Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: elsősor­ban az északi országrészben Időnként erősen megnövekvő felhőzet, számot­tevő csapadék még nem valószínű. Főként hajnalban és reggel he­lyenként kőd. Napközben megélénkülő délnyugati, déli szél. Legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 2—mínusz 7, legmagasabb nap­pali hőmérséklet: általában plusz 1—plusz S fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 305. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 31. szerda Kádár János látogatása a Szikra Lapnyomdában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délután ellátogatott Bu­dapest XIII. kerületébe. Kíséretében volt Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára. A kerület pártszékházában Kádár János tájékoztatót hallga­tott meg, majd látogatást tett a Szikra Lapnyomda ofszet nyomóüzemében. Mint ismeretes, januártól ebben az üzem­ben állítják elő az új formátumú, ofszet nyomású Népsza­badságot, a Népszavát, s egy sor más hetilapot. A pártbizottságon Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a pártbizottság első tit­kára köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott a nagy­múltú munkáskerület idei ered­ményeiről. Elmondta, hogy a ke­rületi nagyvállalatok helyzete rendezett, jövőjüket is megfelelő­en biztosították. Példaként emlí- tette'a Magyar Hajó- és Darúgyá- rat, ahol az idén is töretlenül folytatódott az 1975-től kibonta­kozott fejlődés. Az állami tervbi­zottság megnyugtatóan rendezte a további munka feltételeit; más­fél milliárd forint' áll rendelke­zésre beruházásokhoz, mindenek­előtt a műszaki színvonal további emeléséhez. A többi nagyvállalat­tal együtt a minél gazdaságosabb termelésre helyezik a fő hang­súlyt. A XIII. kerületi vállalatok jól alkalmazkodnak a gazdasági szabályozók új rendszeréhez. Leg­nagyobb belső tartalékaikat az üzem- és munkaszervezés javítá­sában, a' teljesítmény szerinti bé­rezés következetesebb alkalmazá­sában látják. A Szikra Lapnyomda Árboc ut­cai modern épületének-megtekin­tésére az eddigi féléves próbaüze­melés utolsó előtti napján érkez­tek a vendégek. A bensőséges fo­gadtatás után meghallgatták Csöndes Zoltán vezérigazgató tá­jékoztatóját a kiemelt nagyberu­házásként megvalósult új nyomdá­ról. A házigazdák elmondták Ká­dár Jánosnak, hogy január else­jétől kezdi meg az új ofszet­lapnyomda az üzemszerű műkö­dést. A kivitelezés eredetileg ki­tűzött határidejét sikerült fél év­vel előbbre hozni, a beruházás — amely folytatódik — eddig 2,7 milliárd forint költsége is keve­sebb a tervezettnél. Biztonság, percnyi pontosság, ezekkel jelle­mezhető leginkább az óriási terü­letű. egymásba kapcsolódó üzem­csarnok munkája. Ezt bizonyítják az elmúlt hónapokban próbaüze­meléssel készített újságok — a Népsport, a Népszava vidéki kia­dása és a rádió-televízió műsor­újság sokmillió példányban készí­tett számai, továbbá más nyom­datermékek gyors előállítása és kifogástalan minősége. Az új évtől itt készül ofszet­nyomással a Népszabadság és a Népszava minden száma. A sze­dést egyelőre hagyományos mó­don a régi nyomdákban végzik, de az új üzemben már átállnak a fényszedésre, távolabbi elképze­lés, hogy közvetlen elektronikus hírközlő kapcsolatot építenek ki az érdekelt lapszerkesztőségek, az MTI és az angyalföldi ofszet­nyomda között. Az ú^j nyomda to­vábbi beruházások révén a kor­szerű kapacitás teljes kihasználá­sával — a tervek szerint — 1983- ra a hazai nyomdaipar teljesítőké­pességének egynegyedét adja. Az ofszet-lemezkészítő, a gép­csarnok, a feldolgozó terem és a diszpécser-központ megtekintése után Kádár János, aki nagy ér­deklődéssel tanulmányozta a mo­dern nyomdakombinátot, elisme­réssel szólt a látottakról, gratulált a tervezőknek és a kivitelezőknek, jó munkát, sok sikert kívánt a korszerű üzem 400 munkásának és Angyalföld minden dolgozójának. (MTI) Túlteljesítette tervét, és tovább építkezik a ZIM kecskeméti gyára • Tíz vasúti konténert raktak meg iraki és egyiptomi exportra ke­rülő fürdőkádakkal az év utolsó napjaiban a kecskeméti kádgyár dolgozói. (Tóth Sándor felvétele) Év végi hajrá nélkül teljesítette idei tervét a Lampart Zománcipa­ri Művek kecskeméti kádgyára. Természetesen az V. ötéves ter­vét is, amelyre az volt a jellem­ző, hogy a belföldi forgalomban lekerült a hiánycikkek listájáról a fürdőkád. A csaknem félmillió, új lakásba és komfortosított ott­honokba került belőle fehér is, színes is, kinek milyenre volt szüksége. — Ebben a tervidőszakban — tájékoztatott Záray Géza igazga­tó — "újabb ‘ nagyszabású beru­házás kezdődött gyárunkban. 'Az egyik — a zománcozó gépsor be­építése — már be is fejeződött, s felkészültünk az üzemi próbák­ra. A másik — az öntöde és új' gyártósor üzembe helyezése — a jövő év közepére várható. Épít­kezés közben nehezebb ugyan termelni, gyárunk kollektívája azonban ilyen körülmények kö­zött is helytállt, és 174 250 darab kádat adott át a bel- és külkeres­kedelemnek. Még árra is í tellett erőnkből, hogy újabb, speciális színű kádak készítésével foglal­kozzunk. Éves tervünket december 22-én az előirányzott 391 millió forint­tal szemben 396 millió forintra teljesítettük. Azóta csak az utolsó exportszállítmányok vasúti kon­ténerekbe rakásával foglalkozunk. Ezeket Irakba és Egyiptomba Szállítjuk. Ezenkívül folyik a lel­tározás, a karbantartás. — A leltározás azzal'kapcsola­tos, hogy január 1-től önálló vál­lalattá alakul a kecskeméti gyár? — Igen. 1981. január 1-én — felsőbb szervek döntése alapján — megszűnik a Lampart Zománc­ipari Művek, öt gyárából négy önálló''vállalat alakul. önálló vállalat lesz a bonyhádi, a kecs­keméti és a salgótarjáni gyár, valamint összevontan egy buda­pesti gyár, amely a vegyipari gép­gyárat és a budafoki gyárat egye­síti a jelenlegi vezérigazgatóság­gal együtt.' — Mit jelent ez a kecskeméti gyár számára? — Nem lesz könnyű dolgunk, különösen az első esztendőben. . Az év első negyedévében be kell fejezni- az üzemi próbákat az új nyugatnémet zománcozó gépso­ron, s ránk vár — most már anyavállalat nélkül — az öntödei rekonstrukció befejezése is. Ez a terveik szerint az első fél év vé­gére készül el. Ezek lényegében sínen lévő dolgok, mégis az ön­állóság körülményei között sok nehézséggel kell számolnunk. A szervezeti változás " azonban igen sok más, felelősségteljes fel­adatot ró a gyár gazdasági, mű­szaki és politikai vezetőire, az üzem kommunistáira. Megoldásra vár az önálló gazdálkodással, bel­ső irányítással kapcsolatos pénz­ügyi, személyi és szervezeti felté­telek megteremtése. A piacképes­ség növelésére újabb típusú, for­matervezett kádak forgalomba hozását tervezzük. Ma még na­gyon az elején tartunk az átszer­vezésnek, . s az idei gazdálkodási mérleg is a Lampart ZIM kere-t tében készül még — mondotta befejezésül Záray Géza. N. O. ­ÖT ESZTENDŐ MÉRLEG Bővülő szolgáltatások, nagyobb komfort, kulturáltabb életkörülmények Nemcsak a reáljövedelmek, sokkal inkább az életkörülmények pézben ki nem fejezhető alakulása érzékelteti, hogy a most záruló ötéves időszakban a lakosság tovább gyarapodott, jobban, kulturál­tabb viszonyok között él, nagyobb komfortot élvez, mint öt esztendő­vel