Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-13 / 292. szám

1 • PETŐFI NÉPE • 1980. december 13. Készül az ünnepekre a félegyházi tejüzem Akikhez visszatérnek a megrendelők 9 Tenkö Istvánne átvevolaboráns, mintát vesz • Rád! Sándor targoncával árut visz az új rak­egy szállítmányból. A napokban arról érdeklődtünk Patyi Józseftől, a félegyházi tej­üzem vezetőjétől, hogyan készül­nek a közeledő ünnepekre. — Mindent elkövetünk, hogy a termékeink iránti fokozódó igé­nyeket kielégítsük — mondta Pa­tyi József. — Ilyenkor még az a háziasszony is otthon süt-főz, aki év közben nem sokat gyakorolja a konyhaművészetet. Termé­keinkből lesz bőven az üzletek­ben az ünnepek előtt. Vajból pél­dául novemberben 59 mázsát ér­tékesítettünk. decemberben 75 má­zsát juttatunk a boltokba. Ugyan­csak több tejszínt, tejfölt, sajtfé­leséget szállítunk a lakoss.ág ré­szére. — Hogyan alakult az idei terv végiehajtása? — Sikeres esztendő zárására van kilátásunk. November vé­géig 6.8 millió liter tejet vásárol­tunk fel, december végéig pedig még mintegy félmillió literre szá­mítunk. Sajnos, a hirtelen jött mostoha idő bizonyos mértékig nekünk is akadályt jelentett. Több háztáji gazda, aki eddig tárba. (Opaussky László felvételei.) kannákban hordta ki a tejet az országúti, vagy másutt levő felve­vőhelyre, a nagy hó miatt nem tudta megfelelően segíteni ter­vünk teljesítését. — Mennyit, és mit fogyasztott az üzem termékeiből a város és az ellátási körzethez tartozó öt község? — Üzemünk 49 ezer ember tej- és tejtermékellátását biztosítja. November végéig 3 millió liter te­jet. 1,1 millió pohár tejfölt jut­tattunk a boltokba az egyéb — joghurtok, csokis, karamellás tej stb. — termékekkel együtt. Jelen­tősen növekszik a sajtkedvelők tábora, ezt bizonyítja, hogy 1466 mázsára volt szükség 11 hónap alatt. Túróból 1364 mázsát, míg vajból 701 mázsát fogyasztottak körzetünk lakói. — Hogyan alakult az iskolák ellátása? — Különösen szívügyünknek tekintjük a diákok ellátását, és nem utolsósorban széles körű propagandánk hatására a tavalyi­hoz viszonyítva 30 százalékkal több tejet és csokis tejet szállítunk az AZ ÜGYÉSZ SZEMEVEL A válás áldozata a gyermek NEM ELÉG a házassághoz, hogy egy lány és egy fiú virág­szirmokat, vagy leveleket tépve dönti el a szeret, nem szeret kér­dést. Naponta hallunk olyan há­zasságról, amelyet a szülők tud­ta nélkül, felelőtlenül kötöttek meg a fiatalok. Természetesen az elhibázott szülői nevelés is oka, hogy ilyen helyzetek keletkeznek. Sokszor persze nincs más lehe­tőség (a terhesség miatt) és a házasságot meg kell kötni. Sors­döntő azonban a két ember éle­tében e lépés. Az egymás nem alapos emberi megismerése miatt nagyon sokszor bekövetkezik a különválás, elválás. "Sok emberi és jogi probléma hordozója ez. Különösen ha gyermek van. . A felelőtlen házasságkötésnek elsősorban a gyermek az áldoza­ta. ö mindkét szülőt szereti. Az anyát, melegebb ragaszkodással, az apát. mert erős, s mert- tá­maszt érez benne. Ezek a nor­mális családi kötődések a gyer­mek életét irányítják, megszab­ják, vagy ellenkezőleg, esetleg tönkreteszik. Sajnos, sok meggondolatlan, el­hamarkodott házasság jön létre, amely válással végződik. Évekig valamelyik szülőnél elhelyezett gyermek