Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

4 IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estigs változóan felhős Idő, főként az északi és keleti megyékben tőbbfelé esővel, záporeső­vel. Áltáléban élénk, Időnként erős, az északi megyékben néhányszor viharos lökésekkel kísért nyugati szél. További olvadás. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 2, —3 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3, plusz ( fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 291. szám. Ára: 1,20 Ft 1980. december 12. péntek Ma ülésezik a megyei tanács Ma ülést tart a megyei ta­nács. A végrehajtó bizott­ság a következő napirend megtárgyalását javasolja a testületnek: Beszámoló a megye köz­rendjéről és közbiztonsá­gáról.; — a végrehajtó bizottság 1979—1980. évi munkái; — a megyei tanács 1981. évi munkatervének meg­állapítása és tájékoztató a végrehajtó bizottság mun­katervéről; — jelentés a megye test- nevelési és sportmozgalmi tevékenységéről és a fej­lesztés feladatairól; — bejelentések és inter­pellációk. Az ülés helye a megye­háza tanácsterme. Losonczi Pál és Lázár György fogadta a Sri Lanka-i külügyminisztert Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, csütörtökön a Parlamentben fogadta A. C. Shahul Hameedet, a Sri Lan­ka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság külügyminiszte­rét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú találko­zón részt vett Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. Je­len volt R. C. A. Johnpulle, a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a Parlamentben fogadta A. C. Shahul Hamee­det. Részt vett a találkozón Púja Frigyes külügyminiszter, valamint R. C. A. Johnpulle. A megbeszéléseken áttekin­tették Magyarország és Sri Lanka kapcsolatainak alakulá­sát és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. (MTI) KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1980. december 11-i üléséről §§ 11 ■ m \ % A megyei pártbizottság 1980. december 11-én Romáiiy Pál elvtárs, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a pártbizottság tagjain kí­vül részt vettek a pártbizottság osztályvezetői, a városi, já­rási pártbizottságok első titkárai, az állami, társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetői, valamint a jelentősebb megyei üzemek, vállalatok, intézmények gazdasági és társa­dalmi vezetői. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Németh Ká­roly elvtárs, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártbizottság meg­hallgatta és tudomásul vette: O Romany Pál elvtárs előter­jesztésében a Központi Bi­zottság legutóbbi üléséről szóló tájékoztatót. A pártbizottság megvitatta és elfogadta: © Erdélyi Ignác elvtársnak, a megyei pártbizottság titká­rának előterjesztésében Bács-Kis­kun megye 1980. évi gazdasági célkitűzéseinek teljesítéséről szó­ló jelentést, s az 1981. évi gazda­ságszervező és ellenőrző munká­ra vonatkozó javaslatot. A megyei pártbizottság megál­lapította, hogy 1980-ban a célki­tűzésekkel összhangban a megyei gazdasági teljesítmény hozzájá­rult a mérsékelt gazdasági fejlő­déshez, s a csökkenő belső fel- használás, a jobb munka által le­hetővé vált az export fokozása, a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása. Az ipari vállalatok és üzemek differenciáltan, 3,5 százalékkal növelik termelésüket a megyében. Lényegesen javult gazdasági hely­zete a legújabb megyei könnyű­ipari vállalatnak, a Halasi Kö­töttárugyárnak és más nyereségét növelő vállalatnak. Az építőipari termelés csökkent. A