ezelőtt. A lakáshelyzet ■ folyamatos javulását nemcsak az átadott új otthonok százezrei, hanem azok korszerűbb felszereltsége, a meg­levők felújításának gyorsulása, a bővülő szolgáltatásokat a hálózát fejlesztése s egyben a modern műszerekkel megalapozott nagyobb megbízhatósága is jelzi. Az életviszonyok javulását tapasztalja a la­kosság akkor' is, amikor orvosi ellátásra van szüksége, ha gyermekét óvodában, bölcsődében akarja elhelyezni, s a gyarapodás kifejezői az új művelődési centrumok, a tanulás, a szórakozás lehetőségei. Az utóbbi öt évben 445 000 la­kást adtak át, pedig csak 430—440 ezernek az építését tervezték. A többletet főként a magánlakás­építés korszerű formái segítették, köztük az OTP-beruházások, a vállalati munkáslakás-építési akci­ók. A tanácsi lakóházak, lakások fenntartására, karbantartására és korszerűsítésére öt év alatt 30 milliárd forintot költöttek, csak­nem kétszer annyit, mint az elő­ző tervperiódusban. Majdnem 70 000 lakást teljesen felújítottak, ebből mintegy húszezret komfor­tossá tettek. Hazánkban a kom­fortos lakások aránya az előző tervidőszakban 24-ről 39 száza­lékra, a mostani öt évben 49 szár zalékra emelkedett, s a követke­ző tervidőszakban várhatóan el­éri a 60 százalékot. A lakások zsúfoltsága is folyamatosan csök­ken. Száz lakásban 1970-ben még 124 család élt, 1975-ben 116, az idén pedig 108 család lakott száz lakásban, s várható, hogy a kö­vetkező tervidőszak végére min­den száz lakás közül már csak hármat lesz kénytelen megoszta­ni egymás között, két-két család. Gázszolgáltatáshoz a tervezett­nél is több család jutott.,A pro­pán-bután gázt ma- már 2 millió 180 ezer háztartás használja, ve­zetéken pedig 920 ezer lakásba jut el a gáz, vagyis pillanatnyi­lag 218 ezerrel több háztartásban használhatják e korszerű tüzelő­anyagot, mint ahogyan azt öt év­vel ezelőtt tervezték. Az életkörülmények javulásá­val erőteljesen nőttek a szolgálta­tások iránti igények. Az arra hi­vatott vállalatok és szövetkezetek milliárdokat költöttek szolgáltató hálózatuk korszerűsítésére. Az el­maradás sajnos még ma is meg­lehetősen nagy, a legfontosabb területeken azonban érzékelhető az előrehaladás. A szolgáltatóipar egyre jobb műszaki feltételeket teremt ahhoz, hogy mindenekelőtt a gépkocsik, az elektroakusztikai és háztartási gépek javításában, a textiltisztításban és a lakáskar­bantartásban jobb és gyorsabb munkát nyújtson. Az elmúlt öt évben a lakosság csaknem 600 ezer gépkocsit vásá­rolt, s jelenleg több mint egymil­lió magánautó van az országban. Ezek javítására az AFIT-szervi- zeken kívül 104 szövetkezeti gép- járműjavító szerviz is működik, ebből több mint húszat az utób­bi öt évben bővítettek. Negyven szövetkezeti szerviz vállalta a gép­kocsik vizsgára felkészítését és a vizsgáztatással kapcsolatos teljes szolgáltatást. Az elektroakusztikai és háztar­tási gépjavító vállalatok és szö­vetkezetek modern műszereket szereztek be, hogy a hibát gyor­san megtalálják és tökéletesen kijavíthassák. Kialakult az a szakembergárda, amely az immár nagy. számban terjedő színes tv- javitására is biztos,kézzel vállal­kozhat. Ami a lakáskarbantartást ille­ti, az elmaradás még jelentős, de hatásos intézkedések itt is tör­téntek. Lakáskorszerűsífési mun­kákba a kisiparosok közül is mind többet igyekeznek bevonni. Azok számára pedig, akik maguk akar­ják rendbehozni lakásukat a szö­vetkezetek kisgépeket kölcsönöz­nek és több barkácsműhelyt is lé­tesítettek, ahol a lakáskarbantar­táshoz szükséges anyagokat is meg lehet vásárolni. Az egészségügyi ellátásban kü­lönösen az anya-, a gyermek- és az ifjúságvédelem fejlődött. A szülőanyák halálozása a felére, 0,2 ezrelékre, a csecsemőké 47,6- ról 24,3 ezrelékre csökkent, ami azzal is összefügg, hogy a szülé­sek most már lényegében 100 százalékban az intézetekben tör­ténnek. A bölcsődékben 1975-ben 47 000 gyermeket tudtak gondoz­ni, jelenleg már csaknem hatvan­ezer hely van, és ezt távlatilag mintegy 90 000-re akarják emel­ni. A városokban 800-ról ezer fölé emelkedett a körzeti gyermekor­vosi intézmények száma, s álta­lában is lényegesen bővült a kör­zeti orvosi hálózat. Egy-egy kör­zetre 1960-ban még több mint há­romezer, 1978-ban 2563, napja­inkban pedig már csak 2500 la­kos jut, ami tovább javította az orvosi ellátás feltételeit. Az utóbbi öt évben 17 milliárd forintot fordítottak egészségügyi fejlesztésekre, hétmilliárdot fel­újításokra. A művelődésre szánt összegek legnagyobb részét, mintegy há­romnegyedét az oktatási intéz­mények bővítésére, korszerűsíté­sére fordították. Az utóbbi öt év során újabb 106 000 gyermek számára teremtettek óvodai he­lyet. Az általános iskolások szá­mára újabb 6200 tanterem léte­sült. A felsőoktatás intézmény- hálózatának bővülését is számos új létesítmény jelzi, közöttük a Győri Távközlési Műszaki Főis­kola és a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem sokemeletes el­méleti tömbje. A Szegedi József Attila Tudományegyetem a bio­lógiai kutatásoknak helyet adó épülettel gazdagodott. Nyolc­száz személyes kollégiumot ve­hettek birtokukba a Budapesti Műszaki. Egyetem hallgatói, s új diákotthon létesült az ELTE, va­lamint több pedagógiai főiskola tanulói részére is. A viszonylag szűkös beruházá­si lehetőségek ellenére kulturális és művészeti életünk is korszerű intézményekkel gyarapodott. A budavári palota nagyszabású re­konstrukciójának fontos állomá­saként nyitotta meg kapuját a Várszínház, amelyben a Népszín­ház társulata talált otthont. A felszabadulás óta először épült új színház és múzeum Magyaror­szágon: a legkorszerűbb techni­kai berendezésekkel felszerelt Győri Kisfaludy Színházat 1978- ban, a Salgótarjáni Munkásmoz­galmi Múzeumot pedig az idén adták át a közönségnek. Az idén készült el Budapest reprezenta­tív kulturális centruma, a Viga­dó, ugyancsak a művelődés szol­gálatába állították a felújított óbudai Zichy-kastélyt, ahol ki­állításokat és koncerteket ren­deznek. Az elmúlt öt évben Deb­recenben, Szolnokon, és Szombat­helyen megyei művelődési köz­pont épült, Nagykanizsán, Vá­cott, Gyöngyösön, Dombóváron, valamint Diósgyőrben is új léte­sítményben kezdhették meg mun­kájukat a közművelődés szak­emberei. Az országban számtalan egyéb létesítmény is felépült korszerűsödött, amely az egész lakosságot szolgálja. (MTI) liraNMMI Végy jó sok anyagot; ezt az anyagot tedd 'bele — minél több energia felhasználásával — az eleve rövid élettartamú­ra tervezett termékbe; azt dobd minél előbb a szemétbe (újrahasznosításra ne is gon­dolj) és akkor garantáltan igen sokba kerül majd a hulladék­tól való megszabadulás, a kör­nyezetbe került káros anya­gok ártalmatlanítása. Egyúttal újfent beigazolódott, hogy a környezetvédelem' a gazdag or­szágok kiváltsága. A fenti „recepttel" szembe­állíthatok a következő adatok. Egy tonna papír előállításához körülbelül 17 fát kell kivágni. Ez a mennyiség egy normál napilap 7 ezer példányához elegendő. Egy tonna papírhul­ladék tehát több mint egy tu­cat fát ment meg. Az is ide­vágó adat, hogy alumínium­hulladékból tízszer kevesebb energiával állítható elő új alu­mínium, mint bauxitból. Egy tonna vashulladék pedig 4 tonna vasércet és 2 tonna fe­keteszenet helyettesíthet. A felsorolt anyagok meg­mentésével, újrahasznositásá- . val többrétű előnyhöz juthat a gazdaság. Egyrészt, csökken az elsődleges nyersanyagok iránti igény. Másrészt, miután ezek az anyagok rengeteg be­épített energiát tartalmaznak, a belőlük gyártott termékek­hez jóval kevesebb tüzelő­anyagot és energiát kell fel­használni. Végűt, az újra hasz­nosított hulladékanyagot nem kell megsemmisíteni, jelentő­sen csökkennek ezzel a kör­nyezetvédelem költségei. (Ma­gyarországon 1979-ben hozzá- vetőlea 10 millió köbméter hulladékot kellett elásni, el­égetni. Budapesten egy tonna szeipét ártalmatlanítási költ­sége jelenleg mintegy 500 fo­rint.) A környezetvédelem elma­radó költségeit illusztrálja pél­dául a papíripar is, ahol, ha facsiszolat helyett papírhulla­dékot használnak fel, 60 szá­zalékkal mérséklődik a víz- szennyezés. S ez csak egy pél­da. Még gazdag országok is so­kat költenek arra, hogy gon­dosan összegyűjtsék és újra­felhasználják a. legkülönfélébb anyagokat. A világ acélterme­lésének például mintegy 45 százaléka a visszanyert öreg vasból származik. Ezzel szem­ben Magyarországon a másod- nyersanyagok az ipar összes anyagfelhasználásának érték­ben mindössze 2 százalékát adják. Azt is kevesen tudják 'idehaza, hogy például az ere­deti Levi’s farmerek szöveté­ben a vetülékei hulladék­anyagokból készíti. Mert a hulladékot jó néhány ország­ban fontos nyersanyagnak — nem pedig szemétnek tartják. Ahhoz, hogy ez a szemlélet idehaza is mielőbb elterjedjen, a vállalatoknál kellene felis- 'm miiiev fontos költség- csökkentési lehetőségek rejle­nek az újrahasznosításban. Persze, ez fáradsággal, némi többletmunkával járna. Szigo­rúan el kellene számoltatni az üzemrészeket a ■ felhasznált . anyagokkal, mea kelle'ne szer­vezni n különböző minőséaü hulladékok külön tartását, monfelelő kezelését, és így to­vább ... Mindezt eddi a kevés Üéjvén avakorolták. mert a vállalati érdekeltséget sokáig hátráltat­ták a kalkulációs előírások. A vállalatoknak nem érte meg az olcsó hulladékanyagot „be­állítani” 'az önköltségbe. Még ha hibátlan terméket állítot­tak is elő a hulladékból, ak­kor sem számíthattak fel ezért ugyanolyan árat, mintha a drága elsődleges alapanyag szerepelt volna az önköltség­ben. Vagyis, az alacsonyabb önköltségre csak ugyanakko­ra nyereséghányadot számít­hattak fel, mint a primer alap­anyag esetében. Ily módon a vállalati nyereség összvolume- ne csökkent, ha számottevő mérvű volt a hulladékhaszno­sítás. Pedig igen sok olyan szakma van — például a tex­tilipar —, ' ahol a hulladék- anyag bekeverésével kifogás­talan minőségű termékeket-le­hetne előállítani. Ezt az ellentmondást azon­ban a közelmúltban feloldotta az OAÁH elnökének rendel­kezése az ivari termékek és szplgáltatások . önköltségszámí­tásának rendjéről: „A hulladék, maradék, vagy egyéb csökkent értékű anyag felhasználásával előállított tel­jes értékű termékért a reguler anyagból előállított hasonló termékre a forgalomban ki­alakult árakkal arányos ár ér­vényesíthető. Az árban reali­zált nyereség a hulladék, ma­radék. vagy egyéb csökkent értékű anyag feldolgozásának sikeres voltától függőén dif­ferenciálódhat.” Végre lehetővé válik tehát, ■hogy a hulladékanyag-haszno- sitással. előállított termékeknél a vállalatok nagyobb nyere­séghányadot érvényesítsenek, és nem kell tartaniuk a tisztes­ségtelen haszonszerzés vádiá­tól. Bárcsak válna minél nép­szerűbbé. közismertté — és a gyakorlatban is sűrűn alkal­mazottá — ez a jó rendeleti . JH F. K. ESaHSBI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents