Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-14 / 293. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar pártküldöttség utazott, a Kubai Kommunista Párt kongresszusára A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Korom Mihálynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével szombaton elutazott Havannába a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, hogy részt vegyen a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Grósz Károly, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Borsod-Abaúj—Zemplén megyei Bizottságának első titkára és Jakus Jertő, hazánknak a Kubai Köztársaságban akkreditált nagykövete. (MTIj AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 2»3. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 14. vasárnap XVIII. századi kunszentmiklósi kéziratok 5. oldal A HAZAFIAS NÉPFRONT CSELEKVŐ RÉSZESE AZ ÉPÍTŐ MUNKÁNAK Megtartották a megyei küldöttértekezletet A városkörzeti, külterületi, községi választási gyűlések, majd a városi küldött- értekezletek után a Hazafias Népfront közelgő hetedik kongresszusára történő készülődésnek utolsó, s egyben nagyon jelentős részéhez érkezett el a mozgalom. Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében tartották meg a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei küldöttértekezletét. A Himnusz hangjai után dr. Dobos László, a népfront megyei elnöke köszöntötte a küldötteket és a meghívott vendégeket, közöttük Terbe Dezsőt, a megyei pártbizoittság titkárát, dr. Gajdó- csi Istvánt, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a megyei tanács elnökét, dr. Gyúró Ferencet, a népfront Országos Tanácsa elnökségének tagját, dr. Molnár Frigyest és Szeműk Józsefet, a népfront Országos Tanácsának al- elnökeit, valamint az országgyűlési képviselőket, a párt, a tanácsi szervek, tömegszervezetek vezetőit. A megyei küldöttértekezlet egy perces néma felállással emléke■ mmc p|| I Lí »I zett meg a négy évvel ezelőtti küldöttértekezlet óta elhunyt népfront megyebizottsági tagokról. dr. Bodóczky Lászlóról, a megyei népfrontbizottság elnökéről, dr. Kiss Ágostonról és Gádor Istvánról. Ezután dr. Dobos László felkérte Farkas Józsefet, a népfront megyei titkárát, hogy, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának a VI. kongresszus óta végzett munkáját, a mozgalom előtt álló legfontosabb feladatokat összegző előre kiadott írásos anyag mellett tartsa meg szóbeli vitaindítóját. Vitaindítójában Farkas József megyei titkár a következőket mondotta: — A kongresszusra való készülés mindig számadást, az elmúlt évek tapasztalatainak összegzését jelenti, és az előttünk álló időszak feladatainak megjelölését. Mai küldöttértekezletünk, munkaértekezletünk is ezzel a céllal ült össze. Jó alkalom ez arra, hogy megvizsgáljuk, mit tettünk Bács- Kiskun' megyében a népfront VI. kongresszusa állásfoglalásainak megvalósításában az elmúlt években. Amikor a megyei küldöttértekezleten arról számolhatunk be. hogy mozgalmunk eredményesen működött közre a megye V. ötéves tervének megvalósításában, a szocialista demokrácia érvényesülésében, . megyénk lakossága műveltségi színvonalának emelésében, a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásában, a tanácsokkal való együttműködés fejlesztésében, ez nem csak általánosságban, hanem konkrétan értendő községeinkben, városainkban! A helyi tanácsi és népfront- vezetők beszámolóinak ismertetésében ez a megállapítás a megvalósult munkát jelenti. Az eredményes munkához jó alapoji és feltételeket adott az a kedvező légkör, amelyet pártunk két és fél évtizedes töretlen politikájával biztosított hazánkban. Ez a politika nagyban hozzájárult, hogy összességében sikeresen teljesítsük megyénk V. ötéves tervét és az ismert nehézségek ellenére sokat fejlődtek városaink és községeink. Az iparban bekövetkezett minőségi és mennyiségi változás, a mezőgazdaság fokozódó iparszerű termelése nerhcsak a társadalmi szerkezet átformálódására volt hatással, de egyben azt is jelentette, hogy emelkedett a lakosság 1 életszínvonala, javultak a társadalmi juttatások: csökkent a munkaidő, növekedett a családi pótlék, a gyermekgondozási . segély, az alacsony nyugdíjak ösz- szege. Bár ezen a téren van még gondunk bőven. Megyénk túlteljesíti mintegy ezerrel 'a 25 ezer új otthont jelentő lakásépítési tervet, ennek ellenére mégis tovább nőtt a lakásigénylők száma. Elmondhatjuk •valamennyien, akik itt vagyunk e tanácskozáson, részesei voltunk annak a társadalmi összefogásnak,/ amely eredményeképpen •több, a tervezettnél nagyobb számú óvodai helyet tudunk átadni. Külterületen, tanyán élő sok kisdiáknak teremtettük meg a tanulás kedvezőbb feltételeit, a kollégiumi hálózat bővítésével, az iskolák korszerűsítésével. A munkás hétköznapok során lehetünk tanúi annak a folyamatnak, amely a közgondolkodás pozitív változását tükrözi. Erőteljesen növekszik a szocialista brigádtagok száma. Jelentős eredmények, vállalások történtek a kongresszus és hazánk felszabadulása »Folytatta! _ a magyar szakszervezetek XXIV; kongresszusa Szombaton reggel fél likőr az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, plenáris üléssel folytatta munkáját a szakszervezetek XXIV. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A szombati tanácskozás első felszólalója, Fuderer Károly bizalmi, a Baranya megyei távközlési üzem műszerésze, a postásokat foglalkoztató gondokat, valamint a bizalmiak munkájával kapcsolatos problémákat tárta a plénum elé, majd Herczeg Károly,. a vasasszakszervezet főtitkára az ipari irányítás szervezetének korgBBBMBBBI szerűsítéséről hozott döntéssel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról szólt. Ezt követően Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben, a társadalmi munka során Mindinkább tért hódit a becsületesen végzett munka tisztelete. A közgondolkodás alakítása A lakosság érdeklődése, közéleti aktivitása erőteljesebbé vált a párt- és társadalmi szervek .tájékoztató tevékenysége nyomán. Mind szélesebb rétegekhez eljutva tapasztaljuk, hogy ha bel-, vagy külpolitikai kérdésekről van szó. a lakosság hallatja szavát, megalapozott állásfoglalásról tesz tanúbizonyságot. Bizonyítja ezt a városkörzeti, tanyai, községi választási gyűlések hangulata, a település fejlesztése érdekében tett vállalások teljesítése. Az alkotp munka alapvető feltétele a béke. Megyénk lakossága szorgalmas munkájával tett hitet a békeakciókban, részt vett a népek. barátságának ápolásában, a szolidaritás vállalásában, az elnyomott népek szabadságharcának erkölcsi és anyagi támogatásában. A Hazafias Népfront cselekvő részese, s nem csak szemlélője annak a széles körű építőmunká-, nak, amely a párt . vezetésével folyik megyénkben. Aktív közreműködéssel segítsük elő, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívüliek, különböző anyanyelvű és világnézetű emberek, egyre tudatosabban vállaljanak részt a fejlett szocialista társadalom építésében. Demokratikus módszerekkel A továbbiakban a népfront megyei titkára a szocialista demokrácia érvényesülésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondotta: — Szocialista társadalmat építünk, ahol a demokrácia legfőbb célja, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a hatalom gyakorlásában, a közügyek Intézésében, a hozott határozatok ellenőrzésében. Ehhez a megfelelő keretek és formák munkánk során kialakultak. Az elért eredmények ellenére még nem kielégítő a szocialista demokrácTa szintje. A demokratikus módszerekkel történő érdekfeltáró és -egyeztető munkában a népfrontbizottságok különösen a lakóhelyen nyújtottak nagy segítséget. A társadalmi viták, lakossági fórumok sokasága segítette, hogy megyénk lakói jobban megismerjék a gazdasági fejlesztési terveket, és azokat kiegészítsék, rangsorolják javaslataikkal. Népffont(Folytatás a 3. oldalon.) ^ Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Köszöntőm a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusának küldötteit, a meghívottakat, a külföldi vendégeket. Átadom önöknek pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá- ’ gának üdvözletét és jókívánságait. A magyar szakszervezetek, társadalmunk rendkívül fontos intézményei, ezért kongresszusuk kiemelkedő jelentőségű belpolitikai esemény. A kongresszushoz benyújtott írásos anyagokat, a szakszervezetek országos tanácsának beszámolóját jónak tartom, ezekkel egyetértek. A kongresszus vitájához, fő kérdéseihez kapcsolódva szeretnék szólni belpolitikai helyzetünkről, a fejlett szocialista társadalom építésének előttünk álló szakaszáról, a szakszerveztekröl és a nemzetközi helyzetről. Belpolitikai helyzetünk szilárd A magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapata,^ Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje ez év tavaszán tartotta XII. kongresszusát, amely foglalkozott életünk minden lényeges kérdésével, és fontos határozatokat hozott. A kongresszus megállapította, hogy hazánkban a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, megfelel a szocialista társadalom követelményeinek. Ezt ma is megismételhetjük, hogy barátaink, és ellenségeink egyaránt tudják: a Magyar Népköztársaságban a belpolitikai helyzet szilárd, és az is marad! A kongresszus alapvetően fontos határozata, hogy pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Pártunk politikája nyílt, a tömegekkel szoros kapcsolatban formálódik, a megoldandó kérdésekről, problémákról, nehézségekről őszintén szól. A( párt a népet felnőttnek tekinti, és ennek megfelelően tárgyalja meg vele a közös gondokat. Ezt a gyakorlatot, amit más szóval úgy hívunk, hogy a párt munkastílusa, folytatnunk kell. Amit ugyanis a politikában eddig elértünk, azt a helyes elvi, kommunista politikánknak és ennek a nyíltságnak köszönhetjük. A jövőben is a .tömegekkel együtt, a bevált szövetségi politikát érvényesítve haladunk tovább. Szövetségi politikánk, mint azt _mái többször hangsúlyoztuk, osztálypolitika, vagyis a dolgozó ősz- • tályok és rétegek összefogása, munkás—paraszt szövetség, a munkásság, a parasztság és az értelmiség tömegeinek egységbe tömörítése. Politikailag ez a párt- , tagok és a pártonkívüliek szövetségét, a különböző világnézetű emberek együttműködését jelenti, ide értve az egyházak felelős, hazafias elemeit, vezetőit és tagjait, mindazokat, akik hajlandók ve- • lünk együtt dolgozni szocialista céljainkért. Ennek a szövetségi politikának a zászlajára ezt írtuk: egyesüljenek a nemzet ösz- szes alkotóerői, mindazok, akik azt akarják, hogy népünk és hazánk a szocializmus építésének útján haladjon előre, ezen az úton boldoguljon a jövőben. Egyenrangú szövetségesnek tekintünk mindenkit, aki ezt vallja, és így cselekszik. A közös munkából mindenki kiveheti a részét és joga van ahhoz, hogy az eredményekből is a végzett munka arányában részesüljön. Így lesz ez a jövőben is, ebben a szellemben dolgozunk, támaszkodva azokra a nagy eredményekre, amelyeket a politikában. a népgazdaság, a műveltség, a kultúra fejlesztésében és az életszínvonal növelésében elértünk. Az eredményeket pártunk kongresszusa nagyra értékelte, és — a helyzettel számot vetve — úgy határozott, hogy most minden erőnket az elért eredményeink megvédésére, megszilárdítására kell összpontosítanunk. Ily módon minden téren megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lendületes fejlődés újabb esztendői következzenek. Pártunk Központi Bizottsága és egész párttagságunk úgy vélekedik, hogy elért eredményeinket becsülnünk kell, mert ezek — pártunk politikai iránymutatásával — az egész dolgozó nép együttes erőfeszítésével' jöhettek létre. Joggal mondhatjuk, hogy nagy utat. tettünk meg, de helyzetünket idealizálnunk egyetlen területen sem szabad. Nem mondjuk azt, hogy nálunk már minden tökéletes, és már nincs mit javítani. Legyen szó a politikáról és a politikai munkáról, a munka- módszerről vagy a gazdasági építésről, a művelődés, a kultúra, az életszínvonal kérdéseiről, mi mindig azt hangsúlyozzuk, hogy sok még a megoldatlan feladatunk. Ez nagyon fontos, mert arra indít bennünket, hogy ne álljunk meg egy pillanatra sem, hogy mindig előrehaladjunk. Becsüljük meg eredményeinket Eredményeinket úgy összegezhetjük, hogy, a fasiszta diktatúra kegyetlen rendszerében leigázott népünk megteremtette a saját hatalmát, élni tudott a szabadságával, és néhány évtized alatt hatalmas alkotómunkával százados elmaradottságot hozott be. A feudalizmus igája alatt nyögő országból alapjaiban és intézmény- rendszerében szocialista állam, közepesen fejlett ipari ország lett. S ha továbbra is céltudatosan dolgozunk, akkor belátható időn belül szocialista alapon felemelkedhetünk a fejlett ipari országok sorába. Ezeket az eredményeinket becsüljük, örüljünk nekik. De eközben ne csak magunkra gondoljunk. Pártunk, munkásosztályunk, népünk erőfeszítéseit, munkáját, harcát 35 év óta á világ népei figyelik. Sokan közülük még kegyetlen körülmények között • élnek. Számukra, csakúgy, mint a világ minden népének, mi azzal nyújtjuk a legnagyobb segítséget, ha becsületesen helyitállunk a szocialista építőmunkában. Ma szerte a világon ez a leghatásosabb propagandája a szocialista társadalmi rendnek, és a szocialista eszméknek. Amikor tehát népünkkel együtt népünkért dolgozunk, akkor nemzetközi kötelezettségeinket is teljesítjük. Az elmúlt 35 esztendőben hazánkra azonban nemcsak barátaink figyeltek, hanem az imperialisták, a szocialista eszme és rend ellenségei is. Ök természetesen másképpen értékelik a magyar nép felszabadulását és vívmányainkat, mint a jóakaraté emberek. A felszabadulást közvetlenül követő években idehaza is, Nyugaton is nagy hangerővel bírálták viszonyainkat, a Magyar- országon végbe ment eseményeket. Azután, az- idő előrehaladtával, itthon elcsitultak a szocializmus ellenségei, egy részük el is hagyta az országot, de az imperialisták változatlanul foglalkoznak hazánk belső viszonyaival, s ajánlatokat is tesznek, hogyan kellene szérintük problémáinkat megoldani. • A nyugati propaganda kezdettől fogva azt hangoztatja, hogy Magyarországon „kommunista diktatúra” van, az államnak „túl nagy a hatalma”, a szakszervezeteket „államosították”. Élénken „törődnek" 1 munkások élet- és munkakörülményeivel, az emberi jogokkal, és erősen foglalkoztatja őket „a magyar nép sorsa”. Legfőbb politikai erőnk a szocialista nemzeti egység De miről is van szó valójában? A felszabadulás előtt az ellenforradalmi rendszer kegyetlen elnyomással sújtott mindenkit, aki szót emelt az emberek jogaiért, majd ugyanez a rendszer bele- kényszerítette az országot a magyar nép nemzeti érdekeivel ellentétes fasiszta háborúba. Akiknek akkor nem fájt sem a munkások szociális helyzete, sem az emberi jogok igazi hiánya, sem pedig a magyar nép sorsa, azoknak ma sem az a gondjuk, hogyan él a magyar munkás, és vannak-e nálunk a szakszervezeteknek jogaik. Az imperialistákat — még ha újabban némileg másképpen is fogalmaznak — valójában csak az foglalkoztatja, miként lehetne visszafordítani a történelmi fejlődés kerekét. De mivel egy földbolygón lakunk, s a különböző társadalmi rendszereknek egymás mellett kell élniük, az imperialistáknak tudomásul kell venniük: Magyar- országon győzött a munkásosztály és a népi demokratikus rendszer formájában megteremtette a saját hatalmát. Ez a magyar nép első számú és visszavonhatatlan vívmánya. Magyarországon soha többé nem lesz földesúri, kapitalista rendszer! A termelési eszközök társadalmi tulajdonban maradnak, s az embernek ember általi kizsákmányolását nálunk soha‘Senki vissza nem állíthatja!' Nem kevésbé fontos nagy vívmányunk. a szocialista nemzeti egység, ez a mi legfőbb politikai erőnk. Amikor azt mondjuk: belpolitikai helyzetünk szilárd, létrejött és erősödik a szocialista nemzeti összefogás, akkor arra gondolunk, hogy a párt irányításával a párt és a tömegek, beleértve a korábban különböző pártállású és az eltérő világnézetű embereket is, közösen dolgoznak a nép javára, a fejlett szocialista tár- (Folytatás a 2. oldalon.) J