mezőgazda­ságban a terv szerinti 5 százalék körüli termelésbővülés valósul meg. A lakosság fogyasztása né­mileg meghaladja a múlt évit. Oj lakások sara, kereskedelmi szol­gáltatási, egészségügyi, oktatási létesítmények kerültek átadásra az idei évben, de még mindig szá­mottevőek a késések, az áthúzó­dások. a. Az 1979—80. évi gazdasági eredményekre alapozva és a VI. ötéves terv irányvonalához illesz­kedve, 1981-ben fő cél továbbra is a hatékonyság, a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása, az el­ért életszínvonal megőrzése. Az iparban, átlagosan 3—4 szá­zalékos növekedést előirányozva, javítani kell a minőséget, a haté­konyságot, gyorsítani a fejlődést, a termékszerkezet korszerűsítését. A megye építőiparában a népgaz­dasági tervvel összhangban, a gyorsabb és jobb minőségű kivi­telezőmunka a fő célkitűzés, a termelés menete az idei színvo- nalú. Az építőipar kezdeményezően vegyen részt a korszerű családi, csoportos és többszintes lakóte­lepi lakások kivitelezésében. A lakásfelújítást, -karbantartást kezel je kiemelten. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás az 1980. évi teljesítményhez viszonyítva 3 százalékkal növekedjék. A nagy­üzemek ennél magasabb, lega­lább 4 százalékos termelésnöve­kedést érjenek el. A gazdálkodás alapját az ésszerű földhasználat, a korszerű, magas biológiai érté­kű szaporítóanyagok felhasználá­sa, a termesztett kultúráknak és a talajadottságoknak megfelelő, hatékony, differenciált tápanyag- gazdálkodás képezze. A növénytermesztés — ezen be­lül a gabonafélék termelése — az átlagosnál nagyobb mértékű, az állattenyésztés pedig az átlag kö­rüli ütemben fejlődjék. A kiegé­szítő .tevékenység, s egyéb szol­gáltatás gyorsabb ütemben növe­kedjen. A gazdaságok nagy fi­gyelmet fordítsanak a gabona- és hústermelő ágazatok fejlesztésére. A tömegközlekedésben a szol­gáltatás színvonalának növelése, a járműpark jobb kihasználása a cél. A vasúti és közúti áruszállí­tásban tovább kell javítani az ágazatok közötti munkamegosz­tást, az egységrakomány-képzést, a rakodás gépesítését. b. A lakosság életszínvonalát tekintve alapvető követelmény az elért színvonal stabilizálása, az áruellátás kialakult szintjének fenntartása, egyes területeken, to­vábbi javítása. Nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság életkö­rülményeit befolyásoló infrastruk­turális fejlesztésekre. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek fordítsanak megfe­lelő figyelmet a peremkerületek és a szórvány-településen lakók alapellátására. c. A tanácsi gazdálkodás felté­telei 1981-.ben változnak. A ren­delkezésre álló pénzügyi lehetősé­gek mérséklődtek, a költségveté­si szervezetek gazdálkodásánál is fokozott takarékosságra van szük­ség. A tanácsi tervezés és gazdál­kodás területén az anyagi, pénz­ügyi eszközök olyan átrendezését célszerű megvalósítani, amely az alapvetően fontos, a lakosság leg­szélesebb körét érintő területek­nek biztosít előnyt. d. A középtávú terv eredmé­nyes indítása szempontjából ki­emelkedő jelentősége van az 1981- es évnek. A pártszervek és szer­vezetek kellő módon ismertessék, hogy a beruházások mértéke nem emelkedik. Ezért a termelés nö­velésében fokozódik a jelentősé­ge a meglevő eszközök jobb ki­használásának, a rekonstrukció­nak, a takarékosabb megoldások­nak. A pártszervek és szervezetek mindenütt kísérjék figyelemmel és segítsék elő, hogy reális, a köz­ponti célokkal és a helyi sajátos­ságokkal összhangban levő kö­zéptávú tervek készüljenek. A megyei pártbizottság felkérte a Szakszervezetek Megyei Taná­csát, a Hazafias Népfront, a KISZ megyei Bizottságát, a szövetkeze­tek területi szövetségeit, hogy megfelelő szervező-, mozgósító munkával segítsék elő a megyei célok elérését, az 1981. évi__fel­adatok sikeres teljesítését. © A megyei pártbizottság Terhe Dezső elvtársnak, a pártbizottság titkárának előter­jesztésében megvitatta és határo­zattá emelte a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XII. kongresszu­sa és a megyei pártértekezlet ha­tározatai végrehajtására javasolt feladattervet. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jó­váhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés tagállamai veze­tőinek moszkvai találkozójáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jó­váhagyta a Kambodzsa Megmen­tésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttségének Heng Sam- rin elnök vezetésével hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról adott beszámolót. A Minisztertanács megtárgyalta a tudománypolitikai határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Jó­váhagyta az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervet, amely a tervidőszak főbb tudománypoli­tikai feladatait, a legfontosabb or­szágos kutatási-fejlesztési progra­mokat tartalmazza. Elfogadta a hazai kutatóintézeti hálózat to­vábbfejlesztésére és az 1981—83- ban teendő intézkedésekre vonat­kozó javaslatokat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a szénbánya vállalatok ön­állóságának növelése érdekében megszünteti a Magyar Szénbányá­szati Trösztöt. Tudomásul vette, hogy a szénbánya vállalatokat közvetlen minisztériumi felügye­let alá helyezik, s tevékenységük összehangolására egy, a trösztinél lényegesen kisebb létszámú koor­dinációs központot hoznak létre. A kormány elfogadta az igaz­ságügy-miniszter beszámolóját az Szovjet—magyar December 11-én, Moszkvában a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság tervező szervei befejez­ték a két ország 1981—1985. évi népgazdasági terveinek koordiná­cióját, melynek valóra váltása le- hetőséget nyújt arra, hogy a jövő ötéves tervidőszakban a kölcsönö­sen előnyös áruforgalom megha­ladja a 34 milliárd rubelt és ez az 1976—1980, évekhez képest szá­mottevő növekedést jelent. Külö­nösen a gépipar kiemelt ágazatai­1975—80. közötti időszak jogalko­tási feladatainak teljesítéséről, s javaslatát az 1981—85. közötti idő­szak jogalkotási programjára. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben alkotott magas szintű jog­szabályok összességükben jól szol­gálták a társadalmi-gazdasági élet, jogrendszerünk fejlődését. A kö­vetkező ötéves időszakra elfoga­dott program szerint elsősorban az alacsonyabb szintű jogszabá­lyok korszerűsítésének és egysze­rűsítésének munkálatait kell meg­gyorsítani. A kormány újraszabályozta a szövetkezetek gazdasági tevékeny­ségi körét Az 1981. január 1-én hatályba lépő jogszabály — a nép- gazdasági és ellátási érdekeknek megfelelően — lehetőséget teremt a tevékenységi kör eddiginél sza-- badabb megválasztásához, indoko­latlan korlátozásainak feloldásá­hoz, a rugalmas profilváltáshoz. A Minisztertanács módosította és részben egyszerűsítette a felső- oktatási intézmények nappali ta­gozatán végzett pályakezdő szak­emberek pályázat útján való elhe­lyezkedését előíró korábbi rendel­kezéseit. A kormány elfogadta a belke­reskedelmi és a művelődési mi­niszter jelentését a gyermekélel­mezés továbbfejlesztéséről 1976- ban hozott határozat végrehajtá­sának helyzetéről, és feladatul tűzte ki mindenekelőtt az általá­nos iskolások étkeztetési