Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
1980. december 12. • PETŐFI NÉPE • 3 KORSZERŰSÖDŐ GYÓGYÍTÁSI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Együttműködve a betegek érdekében A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tavaly szeptemberben foglalkozott az egészségügy helyzetével, jövőjével. Egyebek között megállapították, hogy „az ellátás szervezettebbé tétele útján, lényeges mennyiségi fejlesztés nélkül, a személyi és tárgyi feltételek bővítésével arra kell törekedni, hogy a betegek többsége a teljes értékű gyógyulást eredményező kezelést a járóbeteg-ellátás kereteiben kapja”. Bács-Kiskun megye Tanácsának egészségügyi és szociális bizottsága & Szakszervezetek Megyei Tanácsának akcióbizottságával közösen megtartott ülésén ennek az elvnek megvalósítását vizsgálta nemrégiben egy jelentés alapján, amelyet dr. Szikulai Lóránt megyei főtanácsos állított össze. A körzeti egészségügyi szolgálatok hálózata gyakorlatilag kiépült a megyében, 69 körzeti, orvos a városokban, 154 pedig a községekben élők gyógyító-megelőző alapellátását végzi. Egy-egy körzeti orvosnál naponta átlagosan 34 beteg fordul meg, a gyógyszer- rendelés reformja óta kevesebben, mint azelőtt. Csökkent a kihívások, és a körzeti ápolónők áljai tett beteglátogatások száma is. Csupán két megyében, Somogybán és Szolnokban látogatták meg kevesebb esetben az otthon fekvő betegeket a körzeti nővérek. Holott az otthoni gyógykezelés hatékonyabbá tétele érdekében — betartja-e a beteg a gyógyszere- lési utasításokat stb. — ezeknek a látogatásoknak külön súlya van. Korszerűbb rendelők A körzeti orvosi rendelők állapota — hosszabb távra visszatekintve — sokat javult. Korszerű egészségügyi központok épültek, említhetjük Csengőd, Kerekegyháza, Hetényegyháza, Kelebia új egészségügyi létesítményeit. Sajnos, sok helyen szűkösebbek a körülmények. A rendelőket fenntartó tanácsok lehetőségeik szerint gondoskodnak a felszereltség javításáról. A megyei tanács az idén 3 millió forintot juttatott a községekben működő rendelőknek a korszerű sterilizálás feltételeinek megteremtésére, illetve alapvető felszerelések beszerzésére. Együtt a kórházzal Az integráció előnyeit a körzet és kórház belgyógyászati osztályának együttműködésében rejlő lehetőségeket jól kiaknázzák az orvosok Kalocsán. Azokban a városokban, ahol ez a kapcsolat csak esetleges, laza, törekedni kell a kiépítésére: hiszen ez az együttműködés egyik, feltétele annak, hogy mindazok a betegek, akiknek gyógyítását az alapellátás szintjén meg lehet oldani, ott kapjanak orvoslást. A közös munkálkodásnak alapfeltétele, hogy a belgyógyászati osztályokat vezető főorvosok is megismerjék a kórház felvevő területén tevékenykedő körzeti orvosok munkáját. Ebből arz ismeretből, személyi kapcsolatból épülhet csak ki az elengedhetetlen partneri viszony, tűnhet el a szakadék a körzeti és a kórházi orvos között... Az alapellátás minőségének egyik mércéje az ügyeleti szolgálat szervezettsége. A legelemibb követelmény, hogy pontos tájékoztatást kapjon minden orvosi segítségre szoruló arról, hogy ki az ügyeletes, és hol található. A legkorszerűbb forma: a központi ügyelet, ahol nővér, gépkocsi, telefon, esetleg URH-kapcsolat áll a rendelkezésre, ma még csak terv. Azonban helytől, adottságtól és lehetőségtől függően korszerűsíteni kell az ügyeleti szolgálat rendjét is. Továbbképzés, szakosodás A megyében tevékenykedő körzeti orvosok fele. belgyógyász szakorvosi képesítéssel rendelkezik. Ugyancsak a Politikai Bizottság állásfoglalását idézzük: „el kell érni, hogy a városi körzetekben általános, vagy belgyógyászszakorvosok, a községiekben pedig legalább két-három éves kórházi — rendelőintézeti gyakorlattal rendelkező orvosok kerüljenek.” Ám ugyanilyen fontos a rendszeres szakmai továbbképzés az új módszerek, a kutatások eredményeinek megismerése is a gyakorló orvosok számára. A kéthavonta megtartott, úgynevezett konferen- ciás továbbképzés mellett a négyhetes bentlakásos tanfolyamot Kecskeméten évente, Baján és Kiskunhalason kétévente szervezik meg. Az alapellátáshoz tartozik a körzeti gyermekorvosi, fogorvosi, illetve az üzem-egészségügyi szolgálat is. A gyermekorvosi körzetek száma jelenleg 43. A városokon kívül néhány nagyközségben is gyermekgyógyászok látják el 14 éves korig a betegeket, valamint a bölcsődék, óvodák, általános iskolák egészségügyi felügyeletét. A