Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 288. szám Ára: 1,20 Ft “ 1980. december 9. kedd Hazaérkezett a Szovjetunióból párt- és kormányküldöttségünk A gazdaság állami irányításának S At»nr»Ai*íír(íf aca Marjai József miniszterelnök-helyettes Ur&ZCrUMICat; nyilatkozata Az egységes Ipari Minisztérium létrehozása s korábban a kormány Gazdasági Bizottságának megalakítása jelzi, hogy az utóbbi időben fontos szervezeti lépések is történtek az államigazgatás korszerűsítésére, a kormányzat gazdaságirányító szervezetének és tevékenységének fejlesztésére. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Gazdasági Bizottság elnöke interjút adott a Magyar Távirati Irodának az intézkedések gyakorlati céljairól és várható hatásairól. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésé' vei vasárnap a kora délelőtti órákban hazaérkezett a Szovjetunióból párt- és kormányküldöttségünk, amely részt' vett a Varsói Szerződés tagállamai párt- és kormányvezetőinek moszkvai tanácskozásán. A küldöttség tagja volt Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Be- i recz János, a KB osztályvezetője, Horváth István belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) N Mi tette szükségessé a kormány gazdaságirányitó munkájának szervezeti korszerűsítését? A szervezeti lépések alapvető indítékát gazdasági fejlődésünk megváltozott feltételeiben, a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott gazdaságpolitikai feladatok jellegében találhatjuk meg. Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, a gazdaságunkat igen magas követelmények elé állító világgazdasági változások, az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás újszerű feladatokat ad a gazdaságirányításnak. Ilyen körülmények között a fejlődést csak a gazdaságirányítás valamennyi eszközének összehangolt, a megoldandó feladatokhoz igazodó fejlesztésével lehet biztosítani. A korábban, más helyzetben kialakult gazdaságirányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz, a magasabb követelményekhez. A hangsúly tehát a tervszerű gazdaságirányítás tartalmi fejlesztésén van, amelyet valamennyi eszköznek, intézkedésnek egyaránt szolgálnia kell. Önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfeleljen az új körülményekből fakadó magasabb követelményeknek. De annak is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szerepe nem lebecsülendő: segítik — ugyanakkor a szükséges korszerűsítések elmaradása gátolná is — a jelen és a jövő gazdasági feladatainak megoldását. Az államigazgatási munka hatékonyságának növelése, munka- módszereinek és szervezetének fejlesztése folyamatos feladat, amelyet eddig is napirenden tartottunk. ( A gazdaságirányítási rendszer tudományos elemzése, a megoldandó gazdasági feladatokkal való összevetése alapján azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy feladataink a folyamatos intézkedéseknél nagyobb léptékű változásokat kívánnak a kormányzati gazdaságirányítás szervezeti rendszerében. A Gazdasági Bizottság 1980 közepén való létrehozása a szervezeti intézkedések kiinduló lépésének tekinthető-e, amit azután az államigazgatás, más gazdasági intézményeinek korszerűsítése és a vállalati- szervezeti rendszer fejlesztése követ? Összehangolt lépéssorozatról van szó, s az egyes konkrét intézkedések időpontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követelmény határozza meg, hogy a döntések összhangban legyenek egymással, és biztosítsuk a munka folyamatosságát és zavartalanságát. A szervezeti intézkedések során elsődleges követelménynek tekintjük a döntési és felelősségi hatáskörök világosabb, pontosabb, következésképpen ellenőrizhetőbb kialakítását. Ebből következik az, hogy a változások gyakorlatilag az irányítás és a végrehajtás valamennyi szintjét érintik. A cél az, hogy a központi irányítás és a vállalati önállóság dialektikus egységét egyre fejlettebb módszerekkel biztosítsuk. Ebben a folyamatban az időpontot tekintve az első érdemi szervezeti változtatásra valóban a kormányzati munkában került sor, amelynek markáns megnyilvánulása a Gazdasági Bizottság létrehozása volt. 1981 január elején megkezdi működését az egységes Ipari Minisztérium, s ebből következően bizonyos mértékben tehát módosul a kormányzati szervek közötti munkamegosztás. Megerősödik a vállalatok önállósága, valamint a hatóságok piacfelügyeleti tevékenysége. Lépéseket teszünk a rugalmasabb és korszerűbb vállalati szervezet kialakítására is. Mi indokolta a Gazdasági Bizottság létrehozását? Régóta valljuk, hogy gazdasági eredményeinkben — a gazdaság- politikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközrendszer helyes kialakítása mellett — alapvető szerepe van a megfelelő, következetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszűkítik az egyes országos irányító szervekre és a gazdasági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányítása és ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség. A kormány folyamatos gazdaságirányító szerepének súlyát külön is megnövelte, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor a külgazdasági feltételek rendkívül gyorsan változnak, a gazdaságpolitikai és népgazdasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erősítésével egyidejűleg szervezettebb, aktívabb és kellően rugalmas gazdaság- szervező kormányzati munkára van szükség. Ennék megfelelően a Minisztertanács az Állami Tervbizottság feladatait úgy alakította ki, hogy a tervezés és szabályozás döntő kérdéseire összpontosíthassa tevékenységét az irányítás folyamatos, operatív feladatainak ösz- szehangolására, valamint nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányítására pedig létrehozta a Gazdasági Bizottságot. A Minisztertanács a két kormánybizottság hatáskörét és felelősségét úgy határozta meg, hogy tevékenységük összehangolt, egymást kiegészítő legyen. Egyidejűleg a többi között megszűnt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága, valamint a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság. A Gazdasági Bizottság létrehozásánál ' lényeges szempont volt, hogy a küi- és belgazdasági folyamatokat, amelyek egyre szorosabb kölcsönhatásban vannak, egységes és folyamatos központi irányítás fogja át. A hatékony gazdasági irányítás nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a szervezetileg elkülönült funkcionális és ágazati szervek feladataikat összehangoltan lássák el. Ez az összehangolás jelentős részben közvetlen együttműködésük útján — jogilag szabályozottan — valósul meg, egy része azonban kormányszintű koordinációt, vitás esetben pedig kormányszintű döntést igényel. Ezt a feladatot a Gazdasági Bizottság végzi. A Gazdasági Bizottság feladatai ellátásához olyan munkamódszerekét alakított ki, amelynek lényege, hogy ha az események természete azt kívánja, a kormányzat gyors döntésekkel reagáljon úgy, hogy a tényleges cselekvést elindító intézkedések késedelem nélkül szülessenek meg. Alapvető, hogy a bizottság csak a valóban kormányzati döntést igénylő kérdésekben nem pedig a felelős vezetők, miniszterek helyett foglaljon állást. Tevékenységében éppen a miniszterek nagyobb felelősségének gyakorlati érvényesülését kell alátámasztania és megkövetelnie azt, hogy minden szerv és minden vezető a gyakorlatban éljen a rábízott hatáskörrel és felelősséggel. A Gazdasági Bizottság különös súlyt fektet a határozatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Ez nemcsak a feladatok következetes számonkérése miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy megbizonyosodjon róla, elérte-e célját egy-egy adott határozat, azaz a kívánt irányban befolyásolja-e a gazdasági folyamatokat. Mi indokolja a három ipari minisztérium egy szervezetbe való összevonását? Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés lényege nem a szervezeti változás, hanem az iparirányítás tartalmának, színvonalának fejlesztése. Alapvető érdekünk, hogy a magyar ipar, népgazdaságunk vezető ága, egységes, hosszú távú — a hazai szükségletekkel és a külpiaci igényekkel egyaránt számoló — koncepció alapján fejlődjön, s ez a koncepció szervezetten, összehangoltan valósuljon meg. E fontos feladat eddiginél magasabb szintű megoldását szolgálja az Ipari Minisztérium létrehozása. A gazdaságirányítás szemszögéből az Ipari Minisztérium létrehozása kettős célt szolgál. Részint erősíti a központi irányítást, javítja az iparirányítás egységességét, koordinálitságát, s ezáltal az egységes minisztérium tevékenysége szervesebben illeszkedik a kormányzati munkába. Részint pedig növeli a vállalatok önállóságát és felelősségét. A vállalatok abbán kapnak több segítséget és iránymutatást a minisztériumtól, amiben eddig is joggal többet és jobbat vártak: fejlesztési koncep(Folytatás a 2. oldalon.) Megyei vezetők látogatása a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál Tegnap látogatást tett a Szak- szervezetek Megyei Tanácsánál dr. Romany Pál, az MSZMP Bács-Kiskún megyei Bizottságának első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, valamint a megyei pártbizottság titkárai. A vendégeket Borsódi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte, majd tájékoztatást adott a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, a munkásellátás alakulásáról, szociálpolitikai kérdésekről, továbbá a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusának előkészületeiről. Az SZMT vezető titkára elmondta, hogy a szakszervezeti vezető testületek, bizalmiak nyíltan és őszintén, a szakszervezeti tagság bevonásával értékelték az elmúlt öt évben végzett munkát. Kiemelte az üzemi demokrácia, az érdekvédelmi munka, a mun- kaverseny-mozgalom fontosságát. Hangsúlyozta, hogy megnőtt az igény a szakszervezeti bizalmiak feladata iránt, munkájuk sokrétűbb, felelősségteljesebb lett. Ezt követően eszmecserét folytattak a megye előkészületben lévő VI. ötéves tervéről, a vállalati törekvések, a területi iparpolitika egyeztetéséről, és ebben a megyei tanács szervezeteinek irányító és koordináló munkájáról. Fontos, közös feladatnak jelölték meg a tervszerű létszám- gazdálkodást, a minőségfejlesztést, a keresletnek megfelelő termelést, valamint a szociálpolitikai ellátás további bővítését. A megbeszélés végén Romány Pál köszönetét mondott a tájékoztatásért, és jó munkát kívánt a. szakszervezeti feladatok ellátásához, a közös célok szolgálatához. Emberközpontú területfejlesztés 3. oldal Otthon, magánerőből i oldal A szanki példa 4. oldal Széphalom kincsei 5. oldal Sportvezetők, edzők csapatuk teljesítményéről 1. oldal A YI. ötéves tervjavaslatról tájékozódtak a megye országgyűlési képviselői Munkatervének megfelelően tegnap Kecskeméten tartotta meg ülését az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Köszöntve a résztvevőket — köztük Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát —, a tanácskozást, dr. Boza József, a csoport. vezetője nyitotta meg. Ezután Tohai' László, a megyei tanács általános elnökhelyettese tájékoztatta a képviselőcsoport tagjait a megye VI. ötéves terv- javaslatáról, a megyei tanács 1981 évi költségvetési tervéről, valamint a középtávú pénzügyi tervezetről. Tájékoztatójában az előadó a tanácsi gazdaság fejlesztési törekvéseiről,' , s az 1980—1985. 1 évi pénzügyi tervezetről szólva egyebek között'emlékeztetett rá, hogy az V. ötéves tervhez képest csökkennek az anyagi lehetőségek, és szükségszerűen módosul a fel- használás belső szerkezete is. Szemben a jelenlegi tervidőszakban megvalósuló 25 ezer lakással, például a következő öt évre 18 ezer lakás építését irányozza elő a tervjavaslát. Ugyanakkor az eddiginél ' lényegesen nagyobb szerep jut a felújításoknak.. Ilyen célra mintegy 400 millió forinttal — ami körülbelül 1200 lakás felújítását teszi lehetővé — számol a megye. Sok egyéb között ismertette az élőadó, hogy az' oktatási ágazatban növekszenek a tanteremépítés lehetőségei.. Egyébként a különböző ágazatok közül a kulturális ágazat céljaira irányozza elő a költségvetés a legnagyobb — mintegy 41 százalékos — hányadot A jövő évi törekvésekről szólva megemlítette Tohai László, hogy több mint 80 új orvosi körzet belépésével és száz óvodai hely megvalósulásával számolhat a megye. A középtávú pénzügyi tervjavaslat jellemzéseként kiemelte, hogy annak alapvető célja az elért fejlesztési, ellátási színvonal tartása. Egyben hangsúlyozta, hogy a területfejlesztési politika végrehajtásának eszköze minden egyes ágazatban az átgondolt és összehangolt szelektív fejlesztés, gazdálkodás és tervezés lehet. A továbbiakban dr. Boza József a tervtörvényjavaslat ismertetése során elhangzottakról tájékoztatta képviselőtársait. A két tájékoztatót követően az ülés résztvevői számos kérdést,, tettek fel, majd felelősségteljes vita bontakozott ki, A vitát — a felvetésekre is reagálva — Tohai László foglalta össze. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja végül ,az országgyűlés téli ülésszakával kapcsolatos feladatokat beszélte meg. P. I. Elsőbbség a lakosság küldeményeinek A múlt hét első felében: hétfőn, kedden, szerdán hiába várták a postásokat több helyen a kecskeméti tanyavilágiban. A talfájai iskolánál, a Sóhordó úti útkereszteződésnél, a felsőcsalánosi Magyar János tanyájánál, s a kisfái Hegedűs- és a Vörös-tanyánál lévő kézbesítő-támpontokhoz nem érkeztek meg. Az egyik postás, aki maga is külterületi lakos, oldalkocsis motorkerékpárjával benn rekedt a tanyáján. A hetven centiméteres hóval fedett, rissz-rossz kis utak a gépkocsiknak is útját állták. Az ötezer városkörnyéki levélszekrény egy részébe — .ahol lehetett és bírták — gyalog vitték el a küldeményeket Az utakat időközben megtisztították, így csütörtöktől már folyamatosan dolgozhattak a kézbesítői járásokban, ahol mintegy 16 ezer ember él. A decemberi nehéz kezdet után az év tizenkettedik hónapja amúgy sem könnyű a Magyar Posta dolgozóinak. A nyolc megyeszékhelyi külterületi kézbesítőnek — közülük mindegyikre 17—23 levélszekrényes támpont jut —, s a harminckét belterületi munkatársának lesz dolga ezután is. Közeleg a karácsony és a Szilveszter, s az ünnepek alőtt rendszerint tömöttebbek a táskák. Aki ezelőtt 250—300 levéllel, pénzes utalvánnyal indult útnak, annak december derekától naponta 1300—1400 küldeménnyel kell célhoz érnie. Helyénvaló tehát a kérdés Bár- dóczky Simonhoz, a megyei posta- hivatal vezetőjéhez: — Hogyan készülnek dolgozóik a következő napok nehezebb munkájára? — Bár a létszámunk nem teljes, négy hírlaphordó hiányzik, tizenhét szocialista brigádunk — a kötelező napi nyolc órán túl — egymás közt megosztva részt vállal a többletmunkából — tájékoztatott a hivatalvezető. — A munkaügyi előadó például, de a többi tisztviselő is — mikor rákerül a sor — 8 helyett bejön 5 órára levelet válogatni. Mi ugyanis nemcsak felveszünk, hanem továbbítunk is — ez idő tájban a szokottnál háromszor-négyszer több — postai küldeményt. Ennék a kezelésében, feldolgozásában decerráiprben azzal is segítenek az adminisztratív állományban lévők, hogy 16 óra után bent mar 0. Gallé István útra készen... radnak néhány órára pecsételni azokat a nagyméretű, vastagabb borítékokat, amelyek bélyegzése a félautomatával nem oldható meg. Munkánk úgy ér valamit, ha a tanyavilágban, s a városban is a címzettek időben, hiánytalanul megkapják a nekik szóló küldeményeket. A kecskeméti főpostáról harminoketten járnak a város kerületeibe kézbesíteni. Közülük több túl van a nyugdíjkorhatáron. Galló István 62 éves. Ö a Budai utca, a Marx és a Kom- szomol tér postása. Tőle és a levélhordók négy szocialista brigádja tagjaitól nem keveset várunk a következő napokban, hiszen december 11-e — egy jó héttel korábban, mint máskor — a nyugdíjak kifizetésének első napja. Ez azt jelenti, hogy december 22-ig 13 és fél ezer bel- és külterületi lakosnak meg kell kapnia az e havi járandóságát. Ez, valamint a sok ezer üdvözlőlap, levél és más egyéb továbbítása a címzettekhez megfelel a vezér- igazgatóságunk rendelkezésének, amely szerint „Az év végére várható . csúcsforgalom szükségessé teszi, hogy a posta valamennyi dolgozója fokozott teljesítményt nyújtson a felvétellel, a küldemények gyors és pontos továbbításával”. — Mit jelent ez még, az elmondottakon kívül, a postásoknak? 0 Feladó és felvevő a postán. (Méhesi Éva felvételei.) — Az árusító automatákat képes- és levelezőlappal, bélyegekkel sűrűbben megtöltjük. Az eddiginél több irányítószám-jegyzéket helyezünk el közhasználatra a felvételi teremben. December elsejétől a külföldre szóló karácsonyi telefonbeszélgetésekre az előjegyzést megkezdtük. Az öt kilogrammnál, könnyebb expressz- csomagok házhoz szállítására december 20-án, 23-án és 24-én a fuvarszolgálatunkat megerősítjük. A csomagfelvételi osztályunk létszámát megkettőzzük. Itt hétfőtől péntekig 8—19, illetve szombaton- 8—18 óra között veszünk fel csomagokat. December 24-én a postások teljes munkanapot tartanak,' hogy a címzettek mindent megkapjanak, ne maradjon vissza semmi. Ennek érdekében az idei karácsony előtt kérünk mindenkit, hogy az üdvözlőlapokat és a le- , veteket pontosan címezve, decem- ' bér 15—20-ig adják postára, annak figyelembevételével, hogy az üdvözlőkártyákat zárt borítékban, azaz levélként továbbítja a postaszolgálat. A lakosság küldeményeinek gyorsabb továbbítását tenné lehetővé, ha a halasztható hivatali levelezést az intézmények feladói úgy szerveznék, időzítenék, hogy az ne keresztezné a lakossági levélforgalmat. K—1