feltételei­nek további javítását. (MTI) tervkoordináció ban, a vegyiparban és a gyógy­szeriparban bővül az együttmű­ködés. A jegyzőkönyvet a magyar fél részéről Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a szovjet fél részéről Nylkolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az állami tervbi­zottság elnöke írta alá. „Kongresszusunkra az a fel­adat vár, hogy tovább tökéle­tesítse a szakszervezetek tevé­kenységét szocialista viszo­nyok között és korszerűsítse munkastílusát, módszereit. Jiz elmúlt több mint két évtized­ben alapvetően tisztázódtak és a gyakorlatban érvényesülnek is azok az elvek, módszerek, amelyek a népi hatalom körül­ményei között jellemzik a szakszervezetek sajátos szere­pét, működését. E szerep nem­csak a tagság érdekképvisele­tét és érdekvédelmét illetően sajátos, hanem a termeléssel való foglalkozás tekintetében is.” Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának nemrégiben nyomtatásban is megjelent né­hány fontos megállapítását 3 . idéztük elöljáróban; aktualitá­sukat az adja meg, hogy de­cember 12-én kezdi meg ta­nácskozását Budapesten a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. Nyolcszáz kül­dött, négyszáz meghívott ven­dég jelenlétében és várhatóan tevékeny közreműködésével kerül sor arra az eszmecseré­re, amely — az alapszervezeti beszámolóktól, bizalmi válasz­tásoktól egészen az ágazati­szakmai kongresszusokig — több hónapnyi aktív munká­ban töltött beszámoló idősza­kon átívelve számot vet az egész hazai szakszervezeti mozgalom helyzetével és fel­adataival. A központi mérleg­készítés és a mozgalom egé­szének elkövetkező öt eszten­dejét érintő kérdések elemzé­se, az út további mérföldkö­veinek kijelölése — ez a XXIV. kongresszus feladata. A központi mérleg tényeit, adatait ezer meg ezer munka­helyi vélemény formálta. Csak néhány gondolát e körből, ép­pen a véleményalakítás kap­csán. Felelősségérzet jellemzi I sí ,■ ( . . S8P. mindazokat a nézeteket, javas­latokat, bírálatokat, amelyek felszínre kerülnek a tanácsko­zások során — s a felelősség- érzet nem véletlen jelensége napjaink hazai szakszervezeti életének. A véleménynyilvá­nítás, a szákszervezet mint érdekképviselet álláspontjá­nak kifejtése nemcsak joga, hanem kötelessége is a mozga­lomnak. Ott, ahol a „megbízólevelet" négy és fél millió tag ^állította ki jelképesen, ennek a biza­lomnak igen nagy felelősség- érzettel kell megfelelni min­den szinten. Jelenthet ez alko­tó eszmecseréket, kritikusi szemléletet, gazdasági veze­tőkkel történő tárgyalásokat, feladategyeztetéseket a kor­mány s a szakszervezet között. Vagy adandó alkalommal vi­tákban, érvekben születő dön­téseket, sőt korábbi döntések esetleges társadalmi igényű korrekciójának képviselését is. De jelent a felelősségérzet — politikai meggyőző munkát, tudatformáló munkahelyi te­vékenységet is. A megelőző, XXIII. szak- szervezeti kongresszus óta egész sor területen történt je­lentős változás, sok minden fejlődött a mozgalomban. E vonatkozásban talán az egyik legfontosabb volt a szocialista demokratizmus erősítése a mozgalomban; a bizalmiak ha­táskörének gyarapítása, a bi­zalmi testületek, a főbizalmi rendszer „bejáratása". A kor követelte meg ezeket a lépé­seket, az élet igazolta a kong­resszusi elhatározás helyessé­gét. Nyilvánvaló —. s múst már esztendők sora erősíti, ta­pasztalatok gazdag tárháza ad neki nagyobb nyomatékot —, hogy a most következő kong­resszus e tekintetben is to­vábblépést jelenthet. Ahogyan a SZOT főtitkára nemrégiben, utalva a testületi véleménye­zések sikerére, megfogalmaz­ta: „olyan javaslatot terjeszt­hetünk a kongresszus elé, hogy erősítse meg és terjessze ki ezt a jogkört a gyáregységi, üzemi vezetők véleményezésére is.” Életszínvonal. Ennek a sok összetevőjű fogalomnak gya­korlati, féltő óvása, gyarapítá­sa, de legalábbis — mai fel­adatunkat tekintve — szinten tartása az egyik legfontosabb érdekvédelmi, szakszervezeti teendő is. Természetes viszont, hogy az elkövetkező néhány évben a szakszervezetek fi­gyelme fokozottabban ott kell legyen ennek őrzésén, fejlesz­tésén. Nem feledve, hogy né­hány feltétlenül szükséges, a párt és állami vezetés által is indokoltnak tartott szociálpoli­tikai lépés — a kis nyugdijak vásárlóértékének megóvása, a gyes, a többgyerekesek csa­ládi pótlékának mértéke ... stb. — megtörténjék, illetve fejlesztésük napirendre kerül­hessen. Nem az ország realitásaitól, gazdasági erejétől és nemzeti jövedelmének nagyságától el­vonatkoztatott célok ezek. El­lenkezőleg. A mozgalom mun­kájának érdekvédelmi és ér­dekképviseleti feladata rend­szerének egyik fémjelzője, hogy nem öncélú — tetszetős, ám a gyakorlatban elérhetet­len — „szociális álmokat" ker­get, hanem mindenkor számot vet (helyileg is, magasabb szinten is, tanúsítják utóbbit az ágazati kongresszusok aján­lásai is) az ország teherbíró képességével, a nemzeti jöve­delem alakulásával. Azzal: mennyit és miként tudunk, vagy kell megtermelnünk, s abból mennyi lehet a külör. böző rétegek, végső soron az egyének tulajdona. Fogalmazhatnánk ezt úgy is: célazonosság, állam és szak- szervezetek között, a párt és a szakszervezeti mozgalom kö­zött. Ez jellemzi ma az együtt­működés különböző formáit; ez türköződik abban a kapcso­latrendszerben is, ami partner- viszonyként jelentkezik a gaz­dasági és a szakszervezeti szervek között, vállalati, üze­mi, iparági viszonylatban is. A partnerség azt is jelenti, hogy a gazdasági és társadal­mi célok megvalósításának fo­lyamatában — amely kemény, sokszor áldozatos munkák so­rát jelenti! — mindig, min­denkor számolniuk kell a gaz­dasági vezetőknek a szakszer­vezet véleményével, álláspont­jával. Minden teendőbe, dön­tésbe „bele kell kalkulálni” a szakszervezetek mozgósító, ter­melést segítő, munkaversenyre szervező és buzdító erejét, de érdekvédelmi tevékenységét, ehhez kapcsolódó lépéseit is. Az előző szakszervezeti kongresszus óta több területen változott körülöttünk a világ, s nemegyszer hátrányunkra. Változtak a külgazdasági kö­rülmények, sőt némely vonat­kozásban a szakszervezeti ■ munka nemzetközi körülmé­nyei és teendői is. E változá­sokról bizonnyal szó esik a ta­nácskozáson, a mozgalom tiszt­ségviselőinek munkáját és munkamódszereit, nemzetközi területen kifejtendő teendőit illetően is. S mivel a küldöttek tekintélyes hányada nagyobb munköísközösségeket képvisel, gondjaik, teendőik helyi sum- mázata a gazdasági munka or­szágos céljaival cseng egybe, várható, hogy erős reflektor- fény vetül — a munkára. A munkamódszereken belül is: a demokratizmus további útjá­ra, finomítására, és erősítésé­re. A következő ötéves terv előirányzatái, adatai most már ismertek; a feszítettebb mun­ka igényétől az ötnapos mun­kahét — szakszervezetekét je­lentősen érintő — előkészüle­teiig számos fontos kérdés fel­színre kerülése várható. A kongresszus: számvetés. Munka, érdekképviselet, ér­dekvédelem, életszínvonal-po­litika, köznapi, mindnyájunkat érintő kérdéseiről esik szó megfontoltan a célok és lehe­tőségek ismeretében. Tehát, al- kotóan és a megtehető — meg­teendő lépéseket jelezve.

Next

/
Thumbnails
Contents