hálózatot a következő tervidőszakban tökéletesíteni kell, a nagyközségekben azonban fejlesztést egyelőre nem terveznek. A fogorvosi hálózat korántsem teljes. A rendelők működtetése a helyi tanácsok hatáskörébe tartozik az 1978-as kormányhatározat óta. Az egészségügyi intézmények integrációs törekvéseinek folyamatából így ezt a szolgálatot szinte dezintegrálták. Ennek ellenére az anyagellátást a területileg illetékes rendelőintézetek segítségével oldják meg. Gondot jelent, hogy sok községben a fogászati alapellátás feltételeit még nem tudták megteremteni. A hálózat kiépítése fontos feladata a VI. ötéves tervidőszaknak. Lendületesen fejlődik megyénkben az üzemorvosi hálózat. A gyógyításon túl a foglalkozási ártalmak megelőzése is fontos célkitűzéssé válhatott. Jelenleg 27 főfoglalkozású üzemorvos dolgozik a megyében. A szolgálat további fejlesztése indokolt, s a dolgozók jobb ellátásának érdekében ott. ahol a feltételek adottak, a főfoglalkozású üzemorvosokat meg kell bízni a keresőképesség elbírálásának, azaz a táppénzbevétel jogával. Űj munkamódszer: a gondozás Igen fontos törekvés, hogy valamennyi egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálat meghatározó munkamódszerévé tegyék a gondozást, vagyis a betegségek megelőzése érdekében kifejtett tevékenységet. Ennek a célnak megvalósításához a rendelési idő jobb kihasználása, a körzeti ápolónőknek a betegellátásba való hatékonyabb bevonása éppúgy eredményt hozó lehet, mint az együttműködés a szociális házi-beteg- gondozó hálózat dolgozóival. N. M. Bács-Kiskun szervezett dolgozóit képviselik a szakszervezetek XXIV. kongresszusán Csenki Péter, a BÁÉV kőműves szakmunkása, 1970 óta bizalmi, az Építők Központi vezetőségének tagja. Hegyesné dr. Nyi- rádi Judit, a Kecskemét város Tanácsa csoportvezetője, szak- szervezeti bizalmi, a Közalkalmazottak Szakszervezete KV- nek tagja. Lóránt Kálmánné, a Halasi Kötöttáru- gyár vszb-titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja. Szabó Tibor, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat tmk-vezetője, az ÉDOSZ KV Ifjúsági Bizottságának tagja. Vidéki Imréné, a Kalocsa és Vidéke Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat szb-titkára, az ÉDOSZ Központi Vezetőségének és elnökségének tagja. Simon Károlyné, a kiskunfélegyházi VSZM 2. sz. gyáregységének könyvelője, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja. „ÉLETE, ÁLDOZATA NEM VOLT HIÁBAVALÓ" KÁDÁR JÁNOS írta Mező Imréről: „Mező Imrére emlékezni es szólni róla, egyidejűleg szívbe markoló fájdalom és büszkeség mindazok számára, akik közelről ismerték őt. Fáj, hogy nincs már közöttünk, de büszkén gondolunk arra, hogy pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép ilyen kiváló harcost, hőst nevelt és adott az igaz ügynek." Mező Imre 75 évvel ezelőtt, 1905. december 13-án született a Szabolcs megyei Ramocsaházán. Tízen voltak testvérek, ő volt a legkisebb. Nem véletlen, hanem törvényszerű volt abban az időben, hogy egy ekkora család minden gyermekének már korán, gyerekfejjel munkát kellett vállalnia a szűkös megélhetésért, Ráadásul félárván, hisz édesapja meghalt, amikor Mező Imre alig múlt kétéves. A munka lett az iskola helyett nevelője. Még nem volt tízéves, amikor már dolgozott. Kemény elhatározással „autodidakta” módon tanult meg írni, olvasni — 16 éves korában —, majd a szabó mesterségből sikeres vizsgát tett. Kisvárdán, Debrecenben és rövid ideig Budapesten volt szabósegéd. A nagy nyomor elől vándorolt ki Ausztrián, Németországon keresztül Belgiumba. Antwerpenben telepedett le, egy rokonnál kapott szállást. Ebben az időben a húszas-harmincas években több ezer magyar emigráns, politikai menekült élt itt, s Mező Imre hamarosan kapcsolatba került velük. Számosán közülük már részt vettek a belgiumi munkásmozgalomban. 1927-ben őt is felkereste a kint élő magyar kommunisták egyik képviselője, aki bekapcsolta a párt munkájába. Tartotta a kapcsolatot a kint élő magyarokkal, és terjesztette köztük a párt megbiíása alapján a kommunista kiadványokat. így többek között a Moszkvában megjelent Sarló és Kalapácsot, a Becsben kiadott Űj Márciust, és más lapokat. A Vörös Segély aktivistájaként sokakat megnyert a mozgalomnak. A PARTFELADATOK végzése során nagyszerűen tudott konspi- rálni kiváló szervezőkészségre, megbízható emberismeretre tett szert. Állandóan tanult, képezte magát. A politikai irodalom olvasása mellett megtanult németül, flamandul, majd később spanyolul és franciául is. A német marxista klasszikusokat eredetiben olvasta. Politikai előadásokat tartott az antwerpeni kikötőben dokkoló magyar hajók legénységének. Agitálta, szervezte őket. Hamarosan a Belga Kommunista Párt keretében működő magyar kommunista csoport vezetője lett, egyúttal az illegális Német Kommunista Párt belgiumi összekötője is. A belgiumi magyarok között nagy népszerűségnek örvendett. Mindenkivel megtalálta a megfelelő gangot. Érdeklődése a mások problémái, ügyei, sorsa iránt nem volt tettetett. Tudott jó és okos tanácsokat adni, barátilag fordulhattak hozzá bármikor. Átérezte életük fontos kérdéseit, segítette megoldani osztálytársai nehéz helyzetét. 1936 őszén — októberben — Mező Imre az elsők között volt, akik segíteni indultak harcolni Spanyolországba. Figueras, Alba: cete, Madrid, a Jarama folyó völgye, Extremadura, Ebró és más spanyol helységnevek, csatahelyek jelölik Mező Imre spanyol- országi állomásait. Többször is megsebesült. A második, súlyosabb sebesülése nyomait élete végéig őrizte. A brigádban is folytatta pártmunkáját. ö volt a nem. zeiközi brigád pártvezetőségének összekötője a magyar zászlóalj pártszervezetével. Több mint két évig harcolt a nemzetközi brigád kötelékében. A SZABADSÁGHARC leverése után őt is internálták. Sikerült kiszabadulnia, s ezt követően egy ideig — a háború kitöréséig — Franciaországban, Passyban élt. 1945-ben tért haza tizennyolc évi távoliét után. Magával hozta a Belga, a Spanyol, a Francia Kommunista Pártban szerzett tapasztalatait, ’amelyeket idehaza nagyon jól tudott a napi .politikai munkájában felhasználni. Ezért került a Budapesti Pártbizottságra instruktornak, a szervezési osztályra. A budapesti párbizottság első titkára ekkor Kádár János volt. 1947-ben a pártbizottság üzemszervezési alosztályának lett a vezetője, egyben a pártválasztmány tagja. Huszonöt nagyüzem tartozott hozzá. AZ 1949-ÉS választásokkor országgyűlési képviselővé választották. 1950. nyarán nevezték ki a budapesti pártbizottság titkárává. 1956 júliusában a Központi Vezetőség tagjává kooptálták. 1956. október 30-án az ellen- forradalmárok megtámadták a Budapesti Pártbizottságot. Mező Imre mindvégig a helyén maradt. A harc során halálos sebet kapott . Megoperálták, de életét már nem tudták megmenteni, november 1-én reggel meghalt. UTCÁK, intézmények, szocialista brigádok viselik a nevét annak az embernek, aki egész élete során mindvégig hű volt az eszméhez, a munkásosztályhoz. 75. születésnapján kegyelettel adózik emlékének a szocialista Magyarország. V. S. PRIMŐRÖK KARÁCSONYRA • A rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet szajoli növényházában primőr zöldség; dísznövény és virág termesztésével foglalkoznak. A hat hektáros üvegfelület alatt az év végi ünnepekre paradicsomból öt vagonnal, fehér paprikából pedig százezer darabot értékesítenek. A népszerű névnapokra százezer szál szegfűt és ötezer szál gerberát is termelnek. (MTI-fotó.) Tóth Józsefné, a MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységének szakmunkása, a SZOT tagja. Páldeák Anna, , a Lajosmizsei Vízgép Vállalat szakmunkása, a MEDOSZ szakma küldötte, bizalmi. Hetvenöt éve Mező Imre született Borsodi György, a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának vezető titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja. Főző Lászlóné, a kecskeméti ZOKUTI dolgozója, bizalmi, a MEDOSZ KV tagja. Felvidéki Istvánné, a bajai Kisegítő Iskola gyógypedagógus tanára, a Pedagógus Szakszervezet KV- nek tagja. Sándor Ilona MÁV- ellenőr, a vasutas területi szakszervezeti bizottságnak és a SZOT-nak a tagja. Dr. Borsodi Mária, a Szikrai Állami Gazdaság üzemorvosa. Daróczi Ferenc, a Szikrai Állami Gazdaság központi kertésze, társadalmi szb- titkár, a MEDOSZ mb tagja. Babenyec Jenő, a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységének szerelő csoportvezetője, főbizalmi, szb-tag. mi. Kremzer Erzsébet, a kecskeméti UNI- VER ÁFÉSZ bolti eladója, szakszervezeti bizalmi, a KPVDSZ központi vezetőségének tagja. Dr. Bruncsák András, a Megyei Kórház osztályvezető főorvosa, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet megyebizottságának elnöke. Tóth András, 1972- től 1980-ig a KPVDSZ megyei bizottságának szervezőtitkára, jelenleg a KPVDSZ megyei bizottságának titkára.
