Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

19*0. december 9. • PETŐFI NÉPE • J

Emberközpontú

területfejlesztés

Legutóbbi ülésén a megyei tanács megtárgyalta és elfogadta a településhálózat-fejlesztési terv felülvizsgálatának megállapításait és módosítását.; Ezzel kapcsolatban interjút kértünk Sándor Bélától,' a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőiétől. hogy ismertesse a fejlesztési koncepció célját, a településkategóriák tartalmát, gyakorlati jelentőségét' és a megyei tanács által elfogadott módosítások lényegét.

— Mi- a településhálózatfejlesztési terv célja és a településkategóriák tartalma?

— A településhálózat fejlesztési , terv összetett, újszerű terv, amely szoros kapcsolatban áll a területfejlesztéssel és a település- fej Vesztéssel is. Országos és megyei kidolgozását a kormány által jóváhagyott Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció alapozta meg. A koncepció a terv célját olyan településhálózat kialakításában körvonalazta, amely elősegíti a lakossági ellátás előfeltételeinek megteremtését, és az azonos szerepkörű települések ellátását, mérsékli a városok és falvak lakosságának életkörülményeiben meglévő túlzott különbségeket.

Ezek a célkitűzések azt mutatják, hogy a településhálózat és annak tervszerű fejlesztése nemcsak eszköze,, hanem eredménye is egy emberközpontú területfej-, lesztésnek. Ebben a területfejlesztés céljai és eredményei nemcsak közvetve, hanem konkrétan is megegyeznek legfőbb törekvéseinkkel: a dolgozók, a lakosság életkörülményeinek folyamatos javításával, ellátottságának tervszerű fejlesztésével.

A településkategóriák tartalma, elnevezése a lakosság körében még kevésbé ismert. Az általánosan használt város, község elnevezés a közigazgatási besorolást jelöli és csak közvetve utal a település ellátottságára, területi funkciójára.

A koncepció ezzel szemben a települések olyan új hierarchikus rendjét alakította ki, amely a területi munkamegosztásban betöltött szerepkört tekinti meghatározónak. Ennek megfelelően az egyes településeket felsőfokú, középfokú, alsófokú és egyéb településkategóriába sorolta, valamint meghatározta fejlesztésük főbb irányát, az egyes település- kategóriák tartalmát.

Itt szeretném .hangsúlyozni, hogy a területi munkamegosztásban betöltött település szerepkör és a kategória tartalma között szoros kapcsolat van. Egyes városok például azért kerülnek a felsőfokú központ kategóriába, mert a területi munkamegosztásban egy megye, vagy még kiterjedtebb vonzásterület felsőfokú gazdasági, igazgatási, oktatása, egészségügyi, stb. szervező, irányító, szolgáltató funkcióit is ellátják. Ugyanakkor az egyéb kategóriába sorolt kisközségek csak saját lakosságuk ellátásáról gondoskodnak.

— Az 1971-ben jóváhagyott megyei terv milyen célkitűzéseket tartalmazott?

— A legjelentősebbnek azt tartom, hogy már az előkészítő munka során bizonyítani tudtuk a megye egyes településeinek kiemelt szerepkörét, és feltártuk a városhiányos területet is.

Az országos koncepció besorolása alapján Kecskemét felsőfokú központ, Baja részleges felsőfokú központ kategóriába került. Ez a besorolás elismerése volt azoknak az erőfeszítéseknek és eredményeknek, amelyeket a megye a területfejlesztésben a felszabadulás után, de különösen a 60-as években elért. Ez.egyben lehetőséget adott ahhoz is, hogy a felsőfokú ellátás feltételeit a megyében tervszerűen bővítsük.

Kalocsa,. Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas középfokú központi besorolása — a ténylegesen betöltött ellátó szerepkör mellett — a távlati fejlesztés irányát Is megjelölte.

A városhiányos területek településközpontjainak kijelölése, . tervszerű fejlesztése az itt élő la-. kosság jobb, színvonalasabb ellátását segíti. A megyében három ilyen térséget jelöltünk meg Bácsalmás, Kiskőrös, Kunszentmiklós központtal. Ezeket a koncepció is elismerte és a három nagyközséget a középfokú kategóriába sorolta. Ezzel megnyílt a lehetőség a megye városhálózatának további tervszerű bővítéséhez.

A megyei terv — a kormány által jóváhagyott besorolások mellett — kijelölte az alsófokú központokat, külön kiemelve a

legjelentősebb nagyközségeket. E településkategóriában elsősorban az alapellátás további tervszerű fejlesztését tartottuk jelentős feladatnak.

Nem utolsó sorban említem a tanyás területek fejlesztését. A terv a külterületi lakosság ellátási feltételeinek javítása céljából — a mezőgazdasági nagyüzemek reális igényeit is figyelembe véve — hatvan fejlesztendő külterületi lakott helyet és mezőgazdasági üzemi lakótelepet jelölt ki a megyében.

— Kérjük ismertesse a terv végrehajtásának eddigi eredményeit.

— Az egyik legjelentősebb eredmény az, hogy Kiskőröst várossá nyilvánították. Itt természetesen nem azon van a hangsúly, hogy egy nagyközség már városi címet használhat. A tartalmi vál-' tozások bizonyítják, hogy a terv célkitűzései helyesek voltak, és jól orientálták az egyes ágazatokat a területi fejlesztésben. Kiskőrös középfokú szerepköre folyamatosan kibontakozik és egyre színvonalasabb ellátást tud nyújtani lakóinak és a vonzáskörzetében élőknek is.

Jelentős eredménynek tartom, hogy a lakosság ellátását, életkörülményeit elsősorban befolyásoló alapellátás feltételei a megye egész területén javultak. A megyei tanácsülésen előterjesztett beszámolóban erre részletesen kitértünk. Itt csak néhány jellemző eredményt szeretnék ismertet- ni. Tíz év alatt 48 ezer lakás épült a megyében, több mint a felszabadulást követő 25 évben összesen. Minden területen javultak az egészségügyi ellátás feltételei, bővült a körzeti orvosi ellátás, kiépült a rendelőintézeti hálózat. Felépült 450 új általános iskolai tanterem és 80 ezer négyzetméter alapterülettel gazdagodtak a kereskedelmi létesítmények.

Az elmúlt tíz év alatt javultak a közép- és felsőfokú ellátás feltételei a megye városaiban. Az eredmények között elsősorban az oktatási intézmények fejlődését, a kórházi ellátás lényeges javulását kell megemlíteni.

— Ha az eredmények igazolták a koncepció helyességét, akkor mi indokolta a felülvizsgálatot?

— A felülvizsgálatnak kettős célja volt. Először is a tények az eredmények alapján kívánta értékelni az eredeti célkitűzések, elhatározások helyességét. Továbbá figyelembe vette, hogy társadalmi, gazdasági fejlődésünk újabb szakaszába érkeztünk, amelyben a legfőbb feladat az intenzív és hatékony gazdaságfejlesztés megvalósítása. Meg kellett tehát vizsgálni, hogy az eltérő társadalmi, gazdasági helyzetben a koncepció biztositja-e a fő céljaink elérésének feltételeit.

— Melyek á felülvizsgálat főbb megállapításai, a módosítások lényeges elemei?

— A felülvizsgálat megállapította, hogy az országos koncepció alapvető célkitűzései helyesek voltak. Az eddigi változásokat, tapasztalatokat elemezve, a következő feladatok megvalósítása a legidőszerűbb: minden településen kedvező életfeltételek alakuljanak ki, és mind szélesebb körben bontakozzék ki a telepü- - lések és térségek közötti arányos és költségtakarékos fejlesztés, növekedjen a kis- és középvárosok jelentősége, mérséklődjön a népesség városba való áramlása, csökkenjenek az urbanizációs folyamatok költségei.

Országosan és Bács-Kiskun megyében l is megállapítható volt, hogy á központi települések együttélése a vonzáskörzetükkel szorosabbá vált. Különösen a városok és a közvetlen környékük kapcsolatában jelentkezik ez a folyamat, amelyre egyre inkább az egymásrautaltság, a fokozott munkamegosztás és az alá-fölé- rendeltség megszűnése jellemző.

Bizonyos esetekben ezért indokolt és időszerű a városok közvetlen, településhálózati városkörnyékének a kijelölése, lehatáínterjú Sándor Bétával,

a megyei tanacM .

osztályvezet*

rolása, amely a közvetlen városkörzet összehangolt fejlesztését is mega lapozza.

A vonzásikörzeten belül kijelölt, adott szintű központ, részleges központikijelölés nem felel meg a települések valóságos viszonyának, szerepkörének. Az adott szintű szerepkör részleged, azaz nem teljes betöltése helyett itt arról van szó, hogy az azonos szintű területi ellátás biztosításában — és bizonyos funkciók átvételével — e központok már munkamegosztási kapcsolatba léptek, vagy ennek kialakítása célszerű lenne. Itt a szerepkör együttes, közös betöltésén van a hangsúly, s ezt a társközpont elnevezés jobban kifejezi.

A koncepció hierarchiarendszerében a központi szerepkörrel nem rendelkező települések az egyéb településkategóriába kerültek. E települések jelentőségének megítélése a koncepció célkitűzésétől eltérően alakult nem kismértékben az elnevezésük miatt. Ez indokolja az egyéb elnevezés megváltoztatását, és a települések funkciójára és fejlesztésének jellegére jobban utaló alapfokú településelnevezés bevezetését.

— Milyen módosításokat tartottak szükségesnek?

— Elsősorban abból indultunk Ki, hogy a megye kialakult város- hálózata alkalmas a felső- és középfokú ellátási funkció betöltésére, a hat középfokú körzet magasabb szintű ellátására. Kecskemét és Baja kiterjedt vonzáskörzete, településhálózatuk adottságai azonban indokolják, hogy a középfokú ellátás feltételeinek helyi és vonzáskörzeti fejlesztését társközpontok segítsék. Ezért a kecskeméti és a bajai középfokú körzeten belül három részkörzetet szerveztünk Kunszentmiklós és Tiszakécske, valamint Bácsalmás központtal. E nagyközségek városias fejlődése már megkezdődött. A következő években Kun- szentmiklós, illetve Bácsalmás várossá nyilvánításának kezdeményezését időszerűnek tartjuk.

A felülvizsgálat megerősítette az alsófokú központok helyi és területi szerepkörét. Dunavecse, Izsák, Jánoshalma, Kecel, Kerekegyháza, Kiskunmajsa, Lajosmi- zse, Solt, Szabadszállás mellett e kategóriába javasoltuk - So It vadkert nagyközséget is. A kiemelt alsófokú központok elsősorban emelt szintű alapellátást nyújtanak a saját és a vonzáskörzetük lakosságának. De rpár megjelennek a középfokú ellátás egyes elemei is.

Az elmúlt tíz év során lényegesen bővültek a városkörnyéki kapcsolatok. Ezek további erősítését, a város és a városkörnyék fejlesztésének összehangolását szükségesnek tartjuk. Ez kiterjedhet a termelési, ellátási, valamint az igazgatási funkcióra is.

Lényeges feladat, hogy Kecskemét és Kiskunfélegyháza mellett Baja, Kalocsa, Kiskunhalas és a közvetlen vonzáskörzete kapcsolatának tervszerű fejlesztése.

— Milyen további eredmé-,

nyék várhatók a felülvizsgálattól, illetve a módosításoktól?

— Meggyőződésem, hogy a településhálózat-fejlesztési terv a módosításokkal együtt továbbra is eredményes eszköze lesz a területfejlesztési terv megvalósításának. Továbbra is kettős célt kell elérnünk. Egyrészről mindenütt meg kell teremteni az alapellátás feltételeit, városokban és községekben egyaránt. Másrészről tervszerűen tovább kell fejleszteni a kijelölt településközpontokat, hogy ellátó szerepkörüket valóban betölthessék. '

További eredményeket várunk a városkörnyéki kapcsolatoktól. ■ Ez elősegítheti a városba áramlások mérséklését, a hatékony fejlesztést és a városkörzet jobb ellátását is. A külterületi településhálózat tervszerű fejlesztése, a tanyai lakosság ellátási feltételeinek javítása továbbra is fontos féladatunk. Itt elsősorban a szervezett tanyavillamositásban várható gyorsabb előrelépés.

A felülvizsgálat jó alapot ad a közigazgatás további korszerűsítéséhez, a közigazgatási kapcsolatok tervszerű rendezéséhez. Ezek feltételeit folyamatosan teremtjük meg. Csak példaként ~ említem, hogy az elmúlt hetekben' a településhálózat-fejlesztési terv felülvizsgálata alapján javaslatot készítettünk a körzeti építési hatóságok kialakítására, a vízművállalatok működési területének módosítására.

— Köszönjük a beszélgetést.,

Tárnái László

Vásár Kecskeméten, citeraszóval

Jó mulatság volt a vasárnapi „kirakodóvásár". Gyerek és nagymama, nagypapa egyaránt jól érezte magát a piaccsarnoki soka- dalomban. Mikulás és népi muzsika fogadta a belépőket. Bár a rendezők valamivel több látogatóra számítottak, időnként mégis olyan nagy volt a tolongás, hogy alig-alig fértek a pultok között az emberek. Főleg az olcsóbb ajándéktárgyak iránt mutatkozott érdeklődés. Örömünkre a legtöbb kiállító ízléses, szép holmit hozott. Itt volt Szőrös József fafaragó, Kerékgyártó András bőrdíszműves, Csikszentmihályi Károly bugaci mester.

A kellemes, hasznos rendezvény a SZOV és a KSH megyei igazgatósága közös KlSZ-szerve- zetének ötletességét, fáradhatatlanságát dicséri. (Az előkészületekről , Kovács Imréné tegnap a rádió Kirakodóvásár című műsorában is beszámolt.) Szívesen közöljük, hogy a Piackezelőség vezetői és dolgozói, a DAV ügyeletesei és mások örömmel segítették a nagyszerű kezdeményezést.

H. N.

(Tóth Sándor felvételei)

DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BfRÓSÁG

Megosztott nyugdíj, de mikortól?

A férj halála után a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság az özvegy részére nyugdíjat állapított meg. Később jelentkezett az elhunyt elvált első felesége és kérte az igazgatóságot: az özvegyi nyugdijat arányosan ossza meg közöttük. Ennek eleget is tettek. Ezt azonban az özvegy sérelmesnek tartotta, nem volt hajlandó tudomásul venni, és az első feleség ellen pert indított. Annak kimondását kérte, hogy a nyugdíj 75 százaléka őt illeti meg. Egyebek közt azzal érvelt, hogy az elvált asszony szociális helyzete, ked. vezőbb, mint az övé. A városi bíróság ezt igazoltnak látta, ezért a kereset értelmében határozott. Az ítéletben megállapította az új megosztás szerinti folyósítás kezdő időpontját is, egyben az első feleséget arra kötelezte, hogy az

addig felvett összegből az özvegyet megillető részt fizesse visz- sza.

A döntés jogerős lett, de az időpontot megállapító rendelkezés ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéletet e vonatkozásban hatályon kívül helyezte.

Az indokolása szerint az özvegyi nyugdíjnak bírói ítéleten alapuló megosztását a jogerőre emelkedést követő hónap első napjától kezdve kell végrehajtani. A megosztási arány megváltoztatása Iránt indított perben a bíróság csak ennek megállapítására jogosult. Afelől azonban, hogy az összeg a két asszonyt mikortól kezdődően illeti meg, nem rendelkezhet, mert ez a nyugdíjfolyósító szervre tartozik.

Bontani vagy fizetni?

Egy balatoni üdülőhelyen az építésügyi hatóság engedélyt adott egy telektulajdonosnak, hogy nyaralót építsen, de kikötötte: a szomszédos villától három méter közt kell hagyni. Ennek ellenére a megépüli, ház oldalfalát mindössze másfél méter távolság választotta el a másik háztól. Ezt a szomszéd sérelmesnek tartotta, és pert indított. Kerte a bíróságot, kötelezzék az új épület tulajdonosát a villa felé eső oldalfalak bontására, és hetvenezer forint kártérítés fizetésére, mert a szabálytalan építkezés következtében ingatlana értéke eny- nyivel csökkent.

Az elsőfokú bíróság igazságügyi építész szakértőt hallgatott meg. aki úgy nyilatkozott, hogy a fal- lebcntást sem egyéni, sem társadalmi érdek nem indokolja. A szakvélemény alapján a keresetet elutasították. Fellebbezésre a másodfokú bíróság újabb szakértőt hallgatott meg. Szerinte a két ház közelsége miatt a tűzátterje- dés és egyéb balesetveszély, valamint kisebb mértékű árnyékolás és jelentős mérvű áthallás következtében a felperes villájának értéke 54 ezer forinttal csökkent. A bíróság a szabálytalan építkezőt ennek az összegnek megfizetésére kötelezte. A fal lebontása iránti kérelmet azonban elutasította.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az építtető, a megfelelő oldaltávolság, be nem tartásával, jogellenesen járt el. Ha ezzel szomszédjának kárt okozott, azt megtéríteni tartozik. Ebben a Kérdésben azonban a két szakértői vélemény eltérő. Ezért új eljárásra van szükség, amelyben esetleg újabb szakvélemény beszerzésével az ellentéteket fel kell oldani.

Mennyit ér 30 gyümölcsfa?

Egy termelőszövetkezet erőgé- pe a szomszéd gyümölcsösben 30 db különböző fajtájú fát a földből kihúzott. Emiatt a tulajdonosok a szövetkezet ellen' kártérítési pert indítottak. A kihallgatott kertészeti igazságügyi szakértő szerint a kipusztított fák termőképességük csúcsán voltak. A szakvélemény figyelembevételével az első-, majd fellebbezésre a másodfokú bíróság a tsz-t arra kötelezte, hogy hatvanezer forintot, ezenkívül az újonnan telepített gyümölcsfák termőre fordulásáig, nyolc éven át évi 18 ezer, az elmaradt diótermés miatt pedig hét éven át évi 5000 forintot fizessen. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új- eljárást rendelt el. .

Az indokolás szerint a bíróságok nem vizsgálták, vajon a házaspár kárenyhítési kötelezettségét teljesítette-e. Nemf tisztázták ugyanis, hogy a szóban forgó terület jellegére, állapotára és a helyi körülményekre való tekintettel, mit tettek a mezőgazdasági termelésre átmenetileg alkalmatlan föld helyreállítása és esetleges hasznosítása érdekében, s e tekintetben terheli-e őket mulasztás, ugyanis a terület letisztítása. egyengetése és megművelése esetén lehetett volna gyümölcsfákat telepíteni. Topábbá: a másodfokú bíróság a gyümölcsös terméshozamának mennyiségét és értékét azonos évi átlag alapján számította ki. Ez azonban a termelési eredmények ciklikussága és az árak ingadozása miatt aggályos. Ezért az új eljárásban a különböző befolyásoló tényezőket is figyelembe kell venni.

H. E.