láthatásának jogi prob­lémája okoz gondot, főleg a gyer­meknek, mert ilyenkor az elvált süllők' — legyen mérnök, vagy segédmunkás — „bosszjit" állnak egymáson. A láthatást megaka­dályozzák, s ezt- is a gyermek sínyli meg. A házasság felbontása nem bo­nyolult jogi eljárás. De vannak különböző korú és nemű gyerme­kek, közös és a házasságba ho­zott vagyontárgyak, ott a lakás­kérdés. az OTP-részlet, tehát a házasság felbontásán túli bírói döntések sok esetben végrehajt- hatatlanok, nincs mód megfelelő intézkedésre. NAGYON SOKSZOR például az anyának és a gyermeknek íté­lik oda a lakást, de az italozó apa évekig lakik a másik szobá­ban, rendszeresen zaklatja a csa­ládját. Ma már közhelyszámba megy, hogy a fiatalkorúak -bűnözésének oka, fő tényezője a rendezetlen családi környezet. Ezt most a szülők különélésére és válására korlátozom csupán, mert egy igen jelentős okról van szó. Nem vé­letlen, hogy a fiatalkorú bűnel­követőknél — ha a személyi kö­rülményeket nézzük — mintegy 40 százalékuknál azt találjuk, hogy a szülők elváltak, vagy kü­lönélnek. E rendezetlenség alatt a szülők egymás közti rossz vi­szonyát, az ehhez kapcsolódó ve­szekedéseket, tettlegességet, össze­férhetetlenséget értem. .. Küzdjünk a válások ellen, de még inkább a meggondolatlanság éllen. A felelőtlenséget kell mér­legre tenni. A válási szándék ko­molytalanságra utal az, hogy az előkészítő tárgyalásokon a házas­párok 30 százaléka kibékül. Te­hát nemcsak a házasságkötés, ha- ^ncm g .válás. megindítása is el­hamarkodott; Bács-Kiskun megyében is évek óta emelkedik a válások száma. Tíz évvel ezelőtt 1300 házassági bontóper volt q megyében, 1979- ben pedig már több mint 3000. Ez mintegy 1600 kiskorú gyerme­ket érintett. (A 10 ezer lakosra eső bontópereket illetően világ- viszonylatban a 3. helyen állunk.) HA NEM JÖ a házasság, in­kább váljanak el a szülők, mert az abban élő gyermekek érdeke is' ezt igényli. Azonban meg kell gondolni, és emberi módon le­folytatni. Miként kell ézt „leren­dezni”? Okos, biztos pszicholó­giai, pedagógiai, jogi stb. tanácsot csak a körülmények teljes isme­retében lehetne adni. Ezt pedig — a legtöbb esetben — csak a két házastárs ismeri pontosan, tgy a szomszédasszony, vagy az anyós „szaktanácsai”, csak ronta­ná, esetleg helyrehozhatatlanná tenné a fiatalok helyzetét. Közös megfontolásra, közös nevezőre lenne szükség mindkét részről. Elsősorban a gyermekek miatt. A családban élő gyermekek ne­hezen fogják fel a válásszituációt. Egyre hangsúlyozottabban jelent­kezik náluk a magárahagyottság. amely a veszélyeztetettség első lépcsője. Az egyedülmaradás miatti érzelmi. energiáját a gyer­mek nem a szüleire, hanem az utcán megismert —, „hasonló" helyzetben levő — társakra for­dítja. Otthon vitáznak, veszek­szenek, s ez a szüleit szerető gyermekre rendkívül rossz ha­tással van. Az otthoni viták ide­gilég kimerítik. Mindegyik szülő­nek van saját „érve”. A gyermek őrlődik, tanulni nem tud, az is­kolában is fáradt. Le is szidják, mert a felbomló családról, a le- törtsége, hanyagsága okairól nem tudnak. Reménykedik, hogy min­den rendbejön. De sajnos, a hely­zet nem változik. Így alakul, hogy az iskolában rossz eredményt ér el. A szülei is szidják. Azután előfordul, hogy el se megy az is­kolába. Hazudozik, képmutató lesz, hogy „kiegyensúlyozza” a helyzetet. Elege van az otthoná­ból, az iskolából, a szidalmak­ból ... A GYERMEKEK és fiatalko­rúak bűnözésében közrejátszó okok 37 százaléka a válásban, különélésben mutatkozik meg. A gyermekek előtti veszekedés, a felületes okok miatti különélés, vagy elválás a legnagyobb lelki­ismeretlenség. A gyerekek ebben ártatlanok. A felelőtlen szülők sokszor senkire és semmire nin­csenek tekintettel. Csak a saját boldogságukat tekintik lényeges­nek. Pedig felelősséggel tartoznak gyermekükért. Ezt nemcsak érzel­mi kötődések, hanem jogi köte­lességek is előírják. Dr. Babay Imre, a fiatalkorúak ügyésze iskolákba. A mostani — napi 1200 pohár tej és 400 pohár csokis tej — mennyiségét szeretnénk to­vább növelni. Felajánlottuk az is­koláknak, hogy a délutános cso­portok részére is szívesen szállí­tanánk. Még nincs jelentkező... Üzemünk életében az idei esz­tendő— a terveink sikeres telje­sítése mellett — azért is jelentős, mert gazdagodtunk egy 200 négy­zetméteres ERDÉRT-faházzal, ami végre megoldotta raktározási gondjainkat. Ugyancsak sokat je­lent a munka könnyítésében az új emelővillás targonca is. A porta mellett sikerült kialakítani a szükségleteknek megfelelő ét­kezőhelyiséget, amit a napokban vesznek dolgozóink használatba. Eredményeink elérésében jelen­tős szerepe van a négy szocialista brigádnak, amelyek különösen so­kat tettek a takarékossági elkép­zelések megvalósításában. Az év végéig a megtakarítások összege megközelíti, vagy el is éri az 1 millió forintot — mondta befe­jezésül Patyi József. O. L. FELHÍVÁS Értesítjük a megye szak­középiskoláinak és gimná­ziumainak tanulóit, hogy intézetünk a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem Me­zőtúri Mezőgazdasági Gé- . pészeti Főiskolai Kara a pályaválasztás elősegítései érdekében JANUÁR 19-TOE 31-IG „SZAKMAI NYÍLT HETEKET” rendez. Ezen időtartam alatt — előzetes bejelentés nélkül is —, várjuk mindazon fi­atalokat, vagy a pályavá­lasztást irányítókat, akik érdeklődnek és tájékozódni kívánnak a mezőgépész pálya iránt. A Szakmai Nyílt Hetek ke­retében bemutatjuk az lnr tézetünkben folyó oktató­nevelő munkát és részletes tájékoztatást adunk a me­zőgépész pályával kapcso­latos kérdésekről. Cím: Mezőtúr, Tolbuhin u. 2. 1772 — Köszönöm a pontosságát — nyújt kezet a kisiparos a műhe­lyébe érkező ' vendégnek, miután órájára pillantott. S már ismét lent .van az aknában. — Amikor először készültem ide, a fiam figyelmeztetett: vi­gyázz, apa, mert ha a megbeszélt időpontra nem vagy ott, jöhetsz haza dolgod-végezetlenül — me­séli mosolyogva Gettói' Lajos, aki Csátaljáról hozta el a kocsiját Ba­jára, Csapiáros László mesterhez futómű-beállításra. — Tipp-topp kis műhely ez. Jó érzés belépni. Megnyugtató, bizalomkeltő, ami­lyen szépen, szorgalmasan dolgoz­nak itt. Művelt, udvarias embe­rek fogadják az embert. A rend. a tisztaság egyszerűen ámulatos. Nézzen szét. kérem! Gazdálkodás az idővel A szerelőakna falát csempe bo­rítja, tükrös-tiszta. Az ablakokon ízléses függöny. Falak, ajtók mint­ha frissen lennének kifestve. Ha egy autókerékről lehullik a rászá­radt sár, azonnal seprű, lapát, s máris a szemetesben van. A szer­számok katonás rendben. Amint a munkát figyelem, azt is látom, hogy mennyire ésszerű ez a rend. Minden eszköz kéznél van. Keres­gélés, tétovázás, a termelékeny­ség „ellenségei” ide be nem fér­kőzhetnek. Az egyik szögletben „szociális sarkot" alakítottak ki. Ajtó nyílik a raktárba és egy a mester kis irodájába. A műhelyben afféle faliújság kínál olvasnivalót a vá­rakozó autósnak: hasznos tudni­valókat a futóműről, a gumikról. S ott olvashatók egy táblán a szolgáltatások árai!! „Köszönjük, hogy futómű-beál­lítás közben nem tartózkodik az aknában és nem beszél hozzánk!” — ezt is kiírták egy táblára. — A műhelyt saját kezűleg épí­tettem, kemény munkával, csak a barátaim segítettek olykor-olykor — hallom Csapiáros Lászlótól. — Tizenöt évig dédelgetett tervem vált valóra itt, a szüleim házának telkén. Olyan lett, amilyet elkép­zeltem, s örülök neki, hogy a ven­dégeinknek is tetszik. Egyébként nem azért akartam megépíteni, hogy majd kisiparos legyek ben­ne. Vágytam rá, hogy legyen a bütyköléshez. Most ez a „minde­nem”, itt vagyok reggeltől estig. Nem ismerek nagyszerűbb érzést, mint amikor az ember számára kellemes környezetben töltheti el ;a,munkanapjait. — Igaz, hogy szigorúan pontos érkezést vár a megrendelőktől? — tgy van. Csak előre bejelen­tett kocsikkal foglalkozunk. Az a célunk, hogy mentesítsük az au­tótulajdonosokat az időpocséko- lástól. Aki a megbeszélt időben jön, annak a járművét azonnal kezelésbe vesszük, és nem kell sokáig várakoznia, hogy elkészül­jön. tgy némi tervszerűséget le­het vinni a munkába. A kapko­dásnak nem vagyok híve, annál inkább az idővel való okos gaz­dálkodásnak. Csakis jól érdemes — Láttam a tájékoztató nyom­tatványukat, amelyen ez áll; SZE-CSA futómű-diagnosztika. Mit jelent ez? — Annáik a rövidítése, hogy Szedő—Csapiáros. Ugyanis a gyá­ri munkaideje után itt dolgozik Szedő István mérnök i$, aki a Kismotorban műszaki osztályve­zető. Közösen használjuk a te­lephelyet és egymás szerszámait. Mindennek a huszonöt éves ba­rátságunk az alapja. Együtt kezd­tünk foglalkozni az autókkal. Egy harmadik barátunk, Markó István műszaki kárszakértő kérésére mi hoztuk létre Baján az autóklub műszaki állomását. Én akkor a Finomposztóban dolgoztam mint energetikus. A klubot . mellékál­lásban csináltuk négy és fél évig. Faltuk a szakirodalmat, s ennek volt köszönhető, hogy egy idő után már nem csak „imádtuk" az autót, hanem kezdtünk érteni is hozzá. — „Az itt dolgozók munkájáról csak felsőfokon lehet beszélni” — ezt jegyezte be az itt függő vá­sárlók könyvébe Elek György ne­vű vendégük, s dicsérő a többi beírás is. Hallani erről a műhely­ről Kecskeméten, s ide járnak Pécsről is. Mivel alapozták meg a hírnevüket? — Jólesik az elismerés, erősíti az emberben a hitet, hogy csakis jól érdemes dolgozni. Amikor há­rom éve kinyitottuk a műhelyt, elhatároztuk, hogy itt mindenki a legjobb tudásunk szerinti kiszol­gálást kapja meg. Borravaló visszautasítva — Azt hallottam, hogy borra­valót nem fogadnak el. — Lehet, hogy öndicséretként hat, de azt mondtuk: aki ide foe- jön, az mindenféle plusz pénz nélkül megkapjáí"átinit,e "'képesek1 vagyunk. A költségekről előre „tá­jékoztatjuk a vendégeket. A tísz-' tességes munkáért járó pénzt el­A bajai kisiparosmúhely, az aknában Csapiáros László. v.v.v.v.