés, parkosítás, épülettatarozás, távfűtés, fá­sítás, rovar- és rágcsálóirtás, temetkezés: a fontosabbak azok közül a feladatok közül, amelyek a kecskeméti és a bajai városgazdálkodási vállalatra hárulnak. Hogyan tesz­nek eleget a fenti feladatokból adódó lakossági megbízatá­soknak? — erről tudósítjuk olvasóinkat. A Kecskeméti Városgazdáikon dási Vállalat — jóllehet az árai 1968 óta változatlanok — a múlt évet 108,9 százalékos tervteljesí­téssel, azaz 34 és fél millió forint bevétellel zárta. Mint Kelemen József megbí­zott igazgató elmondta, két váro­si virágkertészetük kétszeresen is virágzó. Azonkívül, hogy a Szlemenits közi, másfél ezer négy­zetméteres növényházban télen is „nyár van” (40 ezer tő szegfűt nevelnek; évente 10 ezer tő kri­zantémot és 25-féle cserepes vi­rágot adnak el), a vállalat öt kecs­keméti virágboltjában sok ezren vásárolnak vágott és cserepes vi­rágot. A Szabadság téri, a Lenin téri,, a piaccsarnoki, a műkért vá­rosi és a köztemetői üzletnek ta­valy 5 millió 700 ezer forint volt a bevétele — ugyanakkor a ker­tészetek közvetlenül 5 millió 100 ezer forintért értékesítettek vi­rágot magánszemélyek és közüle- tek részére. 1980-ban 1 millió 400 ezer forint értékben koszorúkat is készítettek a virágkötők. A vállalat rovar- és rágcsáló­irtó szolgálata Kecskeméten és a megyén kívül az egész országban közismert. (Helyi feladata a bab, borsó és lencse zsizsiktelenítése, mielőtt a hüvelyesek magvait a kereskedelemnek átadják.) A múlt esztendei kártevőirtásból származó bevétel meghaladta a hárommillió forintot. Egyebek közt az emeletes házakban igen sok csótányt elpusztítottak. Jó vegyszerekkel dolgoznak, aminek kettős a haszna: az emberi szer­vezetet nem károsítják, s a po­loskairtást például — a korábbi három helyett — ma már egy nap alatt be tudják fejezni. A városgazdálkodási vállalat a megyeszékhelyen kívül a kecske­méti járásban és a kalocsai já­rás egy részében: összesen hu­szonhat településen egyben te­metkezési vállalkozó is. Rendszeresen javítanak a szer­tartások, illetve a temetések tár­gyi feltételein Baja körzetében. Hercegszántón, Garán, Vaskúton és Sükösdön a közelmúltban új ravatalozót építettek. Ahol ezt ké­rik, százgyertyás, hangszóróval adott 'hangszórós szertartásról is gondoskodik a Bajai Városgaz­dálkodási Vállalat. A városi te­metőben pedig egy nyitott rava­talozót és egy haranglábat készí­tenek ebben az ötéves tervben. Baján a városgazdálkodási vál­lalat egyébként 1800 állami lakás­bérlemény ingatlankezelője is. Az épületek fele több mint ötven­éves. A lakbérekből — évente mintegy 12 millió forintból — központi alapot képeznek, amely­nek egy részét tatarozásra köl­tik. Az elmúlt 5 éves tervben • Dobos Istvánné kertészeti rész­legvezető a Calla levelét vizsgálja. évenként 9—10 millió forintot fordíthattak épület javításra; ez az összeg a mostani ötéves terv­ben 12 millió forint lesz. Az 1800 lakáshoz képest e kis összeggel úgy gazdálkodnak, hogy a hat­vanfős építőbrigád elsősorban az utcára néző és a városképet rontó házhomlokza tokát hozza rendbe. Jelenleg az Eötvös utcai épületek külső tatarozása, van soron. Az 5. számú háznál a na­pokban bontották le az állványt, miután a kőművesek és a festők befejezték a munkát. Ezután kö­vetkezik még tizenegy épület ut­cai frontjának a felújítása, amely- lyel az év végéig készen kell len­niük. Ziele Márton igazgatótól meg­tudtuk, hogy városukban — Kecskeméttől eltérően — több sa­játos feladatot kell megoldaniuk. A szemetet négy kukásautóval gyűjtik.'Gondozzák a város 310 ezer négyzetméteres parkját, ezenkívül gesztenye-, hárs-, tölgy- és nyárfa ültetésével is foglalkoznak. Bekapcsolódtak Ba­ja fásítási programjának a vég­rehajtásába. Tavaszig az utcákon és a tereken 3 ezer facsemetét kell elültetniük, és ebből 2800 már a helyén van. A vállalat 1978 október óta üzemeltetője a helybeli fűtőmű­nek. A most még 60 százalékos terhelésű hőközpontra ebben a hónapban két újabb, tízemeletes éoületet kapcsolnak. Az energiát adó anyag egyelőre csepeli paku­ra, amelyből 20—25 napra valót tartalékol a városgazdálkodási vállalat. A következő fűtési idényben azonban már földgázzal tüzelnek. Ez — a legkedvezőbb terhelést alapul véve — olcsóbb lesz a pakuránál. K — 1. • • Bimbózzák a szegfűt a Szlemenits közi növényházban. A hajnali szedés már a boltokban van. (Méhesi Éva felvételei.) .KÁLYHÁK, KAZÁNOK, KÉMÉNYEK Győzik-e a munkát a javítók? Biróczi Gyulával, a Bács-Kis- kun megyei Kommunális Szolgál­tató Vállalat igazgatójával a na­pokban a tüzeléstechnikai ágazat fejlődéséről, jelenlegi tevékenysé­géről beszélgettünk. — Három évvel ezelőtt szűnt meg a kéményseprő vállalat, il­letve vált egyik ágazatunkká — mondta az igazgató. — Az azóta elért fejlődésre mi sem jellem­zőbb, mint az, hogy 1976-ban a kéményseprők, olajkályha-javítók 12.3 millió forint árbevételt ér­tek el. Ez az összeg 1979-ben már 19.3 millióra, tavaly pedig 25,5 millió forintra emelkedett. A két évvel ezelőtt megkezdődött erő­teljes fejlődés nem utolsósorban az akkor létrehozott kazánszer­viznek köszönhető. Megkezdtük a nagy teljesítményű — jórészt olaj- tüzelésű — kazánok vegyszeres tisztítását, karbantartását és ja­vítását. Szervizünk tevékenysége nagy­mértékben hozzájárul a hatásfok növeléséhez, az energiamegtaka­rítás eredményeinek növeléséhez. A vegyszeres tűztéroldali tisztítás után tavaly már megszerveztük, illetve bevezettük a víztéroldali tisztítást is. E tevékenység ered­ményeként átlag 3—4 százalék­kal nő a kazánok hatásfoka. Mi­után egyre gyarapodik a gáztüze­lésű kazánok száma, tavaly már 8 dolgozónk végezte el a szüksé­ges tanfolyamot, és vizsgát téve az idén már 15 gáztüzelésű ka­zánnal foglalkozik. Szervizünk dolgozóinak a gyors helyszínre jutását jelenleg 8 gép­kocsi segíti, három újabb jármű érkezését piádig most várjuk. öt gépészmérnök és három vegyész­• Nagy teljesítményű kazán karbantartását végzi Jandácsik Mihály és Nagy Tibor szerelő. Az olajkályhák egyik legjobb „orvosa" Nagy László. techAikus irányításával a szerviz dolgozói tavaly 2600 kazántisztí- tást végeztek. — Győzik a munkát az olaj­kályha-javítók ? — A 12 — csak ezt a munkát végző — szerelő mellett 82 ké­ményseprőnk közül negyvenen már rendelkeznek a megfelelő szaktudással, ami képessé teszi őket a besegítésre, a kisebb hibák elhárítására. Míg' 1979-ben 19 ezer olajkályhát javítottunk, addig ta­valy 23 ezer darabot tettek üzem­képessé dolgozóink. Az alkatrész- ellátás zavartalan, s szerelőink a bejelentések sorrendjében végzik el a javítást. Ilyenkor, fűtési sze­Tavaly a tervezett határidő­dre elkészült a kalocsai Duna áruház. Na és... ? Talán kü­lön említést érdemel az, ha valamit az eredetileg elhatáro­zott időpontra . megcsinálunk? Általában nem, de mégis bó­logathat a fenti kérdésre, aki rendszeresen figyelemmel kí­séri a településfejlesztési ter­vek végrehajtását, az építke­zések ütemét, mert itt is, ott is tapasztalni lehetett az egyik évről a másikra áthúzódó be­ruházást. Több ilyen esetet so­rolhatnánk, de maradjunk az eredeti példánál, a kalocsai Duna áruház tervek szerinti pontos átadásánál. A kalocsaiak közül senki sem hitte, hogy 1980-ban átad­ják a létesítményt. Hol ezért, hol azért leállt az építkezés, lassan haladt a munka. A vá­rosi pártbizottság is kételke­dett a tervezett határidőre va­ló átadásban. Szervezési okok miatt hetekig egyetlen szakem­bert sem láttak az építkezés­nél, aztán megváltozott a hely­zet. A városi pártbizottság ja­vaslatára a beruházó, a kivi­telező, az alvállalkozók képvi­selői kéthetenként rendszere­sen összejöttek, egymástól szá- monkérték a feladatok telje­sítését, s\ megállapodtak ■ ab­ban, hogy a következő két hét alatt kinek, milyen tennivaló­ja lesz. A rendszeres számonkérés és feladatmeghatározás azt ered­ményezte, hogy hónapok alatt az építkezésen behozták a lema­radást, s úgy felgyorsult a munkálatok üteme, hogy a ter- . vezeti határidőre átadták az áruházat. A fenti történet kapcsán jo­gos a kérdés: csak a városi pártbizottság feladata lenne a beruházók, kivitelezők, alvál­lalkozók munkájának koordi­nálása? Aligha. Ezért a fenti példából okulva a városi párt- bizottság a VI. ötéves terv ki­alakításával foglalkozva java­solta, hogy alakuljon egy bi­zottság, amely egy adott beru­házásnál összehangolja és fi­gyelemmel kíséri a vállalkozók munkáját. Megint alakítanak egy bi­zottságot, amikor van belőlük elég. De mindegy, hogy minek nevezzük, bizottságnak, koor­dinációs csoportnak, bármi­nek, mert életre hívása fel­tétlenül hasznos, a problémák megoldásához nagy segítséget nyújthat. Kiskunfélegyházán a Petőfi lakótelepen épülő bölcsőde, óvoda, iskola átadása minden bizonnyal nem húzódott volna át az idei évre, ha egy hozzá­értő bizottság, vagy csoport azonnal intézkedik, és kiépí­tett kapcsolatai révén talán időben, gyorsan tudott volna kőműveseket és más szakem­bereket kérni valahonnan, a BACSÉP máshova irányított dolgozóinak pótlására. így is szerzett a város segítséget a csigatempóban épülő gyermek- intézmények kialakításához, de ez így. lényegesen több időt vett igénybe. Tehát érdemes átvenni, megpróbálni és alkal­mazni a kalocsaiak elképzelé­sét. Ha már az építkezések meg­gyorsítását elősegítő elképze­lésről szóltunk, említést érde­mel az a kalocsai ötlet is, amely a magánerős lakásépí­téshez nyújtana segítséget. Való igaz, nagyon sok utá­najárást igényel a családiház­építés, a telek kiválasztása, kü­lönböző hivatalos papírok és az építőanyag beszerzése, a fu­varozás megszervezése és so­rolhatnánk tovább. Ennek megkönyitéséért a kalocsaiak egy magánlakás-építési irodát hoznak létre, amely az ügyin­tézést lebonyolítja. Akik ko­rábban magánerőből alakítot­ták ki családi otthonukat, na­gyon jól tudják, milyen nagy segítséget jelentene a fenti el­képzelés megvalósítása, illet­ve alkalmazása. Érdemes lenne másutt is ha­sonló irodát létrehozni, ez megoldaná az ügyes-bajos dol­gok intézését, ami azért is lé­nyeges, mert a VI. ötéves terv­ben a korábbiaknál még inkább számítanak megyeszerte a ma­gánerős lakásépítésre. T. L. zonban, jórészt a lakosságnak dol­gozunk, mert a közületek, intéz­mények kályháit már nyáron ala­posan előkészítjük a szezonra. A javítás különben két hónapi ga­ranciával történik. — Mit Csinálnak a kéménysep­rők? — Az ő tevékenységükkel kap­csolatban most januárban egy mi­nisztériumi jogszabály jelenik meg, melynek értelmében minden kéményt évente kétszer kötelesek megvizsgálni. Egyszer kitisztítani, egyszer pedig alaposan ellenőriz­ni, s ha kell kijavítani. Ha ezen a két vizsgálaton túl szükség van a munkájukra, akkor hívásra végzik el a szükséges tennivaló­kat. Ezek a szakemberek a múlt évben 399 kéményt hoztak rend­be. Ugyancsak jelentős munkájuk volt, hogy 300 thermofor kémény­re huzatnövelő, tökéletesebb égést biztosító toldalékot szereltek fel. O. L. 9 Nem irigylésre méltó a kémény­seprők munkája, akiknek az idő­járástól függetlenül nagy ma­gasságokban kell dolgoznL Felvé­telünkön: Pencz László igyekszik a kémény tetejére. (Straszer And­rás felvételei.) i

Next

/
Thumbnails
Contents