Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-06 / 286. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1080. december 6. Negyedszázada önkéntes rendőr Ma rendezik meg Kecskeméten, a Technika Házában a megyei rendőr-főkapitányság önkéntes társadalmi segítőinek III. megyei tanácskozását. Huszonöt évvel ezelőtt, 1955 augusztusában vállalta önként Tassy Lajos, hogy segítségére lesz a közlekedési rendőröknek. A mi- ért-et a következőképpen fogalmazta meg: — Gépjárművezetői jogosítványt 1942-ben szereztem, s mondhatom, igen sok tapasztalatot gyűjtöttem a közlekedésről. Láttam, milyen gondokkal küszködnek a rendőrök, hiszen az akikor közlekedési csoport technikai felszerelése motorkerékpárokból és egyetlen terepjáró gépkocsiból állt. Úgy éreztem, nemcsak szeretnék, de tudok is segíteni. Így Is történt, saját motorommal jártuk az országutakat, ellenőriztük a telephelyeket és garázsokat. Miután műszaki szak- képzettséggel, gépipari technikumi végzettséggel rendelkeztem, főleg a megelőző vizsgálatokat végeztem a gépjárműveknél, kiindulás előtt. Tassy Lajos már akkor is családos ember volt, de nem okozott gondot, nehézséget, hogy szabad idejének egy részét nem otthon töltötte. Igaz, olykor meg kellett változtatni a családi programot, de emiatt veszekedés, nézeteltérés sohasem . támadt. Munkahelyén szinte észre sem vették, hogy ezt a nem könnyű társadalmi munkát vállalta, 'hiszen a garázsellenőrzések még hajnalban, a munkaidő megkezdése előtt bonyolódtak le. A járőrözés általában szombaton délután és vasárnap történt. — Az akkori előírások szerint havonta nyolc óra volt az önkéntes rendőri szolgálat, de én soha sem tartottam számon, hogy mennyit tevékenykedtem. Jelenleg az igénybevétel 16 óra. Volt jó néhány olyan hónap, amikor ennek tízszeresét töltöttem el szolgálatban. Igaz, van időm, hiszen nyugdíjas vagyok. Huszonöt év nagyon hosszú idő, s Tassy Lajos önkéntes szolgálatában is akadtak emlékezetes események. Mint mondta, a legjobb érzés az volt, amikor egy-egy vállalati telephelyen az ellenőrzött gépkocsiknál csupán egy-két apró hibát találtak. Talán ennél i$ többet jelentette, amikor a vállalat vezetői már igényt tartottak szaktudására és kérték az ellenőrzést. S a legfrissebb élmény: — Nemrégiben az egyik ismerősöm gépkocsiját megrongálták, s az a személygépkocsi-vezető, aki ezt tette, elmenekült. Az egyik tanúnak sikerült a rendszámot megjegyeznie, s én itt Kecskeméten megtaláltam -a gépkocsit, egy Zsigulit, amelyet Budapestről loptak. A körözési értesítőből, no meg a friss sérülési nyomokból világosan kiderült, hogy mi történt. Én jelentettem, a többi a rendőr elvtársak dolga volt. Az önkéntes rendőri szolgálat elismeréseképpen többször részesült tárgy- és pénzjutalomban, a szolgálati érem különböző fokozataiban, a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatában. — Valóban le tudom mérni azt a különbséget, amely a mostani és a 25 év előtti szolgálatban jelentkezett/ Jelenleg a gépjármű- forgalomban szinte új gépkocsik vesznek részt, nagyobb teljesítményűek és jobb a műszaki állapotuk. Régen tíz-húsz éves gépkocsik rótták az országutakat, tele műszaki hibával. Akkor az volt a gond, ma az, hogy nagyon sűrű a forgalom, sok az autó. A baj azonban mégsem ebben keresendő. Véleményem szerint a gépkocsi- vezetőknek nincs meg a tapasztalata, a felkészültsége, s ez okozza azt a sok balesetet. Több felelősség, megfontoltság, komolyság, emberség kellene a közutakon. Tassy Lajos egészségi állapota miatt már képtelen járőrözni, a gépkocsik alá bújkálni. — ötvenhét éves vagyok, ezért úgy döntöttem, hogy a közlekedési alosztályon segítek az önkéntes rendőrök összefogásában. Sok évtizedes tapasztalataimat szeretném átadni a fiataloknak ... Gémes Gábor Közös érdekeltségből A két párt-végrehajtóbizottság nemrégiben együttes ülésen számoltatta be a járási hivatal vezetőjét és a városi tanács elnökét az 1976-ban létrejött megállapodásban foglaltak végrehajtásáról. És eredményesnek Ítélte a város, és vonzáskörzetéhez tartozó községek társadalmi és gazdasági fejlődését elősegitő. a közös érdekeket érvényesitő együttműködést. Mellőzve ezúttal Kecskemét középfokú vonzáskörzeti szerepéből adódó, a város és a járás községeinek lakosságát egyaránt szolgáló kereskedelmi, egészség- ügyi. közlekedési stb. feladatok ellátásának taglalását, említsünk fel legalább néhányat a gyümölcsöző együttműködés példáiból. ' Az összehangolt munka eredményeit, a lakosság jobb ellátását elősegítő olyan példák sora jelzi, mint a város beruházási feladatainak — óvodai helybőví- tés. általános Iskolai tanteremépítés, felújítások — megoldásához a lajosmizsei és a tiszakécs- kei költségvetési üzem részéről kivitelezői kapacitással nyújtott segítség. Vaev az, hogy a járás községei telekbiztositással elősegítették a kecskeméti lakosok családi ház és üdülő épitését. kert gazdálkodását. Nem kevésbé jelentős a vonzáskörzet községeiben működő mezőgazdasági üzemeknek, illetve a kisárutermelőknek a me- gveszékhelv zöldség- és gyü- mölcsellátásának javításából, a mezőgazdasági termékek piael felhozatalának fokozásából valő ••észvállalása. Épp fev említhető azonban a kecskeméti szolgáltató vá'iaintok — a járás községéiben működtetett — egységeinek köz- megelégedésre végzett, munkája. Egyeztetett fejlesztés A város és vonzáskörzetéhez tartozó települések egymásra utaltsága, s egyben a kapcsolatok szorossága, a városi tanács és a járási hivatal szakigazgatási szerveinek munkaügyi, ipari, mező- gazdasági, pénzügyi vagy éppen építési, igazgatási együttműködésében is megnyilvánul. Az a tény, hogy a járás községeiből mintegy négyezer ember kecskeméti üzemekben munkavállaló, illetve körülbelül ezer kecskeméti Álmában vagy képzeletében éjjelenként be-bejárta az ismeretlen bácskai tájat. Az ébresztő most is onnan hozta vissza. A bácsi vár, a kolostor híres szőlei, zsíros szántóföldje, hullámzó búzatáblái, a temérdek jószág! S a nyugati bástya alá rejtett kincs titka, a sok arany, ami álmában már annyiszor megjelent előtte! Mintha tegnap hallotta volna: az öregapja mesélte esténként a kemence mellett, télen, amikor volt idő a mesére. Azt is inkább csak hallotta már, milyen nagy város, milyen gazdag élet virágzott ott délen, a Mosztonga partján épült hatalmas vár körül. Aztán jött a török. Akii birt, futott. Aztán a török elvonult, s a megmaradtak. közülük a bátrabbak, visszaszállingóztak a feldúlt hajlékokba. Évek, évtizedek múltak el rettegésben, reménykedésben. Mikor már azt hitték, béke lesz, akkor jött a másik hadjárat, s fuss megint az erdőbe, a nádasba. Makacsul kitartottak: mikor elvonult a török sereg, megint visz- szamerészkedtek. Tetőt raktak a felégetett házikókra, kezdték újti lakos a városkörnyéki, s a járás községeiben munkavállaló, önmagában is jelzi az összehangolt munka fontosságát. Nem különben az ipari együttműködést, amelyet nemcsak az határoz meg, hogy a járás községeiben tizenöt kecskeméti központú kihelyezett üzem működik. Kecskemét iparát a vonzáskörzet települései, a munkaerő biztosításán túl alapanyaggal is segftlk, elsősorban az élelmiszeriparban. A közös fejlesztési elgondolások kialakítását jól szolgálta Kecskemét hosszú távú fejlesztési programjának, a járási pártbizottsággal és a járási hivatallal történt előzetes egyeztetése. Ugyanígy említhetők a művelődés területén való együttműködés példái. Az, hogy az óvodai, általános Iskolai nevelők szakmai képzése, továbbképzése többnyire együttesen ~ történik Kecskeméten. A GAMF és a 607- es Iparitanuló Szakmunkásképző Intézet Tiszakécskén segíti hatékonyan a gimnáziumi oktatást és a szakmunkásképzést. Vaev: a tárás községeiből számos fiatal a kecskeméti diákotthonok lakójaként folytatja tanulmánvalt. A két párt-véerehaltóbizottsá- got az együttműködési megállapodás végrehajtásáról való beszámoltatásban természetszerűleg a további feladatok megjelölése vezérelte. Ezeket tekintve pedig gazdag útmutatással szolgál. Segíteni a községi letelepedést- Ha nem is a teljesség igényével nézzük, hogy milyen feladatokra irányította az együttműködők figyelmét a két párttesfület. Alapvető tennivalóként a területükön működő gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint intézmények együttműködésének szervezését jelölte meg. Ennek jelentősége a VI. ötéves terv célkitűzéseinek kidolgozásában, ösz- szehangolásában és végrehajtásában aligha szorul külön bizony- gatásra. A kölcsönös érdekből adódó további fontos tennivaló a járás községeiben, főleg a budapesti vál'alatok részéről gyakori, megyei engedély nélküli munkaerőtoborzás megszüntetése. A cél ugyanis az, hogy a munkavállalók a lakóhelyhez közel, tehát a megyében, s elsősorban Kecsra az életet. Mefogyatkozott a falu, minden szaladás után kevesebben maradtak. Aztán egyszer, egy rablóhadjárat után, mikor a faluba visszatértek — már csak három család —, azon kezdtek tanakodni, hogy nem érdemes itt tovább vergődni. El kell menni északra, fel a hegyek közé, ahová még nem tudott betörni a török. Ekkor azonban egy kis menekültcsoport ért hozzájuk. Északról jöttek vissza, abban a reményben, hogy itt lenn köny- nyebb az élet. Délről is újabb menekültek jöttek, s most már együtt, megint hozzáfogtak a munkáihoz. Turkáltak, nézték, mi maradt még, amiből élni lehetne. Az öregapja még emlékezett erre az időre. Annyi rémület és szaladás után megint reménykedni kezdtek, hogy a nagy turbános, szakállas kádi betartja a szavát: dolgozzanak csak szépen, fizessék az adót, és nem lesz bántódásuk. S akkor, azon a júniusi hajnalon, amikor már az aratáshoz készülődtek, olyan meglepetésszerűen csapott rájuk egy török rablóbanda, hogy alig kémét üzemeiben jussanak foglalkoztatáshoz. A városi üzemek pedig mintegy viszonzásként gyakran anyagiakkal, társadalmi munkával segítették, illetve segítik azokat a településeket, amelyekben a nagyobb számú bejáró dolgozók révén érdekeltek a helyi gondok megoldásában. A környező községek népesség- megtartó törekvésével együtt igen jelentős várospolitikai elvek megvalósításának elősegítését célozza a két párttestületnek az az állásfoglalása, amely a lakásgondjukat a környező községekben házépítéssel megoldani kívánó kecskemétiek támogatását irányozza elő. Ennek érdekében a telekibiztosítást, s az alapellátás javítását épp oly fontos feladatnak jelölte meg. mint a városi tanács és a járási hivatal közös fellépését a tömegközlekedés, s a szállítás javítása érdekében. Ugyanakkor a községek eltartó képességének fejlesztése céljából — ami a megyeszékhelynek is érdeke — annak megvizsgálását is javasolta a két párt-vb együttes ülése, hogy a város ipari üzemeiből milyen további tevékenységet tudnának fogadni, illetve átvenni a vonzáskörzet települései. Többet a közművelődésért Az ajánlások közül nem utolsósorban említést érdemel a közművelődési feladatokban való fokozottabb együttműködés szorgalmazása. A két párt-végrehajtóbizottság ugyanis nem tartja kielégítőnek a megyei művelődési központ részéről a községek módszertani segítését. Ezzel összefüggésben fontosnak tartják a városi és a községi kultúrcsoportok, együttesek cseréjét, a kölcsönös fellépésük lehetőségének megteremtését csakúgy, mint az ingázók közművelődésének . szervezésében való előbbrelépést. Bizonyosra vehető, hogy a kecskeméti városi és járási párt-vég- rehajtóbizottság közös feladat- megjelölése újabb lendületet ad, még folyamatosabbá és hatékonyabbá teszi a járási hivatal és a városi tanács — végeredményben a két terület lakossága ellátását, életkörülményei javítását célzó — együttműködést. Annál is inkább, mert világosak, egyértelműek a kölcsönös érdekeken alapuló együttes törekvések. Érvényesítésük szervezett elősegítését szolgálja a községi tanácsok elnökeinek, s a város tanácsi és járási hivatal vezetőinek részvételével októberben életre hívott Kecskemét városi-járási koordinációs bizottság, s ugyanezt a közös célú és azonos irányú összehangolt tevékenységet célozza, hogy az eddigi munka értékeléséről szóló, s a további feladatokat megjelölő együttes párt- végrehajtóbizottsági határozatot egyaránt kézhez kapják a várost és a járást képviselő megyei tanácstagok, valamint a területi párt- és tanácsi szervek. P. I. öten-hatan tudtak elmenekülni. Nem is tértek vissza. A nádasból látták, hogy ég a falu. Nem maradt semmi. Most mégis szeretné azt hinni, hogy nem pusztult el minden, hogy valaki gondját viseli az ő hajlékuknak is. Tudta, hogy ez lehetetlen. A lehetetlenben hitt. Épp olyan makacsul, mint az ősei is, amikor egy-egy fosztogató banda elvonulása után mindig visszamerészkedtek felégetett telkeikre. — Tíz pár ökrünk is volt nekünk — mondogatta az öregapja, s ez a mondat neki is sokszor eszébe jut. Tíz pár ökör! — Csak találok még ott valBP" mit! — mondja, mintegy hangosan folytatva a megkezdett gondolatot. A nyugati bástya alá rejtett aranyforintokról nem szólt senkinek. A fia előtt is titkolja. — Te mit gondolsz? — nógatja az ébredező Bácsmegyeit. — Ugyan — legyint Bácsme- gyei, aztán még megtoldja: — Jó lesz, ha én megtalálom a csikóimat. — A falakat csak nem vitték el. De Bácsmegyei csak a csikókra gondol. Pislog, megdörzsöli a szemét. Oldalt, a nád közti résen át szemébe süt a nap. Mérges, megfogadta már, hogy megigazítja. Ébredezik a tábor. Reggeli hangok: kiáltások, lónyerítés, kutyaugatás. Valahol távol eldördül egy puska. Mindketten fülelnek. Aztán szó nélkül kibújnak. Előbb az öreg, aztán a csikós. A tábor déli szélén, az elöljáró hadakhoz vannak beosztva, a könnyű huszárokhoz. A sátrak és kunyhók hosz- szú árnyékot vetnek a kitaposott gyepre. Felöltözve aludtak, az öreg csak a csizmáját vetette le éjszakára. Mezítláb áll a kunyhó előtti hűvös homokon. Három sátorral odébb kisebb csoport verődött össze. A nagyszájú tizedes, Tokaji viszi a szót. Esküdözik, hogy saját fülével hallotta, már holnap indul a tábor a Dunántúlra. '* Tudják már róla, hogy szószátyár ember, a kósza hírek mind tőle erednek. Szeret mesélni, szereti, ha sokan hallgatják, mindig kitalál valamit, amivel maga köré vonzza az embereket. Mikor kitudódik, hogy mese volt az egész, fogadkoznak, hogy no ezután mesélhet, nem hallgatnak rá többé. De a fogadalmukat gyorsan elfelejtik. Előbb hitetlenkednek most isv nevelnek is rajta, de aztán a titokzatos lódobogás, majd a befutó követek, akik között némelyek felismerik a Dunán túl harcoló Forgách tábornok embereit, egyre valószínűbbé teszik Tokaji híreit. A körülállók legnagyobb része a Duna—Tisza közéről való. Kecskemétiek, körösiek, szolnokiak, szegediek. — Hát az nem lehet — tiltakozik a kecskeméti Szűcs Farkas. — Én ezt nem hiszem! — Nem lehet, hogy minket a fejedelem cserbenhagyjon. — Még nem tette soha! — Azért jöttünk ide, mert azt I ígérte, hogy megtisztítjuk a Du- I na—Tisza közét. — Otthon a családunk állandó I rettegésben él. — Mindenünkét elpusztítják, I ha átmegyünk a Dunántúlra! — A fejedelem ezt nem akar- I hatja! — Küldjünk hozzá követeket! — Várjatok, nern igaz az egész! I — Várjuk meg a parancsot. — Akkor már késő lesz! — Én a Dunántúlra nem megyek! — Én se, az biztos! Hirtelen elhallgattak. — Meglátjátok, holnapra esik — használja ki a szünetet egy babonás időjós. Oda se figyelnek. Tisza egyenruhás, fiatal tiszt közeledik. Látszik rajta, hogy Rákóczi udvarához tartozik. — Kérdezzük meg — ajánlja valaki. — Kérdezze meg a Tokaji! — sugdolóznak. A tiszt hozzájuk! ért, megérezte a katonáik hangulatát. — Mi baj van, vitézek? Mért hallgattatok el? — kérdi. — Nem akarunk a Dunántúlra menni — mondja a legbátrabb Égy pillanatra összenéznek. — Igaz, hogy átvezényelnek bennünket? — kérdi egy másik. — A fejedelem ezt nem teheti velünk! — rimánkodik egy harmadik. (Folytatjuk.) Kecskemét és vonzáskörzete összehangolt fejlődéséért A párt politikájának egyik fontos célja a város és a falu lakosságának életkörülményeiben fennálló túUott különbségek csökkentése, távlatban pedig a különbségek kiegyenlítése. E cél szolgálatának mikéntjét jelölte meg az MSZMP Politikai Bizottságának 1973. július 3-i határozata. A megyei párt-végrehajtóbizottságának az ezzel kapcsolatos intézkedési terve alapján a kecskeméti járási és a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság 1974 nyarán meghatározták az együttműködésük hosszabb távra szóló tennivalóit. Ugyanakkor a járási hivatal és a városi tanács kommunista vezetőinek feladatként szabták a hasonló együttműködési megállapodás kidolgozását. SZŐLŐTÁM, RAKLAP, GÖNGYÖLEG, FARÖNK HAZAI FELHASZNÁLÁSRA ÉS EXPORTRA A Tsz-ker 25 milliós forgalma Aki fát ültet, erdőt telepít, nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is gondol, hiszen a munkájának eredményét jórészt a következő nemzedék élvezheti. Mégis sok ezren fáradoznak a megyében, hogy minél többet ültessenek, különösen a más célra kevésbé alkalmas homoktalajon. Eddig ötéves tervenként 9—14 ezer hektár erdősítés történt, s a fával borított terület aránya már megközelíti az országos átlagot. Tavaly már 134 ezer hektárnál nagyobb volt Bács-Kískun erdőterülete, amely az idén tovább gyarapodott. Huszonhét százaléka a mezőgazdasági szövetkezeteké, és értéke számottevő. Közös érdek az, hogy a szövetkezeti erdők fakészletét is olyan gonddal, szakértelemmel kezeljék, mint az állami erdőkét. A hazai feldolgozóipar várja a jó minőségű faanyagot, és az ország faexportjában fontos szerepe van a szövetkezeti erdőknek. Telepítésre, művelésre, véghasznosításra szövetkezeti és állami gazdaságok, állami erdészetek fognak össze. A Duna menti körzetben a Gemencí Állami Erdő- és Vadgazdaság igyekszik szervezni ezt a munkát, többek között a véghasználatra kitermelt faanyag forgalmazását. Néhány éve a Tsz-ker, a termelőszövetkezetek értékesítő, beszerző é3 szolgáltató közös vállalata is részt vesz ebben a munkában. Kereskedelmi kapcsolata révén különböző műszaki eszközöket szerez be a szövetkezeti erdészeteknek, fafeldolgozó részlegeknek, és az előnyösebb piaci lehetőségek felkutatásával a közös gazdaságokban véghasználatra kitermelt faanyag értékesítését szervezi. A Tsz-ker ebben az évben már több mint 25 milliós forgalmat • Már 134 eter hektárnál nagyobb a megye erdősített területe. bonyolít le a megye szövetkezeti erdészetei faanyagának hazai és külföldi értékesítésével. Néhány éve ennél lényegesen kisebb volt ennek az ágazatnak a kereskedelmi forgalma. Az 1979-ben történt ármódosítás óta azonban a' szövetkezeti erdők vágásra érett faanyagát már érdemes kitermelni, mert a vételár fedezi a költségeket. A balotaszállási Aranyhomok régi partnere a Tsz-ker kecskeméti területi központjának. Az 1960-as évek elején telepített cellulóznyár erdők egy része már vágásra alkalmas. A jó minőségű faanyagot túlnyomórészt jugoszláviai exportra adta el a kereskedelmi szolgáltató közös vállalat. A kiskunmajsai Petőfi, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a Kiskunság Tsz, a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezet, a Kunbajai Állami Gazdaság, sőt a szolnoki központú Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is igénybe vette a kecskeméti Tsz-ker segítségét a faanyag hazai és külföldi értékesítésében. Itthon 'különösen a szőlőültetvény támberendezései a keresettek, továbbá a raklapok és a kereskedelmi göngyölegek. A határon túlra pedig a cellulózgyártásra alkalmas kiskunsági erdők farönkjeit továbbítja nagy tételben a Tsz-ker a mezőgazdasági nagyüzemekből, de van piaca a raklapnak és a különböző csomagolóanyagnak is. K A. • Szőlőtám-berendezés a kiskunsági erdők faanyagából. (Pásztor Zoltán felvételei!