* i V»V* V» V« Vt « V» V» V» V« (11.) Keményen, öntelten pattogtak a szavai. A szikár katona nem állta meg, visszavágott a sértésért: — Ha a szegény jobbágy akar­ná szóvá tenni a panaszát, ak­kor mindig akad fontosabb do­log! Az ő igazát nincs aki meg­hallgatná! Mint előbb, most is hevesen hadonászva beszélt. Egy széles vállú, magabiztos vitéz halkabban, de nem kevésbé határozottan mondta: — A fejedelemnek a szegény jobbágy panaszára is jut ideje, így volt eddig, s meglátjátok, így lesz most is! A reggeli nap már magasan a távoli nádasok fölé kúszott, s me­legen sütött be a sátorral körül­vett térre. A tábor távolabbi ré­széből pattogó vezényszavak hal­latszottad, néha lónyerítés, ku­tyaugatás. Kezdődött a tábor meg­szokott, mindennapi élete. Csak itt a központi tér keleti szögle­tében állt még egy csoport, mint­ha nem akarna gyakorlatra men­ni. — Micsoda nagy hősködés ez? — jött egy idősebb nemes tiszt a társa megsegítésére. — A fejedelemhez akarnak menni! — mondta az első. — Panaszra, ugye? — kérdezte emez némi gúnnyal. — Igenis, kérem — mondta az öreg szatmári, ősz haját meglen­gette a feltámadó szellő. — A katonák rögtön indulnak gyakorlatra — mondta keményen, ellentmondást nem tűrő hangon —, kendtekkel meg majd meglát­juk! — Márpedig mi addig sehova nem megyünk, amíg meg nem tudjuk, szatmári testvéreink pa­naszára a fejedelem, hogyan té- szen igazságot! Addig innen egy tapodtat se! — mondta a szikár katona. — Nem-e? — gúnyolódott me­gint az idősebb nemes. — Nem bizony! — állt elő ala­csonyabb társa. Alighanem mind­ketten Borsod megyeiek voltak. Legalábbis így gondolta az öreg Balogh meg Bácsmegyei. ők ket­ten mentek volna már a csapa­tukhoz, de csak itt tartotta őket a kíváncsiság. Különösen Bács- nlegyei várta türelmetlenül, mi lesz az összecsapás vége. — Megtagadják a parancs tel­jesítését? — kérdezte kihívóan a fiatal nemes. — Jól tudják pe­dig, hogy a fejedelem a legszigo­rúbban bünteti a rendbontókat! — Amíg mi a hazáért a vé­rünket ontjuk, a nemesurak ott­hon családunkat gyötrik — mond­ta most egy másik, fiatalabb szat­mári. — A fejedelem nem tűr­heti, hogy semmibe vegyék a pá­tenseit. Azért jöttünk, hogy igaz­ságot tegyen. Hogy megbüntesse a bűnös urakat! — A fejedelem kendtek nélkül is tudja, • mit kell tennie! — mondta a tiszt. — Ne zaklassák fölöslegesen! A katonák azonban csak nem tágítottak. — Nem megyünk! — Amíg igazságot nem ka­punk, addig sehova — mondo­gatták maguk között. Bátorítot­ták egymást, — No, oszoljanak emberek! fogadjuk, de többet nem. Egyéb­ként személy szerint nem vetem meg azt, aki borravalót ad, vagy elfogadja. Étteremben magam is adok, de itt mi a munkatársaim­mal visszautasítjuk. A csöpp iroda egyben zenei stú­dió is. Egy magnetofon működik ott, amely a sarokban elhelyezett, hangszórókon át halkra fogott diszkómuzsikával tölti meg a mű­helyt. Kovács László, Csapiáros segédje kazettát cserél. Villám­gyorsan, mint ahogyan gumit for­gat, vagy kereket egyensúlyoz. — Egy éve dolgozik nálam — mondja el a főnök —, de már ré­gen ismerjük egymást. Tanuló­korában szabad idejében bejárt hozzánk az autóklubba segíteni, csak úgy fizetség nélkül. Hozzánk­nőtt a srác, mert éppúgy szereti az autósszakmát, mint mi. Ere­detileg villamossági műszerész. Egyenes jellemű, eszét használó fiatalember. Biztonságérzetet ad. ha valakinek ilyen társa van a munkában. Korszerű eszközökkel — Milyen műszer ez, amelyiket a futómű-beállításnál használnak? A típusa HPA UNILUX, dán gyártmányú. Az elektronikus és a lézeres mellett ez a legmodernebb. Az összes paramétereket méri be­állítás előtt és után. A kerék-egyensúlyozáshoz két Hotfmann-gépünk van, az egyik tartalékban. A munkát gyorsít­ják és könnyítik a kétoldalt el­helyezett levegős nyomatékkul­csok. A pneumatikus gumiszerelő masinánkat módosítottuk. Erről beszámoltunk a gyártó cégnek is. és most már ebben a kivitelben készítik ezt a terméküket. Szá­mos speciális kulcsunk és más szerszámunk van. Ezek egy részét magunk szerkesztettük. Csapiáros László harmincnyolc éves. A vízisport kedvelői or­szágszerte ismerik, ugyanis má­sik nagy szenvedélye a motorcsó­nak. Ötször nyerte már meg a magyar bajnokságot az ötszáz köbcentis sikló kategóriában és sikeresen szerepelt nemzetközi versenyeken. A csónakmotort, amellyel az idén is első lett ide­haza, maga készítette. Olyan ember, aki a legjobb eredményre tör munkában és sportban egyaránt. Ezt az iparos pályára lépése előtt kapott kitün­tetései is tanúsítják. Szimpatikus az igényessége; am).' kezdődik • a 'külső megjelenésévé)., .modorával íás befejeződik ázzál,' hogy mű­helyében a csavaranyák sem he­verhetnek akárhogyan a tároló­ban. — Garanciát adnak? — Bizonyos időszakonként visszahívjuk a kocsikat, és az esetleges hibákat ingyen kijavít­juk. — Van még más specialitása a SEE—CSA futómű-diagnosztiká­nak? — Talán még azt említhetném, hogy a nyugdíjasoknak tíz száza­lék árkedvezményt adunk. Itt az ebédidő. Csapiáros László az akna széléről egy tányérból munka közben kap be néhány fa­latot. Távozóban eszembe jut, hogy valaki azt mondta a technikailag korszerű, az ügyfelekkel szemben szokatlanul korrekt kisipari szol­gáltató műhelyről: olyan, mint amilyeneket nyugati országokban látni. Nos, ha így igaz. akkor azt mondom, rajta, szolgáltatók, le­het a nyugatot utánozni. A. Tóth Sándor — Értsék meg, hogy kezdődik a gyakorlatozás. Elég volt már a panaszkodásból! Egy besett arcú, kajla bajszú vitéz szólalt most meg, eddig hallgatott, nagy indulat szorult bele: — Ha elég, akkor majd tudjuk mi, hogy vegyünk elégtételt a családunkat ért sérelmekért! — mondta fenyegető hangon. — Hallottuk már, Kis Alberték, hogy álltak bosszút a gonosz ura­kon. Saját fészkükben csapunk le rájuk! j — Ez lázi tás! — kiáltott a fia­tal tiszt, mire más tisztek is kö­zelebb jöttek. — Nevezze a tiszt úr, aminek akarja — mondta az előbbi, de oly hangosan, hogy a messzi sá­torok között is hallhatták a l.angját. — De mi nem maradunk adósak. Ha a fejedelemtől nem kaphatjuk meg az igazságot, ma­gúnk vesszük meg azt! Még . az éjjel, de még előbb hazaindulúnk, s aztán nemesi kúria, ha elénk kerül... — Ez lázítás! — ismételte két­ségbeesetten a fiatal tiszt, s el­sietett a generális strázsamester- hez jelentéstételre. — A jobbágynyomorító nemes számára előttem nem lesz kegye­lem! — folytatta az előbbi szab- lyája markolatára téve kezét. — Előttem jse! — mondta egy másik, s vele zúgták a többiek is. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents