Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1980. december 6. Megyei építőipari aktíva értekezlet 0 Az új megyei kórház. (Folytatás az 1. oldalról.) A VI. ötéves terv során, a magánlakás-építés keretében a la­kótelepeken kívül felépülhet mintegy 5—5,5 ezer többszintes és 8,5—9 ezer családi ház. Úgy gon­dolom, hogy ennek a nagyon Je­lentős építési feladatnak a szer­vezésébe, megoldásába való aktív bekapcsolódás nemcsak erkölcsi - politikai kötelezettsége a megye építőipari szervezeteinek, de egy­ben arra is jó lehetőség, hogy a más területeken csökkenő terve­zési, építési igényeket részben el­lensúlyozzák. összefoglalva tehát megállapít­ható, hogy az építési kereslet ösz- szetétele nagymértékben módosul. Csökken a kivitelező építőipar számára kedvező árfekvésű, egye­dileg nagyobb volumenű létesít­mények száma és növekszik a sze­rényebb igényű építmények köre, valamint a rekonstrukciós és fel­újítási munkák aránya. A fel­adatok területi koncentrálódása várhatóan fennmarad elsősorban Kecskeméten és Baja térségében. Az építési kereslet valamivel kisebb lesz, mint a rendelkezés­re álló kivitelezői kapacitás. Ez azt jelenti, hogy hosszú évek után először kapacitásfelesleggel kell számolnunk. A többlet elsősorban a nem konvertálható, magas technikai felszereltségű kapacitá­soknál mutatkozik — ami a BÁCSÉP számára okozza a leg­nagyobb gondot —, de a tanácsi építőipar és a fejlettebb szövet­kezetek részére is kedvezőtlen helyzetet teremt. Megőrizni a fejlődés lehetőségeit A szabályozórendszer a keres­let várható összetétele mellett — elsősorban a következő két évben — kedvezőtlen hatást gyakorol a legtöbb építőszervezet termelési és gazdasági mutatóinak alakulá­sára. Ezért különösen fontos, hogy a vállalatok, szövetkezetek rugal­mas vállalkozási politikával, szük­ség szerint alvállalkozói és rész­munkák vállalásával, széles körű együttműködéssel tegyék lehetővé termelő kapacitásuk minél telje­sebb körű kihasználását. Indokolt lesz megyén kívüli — főleg buda­pesti — beruházások, felújítások vállalása, és az építőipari export fokozása is. Nem lenne helyes, ha a válla­latok egy része a ma ismert épí­tési kereslet és a szabályozórend­szer hatására önmaga leépítésére határozná el magát. Nem arról van szó, hogy tartani kell minde­nütt a létszámot. Ellenkezőleg, tö­rekedni kell a munkaerő-tartalé­kok feltárására, a közvetett ter­melő és az improduktív létszám csökkentésére, valamint a fegyel­mezetlen, rossz munkaerő elbo­csátására. Feltétlenül szükséges azonban, hogy hosszabb távú fej­lesztés biztosítása érdekében va­lamennyi szervezet a megbízható törzsgárda és szellemi kapacitás megtartására törekedjen. A saját források csökkenése ellenére kö­rültekintő műszaki fejlesztési po­litikával meg kell őrizni a már elért műszaki színvonalat és meg kell találni a mértéktartó, de fo­lyamatos továbbfejlesztés lehető­ségét. Az építtetők, tervezők, beruhá­zók és kivitelezők együttes fel­adata annak megoldása, hogy szerényebb eszközökkel, de kor­szerű módszerekkel . megtervezett és kivitelezett építményekkel for­málják a települések arculatát és elégítsék ki a jogos társadalmi igényeket. Külön is ki kell emelni ener­giatakarékos műszaki megoldások alkalmazását minden építmény­nél. Feltétlenül alkalmazni kell a korszerű épületszigetelési eljárá­sokat, és energiatakarékos fűtési, világítási rendszerek beépítését, meg kell oldani a lakások és bér­lemények fűtésszabályozását, táv- •hő- és melegvíz-felhasználás mé­résének feltételeit. Fontos tennivaló, hogy a vál­lalati bérpolitikát az elérhető ha­tékonysággal hozzuk összefüggés­be. Véleményünk szerint a követ­kező néhány évben az ágazati irányelveknek megfelelő mérték­tartó bérfejlesztést indokolt elő­irányozni, évi 4—4,5 százalékos mértékben. Továbbra is nagy súlyt kell he­lyezni az építőipari dolgozók és vállalati tömegszer vezetek élet- körülményeinek, szociális ellátá­sának javítására. A gazdasági ve­zetők és vállalati tömegszerveze­tek együttes feladata megteremte­ni a vállalati lakásépítés feltéte­leit és lehetőség szerint az eddi­gi színvonalon támogatni a dol­gozók saját lakásépítését is. A feladatok megoldásánál tá­maszkodjunk a jövőben is a szo­cialista munkaverseny-mozga- lomra, a szocialista brigádok al­kotó erejére. Szélesítsük tovább és erősítsük az üzemi demokrácia fó­rumrendszerét. A vállalati dönté­sekbe vonjuk be, s minden eset­ben tájékoztassuk a dolgozók leg­szélesebb rétegeit. Végezetül három nagy fontossá­gú témáról külön is szólni kívá-, nők — hangsúlyozta az előadó. — A beruházási és felújítási pénz­ügyi források szűkössége, és az ellátási gondok mielőbb megol­dása indokolja, hogy az építési feladatokat minél kisebb anyagi ráfordítással, a célt kielégítő egyszerű és nem költséges mód­szerekkel igyekezzünk megoldani. Az ésszerű takarékosság szemlé­letének polgárjogot kell kapnia a beruházások területén. Ez nem garasoskodást, nem silány megol­dások alkalmazását jelenti, de jo­gos követelményként kell megfo­galmazni, hogy ne költsük feles­legesen a pénzünket luxusnak szá­mító, túlzó igények kielégítésére. A másik téma az építőipari szervezetek együttműködésének fokozása. Evek óta működik megyénkben is az Építőipari Koordinációs Bi­zottság több-kevesebb sikerrel. A jószándékú törekvések is csak sze­rény eredményt hoztak eddig a bőséges rendelésállomány, a mun­kavállalásban váló válogatási le­hetőségek talaján. A megváltozott, keményebbé vált piaci helyzetben azonban nem lehet sokadrangú kérdésként kezelni a korrekt, köl­csönös gazdasági előnyökön nyug­vó együttműködést. A napokban tíz megyei építő­ipari vállalat és szövetkezet veze­tői egységesen állást foglaltak az együttműködés fokozása és az er­re alkalmas szervezeti keret lét­rehozása mellett. Az általuk ki­jelölt intéző bizottság már meg­kezdte az együttműködés lehetsé­ges területeinek felmérését és egy erre a célra alkalmas egyszerű gazdasági társulás megszervezését, amelyre várhatóan jövő év már­cius végén kerül sor. A társulás­ban részt vesznek olyan fontos országos vállalatok is, mint az ÉPTEK, az ÉPGÉP és az ÉPFU. Az alapító tagok kimondták, hogy szívesen fogadják más építőszer­vezetek belépését is a kölcsönös előnyök alapján. A megye párt- és tanácsi veze­tése kezdeményezője volt ennek az együttműködésnek és minden támogatást megad a jövőben is ennek kiszélesítéséhez. Támogassuk a magánlakás-építést A harmadik téma a magánla­kás-építés szervezett támogatása. Már említettem, hogy milyen nagy jelentőségű feladat me­gyénkben a sajáterős lakásépítés. Azt is tudjuk,' hogy milyen sok gonddal, bajjal, utánajárással le­het megépíteni az ilyen lakásokat. Ezek a tények egyértelműen in­dokolják, hegy nyújtsunk az eddi­ginél sokkal nagyobb segítséget azoknak, akik lakásgondjuk meg­oldására maguk vállalkoznak. Az elmúlt hetekben széles körű egyeztetést folytattunk különböző tanácsi és pénzintézeti szervek, a MÉSZÖV Lakásszövetkezeti Tit­kársága, a tervező-, beruházó és kivitelező vállalatok, szövetkeze­tek vezetőivel e feladatba való bekapcsolódás lehetőségeiről. A feladat meghatározásánál ab­ból kell kiindulni, hogy a saját­erős lakásépítésnek rendkívül vál­tozatos formái alakultak ki, ame- ■ lyekben az építtető részvétele részben saját akaratából, részben kényszerűségből különböző. E sokféle lehetőség között eligazod­ni még a szakembernek sem könnyű. Ezért egyik fontos teen­dő a tájékoztatás, a felvilágosi-. tás, a propaganda javítása. Gyakran gondot okoz a megfe­lelő közműves telek megszerzése, a tervek elkészítése, s lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni az építési hatósági ügyinté­zést, az anyagbeszerzést, az épí­téshez szükséges eszközök, szer­számok, gépek kölcsönzését. En­nek legálisan elérhető szervezeti formáit meg keil teremteni. Biz­tosítani kell a fővállalkozásban kulcsátadással való lakásépítés le­hetőségét is erre alkalmas szerv­nél. Az eddigi tárgyalások alapján a — Igen időszerű a mai tanács­kozás — hangsúlyozta. — Az V. ötéves terv lakásépítési előirány­zatait túlteljesíti az építőipar. Az elkövetkező években viszont bo­nyolultabb lakásprogramot kell megvalósítani. 370—390 ezer új otthon építése mellett 100—110 ezer lakás felújítását, korszerűsí­tését kell elvégezni. Az új lakások nagyobb hányada épül fel magán­erőből mint korábban. Ennek elő­mozdítására fontos határozat szü­letett a pénzügyi hitelek növelé­sére. Rendelkezést hoztak a la­kásgazdálkodás megjavítására, amely érdekeltebbé teszi a kisebb lakásba költözni szándékozókat is a cserére. Az építőipari szervezetek meg­változott helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy eddig a beruházá­si igények és a kivitelezőkapa­citás között nem volt egyensúly. Jelenleg az ország egyes területe­in létrejött az egyensúly, másutt kapacitásfelesleg van, néhány he­lyen pedig még mindig hiány mu­tatkozik. Ily módon a jövőben fel kell készülni arra, hogy egyes építőipari szervezetek az ország különböző részein is végeznek majd kivitelezést. Sőt, lehetővé válik az építőipar exportja is, ami egyébként előnyös a vállalatok és a népgazdaság szempontjából egy­aránt Változik majd a vállalatok ter­mékszerkezete oly formán is, hogy Felszólalt a tanácskozáson Bo- nifert Ádám, a KB osztályvezető­helyettese. — Nagy jelentősége van annak, hogy egy ágazat adott időpontban részletesen megvitassa feladatait — mondotta többek között. — Bár még nincs elfogadott új ötéves terv, máris mélyrehatóbban ele ró- zi helyzetét Bács-Kiskun építő­ipara. Bár még kisebb -változások bekövetkezhetnek, a központi bi­zottság 1978-ban mar egy hatá­rozatában megjelölte a várható gazdasági folyamatok főbb jellem­ző vonásait. Ezt az iránymutatást hasznosítják most az aktíva részt­vevői. Jelenleg népgazdaságunk vi­szonylagos egyensúlyi állapotban van. 1983-tól várható, hogy dina- mikusabbá válik a fejlődés. Lé­nyegében ez is a jelenlegi egyen­súlyi helyzet megváltozását jelen­ti majd. Akkor arra kell felké­szülni, hogy emiatt ne keletkez­zenek újabb feszültségek az építő- - iparban a kapacitás elégtelen­sége miatt. Húszezerrel csökken az elkövet- 1 kező években az építőipari dol­gozók létszáma, többek ' között azért is, mert többen mennek nyugdíjba, mint amennyien mun­megvalósítási folyamat különböző fázisaiban való részvételre nyílik lehetőség. Szinte valamennyi épí­tőipari szervezet tevékenységének megfelelő formában vállalta a magánlakás-építésben való közre­működést. Minden felépülő lakás­sal egy-egy család legalapvetőbb szükségletének kielégítését moz­dítjuk elő — s ez olyan fontos társadalompolitikai kérdés, amely az eddiginél is nagyobb figyel­met, több törődést érdemel. Tohai László előadását élénk vi­ta követte, amelynek keretében szót kért Szilágyi Lajos minisz­terhelyettes. az eddig csak paneles lakásokat építő szervezetek ismét dolgoznak hagyományos építőanyaggal ki­sebb beruházásokon is. Lesznek, amelyek korábban már csak új létesítmények kivitelezésével fog­lalkoztak, az elkövetkező években pedig épületfelújításokat, korsze­rűsítéseket is végeznek. Arról szólva, hogy a korszerű technika drágítja-e az építkezé­seket, a miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy a korszerű beren­dezéseket ki kell használni. Azért volt ezekre a termelékeny esz­közökre szükség, mert. a ha­gyományos építőipari gépekkel már nem lehetett az igénye­ket kielégíteni. A feladat az, hogy megtalálják a módját ezek gazdaságos üzemeltetésének. A házgyárakban is sok még a feltá­ratlan lehetőség. A Békés megyei árvíz sújtotta területeken például új típusú panelekkel három hét alatt építettek lakásokat. A lakó­épületek felújításánál, korszerűsí­tésénél is szükség lesz korszerű eszközökre és természetesen jó üzem- és munkaszervezésre. A technikai feltételek javításához az építőipari szervezetek kedvez­ményes hiteleket kapnak majd. A miniszterhelyettes azzal fe­jezte be hozzászólását, hogy új szemléletre, vállakozási politiká­ra van szükség és nagy jövője van aZ építőipari szervezetek közötti együttműködésnek. kába állnak. Arra kell ügyelni, hogy ne keletkezzen utánuk űr. Az építőipar a gondok ellenére is kedvezőbb helyzetben van, mint a többi ágazatok. A vállalatok ugyanis - kapacitásuk jelentős ré­szét már lekötötték a jövő esz­tendőre. Hosszabb távon ugyan még nem látni előre, de a felada­tok végrehajtásában, a munka feltételeinek megteremtésében egy pillanatra sem szabad megtorpan­ni­-Felszólalt még dr. Gátay Fe­nne, a Bács-Kiskun megyei Épí­tési és Szerelőipari Vállalat igaz­gatója, Borsos György, a Szék- és Kárpitoslpari- Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója, a bajai KISZ- lakásépítésí akció egykori kez­deményezője, Deák István, a la­kiteleki Szikra Tsz elnöke, Sárai Szabó Mihály, a BÁCSÉP szocia­lista brigádvezetője, Nusser Ele­mér, az ÉPSZISZ elnöke, Farkas Gábor Ybl-díjas építész, Kincses Ferenc, Baja város Tanácsának elnöke, Kuminka István, a KUN­ÉP főmérnöke, Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója. Hozzászó­lásukra még visszatérünk. A vitát Tohai László foglalta össze, majd Erdélyi Ignác zárszavával ért vé­get az építőipari aktíva. N^O. A szemlélet változására van szükség Ismét dinamikusabb fejlődés várható A Varsói Szerződés tagállamai v vezetőinek találkozója A Varsói Szerződés tagállamai­nak párt- és állami vezetői csü­törtökön Moszkvában találkozót tartottak. A találkozón részt vet­tek: a Bolgár Népköztársaságból — Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Sztan- ko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Mi­nisztertanácsának elnöke; Petr Mladenov, a BKP KB PB tagja, a BNK külügyminisztere; Dimitr Metodiev, a BKP KB tagja; a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságból — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZK elnöke; Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, á CSSZK kormányának elnöke; Vasil Bilák, a CSKP KB elnök­ségének tagja, a KB titkára; a Lengyel Népköztársaságból — Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára; Józef Pinkowski, a LEMP KB PB tagja, az LNK Mi­nisztertanácsának elnöke; Kazi- mierz Barcikowski, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára; Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tag­ja, a KB titkára; Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB PB tagja, az LNK nemzetvédelmi minisztere; Józef Czyrek, a LEMP KB tag­ja, az LNK külügyminisztere; Miroslaw Milewski, a LEMP KB tagja, az LNK belügyminisztere; a Magyar Népköztársaságból — Kádár János, az MSZMP KB első titkára; Gyenes András, az MSZMP KB titkára; Borbándi János, az MSZMP KB tagja, az MNK Minisztertanácsának elnök- helyettese; a Német Demokratikus Köztár­saságból — Erich Honecker, - az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke; Wilii Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az NDK Minisztertanácsának el­nöke; Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára; Heinz Hoffmann, az NSZEP KB PB tagja, az NDK nemzetvédelmi mi­nisztere; Erich Mielke, az NSZEP KB PB tagja, az NDK államvé­delmi minisztere; a Román Szocialista Köztársa­ságból — Nicolae Ceasuescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke; Ilié Verdet, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságánál^ tagja, az RSZK kormányának elnöke; Vir­gil 'Cazacu,- az RKP--KB politikai végrehajtó bizottságának tagja; Stefan Andrei, az RKP KB poli­tikai végrehajtó bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisz­tere; a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségéből — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke; Nyi- kolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke; Mihail Szuszlov, az SZKP KB PB tagja, a KB tit­kára; Jurij Andropov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió ál­lambiztonsági bizottságának elnö­ke; Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere; Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere; Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára; A találkozó résztvevői véle­ményt cseréltek arról, hogyan alakult a nemzetközi helyzet az utóbbi hónapokban. Az esemé­nyek menete megerősíti a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1980 má­jusi, varsói értekezletén megfogal­mazott értékelések helyességét, a javaslatok időszerűségét. Ezek a javaslatok pozitív hatást gyako­rolnak az Európában és a világ más térségeiben végbe menő fo­lyamatokra, összhangban állnak a népek érdekeivel. Megelégedéssel állapították meg, hogy a különböző társadal­mi rendszerű államok közötti po­litikai érintkezések megélénkül­tek, a legfontosabb ' nemzetközi problémákról kezdett dialógus folytatódott. Az ENSZ közgyűlése konstruktívan vizsgálja a szocia­lista - és más országoknak azon javaslatait, amelyek arra irányul­nak, hogy mielőbb megvalósulja­nak a fegyverkezési hajsza kor­látozását és megszüntetését célzó hatékony intézkedések. A szocialista országok kifejez­ték azt a szándékukat, hogy to­vábbra is hozzájárulnak a nem­zetközi légkör egészségesebbé té­teléhez, a béke megszilárdításá­hoz, az enyhülési politika folyta­tásához, a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztéséhez, és minden konfliktus’ tárgyalások útján tör­ténő megoldásához. A találkozó, résztvevői szilárdan állást foglal­nak amellett, hogy a független­ség, a szuverenitás elvei alapján fejlődjenek kapcsolataik minden országgal, függetlenül azok tár­sadalmi rendszerétől. Síkraszáll- nak azért, hogy. az államok :iz egymás közötti, viszonyukban le­mondjanak az erőszak alkalma­zásáról és a vele való fenyegető­zésről, szigorúan tiszteletben tart­sák az ENSZ alapokmányát. A találkozó résztvevői kifejez­ték, hogy az Egyesült Államok­kal fenntartott viszonyuk fejlesz­tésében készek építő szellemben eljárni, ha ugyanilyen magatar­tást tanúsít. az új amerikai. kor­mányzat. Az értekezlet résztvevői üdvö­zölték a madridi találkozó mun­kájának megkezdését. Állást fog­lalnak amellett, hogy a tanács­kozás új távlatokat nyisson a hel­sinki záróokmány megvalósításá­ban, az európai béke és enyhülés előtt. A találkozó résztvevői ugyan­akkor megállapították, hogy a világhelyzet feszült. Á fegyverke­zési verseny mind veszélyesebb jelleget ölt. A világ különböző térségeiben fennmaradnak a ka­tonai konfrontáció és a feszült­ség gócai, új konfliktusok kelet­keznek. A helyzet az éberség fo­kozását követeli az imperialista erők agresszív törekvéseivel, á reakció azon próbálkozásaival szemben, hogy kárt okozzanak a szocialista országoknak, a fejlődő államoknak és a nemzeti felsza­badító mozgalmaknak. A találkozó résztvevői kijelen­tették: eltökélt szándékuk, hogy továbbra is erősítik a szocialista országok egységét, a marxizmus— leninizmus Csna^-iioternacionalU- ta szolidaritás, .az egyenjogú, köl­csönösen elqngpir együttműködés alapján. A találkozón kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a béké­ben, biztonságban és nemzetközi együttműködéshen érdekelt vala­mennyi ország és nép egyesített erőfeszítéseivel mégszilárdítható az enyhülés mint a nemzetközi fejlődés vezető irányzata. A találkozó résztvevői kölcsö­nösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista és kommunista épitőmunkáról. Sík- raszállnak a gazdasági és tudo­mányos-műszáki együttműködés további fejlesztése, az országaik­ban folyó szocialista és kommu­nista építés érdekeinek megfelelő tervkoordináció és népeik anyagi jólétének fokozása mellett. A Lengyel Egyesült Munkás­párt képviselői tájékoztatták a találkozó résztvevőit a Lengyel Népköztársaság helyzetének ala­kulásáról, a LEMP KB VII. ülé­sének eredményeiről. A találkozó résztvevői kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy a testvéri Lengyelország kommunistái, mun­kásosztálya, dolgozói képesek le­küzdeni a felmerült nehézségeket, biztosítják az ország további fej­lődését a szocializmus útján. Meg­erősítették, hogy a szocialista Lengyelország, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és a lengyel nép bizton számíthat a Varsói Szer­ződés tagállamainak testvéri szo­lidaritására és támogatására. A LEMP képviselői hangsúlyozták, hogy - Lengyelország szocialista állam, a szocialista országok kö­zösségének szilárd tagja, ez volt és marad a jövőben is. A szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozóját az elvtársi kölcsönös’ megértés és a nézetek egysége jellemezte. (MTI) Meghalt a portugál kormányfő A portugál kormányfő repülő­szerencsétlenség áldozata lett. Francisco Sá Carneiro gépe — égy kétmotorós Cessna 421-es — alig egy perccel a felszállás után lakóháznak ütközött, és lángolva lezuhant csütörtökön este a lisz- szaboni Portela repülőtér mellett. A miniszterelnök és a kíséreté­ben levő Adelino Amaro Da Costa hadügymipiszter, Antonio Patricio Gouviea, a kormányfő kabinetfőnöke és a kéttagú sze­mélyzet szörnyethalt. Életét vesz­tette a miniszterelnök élettársa, és á hadügyminiszer felesége is; összesen hét személy. Eánes elnök a katasztrófa után azt mondta, hogy a vasárnapra tervezett elnökválasztást a sze­rencsétlenség ellenére megtart­ják. A portugál alkotmány szerint Diogo Freitas Do Amaral minisz­terelnök-helyettes és külügymi­niszter, a kormánykoalícióban részt vevő demokrata szociális centrum párt vezetője vette át ideiglenesen a kormányfői teen­dőket. A portugál kormány a tragédia után rendkívüli ülést tartott. Az ülés után Eanes elnök késő éjjel a televízióban jelentet­te be, hogy az, ország demokrati­kus intézményei tovább működ­nek. ' Francisco Sá Carneiro minisz­terelnök és kísérete választási gyűlésre indult Portóba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents