Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
4 IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estigs változóan felhős Idő, főként az északi és keleti megyékben tőbbfelé esővel, záporesővel. Áltáléban élénk, Időnként erős, az északi megyékben néhányszor viharos lökésekkel kísért nyugati szél. További olvadás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 2, —3 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3, plusz ( fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 291. szám. Ára: 1,20 Ft 1980. december 12. péntek Ma ülésezik a megyei tanács Ma ülést tart a megyei tanács. A végrehajtó bizottság a következő napirend megtárgyalását javasolja a testületnek: Beszámoló a megye közrendjéről és közbiztonságáról.; — a végrehajtó bizottság 1979—1980. évi munkái; — a megyei tanács 1981. évi munkatervének megállapítása és tájékoztató a végrehajtó bizottság munkatervéről; — jelentés a megye test- nevelési és sportmozgalmi tevékenységéről és a fejlesztés feladatairól; — bejelentések és interpellációk. Az ülés helye a megyeháza tanácsterme. Losonczi Pál és Lázár György fogadta a Sri Lanka-i külügyminisztert Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, csütörtökön a Parlamentben fogadta A. C. Shahul Hameedet, a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú találkozón részt vett Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. Jelen volt R. C. A. Johnpulle, a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a Parlamentben fogadta A. C. Shahul Hameedet. Részt vett a találkozón Púja Frigyes külügyminiszter, valamint R. C. A. Johnpulle. A megbeszéléseken áttekintették Magyarország és Sri Lanka kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. (MTI) KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1980. december 11-i üléséről §§ 11 ■ m \ % A megyei pártbizottság 1980. december 11-én Romáiiy Pál elvtárs, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a pártbizottság osztályvezetői, a városi, járási pártbizottságok első titkárai, az állami, társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetői, valamint a jelentősebb megyei üzemek, vállalatok, intézmények gazdasági és társadalmi vezetői. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Németh Károly elvtárs, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártbizottság meghallgatta és tudomásul vette: O Romany Pál elvtárs előterjesztésében a Központi Bizottság legutóbbi üléséről szóló tájékoztatót. A pártbizottság megvitatta és elfogadta: © Erdélyi Ignác elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében Bács-Kiskun megye 1980. évi gazdasági célkitűzéseinek teljesítéséről szóló jelentést, s az 1981. évi gazdaságszervező és ellenőrző munkára vonatkozó javaslatot. A megyei pártbizottság megállapította, hogy 1980-ban a célkitűzésekkel összhangban a megyei gazdasági teljesítmény hozzájárult a mérsékelt gazdasági fejlődéshez, s a csökkenő belső fel- használás, a jobb munka által lehetővé vált az export fokozása, a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása. Az ipari vállalatok és üzemek differenciáltan, 3,5 százalékkal növelik termelésüket a megyében. Lényegesen javult gazdasági helyzete a legújabb megyei könnyűipari vállalatnak, a Halasi Kötöttárugyárnak és más nyereségét növelő vállalatnak. Az építőipari termelés csökkent. A mezőgazdaságban a terv szerinti 5 százalék körüli termelésbővülés valósul meg. A lakosság fogyasztása némileg meghaladja a múlt évit. Oj lakások sara, kereskedelmi szolgáltatási, egészségügyi, oktatási létesítmények kerültek átadásra az idei évben, de még mindig számottevőek a késések, az áthúzódások. a. Az 1979—80. évi gazdasági eredményekre alapozva és a VI. ötéves terv irányvonalához illeszkedve, 1981-ben fő cél továbbra is a hatékonyság, a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása, az elért életszínvonal megőrzése. Az iparban, átlagosan 3—4 százalékos növekedést előirányozva, javítani kell a minőséget, a hatékonyságot, gyorsítani a fejlődést, a termékszerkezet korszerűsítését. A megye építőiparában a népgazdasági tervvel összhangban, a gyorsabb és jobb minőségű kivitelezőmunka a fő célkitűzés, a termelés menete az idei színvo- nalú. Az építőipar kezdeményezően vegyen részt a korszerű családi, csoportos és többszintes lakótelepi lakások kivitelezésében. A lakásfelújítást, -karbantartást kezel je kiemelten. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás az 1980. évi teljesítményhez viszonyítva 3 százalékkal növekedjék. A nagyüzemek ennél magasabb, legalább 4 százalékos termelésnövekedést érjenek el. A gazdálkodás alapját az ésszerű földhasználat, a korszerű, magas biológiai értékű szaporítóanyagok felhasználása, a termesztett kultúráknak és a talajadottságoknak megfelelő, hatékony, differenciált tápanyag- gazdálkodás képezze. A növénytermesztés — ezen belül a gabonafélék termelése — az átlagosnál nagyobb mértékű, az állattenyésztés pedig az átlag körüli ütemben fejlődjék. A kiegészítő .tevékenység, s egyéb szolgáltatás gyorsabb ütemben növekedjen. A gazdaságok nagy figyelmet fordítsanak a gabona- és hústermelő ágazatok fejlesztésére. A tömegközlekedésben a szolgáltatás színvonalának növelése, a járműpark jobb kihasználása a cél. A vasúti és közúti áruszállításban tovább kell javítani az ágazatok közötti munkamegosztást, az egységrakomány-képzést, a rakodás gépesítését. b. A lakosság életszínvonalát tekintve alapvető követelmény az elért színvonal stabilizálása, az áruellátás kialakult szintjének fenntartása, egyes területeken, további javítása. Nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság életkörülményeit befolyásoló infrastrukturális fejlesztésekre. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek fordítsanak megfelelő figyelmet a peremkerületek és a szórvány-településen lakók alapellátására. c. A tanácsi gazdálkodás feltételei 1981-.ben változnak. A rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek mérséklődtek, a költségvetési szervezetek gazdálkodásánál is fokozott takarékosságra van szükség. A tanácsi tervezés és gazdálkodás területén az anyagi, pénzügyi eszközök olyan átrendezését célszerű megvalósítani, amely az alapvetően fontos, a lakosság legszélesebb körét érintő területeknek biztosít előnyt. d. A középtávú terv eredményes indítása szempontjából kiemelkedő jelentősége van az 1981- es évnek. A pártszervek és szervezetek kellő módon ismertessék, hogy a beruházások mértéke nem emelkedik. Ezért a termelés növelésében fokozódik a jelentősége a meglevő eszközök jobb kihasználásának, a rekonstrukciónak, a takarékosabb megoldásoknak. A pártszervek és szervezetek mindenütt kísérjék figyelemmel és segítsék elő, hogy reális, a központi célokkal és a helyi sajátosságokkal összhangban levő középtávú tervek készüljenek. A megyei pártbizottság felkérte a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, a Hazafias Népfront, a KISZ megyei Bizottságát, a szövetkezetek területi szövetségeit, hogy megfelelő szervező-, mozgósító munkával segítsék elő a megyei célok elérését, az 1981. évi__feladatok sikeres teljesítését. © A megyei pártbizottság Terhe Dezső elvtársnak, a pártbizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és határozattá emelte a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtására javasolt feladattervet. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek moszkvai találkozójáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttségének Heng Sam- rin elnök vezetésével hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról adott beszámolót. A Minisztertanács megtárgyalta a tudománypolitikai határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Jóváhagyta az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervet, amely a tervidőszak főbb tudománypolitikai feladatait, a legfontosabb országos kutatási-fejlesztési programokat tartalmazza. Elfogadta a hazai kutatóintézeti hálózat továbbfejlesztésére és az 1981—83- ban teendő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a szénbánya vállalatok önállóságának növelése érdekében megszünteti a Magyar Szénbányászati Trösztöt. Tudomásul vette, hogy a szénbánya vállalatokat közvetlen minisztériumi felügyelet alá helyezik, s tevékenységük összehangolására egy, a trösztinél lényegesen kisebb létszámú koordinációs központot hoznak létre. A kormány elfogadta az igazságügy-miniszter beszámolóját az Szovjet—magyar December 11-én, Moszkvában a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság tervező szervei befejezték a két ország 1981—1985. évi népgazdasági terveinek koordinációját, melynek valóra váltása le- hetőséget nyújt arra, hogy a jövő ötéves tervidőszakban a kölcsönösen előnyös áruforgalom meghaladja a 34 milliárd rubelt és ez az 1976—1980, évekhez képest számottevő növekedést jelent. Különösen a gépipar kiemelt ágazatai1975—80. közötti időszak jogalkotási feladatainak teljesítéséről, s javaslatát az 1981—85. közötti időszak jogalkotási programjára. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben alkotott magas szintű jogszabályok összességükben jól szolgálták a társadalmi-gazdasági élet, jogrendszerünk fejlődését. A következő ötéves időszakra elfogadott program szerint elsősorban az alacsonyabb szintű jogszabályok korszerűsítésének és egyszerűsítésének munkálatait kell meggyorsítani. A kormány újraszabályozta a szövetkezetek gazdasági tevékenységi körét Az 1981. január 1-én hatályba lépő jogszabály — a nép- gazdasági és ellátási érdekeknek megfelelően — lehetőséget teremt a tevékenységi kör eddiginél sza-- badabb megválasztásához, indokolatlan korlátozásainak feloldásához, a rugalmas profilváltáshoz. A Minisztertanács módosította és részben egyszerűsítette a felső- oktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek pályázat útján való elhelyezkedését előíró korábbi rendelkezéseit. A kormány elfogadta a belkereskedelmi és a művelődési miniszter jelentését a gyermekélelmezés továbbfejlesztéséről 1976- ban hozott határozat végrehajtásának helyzetéről, és feladatul tűzte ki mindenekelőtt az általános iskolások étkeztetési feltételeinek további javítását. (MTI) tervkoordináció ban, a vegyiparban és a gyógyszeriparban bővül az együttműködés. A jegyzőkönyvet a magyar fél részéről Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a szovjet fél részéről Nylkolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke írta alá. „Kongresszusunkra az a feladat vár, hogy tovább tökéletesítse a szakszervezetek tevékenységét szocialista viszonyok között és korszerűsítse munkastílusát, módszereit. Jiz elmúlt több mint két évtizedben alapvetően tisztázódtak és a gyakorlatban érvényesülnek is azok az elvek, módszerek, amelyek a népi hatalom körülményei között jellemzik a szakszervezetek sajátos szerepét, működését. E szerep nemcsak a tagság érdekképviseletét és érdekvédelmét illetően sajátos, hanem a termeléssel való foglalkozás tekintetében is.” Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának nemrégiben nyomtatásban is megjelent néhány fontos megállapítását 3 . idéztük elöljáróban; aktualitásukat az adja meg, hogy december 12-én kezdi meg tanácskozását Budapesten a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. Nyolcszáz küldött, négyszáz meghívott vendég jelenlétében és várhatóan tevékeny közreműködésével kerül sor arra az eszmecserére, amely — az alapszervezeti beszámolóktól, bizalmi választásoktól egészen az ágazatiszakmai kongresszusokig — több hónapnyi aktív munkában töltött beszámoló időszakon átívelve számot vet az egész hazai szakszervezeti mozgalom helyzetével és feladataival. A központi mérlegkészítés és a mozgalom egészének elkövetkező öt esztendejét érintő kérdések elemzése, az út további mérföldköveinek kijelölése — ez a XXIV. kongresszus feladata. A központi mérleg tényeit, adatait ezer meg ezer munkahelyi vélemény formálta. Csak néhány gondolát e körből, éppen a véleményalakítás kapcsán. Felelősségérzet jellemzi I sí ,■ ( . . S8P. mindazokat a nézeteket, javaslatokat, bírálatokat, amelyek felszínre kerülnek a tanácskozások során — s a felelősség- érzet nem véletlen jelensége napjaink hazai szakszervezeti életének. A véleménynyilvánítás, a szákszervezet mint érdekképviselet álláspontjának kifejtése nemcsak joga, hanem kötelessége is a mozgalomnak. Ott, ahol a „megbízólevelet" négy és fél millió tag ^állította ki jelképesen, ennek a bizalomnak igen nagy felelősség- érzettel kell megfelelni minden szinten. Jelenthet ez alkotó eszmecseréket, kritikusi szemléletet, gazdasági vezetőkkel történő tárgyalásokat, feladategyeztetéseket a kormány s a szakszervezet között. Vagy adandó alkalommal vitákban, érvekben születő döntéseket, sőt korábbi döntések esetleges társadalmi igényű korrekciójának képviselését is. De jelent a felelősségérzet — politikai meggyőző munkát, tudatformáló munkahelyi tevékenységet is. A megelőző, XXIII. szak- szervezeti kongresszus óta egész sor területen történt jelentős változás, sok minden fejlődött a mozgalomban. E vonatkozásban talán az egyik legfontosabb volt a szocialista demokratizmus erősítése a mozgalomban; a bizalmiak hatáskörének gyarapítása, a bizalmi testületek, a főbizalmi rendszer „bejáratása". A kor követelte meg ezeket a lépéseket, az élet igazolta a kongresszusi elhatározás helyességét. Nyilvánvaló —. s múst már esztendők sora erősíti, tapasztalatok gazdag tárháza ad neki nagyobb nyomatékot —, hogy a most következő kongresszus e tekintetben is továbblépést jelenthet. Ahogyan a SZOT főtitkára nemrégiben, utalva a testületi véleményezések sikerére, megfogalmazta: „olyan javaslatot terjeszthetünk a kongresszus elé, hogy erősítse meg és terjessze ki ezt a jogkört a gyáregységi, üzemi vezetők véleményezésére is.” Életszínvonal. Ennek a sok összetevőjű fogalomnak gyakorlati, féltő óvása, gyarapítása, de legalábbis — mai feladatunkat tekintve — szinten tartása az egyik legfontosabb érdekvédelmi, szakszervezeti teendő is. Természetes viszont, hogy az elkövetkező néhány évben a szakszervezetek figyelme fokozottabban ott kell legyen ennek őrzésén, fejlesztésén. Nem feledve, hogy néhány feltétlenül szükséges, a párt és állami vezetés által is indokoltnak tartott szociálpolitikai lépés — a kis nyugdijak vásárlóértékének megóvása, a gyes, a többgyerekesek családi pótlékának mértéke ... stb. — megtörténjék, illetve fejlesztésük napirendre kerülhessen. Nem az ország realitásaitól, gazdasági erejétől és nemzeti jövedelmének nagyságától elvonatkoztatott célok ezek. Ellenkezőleg. A mozgalom munkájának érdekvédelmi és érdekképviseleti feladata rendszerének egyik fémjelzője, hogy nem öncélú — tetszetős, ám a gyakorlatban elérhetetlen — „szociális álmokat" kerget, hanem mindenkor számot vet (helyileg is, magasabb szinten is, tanúsítják utóbbit az ágazati kongresszusok ajánlásai is) az ország teherbíró képességével, a nemzeti jövedelem alakulásával. Azzal: mennyit és miként tudunk, vagy kell megtermelnünk, s abból mennyi lehet a külör. böző rétegek, végső soron az egyének tulajdona. Fogalmazhatnánk ezt úgy is: célazonosság, állam és szak- szervezetek között, a párt és a szakszervezeti mozgalom között. Ez jellemzi ma az együttműködés különböző formáit; ez türköződik abban a kapcsolatrendszerben is, ami partner- viszonyként jelentkezik a gazdasági és a szakszervezeti szervek között, vállalati, üzemi, iparági viszonylatban is. A partnerség azt is jelenti, hogy a gazdasági és társadalmi célok megvalósításának folyamatában — amely kemény, sokszor áldozatos munkák sorát jelenti! — mindig, mindenkor számolniuk kell a gazdasági vezetőknek a szakszervezet véleményével, álláspontjával. Minden teendőbe, döntésbe „bele kell kalkulálni” a szakszervezetek mozgósító, termelést segítő, munkaversenyre szervező és buzdító erejét, de érdekvédelmi tevékenységét, ehhez kapcsolódó lépéseit is. Az előző szakszervezeti kongresszus óta több területen változott körülöttünk a világ, s nemegyszer hátrányunkra. Változtak a külgazdasági körülmények, sőt némely vonatkozásban a szakszervezeti ■ munka nemzetközi körülményei és teendői is. E változásokról bizonnyal szó esik a tanácskozáson, a mozgalom tisztségviselőinek munkáját és munkamódszereit, nemzetközi területen kifejtendő teendőit illetően is. S mivel a küldöttek tekintélyes hányada nagyobb munköísközösségeket képvisel, gondjaik, teendőik helyi sum- mázata a gazdasági munka országos céljaival cseng egybe, várható, hogy erős reflektor- fény vetül — a munkára. A munkamódszereken belül is: a demokratizmus további útjára, finomítására, és erősítésére. A következő ötéves terv előirányzatái, adatai most már ismertek; a feszítettebb munka igényétől az ötnapos munkahét — szakszervezetekét jelentősen érintő — előkészületeiig számos fontos kérdés felszínre kerülése várható. A kongresszus: számvetés. Munka, érdekképviselet, érdekvédelem, életszínvonal-politika, köznapi, mindnyájunkat érintő kérdéseiről esik szó megfontoltan a célok és lehetőségek ismeretében. Tehát, al- kotóan és a megtehető — megteendő lépéseket jelezve.
